Készítsen karácsonyra cukormentes szaloncukrot!
2017. december 24.
A karácsony egyik elmaradhatatlan kelléke a szaloncukor, mely legtöbbször nem csupán a fa díszítésére szolgál, hanem nassolnivalónak is kiváló. Hogy a cukorbetegek és az inzulinrezisztenciában szenvedőknek se kelljen lemondaniuk erről a finomságról, Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa egy cukormentes szaloncukor recepttel kedveskedett.
Nassolni egészségesen is lehet
Karácsonykor a legtöbb család asztalára, karácsonyfájára biztosan kerül valamilyen ízű szaloncukor. Amennyiben cukorbetegsége vagy inzulinrezisztenciája miatt a cukros nassolnivalók bűnös élvezetnek számítanak, akkor se keseredjen el, hiszen az otthonában is elkészítheti ezt az ízletes édességet, csak ügyeljen arra, hogy a diétájába illő alapanyagokat használjon! Az első és legfontosabb az, hogy a cukrot helyettesítse cukorpótlóval! Ilyen például az eritrit, amelynél nem kell hashajtó hatásra számítani, és szénhidrát tartalmat sem kell számolni rá. A szaloncukor bevonatához cukormentes étcsokoládét válasszon, hiszen a magas, azaz a minimum 60-70 százalék kakaótartalmú csokoládé gazdag antioxidáns tartalommal rendelkezik, így mértékletes fogyasztásával segíti szervezete egészséges működését. Hogy kellően szilárd legyen a szaloncukor, használjon hozzá kókuszzsírt, amely telített zsírsav tartalmának köszönhetően hűtésre megszilárdul.
(Hiszen fő különlegessége, hogy szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, magasabb hőmérsékleten folyékonnyá válik, majd ha újra lehűtjük, akkor ismét szilárddá válik.) - mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Megszületett a baba és depressziós az anya
2017. december 23.
A gyermek megszületését követően mindenki úgy gondolja, hogy az anya boldogabb, mint valaha. És az anya is erre várt… Ehelyett az anyukák mintegy 60-70 %-a a szülést követő első hetekben szomorkás hangulattal, kimerültséggel, ingerlékenységgel, hirtelen hangulatváltozásokkal szembesül; a gyermekágyi lehangoltság, az ún. „Baby-Blues” vagy „Maternity Blues” keríti hatalmába.
Ez a szülést követő harmadik-ötödik nap táján a legerősebb, majd egy-három hét alatt általában elmúlik. Orvosi kezelést nem igényel, a megértő családi környezet és, ha a körülmények engedik, a pihenés és alvás általában „kezelni” tudja ezt a jelenséget.
Post partum depresszió
Nemzetközi adatok szerint az anyák mintegy 10-15 %-ában ennél lényegesen súlyosabb, tovább tartó jelenség, a szülés utáni depresszió alakul ki, szakszóval ezt post partum depresszióként (PPD) emlegetik.
| A PPD általában a szülést követő első hetekben lép fel, de később, akár a gyermek megszületését követően két év elteltével is kialakulhat. A depressziónak enyhébb és súlyosabb – akár öngyilkossági gondolatokkal jelentkező – formái léteznek. Az üresség, reménytelenség, kiégettség érzése, pánikrohamok jelentkezése, a gyermekkel szembeni érdektelenség, egy esetleges öngyilkosság gondolata fontos intő jelek. Az előbbiek mellett testi panaszok is megjelenhetnek: étvágytalanság, szívpanaszok, szédülés. Ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, az állapot magától nem javul, az anya gyógyszeres és/vagy pszichológiai kezelésre szorul. |
Ennek a fajta depressziónak a létezéséről tudni kell, és ha kialakult, az mindenképpen orvosi/pszichológiai kezelésre szorul. Bátorítsa az anyákat az a tény, hogy a szülés utáni depresszió kezelhető, gyógyítható.
