Kánikulában ne csak vizet kapjon a gyerek
2017. augusztus 01.
Maradjatok árnyékban
A professzor szerint amennyire lehet és amennyire megoldható, kerülni kell a nagy meleget: kihagyni a déli időszakot, az utca árnyékos oldalán közlekedni, csökkenteni az aktivitást. Ha nincs a lakásban légkondicionáló, akkor az esti órákban érdemes szellőztetéssel kihűteni a lakást, nappal pedig csukott ablakoknál, besötétítve átvészelni a kánikulát.
Kapjon a kicsi tejet, gyümölcslevet és levest is
A meleg ellen a szervezet párologtatással védekezik. Ez akkor nem működik jól, ha a gyermek nem iszik elég folyadékot, ezért a szervezete nem termel elég verejtéket, illetve olyan ruha van rajta, ami megakadályozza , hogy ez elpárologjon.
Dr. Szabó András hangsúlyozta: ahhoz, hogy a verejtékezéssel elveszített sót pótolni lehessen, nem elég vizet vagy ásványvizet adni a gyereknek. Azt javasolja, hogy a nagy melegben tejet, tápszert, gyümölcslevet vagy levest is kapjon a gyerek – ki, mit szokott -, mert ezekben van annyi elektrolit, amennyire a szervezetének szüksége van.
Hozzátette: a szülők általában tudják, hogy kánikulában a szokásosnál több folyadékra van szüksége a gyereknek, de előfordul, hogy túlzásba esnek, és annyit adnak neki, hogy emiatt enni sem tud. Arra kell figyelni, hogy a gyerek kapja meg ugyanazt a táplálékot, mint más napokon – hiszen annak is a nagy része, 70-80 százaléka vizet tartalmaz -, és ezen felül legyen a plusz folyadék.
Napfény, naptej – Mi okozhat allergiát a strandon?
2017. augusztus 01.
A nyaralás alatt és után megjelenő különböző kiütések, foltok komolyabb problémát is jelezhetnek. Allergiát okozhatnak a napsugarak, de a napvédő krém is. A hétköznapi nyelven napallergiának nevezett megbetegedés alapvetően kétféle betegségcsoportot jelent: a fényérzékenység és a fotoallergiát.
Fényérzékenység
Számos ember bőrén napfény hatására különböző kiütések, foltok, csalánkiütések jelenhetnek meg. Ezt a jelenséget nevezzük fényérzékenységnek, melynek pontos mechanizmusa egyelőre nem ismert. A betegek többnyire nem feltételezik, hogy bőrtüneteikért a napfény a felelős. Ennek oka, hogy a kiütések megjelenését nem kizárólag az erős, nyári napsugárzás okozhatja, hanem már a téli, kora tavaszi napsütés, illetve a különösen érzékeny egyének esetében pedig a zárt térben használt világítótestek hatására is jelentkezhetnek – figyelmeztet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont szakorvosa. Bizonyos autoimmun betegségek is fényérzékenységet okozhatnak, különösen a lupus erythematosus.
A fényérzékenység kezelése többféle módon történhet. Sokat segít, ha tudjuk, melyek azok a körülmények, melyektől óvakodnunk kell, ha a bőrünk érzékeny a napfényre.
A nyári vakációnkat megkeserítheti, ha a nagy melegben megfeledkezünk róla, hogy a napfénytől a vízparti árnyék nem véd meg, hiszen még ott is annyi sugárzás éri a bőrünket, amely elegendő a bőrreakciók kiváltásához.
Csak óvatosan! – Hogy ne rémálom legyen a vakáció!
2017. július 31.
Nyár van…. a legtöbb család nekiindul az országnak, vagy egy határon túli vidéknek. A vakáció azonban könnyen rémálommá változhat, ha nem ügyelünk az utazással járó körülményekre. Kevesen gondolnak ugyanis arra, hogy egy hosszú autó-, vagy repülőútnak is megvannak a veszélyei, amelyek számos álmatlan éjszakát okozhatnak.
Hetekig tervezzük a nyaralást, gondosan becsomagolunk, aztán nekivágunk a nagyvilágnak. Csakhogy még egy alig kétórás utazás is megterheli ízületeinket, nem beszélve egy ennél is hosszabb autó-, buszos-, vagy repülőútról. Tesszük mindezt klímás járművekkel, amelyek szintén rossz hatással vannak szervezetünkre.
