Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Inczeffy Patika története

Egy családi hagyomány újjáéled.


Gyógyszertárunk által egy régi családi hagyomány éledt újjá 1996. december 9-én.

        Nagyapánk Inczeffy Károly Erdélyben, Tövisen született 1904. július 1-jén unitárius nemesi családban. A család első ismert tagja, Inczeffy György 1614-ben Kadácson (ma Hargita megye) mint primipilus lustrál. Innen kapták a kadácsi előnevet. Dédapja unitárius lelkész Székelyderzsen, nagyapja, kadácsi Inczeffy Samu és apja, Inczeffy Albert is gyógyszerészek voltak. Inczeffy Albert oklevelét a kolozsvári FJTE-en kapta meg 1892-ben. 1895-től Tövisen az 1871-ben alapított Minerva gyógyszertár tulajdonosa 1930-ig. Anyja Horváth József nagyenyedi városi jegyző Margit nevű leánya. Inczeffy Albert gyógyszerész jótékonysági tevékenysége Erdély-szerte ismert volt, a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium megsegítésére 1926-ban létrejött Véndiák alapítvány támogatói közt kiemelten említik nevét nagyértékű adományával. 1930-ban megveszi Tordán az 1872-ben alapított Remény gyógyszertárat Gerő Gyula gyógyszerész özvegyétől, aki férje halála után bérbe adta Markovits Henrik gyógyszerésznek. Itteni tevékenysége alatt vállalta, hogy havonta adományt küld Kolozsvárra az Erdélyi és Bánáti Gyógyszertártulajdonosok Egyesülete által megvásárolt ház adósságainak törlesztésére. Ebben az időben tagja volt a Torda megyei Gyógyszerész Kollégium választmányának mint gyógyszertártulajdonos.

     Inczeffy Albert fia, Inczeffy Károly iskoláit szülővárosában, Tövisen kezdte meg, majd Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban folytatta, ahol 1923-ban érettségi vizsgát tett. Ezután két évig apja gyógyszertárában tölti gyakornoki idejének egy részét, majd 1926. szeptember 1. és 1927. augusztus 31. 

között Nagyenyeden uzoni Kovács Endre gyógyszerésznél a Bethlen Gábor nevű gyógyszertárban gyakornokoskodik. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdi meg az I. Ferdinánd Király Egyetemen, azonban az első év után Szegedre megy, ahol a FJTE-en az 1927/28-as tanévben 53 társával együtt fejezi be egyetemi tanulmányait és kapja meg az 1831. számmal ellátott gyógyszerész oklevelet. Visszatér Erdélybe, azonban a román hatóságok nem honosítják oklevelét és ezért 1930-ban beiratkozik a bukaresti egyetem Gyógyszerészeti Karára, ahol az utolsó tanévet még egyszer elvégzi. 

Bukarestben 1931. március 19-én kapta meg új, 41. számú gyógyszerész oklevelét. 1931 és 1936 között Tövisen dolgozik mint alkalmazott gyógyszerész, 1936-ban a Kolozs megyei Bonchidára megy, ahol bérbe veszi Horváth Károly özvegyének 1890-ben alapított, Isteni Gondviseléshez címzett gyógyszertárát. Később Tordán a család Remény nevű gyógyszertárának lesz a tulajdonosa. 1949-ben államosítják, Őt pedig Tordán egy másik gyógyszertárba helyezik állami alkalmazottként.

     1955 szeptemberében áttelepszik Marosvásárhelyre, ahol november 1-től a kórházi gyógyszertárat vezeti. 1959. szeptember 18-án főgyógyszerészi vizsgát tett a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Karon 31 gyógyszerésztársával együtt. 1969. november 1-jén nyugdíjazzák, ezt követően még nyolc évig dolgozik Maros megye különböző gyógyszertáraiban, többnyire helyettesítésekkel bízzák meg, mivel rendkívül alapos tudása, megbízható, szorgalmas munkája és nagy munkabírása közismert volt kollégái és felettesei körében.

