Szerelemből jöttünk a világra

2024. május 16.

„Tündéri május lombot fakasztó, / könnyű felöltőt szegre akasztó, / légy üdvözölve szívet fakasztó, emlék-marasztó…” – írta Ady Endre Május című versében, és tényleg a lombokat és az esőt is fakasztja ez a gyönyörű hónap.

Mindjárt az elején – május első vasárnapján – az anyák napja határozza meg a hónap kezdetét. Akinek még él az édesanyja, elballag egy csokor virággal megköszönni mindazt, amit szavakkal valójában nem lehet. Hiszen édesanyánk ringatott, táplált a születésünk előtt 9 hónapon át, a szíve alatt hordozott minket, aztán a szülés misztériumában a csecsemő és édesanya együtt szenvedik a kínt, a fájdalmat, majd a születés csodáját is együtt élik át. Akinek nincs saját gyermeke, annak is tudnia kell, mit jelent az anyaság, hiszen édesanyja vagy nagymamája mindenkinek van. Akkor is, ha valami szomorú esemény miatt nem ismerik egymást, vagy az élet máshová sodorta egymástól a gyermeket és az anyát, mert ilyen is van, de ettől még az anyaság szent misztérium örökké.

Akinek az édesanyja már elhagyta a földi valóságot, lélekben marad, hiszen a gyermek minden mozdulatában őrzi és továbbviszi a szülőket. József Attila írta: „Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.” Milyen egyszerű és genetikailag is tökéletes a költő megállapítása, hiszen szinte minden ember egy ölelés, a szerelem szülötte.

Szerelemből jöttünk a világra, szerelemmel szeretünk és szerelemmel tekintünk a saját gyermekeinkre is, jó esetben. Nyilván vannak az életnek árnyoldalai is, hiszen nehézségek, viták minden családban lehetnek, de ezeket elegánsan és intelligensen meg kell tudnunk oldani, hiszen az élet egy nagy tanulás folyamata, a végén, amikor majd egyszer távozunk, valószínű, hogy önmagunkban összegezni fogjuk, sikerült-e valamennyire jól megoldani a kapott leckéket. Érdemes tehát szerelemből, szeretetből élni, mert úgy valószínűleg kevesebb hibát vétünk vagy több szép emlékre lehet majd a végén visszaemlékezni.

A májusban van valami nedv-zöld, mintha a hónapnak erősen friss fűre emlékeztető színe vagy karizmája lenne, olyan harsogóan zöld, ami a szív energiáját megsokszorozza. Ha van a hónapoknak színe, és miért ne lenne, akkor a május üde zöld. Amit amúgy el is várunk tőle, hiszen azt mondják, hogy a májusi eső aranyat ér! A mezőgazdaságban bizonyára így van, hiszen a mezők, erdők, kertek szomjúhozzák az éltető vizet.

Egyébként a szelíden suttogó esőnek van olyan romantikája, hogy az ember akkor is szerelmes lesz, ha egyébként nincs éppen kibe beleszeretni abban a pillanatban. Az emberek lehetnek szerelmesek a szerelembe is, sőt kell is ez a csodálatos lelkiállapot, mely varázst ígér és valami földöntúli csodát itt a földön. A szerelem, a szeretet az élet kötőanyaga, a hétköznapok fűszere, a magány gyógyszere, az élet titkos kincse, alkímia, amit megkaphatunk, ha szeretnénk. Májusban talán nagyobb eséllyel.

A majálisok hónapja is ez, és milyen boldogság végre kiszabadulni a kertekbe, parkokba, Budapesten a Városligetbe, kivinni egy pokrócot, kosárban szendvicseket és élvezni a madárdalos, napsütötte délutánokat. Tudni, hogy a gyöngyvirág is májusban nyílik, melynek az illata és szerénysége nekem életre szóló angyali élmény. Kisgyermekként a kertben nyíló első gyöngyvirágokat leszedtem és odaadtam anyukámnak. Emlékszem a szobában pompázó virágillatra, mely angyali üzenetként égett bele a lelkembe. Ahogyan a szelíd virágcsokor szórta és szórta a semmihez sem fogható varázsillatát. És emlékszem a gyöngyvirág elmúlására is, amikor pergamenszerűvé váltak az addig hófehér harangocskák, és már nem volt tündérillata. Gyerekként is fájlaltam, hogy megmutatta a virág az elmúlást, de a csodát is.

