Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egészséges táplálkozás - idõskorban

2026. április 26.

Az idõsek táplálkozására is ugyanakkora figyelmet kell fordítani, mint az aktív felnõttek vagy a gyerekek esetében. Ha az idõs emberek táplálkozását, étrendjét helyesen akarjuk összeállítani, akkor az életkori sajátosságokból adódóan számos jellegzetességet figyelembe kell vennünk.

Az idõs embereknél csökken az alapanyagcsere, azaz a szervezet mûködéséhez szükséges minimális energiamennyiség. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az idõsek szervezete nyugalmi állapotban az életfunkciók fenntartásához kevesebb táplálékot, illetve ebbõl nyert energiát igényel. Ha ez még olyan betegségekkel is társul, amelyek a mozgásban akadályozzák az egyént, és ezzel párhuzamosan a bevitt táplálék mennyisége nem csökken, akkor nagy a valószínûsége, hogy eleinte súlygyarapodás következik be. Ez a testtömeg növekedés azonban késõbb megállhat, sõt fogyás is bekövetkezhet. Ennek több oka is lehet, pl.:

  • idõskorban a szervezet energiaigénye csökken a dolgozó, aktív életet élõ felnõttek energiaszükségletéhez képest, amit a szervezet érzékel, és kevesebb táplálékkal is beéri
  • az idõs emberek egy részének a csökkent ízlelés és szaglás miatt csökken az étvágya
  • ha magányosak, nincs kedvük enni
  • a hiányos fogazat és a rágóizmok gyengülése miatt a nehezebben rágható ételeket egyáltalán nem is fogyasztják
  • a rágást szintén nehezítheti a szükségesnél kevesebb folyadékfogyasztás miatt kialakuló szájszárazság.



Megelõzhetõ rendellenességek

2026. április 25.

A fotó illusztráció: pixabay.comAz utóbbi években egyre kevesebb gyermek születik, ezzel párhuzamosan a leendõ szülõk mind fontosabbnak tartják az újszülött egészségét. Leginkább a fejlõdési rendellenességektõl tartanak. Joggal, mivel a fejlõdési rendellenességek a betegségek sajátos csoportját képezik, amelyben teljes gyógyulás nem igen érhetõ el. 

Míg a csecsemõkben korábban leggyakrabban betegséget elõidézõ kórokokat, így a fertõzéseket, a táplálkozási hiányártalmakat és másokat sikerült korlátozni, addig a fejlõdési rendellenességek megelõzése terén kevés sikert értünk el. Az elmúlt években legfeljebb méhen belüli felismerésükre nyílt mód, ezt követõen azonban csaknem mindig sor került a terhesség megszakítására - ez a "modern Taigetosz" azonban semmiképpen sem tekinthetõ optimális megoldásnak. Az 1990-es években azután a magzatvédõ vitaminok áttörést jelentettek egyes fejlõdési rendellenességek megelõzésében és ezáltal ennek az oly sok szomorúságot okozó betegségcsoport elõfordulásának korlátozásában.



Boldog párok titka

2026. április 25.

 Vannak, akik boldog párkapcsolatban, házasságban élnek, mások pedig nem. Sajnos az utóbbiak vannak többségben. Éppen ezért sokakat érdekel a titok: megakadályozhatjuk-e, és ha igen, hogyan, hogy el ne múljon a nagy szerelem? A viselkedéskutatók - miközben házastársakat kérdeztek meg errõl a kérdésrõl - arra az eredményre jutottak, hogy bizonyos magatartásformák minden boldog párra jellemzõek.

Bármelyikünk tapasztalhatta már, hogy egyes párok mintha egy életre elõfizettek volna a szerelemre. Még 50 évi házasság után is kéz a kézben ülnek a kanapén, és szerelmes pillantásokkal néznek egymásra. "Szívecském, emlékszel, amikor ...?" A házasság elején a férfi és a nõ is egyet akarnak: azt, hogy a szerelem örökké tartson. Az akarat azonban önmagában nem elegendõ! A válások nagy száma ezt egyértelmûen bizonyítja. A házasságok egyharmada - nagyvárosokban a fele - tönkremegy. A párkapcsolatokra nincs garancia!



hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.