Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyógytorna ma már trendi és a tudatosságról tanúskodik

Érdekességek2026. április 22.

Fotó: wavebreakmediamicro © 123RF.com„Szakemberként azt látom, hogy ma már menő gyógytornára járni. A fiatalok nem úgy tekintenek rá, mint régen a gyógytesire, ahol a gyermek sokszor elkülönítve érezhette magát a többiektől, és azt élhette meg, hogy esetleg kimarad valamiből. A gyógytorna szerencsére ma már kevésbé stigma, inkább az önmagunkkal való törődés egyik formája. A jó testtudat önbizalmat ad, a mozgás csökkenti a stresszt és oldja a teljesítményszorongást. Egyre több fiatal számára válik fontossá az egészség és a különböző prevenciós technikák elsajátítása” – tapasztalja Ziglerné Szőke Rita, a gyogytornaszom.hu vezető gyógytornásza.

„Mindig hangsúlyozom a fiataloknak, hogy sportolók is járnak hozzám, és a gyógytornának köszönhetően fokozódik a teljesítményük. Szoktam ajánlani közösségi média oldalakat is, amelyeket bekövethetnek, és ha találnak egy számukra izgi feladatot, akkor azt mindig átbeszéljük” – meséli a szakember.


Ziglerné Szőke RitaMikor menjen gyógytornázni a kamasz?

A szülők szerepe is fontos ezen az úton. Példamutatással és korai edukációval hamar megkedveltethetjük gyermekünkkel a testmozgást. De van még itt egy szempont, amire kevesebben gondolnak. Néhány szülő úgy véli, hogy ha a tini sportol, esetleg élsportol, akkor nincs szükség gyógytornára. Mi baj lehetne? „Az egyoldalú sportok, például a tenisz aszimmetrikusan terhelik testet, amely akár funkcionális gerincferdülést is okozhat. A test fizikai túlterhelése pedig sérülésekhez vezethet, például bokaficamhoz” – magyarázza Rita, hogy miért fontos a sport mellett a gyógytorna is. A szülő ilyenkor nem hibás, csupán előfordul, hogy nincs elég információja – ezért fontos a szemléletformálás.

És, hogy mi az a jel, amikor már érdemes gyógytornászhoz fordulni? Ez egy kulcskérdés, mert sok szülő túl későn kér segítséget. Nem kell megvárni a fájdalmat! Figyeljünk a korai figyelmeztető jelekre: ha a gyermeknek féloldalas testtartása van, az egyik válla lentebb van, vagy gyakran panaszkodik, hogy „elfárad a háta”, esetleg megváltozik a járása, mozgása, akkor érdemes felkeresni egy gyógytornászt. „Minél korábban kezdődik a korrekció, annál könnyebb és gyorsabb lesz a javulás” – emeli ki a szakember.

 „Az, hogy mennyi idő alatt látszik meg a kitartó torna eredménye, teljesen egyéni. Nagyban függ a probléma súlyosságától, az életkortól, illetve attól, hogy a gyermek mennyire képes együttműködni” – teszi hozzá Rita. A gyógytorna nemcsak heti 1 óra, hanem egy teljesen más életmód. Nagy hangsúlyt kapnak az otthoni házi feladatok, illetve a helyes ülés, a szék, az asztal és a képernyő beállítása, valamint a rendszeresen beiktatott, mozgásos szünetek. A szakember szerint, ha ezeket betartjuk, akkor általában 2–3 hónap alatt érhető el látványos eredmény.

Az Alfa generáció kihívásai újak, de a megoldás kulcsa talán egyszerűbb, mint gondolnánk: tudatosság, mozgás és megelőzés. A gyógytorna ebben nem egy szükséges rossz, hanem egy lehetőség – arra, hogy a fiatalok ne csak egészségesebbek, hanem magabiztosabbak is legyenek a saját testükben. „A tested a legfontosabb eszközöd, amely egész életed során elkísér. A mozgás nem büntetés, hanem lehetőség arra, hogy a legtöbbet hozd ki magadból. Figyelj a tested jelzéseire!” – üzeni az Alfa generációnak a szakember.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.