Téli magány és szezonális depresszió
2026. január 24.
A digitális jelenlét nem pótolja a valódi kapcsolódást
Hideg, sötétség, bezártság. Kutatások szerint január harmadik hétfője az év legnyomasztóbb napja. Elmúltak az ünnepek, messze még a tavasz. A téli hónapok sokak számára megterhelőek, de a felmérések azt igazolják, hogy a fiatal felnőttek, különösen a Gen Z – azaz az 1995 és 2009 között születettek – körében a magány és a lehangoltság érzése az átlagnál is erősebben jelentkezhet. A Mindwell Központ pszichológus szakértője, Budavári Eszter szerint ennek hátterében nemcsak biológiai, hanem társadalmi és pszichológiai tényezők is állnak.
„Ez a generáció úgy nő fel, hogy látszólag állandó kapcsolatban van másokkal, mégis gyakran hiányoznak a mély, biztonságos kötődések” – fogalmaz Budavári Eszter. – „A közösségi média folyamatos összehasonlításra késztet, teljesítménykényszert alakít ki, és sok fiatalban erősíti azt az érzést, hogy bár „látható”, mégsem igazán megértett. A bizonytalan jövőkép, a klímaszorongás és a gazdasági nyomás tovább fokozhatja ezt az elszigeteltséget.”
A táplálékallergia megelőzése
2026. január 23.
Az allergiás betegségeket a XXI. század népbetegségének tartják, növekvő száma előtérbe helyezi a prevenció kérdését. A gyermekkori táplálékallergia prevalenciáját 7–8%-ra becsülik. A prevenció célja az elsődleges (primer) szenzitizáció megelőzése, kialakult szenzitizáció esetében a további szenzitizáció kialakulásának a csökkentése, és az allergiás betegség lefolyásának enyhítése.
Első lépésben azoknak a környezeti tényezőknek a hatását és jelenlétét kell csökkenteni, amelyek bizonyítottan szerepet játszanak az allergia kiváltásában (az agresszív allergének tartós jelenléte, mint például a dohányfüst, az állati szőr vagy szőrme, a madártoll, a padlószőnyeg, a levegőszennyezés).
A leghatékonyabb, ha az allergia megelőzésére már a várandósság tervezésekor gondol az édesanya, ennek érdekében a környezeti allergének (háziállatok kiköltöztetése a lakásból, penészgomba és poratka kiirtása stb.) előfordulásának csökkentése. Azokban a családokban, ahol előfordult allergiás betegség, célszerű lehet a fogamzás idejét úgy tervezni, hogy a szülés ne pollenszezonra essen.
Gyakran korholja gyermekét?
2026. január 23.
Ha visszaemlékszünk rá, szüleink vagy más családtagjaink egyes gyakran ismétlődő, korholó szavai mély nyomot hagytak gyermeki lelkünkben. Később lehet, hogy gátlásaink forrásává váltak, és előfordulhatott az is, hogy fellázadtunk ellenük. Mindenesetre sokunkat egy életre átformáltak, meghatározták felnőttkori magatartásunkat.
A sértő szavak, melyek a gyermek lelkébe gázolnak, rendszerint nem múlnak el nyomtalanul. Különösen nagy hatást váltanak ki, ha mindennap ott csattannak rajta: „Te folyton csak magadra gondolsz”, „Mint mindig, most is elfelejtetted…”, „A nővéred, ő legalább…”, „Lusta vagy megcsinálni ezt is”, „Bármit teszel, abból csak baj lesz”, „Én a te korodban már képes voltam erre”…
Hosszú lehet az ilyen és ehhez hasonló mondatok listája, melyek idővel megtalálják állandó helyüket a gyermek lelki életében, annak részévé válnak, és megteszik romboló hatásukat.
De valójában hogyan kell értékelni ezt a jelenséget, és miként lehet ellene tenni?
A gyermek úgy érzi, ítélkeznek fölötte
A pszichológusok gyakran hangsúlyozzák, hogy a rendszeresen elhangzó, korholó, sértő beszéd, még ha „nevelő célzatú” is, mindenképpen negatívan hat a gyermek lelki fejlődésére. Hiszen ő úgy érzi, hogy szülei megszabják neki, hogyan viselkedjék, és ha attól eltér, „rossz gyermeknek” tartják, elítélő a véleményük róla, nem bíznak benne.
A szakemberek az ilyenkor a felnőttek részéről kiejtett szavakat a puskagolyóhoz hasonlítják, mert ugyanúgy lehet velük sebet ejteni – csak nem a gyermek testén, hanem a lelkén…
Ezeknek az általában minden előzetes megfontolás nélkül kimondott ítélkezéseknek, megfeddéseknek az üzenete kényszerítő hatású a gyermekre nézve, befolyásolja a sorsát, darabokra törheti eredeti személyiségét, és alábecsülteti vele az örökölt hajlamait.