Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyugodtabb életre vágyik? Változtasson szokásain!

2026. október 29.

Felülkerekedhet naponta jelentkezõ aggodalmain, uralhatja stressz-helyzeteit, ha módosít egyes megrögzött szokásain. Hiszen bizonyos beidegzõdések gátolják a kiegyensúlyozott életvitelt és a jó idegállapot fenntartását, növelik viszont a szorongást, a nyugtalanságot. Az alábbiakban 10 olyan gyakori szokást emelünk ki, melyek sokunkra jellemzõk, és ádáz ellenségei a jó közérzetnek, a hétköznapok nyugalmának. Így, ha valamelyik illik önre, fogadja meg tanácsainkat, és változtasson rajta.

1. Késõn kel fel

Kilenc órára kell beérnie a munkahelyére, és nyolc óra körül ébred? Nem kel fel, amikor szól a vekker, és legalább háromszor újra beállítja, míg feltápászkodik az ágyból? Ha ez így van, akkor nem csoda, hogy a reggelei "megalapozzák" a napi stresszt, mert csak rohanásból állnak. Hiszen mint egy gyorsított felvétel, úgy zajlik a reggeli készülõdés - akár csak saját magával kell törõdnie, akár családtagjaival is. Villámgyorsan mosakodik, kapkodva öltözik, és épp, hogy bekap valamit reggelire, vagy csak megissza a kávéját, és már a lépcsõházban van… Stop! Az ágyból való kiugrás utáni idegeskedés rendkívül káros hatású lehet egészségére és egész napjára nézve!

Tanácsunk: Biztosítson magának az eddiginél sokkal több idõt a reggeli készülõdésre, hogy nyugodt körülmények között, minden idegeskedés nélkül indíthassa a napját. Emellett semmiféle olyan idõigényes tevékenységet ne hagyjon reggelre, amelyet elõzõ nap is elvégezhet. Ha pszichikai eredetû önnél, hogy nem képes idõben felkelni, tartsa be a fokozatosságot: kezdetben állítsa az ébresztõórát egy negyedórával elõbbre, majd félórával… amíg véleménye szerint megállapodik az óramutató a nyugodt reggeli készülõdéshez szükséges optimális ébredési idõnél.



Az álom - 2. rész

2026. október 28.

Fotó: gpointstudio | www.freepik.comKülönös, magányos utazások, éjszakai kalandok, kiruccanások anélkül, hogy kiszállnánk az ágyból... Álmaink szárnyán minden megtörténhet velünk! Igaz, alvás közben rendszerint kusza, zavaros álomképek tárulnak elénk. Eközben csak találgatni tudjuk, hogy egy-egy álmunknak mi is lehet az értelme. 
Ne feledjük álmainkat!

Vajon mire szolgálnak hát az álmok, és miért felejtjük el olyan hamar õket? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ...

Fontos tudni, hogy éjszakáink ezen "pszichikus termékének" funkciója nem világos még napjaink szakemberei elõtt sem. Bizonyos ismeretek és sejtések azért vannak.

Mikor álmodunk?

Egy éjszakai alvás több, kb. 90 perces periódusra oszlik, melyek alatt különbözõ mélységû szakaszok, a "lassú" álom-fázisok és az ún. "paradoxiális" (vagy REM) szakasz váltják egymást. Ez utóbbi az izomtónus teljes lanyhulásával és gyors szemmozgással jár (ez utóbbiból ered az angol REM rövidítés is). A specialisták szerint a REM szakaszban (mely kb. 100 percet tesz ki éjszakánként) bontakozik ki az álom a maga gazdagságában. Amikor egyébként az ebben a fázisban alvó embereket felébresztik, világosan és részletesen be tudnak számolni álmaikról, az esetek 80-85%-ában.



Az álom - 1. rész

2026. október 28.

Fotó: natalimis © 123RF.comÁlmaink kíváncsivá tesznek, olykor pedig nyugtalanítanak minket. Megzavar furcsaságuk, zavarosságuk... Egyesek csak az alvó agy szabálytalan mûködését látják benne, míg mások - fõként a pszichológusok - sokkal több érdeklõdést mutatnak iránta. 
Az álom: barát vagy ellenség?