Nagyon ritkán – mintegy ezerből egy-két esetben – a szülést követő legsúlyosabb pszichiátriai zavar, a mániával, a depresszióval, illetve ezek váltakozásával, esetleg hallucinációkkal, érzékelési zavarokkal jelentkező gyermekágyi pszichózis lép fel, ami azonnali szakorvosi ellátást igényel.
Szülés utáni rossz közérzetet? – Pajzsmirigyzavar is okozhatja!
2017. december 23.
Szinte nincs is olyan kismama, aki szülés után ne küzdene nagyfokú fáradtsággal, sőt, az sem ritka, amikor az illető depresszióba zuhan (szülés utáni depresszió). Azonban érdemes tudni, hogy mind a kimerültség, mind a rossz hangulat postpartum pajzsmirigygyulladásra is utalhat. Hogy mit kell tudni az állapotról, azt dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától tudtuk meg.
Aktiválódó immunrendszer
A várandósság során az immunrendszer védekezőképessége némileg csökken, hogy a magzat ki ne lökődjön a szervezetből. Szülés után azonban az immunrendszer aktivizálódása fokozódik, melynek hatására egy éven belül pajzsmirigygyulladás lángolhat fel. A zavar alul-és túlműködést is generálhat (sőt, válthatják is egymást), bár az esetek többségében a pajzsmirigy fokozott hormontermelésével találkozni.
Hogy kinél fog kialakulni a probléma, előre nem tudni biztosan, ám a családban előfordult pajzsmirigyzavar, a magas ATPO szint, valamint a diabetes megnövelik a rizikót.
Fáradtság, hajhullás és depresszió – mind figyelemfelhívó jel lehet
Amennyiben a kismama krónikus fáradtságot, depressziót, fokozott hajhullást és hirtelen nagyobb testsúlybeli változásokat tapasztal, úgy érdemes szülés utáni pajzsmirigygyulladásra gyanakodni!
Bár ezen tünetek betegség nélkül is megjelenthetnek az újdonsült anyukáknál, ám ha már zavaró méreteket ölt, akkor laborvizsgálattal célszerű megbizonyosodnia T4, T3, TSH és ATPO szintjéről! Szakorvos javallatára mindezeken kívül a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatát is el kell végezni, ahol szemügyre lehet venni a szerv szerkezetét, felépítését, állapotát – mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Feleslegesen diétázik a kismama, ettől még lehet allergiás a gyereke
2017. december 22.
Megelőzés céljából nem érdemes terhesség és szoptatás alatt kizárni az étrendből a gyakori allergéneket – tej, tojás, glutén, mogyoró – mert ezzel nem csökkentjük a gyermeknél az esetleg megjelenő allergia kockázatát. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy diétázni csak abban az esetben szükséges, ha a gyermeknél már megjelentek az allergiás tünetek.
Az öröklött hajlamot diétával befolyásolni nem lehet
Az allergiás hajlam öröklődik, azokban a családokban, ahol az egyik szülő allergiás, 40%, ahol mindkét szülő allergiás, 60-80% az esélye, hogy a gyermeknél is megjelenik majd a betegség valamilyen formában. A gyerek azonban csak a hajlamot örökli, az, hogy a hajlamból betegség lesz-e, több tényező függvénye. Ha az édesanya saját maga allergiás, és emiatt nem tud fogyasztani tejet, tojást, glutént, vagy bármely más allergént a terhesség vagy szoptatás alatt, nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy ezzel a gyermekének kárt okozna, és hátráltatná nála az orális tolerancia kialakulását – magyarázza dr. Polgár Marianne. Ugyanakkor a vizsgálatok azt mutatták, hogy előnyt sem jelent az anyai diéta az allergia megelőzésében a kisbaba számára.
A kisbabánál az allergiás tünetek megjelenése inkább az örökletes családi hajlammal mutat összefüggést, mint azzal a ténnyel, hogy a magzati életben, vagy a szoptatás alatt találkozott, vagy nem találkozott idegen fehérje részecskékkel az anya diétája miatt.
