2025. október 10.
Az ősz nem csupán a természet lassú elcsendesedésének időszaka, hanem az otthon és a belső világ áthangolásának ideje is. A lehulló levelek, a korai sötétedés és a hűvös reggelek mind arra ösztönöznek bennünket, hogy visszavonuljunk, lelassuljunk és figyelmet fordítsunk arra, ami körülvesz minket. Ilyenkor nemcsak a lelkünk vágyik a melegségre és biztonságra, hanem a házunk is. Az ősz ideális időszak arra, hogy felkészüljünk a télre, hiszen ilyenkor még lehetőségünk van javítani, karbantartani, rendezkedni.
Sokan érzik ilyenkor a késztetést a rendrakásra, selejtezésre és arra, hogy egy kicsit újrateremtsék a belső közeget. Ennek oka részben az évszakváltás energetikai hatása, másrészt pedig a természetes emberi ösztön, hogy menedéket készítsen a hideg hónapokra. Az otthonunk állapota azonban gyakran tükrözi lelki világunkat is. Egy elhanyagolt ereszcsatorna vagy elöregedett tető nemcsak fizikailag veszélyeztetheti a lakók kényelmét, hanem szimbolikusan is jelezheti a figyelmetlenséget önmagunkkal szemben.
Külső védelem: amikor az otthonod falai is védelmet kérnek
A hideg idő beköszöntével elsőként az otthon külső részeit érik a kihívások. A szél, a csapadék és a fagy komoly károkat okozhatnak, ha nem készülsz fel időben. A tetőszerkezet, a csatornarendszer, valamint a lemezből készült burkolatok, kerítések vagy szegélyek mind olyan elemek, amelyeknek hibátlan állapotban kell lenniük ahhoz, hogy hosszú távon is biztonságos menedéket nyújtson az otthonod.
Ebben az időszakban érdemes átvizsgálni a tetőt, nincsenek-e meglazult cserepek, beázási pontok vagy eldugult ereszek. Ugyanez vonatkozik a lemezkerítésekre és egyéb fémes szerkezetekre is, amelyek megóvják a telkedet és házad környékét. Az ilyen jellegű karbantartás nem csupán praktikus szempontból lényeges, hanem energetikai oldalról is: egy gondosan karbantartott otthon nyugodtabb, harmonikusabb energiát áraszt.
2025. október 09.
Az emésztési problémák leggyakoribb tünete
Az emésztés során az élelmiszerekből természetes módon széndioxid, metán és más gázok keletkeznek, főként a vastagbélben. Az emésztőtraktusban lévő gázok egy része nem más, mint a lenyelt levegő. Normál esetben a gázokat a bélnyálkahártya felveszi, majd az később kilégzésre kerül. Egy kis mennyiség ebből székelés előtt vagy közben bélgáz formájában – problémamentesen – elillan. Ha túl nagy mennyiségű gáz képződik (meteorizmus), az ingerli a bélfalban lévő nociceptorokat, és fájdalomérzetet kelt. A has kidomborodik és feszes tapintású lesz. Ez a látszólag ártalmatlannak tűnő tünet a beteget nagyon megterheli: teltségérzet, korgó gyomor, akár görcsös fájdalom vagy angina pectoris-szerű (mellkasi fájdalom) szívprobléma (Roemheld-szindróma) is jelentkezhet.
A gázképződés több okra vezethető vissza
puffasztó ételek, mint pl. kelkáposzta, hüvelyesek és teljes kiőrlésű termékek fogyasztását követően fokozódik.
A túlzott szénhidrátbevitel a még fel nem szívódott szénhidrátok fokozott mikrobiológiai bomlása által erjedéses diszpepsziát okozhat.
A cukrot helyettesítő fruktóz, xilit vagy szorbit az arra érzékenyeknél ugyancsak puffadást okozhat.
Antibiotikum-kúrát követően a bélflóra zavara vagy az akarbózterápia is bélgázosságot okozhat.
laktózintolerancia is lehet.
IBS is lehet a háttérben.
2025. október 09.
Fontos látni, hogy egy baleset nemcsak az érintettre, hanem a segítőre is hatással van. A megkérdezettek felét – aki volt már ilyen helyzetben – megerősítette a tudat, hogy fontos segíteni. A balesetet látottak közül minden harmadik autóst megviselte, de örült, hogy tevékeny szerepet vállalt; volt, aki bizonytalan volt, hogy jól csinálta-e, amit tett (4 százalék) és voltak olyanok is, akik rossz élményként élték meg és azóta is félnek az ilyen helyzetektől (5 százalék).
„A közlekedési balesetek külső szemtanúi és segítségnyújtói közül tíz-húsz százalékos arányban számolnak be szorongásról, visszatérő, negatív emlékekről, akár hetekkel, hónapokkal az eseményt követően. Összességében szakértői segítséggel megfelelően feldolgozható stresszről beszélünk. Ezzel együtt a sikeres segítségnyújtás élménye, legyen bármilyen kismértékű is a beavatkozás, kifejezetten pozitív hatású. A nyilvánvaló társadalmi hasznosság mellett megerősíti a segítséget adó emberben a környezet feletti kontroll érzését, és a beszámolók szerint hosszú távon teljesebb, egészségesebb szemléletű személyiséghez vezet, ami a szociális környezet számára is gyakran észrevehető” – mondta Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.