Szenved az onkológiai betegség fájdalmától? Ne féljen segítséget kérni!

2025. május 31.

A daganatos betegséggel küzdők időnként úgy érezhetik, nem megfelelő, nem hatékony a fájdalmaik kezelése. Ez nyilvánvalóan egy nagyon fontos kérdés, hiszen az akut, a krónikus és az áttörő fájdalmak is jelentősen rontják az érintettek életminőségét. Mi lehet az elégtelen fájdalomcsillapítás oka és hogyan érhető el mégis a segítség? Dr. Pádi Éva, a Fájdalomközpont onkológusa, az onkológiai fájdalmak csillapításának specialistája járta körül ezt a kérdést.

Mi lehet az oka a nem megfelelő fájdalomkezelésnek?

Sajnos az onkológiai fájdalmak viszonylag gyakran alulkezeltek, vagyis a betegek nem kapják meg azt a hatékony segítséget, ami valóban megkönnyebbülést jelentene nekik. Több tényező is állhat emögött a tény mögött, amelyek közt ezek a leggyakoribbak:

– Az orvosok vonakodhatnak kérdezni a fájdalmakról és kezelést rendelni azokra.
Valójában az onkológiai területen dolgozóknak minden vizit alkalmával rá kellene kérdeni a páciensek fájdalmaira. Ugyanakkor néhányan nem ismerik mélységében a fájdalomkezelés lehetőségeit, ennek ugyanis a palliatív orvosok a specialistái, és nem akarnak hibázni e téren. Ugyanakkor tekintve az opioid használat körüli megfontolásokat, sokan tartanak az ilyen típusú gyógyszerek elrendelésétől, holott megfelelő körültekintéssel alkalmazva ezek segíthetnek a komoly fájdalmak leküzdésében.

– A betegek tartanak attól, hogy a fájdalmaikról beszéljenek.
Meglepően sokan úgy érzik, nem „zavarhatják” az orvost a fájdalmaik említésével és félnek attól, hogy bevallják, a fájdalmaik erősödtek. Ennek sok oka lehet, vannak, akik nem akarnak panaszkodónak tűnni, mások nem szeretnének szembesülni azzal, hogy az állapotuk esetleg romlott. Holott nem minden esetben erről van szó, a megfelelő fájdalomcsillapítás még erőt is adhat a további gyógyuláshoz.

– A betegek félnek attól, hogy az opioid gyógyszerek függőséget okoznak.
Azoknál az onkológiai betegeknél, akiknek fájdalmaik miatt opioidokra van szükségük, valójában nem a függőség jelent veszélyt, hanem az esetleges tolerancia kialakulása. Ez azt jelenti, hogy már csak nagyobb dózis képes valós hatást kifejteni, de a tolerancia nem jelent függőséget!

– Az opioidok nagyon hatékony és erős szerek, de ezeknél is előfordulhat, hogy egy idő után növelni kell az adagot a megfelelő hatáshoz – mondja Pádi doktornő. –  Ugyanakkor ezek a szerek bizonyos esetekben nem is alkalmazhatók, például gyerekeknél, időseknél, más betegséggel is küzdő személyeknél mindenképpen mérlegelni kell a lehetséges alternatívákat. Ugyancsak figyelnünk kell rá, hogy más fájdalomcsillapítókkal együtt szedve milyen hatást válthatnak ki. Szintén tudnunk kell arról, ha valaki alkoholfüggő vagy nyugtatót, altatót, antidepresszánst, antihisztamint vagy más gyógyszert szed, hiszen ezek együttes szedése az opioidokkal olyan következményekhez vezethet, mint gyengeség, légzési nehézség, zavartság, szorongás vagy komolyabb állapotok. Mindezek miatt természetesen ezek az erős fájdalomcsillapítók receptkötelesek, rendszeres ellenőrzést igényelnek és nagyon fontos a betegek felvilágosítása is a biztonságos használatukról.  

– A betegek a mellékhatásoktól tartanak.
Vannak, akik attól félnek, a fájdalomcsillapítástól kábultak lesznek, nem lesznek képesek megfelelően kommunikálni. Valóban jelentkezhetnek mellékhatások, különösen egy erős fájdalomcsillapító alkalmazásának kezdetekor, de ezeken is lehet segíteni. Egyrészt ki kell kísérletezni a megfelelő adagolást, másrészt az elkerülhetetlen mellékhatások kezelésére is vannak megoldások.