     A Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem 1978 szeptemberében arany diplomával, 1988-ban gyémánt oklevéllel tüntette ki ötven-, illetve hatvanéves gyógyszerészi tevékenysége elismerése jeléül. 1992. június 5-én hunyt el Marosvásárhelyen. Sírját az ótordai temető árnyas lombú fái őrzik.

   Bár jelenleg máshol és más körülmények között működtetjük e nagy elődökről elnevezett Inczeffy Patikát, de gyógyszerészi munkásságuk ma is követendő példaként áll előttünk.



hírek, aktualitások

Télen minden kultúrában hódít az olvadt sajt

2025. március 11.

6+1 melengető étel a világ minden tájáról

A svájci fondue-t, a grúz hacsapurit és az amerikai mac & cheese-t több ezer kilométer és több száz év választja el egymástól, de az az olvadó sajt minden kultúrában népszerű – különösen a borongós, téli hónapokban. Az egyik vezető amerikai gyorsétteremlánc most népszerű csirkés szendvicseit is olvadt sajttal dobja fel – és egy különleges akadálypályával is várja azokat, akik melegedni szeretnének Valentin-nap hétvégéjén. Ez alkalomból tíz olyan ikonikus sajtos ételt mutatunk be, amelyek hosszú történelmi múltra tekintenek vissza, vagy épp a modern gasztronómia sztárjai.

1. Fondue (Svájc)

A fondue az egyik legismertebb olvadt sajtos étel, amelynek gyökerei a svájci hegyek közé nyúlnak vissza. Az alpesi pásztorok borral és fokhagymával olvasztották össze a kemény sajtokat, hogy a hideg téli hónapokban tápláló ételeket fogyaszthassanak. A fondue a szegényebb rétegek találékonyságának eredménye volt, hiszen a szikkadt kenyér és a maradék sajt új életre kelt a forró, fűszeres olvadékban. Ma már számos variációja létezik, például a sörrel vagy gyógynövényekkel ízesített változatok. Közösségi élményt nyújtó fogás, amelyhez falatnyi kenyereket, zöldségeket és néha akár gyümölcsöket is mártogatnak a gőzölgő, fűszeres sajtmártásba.

2. Raclette (Franciaország és Svájc)

A raclette szó egyszerre jelöli az ételt és a sajtot. A hagyományos raclette étkezés során a félkemény sajtot egy speciális eszköz segítségével olvasztják meg, majd egy kaparóval frissen sült burgonyára, húsokra vagy zöldségekre csorgatják. Eredetileg – a fondue-höz hasonlóan – a francia és svájci hegyekben élő pásztorok fogyasztották, akik tűz fölött melegítették a sajtot, majd kenyérre kenték. A modern raclette partik során elektromos grilleket használnak, amelyekkel mindenki saját ízlésének megfelelően olvaszthatja meg a sajtot. Ez az étel a hideg téli estéken különösen népszerű, és egy pohár fehérborral párosítva az igazi.

3. Käsespätzle (Ausztria és Németország)

Ez az osztrák és délnémet specialitás tulajdonképpen a régió sajtos nokedlije. A házi készítésű tojásos tésztát (Spätzle) reszelt sajttal rétegzik, majd hagymával és vajjal sütik aranybarnára. A fogás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a hegyvidéki régiókban élők az elérhető alapanyagokból készítettek laktató ételeket. Leggyakrabban alpesi sajtokat, például Bergkäsét vagy emmentálit használnak hozzá, amelyek erőteljes, karakteres ízt adnak a fogásnak. Egyes változatokban karamellizált hagymával vagy friss fűszernövényekkel bolondítják meg, és egy pohár száraz fehérborral vagy sörrel tálalják.

A fogászat jelene és jövője: riasztó adatok és új technológiai áttörések

2025. március 10.

Hazánk és más országok fogászati állapota aggodalomra ad okot, mivel folyamatosan romló tendenciát mutat az elmúlt évek statisztikái alapján. A technológiai innovációk megjelenésükkel – különös tekintettel a mesterséges intelligenciára – új reményt adhatnak a megelőzésben és a kezelésben. Hogyan alakultak a közelmúlt adatai, milyen új trendek határozzák meg a következő évet, és hogyan változtatja meg az AI a fogászat jövőjét? A Clinident friss körképe.