Nyári Károly: ,,Igyekszem mindenben meglátni a jót.”

2024. május 16.

Minőség, szeretet, szellemi értékek. Ezek a szavak tökéletesen jellemzik Nyári Károly jazz-zongorista, énekes, dalszerző életét, gondolatvilágát. Hazánkban és Európa nagy koncerttermeiben telt házas fellépések kísérik átütő előadásait, mint ahogy 16 éve folyamatosan a Budapesti Karácsonyi Koncertjét is. Az interjúból kicsit többet is megtudunk kifinomult érzésvilágáról, sikereiről, terveiről.

– Már kiskorában tudta, hogy a zene lesz az élete?
– A zene szeretete már gyermekkoromban meghatározta a későbbi életemet, hiszen zenészcsaládban nőttem fel. 13 évesen megnyertem az országos zongoraversenyt, ezt követően már tudtam, hogy a zenei pálya lesz az én utam. Klasszikus zongoratanulmányaimat Győrben, a szülővárosomban folytattam, majd magával ragadott a jazz-zene szépsége, és Budapesten, a Konzervatórium jazz-zongora tanszakán végeztem. Pályámat Hollandiában kezdtem, ahol már az első hét után az ottani tévében szerepeltem, s a kint töltött közel 13 év alatt találkozhattam, sőt együtt játszhattam Elton Johntól Frank Sinatráig, Gloria Estefantól többek között Pavarottiig.

– Már akkor gondolta, hogy ilyen sikeres lesz?
– Ha visszatekintek az elmúlt évekre, a pályámra, a családomtól, a barátoktól, a kollégáktól és a közönségemtől is rengeteg szeretetet és boldogságot kaptam. Megszámlálhatatlan dolog miatt lehetek hálás az életemben. Mindig is igyekeztem meglátni még a rosszban is a jó dolgokat. Nagy öröm, hogy a koncertjeim telt házasak és sikeresek, nap mint nap élvezem a közönség szeretetét, amely megtisztelő és különösen fontos a számomra. Azt tapasztalom, hogy nagy az érdeklődés az igényes zene iránt. Sikerem kulcsa talán abban rejlik, hogy sohasem a siker utáni vágy az, ami hajtott, hanem a zene iránti végtelen szeretetem. Ez a fajta elhivatottság, alázat az, amely elvezetett engem a pályám megannyi csodás állomásához.

Mérje rendszeresen vérnyomását!

2024. május 15.

A magas vérnyomás sokszor nem okoz semmiféle tünetet. Éppen ezért érdemes otthon olykor-olykor elővennie a vérnyomásmérőjét, mert – főleg, ha stresszes, keveset mozog és dohányzik – meglehet, hogy meglepetésként fogja érni az eredmény.

Egy minnesotai kutatásból újra bizonyosságot nyert az otthoni vérnyomásmérés fontossága. A tanulmány során 450 hipertóniás beteget vizsgáltak, majd az önkéntesek fele kapott otthonra egy-egy vérnyomásmérőt. A mért értékeket és az életritmusukat el kellett küldeniük a szakembereknek, akik így hétről hétre ellenőrizni tudták az állapotukat, továbbá tanácsokkal szolgálni a betegek gyógyszerezésével és az életmódjukkal kapcsolatban. A csoport másik fele csak a kötelező kontrollon vett részt, így a megszokott ellátásban részesült.

A tanulmányból kiderült, hogy azok, akik rendszeresen mérték a vérnyomásukat és konzultáltak az orvosaikkal, 72%-ban tudták kontroll alatt tartani a hipertóniájukat, míg a másik csoportnak ez csupán az 57%-áról volt elmondható.