A repülőn álljunk fel, autóval álljunk meg időnként
Ízületeink az utazások alkalmával tartósan egy helyben, szinte mozdulatlanul pihennek, az ilyen természetellenes pozícióban azonban a véráramlás lelassul, gerincünk pedig kényszertartásban kénytelen egyensúlyozni a szűk helyen, az ülésben. Az utazás végére szinte észrevétlenül derék-, hát-, térd- és csípőfájdalom alakulhat ki, sőt, a sofőr lábfejében idegnyomás miatti zsibbadás, súlyosabb esetben bénulás is tapasztalható. Vezetés közben ugyanis lábunkat, a minél kényelmesebb vezetés miatt nekitámasztjuk a műszerfalnak, így a szárkapocs csont alsó részére tartós nyomás nehezedik.
„Egy, másfél óránként érdemes az autóval megállni, vonaton, repülőn felállni és megmozgatni végtagjainkat, egyéb testrészeinket, így serkentve a lelassult vérkeringést, megmozgatni a megfeszült, letapadt izmokat. A buszos utakon használjuk ki a pihenőket. Számítsunk arra, hogy esetleg utasként elszunyókálunk: egy nyakpárna tehermentesíti a nyakat és a gerincoszlopot az elernyedt állapotban” – fogalmazott Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa, gerincgyógyász.
Jó hír a cukorbetegeknek- megváltozik sok kenyér összetétele
2017. július 31.
A cukorbetegeknek igen szigorú diétát szükséges követniük, melynek egyik alapelve, hogy a fehér kenyér helyett teljes kiőrlésű pékárukat kell fogyasztaniuk a hirtelen vércukorszint emelkedés elkerülése miatt. Azonban a boltok polcain fellelhető, teljes kiőrlésűnek nevezett termékek sok esetben eddig alig tartalmaztak teljes kiőrlésű lisztet- egészen idáig. A változásokról Sárga Diánával, a Cukorbetegközpont dietetikusával beszélgettünk.
Nem tiltólistás a kenyér, ám nem mindegy, milyen
Máig sokan úgy gondolják, a cukorbetegek kénytelenek lemondani a kenyér fogyasztásáról, mivel rossz hatással van a vércukor szintjükre. Ez azonban csak részben igaz, ugyanis a fehér lisztből készült pékáruk gyors felszívódású szénhidrátokként valóban nagymértékben megemelik a vér glükóz szintjét, ellenben a magas rosttartalmú, teljes kiőrlésű készítményeket bátran a kosárba rakhatják a betegek.
A finomított gabonák feldolgozása során eltávolítják a maghéjat és a csírát, így velük együtt a rostok, vitaminok ásványi anyagok kb. 80%-át. Ezzel szemben a teljes kiőrlésű gabonák olyan szemekből állnak, amelyek a feldolgozás után is közel ugyan olyan arányban tartalmazzák a gabonaszem három részét (a maghéját, csíráját és gabonaszem belső részét), mint előtte.
Sárga Diána, a Cukorbetegközpont dietetikusa elmondta, a kenyér választásánál fontos, hogy a beteg figyelembe vegye azt, hogy a pékáru legalább fele magas rosttartalmú gabonából álljon, pl. teljes kiőrlésű búza/rozs/tönkölybúza/graham lisztből.
Igyak vagy ne igyak málnalevél teát szülés előtt?
2017. július 30.
Kismamák dilemmája a málnalevél tea körül…
- Egyik kismama ismerősöm azt mondta, hogy ő málnalevél teát iszik, hogy könnyebben menjen neki a szülés. Javasolta kipróbálásra nekem is. Vettem is málnalevelet, és otthon láttam a tea csomagolására írva a következőt: „a málnalevél tea a hasmenés kezelésének egyik hatékony módja, illetve a málnalevélből főzött teával való öblögetés segít a torok- és garatgyulladás okozta kellemetlen tünetek mérséklésében”. Nem történt tévedés? Nekem nem hasmenésem van vagy garatgyulladásom!
