Kell-e szedni az antidepresszánst, ha elmúltak a tünetek?

2025. április 19.

A depresszió egy komoly betegség, így igazi megkönnyebbülés a páciensnek, ha a terápia hatására enyhülnek, esetleg el is múlnak a vele járó tünetek. Sokaknak az az első gondolata ilyenkor, hogy nyilván nem szükséges tovább szedni az orvos által rendelt gyógyszert, gyógyszereket, hiszen minden rendben. De vajon tényleg így van? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere válaszolt a kérdésre.

A részleges tünetmentesség sokaknál elérhető

A depressziónál, mint minden más krónikus betegségnél érdemes ismerni a remisszió fogalmát, ami tulajdonképpen a tünetek részleges vagy teljes visszahúzódását jelenti. Az amerikai Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorder (DSMD) meghatározása szerint a depresszió teljes remissziójáról akkor lehet beszélni, ha az elmúlt két hónapban nem jelentkezett ezzel kapcsolatos zavaró tünet. A részleges remisszió arra az állapotra vonatkozik, amikor az előző major depressziós epizód óta fennállnak még tünetek, de nem teljesül a diagnózis teljes kritériumrendszere, vagy ha kevesebb, mint két hónap a tünetmentes időtartam. A teljes remisszió viszonylag kevésszer fordul elő, de a tünetek részleges visszahúzódása az esetek közel 40%-ában megfigyelhető egyéves kezelési időszakon belül.

Meddig kell szedni az antidepresszánsokat?

A depressziót átélő páciensek életminősége olyan komoly romláson mehet keresztül a betegség hatására, hogy igazán jelentős felszabadulást élnek meg, amikor a tünetek – akár csak részben – elmúlnak. Ez nagyon örvendetes és kívánatos változás, de ilyenkor is résen kell lenni, nem szabad, hogy a páciens átessen a ló túloldalára – hangsúlyozza Veres doktornő. – A depresszió ugyanis hajlamos a kiújulásra, az erre érzékeny személyeknél akár kisebb megrázkódtatás is elég a visszaeséshez. Ezért a legtöbb szakember szerint az antidepresszánsokat a remisszió, vagyis a tünetek teljes vagy részleges visszahúzódása után még legalább 6 hónap kell szedni. Kutatások szerint azoknál a pácienseknél, akik túl korán abbahagyták az elrendelt antidepresszánsok szedését, a következő 6 hónapban 35%-os volt a visszaesés.

Már az idegeire megy a fülzúgás? Ne halogassa a megoldást!

2025. április 18.

A fülzúgás, vagy tinnitus, egy olyan rejtélyes tünet, amely elsőre ártalmatlannak tűnhet, de hosszú távon megkeserítheti a mindennapokat. Egyesek számára csupán egy halk ciripelés vagy zúgás, másoknak azonban folyamatos és zavaró hangélmény, amely akadályozhatja a koncentrációt, megnehezítheti az alvást, sőt, akár szorongást vagy depressziót is okozhat. De vajon mi állhat a háttérben és mit lehet tenni ellene? Dr. Flautner Ildikó, a Fül-orr-gége Központ szakorvosa segít eligazodni a témában.

Kik a leginkább érintettek?

A fülzúgás hátterében számos kiváltó ok állhat, de bizonyos tényezők fokozhatják a kialakulásának kockázatát. Azok, akik rendszeresen hangos környezetben dolgoznak, – például építkezéseken, koncerthelyszíneken vagy ipari létesítményekben – fokozottan ki vannak téve a halláskárosodás és a fülzúgás veszélyének. Az életkor előrehaladtával az idegrostok és a hallósejtek elöregszenek, ami szintén fülzúgáshoz vezethet. Egyes gyógyszerek, például bizonyos antibiotikumok, daganatos betegségek kezelésére alkalmazott szerek és vízhajtók is előidézhetik ezt a tünetet. A belsőfül vérellátási zavara, az érszűkület és a magas vérnyomás gyakran szerepel a kiváltó tényezők között. A nyaki csigolyák rendellenességei és egyes fogászati elváltozások szintén összefügghetnek a fülzúgással. A fokozott stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a koffeinbevitel pedig súlyosbíthatja a panaszokat.

