Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

D-vitamin: minden, amit tudni kell, mégsem esik szó róla soha

Érdekességek2026. május 02.

Tavasz van, több a napfény – de vajon elég ez a megfelelő D-vitamin szinthez?

Fotó: baibakova © 123RF.comAhogy megérkezik a tavasz, egyre hosszabbak a nappalok, több időt töltünk a szabadban, és az óraátállítás után még inkább úgy érezhetjük, végre feltöltődhetünk napfénnyel. Sokan ilyenkor megnyugodnak: ha süt a nap, biztosan rendben van a D-vitamin-szintünk is. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Bár a D-vitamin az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett „csodaszere” lett, mégis meglepően keveset tudunk róla, a legtöbben csak felszínes információkkal rendelkezünk. Ráadásul számos tévhit is kering a napozástól a táplálkozásig. Bakk Brigitta, a Rama dietetikusa segít tisztábban látni, mi igaz és mi nem.

Egy biztos: a D-vitamin nem csupán egy a sok vitamin közül, a szervezet szinte minden működésére hatással van. Éppen ezért nem mindegy, hogy elegendő áll-e rendelkezésre – még tavasszal sem.

Több mint vitamin: miért kulcsfontosságú?

A D-vitamin szerepe jóval túlmutat a csontok egészségén. Nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez, hozzájárul az izomműködéshez, és talán a legmeglepőbb, hogy fontos szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában is. Emellett a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyában is részt vesz, és egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a hangulatra, sőt a depresszió kialakulására is hatással lehet. Hiánya gyakran alattomosan jelentkezik: fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, gyenge ellenállóképesség és izomgyengeség is jelezheti. Hosszabb távon komolyabb következményekkel járhat, gyermekeknél például fejlődési problémákat, felnőtteknél csontlágyulást okozhat.


Tavaszi napsütés: elég vagy sem?

Sokan gondolják, hogy a tavaszi napsütés már elegendő a D-vitamin-raktárak feltöltéséhez, de ez nem feltétlenül igaz. Bár valóban nő a napsütéses órák száma, a téli hónapok alatt kiürült raktárak feltöltése időt vesz igénybe. Ráadásul a D-vitamin-termelődéshez nem elég pusztán az, hogy világos van: a napsugarak beesési szöge, az UV-B sugárzás erőssége, valamint az, hogy mennyi bőrfelületet ér napfény, mind befolyásolja a folyamatot. Tavasszal sokszor még nem elég erős a napsütés, különösen a reggeli és késő délutáni órákban, így könnyen előfordulhat, hogy a tavaszi napfény önmagában még nem elegendő a megfelelő szint fenntartásához. Bár sokan azt gondolják, hogy elegendő időt töltenek a napon, a valóság az, hogy a lakosság jelentős része D-vitamin-hiányos. Magyarországon ez az arány a téli hónapokban akár a 70 százalékot is elérheti – és a tavasz elején sokan még mindig ebben az állapotban vannak.

D-vitamin a tányéron

A D-vitamin forrásai közé tartoznak például a halmájolajok, a tojás, a máj és bizonyos tejtermékek. Ezek hozzájárulhatnak a megfelelő bevitelhez, ugyanakkor egyes étrendek – például a növényi alapú táplálkozás – esetén nem mindig fedezik teljes mértékben a szervezet igényeit. Ilyenkor kaphatnak nagyobb szerepet a dúsított élelmiszerek, amelyek kifejezetten arra szolgálnak, hogy segítsenek kiegészíteni a szükséges tápanyagokat, így a D-vitamint is. A modern margarinok közül a Rama és a Flora termékei is kifejezetten D-vitaminnal kiegészítve kerülnek a boltok polcaira, így hozzájárulhatnak a napi bevitelhez. Sokan tudják, hogy a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, azt azonban már kevesebben, hogy ez azt jelenti, hogy csak zsírral együtt tud megfelelően hasznosulni a szervezetben. Ezért is előnyös, ha olyan élelmiszerekkel visszük be, amelyek tartalmaznak zsiradékot – például egy gazdag reggeli szendvics részeként. Bár egyetlen élelmiszer sem csodaszer, a mindennapi étkezésekbe beépített, dúsított termékek hosszú távon jelentős szerepet játszhatnak az egyensúly fenntartásában.

Nem csodaszer, de nélkülözhetetlen

A szakértők szerint a napfényszegényebb hónapok után – még tavasszal is – sokak számára indokolt lehet a D-vitamin pótlása, különösen, ha vérvizsgálat hiányt mutat. Az általános ajánlás felnőtteknek napi 1500–2000 NE (nemzetközi egység, 1 NE = 0,025 mikrogramm), de egyes esetekben ennél magasabb dózis is indokolt lehet, természetesen szakember javaslata alapján. Fontos azonban, hogy a túlzás sem jó: mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, felhalmozódhat a szervezetben. Bár sokan hajlamosak minden problémára univerzális megoldásként tekinteni rá, a D-vitamin nem csodaszer. Ugyanakkor kétségtelen, hogy nélkülözhetetlen a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez – és hiánya jóval több területet érint, mint azt korábban gondoltuk. A tudatos táplálkozás, a megfelelő pótlás és az apró, mindennapi döntések együtt segíthetnek abban, hogy szervezetünk tavasszal is valóban megkapja azt, amire szüksége van.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.