Ezért nehéz egyedül formába lendülni otthon
2025. július 01.
Hogyan lehet mégis tartós a fejlődés?
Sokan hajlamosak magukat okolni, ha otthon nem jönnek az edzés eredmények, pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb. A négy fal között edzeni nemcsak kényelmes, hanem tele van nehézségekkel is: könnyű elveszíteni a lelkesedést, elcsúszni a rendszerességen, vagy épp tanácstalanul válogatni a rengeteg online videó között. Fodor Réka fitnesz szakértő szerint nem a kitartás hiánya a fő akadály, hanem az, ha nincs egy jól felépített terv, személyre szabott segítség és bátorító közösség.
A szakértő szerint a siker kulcsa a részletekben és a tudatosságban rejlik.
„Az otthoni edzés nem szükségszerűen könnyebb vagy kevésbé hatékony, mint az edzőtermi, de csak akkor hozza a kívánt formát, ha helyesen végezzük” – hívta fel a figyelmet a Barackcsapat online edzésplatform alapítója.
Túlzott lelkesedés vs. teljes rendszertelenség
Fodor Réka szerint az egyik leggyakoribb buktató a túlzott kezdeti lelkesedésből fakadó túledzés, vagy éppen ennek ellenkezője, a rendszertelenség.
„Sem a pihenőnapok nélküli, mindennapos intenzív mozgás, sem a hetekig tartó kihagyások nem vezetnek optimális eredményre. Előbbi könnyen túlterheléshez és sérüléshez, utóbbi pedig motivációvesztéshez és a fejlődés elmaradásához vezethet. A megoldást egy okosan felépített, fokozatosságot biztosító edzésterv jelentheti, amely figyelembe veszi az egyéni terhelhetőséget és biztosítja a szükséges regenerációt.” – meséli Fodor Réka.
Az erdőtüzek térségünket is fenyegetik
2025. július 01.
A klímaváltozás, az emberi tevékenység és a megváltozott tájhasználat együttesen egy olyan jelent teremtett, ahol már nemcsak a déli országoknak kell erdőtüzektől tartania, Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik. Megjelent az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb, Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe című tanulmánya, melyben a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának egyik kutatója is részt vett.
A világon évente közel 780 millió hektárnyi terület ég le – ez akkora terület, mint egész Ausztrália. Bár nem minden térségben nő a leégett területek aránya, a tüzek pusztító ereje és intenzitása aggasztóan fokozódik.
A projektben – ami a tűz új szerepének és kockázatának felismerését célozta – 22 nemzetközi kutató vett részt, a munkacsoport egyik vezetője pedig Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója volt. „Szakmailag nagyon inspiráló volt a munkacsoport tagjaival dolgozni, különböző szakterületek képviselőivel, akik Európa számos tájáról hozták a tudásukat, tapasztalatokat. Erős szakmai kapcsolatokat építettünk, már egy közös workshopon is részt vettünk azóta és tervben van egy közös publikáció is – szóval kapcsolatban maradunk a csapattal” – mondta el az ÖK kutatója a projektről.
Az éghajlati változások – a forróbb nyarak, hosszabb hőhullámok és gyakoribb aszályos időszakok – ideális feltételeket teremtenek a tüzek kialakulásához. A kiszáradt biomassza lényegében „üzemanyagként” viselkedik, amely könnyen lángra lobban, akár egy eldobott csikk miatt is. A tanulmány szerint az emberi tevékenység közvetlenül és közvetetten is felerősíti ezeket a kockázatokat.
Az elhagyott mezőgazdasági területeken meginduló cserjésedés, a kezelés nélküli gyepterületek, vagy az idegenhonos fajok (például fenyők, eukaliptusz) telepítése mind növelik a gyúlékonyságot. Kiemelt kockázatot jelentenek a wildland–urban interface (WUI) zónák, azok a területek, ahol a természetes vegetáció közvetlenül határos a lakott településekkel. Európa területének kb. 7%-a ilyen, és ezekben a térségekben fokozott figyelemre van szükség a tűzvédelemben és várostervezésben egyaránt.
„A déli országok – elsősorban Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország – régóta küzdenek a nyári erdőtüzekkel. Az újdonság azonban az, hogy Észak- és Közép-Európában is egyre gyakoribbak a súlyos tűzesetek” – magyarázza Valkó Orsolya. Skandináviában például a hőhullámokat követő száraz időszakok miatt már szintén tapasztalhattunk pusztító tüzeket a közelmúltban. Magyarország sem kivétel: míg egy átlagos évben néhány száz hektárt érintenek a vegetációtüzek, 2022-ben – az extrém aszály következtében – már több mint 7000 hektár égett le.
A hazai vegetációtüzek túlnyomó többsége (kb. 99%) emberi tevékenységre vezethető vissza. Az okok ismertek: gondatlan tarlóégetés, eldobott cigarettacsikk, tűzgyújtás a természetben, technológiai hibák vagy akár szándékos gyújtogatás. Mindez arra utal, hogy nem elegendő a tűzoltásra koncentrálni – tudatos megelőzésre és társadalmi szemléletformálásra is szükség van, hangsúlyozzák a kutatók.
Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban
2025. június 30.
A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)
Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom
Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).