A viharasztma erős rohamot válthat ki – főként nem jól kezelt betegeknél

2025. május 31.

Az elmúlt hetekben meglepően erős viharok vonultak végig hazánkon, amelyek nem csak a villámcsapás miatt jelenthetnek veszélyt. A viharasztma nevű jelenségre főként 2016-ban figyelhettünk fel, amikor több, mint 9000 ember került sürgősségi osztályra súlyos asztmás tünetek miatt egy nagy vihar következtében Ausztráliában. De vajon miért súlyosbodhatnak az asztmás tünetek éppen bizonyos időszakok viharai alatt, és miért veszélyeztethetik különösen azokat, akiknek nem jól karbantartott betegségük van? Dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza, allergológus.

A viharasztma körülményei rohamot provokálhatnak

A különös viharasztma kifejezés azt a jelenséget írja le, amikor is az asztmás roham a vihar kapcsán, vihar után alakul ki. Ez nem csak eleve asztmás betegeknél történhet meg, de allergiásoknál (szénanáthásoknál) is, sőt, az említett ausztrál esetben olyanok is rohammal küzdöttek, akiknek korábban nem is volt asztmájuk. Az orrfolyással, tüsszögéssel, szemviszketéssel, torokkaparással járó szezonális allergia egyébként is gyakran súlyosbodik tavasszal, nyáron, kora ősszel, és különösen erős tüneteket mutathat nagyobb viharok után. De miért is? Hiszen az eső általában csökkenti a pollenkoncentrációt, kitisztítja a levegőt, és az asztmások általában azt tapasztalják, enyhülnek a tüneteik eső után. A viharasztma esetében azonban sajátos körülmények vannak jelen.
– A hideg, lefelé irányuló légáramlás koncentrálja a levegőben keringő részecskéket, így a pollent és a penészgombaspórát is.
– Ezek a részecskék a felhőkbe sodródnak, ahol magas a páratartalom.
– A felhőkben ez a magas páratartalom a széllel és a villámlással együtt olyan apró részekre őrli fel a részecskéket, amelyek könnyebben bejutnak az orrba, az orrmelléküregekbe és a tüdőbe.
– A széllökések ráadásul összesűrítik a részecskéket, így nagy mennyiséget lehet belélegezni belőlük.
– Viharmentes időben a sértetlen pollenszemek általában a felső légutak területére jutnak el, és kevésbé kerülnek be a mélyebb légutak, a tüdő területére. Viharasztma esetén azonban a körülmények szerencsétlen összjátéka folytán hevesebb allergiás reakciót és súlyosabb asztmás rohamokat is kiválthat a szélsőséges időjárás. Ezért allergiás és asztmás betegeknek a viharok időszakában javasolt bezárt ablakok mellett beltéren tartózkodni – foglalja össze Potecz doktornő.

Bőrdaganatokról röviden

2025. május 30.

A napozás bármely évszakban jólesik, de vigyázat, a mértéktelen napozás a melanoma kialakulásának valószínűségét növeli! Bár mindenki fél a bőrdaganatoktól, mégis sokan nem veszik komolyan a megelőzést.

A bőrdaganatok között szerencsére sok jóindulatú is van, a leggyakoribbak a következők:

Anyajegyek – sokszor veleszületett, máskor később megjelenő elváltozások, melyek színben és felszínben is eltérnek a környezetüktől. Legnagyobb jelentősége a festékes anyajegyeknek van, mivel egy részük rosszindulatúan átalakulhat, különösen a sérülésnek kitett helyeken. Ha méret-, alak- vagy színváltozást, az anyajegy környezetében csomóképződést észlelünk, azonnal szakemberhez kell fordulni.

Papillomák – inkább idősebb korban jelentkeznek, főleg a nyakon és a karon. Ez egy eleinte sárgásbarna, majd egyre sötétebb, morzsalékony, szemölcsös felszínű növedék. Elsősorban esztétikai problémát okoz, és megfelelő módszerrel könnyen eltávolítható.

