Gyógyszerszedés várandósan

2026. május 30.

Milyen gyógyszert szabad szedni várandósság alatt, és milyet nem?

A várandósság 9 hónapja alatt is jelentkezhetnek olyan panaszok és betegségek, amelyek szükségessé teszik a leendő anyuka gyógyszeres kezelését. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk, hogy a kismamákat gyakran érintő panaszok esetén milyen gyógyszerek alkalmazása kínálhat hatásos és biztonságos megoldást.

A kismamák egy része – talán információhiány miatt – ódzkodik a gyógyszeres kezelésektől. Nekik tudniuk kell, hogy több esetben a gyógyszeres terápia elmaradása súlyosabb egészségkárosodást okozhat a kismamának és a megszületendő gyereknek is, mint a megfelelően, odafigyeléssel, szakember felügyelete mellett véghez vitt kezelés.

Ne felejtsék! A szakemberek minden várandós nő panaszát egyedi esetként kezelik, a gyógyszerelésük során mérlegelik a kockázatot és a várható hasznot, szem előtt tartják a mama és a baba egészségét is.

Bízzon gyógyszerészében, kezelőorvosában!

Az X generáció rejtett túlterhelése

2026. május 29.

Miért most kezd fájni minden?

Az X generáció sokáig „láthatatlan” korosztály volt. Nem a legfiatalabbak, de még nem is idősek. Aktívak, dolgoznak, a családi életben is meghatározó feladatokat vállalnak, és gyakran egyszerre több szerepben próbálnak helytállni. Talán éppen ezért sokan közülük csak akkor kezdenek el foglalkozni a saját egészségükkel, amikor a testük már egyre határozottabban jelez. Nem meglepő tehát, hogy egyre többen tapasztalnak kisebb-nagyobb testi panaszokat.

A 40–60 év közötti korosztály tagjainak már kisebb-nagyobb mozgásszervi panaszaik vannak. A derék időnként „beáll”, a váll feszül, a térd érzékenyebb lesz, vagy a régebben könnyen végzett mozgás után elhúzódó fáradtság jelentkezik. Ezek a tünetek sokszor nem hirtelen, hanem fokozatosan jelennek meg, és gyakran nem is egyetlen okra vezethetők vissza.

Sokan arról számolnak be, hogy korábban gond nélkül végezték a mindennapi feladatokat, most viszont egy hosszabb munkanap vagy hétvégi program után is kimerültebbnek érzik magukat. Előfordul, hogy az eddig megszokott mozgásformák után több napig tartó izomfáradtság jelentkezik, vagy egy kisebb terhelés is érzékenyebbé teszi az ízületeket. Ezek a tapasztalatok sokszor bizonytalanságot okoznak, és felmerül a kérdés: vajon ez már az életkor következménye?

Ezek a panaszok azonban nem feltétlenül az életkor „természetes” velejárói. Sokkal inkább annak a hosszabb ideje fennálló terhelésnek a következményei, amely a mindennapjaikat jellemzi.

Fogyatékossággal élő gyermekek fogászati ellátásában segít a KORE új információs programja

2026. május 29.

A Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) új, hiánypótló tájékoztató kezdeményezést indított annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a fogyatékossággal élő gyermekeket és felnőtteket nevelő családoknak a megfelelő fogászati ellátás megtalálásában. Az egyesület tapasztalatai szerint az érintett családok számára az egyik legnagyobb nehézséget sok esetben nem maga a kezelés, hanem az jelenti, hogy hová fordulhatnak biztonságos, speciális igényeket is figyelembe vevő fogászati ellátásért.

A Koraszülöttekért Országos Egyesület új összefoglaló anyaga olyan intézményeket, szakrendeléseket és lehetőségeket gyűjt össze, amelyek segítséget nyújthatnak a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek fogászati ellátásában. A kezdeményezés célja, hogy az érintett családok gyorsabban, kiszámíthatóbban és kevesebb bizonytalansággal találhassanak megfelelő szakmai segítséget.

A KORE szerint a speciális ellátási igényű gyermekek esetében a fogászati kezelések megszervezése sokszor jelentős fizikai, lelki és anyagi terhet ró a családokra. A megfelelő intézmény megtalálása, az altatásos lehetőségek elérhetősége, az egyéni érzékenységek kezelése vagy éppen a hosszú várakozási idők olyan problémák, amelyekkel rengeteg szülő nap mint nap szembesül.

Megelőzhető-e a szívinfarktus?

2026. május 28.

A szívinfarktus olyan esemény, amelyre a legtöbben félelemmel gondolunk, mint olyasmire, ami végzetes és sorsszerű. Holott a legtöbb esetben a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A legfontosabb teendő az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri kockázati tényezők felmérése és mérséklése. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa nem csak ezeket a kockázati tényezőket mutatta be, de a legfontosabb megelőző vizsgálatokról is beszélt.

