Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gödi háziorvosok

Háziorvosok rendelési ideje:


Dr. Lantos István háziorvos       

Göd, Cserfa u.18.

Tel.: 332-304

Dr. Molnár Csaba háziorvos    

Göd, Kisfaludy u.7.

Tel.: 330-492

Hétfő: 11-15 Hétfő: 7-11
Kedd: 7-11 Kedd: 11-14.30
Szerda: 7-11 Szerda: 15-18
Csüt.: 11-13  Újtelep: 13-15 Csütörtök: 11-14.30
Péntek: 15-19 Péntek: 11-14.30

Dr. Pruzsinszky Ibolya gyermekorvos

Göd, Kisfaludy u.7.       

Tel.: 337-923

Dr. Vecserka Zsolt gyermekorvos

Göd, Pesti út 81.       

Tel.: 532-180

Hétfő: 11-14 Hétfő: 8-11
Kedd: 8-11 Kedd: 15-18
Szerda: 16.30-18 Szerda: 8-11
Csütörtök: 11-14 Csütörtök: 15-18
Péntek: 8-11 Péntek: 11-14

Dr. Sükösd Zsuzsa fogorvos   

Göd, Pesti út 81.

Tel.: 330-789

Dr. Csatlós Györgyi fogorvos

Göd, Kisfaludy u.7.

Tel.: 330-506

Hétfő: 13-19 Hétfő: 13-18.30
Kedd: 8-12 Kedd: 7-12.30
Szerda: 13-19 Szerda: 13-18.30
Csütörtök: 8-12 Csütörtök: 7-12.30
Péntek változó Péntek: iskolafogászat

Dr. Mészáros Károly háziorvos

Göd, Pesti út 81.

Tel.: 532-180

Dr. Papirnyik Júlia háziorvos     

Göd, Pesti út 81.

Tel.: 532-180

Hétfő:15-19 Hétfő: 7-11
Kedd: 11-15 Kedd: 15-19
Szerda: 15-19 Szerda: 11-15
Csütörtök: 07-11 Csütörtök: 15-19
Péntek: 11-15 Péntek: 7-11

Dr. Gál Péter háziorvos              

Göd, Kisfaludy u.7.

Tel.: 330-493

Dr. Lepp-Gazdag Anikó      háziorvos   

Göd, Kisfaludy u.7.                  

Tel.: 534-444

Hétfő: 11-15 Hétfő: 15-19
Kedd: 7-11 Kedd: 15-19
Szerda: 7-11 Szerda: 11-15
Csütörtök: 15-19 Csütörtök: 7-11
Péntek: 7-11 Péntek: 15-19

Dr. Domán Csilla gyermekorvos

Göd, Kisfaludy u.7.

Tel.: 330-506

Dr. Juhász Márta fogorvos       

Göd, Pesti út 81.

Tel.: 330-789

Hétfő: 15-18 Hétfő: 8-12
Kedd: 11-14 Kedd: 13-19
Szerda: 11-14 Szerda: 8-12
Csütörtök: 8-11 Csütörtök: 13-19
Péntek: 15-18 Péntek változó


hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.