A jelenlegi ajánlás alapján tehát a terhesség és szoptatás időszaka alatt semmilyen diéta nem indokolt. Amennyiben az édesanya nem érintett valamilyen allergiától vagy ételérzékenységtől, akkor kizárólag prevenciós célból – hogy a gyermeknél megelőzze az allergia kialakulását – szükségtelen diétáznia.
Az erő hangja, a szó ereje - Pályázat!
2017. december 22.
Januárban indul egy fontos betegtájékoztató program előrehaladott emlőrákban szenvedő betegek részére. A betegeket informáló program első állomása egy pályázati felhívás: Az erő hangja, a szó ereje címmel.
Keressük azokat az előrehaladott emlőrákban szenvedő betegeket, akiknek van egy mondatuk a mindennapokra. Egy szó, egy mondat, ami segít nekik nap mint nap, hogy szembenézzenek az élettel és a betegségükkel, és amit szívesen megosztanának, hogy ezzel másoknak is erőt adjanak. Ők az Erő Hangjai.
Az előrehaladott emlőrákban szenvedő nők bár támogatásban és útmutatásban részesülnek, a legfrissebb kutatások szerint azonban ezek nem kielégítőek számukra, és a páciensek, valamint a gondozók gyakran nem jutnak megfelelő információhoz a betegséggel kapcsolatban. Ha el is jut hozzájuk a kellő mennyiségű információ, a lelki támogatáshoz az még mindig kevés. Ebben a legtöbb támogatást a betegtársak tudnak egymásnak nyújtani.
Ezt a hiányt kívánja pótolni a hamarosan induló „Itt vagyunk most” betegtájékoztatási kampány, amelynek keretében pályázatot hirdetünk előrehaladott emlőrákban szenvedő betegek számára.
Olyan betegek jelentkezését várjuk, akik vállalják, hogy pozitív üzenetükkel és történetükkel erőt adhatnak betegtársaiknak szerte az országban, hogy mások is érezhessék, nincsenek egyedül.
A hideg miatt betegszünk meg télen?
2017. december 21.
A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre.
Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.
A rhinovírus éledése
A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.
Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.
Pár ötlet, hogy feldobd a hideg napokat
2017. december 21.
Van számtalan étel, amiről tudjuk, hogy ajánlatos volna fogyasztani, mert egészséges, csak azt nem tudjuk pontosan, mire használatosak. Dr. Semjéni Mariann, kutató gyógyszerész, a BAJNOKOK ÉLETMÓD PROGRAM hiteles képviselője egy csokorba gyűjtötte ezeket. Én pedig más trükköket, amik jól jönnek télvíz idején. Neked.
1. Egészségedre jótékony hatású ételek és italok
Zöld tea
A zöld tea jótékony hatásait nem is kell bemutatni. Magas polifenol és antioxidáns tartalmával erősíti az emberi szervezetet, és lassítja az öregedési folyamatot. Iható akár napi 3x is. Főétkezések után bizonyítottan segíti a diétát!
Fokhagyma
A fokhagyma kitűnő választás ételeink ízesítésére. Ugyanakkor kén alapú összetevőket tartalmaz, amelyek javítják a vérkeringést. Kalcium, vas, magnézium, B és C és egyéb vitaminjainak köszönhetően az érrendszer védelmében, a szervezet energetizálásában is fontos szerepe van. Ráadásul az egyik legjobb vírusölő növényünk, ami fontos a megfázások idején. Nem kell több, mint egyetlen gerezd a napi salátába, sült zöldségbe, vagy a hús mellé.
Fogvédelem, ha síelünk: Kell-e figyelni arra, ha kint hideg van?
2017. december 20.
A síelés amellett, hogy olimpiai sportág, sokunk hobbija is a magánéletben. De hogyan függ össze a cipőre erősített sílécekkel való havon csúszás és fogaink védelme? Köztudott, hogy a fogfájás külső ingerek hatására is bekövetkezhet. Síelés esetében ez a külső inger a hideg levegő.
