Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Inczeffy Patika története

Egy családi hagyomány újjáéled.


Gyógyszertárunk által egy régi családi hagyomány éledt újjá 1996. december 9-én.

        Nagyapánk Inczeffy Károly Erdélyben, Tövisen született 1904. július 1-jén unitárius nemesi családban. A család első ismert tagja, Inczeffy György 1614-ben Kadácson (ma Hargita megye) mint primipilus lustrál. Innen kapták a kadácsi előnevet. Dédapja unitárius lelkész Székelyderzsen, nagyapja, kadácsi Inczeffy Samu és apja, Inczeffy Albert is gyógyszerészek voltak. Inczeffy Albert oklevelét a kolozsvári FJTE-en kapta meg 1892-ben. 1895-től Tövisen az 1871-ben alapított Minerva gyógyszertár tulajdonosa 1930-ig. Anyja Horváth József nagyenyedi városi jegyző Margit nevű leánya. Inczeffy Albert gyógyszerész jótékonysági tevékenysége Erdély-szerte ismert volt, a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium megsegítésére 1926-ban létrejött Véndiák alapítvány támogatói közt kiemelten említik nevét nagyértékű adományával. 1930-ban megveszi Tordán az 1872-ben alapított Remény gyógyszertárat Gerő Gyula gyógyszerész özvegyétől, aki férje halála után bérbe adta Markovits Henrik gyógyszerésznek. Itteni tevékenysége alatt vállalta, hogy havonta adományt küld Kolozsvárra az Erdélyi és Bánáti Gyógyszertártulajdonosok Egyesülete által megvásárolt ház adósságainak törlesztésére. Ebben az időben tagja volt a Torda megyei Gyógyszerész Kollégium választmányának mint gyógyszertártulajdonos.

     Inczeffy Albert fia, Inczeffy Károly iskoláit szülővárosában, Tövisen kezdte meg, majd Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban folytatta, ahol 1923-ban érettségi vizsgát tett. Ezután két évig apja gyógyszertárában tölti gyakornoki idejének egy részét, majd 1926. szeptember 1. és 1927. augusztus 31. 

között Nagyenyeden uzoni Kovács Endre gyógyszerésznél a Bethlen Gábor nevű gyógyszertárban gyakornokoskodik. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdi meg az I. Ferdinánd Király Egyetemen, azonban az első év után Szegedre megy, ahol a FJTE-en az 1927/28-as tanévben 53 társával együtt fejezi be egyetemi tanulmányait és kapja meg az 1831. számmal ellátott gyógyszerész oklevelet. Visszatér Erdélybe, azonban a román hatóságok nem honosítják oklevelét és ezért 1930-ban beiratkozik a bukaresti egyetem Gyógyszerészeti Karára, ahol az utolsó tanévet még egyszer elvégzi. 

Bukarestben 1931. március 19-én kapta meg új, 41. számú gyógyszerész oklevelét. 1931 és 1936 között Tövisen dolgozik mint alkalmazott gyógyszerész, 1936-ban a Kolozs megyei Bonchidára megy, ahol bérbe veszi Horváth Károly özvegyének 1890-ben alapított, Isteni Gondviseléshez címzett gyógyszertárát. Később Tordán a család Remény nevű gyógyszertárának lesz a tulajdonosa. 1949-ben államosítják, Őt pedig Tordán egy másik gyógyszertárba helyezik állami alkalmazottként.

     1955 szeptemberében áttelepszik Marosvásárhelyre, ahol november 1-től a kórházi gyógyszertárat vezeti. 1959. szeptember 18-án főgyógyszerészi vizsgát tett a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Karon 31 gyógyszerésztársával együtt. 1969. november 1-jén nyugdíjazzák, ezt követően még nyolc évig dolgozik Maros megye különböző gyógyszertáraiban, többnyire helyettesítésekkel bízzák meg, mivel rendkívül alapos tudása, megbízható, szorgalmas munkája és nagy munkabírása közismert volt kollégái és felettesei körében.