Keloid – főleg fiatal felnőtteken, valamilyen sérülés vagy műtét helyén keletkező, tömött tapintatú, vörös, a környező bőr felé rákollószerű „lábakat” képező, fényes felszínű daganat, ami időben kezelve jó eredménnyel gyógyítható. Vannak olyan elváltozások is, melyek szövettanilag már rosszindulatúak, de korai felismerésük a gyógyulás esélyét jelentősen növeli! Ilyenek:

Alapsejtes bőrrák – eleinte kis fénylő, széli részén értágulatokkal tarkított növedék. Áttétet nem képez, ám a környező szöveteket roncsolhatja. Sebészi módszerrel, röntgenbesugárzással és egyéb, speciális módszerekkel kezelhető.

Elszarusodó laphámrák – legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton alakul ki, enyhén kiemelkedő, sárgásbarna színű, elszarusodó felszínű daganat. Gyorsan növekszik és áttétet is képez, ezért mielőbbi sebészi eltávolítása ajánlott.

Melanoma – a bőr festéktermelő sejtjeiből, általában ép területen alakul ki, de meglévő festékes anyajegyekből is elfajulhat. Száma az utóbbi években növekszik, középkorúakon és fiatalokon is előfordul, színe világosbarnától a kékesfeketéig terjed. Áttétet képez, kezelése műtéti, kiegészítve más lehetőségekkel, besugárzással és infúziós kezeléssel.

Csak egy kis fejfájás?

2025. május 30.

Nem szabad bagatellizálni!

Mi, emberek eléggé kényelmesek vagyunk. Ha fáj a fejünk, bekapunk egy pirulát, és kész. A reklámok is ezt sugallják. Ha hetente fáj a fejünk, hetente tesszük ugyanezt. Pedig nagyobb körültekintéssel kellene kezelni ezt a tünetet.

Miért van az, hogy egy fogfájásnál előbb-utóbb elmegyünk a fogorvoshoz, egy fejfájásnál, akár legyen az hetente többször is, nem megyünk? Dr. Szok Délia neurológus, az egyik legismertebb fejfájás-specialista mondja el erről a véleményét.

– A fejfájás egy panasz. Mégpedig nagyon gyakori panasz. Mindenkinél előfordul az élete során. A kérdés az, hogy milyen gyakorisággal és milyen erősséggel. Ha nem elviselhetetlen, akkor jön a fájdalomcsillapító. Mert ezeket recept nélkül meg lehet venni, de ezzel a kontroll is eltűnik, és kialakulhat egy hozzászokás, ami már igen veszélyes egészségügyi probléma. A fejfájással élő személyek akár egész életük során sem jutnak el amiatt orvoshoz. Nem is említik az orvosnak, hogy ilyen panaszuk van, hanem öngyógyítással kezelik a fájdalmat. Pedig már az sem mindegy, milyen típusú a fejfájás. Lehet féloldali, lüktető, hányingerrel társuló – ez migrénes jellegű, vagy kétoldali, körkörös, feszítő-nyomó – ez a tenziós típusú fejfájásra jellegzetes.

Van, amelyik hirtelen kezdetű, főleg egy nem fejfájós egyénnél, vagy időskorban jelentkezik először – ezek veszélyre felhívó jelek. Hirtelen kezdődő, erős fejfájás fokozódó fájdalommal, amely fájdalomcsillapítókra nem múlik. Ez egy tipikus tüneti fejfájás, aminek valamilyen szervi ok állhat a hátterében. Ez lehet valamilyen agyi betegség, de lehet akár zöldhályog, vagy magas vérnyomás is. Ezt mindenképpen ki kell deríteni, mert magát az okot kell kezelni, és akkor a fejfájás mint kísérő tünet is elmúlik. Ilyenkor kivizsgálás javasolt. A háziorvos utalja majd tovább a beteget a szakterületekre, köztük a neurológiára, ami a fejfájás vizsgálati helye.

Az allergia Önnel utazik!

2025. május 29.