A fülzsírdugó is lehet a kiváltó ok

Nem minden esetben áll komoly betegség a fülzúgás mögött. Egy gyakran előforduló, de könnyen kezelhető ok a fülzsírdugó. Sokan nem is sejtik, hogy a túlzott vagy nem megfelelő fültisztítás miatt a fülzsír felhalmozódhat, eltömítheti a hallójáratot és így fülzúgást vagy halláscsökkenést okozhat. Ha valaki hirtelen jelentkező, tompa zúgást vagy dugulást érez, érdemes először egy fül-orr-gégészhez fordulni, aki fájdalommentesen és biztonságosan eltávolíthatja a problémát okozó fülzsírdugót.

Hogyan zajlik a kivizsgálás?

Ha a fülzúgás nem múlik el néhány nap alatt vagy ha zavaró mértékűvé válik, mindenképpen ajánlott fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni. A diagnózis felállítása érdekében az orvos először a kórtörténetet veszi fel, és tisztázza, hogy történt-e zajártalom, baleset, műtét vagy gyógyszerszedés, amely összefügghet a tünetekkel. Ezt követi a fizikális vizsgálat, amely során alaposan ellenőrzi a fület, a fejet és a nyakat. Az audiometriai vizsgálatok segítségével kideríthető, hogy a halláscsökkenés áll-e a fülzúgás hátterében. Ha az orvos szerkezeti elváltozást feltételez, képalkotó diagnosztikára, például MRI vagy CT vizsgálatra is szükség lehet.

A gyulladás is szerepet játszhat a koronavírus miatti idegrendszeri zavarok kialakulásában

2025. április 18.

A COVID-19 több száz millió embert érint világszerte, és gyakran okoz hosszú távon is fennmaradó idegrendszeri tüneteket, amelyek okai máig nem ismertek. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói feltárták a mikroglia sejtek, azaz az agyi gyulladásos folyamatok fő szabályozóinak szerepét a COVID-19-cel összefüggő agyi károsodás kialakulásában. A komoly klinikai jelentőséggel kecsegtető eredményeiket az idegtudományok vezető folyóiratában, a Nature Neuroscience-ben közölték.

A COVID-19 számos olyan idegrendszeri tünet kialakulásával hozható összefüggésbe, mint az ízérzékelés és szaglás elvesztése, szédülés, fejfájás, zavartság, memóriazavarok, krónikus fáradtság, vagy a vegetatív idegrendszer zavarai, amelyek nagymértékben rontják a betegek életminőségét. Klinikai képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy már a betegség akut fázisában is kialakulhatnak elváltozások az agy számos területén, miközben a poszt-COVID esetekben az agykéreg vastagságának csökkenése, vagy az agyi keringés zavara hosszú hónapokon át is fennmaradhat. Ugyanakkor az idegrendszeri elváltozások okai jelenleg nem ismertek.

A HUN-REN KOKI Dénes Ádám által vezetett Neuroimmunológia kutatócsoportjának célja annak megértése volt, milyen szerepet játszanak az agy immunsejtjei, a mikroglia sejtek a SARS-CoV-2 fertőzés által kiváltott gyulladás és idegrendszeri tünetek kialakulásában. Ehhez egy olyan új módszert fejlesztettek ki, amely lehetővé tette részletes szövettani és molekuláris biológiai vizsgálatok kivitelezését a COVID-19 következtében elhunyt betegek agyszövetének és perifériás szerveinek mintáiban.

A kutatási program egyik fő megállapítása, hogy a mikroglia sejtek működési zavara és az agyi erek környezetében kialakuló gyulladásos folyamatok szoros összefüggést mutatnak a COVID-19 által érintett agyi területeken bekövetkező idegi károsodás mértékével. A kutatók kimutatták, hogy a mikroglia sejtek idegsejtekkel és agyi erekkel történő kommunikációjában kulcsszerepet játszó úgynevezett P2Y12R receptorok mennyisége nagymértékben lecsökkent azokon az agyterületeken, ahol a vírus fehérjéi mellett érrendszeri gyulladás is jelen volt.