A legfrissebb globális adatok szerint a fogászati problémák már gyermekkorban elkezdődnek, és a felnőttek jelentős részét érintik. Egy 2024-es tanulmány szerint világszerte az 5-14 éves gyermekek maradó fogainak szuvasodási esetei 1990 és 2019 között 15,25%-kal növekedtek. A fogszuvasodás és egyéb szájüregi problémák népbetegséggé váltak, miközben a technológia rohamos fejlődése új megoldásokat kínál. 2024-ben az AI egyre nagyobb szerepet kapott a diagnosztikában és a fogászati kezelések tervezésében, forradalmasítva az iparágat.

Fogászati válság európai és globális szinten egyaránt

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) 2024-es jelentése rendkívül aggasztó képet fest Európa szájegészségügyi helyzetéről. A statisztikák szerint a kontinensünk lakosságának több mint fele küzd valamilyen fogászati vagy szájüregi problémával, több mint 10%-uk súlyos formában, míg a 60-65 éves korosztályban ez az arány már 70-85%-ra emelkedik, ami példátlan egészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi rák globálisan a nyolcadik, az EU-ban pedig a férfiak körében a tizenkettedik leggyakoribb daganatos megbetegedés.

Térségünk fogászati állapota különösen kritikus: a lyukas fogak aránya meghaladja a 33 százalékot, ami évente mintegy 335 millió orvosi beavatkozást tesz szükségessé Európában a WHO szerint. A Decayed, Missing, and Filled Teeth (DMFT) index, amelyet az 1930-as évek óta használnak, a fogászati állapot globális mérőszáma, napjainkban a legátfogóbb népességszintű mutatóvá vált. Az index részletesen feltérképezi az egyén fogászati állapotát az elkezdett, hiányzó és tömött fogfelületek összesítésével. Egy felnőttnél a DMFT 0 és 28 között mozoghat. A mutató nemcsak a pillanatnyi állapotot rögzíti, hanem hosszú távú népegészségügyi trendet is mutat. A globális statisztikák rendkívül aggasztóak: világszerte mintegy 3,5 milliárd ember küzd valamilyen fokú fogászati problémával. A fejlett országokban a DMFT átlagértéke 12-15 között mozog, ami azt jelenti, hogy egy átlagos felnőttnek 12-15 fogfelülete érintett valamilyen fogászati beavatkozásban vagy károsodásban.

Mi történik itthon?

Magyarország a fogászati problémák tekintetében Európa egyik leginkább érintett országa, amelyet a WHO adatai is egyértelműen alátámasztanak. A statisztikák rendkívül riasztóak: a 65 éven felüliek 30%-a, a 75 éven felüliek 40%-a teljes foghiánnyal küzd, míg a teljes felnőtt lakosságot tekintve ez az arány 14,1%. A súlyos fogágybetegség előfordulása a 15 év feletti korosztályban 8,6% a WHO 2022-es felmérése szerint. Ezek az arányok jelentősen meghaladják az európai átlagot, ami súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A népesség harmadát érintő ínygyulladás mellett Magyarország kiemelkedően magas szájüregi rákos megbetegedési aránnyal rendelkezik. Továbbá a WHO 2020-as adatai azt bizonyítják, hogy ebből mintegy 1600 halálos kimenetelű. A helyzet hátterében több rizikófaktor húzódik meg: az elégtelen szájhigiénés kultúra, a rendszertelen fogászati szűrővizsgálatok, a nem megfelelő táplálkozás – beleértve a magas, napi 55,1 grammos cukorfogyasztást -, a 15 év feletti lakosság körében mért 32,2%-os dohányzási arány, valamint az évi 11,1 liter tiszta alkoholra átszámított egy főre jutó alkoholfogyasztás.

Központban a mesterséges intelligencia lehetőségei és veszélyei

2025. március 10.