A genetika adott, az életmód választható

A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a szívizmot ellátó koszorúér hirtelen elzáródik, leggyakrabban egy megrepedt plakk vagy vérrög miatt. Magyarországon a szívinfarktus ma már jóval kisebb arányban halálos, mint évtizedekkel ezelőtt, de még mindig súlyos esemény. A legfrissebb hazai adatok szerint az infarktuson átesett betegek kb. 10–15%-a hal meg az első 30 napban, ha pedig időben megtörténik a koszorúér megnyitása (katéteres beavatkozás), a túlélés jelentősen javul. Mindazonáltal természetesen mindent meg kell tenni a kockázat csökkentésért. De vajon mennyiben növeli ezt a kockázatot a genetika és az életmód?

Embrióból szűrték ki a súlyos SMA betegséget

2026. május 28.

Egészségesen született a kisfiú a Semmelweisen

Egészségesen született és jól van az a kisfiú a Semmelweis Egyetemen, aki azért fogant mesterséges megtermékenyítéssel, hogy még embrió korában kiszűrhessék az orvosok a családban öröklődő SMA betegséget egy modern eljárásnak köszönhetően. Az úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálat azoknak a pároknak segít, akik az ismert genetikai betegségüket szeretnék kiszűrni az embriókból, annak érdekében, hogy egészséges gyermekük születhessen. A hazai orvosegyetemek közül elsőként a Semmelweis Egyetemen vált elérhetővé tavaly ez a korszerű diagnosztikai módszer a lombikprogramban részt vevő párok számára. És ez az első eset hazánkban amikor ezzel az eljárással, teljes egészében állami keretek között, egészséges gyermeknek adott életet egy édesanya.

5 betegség, ami tartós köhögést okozhat

2026. május 27.

A téli időszakban gyakori panasz a köhögés. Jelentkezhet légúti betegségek tüneteként, de egyéb oka is lehet. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa öt lehetséges kiváltó okot sorolt fel, az elhúzódó köhögés hátterében.

Asztmát is jelezhet

Kezdődő megbetegedésnél sok esetben hiányoznak a tipikus tünetek. A nehézlégzés, mellkasi szorító érzés, a kilégzés nehezítettsége nem feltétlenül jelentkeznek azonnal, az asztma kialakulásának előre jelzője lehet az elhúzódó köhögés. Mielőtt orvoshoz fordulunk jegyezzük fel, hogy a tünetek mely napszakban, esetleg fizikai terhelés hatására jelentkeznek-e. Gondoljuk át milyen környezetben, évszakban erősödnek a panaszok, ezek az információk fontosak lehetnek a további vizsgálatok szempontjából.

Köhögés és reflux

Nem a légutak betegsége, de nagyon sokszor okoz köhögést – gyomor panasz nélkül is az reflux betegség. Ha a gyomorszáj nem zár teljesen, akár csak időszakosan, a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, súlyosabb esetben a gégébe és onnan lelélegezve a légcsőbe is. A savas inger már a nyelőcsőbe jutva is reflexesen köhögéshez vezet, ha a légutakig is eljut, akkor mindenképpen. 

Ne a tüdődaganat legyen a vég!

2026. május 27.

A diagnosztika fejlődése, a modern terápiák már biztosítani tudják azt, hogy a személyre szabott kezeléssel még egy áttétes tüdőbetegség is akár krónikussá tehető.

A tüdődaganat azért is okoz olyan nehézséget, mert általában késői stádiumban fedezzük fel. A korai stádiumnál a gyógyulás nagyobb mértékben lenne garantálható.

Mint minden daganattípusnál, ennél is nagyon fontos a korai felismerés és a beteg felelősségtudata.

A genetikai adottságok csak részben determinálják a betegséget. Ami sokkal inkább döntő, az az életmód. És ebben nagy az egyén felelőssége. A rendszeres napi mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, ami rostban, gyümölcsökben, zöldségekben gazdag étrendet jelent, ez alapvetően fontos. Lényeges a családi példamutatás. Ez az a közösség, ami meghatározó, innen indul minden. Az életmód és a szűrőprogramok lehetősége is ennek a közösségnek a biztosítéka. Ez tud motiváló lenni. Egymást tudják informálni, támogatni, befolyásolni a családtagok.

Nézze meg eReceptjeit, leleteit az EESZT Lakossági Portálján

2026. május 26.

2017 őszétől elérhető az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Az egészségügyi intézmények ide töltik fel az összes dokumentumot, amelyek a betegek ellátása során keletkeznek. A páciensek számára ez gyorsabbá, kényelmesebbé és személyre szabottabbá teszi a betegellátást, hiszen nem kell magukkal vinniük az orvoshoz a leleteket, zárójelentéseket, ambuláns lapokat. A kezelőorvos pedig a gyógyításhoz szükséges információkat lekérheti az egészségügyi felhőből. 

