Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rekordkánikula és extrém hőmérséklet-ingadozás mellett is biztosított a gyógyszerek stabilitása

2026. augusztus 11.

Fotó: S.T.I. Hungary Kft.

A nyári időszakban egyre nagyobb kihívást jelent a gyógyszerek biztonságos szállítása és tárolása: ahogy megtapasztalhattuk, a külső hőmérséklet akár már itthon is +40 °C fölé is emelkedhet, miközben egyes gyógyszerkészítményeknek szigorúan szabályozott, akár -80 °C-os környezetet kell fenntartani a teljes logisztikai lánc során.

Egy modern gyógyszer már nem csak egy termék, hanem egy érzékeny, szigorúan kontrollált biológiai rendszer. Ha a hőmérséklet akár rövid időre is eltér a megadott tartománytól, az úgynevezett hőmérsékleti deviáció miatt a készítmény hatékonysága csökkenhet, súlyos esetben pedig a teljes szállítmány megsemmisül. Ez a kockázat ma már nem ritka kivétel, hanem a globális gyógyszerlogisztika mindennapi kihívása. A szektorban mozgatott küldemények értéke rendkívül magas: egyetlen raklapnyi gyógyszer gyakran több tíz- vagy akár százmillió forintos értéket képvisel, így a logisztikai pontosság közvetlenül hat a betegellátás biztonságára is.

A világ egyik legérzékenyebb logisztikai lánca

Az STI Freight Management logisztikai hálózata több mint 50 országban évente mintegy 315 000 közúti fuvarfeladatot, valamint 6 000 légi és tengeri küldeményt kezel. A szállított termékek jelentős része hőmérséklet-érzékeny gyógyszeripari készítmény, ahol a leggyakoribb igény a +2 és +8 °C közötti hűtött, illetve a +15 és +25 °C-os kontrollált szobahőmérséklet.



Mit tehetünk, hogy csökkentsük az energiafogyasztásunkat a kritikus napokon?

2026. augusztus 10.

Szakértői tanácsok a tudatos klímahasználathoz 

Fotó: awaygy © 123RF.com

Bár a nyári hőhullámok idején egyre nagyobb szerepet kapnak a légkondicionáló berendezések az otthonok komfortjának biztosításában, a jelenlegi magyarországi energiahelyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogyan használjuk ezeket a készülékeket. A kormányzat és a hatóságok is felelős fogyasztásra és lakossági összefogásra figyelmeztetnek. Aki teheti, a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket időzítse az esti csúcsidőszakon kívülre. Emellett a tudatos klímahasználat is hozzájárulhat az országos energiaellátó rendszer kiegyensúlyozott, biztonságos működéséhez.

A jelenlegi helyzet mindannyiunktól tudatosságot és partnerséget követel. 

„Arra biztatunk és kérünk minden felhasználót, hogy a hatósági és kormányzati elvárásokkal összhangban, lehetőség szerint a nappali órákban üzemeltesse a légkondicionáló berendezéseit, és törekedjen a racionális, optimális hőmérséklet-beállításokra” – nyilatkozta Antal Mihály, a Gree műszaki vezetője.

Az esti órák jelentik a legnagyobb kihívást

A hazai villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően a kora esti órákban 18:00 és 22:00 között éri el a csúcspontját. Ekkor a háztartások többsége egyszerre kapcsolja be az elektromos berendezéseit, világítását, mos, főz és sok esetben a légkondicionálók is ilyenkor kezdenek el intenzíven, maximális teljesítménnyel működni. Sok százezer klíma egyidejű esti indítása pedig túlterhelheti a hálózatot.



Nyitottak a magyarok a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására

2026. augusztus 10.

Fotó: creativestocks © 123RF.com

A STADA Health Report 2026 szerint az európai egészségügyet ma három egymással párhuzamos folyamat alakítja: az egészségügyi rendszerek továbbra is jelentős nyomás alatt állnak, az emberek egyre aktívabb szerepet vállalnak a saját egészségük alakításában, miközben a mesterséges intelligencia gyors ütemben válik a mindennapi egészségmegőrzés részévé. Magyarországon mindezt az is árnyalja, hogy a lakosság jóval kritikusabban ítéli meg az egészségügyi rendszert az európai átlagnál. A technológia ugyanakkor már itt sem a jövő ígérete, hanem egyre inkább a mindennapok része.

