Nizzai padlizsán

2025. április 14.

Könnyen elkészíthető vegetáriánus étel. Nem csak egészséges, de egyben finom is. Nizza kedvence. Mindössze néhány egyszerű összetevőre lesz szükséged a padlizsánon kívül. Próbáld ki! Imádni fogod!

Hozzávalók:

padlizsán 1 kg
olívaolaj 8 cl
vaj 5 dkg
liszt 5 dkg
tej 5 dl
reszelt sajt 20 dkg
gomba 20 dkg
oregánó
őrölt fehér bors
só

Elkészítése:

A héjas padlizsánt fa vagy műanyag késsel kb. 1 cm vastag karikákra szeleteljük és besózva 1 órát állni hagyjuk. Ezután a szeleteket vízzel leöblítjük, leszárítjuk és felforrósított olívaolajban mindkét oldalukat aranybarnára sütjük. A padlizsánkarikákat egy tűzálló tál aljába fektetjük. Elkészítjük a besamelmártást, sóval, őrölt fehér borssal, oregánóval ízesítjük, bőségesen keverünk bele reszelt Pannónia sajtot és vajon párolt champignon gombát. A besamelt a padlizsánágyra terítjük, tetejét megszórjuk a maradék reszelt sajttal és forró sütőben pirosra sütjük.

Óvjuk környezetünket!

2025. április 14.

Mit tegyünk a már lejárt vagy nem szükséges gyógyszereinkkel?

A gyógyszerhulladékokat szakszerűen és felelősségteljesen kell gyűjteni. A gyűjteni szó itt azért lényeges, mert veszélyes hulladékról van szó, a környezetünket és a természetes ivóvizeinket károsítjuk akkor, amikor felelőtlenül a kukába, a mosogatóba, a WC-lefolyóba dobjuk vagy öntjük, netán elégetjük a már feleslegessé váló gyógyszereinket, amelyek még a hatóanyagok egy részét és azok bomlástermékeit tartalmazzák, így természetkárosítók.

Különösen veszélyes gyógyszerhulladékok 
•	az antibiotikumot tartalmazó gyógyszerek. 
•	a női nemi hormonokat tartalmazó fogamzásgátlók, mert megváltoztathatják azoknak az élőlényeknek a szaporodóképességét, amelyeknek a szervezetébe bekerülnek. 
Érdemes félévente egyszer átnézni a házi patikánkat, van e közötte lejárt készítmény. Ebben gyógyszerésze is a segítségére lehet. 

Felelősen vásároljunk gyógyszereket, étrend-kiegészítőket!

Bár a nagyobb mennyiség (kiszerelés) átlagosan olcsóbb, vásárláskor érdemes megnézni a készítmény lejárati idejét, hogy tényleg elfogy-e addigra, és van-e szükségünk a nagyobb kiszerelésre. Ez leginkább akkor fontos, ha még nem is ismerjük a készítményt, vagy csak ritkán van rá szükségünk. Ilyen esetben érdemes a kisebb kiszerelést választani. Ugyancsak, ha új receptköteles gyógyszerkészítményt, vagy új helyettesítő gyógyszert váltunk ki, érdemes egyszerre csak 1 havi gyógyszert kiváltani, kitapasztalni az új gyógyszer hatását. Az is lehet, hogy legközelebb az előzőleg használt gyógyszerünket válthatjuk ki, mert már nem hiánycikk.

Mit ne tegyünk?

Ha a gyógyszer még nem járt le, de már nem lesz rá szükség, semmi esetre se ajándékozzuk el olyan betegnek, aki azt a gyógyszert használja, és ne is fogadjunk el ilyen gyógyszert. Ilyenkor nem lehetünk biztosak, hogy megfelelően volt-e tárolva a készítmény, és megfelelő-e a minősége.

Mit tegyünk?

Az otthonunkban megmaradt vagy lejárt gyógyszereket amíg nem visszük vissza a patikába, addig biztonságos helyen kell tárolni. Térítésmentesen leadható bármelyik gyógyszertárban vagy a betegtérben elhelyezett gyógyszerhulladék-gyűjtő dobozokba téve. Ilyen dobozokkal találkozhatunk nagyobb drogériákban is, melyek étrend-kiegészítőket forgalmaznak. Mivel nem újrahasznosíthatóak a leadott gyógyszerek, ezért veszélyeshulladékégetőkben kerülnek ártalmatlanításra.

