Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hidegtálat húsvétra: füstölt sajtos csirkerolád

2026. március 28.

Igazi finom csemege, amit kezdőknek is jó szívvel ajánlunk, mert nem igényel különösebben nagy tudást, viszont isteni íze van és mindenféle  salátával, körettel tálalható.   

Hozzávalók:

4 db csirkemellfilé
12 szelet húsos  bacon
4 ujjnyi darab füstölt  sajt
só
durvára őrölt színes bors

Elkészítése:
A húst megmosom, leszárítom, és az oldalába egy mélyedést vágok. Kicsit megsózom, belehelyezem a mélyedésbe a sajtot. Ezután baconbe tekerem mindegyiket, és egy tűzálló tálba vagy tepsibe teszem. Megszórom a színes borssal, és fóliával lefedve 180 fokon kb. 45 percig sütöm. Ezután leveszem a fóliát, kicsit megpirítom és hagyom kihűlni.

Hidegen szépen szeletelhető, hidegtálakon saláták mellett is jól mutat és nagyon finom!

Tipp: Melegen burgonyapürével, párolt zöldséggel vagy akár friss salátával is nagyon jó fogás.



Tavaszi immunerõsítés babáknak

2026. március 27.

Fotó: subbotina © 123RF.comMit tehetünk tél végén a babák védekezõ-rendszerének erõsítéséért és mit ehetnek a babák a húsvéti menübõl?

Tél végére kiürülnek vitamin- és ásványianyag-raktáraink, gyakran vagyunk fáradtak, esetleg náthásak. Felnõttként ilyenkor rendszerint mézes teával, vitaminkészítményekkel vagy C-vitaminban gazdag mediterrán gyümölcsökkel próbáljuk felvenni a harcot a kórokozókkal szemben. De mi a helyzet az 1 év alatti csecsemõkkel?



Egy kellemetlen tavaszi vendég: a szénanátha

2026. március 27.

Fotó: gettyimages.comA téli bezártság után egyre gyakrabban vágyunk ki a szabadba.

És persze nem csodálkozunk azon, hogy milyen szeszélyes az idõjárás: az esõt gyakran napsütés váltja fel, a csendes idõt követik a szeles, olykor viharos napok. Arra azonban csak kevesen gondolnunk, hogy a változékony klimatikus viszonyok mennyire kedveznek az allergiát okozó növények fejlõdésének, különösen a tavaszi-nyár eleji idõszakban. Ha hajlamosak vagyunk allergiás reakciókra, pld. az oly gyakori szénanáthára, nem árt az elõvigyázatosság!

Miért van több allergiás, mint harminc éve?

Egyes kimutatások szerint az európai országokban a szénanátha "áldozatai" napjainkban mintegy négyszer annyian vannak, mint harminc évvel ezelõtt... Változatos az allergiát kiváltó okok, elsõsorban a növények skálája, de nem mindegyik eredményez azonos reakciókat. Az viszont igaz, hogy az elsõk közt keseríthetik meg az életünket - ha hajlamosak vagyunk rá - a pázsitfûfélék.



hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.