Azt is kimutatták, hogy a mikroglia funkcionális zavara együtt jár a sejtek energiatermeléséért is felelős mitokondriumok károsodásával. A mikroglia sejtek károsodása leginkább azon agyterületeken volt megfigyelhető, ahol az erekben kialakuló gyulladással párhuzamosan az idegsejtek kommunikációjában alapvető szerepet játszó szinapszisok és mielinhüvely sérülése is számottevő volt. Az azonosított neurológiai rendellenességek az egyes betegek agyának nagyon különböző területein és eltérő mértékben alakultak ki, főleg az agytörzsben, ahol a fő légzési és keringési központok is találhatók. Emellett érintettek voltak az agykéreg, a hipotalamusz és a talamusz agyterületek is, amelyek károsodása összefüggésben állhat a COVID-19 következtében kialakuló hormonális, vegetatív idegrendszeri, memória- vagy alvászavarok kialakulásával.

A HUN-REN KOKI kutatói megfigyelték továbbá, hogy a SARS-CoV-2 vírus fehérjéi megjelennek az erek falát alkotó sejtekben és a keringő immunsejtekben is, amelyek a gyulladt agyi területeken gyűlnek össze. Ezeken a területeken nem csupán a mikroglia sejtek működési zavara, de a keringő vért az agyszövettől elválasztó, úgynevezett vér-agy-gát sérülése is kimutatható volt.

A pszichoterápiákról röviden

2025. április 17.

A pszichoterápia története röviden

Szigorúan véve a pszichoterápiának alig több, mint száz éves a története. Nem köthető azonban egyetlen ponthoz a pszichoterápiának mint önálló szakmának a megszületése, és a mai napig változik, fejlődik, alakul és keresi a helyét. Ahogy Szőnyi Gábor (2015) is megjegyzi, kérdéses, hogy lehet-e a pszichoterápia történetéről beszélni, ugyanis az ezzel foglalkozó szakirodalomban is inkább egy-egy irányzat, iskolaalapító személy történetével, munkásságával találkozunk. Annyit talán mégis lehet mondani, hogy a pszichoterápia közvetlen előzménye valahol a 19. században található. Megelőlegezve az alábbiakat, a pszichoterápiára is igaz tehát az a megállapítás, amely magára a pszichológiára is: rövid múltja van és hosszú története.

A pszichoterápia létrejöttében fontos szerepet játszott az a tény, hogy az orvosláson belül a lelki zavarok, kórképek önálló kutatási, érdeklődési területté váltak. A pszichés zavaroknak az orvosi tudományok közé emelésében lényeges mozzanat volt a hipnózis (elsősorban olyan francia orvosok, mint Bernheim és Charcot nyomán), ami lehetővé tette a lelki betegségek (akkoriban főként a hisztéria, neurózis) szakszerű, módszeres tanulmányozását és kezelését, teret kialakítva ezzel a gyógyítási gyakorlat fejlődésének.

Ebben az időszakban került előtérbe az orvos betegre gyakorolt befolyása és a kapcsolati rapport fontossága (Mesmer nyomán), ami szorosan kötődött a hipnózis technikájának a kidolgozásához.

A 19. Század végén Sigmund Freud bécsi orvos volt az, aki egy új pszichológiai elmélet (pszichoanalitikus személyiség és fejlődéselmélet, pszichopatológia) és módszertan (a szabad asszociáció technikája) kidolgozásával megalapozta az első szakpszichoterápiát (a pszichoanalízist), ezzel modellt is adván a nem sokkal később megjelenő irányzatoknak. Kialakult a pszichoterápiák ma ismert formai kerete: a terapeuta rendelkezésére bocsátja szaktudását a páciensnek a megbeszélt időben és anyagi feltételek mellett, terápiás egységek (ülések) során, a páciens aktív részvételével egy olyan munkamódban, amely kimondottan és kizárólag pszichológiai.