A lakosságnál lévő gyógyszerek, amelyeket már nem szabad vagy nem kell bevenni, hulladéknak minősülnek. Mi legyen velük?

Vágyak hálójában - Megtanulni dönteni

2025. április 13.

Hogy kinek mi az életútja, azt valószínűleg nem tudja előre senki. De az biztos, hogy van egy mondat, amivel az élet minden egyes pillanata tönkretehető. Ez így hangzik: "mi lett volna, ha..." Akad, aki azt mondja, hogy ha el akarod kerülni ezt a kérdést, éld meg minden egyes igaz vágyadat. De ki tudja, melyik az "igaz" vágy? Olyanról is hallottam már, hogy két egymásnak ellentmondó vágy ébred egyszerre. Akkor hogyan kell dönteni? A probléma súlya és a lehetséges következmények beledöngölnek a földbe. Van azonban egy módszer, ami kirepít a dilemmából. Nem választ ad, hanem a probléma fölé emel, és szabadságot ad a kezedbe.

Amódszer lényege, hogy az ember élje meg önmagát a döntései közben. Élje meg a cselekvés és a következményei közben, élje meg a szerencsében és a balsorsban, az örömben és a fájdalomban. Így egyszer csak rádöbbenhet, hogy bármilyen életet él is, ő saját maga éli azt. És ha ő ott van, akkor az már az ő útja. Ki másé lehetne? Igen ám, de hogyan kell csinálni?

A legmélyebb dilemmánk
Fáj a hasam! Mi lett volna, ha kevesebbet eszek ebédre? Olyan félős vagyok! Mi lett volna, ha megszólítom azt a lányt az utcán? Mi lett volna, ha ötödikben elkezdek járni a Pistivel és most a Pisti a férjem? Mi lett volna, ha többet beszélgetek anyámmal, hiszen olyan fiatalon meghalt? Mi lett volna, ha nem autóval megyek aznap, hanem busszal és most nem ülnék tolókocsiban? Minden más lenne - gondolod, és ez így is van. De... de a gondolat "mi lett volna, ha..." és testvére, amikor már a jövőn agyalsz "mi lenne, ha..." elválaszt a Jelentől, és a kevésbé misztikus "jelentől" is. 

Válasz nélkül
Ugyanis a "Mi lett volna, ha..." kérdésre nincs válasz. Napokat, heteket, hónapokat (profiknak akár éveket is) lehet agyalni, bele lehet őrülni, képletesen de a valóságban is. Egyre mélyebbre lehet zuhanni a kérdésben, de az örvény mélyén csak újabb kérdőjelek várnak. És ha már elkezded, egyre több kétség merül fel benned. Előbb-utóbb pszichiátriai esetté válsz aki már abban sem mer dönteni, hogy melyik ruháját vegye fel, vagy hogy merre menjen az utcán. Balra vagy jobbra? Biztos leszel benne, hogy ha rosszul döntesz akkor annak beláthatatlan és végzetes következményei lesznek. Húzod-halasztod a döntést, igyekszel elkerülni minden döntéshelyzetet. Ahelyett, hogy úszkálnál a szabadság adta boldogságban, az ismeretlen lehetőségek félelmetes mocsarában fuldokolsz. Minden sötét sarok mögül a végzet vészterhes arca mered rád.

Hogyan gyógyítanak a mantrák?

2025. április 13.

Napjainkban egyre többen gyakorolnak valamilyen meditációs technikát. Nem véletlenül, hiszen még kezdő szinten is könnyen megérezhetők jótékony hatásai testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt. A jóga tudományába ez szervesen beépült, s vele együtt az emberi kultúra közös kincse lett. Létezik azonban egy kevéssé ismert ősi meditációs módszer, mely ugyanakkor nagyon hatékony: a mantrák használata.

A jóga ma már a nyugati világban is elismert szellemi út. Ennek kevésbé ismert és gyakorolt változata a mantra jóga, vagyis a jógának az az ága, amely a ’hang’ közvetítésével igyekszik az anyagban és a tudatban változásokat létrehozni  (a hang, nem a modern tudományos, hanem különleges értelemben értendő). 
Azon világkép szerint, amelyre a mantra jóga alapozódik, a végső valóság elsődleges megnyilvánulása, egy sajátságos, finom és átható rezgés közvetítésével történik, amit szankszrit nyelven  szabdának neveznek (ami hangot, vagy szót jelent).