Nem történt tévedés: a gyógynövényes könyvekben és a málnalevél teák csomagolásán is az olvasható, hogy hasmenésre és torok- illetve garattáji gyulladások kezelésére alkalmazható a málnalevélből készült tea. Emellett azonban egyéb alkalmazási területei is vannak, például a kismamáknál. Népgyógyászati megfigyelések szerint a málnalevél tea ajánlható a várandós kismamáknak a terhesség utolsó heteiben, mivel az segíti a kismedence izomzatának ellazulását, így az szüléskor tágulékonyabb lesz. Úgy tartják, hogy a málnalevél tea fogyasztása a 34. terhességi hetet követően az anyaméhet ellazítja, a méhnyakat felpuhítja, és ennek köszönhetően a vajúdás idejét lerövidíti és a vele járó fájdalmakat csökkenti. Egyes ajánlásokban a gyermekágyas időszak alatt is javasolják a fogyasztását.
- Valóban ennyire jó lenne a málnalevél teája?
Míg népgyógyászati adatok szerint a málnalevél tea megkönnyíti és meggyorsítja a szülést, addig klinikai vizsgálatok eredményei nem igazolják egyértelműen azt, hogy a tea fogyasztásával a vajúdási munka vagy idő csökkenthető. Abban azonban egyetértés mutatkozik, hogy a málnalevél alkalmazása nagy múltra tekint vissza, használata a terhességben biztonságos, és annak a magzatra nézve káros hatása nincs.
7+1 tény az ásványi anyagokról - a sikeres diéta titka
2017. július 30.
A kiegyensúlyozott táplálkozásban a 15-30-55 energiaszázaléknyi fehérje-zsír-szénhidrát arány alapvető fontosságú, de ez önmagában nem elég. A szervezet zavartalan működéséhez megfelelő mennyiségű mikrotápanyagokra is szükség van.
1. A tápanyagok
Táplálkozásunk során a szervezetünkbe jutó tápanyagokat makro- és mikrotápanyagokra oszthatjuk. A makrotápanyagokat a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok alkotják, míg a mikrotápanyagok legjelentősebb képviselői az ásványi anyagok (mineráliák) és a vitaminok. Ez utóbbiakból néhány g, mg, illetve egyes esetekben csak pár µg (mikrogramm) szükséges, de ebben a mennyiségben nélkülözhetetlenek, mivel ezek az anyagok biológiailag fontosak a szervezet működéséhez.
2. Az ásványi anyagok
Egy egészséges felnőtt ember testtömegének mintegy 4 százaléka ásványi anyagokból áll, ezek legnagyobb része a csontokban található. A megfelelő mennyiség betartása azért nagyon fontos, mert nem csak a hiány, de a túlzott bevitel is káros az egészségre. A modern táplálkozástudományi kutatások eredményei is igazolják a régi mondást, mely szerint „Minden méreg és semmi se méreg, a dózis határozza meg azt, hogy mi a méreg”(Paracelsus).
Egy-egy ásványi anyag több funkciót is ellát a szervezet zavartalan működése érdekében. Az egészség megőrzéséhez szükséges ásványi anyagok mennyiségét az életkor, a nem, az egészségi állapot, és egyes esetekben a fizikai aktivitás mértéke határozza meg.
A napi ásványi anyag szükséglet meghatározás 7-10 nap átlagában értendő, mivel vannak olyan élelmiszerek (pl. máj, száraz hüvelyesek, halak, tojás), amelyeket nem fogyasztunk minden nap, így azok az ásványi anyagok, amelyeknek ezek az élelmiszerek a fő forrásai, csak 10 napos átlagban biztosíthatóak maradéktalanul.
10 pontos lista allergiások nyaralásához
2017. július 29.
A nyaralásra, utazásra való felkészülés része a nyaralóhely és az időpont kiválasztása, az útiterv, programok szervezése. Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont allergológusának segítségével összegyűjtöttük mi az, amire allergiásként érdemes még figyelni, mielőtt útnak indulunk.
Indulás előtt
1. A nyaralás időpontjának és helyszínének megválasztásakor vegyük figyelembe a számunkra komoly gondokat okozó növények virágzását. Ne menjünk olyan helyre és időpontban nyaralni, ahol és amikor a légkör telített az allergén pollenekkel.