Az 1900-as évek elején a pszichoanalízis egyre jobban terjedt. Az irányzathoz csatlakozók közül páran kiváltak és önálló, de a pszichoanalízis elméleti és/vagy módszertani alapjaihoz bizonyos mértékben kapcsolódó önálló irányzatokat hoztak létre, amelyeket összefoglalóan mélylélektani iskoláknak nevezünk. Így jött létre a két világháború között a Carl Gustav Jung által alapított “jungi analízis”, illetve az Alfred Adler által létrehozott individuálpszichológiai irányzat. De a pszichoanalízis köpenyéből bújt ki a 20. század első felében a mai napig népszerű tranzakció-analízis (Eric Berne), az egzisztenciaanalízis vagy logoterápia (Viktor Frankl), és a lacanizmus (Jacques Lacan) is.

Ettől az időszaktól, tehát a 20. század első évtizedeitől kezdődően számos pszichoterápiás iskola jelent meg. A legtöbbjük azonban néhány nagyobb irányzathoz köthető elméleti és/vagy módszertani alapon is. A fent említett pszichoanalízisen kívül ilyen nagyobb irányzat (“erőnek” is mondják) a Carl Rogers által megalapított személyközpontú vagy humanisztikus iskola, valamint a viselkedés- és kognitív terápiás irányzat.

Talán zavaros lehet a kép, ha valaki a pszichoterápiás irányzatok, brandek között megpróbál eligazodni, hiszen olyan sok van belőlük. Ha azt vesszük, hogy hány iskola definiálja magát pszichoterápiaként, akkor több százról beszélhetünk (kb. 300). Ugyanakkor azt is lehet mondani (Szőnyi, 2015), hogy “annyi pszichoterápia van, ahány pszichoterapeuta”, mivel minden terapeuta létrehozza saját személyiségén keresztül egyedi munkastílusát, szemléletét, kapcsolódási stílusát. Ezen a szinten elmélet és gyakorlat szervesen összefüggenek egymással.

Parlagfű, fekete üröm allergia? Ha most lép, könnyebb lehet a szezon

2025. április 17.

Hazánkban a leggyakoribb allergén a parlagfű, az allergiások tudják, hogy a nyár vége, az ősz eleje akár súlyos, de mindenképpen kellemetlen tüneteket hozhat. Azok közül, akik már túl vannak a diagnózison, sokan szembesülhettek vele, hogy a parlagfű mellett a fekete üröm is allergénként hat rájuk, és ez csak súlyosbíthatja a panaszokat. Aki azonban szeretné sokkal kellemesebben tölteni a meleg napokat, májusig még elkezdheti az allergén immunterápiát. Dr. Balogh Katalin főorvos, az Allergiaközpont fül-orr-gégésze, allergológus arra figyelmeztetett, hogy az előzetes vizsgálatokat akár már ezekben a hetekben érdemes beütemezni a megfelelő időzítés miatt.

Időben forduljunk orvoshoz!

Az allergén immunterápiát ideális legkésőbb a parlagfű pollenek megjelenése előtt 3-4 hónappal el kell kezdeni. Érdemes azonban már most elkezdeni a felkészülést, mert a kezeléshez szükséges készítményeket allergológus tudja felírni, részletes kivizsgálást követően.

Bizonyos állapotok, betegségek esetén – például várandósság alatt vagy súlyos asztmánál – az allergén immunterápia nem kezdhető el – ismerteti Balogh főorvosnő. – Többek közt ezekről a kérdésekről kérdezzük ki a terápia iránt érdeklődőket, ahogyan az allergiás tünetekről is. Természetesen szükség van allergiavizsgálatra is, hiszen pontosan ismerni kell az allergént, ami a tüneteket okozza. Ennek eredményét a páciens által elmondottakkal együtt értékeljük, és előfordulhat, hogy további vizsgálatot javaslunk.
Az allergén pontos ismerete azért nagyon fontos, mert az allergén immunterápiás kezelés során azt az anyagot kell szedni, ami az allergiás tüneteket okozza. Ezek a készítmények az allergén magas fokban tisztított kivonatát tartalmazzák, melyet szigorúan előírt adagolás szerint kell használni. A készítményeket a nyelv alatt kell megadott ideig tartani, a hatóanyagok innen szívódnak fel.