Einstein és a molekulák

A nyugati tudomány szerint a fizikai anyag atomokból és molekulákból áll, amelyek viszont kisebb részecskék (pl.: elektronok) eredményeként jönnek létre. A fizikai anyag végső szerkezetére és megjelenésére vonatkozóan, a tudománynak a ma napig nem sikerült tiszta képet kapni. Azonban határozottan és meggyőzően mutatott rá arra, hogy az anyag és az energia egymásba átalakíthatók. Einstein jól ismert és elfogadott relativitás elmélete tárta elénk, hogy a tömeg és az energia nem két különböző entitás, hanem egy és ugyanaz.

Létsíkok és energiák

Tehát nincs abban a tanításban semmiféle „természetfeletti”, hogy a többféle megnyilvánulási síkon, és szinten létező világegyetem - mely megszámlálhatatlan jelenségből áll -, különböző minőségű rezgések összetett és végtelen kiterjedésű együttese. Az energia rezgései nemcsak a megnyilvánult világ anyagát képezik, hanem kölcsönhatásaikkal hozzák létre a különböző létsíkok összes jelenségeit.

A mantra hangja

A mantra olyan hangrezgés (misztikus jelentéssel bíró hangzók, szavak vagy imák), amely a meditációban felhasználva lecsillapítja az elme hullámzását, nyughatatlan természetét. Megfelelő Mantra esetén az ember teljes energetikai rendszerét képes megtisztítani az anyagi, mentális vagy érzelmi szennyeződésektől. Sőt, használatával adott esetben az anyag (pl. a fizikai test) struktúrája is megváltoztatható (a gyógyulás például egy ilyen változás).

Csakra-táplálkozás: tápanyag a testnek és energiarendszerednek!

2025. április 12.

Előzzük meg a betegségeket, hogy ne kelljen rengeteg pénzt költeni kémiai alapanyagú gyógyszerekre. Menjünk a nyavalyák elé, ne hagyjuk, hogy szenvedést okozzanak testünknek! Hogyan?

Tápláljuk magunkat természetes, friss, növényi alapanyagokból készült élelmiszerekkel. Legjobbak a friss, natúr ételek, melyek biztosítják szervezetünk számára a megfelelő energiát, rostokat, mikro- és makroelemeket, fehérjét, zsírt és szénhidrátot. Segítségül hoztam egy táblázatot, hogy legyen jártasságod az élelmiszerek jótékonyságáról. Mit miért kell vagy nem kell? fogyasztanod. Használd egészséggel!

A csakrákról általában
Testünkben hét fő energiaközpont található, melyek energiaszintje aránylag egyszerű módon mérhető is. A gerinchez és az idegrendszerhez különböző mirigyeken és idegdúcokon keresztül kapcsolódnak. A teljes csakra-rendszer rendkívül összetett. 3 legfőbb, 4 fő, és több, mint 300 kisebb csakra van az emberi testben. Amikor azok normálisan működnek, akkor nyitottak, az óramutató járásával megegyező irányba forognak. A csakra-rendszernek és a rendszer hálózatának részletes térképét évezredeken keresztül használták a keleti gyógyításban és miszticizmusban (pl. akupunktúra). A csakra-rendszert kivétel nélkül minden pszichikai tevékenység során felhasználjuk. Érzékszerveinkkel nem érzékelhető energiaközpontok. Állandóan működnek, akár tudatában vagyunk akár nem.

Csakra-táplálkozás

Lendülj formába idén tavasszal!

2025. április 12.

Szakértői tippek az aktív életmódhoz

A tavasz közeledtével egyre többen érzik a vágyat, hogy új lendülettel vágjanak bele az aktív életmódba. A hideg hónapok alatt ugyanis gyakran háttérbe szorul a mozgás, az anyagcsere lelassul, az izmok merevebbé válnak. Íme néhány szakértői tipp, hogyan hozzuk vissza fokozatosan a dinamikát a mindennapokba, és alakítsunk ki fenntartható, egészségtudatos rutint.