2. Utazás előtt javasolt felkeresni kezelőorvosunkat, hogy beszerezhessük a szükséges gyógyszereket. A felírt készítményekből inkább többet vigyünk magunkkal és tartsuk őket eredeti csomagolásukban.
3. Ételallergiás beteg számára ajánlott előzetes információkat gyűjteni a helyi konyha jellegzetességeiről. Érdemes az allergén élelmiszer nevét a célország nyelvén is ismerni, hogy a készételek csomagolásán, éttermekben biztosan ellenőrizni tudjuk.
4. A szálláshely kiválasztásánál nem árt, ha figyelembe vesszük a következőket:
- A tengerparti nyaralás előnyös az asztmától, krónikus köhögéstől szenvedők számára, de az allergiás, ekcémás betegek tüneteit is kedvezően befolyásolja a sós levegő.
- A hegyvidék, tiszta levegőjével nagymértékben hozzájárul az allergiás, asztmás betegek állapotának javulásához. A magasság miatt egyaránt csökken a légszennyezettség és az allergének mennyisége is.
- Szőnyegpadlós szobában nagyobb mennyiségben található háziporatka, így a poratka allergiások állapota rosszabbodhat.
- Amennyiben a háziállatok szőrére fokozódnak tüneteink, úgy érdemes arról is tájékozódnunk, hogy az adott szálláshelyre háziállat bevihető-e. Allergének előfordulására így, még a leggondosabb takarítás mellett is számítanunk kell.
- Penészgomba-allergia esetén kerüljük a medencéhez közeli, nedvesebb szobákat.
A kicsiknek is kell fényvédő?
2017. július 29.
A szülők akár a legfinomabb baba- és kisgyermek-kozmetikumokat is megveszik, ha az a gyermekük egészségét védi. Felmerül azonban a kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e arra, hogy a csecsemőt – szinte megszületésétől kezdve – fényvédő készítményekkel is bekenjék. Vagy igazuk lenne azoknak, akik szerint kell a D-vitamin a szervezetbe, ezért napozzon csak a csecsemő és a kisgyermek?
Erős napfény esetén az ultraibolya (UV) sugarak károsító hatásától védeni kell a bébiket és a kicsiket
A bőr nem felejt,- azaz az évek során a bőrt érő UV-adagok összeadódnak, és magasabb „összegek” elérésekor számos bőrbetegség, köztük a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának a valószínűsége is jelentősen megnő.
- A csecsemőkori napozás különösen veszélyes, mert a csecsemők kevés védő-pigmenttel (melaninnal) rendelkező, érzékeny, vékony bőrében adott mennyiségű UV-sugárzás nagyobb mértékű károsodást idéz elő, mint felnőtteknél. Emellett, a bébik bőre a kiszáradásra hajlamosabb, mint a felnőtteké, és ha ez megtörténik, akkor a száraz bőr ideális behatolási kapu lehet többféle kórokozó (pl. baktériumok) számára.
- Bébiket sem fényvédő készítményekkel, sem fényvédők nélkül, közvetlen, erős napfényre helyezni és napoztatni nem szabad; még nyaralások, síelések alkalmával sem! Kifejezetten kerülendő a meleg, napfényes napokon a 11 és 15 óra közötti kinn tartózkodás, napoztatás. Babakocsiban is csak megfelelő fizikai védelemmel ellátott módon szabad levegőztetni a csecsemőket; azaz babakocsira szerelt napernyővel, csecsemőre adott világos, lehetőleg fehér színű vászonsapkával vagy –kalappal, teljes testet fedő vékony ruházattal.
- Egy év feletti kisgyermekeknél a kúszás-mászás, futkározás miatt már nehezebben oldható az meg, hogy a ne tartózkodjanak a napon. Arra azért ügyelni kell, hogy ne égjenek le a kicsik: a bőrt megfelelően takaró, szellőző öltözet mellett, gondoskodni kell a fényvédők alkalmazásáról is,- az arcon és a testen egyaránt.
Polleninvázió - 10+1 jó tanács allergiásoknak
2017. július 28.