Így mérje otthon a vérnyomását

Bármely napszakban meg lehet mérni a vérnyomást – éjszaka, az alvást megszakítva természetesen nem –, csak mindig jegyezze fel ennek időpontját.

Ha azt találta, hogy az érték 140/90 Hgmm-nél magasabb, egy perc szünet után mérje meg még egyszer, majd még egy perc múlva harmadszor is a tenziót, és jegyezze fel, a pulzusszámmal együtt!

Ha három különböző (más napokon) alkalommal a fenti módon magas értéket mért, az a hipertónia diagnózisát jelenti.

A magas vérnyomás nem fáj és sokáig rejtőzködve maradhat, de káros hatásait addig is kifejti. Ezért fontos a rendszeres ellenőrzés.

Általános tanácsok vérnyomásméréshez

• A vérnyomást otthon, kényelmes ülőhelyzetben, 5-10 perc pihenés után mérje, a fent leírt módon (1-1 percenként legalább 3 mérés összesen).
• A kar legyen alátámasztva, a felkar legyen szabadon, ne szorítsa el a feltűrt pulóver vagy az ingujj. Ne mozgassa közben a karját, és ne nézze a vérnyomásmérő kijelzőjét, azon izgulva, mennyi lesz.
• Lehetőleg felkaros automata, félautomata készüléket válasszon, mivel a csuklómérők pontatlanabbak.

Amikor felborul a belső ritmus

2024. május 15.

Mit jelent a cirkadián ritmus?
Tulajdonképpen egy olyan ősi, biológiai ritmus a szervezetben, amely már az egysejtű moszatoknál is jelen volt több százmillió évvel ezelőtt, amely előre látja a nappalok és éjszakák váltakozását. Az ember sejtjeiben is ketyegnek ezek az ősi biológiai órák, amelyeknek azon csoportját nevezik cirkadián ritmusoknak, amelyek kb. egynapos időtartamra járnak, tehát egy teljes ciklusuk kb. 24 óra alatt jár körbe. Ezeknek az agyban van a központi székhelyük, egy belső ritmusadó szerkezet, amely a szervezet egyéb sejtjeinek a cirkadián ritmusát is szinkronizálja. Tulajdonképpen parancsba adja, hogy mikor van nappal vagy éjszaka.

Vannak emberek, akiknek inkább sietni hajlamos a biológiai órájuk, vannak, akiknek késni. Az egyiket nevezzük hétköznapi nyelven pacsirtának, a másikat bagolynak. Akik könnyebben tudnak alkalmazkodni a műszakváltáshoz, ők nagyobb arányban baglyok, míg mások, akiket ez sokkal jobban megvisel, inkább pacsirták. Ennek a ritmusnak a felborulása összességében véve mindenképpen egy stressz. A ritmusnak a szétzilálása majd minden szervrendszert érinthet. De nem is elsősorban arról beszélünk, hogy valaki önmagában jól alszik-e, amikor alszik, hanem hogy mikor alszik jól. És hogy tudja-e még, hogy mikor tud ő jól aludni? Vagy már szét van zilálva, pl. egy gyakori éjszakai műszakkal vagy egy gyakori műszakváltással. Már semmikor nem tud jól aludni, de már semmikor nem tud jól ébren lenni sem.

Ezt vissza lehet állítani?
Igen. Például amikor valaki félhomályban üldögél egy laboratóriumban – vannak ilyen kísérletek –, és félóránként nyálmintát vesznek tőle megmérni különböző hormonok szintjét a vérkeringésben, akkor azt lehet látni, hogy adott pillanatban megugrik a melatonintermelés, pedig nem történt semmi. Emberünk ugyanúgy ül a félhomályban, csak egyszerűen telik az idő. Még csak nem is fáradt el igazából, csak éppen eljött az ideje az éjszakára való felkészülésnek. Ha ilyenkor valaki felkapcsolja a villanyt, akkor lecsökken a melatoninszint, tehát a biológiai óra indikációja alapján termelődne, de nem tud, mert a fény gátolja. Ilyenkor azt hazudjuk a cirkadián ritmusunknak, hogy még nappal van, tehát, tessék alkalmazkodni. Így állítgathatjuk a saját biológiai óránkat.

