Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vigyázzunk házi kedvenceinkre is a kánikulában!

2024. június 22.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Nyáron nem csak nekünk van melegünk, hanem a háziállatainknak is. Mi tudunk izzadni, és ettől nem hevül fel a testünk, de kedvenceink nem izzadnak, ezért rájuk sokkal nagyobb veszélyt jelent a meleg.  

Ami nagyon fontos, hogy sokkal több ivóvizet tegyünk le nekik, mint általában szoktunk, és legyen a lakásban szellős hely, ahova a kutyus, cicus le tud feküdni. Ilyenkor jobban szeretnek a vackuk helyett a kőre, padlóra feküdni, ezért ha ott szőnyeg van lerakva, akkor azt rakjuk el onnan. Ha mi is otthon vagyunk, akkor időközönként egy nedves ronggyal töröljük át a testüket.

Kisebb állatkáknál, mint amilyenek például a hörcsögök, rakjunk be egy medencét, és figyeljünk oda, hogy nekik se fogyjon el az ivóvizük. Papagájnál is oldjuk meg, hogy meg tudjon fürödni, ha nincs kalitkára rakható fürdő, akkor egy kisebb tál is megfelel erre a célra. lyenkor nekik is több ételt adjunk, ahogy mi is gyakrabban éhezünk meg, úgy ők is többet esznek.

Kutyáknál séta közben ne a napon sétáljunk, vigyünk magunkkal vizet, ha hosszabb sétákra visszük! Erre is van már boltban kapható itató, de egy flakon víz, és egy tál is tökéletesen megfelel erre.

Ha van lehetőségünk rá, akkor vigyük el szabad vízre, de ott is figyeljünk rá, hogy ne legyen sokat a napon.



Lehet, hogy mégsem ADHD-s a gyerek?

2024. június 22.

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) és az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) összehasonlítása.

Fotó: olegdudko © 123RF.comA következőkben kicsit összehasonlítjuk az ADHD-t és az SPD-t, megnézzük, hogy mik a hasonlóságok és a különbségek a kettő között. Az SPD szenzoros feldolgozási zavart gyakran összekeverik az ADHD-val. Ennek oka az, hogy a tünetek nagyon hasonlóak és megtévesztőek lehetnek sokszor még a szakemberek számára is.

Fontos kiemelni, hogy az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) és az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) egyes tünetei hasonlóak lehetnek, ami megnehezítheti a megkülönböztetésüket.

A következő tünetek mindkét rendellenességre jellemzőek lehetnek.

  • Figyelemhiány. Mindkét esetben lehetnek figyelemhiányos tünetek, azaz a gyermeknek nehézsége lehet a figyelem fenntartásában.
  • Hiperaktivitás/alacsony tolerancia a helyben üléshez. Mindkét rendellenességnél előfordulhat, hogy a gyermek nyugtalan, folyamatos mozgásigénye van, és nehezen tud hosszabb ideig egy helyben ülni.
  • Impulzivitás. Az impulzivitás jelen lehet mind az ADHD, mind az SPD esetén. A gyermek hajlamos lehet az ösztönös cselekedetekre.
  • Problémák a szervezetlenséggel. Mindkét rendellenesség esetén előfordulhatnak nehézségek a szervezettséggel, a tevékenységek és a tárgyak rendszerezésével.
  • Könnyen zavarba jöhet a szenzoros ingerek hatására. Az SPD esetén a túlzott érzékenység miatt a gyermek könnyen zavarba jöhet bizonyos hangok, fények vagy érintések hatására, míg az ADHD esetén könnyebben elveszítheti a fókuszt ezek hatására.
  • Figyelmetlenség a részletekre. Mindkét rendellenesség esetén lehetnek problémák a részletek észrevételével vagy a feladatok pontos elvégzésével.
  • Mozgékonyságigény. Az SPD a gyermek túlzott mozgásigényét okozhatja, az ADHD pedig a hiperaktivitás miatt ugyancsak fokozott mozgásigényt generál.
  • Könnyű frusztráció/ingerlékenység. Mindkét rendellenesség esetén előfordulhat, hogy a gyermek könnyen frusztrálódik vagy ingerlékeny.
  • Kihívások a társas kapcsolatokban. Mindkét esetben lehetnek nehézségek a társas interakciókban, azaz a gyermeknek problémái lehetnek a barátokkal vagy a csoportban való viselkedéssel.
  • Könnyen lefárasztható/overstimulálható. Mindkét rendellenesség esetén a gyermek gyorsabban elfáradhat vagy túlstimulálódhat szenzoros ingerek hatására.