Ha hideg hatására hirtelen fájdalom nyilallik fogunkba, ami rövid időn belül sem szűnik meg, valószínűleg fognyaki érzékenység áll a dolog hátterében. Mit jelent a fognyaki érzékenység? Ép fog esetén a fog belső keményállományát alkotó un. dentint íny felett fogzománc, a gyökér kezdeti részén pedig fogíny védi. A dentin szabaddá válhat egyrészt a fogzománc kopásával, másrészt a fogíny visszahúzódásával egyaránt. A felszínre került dentin az ami fáj, ugyanis a dentinben található csatornák a fog belsejében levő idegvégződésekbe torkollnak, s különböző külső ingerek (hideg, meleg stb.) hatására fájdalomérzést produkálhatnak. A fognyaki érzékenység mindig külső behatásra ad fájdalmat, tehát nem állandó jellegű fájdalommal jár, hanem külső ingerre fellépő éles, időszakos fájdalommal.
A dentin érzékenysége keletkezhet fogzománc kopására, helytelen fogmosás hatására, pl. kemény sörtéjű fogkefével, túl nagy erőkifejtéssel végzett fogmosás miatt, a rossz fogmosási technika következtében, magas dörzsölőanyag-tartalmú fogkrém használata, de oka lehet a fogcsikorgatás okozta fogkopás, vagy a sérült, megrepedt fog. Akár egy kemény cukorkára való ráharapás is eredményezhet letört, megrepedt fogat, s a sérülés nyomán a fogideg érzékenyen reagálhat. A repedés mentén a fog megtelhet baktériumokkal, gyulladást idézve elő, ami tovább tetézi a bajt.
Hideg időben gyakoribb a szívinfarktus! - Ezekre a jelekre figyeljen!
2017. december 20.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint, a következő napokban, rendkívül hideg lesz. Az alacsony hőmérséklet, a szívproblémákkal küzdő emberek számára különösen veszélyes, ugyanis a beteg szív számára, a hideghez való alkalmazkodás nagyfokú megterhelést jelent.
Sajnos ebben az időszakban megnövekszik a hirtelen szívhalál esélye, illetve megnő a szívinfarktusok száma is. Arról kérdeztük, Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy miért jelent problémát a hideg idő, és milyen figyelmeztető jeleket kell komolyan venni annak érdekében, hogy elkerüljük a súlyos szív- és érrendszeri károsodásokat.
Miért jelent veszélyt a hideg idő a szívbetegekre nézve?
Kutatások kiderítették, illetve orvosi tapasztalatok is igazolják, hogy a hideg hónapokban növekszik a szívinfarktusok száma, illetve a hirtelen szívhalál esélye. Mivel az alacsony hőmérséklet miatt beszűkülnek az ereink – köztük a szív artériái is –, ennek következtében csökken a szívizmok vérellátása. Hidegben összehúzódnak az erek a bőrben és a testfelszín közelében is, így a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgásban tartsa. Ha valakinek beteg a szíve, ez már megterhelő lehet számára. A következmény sajnos, a görcskészség növekedése miatti szorító mellkasi fájdalom, (angina pectoris), a trombózishajlam fokozódása, a hirtelen szívhalál, és a szívizomelhalással járó súlyos, életveszélyes állapot, a szívinfarktus kialakulása.
Klasszikus téli vacsora
2017. december 19.
Gyermekkoromban téli estéken sokszor ettük ezt az összeállítást! Külön-külön semmi különleges, de együtt nagyon finom!
Klasszikus téli vacsora
Hozzávalók: 10 db közepes szem burgonya, 30-40 dkg baconszalonna, fejenként 2 tojás, só, bors, olaj
A burgonyát megmosom, karikákra vágom és egy nagy, kiolajozott tepsibe terítem. Megszórom kevés sóval és borssal. A tetejét kirakom a baconszalonna szeletekkel. Kevés vizet öntök alá és alufóliával letakarva 180 fokon 40 percig sütöm. Közben a tojásokból hagyományos módon keménytojást főzök.
A kész tepsis burgonyát négy darabba vágott tojással tálalom! Savanyú káposztát vagy más savanyúságot kínálok hozzá!