Az asztma az arra hajlamos egyénekben a légutak krónikus gyulladásos betegsége, mely azok kisebb-nagyobb mérvű elzáródásával jár. A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét a sokféle irritáló anyaggal szemben. Sokszor nem is deríthető fel az asztma kóroka. A betegség leggyakoribb megjelenési formája az allergiás asztma. Némely ember szervezete a környezetben lebegő porra, füstre, virágporra, állati szőrre olyan reakciókkal válaszol, mintha az valamilyen ártó anyag, betegségkeltő mikroorganizmus lenne: a szervezetben ezek az anyagok immunválaszt váltanak ki.

Az immunválasz része egy olyan anyag felszabadulása (hisztamin), mely izgatja a szöveteket: kivörösödést, a szövetek duzzanatát, könnyezést, a torok nyálkahártyájának izgalmát, köhögés, tüsszentést, orrfolyást vált ki. Nemcsak a szálló porra, hanem ételekre, vegyi anyagokra, gyógyszerekre is allergiás lehet valaki. Ugyanilyen reakciót vált ki a méh- és szúnyogcsípés, egyes tengeri csalánozók szúrása.

Az egészséges ember hörgőjének – mely a légcső folytatása és a tüdő-léghólyagocskákba vezet – keresztmetszete tág, mert a hörgőcső körül az izmok ellazultak és a hörgő nyálkahártyája is vékony. Ez könnyű, gyors levegőáramlást tesz lehetővé. Az asztmás ember gyulladt hörgőjének átmérője szűk, mert a körülötte levő izmocskák görcsösen összehúzódnak, a hörgő nyálkahártyája duzzadt, és a járatot nyák tölti ki. Emiatt a levegő beáramlása a tüdőbe nehezített.

Az asztmás roham kiváltó okai

A betegség akut fellobbanása legtöbbször az utazási stressz hatása, de kiválthatja azt vírusos fertőzés is. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az asztmás beteg influenza elleni védőoltása előnyös hatású.

Kutatás: a társas támogatás 30 százalékkal növeli az edzésidőt

2025. május 29.

Ezért működik jobban a közösségi edzés

A legfrissebb kutatások szerint azok, akik közösségben sportolnak, motiváltabbak, kitartóbbak, sőt, lelki támogatást is kapnak. A közösség ereje nemcsak a sportban, hanem a mindennapi életben is érezhető. A szakértő szerint a siker kulcsa az őszinte törődés, a rendszeres visszajelzés és a közös kihívások.

Egy 2024-es tanulmány szerint a társas támogatás 30%-kal növeli az edzéssel töltött időt, és a tagok önbizalma is nő általa. Az online közösségek hatékonyságát szintén alátámasztják a kutatások.

„Talán mindenki ismeri az érzést, amikor a nyár közeledtével elhatározzuk, hogy rendszeresen edzünk, életmódot váltunk. Sokszor azonban a kezdeti lelkesedés hamar elfogy, különösen, ha egyedül próbálkozunk” – emlékeztet Fodor Réka fitneszedző, a Barackcsapat alapítója.

Miért olyan nehéz egyedül edzeni?

„Amikor egyedül edzünk, könnyebb elveszíteni a motivációt, hiszen senki nincs mellettünk, aki egy nehezebb nap után segítene új lendületet találni” – magyarázza Fodor Réka, aki történelem és kommunikáció-média szakos végzettsége mellett kezdett bele az edzői karrierbe. Hosszú éveket töltött azzal, hogy farizmát építse, egyedi módszertant fejlesztett ki a nők számára. A Covid-járvány idején alapította meg a Barackcsapatot, amely mára több mint 10.000 + nő számára nyújt nemcsak edzéseket, recepteket és életmódváltást, hanem valódi közösségi élményt is. Réka módszerének sikeressége révén elérte, hogy a Barackcsapat Magyarország legnagyobb női online edzés közössége és platformja. De mint elmondja ez több, mint egy edzésprogram, vagy életmód platform…

„Egy jól működő közösségben a fejlődés túlmutat a fizikai változáson. Azt látom, hogy a közösségi támogatás hatására a tagok önbizalma is növekszik. Többen elmesélték, hogy ennek köszönhetően más életcélokat is kitűztek, bátrabbak lettek, jobban hisznek önmagukban. Amikor másokkal együtt edzünk, egy láthatatlan energiamező jön létre, ami mentálisan is támogat.”