Fontos megjegyezni, hogy bár ezek a tünetek közösek lehetnek, mindkét rendellenességnek vannak egyedi jellegzetességei is. A pontos diagnózist csak szakember adhatja meg a gyermek alapos vizsgálata és értékelése alapján.



Mi az a tetanusz betegség?

2024. június 21.

A tetanusz egy súlyos, életet veszélyeztető megbetegedés, amelyet a Clostridum tetani nevű baktérium okoz, az általa termelt neurotoxin (tetanospasmin) révén, amely az idegrendszerre hat.

A Clostridium tetani egy obligát anaerob Mi az a tetanusz betegség? post thumbnail imagespórás baktérium, ami azt jelenti, hogy a kórokozó az oxigénszegény környezetet szereti. Spórás formában megtalálható a talajban, vad – és háziállatok bélrendszerében illetve az ember székletében is és igen ellenálló a környezeti tényezőkkel szemben.

Hogyan kaphatjuk el?

A fertőzés sebzések útján valósul meg, azaz a kórokozóval szennyezett föld útján bekerül a baktérium a szervezetünkbe és a megfelelő, oxigénszegény környezetben el kezdeni termelni a neurotoxint. Akár egy apró sérülés is lehet a behatolási kapu, de különösen veszélyesek a mély, roncsolt sebek (lőtt, szúrt, harapott).

Ezt követően a neurotoxin a gerincvelőbe jut a véráram vagy pedig a környéki idegrendszer által. A gerincvelőbe jutva gátolja az izmok elernyedését, az érintett izmok folyamatos kontrakcióba kerülnek, azaz egy akaratlan, folyamatos, fájdalmas izomgörcs alakul ki. A nemzetközi szervezet (Center for Disease Control and Prevention – CDC) felmérése alapján Amerikában évente 30 eset fordul elő. A legveszélyesebb területek a fejlődős országok, illetve a háború sújtotta területek.

Milyen tüneteket okoz?

A sérülés és a tünetek között eltelt lappangási idő igen változatos lehet (1-60 nap). Azonban az esetek nagy részében 2 héten belül jelentkeznek a tünetek. Korai nem specifikus tünetek lehetnek a hasmenés, a láz és a fejfájás.

Igen fontos hogy amennyiben a sebkörnyékén alakul ki izommerevség, akkor lokális tetanuszról beszélünk, ennek egy speciális formája, amikor a seb a fejen keletkezik, ekkor fej tetanuszról beszélünk.

Ha a neurotoxin a véráramba bekerülve az egész szervezetben elterjed, akkor generalizált tetanusz betegség alakul ki, ez a leggyakoribb és egyben a legveszélyesebb klinikai megjelenési forma.

Speciális formája az újszülöttkori tetanusz, amely a fejlődő országokban a nem megfelelő higiéniás körülmények miatt alakul ki, a köldökcsonkon keresztül születéskor.

Kezdetben nyugtalanságfény- és hangérzékenység, izomgörcsök jelentkeznek. Jellemző a hát, a nyak, a comb és a hasizmok merevsége. Jellemző tünet a szájzár, amelyet latinul trismusnak nevezünk, és az által hogy a beteg nem tudja ellazítani az állkapcsát, az arcizmait, így a betegség egy igen jellegzetes vicsorgó arckifejezést kölcsönöz a betegnek. Korai tünet lehet a nyelészavar, azaz a beteg nehezen tudja lenyelni a táplálékot, valamint a víziszony (hydrophobia). A folyamat előrehaladtával a beteg egész testében előforduló izomgörcs miatt egy jellegzetes hátrafelé feszülő testtartás (opisthotonus) jelenik meg, a beteg szinte csak a fején és a sarkán támaszkodik.