Parlagfű és/vagy fekete üröm?

A parlagfű és a fekete üröm virágzása majdnem egy időpontra esik – az üröm valamivel korábban, július közepétől virágzik –, de az időjárásváltozások miatt a kettő gyakran egy időben kezdi a pollenszórást. Előfordulhat, hogy valaki mindkettőre allergiás, ilyen esetben egyszerre elvégezhető mindkettőre az immunterápia kombinált szerrel.

Allergén immunterápia előtt, a hagyományos allergiavizsgálat mellett komponens alapú allergiateszt elvégzésére is sor kerülhet. Ennek eredménye a kezelés sikerét is befolyásolja – magyarázza dr. Balogh Katalin főorvos, az Allergiaközpont fül-orr-gégésze, allergológus.-  Az allergének egyes komponensei eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeket a molekuláris allergia diagnosztika segítségével be lehet azonosítani. Ha a betegnél csak az Amb a1 parlagfű magas rizikójú komponens magas értéket mutat, akkor a parlagfűre allergiás. Ha viszont kizárólag az Art v1 fekete üröm magas rizikójú komponensre kapunk pozitív eredményt, akkor a tüneteit valójában nem a parlagfű, hanem a fekete üröm okozza. Ha pedig mindkettő magas, akkor valóban mindkét növény szerepet játszik a szénanáthás tüneteinek megjelenésében. Ezzel a vizsgálattal az is előre látható az ellenanyagszint meghatározás eredményéből, hogy az allergén immunterápia várhatóan eredményes lesz-e, vagy inkább más módszerrel kell próbálkozni.

Magyarországon legalább 1,4 millió embert érint, és még szavunk sincs rá!

2025. április 16.

Aktív, tudatos öregedés mint lehetőség és válasz az ageizmusra

A magyar társadalom egyre öregszik és nincs felkészülve erre a folyamatra. Az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40 százalékot, többségük azonban nem tudja, hogyan maradjon aktív a nyugdíjaskor előtt és azután is, és hogyan öregedjen egészségesen. A magyarok kétharmada szerint az egészségügyi problémák az idősödés óhatatlan velejárói. Az 50-69 évesek fele gondolt már magára úgy, hogy túl idős bizonyos tevékenységekhez, és több mint harmaduk nem is vágott bele valami újba a korával kapcsolatos aggodalmak miatt – derült ki a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon közös kutatásából. Szakértők szerint az öngondoskodás-szemléletű hozzáállás támogatná az egészség megőrzését és segítene megkérdőjelezni az öregedéssel kapcsolatos sztereotípiákat.

A 50 év felettiek aránya Magyarországon már meghaladja a 40%-ot. Szakértők szerint 2030-ra minden 3. magyar munkavállaló 55 év feletti lesz. Bár az 50–69 évesek többsége még aktívan dolgozik, és elvárás velük szemben, hogy továbbra is tevékenyek maradjanak, a legtöbbjüknek nincs erre mintája. Mint ahogyan arra sem, hogyan gondolkodjanak pozitívan az idő múlásáról.

A magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjét és az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek (ageizmus) magyarországi hatásait vizsgálta egy friss, reprezentatív felmérés, melyet a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat felkérésére a Medián végzett 2024. decemberében[1].

[1] Adatfelvétel: telefonos interjúk 2024 decemberében. Minta: A 800 főből álló országos reprezentatív mintát kiegészítették egy 400 fős, az 50-69 éves korosztályt célzó mintával. Az alapmintából és a kiegészítő mintából álló 50-69 éves korcsoport mintája így összesen 600 főt tartalmazott.

Mikor kezeljük gyógyszeresen az elhízást?

2025. április 16.

Sajnos Magyarországon nagyon szomorú statisztika látott napvilágot. A magyar felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott.

Az adatokban még elkeserítőbb, hogy egyre inkább a fiatalabb korosztály felé csúszunk el.
Maga az elhízás betegség, melyet kezelni szükséges.

Miért indokolt az elhízást kezelni?