A halállal kapcsolatos tabutémák ledöntése is feladata az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoportjának

2025. május 28.

Mindenkit érint, de senki sem szeret beszélni róla. Az elmúlás és annak körülményei vannak az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoport tevékenységének fókuszában, amely júniusban konferenciát szervez a témában.

A WHO definíciója alapján a palliatív ellátás: „a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.”

Magyarországon az életvégi támogatás egyik szervezett formája a hospice-palliatív ellátás, amely elsősorban daganatos betegek számára biztosítja életük utolsó szakaszában a méltóságteljes, fájdalommentes életet, figyelembe véve testi, lelki, szociális és vallási szükségleteiket és a hozzátartozók támogatását. Az Életvégi Méltóság Munkacsoport a Szegedi Tudományegyetem több intézetében, illetve klinikáján dolgozó, az életvégi ellátás fejlesztésében elkötelezett önkéntesekből jött létre, feladata az életvégi ellátás különböző aspektusának fejlesztése, egyebek mellett  képzések elősegítése, kutatás, jogi segítségnyújtás megszervezése, etikai kérdések felvetése, társadalmi párbeszéd elősegítése a témáról, a betegellátás fejlesztésére irányuló lobbitevékenység, társadalmi érzékenyítés.

– Fontos célunk még, hogy az oktatásban is egyre inkább megjelenjen az életvégi méltóság kérdése, hogy az egyetemi hallgatók már a képzésük során halljanak az életvégi tervezéssel, haldokolással, halállal kapcsolatos témákról. Ha képzésről beszélünk, akkor a kutatás sem hagyható figyelmen kívül. Egyre több szakdolgozó és TDK hallgató keres meg minket, hogy szívesen vizsgálná ezt a témát. Alapvetően kevés a hazai vizsgálat ebben a témában, így bőven van mit feltárni – tudtuk meg Dr. Kassai Szilviától, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet adjunktusától.

Közös célként fogalmazódott meg egy intézményesített fekvőbeteg hospice ellátás létrehozása. Ennek megvalósításához az erőforrások előteremtése komoly kihívást jelent, de a szakmai összefogás, az elköteleződés és a hosszú távú tervezés lehetővé teheti, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljenek ennek a fontos ellátási formának a megvalósításához Csongrád-Csanád vármegyében.

Melanóma – Az ABCDE szabályon kívül fontos a rút kiskacsa jel

2025. május 28.

Fontos beszélni a melanóma korai felismerésének jelentőségéről, ami jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Ennek kapcsán dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza nem csak az ismert ABCDE kritériumrendszerre hívja fel a figyelmet, de az úgynevezett rút kiskacsa szabályra is. Ennek értelmében minden olyan jelre, tünetre fel kell figyelni, ami megkülönbözteti az adott bőrképletet az anyajegyek többségétől.

A korai felismerés kulcsa az ABCDE szabály

A melanóma és minden egyéb bőrdaganat gyógyításának egyik kulcskérdése a korai felismerés, hiszen az idejében történő sebészi eltávolítás általában teljes gyógyulást eredményez. Minden változást, gyanús jelet bőrgyógyásszal ajánlatos ellenőriztetni, és sok anyajegy esetén érdemes teljes testtérképes anyajegyszűrésen is részt venni. Emellett segítségünkre lehet az ún. ABCDE kritérium rendszer is, amely abban segít, hogy az önvizsgálatok során milyen változásokra kell felfigyelni és megmutatni azokat az orvosnak.

• A = aszimmetria

Ha a bőrképlet, az anyajegy formája nem szimmetrikus kör vagy ovális alakú, az már gyanús jel lehet.

• B = border (határ, szegély)

Érdemes orvoshoz fordulni, ha megváltozik az anyajegy formája, szegélye elmosódik vagy éppen ellenkezőleg, kifejezetten éles határral különül el a bőrtől, esetleg a szélek mentén nyúlványok keletkeznek.

• C = color (szín)

Fel kell figyelni az anyajegyek színének megváltozására, ha sötétedik vagy világosodik egy anyajegy. Feltűnhet a részben vagy egészében több színt (fekete, barna, kék, rózsaszín, fehér) tartalmazó anyajegy, vagy ha világos udvar alakul ki az anyajegy körül.