A tél végével a természet újraéled, és testünk is hasonló változásokon megy keresztül. A hosszabb nappalok és a melegebb időjárás ideális környezetet teremtenek arra, hogy többet mozogjunk a szabadban, feltöltődjünk energiával, és visszanyerjük vitalitásunkat. A téli, hideg hónapokban gyakran csökken a fizikai aktivitás, ami izommerevséghez, lassabb anyagcseréhez és fáradékonysághoz vezethet. A rendszeres testmozgás azonban fokozza a vérkeringést, javítja az oxigénellátást és elősegíti a méregtelenítési folyamatokat. Emellett a fizikai aktivitás serkenti az endorfin termelődését, amely a közérzet és a mentális egészség szempontjából is kulcsfontosságú. A rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott életmód nem csupán a fizikai állapotot javítja, az agyműködést is serkenti.

így hozd ki a legtöbbet az edzésből

Az izmok és az ízületek egészségének megőrzése érdekében elengedhetetlen a megfelelő bemelegítés és az edzések utáni regeneráció. A természetes összetevők, mint a gyógynövény-kivonatok, a koffein és az L-karnitin, hozzájárulhatnak a hatékonyabb mozgáshoz, elősegítik a zsírszövetek lebontását és fokozzák a sejtek energiatermelését. A keringést serkentő, bőrfeszesítő és ízületvédő hatóanyagok – például a mentol, rozmaring, árnika, vadgesztenye, MSM és glükozamin – segíthetnek a szervezet regenerációjában és az aktív életmód támogatásában.

Ne fájjon, ne törjön!

2025. április 11.

A csontsűrűségmérés-vizsgálattal már a panaszokat okozó tünetegyüttes megjelenése előtt lehetséges a csontritkulás veszélyének és jelenlétének a felismerése. Ezáltal időben lehetőség nyílik a megfelelő orvosi, terápiás beavatkozásra.

Miért fontos a csontritkulás szűrése?

Magyarországon 50 éves kor fölött mintegy 600 ezer nőt és 300 ezer férfit érint a csontritkulás. A nők gyakrabban szenvednek a csontritkulástól, mint a férfiak. A betegség azonban nem csak őket és nem csak az időseket érinti. Ismeretes a fiatalkori és a felnőttkori csontritkulás is. A csontritkulás igen sokáig tünetmentes, és sajnos sok esetben csak a betegség következtében kialakuló patológiás törések hívják fel rá a figyelmet. Ha a folyamat előrehaladottá válik, a csontritkulás tompa fájdalmat okozhat a csontokban és az izomzatban, kifejezetten a hát alsó szakaszán és a nyakon.

A betegség súlyosbodása éles és hirtelen kialakuló fájdalmakkal járhat.

Az esések következtében legtöbbször a combnyakban és a csukló csontjaiban alakul ki csonttörés. A jellegzetes tünetek közé tartozik a csigolyák törése is. A csípőtáji törések után bekövetkezett halálozási mutatók igen sokkolóak. Szakirodalmi adatok szerint nemzetközi viszonylatban a szerencsétlenül jártak mintegy 20%-a a törést követő első évben meghal. A betegek fele pedig élete végéig ellátásra szorul.

A csontsűrűség vizsgálata információval szolgálhat egy derék-, hátmegroppanás, tehercipelés következtében kialakult fájdalom okára. Ezen „rossz” mozdulatok miatt a csontritkulás következtében csigolyák roppanhatnak össze, amely után nemcsak folyamatos fájdalom, hanem komoly maradandó idegrendszeri panaszok jelentkezhetnek, mozgásnehézséget, mozgásképtelenséget, súlyos gerincelváltozást, akár bénulást is okozhatnak.

Miért alakul ki a csontritkulás?

• Örökletes tényezők (70-80%-ban)
• Fizikai aktivitás hiánya, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kalcium- és vitaminszegény étrend, alacsony D-vitamin-bevitel
• Betegségek, hormonális betegségek, bélrendszer betegségei és felszívódási zavarai
• Kóros soványság, anorexia, krónikus vese- és májelégtelenség
• Gyógyszerek, szteroidok
• Immunrendszert gyengítő gyógyszerek

Már nem biztos, hogy az esti edzés árt az alvásnak

2025. április 11.