     A Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem 1978 szeptemberében arany diplomával, 1988-ban gyémánt oklevéllel tüntette ki ötven-, illetve hatvanéves gyógyszerészi tevékenysége elismerése jeléül. 1992. június 5-én hunyt el Marosvásárhelyen. Sírját az ótordai temető árnyas lombú fái őrzik.

   Bár jelenleg máshol és más körülmények között működtetjük e nagy elődökről elnevezett Inczeffy Patikát, de gyógyszerészi munkásságuk ma is követendő példaként áll előttünk.



hírek, aktualitások

Hatalmas áttörés az Alzheimer-szűrésben: tünetmentes szakaszban felismerik a betegséget

2024. május 07.

Kelet-Közép-Európában egyedülálló, hogy elsőként Magyarországon van lehetőség az Alzheimer-kór korai diagnózisára egy olyan szűrővizsgálatnak köszönhetően, amely a vérből képes kimutatni a betegségben felszaporodó kóros fehérjéket. A rákdiagnosztikában is élenjáró, innovatív magyar egészségügyi cég, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ kognitív tesztsorozattal kombinált vérvizsgálatával már a tünetmentesség idején, 10-15 évvel a panaszok megjelenése előtt kimutatható a betegség. Fontos tudni, hogy a korai felismerés növeli a kezelések hatékonyságát, az életminőséget jelentősen képes javítani, és nem utolsósorban az egészségügyi ellátó rendszer terheit is csökkenti. De nézzük, mit mondanak erről a forradalmian új vizsgálatról a téma szakértői!

Ezért volt eddig nehezen kimutatható

„Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, idővel egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, amíg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már ellátni. Leghamarabb a rövidtávú memória károsodik, valamint a térben és az időben való tájékozódás képessége – hívta fel a figyelmet Dr. Sátori Mária, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa, az Alzheimer-kutatás elismert szakembere.

„A betegség következtében az agyban felhalmozódó kóros fehérjeszigetek (béta-amiloid nevű fehérje plakkok) elpusztítják az idegsejteket, valamint tönkreteszik az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatokat. A diagnosztikára eddig mentális tesztek, CT és MR-vizsgálatok, illetve lumbális agyvíz mintavételek szolgáltak. A kóros fehérjéket agyvízből kimutató invazív beavatkozások, a magas kockázat miatt azonban szűrővizsgálatként nem alkalmasak. A képalkotó diagnosztikai eljárások pedig rendkívül drágák, és egy vérvételhez képest lassabban, sok szakember bevonásával készülnek, ráadásul a várakozási rendkívül hosszú.” 

Akár 10-15 évvel korábban is felismerhető

A jelenleg elérhető vérvizsgálatok genetikai vizsgálatok, amelyek csak a betegségre való hajlamot mutatják ki. Ennek fényében érthető tehát, mekkora tudományos áttörést jelent az, hogy az új eljárásnak köszönhetően, akár 10-15 évvel a klinikai tünetek megjelenése előtt, vérteszttel is kimutatható az Alzheimer-kórt kiváltó kóros fehérje jelenléte. A neurológus főorvos úgy véli, ez az új vizsgálat forradalmasítja a betegség diagnosztikáját, ennek segítségével ugyanis a szakemberek jóval korábban és egyszerűbben felismerhetik az Alzheimer-kórt. 

Megtévesztő kórképek

„Az új vérvizsgálattal egyszerűen kiszűrhető az is, ha valaki a demenciához hasonló tüneteket produkál, de egyébként „csak” krónikus anyagcsere betegségben szenved. Feledékenységet okozhat például a stressz, a felszívódási zavar következtében kialakuló B12-vitaminhiány vagy a pajzsmirigy alulműködés is. Mivel ezek mind kezelhető problémák, ezért ezeket a tényezőket mindig ki kell zárni. Az Alzheimer-kór kialakulásának okait jelenleg is kutatják, a legelterjedtebb elmélet szerint a betegség autoimmun eredetű, és az életkor előrehaladtával gyakorisága és súlyossága is fokozódik” – emelte ki  Dr. Sátori Mária, a Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa. 

