Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jóga

Test és lélek harmóniája! Válj azzá, aki lehetnél!

Test és lélek harmóniája! Válj azzá, aki lehetnél!

Mottó:

„Aki meghallja a Lélek zenéjét, jól játszik az élet hangszerén.”

                                                                             (Szvámi Sivananda)

 

Jogosan vetődhet fel az olvasóban a kérdés:

Miért foglalkozik  egy patika honlapja a jógával?

Megpróbáljuk röviden összefoglalni:

A patikában kapható gyógyszerek, a betegségek gyógyítására, a tünetek enyhítésére vagy megelőzésre szolgálnak. Vitathatatlanul az emberiség nagy vívmányai, hiszen napjainkban általuk sok-sok életet lehet megmenteni, súlyos betegségek tüneteit elviselhetőbbé tenni vagy magát a betegséget gyógyítani. De nem szabad megfeledkeznünk a  gyógyszerhatástan egyik – talán legfőbb -  alaptételéről: nincs gyógyszerhatás mellékhatás nélkül. Ezért mindig mérlegelni kell, hogy valóban szükség van-e a használni kívánt gyógyszerre. Mindannyiunk érdeke, hogy a helyes döntést szakember – orvos, gyógyszerész - hozza meg. Ezért tiltakoznunk kell minden fórumon a gyógyszertáron kívüli, gyógyszerész nélküli gyógyszerárusítás és a recept nélkül kapható gyógyszerek egyre növekvő száma ellen, mert ez nem a gyógyulás esélyét növeli, hanem a mellékhatások, félrekezelések miatti újabb megbetegedések számát. Át kell látnunk a pénzorientált megtévesztés és félrevezetés ködén. Ha megbetegszünk, józan ésszel forduljunk orvoshoz, gyógyszerészhez és igyekezzünk mi magunk is mindent megtenni gyógyulásunk érdekében és még akkor vigyázni egészségünkre, amikor még van mire. Ennek egyik kiváló eszköze a jóga.

 

A jóga  az élet tudománya. Egy olyan tudomány, mely mindenki számára hozzáférhető, elsajátítható. Nem igényel drága felszereléseket és minden útmutatást megad, amelyekkel testünket, szellemünket és lelkünket egészségesen, épen és harmonikusan  tarthatjuk, betegségeinket gyógyíthatjuk. Sok ezer éves ősi tudás csiszolódott évszázadokon át és csiszolódik napjainkban is és mint ilyen, igen kiforrt tudásanyag áll rendelkezésünkre, csak élnünk kell vele.

A jóga mindennapi életünk részévé válva az élet egyik nagy - ha nem a legnagyobb - ajándékát adja nekünk: megadja az önmegvalósítás a kiteljesedés lehetőségét, segít testileg, lelkileg, szellemileg olyanná válni, amilyenek lehetnénk.

A  hely, melyet jó szívvel ajánlunk, hisz mi is itt lettünk jógaoktatók:

Néhány bölcsesség, mely közelebb visz a jógához:

„A jóga megerősíti az embert, megszabadítja Őt a betegségektől, egész lényét könnyűvé varázsolja.”

„ A lélek, mely az érzékek világában mozog, ugyanakkor harmóniában tartja az érzékeket… nyugalomra lel a csendességben.”

                                                                                                                   (Hatha Jóga Pradipika)



hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.