Több információ, hatékonyabb gyógyítás

A betegadatok komplex kezelése az orvosi ellátás során a legnagyobb érték. Az EESZT legfontosabb feladata, hogy összekapcsolja az egészségügyi ellátókat egymással. Indulása óta a háziorvosok, a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, a gyógyszertárak és a mentőszolgálat mellett egyes magánszolgáltatók is csatlakoztak és töltenek fel egészségügyi adatot a rendszerbe. Az egészségügyi felhőnek köszönhetően elkerülhetők a feleslegesen megismételt vizsgálatok, az orvosok pontosabb képet kapnak a betegükről. A háziorvos látja, hogy páciense kiváltotta-e a receptet, felhasználta-e a beutalót, azaz megkezdte vagy folytatja-e a terápiát. A gyógyszerészek pedig a betegnek felírt vényeket nézhetik meg a rendszerben, így arra is figyelmeztetni tudják a pácienst, ha esetleg ellentétes hatóanyag-tartalmú készítményeket írtak fel neki. 

Az EESZT-ben lévő egészségügyi adatok védettek, csak a háziorvosok és kezelőorvosok férhetnek hozzá, a gyógyszerészek pedig csak a recept adatokat érhetik el. A legérzékenyebb egészségügyi adatok (pl.: pszichiátriai, addiktológiai stb.) kizárólag az adott szakterület orvosai számára elérhetők.   

Receptkiváltás a gyógyszertárban

2026. május 26.

Mit kell tudni az orvosi vény felírását követően annak sorsáról?

Korábban kizárólag csak hagyományos, azaz papírrecepten történt a gyógyszerek rendelése. Az elektronikus recept (e-recept) a kezelőorvos által (számítógépes programjával) felírt gyógyszer receptje, amely zárt csatornán „kerül fel” az EESZT-be.

Az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) egy új technológiai és informatikai rendszer, mely időkorlát nélkül tárolja a betegek egészségügyi dokumentumait. Hazánkban 2017. november 1-jétől elérhető. Amikor egy e-recept felírása megtörténik a kezelőorvos által, akkor a páciens saját egészségügyi adataihoz hozzárendelődik a „felhőben”. Ezután van lehetősége a betegnek vagy a hozzátartozójának a gyógyszertárban kiváltani az e-receptre felírt gyógyszert, gyakorlatilag a felírás utáni másodperceken belül.

Felírási igazolás

Bizonyos esetekben az orvos felírási igazolást is nyomtat, amit személyesen a páciensnek ad át. Ez tulajdonképpen egy papíralapú „segédlet”, melyen fel vannak tüntetve a beteg adatai, valamint az, hogy milyen vényköteles gyógyszert írt fel az orvos és mikor.

Amit a méhnyakrákról mindenkinek tudni kell

2026. május 25.

A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A HPV-fertőzés nagyon gyakori, ugyanis a szexuális életet élő nők közel 80%-a fertőződik meg HPV-vel élete során. A legtöbb HPV-fertőzés 12-18 hónap alatt elmúlik a szervezet természetes immunvédekezése következtében, azt azonban nem lehet megmondani, hogy kinél szűnik meg vagy indul el a rákképződés folyamata.

Méhnyakrák akkor alakulhat ki, ha a rákkeltő HPV-típussal történő fertőzés tartóssá válik. A nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehetőség nyílik arra, hogy időben felismerjék a rákmegelőző állapotot és ezáltal megakadályozható a méhnyakrák kialakulása.

Egy korábban átvészelt HPV-fertőzés után nem alakul ki megfelelő védettség, a nők életük során többször is megfertőződhetnek. A méhnyakrák elleni védőoltás szexuális életet élő nőknek is javasolt, így megelőzhetővé válnak a további rákkeltő HPV okozta fertőzések. Magyarországon évente közel 10.000 nőnél végeznek méhnyakcsonkolást (konizációt) rákmegelőző állapotban. Ez a szám rendkívül magas. A méhnyakcsonkolást követően egy későbbi gyermekvállalás esetén nehezebb lehet a teherbe esés, illetve koraszülést is eredményezhet. Védőoltással jelentősen csökkenthető a rákmegelőző állapotok kialakulásának kockázata.

• Európában a méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében.
• A betegség súlyát tovább jelzi, hogy évente több mint 30 ezer méhnyakrákos esetet fedeznek fel, valamint 15 ezren vesztik életüket méhnyakrák következtében.
• Magyarországon Európa viszonylatában is  súlyos a helyzet: hazánkban tavaly közel 400 nő  halt meg a betegségben.