A jelentős izommerevség az egész szervezetet érinti, láz, izzadás jelentkezik, súlyos fokú légzési- és keringési zavargyomor-bél rendszeri problémák, veseelégtelenség lép fel. Típusos tünet hogy a hirtelen ingerekre (fény, hang) a beteg még jobban megfeszül, s a kár hirtelen légzészavar is felléphet, amely tovább súlyosbítja a beteg állapotát. A beteg mindvégig a tudatánál van és igen nagy fájdalmai vannak.

Hogy lehet megállapítani a betegséget?

A betegség diagnózisa alapvetően a tünetek felismerésből áll. Igen jellemző a spatula teszt pozitivitás, amiben egy spatulával benyúlnak a beteg torkában, a garat hátsó részébe. A teszt eredménye pozitív, ha a beteg ráharap a spatulára. A teszteredmény negatív, ha normál, a spatula kiköpését célzó reflexek mutatkoznak.

Laboratóriumi vizsgálatok segíthetik a gondolkodásunkat, azonban nem minidig mutatják ki a kórokozót. A sebből vett mintát mikrobiológiai vizsgálata küldjük. Egy speciális úgynevezett Gram festés során láthatóvá válhat a baktérium. Megerősítő vizsgálat a vér antitoxin-titer meghatározása. Műszeres elektrofizológiai vizsgálatok (EMG) szintén tovább erősíthetik a megalapozott klinikai diagnózisunkat.



hírek, aktualitások

A mozgás hatalma – A mozgás 40%-kal növeli a rákbetegek túlélési esélyeit

2024. június 12.

Bebizonyosodott, hogy a mozgás a daganatos betegségek kezelése során is jelentősen növeli a túlélés esélyeit.

A Roswell Park Comprehensive Cancer Center kutatói jelentős eredményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni a daganatos betegek kezelésében. Tanulmányuk a fizikai aktivitás és a rákbetegek halálozási kockázata közti összefüggést vizsgálta. Különleges hangsúlyt kaptak a passzív életmód egészségi kockázatai és a rákbetegek kezelése alatti és utáni mozgás szerepe is. Míg a korábbi kutatások elsősorban az egész életen végighúzódó inaktivitás és bizonyos daganatfajták összefüggéseit vizsgálták, addig az új, releváns tanulmány kifejezetten a daganat diagnózisa előtti és utáni inaktivitást és a túlélés esélyeit hasonlította össze.

Az eddig is ismert volt, hogy a fizikai aktivitás csökkenti számos betegség kialakulásának rizikóját, beleértve a daganatos betegségeket is, de a mozgásszegény életmód hatásait korábban kevésbé tanulmányozták. Az amerikai tudósok viszont arra alapoztak, hogy az inaktivitás az egészséges személyek és a daganatos betegek közt is rendkívül tipikus életforma, miközben utóbbiak betegségük és kezelésük során is speciális fizikai nehézségekkel néznek szembe. Éppen ezért 5807 rákos beteg adatait vizsgálták meg, amelyek a 2003 és 2016 közti időszakban keletkeztek. A szakemberek a fizikai aktivitás szintjét mérték fel abban a periódusban, amely egy évtizeddel a diagnózis előtt kezdődött és egy évvel a diagnózis után fejeződött be. Azokat a pácienseket, akik közepes vagy annál intenzívebb mozgást végeztek az adott időszak alatt (tehát pl. gyalogoltak, futottak, aerobikoztak vagy más, kardiojellegű mozgást végeztek), aktívnak minősítették, akik pedig nem mozogtak rendszeresen, azokat inaktívnak.