  • A STADA Health Report 2026* 20 európai országban végzett független, reprezentatív kutatása szerint a mesterséges intelligencia (AI) már az európaiak mindennapi egészségmegőrzésének a része. Az európaiak 82 százaléka nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az egészségügyi ellátásban, 55 százalékuk pedig már jelenleg is használja az egészségével kapcsolatban. Magyarországon még magasabb ez a nyitottság.
  • Ugyanakkor a bizalomnak továbbra is emberi arca van: az európaiak 77 százaléka háziorvosára vagy más egészségügyi szakemberre támaszkodik egészségügyi döntései során, és közel tízből nyolcan továbbra is személyesen szeretnének találkozni az egészségügyi szakemberekkel. Magyarországon is a háziorvosok és más egészségügyi szakemberek jelentik a legfontosabb támpontot az egészséggel kapcsolatos döntésekben.
  • Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója: „Az önálló, tudatos döntéseket hozó betegek szerepéről szóló párbeszéd egyre intenzívebbé válik, és ezt a folyamatot a mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabb ütemben mozdítja elő. Az emberek ma már nem egyszerűen betegek, akik a sorukra várnak, hanem aktív résztvevői saját egészségük alakításának: személyes döntéseiket digitális eszközökkel és szakértői tanácsokkal egészítik ki. Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, és reagálnia kell rá.”


hírek, aktualitások

A gondolat is gyógyíthat?

2026. augusztus 01.

Már nem is annyira eretnek ez a kérdés, ugyanis a világhírű magyar agykutató, prof. dr. Rózsa Balázs nagyon közel jár ennek bizonyításához.



Hogyan dolgozik az agykutató? Materialista szemlélettel vizsgálja az agyban lévő neuronokat vagy tetten éri a gondolatot is? Miként alakul ki a gondolkodás, a tudatos viselkedés, honnan és mikor indul el a gondolat? Gondol-e mindezekre a tudós, vagy Ő „csak” az egzakt dolgokkal foglalkozik?
A szakmai kérdéseken túl többek között ezekkel is készültem a beszélgetésre, és meglepően komplex értelmezésű válaszokat kaptam prof. dr. Rózsa Balázs agykutatótól. Aki személyében is szaktekintély, orvosi, fizikusi és kutatói végzettségével. Talán éppen ennek a sokrétűségnek köszönhetők a világon is egyedülálló tudományos szemléletmódján túl az azt igazoló világraszóló eredmények.

Honnan indult az agykutatás iránti vonzódása, érdeklődése?

Iskolás koromban került a kezembe egy régi élettankönyv, amely nagyon olvasmányosan magyarázta a szervek működését, milyen mozgások történnek a szervezetünkben, mikor milyen enzimek működnek, de az agyunkról ehhez képest nem sokat írt. Akkoriban nagyon keveset tudtunk róla. Éreztem, hogy ez a szervünk nagyon bonyolult valami lehet. Már akkor is voltak olyan elképzelések a világban, hogy mindent a szellemünk irányít, az dönt, akár a betegségek kapcsán is – így merült fel bennem a kérdés. Elkezdett érdekelni, hogyan működhet a központi vezérlő rendszerünk.

Az érintés ereje

2026. július 31.

Érzékeink közül a tapintás a legszemélyesebb. A másik embert megérinteni azt jelenti, hogy mélyen behatolunk a személyes terébe. Ezt nem mindenki fogadja szívesen, így aki elutasítja az érintéseket, vagy "megállítja" az arra irányuló mozdulatot, azt mindenképpen tudomásul kell vennünk és tiszteletben kell tartanunk.

Az érintés lehetõségét szabályozza a két ember közötti viszony, a társadalmi különbség, a nem, a kor, a kulturális szokások. Gyereket például nem csókolunk szájon, aggastyánt nem veregetünk vállon.

A csecsemõknek elsõrendû fontosságú a simogatás, az ölbe vétel, vagyis a bõrfelületek minél nagyobb kiterjedésû érintkezése. Ölelgetés, paskolgatás hatására sokszor megnyugszanak a babák.

A kellemes érést okozó testi érintés, mint például az ölelés vagy a simogatás, kifejezetten jótékony hatással van a kedélyállapotra, lecsillapítja a haragot, indulatot, oldja, enyhíti a belsõ feszültséget.

 

Puffadás - a leggyakoribb hasi panasz

2026. július 31.

A kezelõorvos sokszor tanácstalanul tárja szét a kezét, ha betegeitõl azt hallja: puffadok. Betegség vagy neurotikus tünet a bélgázok felszaporodása? Nehéz kérdés.

A képzettebb betegek tudni vélik, hogy a puffadás akár a hasnyálmirigyrák elsõ tünete is lehet. Azonban szerencsére többnyire nem mutatható ki szervi elváltozás. Persze, ha a betegnek egyéb súlyos tünetei vannak, feltehetõen már hosszabb ideje fennálló folyamatról van szó.

A beteg sorsa tehát a kezelõorvos kezében van: vagy elindít egy részletes kivizsgálást, vagy legyint és tüneti kezelést nyújt a betegnek. Hogy melyiket választja, ebben a beteg állapotán, kísérõ panaszain, tünetein kívül szerepe van az orvos klinikai tapasztalatának és ráérzésének is.