Hosszú, száraz nyarunk van, ami nem csupán a mezőgazdaság, de a pollenallergiától szenvedő milliók számára is rossz hír. Igen, jól olvasták: a levegőben szálló növényi részecskékre érzékeny honfitársaink száma egyes becslések szerint eléri a három milliót.
Az allergia folyományaként gyakran kifejlődő, jóval komolyabb tünetekkel járó asztmától szenvedők száma meghaladja a 300 ezret Magyarországon. Ha így haladunk, pár éven belül minden második magyar a saját bőrén tapasztalhatja az allergiás rohamok kínjait.
Mi az allergia?
Az allergia tulajdonképpen a szervezet védekező rendszerének kóros túlműködése. E túlműködés lényege, hogy az immunrendszer a minket körülvevő amúgy teljesen hétköznapi, betegségeket nem okozó anyagokkal szemben is támadást indít, köztük a virágpor (pollen) ellen is.
Még ha magunk nem vagyunk is érintettek a problémában, szinte bizonyos, hogy egy vagy több ismerősünk, rokonunk a legforróbb évszak beköszöntése után nem csupán a hőséggel, de az allergia tüneteivel is kénytelen megbirkózni, együtt élni.
A kóros immunválaszt számos formában tapasztalhatjuk meg. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak az allergénekkel való érintkezés nyomán a bőrön kialakuló különböző csalánkiütések és sömörök. Könnyezéssel és kötőhártya-gyulladással jár, ha a szem kötőhártyája érzékeny az egyes pollenekre, míg a tüsszögés, az orrfolyás és viszketés az orr nyálkahártyájának érzékenységét mutatja. A legsúlyosabb esetekben a légutakban található hörgők duzzadnak meg az allergének nyomán, így ez a fajta túlérzékenység olykor komoly légzési nehézséggel is járó asztmát okozhat. A kezeletlen allergia rosszabbodhat is, ezért forduljon orvoshoz mielőbb.
Így akartunk gyereket régen – és így ma
2017. július 28.
Előbb-utóbb a legtöbb párnál eljön a pillanat, amikor elérkezettnek látják a családalapítás idejét. A gyermekvállalás életünk egyik legmeghatározóbb döntése, tele izgalmakkal, kihívásokkal és semmi máshoz nem hasonlítható szépségekkel. Azonban egy új élet megfoganása nem csak elhatározás kérdése, megfelelő tudatosságra és testi-lelki harmóniára is szükség van hozzá. A termékenység kérdése ókori elődeink életében is központi szerepet töltött be, ám ők úgy gondolták, a gyermekáldás érdekében elegendő jóban lenni isteneikkel.
Istenanyák tisztelete és termékenységi szimbólumok
Már a civilizáció kezdetén is tiszteltek termékenységi istenanyákat: a bőséges gyermekáldás érdekében szertartásokkal, szimbolikusan kötött nászokkal és különféle áldozatokkal próbálták elődeink az adott istenség jóindulatát elnyerni. A legősibb istennő a sumér Innin volt, akit Istarként vagy Astartaként is említenek más mitológiákban. Ám minden bizonnyal a görög Aphrodité – akinek a római mitológiában Vénusz a megfelelője – a leghíresebb istennő. Nem véletlen, hogy Vénusz szobor néven emlegetünk minden termékenységi jelképként funkcionáló alkotást, beleértve a híres milói és willendorfi Vénusz szobrokat. A korabeli népek az istennők ábrázolásában a hangsúlyos női formákkal is a termékenységhez fűződő viszonyukat kívánták befolyásolni. Az ókori Hellászban más termékenység- és anyaistennőket is számon tartottak: nagy tiszteletnek örvendett Démétér és Artemisz is, akinek a hajadonok áldozatot mutattak be házasságkötésük előtt. Utóbbi római megfelelője Diana volt, akihez köthetően vált a fogantatás egyik szimbólumává a dió. Rendszeresen ábrázolták ugyanis diófa alatt állva, ünnepét diófák árnyékában tartották a rómaiak. „A szapora diótermés szapora gyermekáldással jár” tartja a régi magyar népi mondás, amely remekül jelzi, hogy a dió mint termékenységi jelkép a mi hagyományainkban is fontos szerepet kapott a tulipán és a liliom mellett. Utóbbiak egyébként a női alakot, nőiességet szimbolizálják.