A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog – 3. rész

2024. május 14.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse.

Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.

Káros, ha magas a glykaemiás index

2024. május 14.

A magas glykaemiás index (GI, az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége) a leggyakrabban súlygyarapodáshoz, cukor utáni vágyhoz és cukorbetegség kockázatához vezet. Az alacsony GI-értékű étrend viszont a kiegyensúlyozott vércukorszint, a hosszan tartó jóllakottság és a stabil hangulat garanciája.

Az 1980-as években a kanadai Torontói Egyetem kutatói kidolgoztak egy koncepciót a szénhidráttartalmú ételek osztályozására a vércukorszintre gyakorolt hatásuk szerint. Innen ered a glykaemiás index számértéke meghatározásának módszere. Azóta tudjuk, hogy a magas GI-vel rendelkező élelmiszerek a vércukorszint felugrását idézik elő, ami az inzulin (a cukor sejtekbe juttatásáért felelős hormon) erős termelődését váltja ki. A magasabb inzulinszint egyéb káros hatása mellett a zsírraktározást is elősegíti. Ezért, ha fogyni vágyunk, különösen törekednünk kell az alacsony GI-vel rendelkező élelmiszerek fogyasztására. A magas GI egészségünkre gyakorolt káros hatásai több téren jelentkeznek.

• Zsírraktározás

Az inzulin tehát elősegíti a cukor bejutását a sejtekbe, ahol vagy energiaként hasznosul, vagy zsírként raktározódik. A túl nagy mennyiségű magas GI-értékű élelmiszer fogyasztása és a kevés fizikai aktivitás fokozott mértékben vezet súlygyarapodáshoz.

• Sóvárgás a cukros élelmiszerek után

Mivel az erős inzulinszekréció gyorsan cukrot juttat a sejtekbe, akkor a vérben a cukorszint csökken, és ún. reaktív hipoglykaemiát (alacsony vércukorszint) okoz. Ha nincs elég cukor a vérben, az agy éhségüzeneteket küld, különös tekintettel az édes termékek iránti vágyra. Igazi ördögi kör alakul ki.

• Rossz hangulat

Amikor a vércukor drasztikusan csökken, a szervekben, beleértve az agyat is, hiányzik a cukor (fő üzemanyaguk). Eredmény: fáradtság, koncentráció hiánya, ingerlékenység, rosszkedv…

• A cukorbetegség kockázata

A magas GI-értékű étrend hozzájárul a súlygyarapodáshoz, ami maga is elősegíti az inzulinrezisztenciát (a sejtek már nem érzékenyek az inzulinra, és a vércukorszint magas marad). Az inzulint kiválasztó hasnyálmirigy túlterhelésével csökkenhet a hatékonysága, ami a krónikus hiperglykaemiát (magas vércukorszintet) is elősegíti.

• További betegségek kockázata

Tanulmányok sora kimutatta, hogy a magas glykaemiás index növeli a túlsúlyon és a diabéteszen kívül más betegségek kockázatát is. A magas GI-jű táplálkozás kapcsolatba hozható a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az olyan neurodegeneratív betegségek kockázatával, mint az Alzheimer-kór, továbbá egyes rákbetegségek és az életkor előrehaladtával összefüggő makula degeneráció veszélyével is. Valójában a magas vércukorszint elősegíti a gyulladást, megzavarja a lipidanyagcserét, és gyengíti az ereket és az idegeket.

Aludhatnánk jobban? Jobbító gondolatok a pihentető alvásért.

2024. május 13.

Jó reggelt!