Az elhízás számos idült megbetegedéshez vezethet, a leggyakoribbakat kiemelve:

• magas vérnyomás,
• 2-es típusú cukorbetegség,
• szív-ér rendszeri megbetegedések,
• vizelettartási problémák,
• teherviselő nagyízületi problémák,
• daganatos megbetegedések,
• emésztési problémák,
• alvásproblémák.

Az elhízott betegek élete 3–10 évvel rövidül meg. 

Mikor javasolt az elhízást gyógyszerrel kezelni?

Az elhízás foka különböző mértékű lehet. Legáltalánosabb fokmérője a túlsúlynak a BMI, vagyis a testtömegindex. a testsúlykilogrammot elosztjuk a magasságméter négyzetével. Nem tökéletes, de kiváló arra, hogy elinduljunk a kezelés útján. Pontosabb képet ad, ha van lehetőség testösszetétel-mérést is végezni, mely jelzi a testzsírszázalékot és a zsigeri zsír arányát is. Például a 35-ös BMI egy 165 cm magasságú nő esetén 95 kg-ot jelent, vagyis láthatjuk, nem extrém súlyokról beszélünk.

Ha testsúlyfüggő társbetegség is fennáll, akkor túlsúlyban (27 feletti bmi esetén) az életmód-terápia mellé (mely kalóriaszegény étrendből és rendszeres testmozgásból áll) gyógyszeres kezelés is javasolt.

30-nál magasabb BMI esetén – meglévő egyéb egészségügyi betegségek nélkül is – az elhízás gyógyszeres kezelést igényel. 

Ki kezelje az elhízott beteget?

A beteg számára egy komoly, összehangolt csapatmunka hozza a legjobb eredményt. Orvos-dietetikus-gyógytornász-pszichológus a beteggel együtt a leghatékonyabb. A belgyógyász, a diabetológus, az endokrinológus vagy az obezitológus szakorvos az indokolt vérvizsgálatok elvégzése, az egyéni kórelőzmény és belgyógyászati státusz felvétele után a legoptimálisabb, testsúlycsökkentést segítő gyógyszeres kezelést javasolja. A dietetikus az egyénre szabott étrend kialakításával és a táplálkozási tanácsadással segíti a fogyni vágyókat. A gyógytornász a helyesen kivitelezett tornagyakorlatokat megtanítja és megtervezi a mozgásprogramot, miután felmérte az illető fizikális állapotát, ízületeinek mozgástartományát. Gyakran lelki okai is vannak a túlevésnek, a mentális egészségünk védelme is ugyanolyan fontos, ezért pszichológiai foglalkozásokkal is támogatás nyújtható.

Édes-savanyú szósz kínai kellel és sonkával

2025. április 15.

A kínai ételek egyik legismertebb stílusa az édes-savanyú ízhatás. Mielőtt a konyhába vonulunk megfőzni, előbb irány a kínai élelmiszerbolt és a piac!

Hozzávalók:
1 közepes kínai kel,
10 dkg sonka,
1 köz. hagyma,
fél-fél zöld és piros húsú paprika, 
3-4 szem szárított gomba (tongu v. shitake) 
1 dl tyúkhúsleves (lehet kockából is)
4 ek. ecet,
1 ek. szójaszósz,
1 kis paradicsom püré
1 ek méz,
cukor, csilli szósz, olaj, keményítő, izlés szerint.

Elkészítés:
Felaprítjuk a kínai kelt a wokban vagy serpenyőben megpirítjuk. A kis kockára vágott sonkát tesszük bele leőször, majd a nagyobb kockára vágott hagymát és paprikát a sonkához adjuk, és együtt pirítjuk. Hozzáadjuk a felaprított és beáztatott gombát.

A tyúkhúslevesbe belekeverjük a paradicsom pürét,  a szójaszószt, a mézet és a sót, az ecetet, majd a kellel együtt az edénybe öntjük, és még pár percig pároljuk. Sűrítjük a keményítővel, majd cukorral és csillivel izesítjük.

Szabadulna a szemölcstől?

2025. április 15.

Bízza a háziorvosára!