Véget ért a 22. Biztonságos Internet Nap/Safer Internet Day (SID)

22. alkalommal tartották meg világszerte a Biztonságos Internet Napot/Safer Internet Day-t. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyerekek és fiatalok biztonságosabb és felelősségteljesebb internethasználatára. A rendezvény mottója: „Együtt egy jobb internetért!” A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által üzemeltetett magyar Safer Internet Center az eseményhez kapcsolódva különleges, internetbiztonsággal kapcsolatos programot szervezett Budapesten, a Magyar Telekom Székházban. A csaknem száz részt vevő gyereknek hacker-, illetve internetbiztonsági foglalkozással készültek, a szülők és pedagógusok pedig tudatosságnövelő előadásokat hallhattak ismert szakemberektől. A SID-hez kapcsolódó dalszerző pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nap egyik fénypontja volt.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a szervezet csaknem 30 éve foglalkozik a média és az internet fiatalokra gyakorolt hatásával. „A Gyermekmentőnél nem csak ezen a világnapon, de minden egyes nap teszünk azért, hogy az internet egy biztonságosabb hely legyen. Legyen szó gyerekekről, szülőkről vagy technológiai szakemberekről, mindannyiunk felelőssége egy pozitív digitális közösség kialakítása.”

A vendégeket a házigazda Magyar Telekom részéről Gonda Gábor vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes üdvözölte, aki örömét fejezte ki, hogy ennek a fontos eseménynek ismét a Telekom székháza adhat otthont. Megköszönte a szülők, pedagógusok munkáját, amit nap mint nap végeznek a gyerekek biztonsága érdekében.

Előadást tartott dr. Nagy Tamás r. őrnagy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Kiberfelderítési Főosztály Kiberfelderítő Osztály megbízott osztályvezetője. Ebben kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciával összefüggésben milyen fenyegetések jelennek meg a kiskorúak vonatkozásában, és kiemelte az NGYSZ-szel való együttműködés fontosságát.

Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője a Kék Vonal Lelkisegély-vonal tapasztalatait mutatta be. Elmondása szerint egyre súlyosbodó, komplex problémával keresik meg őket a fiatalok, és egyre több az olyan eset, aminek kapcsán gyermekvédelmi jelzést kell leadniuk.

Mészégető Marcsi, a Telekom családokat segítő platformja, a Hello Szülő főszerkesztője elmondta, hogy az indulásuk óta fontos szerepet szánnak a fiataloknak. „Az Eurostat 2023-as kutatása szerint a fiatalok nagyobb arányban rendelkeznek alapszintű vagy azt meghaladó digitális készségekkel, mint az idősebb korosztály, van mit tanulnunk tőlük. Ezért figyelni kell rájuk, és meghallani őket!”

Dr. Vápár Zsófia, az NGYSZ Safer Internet Centerének hotline szakértője bemutatta, miért jelent az AI a gyerekekre nézve valódi veszélyt. Gyakorlati tanácsokkal buzdította a szülőket arra, hogy a veszélyek csökkentése érdekében mérsékeljék a gyerekek digitális lábnyomát, törekedjenek arra, hogy ne posztoljanak a gyerekekről, ne osszanak meg személyes adatokat, mert ezek az anyagok alkalmasak arra, hogy az AI szexuális bántalmazást ábrázoló tartalmakat generáljon belőlük.

Frey Krisztián etikus hacker a gyerekprogramok ötletgazdája volt. A fiatalok olyan kérdésekre kaphattak választ, hogy milyen kockázatokat rejt, ha nyílt wifi-hálózatokra csatlakoznak fel, illetve a nyilvános USB-porton keresztüli töltés veszélyeit is bemutatta nekik. A legnagyobb sikert egy flipper zero nevű eszköz aratta a gyerekek körében, amely vezeték nélküli hálózatok tesztelésére alkalmas. A kütyü például arra is jó, hogy a belépőkártyákat be tudja olvasni, de kipróbálták azt is, hogyan lehet vele wifi-hálózatot létrehozni, illetve a készüléken található infrával a Telekom tévéképernyőjét ki-be tudták kapcsolgatni.