Nincs jó reggel kellemes, pihentető éjszakai alvás nélkül. Azután jöhet a szép nap és a kellemes esti készülődés. A jó alváshoz. Az alvás olyan fontos része az életünknek, hogy álmosítóan sokat hallunk róla. Az álmosság és az alvatlanság számos betegség oka és előidézője, egyre inkább népbetegség; megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk. A magyarországi alvásegészségügy nemzetközileg is elismert szakemberei, a munkájuk összefogására alakult szakmai-társadalmi szervezet, a Magyar Alvás Szövetség munkatársai újabb kötetükkel, a 2019-ben kiadott Magyar alváskönyv 2., átdolgozott kiadásával erősíteni kívánják a globális trendet: az emberiség egyre rosszabbul alszik, ennek megváltoztatása közös feladat.

A legutóbbi esztendőkben sokat változott a világ: világjárvány és háborúk, az életkörülmények módosulása kihat az alvásunkra is. Az alvással foglalkozó tudományok új irányainak a kijelölése, eredményeinek a mielőbbi hasznosítása mindennapi teendőnk: az orvosoknak, a gyógyítóknak, a betegeknek és az egészséges embereknek egyaránt. A magunk részéről üdvözlünk és támogatunk minden törekvést, amely közelebb hoz bennünket az alapvető élettani folyamatok, így a fény, az oxigén, a víz alvásunkra és a mindennapi életünkre gyakorolt hatásainak a megismeréséhez. Egyre inkább felismerjük, hogy az alvászavarok, miközben számos problémát okozhatnak, valójában rendszerszintű rendellenességek, amelyek többszörösen hátrányos következményekkel járnak. Felborítják az életritmusunkat, széttördelik a szervezetünk és a lelkünk harmóniáját, kikezdik az egészségünket. Az emberiség egyre kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszik. Elmérgesedett az alváshoz való viszonyunk. A szaktudomány alvásválságról beszél, amely világméretű.

• Az amerikai felnőttek 40%-a alváshiányos.
• A Nagy-Britanniában végzett felmérések során a megkérdezettek közel egyharmada panaszkodik, hogy a megelőző fél évben éjjelente átlagosan kevesebbet alszik 7 óránál.
• A japánok kétharmada hétköznap éjszakánként nem alszik eleget.
• Európában a felnőtt lakosság 29,6%-ának vannak alvással kapcsolatos panaszai.
• Magyarországon ez a szám megközelítően 40% – a budapesti alvásközpont legutóbbi felmérése szerint. A magyarok tehát rosszabb alvók a kontinens átlagánál.

Ezt személyesen is megtapasztalhatjuk a háziorvosi és az alvás-szakambulanciai rendeléseken, de mindenki érzékelheti a környezetében és saját magán. Az elmúlt negyedszázadban a kommunikációs technológia olyan mértékű fejlődésének vagyunk a részesei és élvezői, amely a kapcsolatteremtés új dimenzióit hozza a mindennapjainkba – a közvetlen környezetünkkel és az egész világgal. kapcsolattartásra vagyunk beprogramozva: amikor úgy gondoljuk, hogy kikapcsolunk, akkor is az állandóan felfokozott várakozás izgalmi állapotában létezünk, így alvó állapotba kerülni – valljuk be – nem könnyen működik. hovatovább a fennmaradás, a siker kulcstényezője lesz, hogy ki milyen módon tudja a rendelkezésére álló 24 órát a legeredményesebben hasznosítani. Ez pedig – legalábbis napjainkban – leginkább az ébrenlét meghosszabbításával, az éjszaka rovására lehetséges. Egyre többen ismerik fel azonban: az alvás a globálisan versengő világban nemcsak a túléléshez szükséges, hanem az ádáz küzdelemben való helytállás, az eredményesség, a siker, valamint a lemaradástól való félelem és távolságtartás alapvető feltétele.

Egyén a közösség ellen – Társas dilemmahelyzetek

2024. május 13.