A kezeken, ujjakon, talpakon vagy a test egyéb részein kialakuló szemölcsök esztétikailag zavarók, fájdalmat okozhatnak, tovább terjedhetnek és másokat is megfertőzhetnek. Az „otthoni diagnózis”, a házi praktikák és a nem megfelelő kezelések általában nem vezetnek tartós eredményre. Szemölcs gyanúja esetén a háziorvoshoz érdemes első körben fordulni.

A szemölcsök a leggyakoribb bőrfertőzések közé tartoznak, amelyek valamennyi korosztálynál előfordulhatnak, és a gyermekeket sem kímélik. Olyannyira nem, hogy a kiskorúaknál a szemölcs az egyik leggyakoribb bőrproblémának számít.

Nehéz beazonosítani

A szemölcsök kinézete nagyon változatos lehet, méretük a néhány mm-estől a cmesig terjedhet. Színben pedig a fehértől a bőrszínűn át a barnáig ível a színpaletta. Nem csak a méretük és a színük mutat eltéréseket, de a formájuk is: lehetnek laposak, a bőrfelszínből félgömbszerűen kidudorodók, de akár egy karfiolra is hasonlíthatnak a durva felszínük miatt. előfordulhat, hogy bőrkeményedés veszi körbe azokat. Ebből a sokféleségből következik, hogy a laikusok számára a szemölcsök azonosítása nehéz feladat. Nem ritka, hogy a betegek egyéb bőrbetegségekkel keverik össze a szemölcsnek vélt bőrproblémájukat és „félrekezelik” azt. A pontos diagnózis felállítását és a terápia meghatározását érdemes szakemberre bízni.

A szemölcsöt vírusok okozzák

A szemölcsök nem ütés, nyomás vagy irritáció hatására alakulnak ki, hanem vírusfertőzés következtében. A kórokozó a humán papilloma vírus, röviden HPV. A HPV név sokak számára ismerős lehet egyéb betegségek kapcsán. Megjegyzendő, hogy a HPV-knek számos fajtája ismert, és közéjük tartoznak azok a vírusok is, amelyek a közönséges és talpi szemölcsöket okozzák. Tehát így a gyógyulás érdekében meg kell szabadulni a vírusoktól.

Számos probléma lehet

A közönséges szemölcsök leggyakrabban a kézháton, a kéz- és lábujjakon, a térdeken alakulnak ki, valamint az ún. talpi szemölcs – a nevének megfelelően – a talp különböző részein jelenik meg. Noha rosszindulatú elfajulásuktól nem kell tartani, a szemölcsök, főként, ha mások számára is látható helyen vannak, esztétikailag zavarók lehetnek, és számos esetben kirekesztéshez vezetnek az iskolában, a munkahelyen. Ráadásul, főként a talpon megjelenő szemölcsök nyomásra rendkívül érzékenyek lehetnek és járás közben fájdalmat képesek okozni.

Nizzai padlizsán

2025. április 14.

Könnyen elkészíthető vegetáriánus étel. Nem csak egészséges, de egyben finom is. Nizza kedvence. Mindössze néhány egyszerű összetevőre lesz szükséged a padlizsánon kívül. Próbáld ki! Imádni fogod!

Hozzávalók:

padlizsán 1 kg
olívaolaj 8 cl
vaj 5 dkg
liszt 5 dkg
tej 5 dl
reszelt sajt 20 dkg
gomba 20 dkg
oregánó
őrölt fehér bors
só

Elkészítése:

A héjas padlizsánt fa vagy műanyag késsel kb. 1 cm vastag karikákra szeleteljük és besózva 1 órát állni hagyjuk. Ezután a szeleteket vízzel leöblítjük, leszárítjuk és felforrósított olívaolajban mindkét oldalukat aranybarnára sütjük. A padlizsánkarikákat egy tűzálló tál aljába fektetjük. Elkészítjük a besamelmártást, sóval, őrölt fehér borssal, oregánóval ízesítjük, bőségesen keverünk bele reszelt Pannónia sajtot és vajon párolt champignon gombát. A besamelt a padlizsánágyra terítjük, tetejét megszórjuk a maradék reszelt sajttal és forró sütőben pirosra sütjük.