Bár az régóta köztudott, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a szorongást, szinte minden testi funkcióra kedvezően hat, a gyógyításban és a megelőzésben is kiemelt szerepe van, de sokáig tartotta magát az a nézet is, hogy esti edzés megzavarhatja a jó alvást. Az újabb vizsgálatok fényében azonban ez már korántsem biztos. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa ismertette a részleteket.

Miről szólnak az újabb kutatások?

Néhány évvel, egy évtizeddel ezelőtt még azt hangoztatták a kutatások, hogy a késői edzés rossz hatással lehet az alvásra. 2020-ban azonban egy kisebb kutatás, amelybe 12 egészséges férfit vontak be, azt találta, hogy a közepesen intenzív testedzés egyáltalán nem zavarja meg az alvást, ha azt a lefekvési idő előtt 90 perccel fejezik be. Mivel további ilyen eredmények is születtek, egy 23 tanulmány eredményeit összegző, átfogó munkában arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy a közepesnél nem erősebb, 60-90 percig tartó és legalább a lefekvés előtt 1 órával befejezett edzés nincs rossz hatással az alvásra, sőt bizonyos esetekben még jó hatást is eredményezhet.  

Vannak jobb „altató hatású” mozgásformák?

Nem minden mozgásforma van ugyanolyan hatással az alvásra, ezért, ha valaki estére tervezi a fizikai aktivitást, gondolja végig, pontosan milyen edzést is választ.  A legfontosabb szempont az intenzitás: a közepes intenzitás az ideális a könnyebb elalvás és átalvás érdekében. Ezt a mezsgyét elérhetjük például jógával, gyors gyaloglással, úszással, biciklizéssel, nem túl megerőltető súlyzós edzéssel. A túl intenzív edzés esténként továbbra is kerülendő (legalábbis az alvás szempontjából), ugyanis stimulálja az idegrendszert és nagyon megemeli a pulzust, ami miatt nehezebb lesz elaludni. Ezért nem estére ajánlott időzíteni a futást, az ugrálással járó sportokat, a nagy súlyokkal történő sportokat, a HIIT edzést és a versenyszerűen űzött sportokra való felkészülést.   
A másik fontos tényező, hogy legalább egy, de inkább másfél órával a tervezett lefekvés időpontja előtt fejezzük be a mozgást.
Az alvással és általában az egészségre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban a legfontosabb, hogy a mozgás rendszeres legyen. Az ajánlások heti legalább 150 perc közepes intenzitású fizikai aktivitásra vonatkoznak azzal a kitétellel, hogy egy alkalommal legalább 30 percet mozogjunk, bár akinek ez túl megterhelő, kezdheti 15 perccel is. A lényeg, hogy ha sikerül olyan mozgásformát találni, amelyet élvezünk, könnyebben ki fogunk tartani mellette, és ezzel sokat teszünk a jó alvásért is – hangsúlyozza Vida doktornő.

Mit tehetünk még a jó alvás érdekében?

Tartsuk magunkat a rendszerhez

Ha még hétvégén is igyekszünk egy viszonylag fix napirendet tartani a közel azonos időben történő felkeléssel és lefekvéssel, rövid idő alatt stabilizálhatjuk a belső óránkat, így az alvásritmusunkat is.

Magyar kutatók közreműködésével készült el az európai talajok sótartalomtérképe

2025. április 10.

Csaknem 20 ezer feltalajminta elemzése nyomán készítették el Európa talajainak sótartalom-térképét egy nemzetközi kutatás során. A tanulmányban a talaj sótartalmának térbeli eloszlását vizsgálták. Az eredmények segítik a fenntartható talajgazdálkodást és az élelmiszer-biztonságot. A vizsgálatokban részt vevő magyar kutatók szerint hazánk termőtalajainak sótartalma európai viszonylatban közepesnek mondható, mégis fennáll a veszélye talajaink másodlagos elszikesedésének.

A fenntartható élelmiszer-termeléshez rendelkezésre álló termőterületekre világszerte egyre nagyobb nyomás nehezedik a talajromlás, az éghajlatváltozás és a vízhiány következtében, ezért elengedhetetlen a talajok védelme és fenntartható kezelése a jövő élelmezésbiztonsága érdekében. Mivel a világ népessége várhatóan a jövőben is növekedni fog, szükség van az erőforrásaink felmérésére és az eszközök biztosítására a pontos és gyors talajmonitorozáshoz. A talajromlás, a szárazság, a szélsőséges időjárás és a különböző szennyeződések miatt világszerte komoly veszélynek vannak kitéve a termőtalajok, és fennáll annak a veszélye, hogy hosszú távon nem tudják kielégíteni az egyre nagyobb élelmiszerszükségletünket.