„Ti mind egyéniségek vagytok!” – mondja a címszereplő a Brian élete című Monty Python-filmben, mire a tömeg egyszerre kiáltja: „Igen, mi mind egyéniségek vagyunk!” Pedig tényleg. És ennek megfelelően hajlamosak vagyunk egyéni (és rövid távú) érdekeinknek megfelelően cselekedni, akkor is, ha ez hosszabb távon már nem jó a közösségünknek, így persze nekünk sem.

A társas dilemmák tehát olyan helyzetek, amikor az egyén és a csoport vagy közösség érdekei ütköznek, és ami egyénileg mindenkinek jobb lehet (vagy legalábbis annak tűnik), az hosszabb távon mindenkinek rosszabb lesz. Erre egy ma már klasszikus példa Hankiss Elemér Társadalmi csapdák című könyvéből a „közlegelők tragédiája”. Az eredetileg Garrett Hardin amerikai ökológustól származó példázatban adott egy legelő, mely tíz tehenet képes eltartani, azaz tíz gazda egy-egy jószágát. De egyszer csak az egyik gazda kihajt még egy tehenet, így mindegyiknek kevesebb fű jut, és kevesebb tejet adnak. Csak az a gazda jár jól, aki két tehenet legeltet, mert neki így is több teje lesz. Erre aztán a többiek is elkezdenek két állatot kihajtani a legelőre, egész addig, míg végül mindenkinek kevesebb teje lesz, mint eredetileg, azaz bár mindenki egyénileg akart jobban járni, végül együtt jártak rosszabbul. (Ezt a fajta problémakezelést, vagy inkább problémagenerálást hívják a matematikában mohó algoritmusnak.)

Azaz a társas dilemmákban jellemzően a közjó ütközik az önérdekkel, és az önérdek mentén a szereplők elkezdik nem betartani az addigi megállapodásokat. Így ezek a dilemmák igazából társas csapdahelyzetek, melyekből néha igazán nehéz kilábalni.

Az önzés lélektana

Nyilvánvaló, hogy az ember létezéséhez hozzátartozik némi természetes önzés, hiszen evolúciósan, de a mindennapokban is szükség van rá a túléléshez, legyen szó az iskolai, munkahelyi előrejutásról, vagy épp a párkapcsolatok dinamikájáról. Ugyanakkor persze az altruizmusnak, vagyis önzetlenségnek ugyanúgy vannak előnyei. Hiszen ha az egyén képes mások érdekében is cselekedni, ezt elvárhatja a többiektől is, azaz kialakulhat egy olyan csoportszolidaritás, mely szintén segít a túlélésben. Egyszerűen arról van szó, a mindennapokban az is fontos, hogy ne csak a saját érdekeinket nézzük, de adott esetben számíthassunk mások segítségére is, hisz időnként erre mindannyian rászorulunk.

Így aztán a társas dilemmákban is megjelenő önzőség egyfajta rövidlátásként is értelmezhető, mert hosszabb távon az önző módon viselkedő érdekeit is sérti. Ha egyvalaki jobban akar járni, mint a többiek (lásd a közlegelők példáját), azt még elviseli a közösség, de ha épp az önzésből kiindulva, mindenki jobban akar járni, akkor azt már nem, vagy csak nagyon nehezen.

Önzőnek lenni tehát értelmes és természetes viselkedés, de csak bizonyos határok között, ezért kellenek a szabályok és a megállapodások. Mint Thomas Hobbes angol filozófus is megállapította: természeti lényként az ember embernek farkasa, ami viszont mindenkinek rossz, mert ugyan én bármit megtehetek a szomszédommal, de cserébe ő is velem. Így aztán az emberi társadalmak hajnalán szabályokat kellett hozni (meg egy „főhatalmat” magunk fölé emelni), hogy az emberi önzés ne legyen korlátlan, és ne vezessen korlátlan erőszakhoz. Vagyis a közjó helyett a kontrollálatlan „közrosszhoz”.

A grafológia és a szimbólumok

2024. május 12.

