2025. augusztus 10.
Az eddigi ismeretek birtokában kijelenthetjük, hogy lényeges különbségek vannak az egyes pajzsmirigybetegségek étrendi kezelései között, mivel ezek a kórképek különböző anyagcsere-folyamatokat és irányokat (az anyagcsere lassulását, vagy éppen gyorsulását) érintenek. Az étrendi ajánlások mindig a hormonális működés típusához (túl- vagy alulműködés), illetve az autoimmunitás jelenlétéhez kell hogy igazodjanak. Fontos tehát, hogy pontos diagnózis fényében induljon a kezelés, mind gyógyszeres, mind dietetikai tekintetben, szakorvos, dietetikus bevonásával.
Pajzsmirigy-alulműködés esetén fő cél a testtömeg csökkentése, amennyiben szükséges, az esetleges autoimmun állapotok figyelembevétele mellett.
Pajzsmirigy túlműködésnél a jellemző testtömegvesztés miatti az energia- és fehérjebevitel támogatása lényeges, szintén annak figyelembevételével, hogy autoimmun folyamat eredménye-e a betegség.
Autoimmun pajzsmirigybetegség (Hasimoto) és a jódbevitel, gluténmentes étrend kérdésköre
A jód létfontosságú a T3 és T4 pajzsmirigyhormonok előállításához, hiszen azok alkotója. Ugyanakkor a túlzott jódbevitel erősítheti az autoimmun folyamatokat, és súlyosbíthatja a Hashimoto thyreoiditist (különösen, ha szelénhiány is fennáll egyidőben). A teljesen jódmentes étrend azonban nem kívánatos, a hozzáadott jód az, amit kerülni szükséges, a jódozott só, vagy jódozott sót tartalmazó készételek, fűszerkeverékek, magas jódtartalmú ásványvizek étrendből történő elhagyásával.
2025. augusztus 09.
A szervezet jódbevitele a jódozott só mellett növelhető a tengeri halak, algák (sushi), jóddal dúsított élelmiszerek rendszeres fogyasztásával. Hashimoto betegség esetén meggondolandó a túlzott jódbevitel kerülése, mert autoimmun pajzsmirigygyulladásban a túlzott jódbevitel az állapot romlását eredményezheti. (1) Ilyen esetben érdemes lehet a különféle sófajtákat vegyesen, egymást felváltva használni, például jódozatlan asztali sót, és tengeri sót kombinálva.
A tengeri halakat nem csupán jódtartalmuk, de magas ómega-3-zsírsavtartalmuk miatt is érdemes beépíteni az étrendbe, magasabb zsírtartalmú halak, pl. a lazac, vagy a makréla heti egy-kétszeri fogyasztásával.
A szelén messze legmagasabb mértékben a brazil dióban található meg, rendszeres, mértéktartó fogyasztása ezért üdvözlendő.
Vas-, és cinkbevitelünk jó szinten tartható a vörös húsok, és a máj rendszeres fogyasztásával, ezen kívül érdemes tojást, tejtermékeket is beépíteni az étrendbe, figyelembe véve a napi ajánlásokat, amit Magyarországon az OKOSTÁNYÉR® fogalmaz meg.
Vannak-e kerülendő élelmiszerforrások?
A pajzsmirigy egészségének helyreállítása érdekében bizonyos élelmiszerek fogyasztása kerülendő vagy korlátozandó, és lényeges, milyen konyhatechnológiai műveletet alkalmazunk.
2025. augusztus 09.
Agyunk egyik régiója kulcsszerepet játszik abban, hogy eligazodjunk a térben. Itt, a hippokampuszban találhatók az úgynevezett helysejtek, amelyek csak akkor aktívak, ha az élőlény egy adott helyen tartózkodik. Érdekesség, hogy egy adott feladat során a hippokampusz idegsejtjeinek csupán a fele aktív, a többi „csendben marad”. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatása fontos lépés annak megértésében, hogyan specializálódnak agysejtjeink egy-egy feladatra. A jövőben ezen ismeretek hozzájárulhatnak olyan betegségek jobb megértéséhez és kezeléséhez, ahol a térbeli tájékozódás és a memória károsodik.
A HUN-REN KOKI kutatói Nusser Zoltán vezetésével éber egereken végzett mérések során követték nyomon az idegsejtek aktivitását, miközben az állatok egy virtuális valóságban „futottak” jutalomért. Ez alapján az agysejteket aktív helysejtekre és csendes sejtekre osztották, majd az így azonosított sejteket további, élettani és morfológiai vizsgálatoknak vetették alá.
Elsőként az idegsejtek elektromos tulajdonságait mérték meg. A kapott eredményből kiderült, ezek nem mutattak különbséget a két sejttípus között, így ez nem magyarázza, miért aktív az egyik sejt és a másik miért nem. Ezután azt vizsgálták, hogy a csendes sejtek nagyobb gátlást kapnak-e más sejtekből. A gátló szinapszisok sűrűségében azonban szintén nem találtak lényeges különbséget.
Végül a kutatók a sejtek dendritjeire, az információt fogadó nyúlványokra és azok tüskéire koncentráltak. Ezek a tüskék fogadják a serkentő jeleket, és korábbi kutatások szerint a méretük összefügg a beérkező serkentés erejével. Itt már megfigyeltek eltérést: habár a dendrittüskék sűrűsége hasonló volt, a helysejtek dendrittüskéi nagyobbak voltak, vagyis erősebb serkentő bemeneteket is kapnak.
Ez a megfigyelés azt sugallja, hogy az aktivitásbeli különbség oka az eltérő serkentő bemeneti erősség lehet, míg az elektromos jellemzők vagy a helyi gátló hatások elhanyagolhatóbb szerepet játszanak.
