Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jóga

Test és lélek harmóniája! Válj azzá, aki lehetnél!

Test és lélek harmóniája! Válj azzá, aki lehetnél!

Mottó:

„Aki meghallja a Lélek zenéjét, jól játszik az élet hangszerén.”

                                                                             (Szvámi Sivananda)

 

Jogosan vetődhet fel az olvasóban a kérdés:

Miért foglalkozik  egy patika honlapja a jógával?

Megpróbáljuk röviden összefoglalni:

A patikában kapható gyógyszerek, a betegségek gyógyítására, a tünetek enyhítésére vagy megelőzésre szolgálnak. Vitathatatlanul az emberiség nagy vívmányai, hiszen napjainkban általuk sok-sok életet lehet megmenteni, súlyos betegségek tüneteit elviselhetőbbé tenni vagy magát a betegséget gyógyítani. De nem szabad megfeledkeznünk a  gyógyszerhatástan egyik – talán legfőbb -  alaptételéről: nincs gyógyszerhatás mellékhatás nélkül. Ezért mindig mérlegelni kell, hogy valóban szükség van-e a használni kívánt gyógyszerre. Mindannyiunk érdeke, hogy a helyes döntést szakember – orvos, gyógyszerész - hozza meg. Ezért tiltakoznunk kell minden fórumon a gyógyszertáron kívüli, gyógyszerész nélküli gyógyszerárusítás és a recept nélkül kapható gyógyszerek egyre növekvő száma ellen, mert ez nem a gyógyulás esélyét növeli, hanem a mellékhatások, félrekezelések miatti újabb megbetegedések számát. Át kell látnunk a pénzorientált megtévesztés és félrevezetés ködén. Ha megbetegszünk, józan ésszel forduljunk orvoshoz, gyógyszerészhez és igyekezzünk mi magunk is mindent megtenni gyógyulásunk érdekében és még akkor vigyázni egészségünkre, amikor még van mire. Ennek egyik kiváló eszköze a jóga.

 

A jóga  az élet tudománya. Egy olyan tudomány, mely mindenki számára hozzáférhető, elsajátítható. Nem igényel drága felszereléseket és minden útmutatást megad, amelyekkel testünket, szellemünket és lelkünket egészségesen, épen és harmonikusan  tarthatjuk, betegségeinket gyógyíthatjuk. Sok ezer éves ősi tudás csiszolódott évszázadokon át és csiszolódik napjainkban is és mint ilyen, igen kiforrt tudásanyag áll rendelkezésünkre, csak élnünk kell vele.

A jóga mindennapi életünk részévé válva az élet egyik nagy - ha nem a legnagyobb - ajándékát adja nekünk: megadja az önmegvalósítás a kiteljesedés lehetőségét, segít testileg, lelkileg, szellemileg olyanná válni, amilyenek lehetnénk.

A  hely, melyet jó szívvel ajánlunk, hisz mi is itt lettünk jógaoktatók:

Néhány bölcsesség, mely közelebb visz a jógához:

„A jóga megerősíti az embert, megszabadítja Őt a betegségektől, egész lényét könnyűvé varázsolja.”

„ A lélek, mely az érzékek világában mozog, ugyanakkor harmóniában tartja az érzékeket… nyugalomra lel a csendességben.”

                                                                                                                   (Hatha Jóga Pradipika)



hírek, aktualitások

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.