Az írás természetéből adódik, hogy mindenki úgy helyezi el a kézírást a papíron, ahogy saját magát helyezi el a világban. Ebből következik, hogy mindenki pontosan annyira ért - a maga intuitív, laikus módján - a grafológiához, amennyire képes arra, hogy a papíron elhelyezkedő egyéni jegyeket azonosítsa a személyiség változóival. Ezeknek a változóknak a tudományos összehasonlítása, és rendszerbe foglalása a grafológia.  

A SZ és a kígyó - ősbűn és kézírás
Az egész Ádámnál és Évánál kezdődött, mikor a kígyó egy kiválóan érthető SZ betűvel rásziszegett az - akkor még - mit sem sejtő párra. Aztán a grafológiával folytatódott. Hogy ez Neked kínai? Dehogy! Egyetlen nyelv van csak, amelyben az S betűt és a Z betűt "összeházasították" mint, Ádámot Évával, ez pedig a magyar nyelv. Ebből is láthatod, hogy ez nem kínai. A grafológia tehát így jön ide. Az Sz betű egyébként is úgy viszonyul a grafológiában a kígyóhoz, mint az undor a rókához : amit tett, azt elnevezték róla.

Az S betű, és biblikus párja, a Z a szimbolikában a gyakorlati életben megvalósuló partneri, munkahelyi kapcsolatok betűje. A "gyakorlati élet zónájában" helyezkedik el, és szoros kapcsolatban állnak egymással. két kobra egymással szemben betűformálás a magánéletben kobraként "áldozatát megbénító" szembesziszegő embert takarhat, akinek kapcsolatait a diplomácia helyett az egymással nyíltan szembeforduló, egyenlő viszonyok jelzik. Nem fontos annyira számára a jó viszony megtartása. Tipikusan kamaszírásokra és szerelmes természetű hölgyekre jellemző a kobranász Sz betű képzése.

Prűden vagy nyíltan a GY kapcsolatáról
A GY betűk érdekes párosáról azt tartják, hogy a párkapcsolat szexuális részéről árulkodnak. A G betű lenyúló szárában egyes grafológusok - szerintem teljes joggal - a szexualitásra utaló jegyeket vélik felfedezni. Attól függően, hogy a G és az Y betűk távolsága, összekötöttsége, vagy a betűk hurkainak alakítása milyen, a grafológusok meg tudják állapítani, hogy az író személy milyen szexuális viszonyt folytat párjával, mennyire érzi közel magát ahhoz, akivel jó, vagy rossz sorsa összeköti.

Kovácsné aláírása elárulja, mennyire van oda a férjéért
Kovácsné ugyanis az aprócska "NÉ" tagban fejezi ki saját énjét, aláírásában. Az íráskép többi része a férjét mutatja be nekünk. Vajon mennyire azonosul Kovácsné a férjével? Mennyire alkot még mindig külön személyiséget? Mennyire írja egységesen a férje nevét és a né toldalékot? Ha ezt alaposan megfigyeljük, nem is kell nagy grafológusnak lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk, jó-e a házasság.
 

Mennyei narancsos-csokis kockák

2024. május 12.

Isteni finom csokis édesség.

Hozzávalók:

A tésztához:
10 dkg vaj vagy margarin
15 dkg cukor
1 tojás
2 dl tej
30 dkg liszt
2-3 ek. kakaópor
fél cs. sütőpor

Az öntethez:
15 dkg vaj vagy margarin
20 dkg cukor
3 ek. kakaópor
fél dl tej
igény szerint 5cl valamilyen alkohol (likőr, vodka, konyak)

A mázhoz:
10 dkg narancsos étcsokoládé
1-2 evőkanálnyi aprított kandírozott narancshéj
2 ek. olaj

Elkészítése:
A tésztához a hozzávalókat összekeverem és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. 180 fokon tűpróbáig sütöm. Ezután félreteszem hűlni, és ha már langyos, egy nagy tálba morzsolom.

Az öntet hozzávalóit összeolvasztom, míg a cukor is beleolvad és kezd kicsit sűrűsödni. Leöntöm vele a sütimorzsát, majd alaposan összegyúrom.