Az európai talajok sótartalmának térbeli eloszlását modellezték egy nemzetközi együttműködés keretében a JRC European Commission vezetésével, melyben a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (HUN-REN ATK TAKI) kutatói, Balog Kitti és Szatmári Gábor mellett a University College London, CSIC Centro de Investigaciones sobre Desertificación-CIDE Valencia, az Aarhus University, a TEAGASC, Dublin, az Agricultural University of Athens, az Isparta University of Applied Sciences és a University of Palermo vettek részt. A közös tanulmány a Geoderma című szakfolyóiratban jelent meg. A kutatás az Európai Uniós földhasználati/felszínborítási statisztikai keretfelmérés, a LUCAS talajmonitoring adataira épül, amely csaknem 20.000 felszíni talajmintát tartalmaz.

Az Európai Bizottság javaslata szerint 2050-re Európa lehetne az első klímasemleges kontinens, amely cél elérésében a talajnak is jelentős szerepe van. Ennek a javaslatnak a része az a stratégia, amely a fenntartható élelmezésbiztonságot helyezi fókuszba. A magyar kutatók közreműködésével elkészített nemzetközi felmérés hozzájárulhat a talajok védelméhez, valamint a tudatosabb és fenntarthatóbb termőtalaj-használathoz.

A talaj sótartalmának térbeli eloszlásáról készült térkép az európai viszonylatban elérhető legrészletesebb (500 méteres felbontású), harmonizált információt nyújtja a jelenleg rendelkezésre álló uniós monitoring adatbázis, a LUCAS 2018. évi felvételezésének adatai alapján. Ennek köszönhetően a gazdálkodók és a szakemberek könnyebben azonosíthatják a problémás területeket, valamint kiválaszthatják a talajuk sóállapotának megfelelő művelési gyakorlatokat.

Szájon át veszi a levegőt? Nem jó!

2025. április 10.

Az állandó szájon át történő légzés betegségekhez vezethet?

A szájüreg kapuját az ajkak formázzák, és lezárják a szájüreget a külvilágtól.
Az ajkak érzékelése a test térbeli orientációjában nagyon lényeges szerepet tölt be. A csecsemő az ajkával fedezi fel a világot. ugyanakkor az ajkak és az arc izmai rendkívül nagy jelentőségűek abban, hogy a száj valóban zárva legyen, ha nincs táplálkozás vagy beszéd. Ezek az izmok lehetnek normális aktivitásúak, illetve túl- vagy éppenséggel alulműködők. Ideális esetben az ajkak zárva vannak, és a záráskor nincs különös izomaktivitás sem az ajkakban, sem az arc egyéb izmaiban.

Sok esetben látható, hogy a száj átveszi a légzési funkciót, és ebben az ajkak, valamint az arcizmok felborult működésének nagy szerepe van.
A légzés szerve az orr. ezzel szemben sok embernél megfigyelhető a száj folyamatos, enyhe nyitvatartása, és azon keresztül a szájon át történő légzés. Ez lehet egész napos is, de van, aki csak alvás közben tér át a szájlégzésre.

Mi ezzel a baj? Hiszen a testnek oxigén kell, a szájon át történő légzés elméletileg még akár több oxigént is bevihet a szervezetbe.
A légzés során a belélegzett levegő megszűrésre, felmelegítésre kerül, mielőtt még a hátsó légútba jutna. Az orrlégzéssel még más folyamatok is lejátszódnak.

Ezek egyike, hogy amíg az orron belélegzett levegő átszellőzteti az arc melléküregeit, a szájlégzésnél ez elmarad. Azaz a szájon át történő légzés esetében pangás alakul ki a melléküregekben. Ráadásul a túl sok oxigén a szén-dioxid kimosásának rovására megy.
A helyi szén-dioxid viszont szükséges lenne a simaizmok ellazulásához.

Így a szájlégző emberekre sokkal jellemzőbb az arcüregek gyakori begyulladása és a füldugulás, a középfülproblémák és a mandulaproblémák.