• D = diameter (átmérő)

Alapvetően a fél centiméternél nagyobb anyajegyek magukban hordozzák a veszélyt, de orvoshoz kell fordulni, ha az anyajegy növekedésnek indul.

• E = evolving (fejlődés, alakulás)

Gyakorlatilag bármilyen jellegű átalakulása az anyajegynek felkeltheti a gyanút, a fentieken kívül például, ha egy korábban lapos anyajegy előemelkedővé válik vagy, ha viszketni vagy vérezni, váladékozni kezd. Ilyenkor mindenképpen bőrgyógyásszal kell ellenőriztetni.

Rút kiskacsa: minden gyanús, ami különböző

Az ABCD szabályt 1985-ben alkották meg, majd 2004-ben bővült ki az ellenőrző lista ABCDE leírássá. Ehhez társult később a „rút kiskacsa” jel, amely a különbözőségre épít. A megfigyelések szerint ugyanis egy-egy személy egészséges anyajegyei mind színükben, mind méretükben, formájukban hasonlítanak egymásra, akkor is, ha kissé szabálytalanok. Ami nem igazodik a többihez, az gyanús lehet még az önvizsgálatok során is. Ezzel válhat teljessé a lista. Az angol éppen ezért az „ugly duckling” jelenséget gyakran „funny looking”-nak (furcsa kinézetű) is nevezik, így az F kezdőbetű illeszkedhet az ABC-s megnevezés végére.

A beszéd is számít: új bizonyíték a maszkok hatékonyságára

2025. május 27.

Újabb tudományos bizonyíték erősíti meg, hogy a maszkviselés a hétköznapi, normál beszélgetések során is hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának eredményei egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg. 

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem együttműködésében megvalósult kutatás arra kereste a választ, hogy pontosan milyen méretű és mennyiségű részecskék jutnak a levegőbe beszéd közben, és hogyan szűrik ki ezeket a különböző típusú arcmaszkok. A kutatók ezzel a környezeti fizika, az aeroszol- és az orvostudomány legfrissebb eredményeit ötvözték. Külön érdekesség, hogy a munkában középiskolás diákok is aktívan részt vettek, és jelentős szerepet vállaltak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében. 

A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték. 
Az eredmények szerint a kilélegzett szubmikronos (10^-6 m alatti) részecskék méreteloszlása mindenkinél hasonló mintázatot követ, de a kibocsátott mennyiség egyénenként hatalmas különbségeket mutatott – akár százszoros eltérések is előfordultak. A beszéd hangereje nagymértékben befolyásolja a kibocsátott részecskék számát – minél hangosabb valaki, annál több részecske kerül a levegőbe.

A kutatás három népszerű maszkot vizsgált: FFP2, sebészeti, illetve kétszövetes pamutmaszkokat.  

Az eredmények alapján: 
•    Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (egy mikrométernél is kisebb) részecskéket is, átlagosan 80%-os hatékonysággal. 
•    A textilmaszkok ezzel szemben csak 50–60%-os hatékonyságot értek el, és ez nagyban függött attól is, mennyire jól illeszkedett a maszk az arcra.

Fáradtság elleni tippek

2025. május 27.

A krónikus fáradtság, kimerültség elkerülhető. Íme, néhány tipp a gyors regenerálódáshoz, korábbi erőnlétünk visszanyeréséhez.

Az 5 tippet tartalmazó, alábbi regenerálódási terv lehetővé teheti, hogy akár egy hónapon belül visszanyerjük jó erőnlétünket, vitalitásunkat.

1. Vegyük számba a fáradtság okait!

Szokványosnak tűnhet, mégis elengedhetetlen, hogy amikor fáradtak vagyunk, először tegyük fel magunknak a kérdést, mi válthatta azt ki. A kimerültség azt jelenti, hogy túlléptük a határainkat, nem hallgattunk szervezetünk szavára. Tanácsolható, hogy szánjunk időt „helyzetfelmérés” készítésére. Ebből a gyors és egyszerű mozzanatból tudatosság bontakozhat ki, amely a változáshoz vezet.

2. Sportoljunk, ha fáradtak vagyunk!