A legtöbben azonban nem tudjuk, milyen jelentõséget tulajdonítsunk neki, hogyan kezeljük maradandó vagy elröppenõ álomképeinket. Mi hát az álom? Nevetséges amulett? Agyunk "mellékterméke"? Vagy - ahogy a pszichológusok tartják - egy megközelítési út belsõ világunkhoz?

Éjszakáinkból mintegy másfél órát foglal el az álom - ami nem elhanyagolható tényezõ életünk során. Így nem csoda, ha álmaink tanulmányozása szüntelenül folytatódik... immáron évszázadok óta, mind tudományos, mind pedig "amatõr" szinten. Az azonban nyilvánvaló, hogy álmodni pszichológiai szükségszerûség, ami lelki egyensúlyunk egyik meghatározó eleme lehet. Mindazonáltal az álmok máig megõrizték rejtélyes jellegüket. De vajon gondoltunk-e már arra, hogy ellenünk vagy inkább mellettünk "dolgoznak-e"?



hírek, aktualitások

Párban vagy egyedül...

2026. október 19.

Megõrizni a szóló élet elõnyeit, profitálva a szerelmi kapcsolat szenvedélyébõl... Lehetetlen? Nem feltétlenül, ha elhatározzuk, hogy nem lakunk közös fedél alatt a partnerünkkel, és ilyen életforma mellett törekszünk a tartós kapcsolat fenntartására. Egyes párok számára az ilyen, újfajta szerelmi szerzõdés egyre tovább érvényes... Milyen érvek szólnak mellette és ellene?
Külön lakás: a jó választás?

Kik tartoznak a hívek csoportjába? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.

Napjaink szerelmi, párkapcsolati kódexe mind jobban különbözik a szüleink, nagyszüleink követte irányelvektõl. Szeretni egy férfit vagy nõt, aki szerelme minden jelével elhalmoz minket, ma már nem feltétlenül jelenti azt, hogy együtt kellene élni vele. Szerelmi kapcsolatban élni, de külön lakni - miért is ne? Ez az egyelõre még nem jellemzõ gyakorlat a régi kötöttségek, társadalmi elvárások, évszázados tradíciók béklyóját magáról lerázó, új szellemben gondolkodó párok esetében lassan kezd elterjedni.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 18.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.

Rotavírus-fertõzés

2026. október 18.

A rotavírusok a csecsemõk és a kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek a leggyakoribb okozói világszerte. Az óvodáskor végére gyakorlatilag minden kisgyermek legalább egy alkalommal megfertõzõdik, és a betegség annál súlyosabb, minél fiatalabb életkorban történik.

A hat és huszonnégy hónap közötti kisbabák a legveszélyeztetettebbek, mivel náluk nehezebb a folyadék pótlása, és emiatt könnyen kiszáradhatnak. A rotavírus-fertõzés felnõtteket, különösen idõs embereket is érinthet, ám a kisgyermekkor után ritkán okoz súlyos kiszáradást.

Mik a fertõzés fõbb tünetei?

Rövid, pár napos lappangási idõ után viharos gyorsasággal alakul ki a vizes hasmenés és hányás, amely 3-7 napig is eltarthat. Ez napi 5-10 (vagy akár több) vizes széklet ürítését jelenti. A csecsemõk és kisdedek folyadék- és sóháztartása könnyebben felborul, mint a nagyobb gyermekeké. A folyadékvesztés egyik jellegzetes tünete a súlyvesztés. Az ürített vizelet mennyisége csökken, a bõr száraz tapintású, könnyen ráncba emelhetõ lesz, a szem aláárkolttá/karikássá, a nyelv és a nyálkahártyák szárazzá válnak. A kutacs besüpped, a láz magasra szökik, ritkán tudatzavar, lázgörcs is kialakulhat. A rotavírus- fertõzésbõl a legtöbb beteg meggyógyul, de a súlyos folyadék- és sóvesztés következtében - fõként a csecsemõ - könynyen kiszáradhat. Amennyiben a kiszáradást nem kezelik megfelelõen, az súlyos sokkos állapothoz, szívritmuszavarhoz, és akár halálhoz vezethet.