A korai diagnosztika elengedhetetlen a sikerhez

„A kezelés során az a legfontosabb, hogy minél előbb meglegyen a diagnózis. A fehérje plakkokat oldó gyógyszerek hatásait tekintve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a készítmények lebontják ugyan ezeket a kis szigeteket, és az abnormális fehérjék szintjét is majdnem a nullára csökkentik, a mentális képességek mégsem javulnak, és sajnos nem is térnek vissza. A jelenlegi gyógyszerek pedig csak másfél évig képesek szinten tartani az állapotot, utána folytatódik a hanyatlás. Tehát minél korábban diagnosztizáljuk a betegséget, annál több esély van arra, hogy megőrizzük a még meglévő képességeket, mert ami már elveszett, azt nem lehet visszahozni. A gyógyszerek mellett jelenleg, memória gyakorlatok és agyi tréningek segítenek a szinten tartásban. Természetesen folyamatosan zajlanak a betegség kezelését célzó kutatások, és szerencsére rendkívül biztatóak a különböző génterápiák és őssejt-beültetések eredményei. De bármelyik kezelési módot is alkalmazzák, a korai diagnosztika elengedhetetlen a sikerhez” – hangsúlyozta a neurológus főorvos. 

Mire figyeljünk, amikor biciklizni tanítjuk a gyerekeket?

2024. május 06.

A rendszeres testmozgás számos előnnyel jár mind a gyerekek, mind a felnőttek számára. A biciklizés kiváló módja a mozgásnak, és egyben fontos készség, amit már fiatal korban érdemes elsajátítani. Cikkünkben áttekintjük, mire kell odafigyelni, amikor gyerekeket tanítunk kerékpározni.  

Kezdjük a biztonsággal!

A biciklizés elsajátítása során kiemelten fontos szempont a biztonság. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő biztonsági felszerelések használata. A legfontosabb felszerelés a sisak. A megfelelő méretű sisak segít megvédeni a fejet a súlyos sérülésektől, ha baleset történne. Más védőfelszerelések is ajánlottak, mint például a könyök- és térdvédők. Ezek a kiegészítők segítenek megelőzni a zúzódásokat és horzsolásokat, amelyek a tanulási folyamat kezdetén gyakran előfordulhatnak. A védőfelszerelések viselése nemcsak a gyerekek testi épségét védi, hanem a magabiztosságuk kialakítását is segíti, ami hozzájárul a hatékony tanuláshoz.

Emellett fontos, hogy már a kezdet kezdetén beszéljünk a gyerekekkel a közlekedési alapelvekről. Ismertessük meg velük a közlekedési jeleket és táblákat, valamint azokat a szabályokat, amelyeket a biciklizés során be kell tartaniuk. Például tanítsuk meg nekik, hogy mindig álljanak meg a stop-táblánál, és nézzenek körül, mielőtt áthaladnának egy útkereszteződésen.

Túlsúlyos és nem alszik jól? Lehet összefüggés

2024. május 06.

A túlsúly, az elhízás és az alvászavarok bizonyos típusai összefügghetnek és ezek az összefüggések ráadásul két irányúak. Erről az összetett problémakörről és a megoldás lehetőségeiről beszélt dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ vezető neurológusa, az alváslabor alvásszakértője.

A túlsúly az alvási apnoé komoly rizikófaktora 

Éjszakai légzéskimaradásnak, vagy obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, mint például a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás. A legnagyobb kockázati tényező azonban a túlsúly – állítja az amerikai National Sleep Foundation. Mivel pedig az ismert alvási apnoé betegek közel fele túlsúlyos, feltétlenül ismerni kell az összefüggéseket.

Mindkét irányban felfedezhető a kölcsönhatás

– Így vezethet a túlsúly alvási apnoéhoz
Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikót. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Éppen ezért a probléma kezelésének első életmódbeli lépése a testsúly rendezése, optimális esetben életmód orvoslás segítségével. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.

– Így járulhat hozzá az alvási apnoé a túlsúlyhoz
Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – állítják a kutatások. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére. Egyes tanulmányok szerint az elégséges és jó minőségű alvást „produkáló” személyek kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztanak napközben, mint a keveset alvók és az alvászavarban szenvedők. Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a túlsúlyos, éjszakai légzéskimaradástól szenvedő páciensek fogyási próbálkozásait.