Döbbenetes eredmények

Az eredmények azt mutatták, hogy kezelés előtt és alatt is aktív személyek 40%-kal nagyobb arányban élték túl a daganatos betegséget, mint az inaktívak! Ez az eredmény érvényes volt számos különböző rákfajtára, beleérve a mell-, a vastagbél-, a prosztata-, a petefészek-, a vese-, a nyelőcső-, az endometriális és a bőrdaganatot is. Ráadásul az inaktivitás és a halálozás összefüggései akkor is érvényesek voltak, ha tekintetbe vették a páciens nemét, a tumor stádiumát, a dohányzást és a testtömegindexet is. Az elemzésből az is kiderül, hogy az alkalmankénti mozgás is jobb, mint a semmi, de a rendszeres fizikai aktivitás lehet az eredmények kulcsa. A heti 3-4 alkalommal edzők érték el a legnagyobb egészségnyereséget, nagyobbat, mint a heti 1-2 alkalommal. További nagyon fontos megállapítása a tanulmánynak, hogy azok a korábban inaktív páciensek, akik a diagnózis után kezdtek el mozogni, 30%-kal növelték a túlélési esélyeiket, és ebből a szempontból már a heti 1-2 alkalom is sokat számított. Ezek a megállapítások mindenképpen nagy lendületet kell, hogy adjanak a rákbetegeknek, hiszen ilyen egyszerű módon rengeteget tehetnek magukért.

Tudjon meg mindent a tüszőéréstől a menstruációig!

2024. június 12.



A nők immáron évtizedek óta használják a fogamzásgátló tablettákat a nem kívánt terhesség megelőzésére.

A női menstruációs ciklust két hormon szabályozza. Egyikük az ösztrogén, melyet a petefészek termel, a másik a progeszteron, mely a tüszőrepedést követően kialakuló sárgatestben képződik. A ciklusos működést azonban nem a petefészek, hanem az agyalapi mirigy vezérli. Ennek megértéséhez meg kell ismerkednünk további két – az agyalapi mirigy által termelt – hormonnal. Az egyik az FSH (folliculusstimuláló hormon), a másik az LH (luteinizáló hormon). Az FSH hatására fokozódik a petefészek ösztrogéntermelése és egy tüsző érésnek indul, az LH hatására pedig bekövetkezik a tüszőrepedés.

A menstruációs ciklus alakulása

Mindezen ismeretek birtokában nézzük meg, hogyan is alakul a menstruációs ciklus. (A ciklus napjait a vérzés jelentkezésétől – ez az első nap – számoljuk.) A menses befejeződése után az agyalapi mirigy fokozza az FSH termelését, ennek hatására fokozódik az ösztrogéntermelődés, és érésnek indul egy petesejt. Körülbelül a 10. naptól emelkedik az LH-termelés és ennek hatására a 14. napon bekövetkezik a tüszőrepedés.

A kialakuló sárgatest progeszteront termel. Körülbelül a 20. naptól a magas ösztrogén- és progeszteronszint miatt az agyalapi mirigy csökkenti hormonjainak termelését. Ennek következtében kevesebb lesz az ösztrogéntermelés; a sárgatest elöregedésével és sorvadásával párhuzamosan a progeszteronszint is csökken. A hormonszintek csökkenése következtében a 28. napon a méhnyálkahártya menstruációs vérzés keretében lelökődik.

Fűszerrel a tüdőgyulladás és a candida ellen (recepttel)

2024. június 11.

A szegfűszeg kesernyés, kissé égető, erősen aromás ízét a sok illóolaj adja: ezt a likőriparban és kozmetikai szerek gyártásához is felhasználják. Kitűnően alkalmazható az eltömődött tüdők kitisztításában. Eltávolítja a nyálkás váladékot a szervezetből, amely olyan betegségeknél jelentkezik, mint a köhögés, asztma, hörghurut és mellhártyagyulladás. Specifikus gyógynövénynek számít a gégegyulladás és a torokgyulladás esetében. Tulajdonsága, hogy segít a láz leküzdésében.   

A szegfűszeg (Syzygium aromaticum) már 18. századig csak őshazájában, a Maluku-szigeteken termett, és halálbüntetés járt annak, aki ki akarta csempészni. Manapság főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron és Madagaszkáron termesztik.

Megjelenése, termesztése
Ennek a 15–20 méter magasra is megnövő, meleg és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak. A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg név. Trópusi, meleg- és vízigényes növény. Magvetéssel szaporítható. A magoncok csak 9—12 éves korukban kezdenek virágozni.