Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Inczeffy Patika története

Egy családi hagyomány újjáéled.


Gyógyszertárunk által egy régi családi hagyomány éledt újjá 1996. december 9-én.

        Nagyapánk Inczeffy Károly Erdélyben, Tövisen született 1904. július 1-jén unitárius nemesi családban. A család első ismert tagja, Inczeffy György 1614-ben Kadácson (ma Hargita megye) mint primipilus lustrál. Innen kapták a kadácsi előnevet. Dédapja unitárius lelkész Székelyderzsen, nagyapja, kadácsi Inczeffy Samu és apja, Inczeffy Albert is gyógyszerészek voltak. Inczeffy Albert oklevelét a kolozsvári FJTE-en kapta meg 1892-ben. 1895-től Tövisen az 1871-ben alapított Minerva gyógyszertár tulajdonosa 1930-ig. Anyja Horváth József nagyenyedi városi jegyző Margit nevű leánya. Inczeffy Albert gyógyszerész jótékonysági tevékenysége Erdély-szerte ismert volt, a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium megsegítésére 1926-ban létrejött Véndiák alapítvány támogatói közt kiemelten említik nevét nagyértékű adományával. 1930-ban megveszi Tordán az 1872-ben alapított Remény gyógyszertárat Gerő Gyula gyógyszerész özvegyétől, aki férje halála után bérbe adta Markovits Henrik gyógyszerésznek. Itteni tevékenysége alatt vállalta, hogy havonta adományt küld Kolozsvárra az Erdélyi és Bánáti Gyógyszertártulajdonosok Egyesülete által megvásárolt ház adósságainak törlesztésére. Ebben az időben tagja volt a Torda megyei Gyógyszerész Kollégium választmányának mint gyógyszertártulajdonos.

     Inczeffy Albert fia, Inczeffy Károly iskoláit szülővárosában, Tövisen kezdte meg, majd Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban folytatta, ahol 1923-ban érettségi vizsgát tett. Ezután két évig apja gyógyszertárában tölti gyakornoki idejének egy részét, majd 1926. szeptember 1. és 1927. augusztus 31. 

között Nagyenyeden uzoni Kovács Endre gyógyszerésznél a Bethlen Gábor nevű gyógyszertárban gyakornokoskodik. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdi meg az I. Ferdinánd Király Egyetemen, azonban az első év után Szegedre megy, ahol a FJTE-en az 1927/28-as tanévben 53 társával együtt fejezi be egyetemi tanulmányait és kapja meg az 1831. számmal ellátott gyógyszerész oklevelet. Visszatér Erdélybe, azonban a román hatóságok nem honosítják oklevelét és ezért 1930-ban beiratkozik a bukaresti egyetem Gyógyszerészeti Karára, ahol az utolsó tanévet még egyszer elvégzi. 

Bukarestben 1931. március 19-én kapta meg új, 41. számú gyógyszerész oklevelét. 1931 és 1936 között Tövisen dolgozik mint alkalmazott gyógyszerész, 1936-ban a Kolozs megyei Bonchidára megy, ahol bérbe veszi Horváth Károly özvegyének 1890-ben alapított, Isteni Gondviseléshez címzett gyógyszertárát. Később Tordán a család Remény nevű gyógyszertárának lesz a tulajdonosa. 1949-ben államosítják, Őt pedig Tordán egy másik gyógyszertárba helyezik állami alkalmazottként.

     1955 szeptemberében áttelepszik Marosvásárhelyre, ahol november 1-től a kórházi gyógyszertárat vezeti. 1959. szeptember 18-án főgyógyszerészi vizsgát tett a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Karon 31 gyógyszerésztársával együtt. 1969. november 1-jén nyugdíjazzák, ezt követően még nyolc évig dolgozik Maros megye különböző gyógyszertáraiban, többnyire helyettesítésekkel bízzák meg, mivel rendkívül alapos tudása, megbízható, szorgalmas munkája és nagy munkabírása közismert volt kollégái és felettesei körében.

     A Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem 1978 szeptemberében arany diplomával, 1988-ban gyémánt oklevéllel tüntette ki ötven-, illetve hatvanéves gyógyszerészi tevékenysége elismerése jeléül. 1992. június 5-én hunyt el Marosvásárhelyen. Sírját az ótordai temető árnyas lombú fái őrzik.

   Bár jelenleg máshol és más körülmények között működtetjük e nagy elődökről elnevezett Inczeffy Patikát, de gyógyszerészi munkásságuk ma is követendő példaként áll előttünk.



hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.