Az anyatejes táplálás első hetei
2026. július 28.
Gyakorlati tanácsok édesanyáknak
A szoptatás támogatása nem jelenthet nyomásgyakorlást. Vannak élethelyzetek, amikor pótlásra, fejésre, donoranyatejre vagy tápszerre van szükség. Ilyenkor nem hibáztatásra, hanem nyugodt, szakmai segítségre és együttérző támogatásra van szükség.

Az anyatejes táplálás az újszülött életének egyik legfontosabb kezdő támogatása. Az anyatej táplál, véd, megnyugtat, és összetétele természetes módon igazodik a csecsemő szükségleteihez. A szoptatás nem mindig indul könnyen. Fontos tudni, hogy bár természetes folyamatról van szó, az édesanya és az újszülött számára is tanulást, türelmet és megfelelő segítséget igényelhet.
A felkészülés már a várandósság alatt elkezdődhet. Érdemes a védőnővel, szülésznővel vagy laktációs szakemberrel beszélgetni arról,
- mire való az előtej,
- hogyan segíthető az első mellre helyezés,
- mit jelent az igény szerinti szoptatás,
- milyen helyzetekben szükséges segítséget kérni.
A szülést követő első óra, az úgynevezett aranyóra különösen értékes időszak. Ha az anya és az újszülött állapota engedi, a bőr-bőr kontaktus segíti a megnyugvást, a kötődést és a szoptatás elindulását.
Az első napokban sok édesanya bizonytalan, mert úgy érzi, még nincs elegendő teje. Ilyenkor fontos tudni, hogy az előtej, vagyis a kolosztrum kis mennyiségben termelődik, de rendkívül értékes. Az újszülött gyomra kezdetben kicsi, ezért természetes, hogy gyakran szeretne mellre kerülni. A gyakori mellre helyezés nem elkényeztetés, hanem válasz az újszülött jelzéseire. Egyben segíti a tejtermelés beindulását is.
Gyógyszerszedés várandósan
2026. július 28.

A várandósság 9 hónapja alatt is jelentkezhetnek olyan panaszok és betegségek, amelyek szükségessé teszik a leendő anyuka gyógyszeres kezelését. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk, hogy a kismamákat gyakran érintő panaszok esetén milyen gyógyszerek alkalmazása kínálhat hatásos és biztonságos megoldást.
| Várandósság alatt jelentkező panasz, tünet | Szükség esetén a terhesség alatt is alkalmazható, elsőként javasolható, vény nélküli forgalomban is elérhető hatóanyag, készítmény |
| fájdalom | paracetamol |
| láz | paracetamol |
| orrdugulás (náthás vagy allergiás eredetű) | hipertóniás sóoldat |
| allergiás panaszok (több szervet érintő tünetekkel) | második generációs, régóta ismert H1-antihisztamin |
| terhességi hányás | B6-vitamin |
| gyomorégés | kalcium- vagy magnéziumtartalmú antacid |
| puffadás | szimetikon |
| hasmenés | orális rehidráló oldat |
| székrekedés | rost, probiotikum, ozmotikus hashajtó (polietilénglikol) |
| aranyérbetegség | prokain, efedrin, e. coli, cickafarkolaj |
| allergiás bőrpanaszok | dimetindén |
| rovarcsípés okozta viszketés | dimetindén |
| akné | benzoil-peroxid |
| tetvesség | olajalapú készítmények |
| ajakherpesz | karbenoxolon |
| bőrgomba | klotrimazol, bifonazol |
| lábszárgörcs | magnéziumsók |
Ütõs téma: a stroke
2026. július 27.
A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl

Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.
Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.
Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.


