Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kánikulában ne csak vizet kapjon a gyerek

2017. augusztus 01.

Kánikulában az egyik legfontosabb dolog a folyadékpótlás, de figyelni kell arra, hogy a gyerek ne csak vizet vagy ásványvizet kapjon, mert ezek nem elegendőek az ásványi anyag pótlására. Dr. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója attól is óva inti a szülőket, hogy a hőségben jéghideg innivalót adjanak a gyerekeknek.

Maradjatok árnyékban

A professzor szerint amennyire lehet és amennyire megoldható, kerülni kell a nagy meleget: kihagyni a déli időszakot, az utca árnyékos oldalán közlekedni, csökkenteni az aktivitást. Ha nincs a lakásban légkondicionáló, akkor az esti órákban érdemes szellőztetéssel kihűteni a lakást, nappal pedig csukott ablakoknál, besötétítve átvészelni a kánikulát.

Kapjon a kicsi tejet, gyümölcslevet és levest is

A meleg ellen a szervezet párologtatással védekezik.  Ez akkor nem működik jól, ha a gyermek nem iszik elég folyadékot, ezért a szervezete nem termel elég verejtéket, illetve olyan ruha van rajta, ami megakadályozza , hogy ez elpárologjon.

Dr. Szabó András hangsúlyozta: ahhoz, hogy a verejtékezéssel elveszített sót pótolni lehessen, nem elég vizet vagy ásványvizet adni a gyereknek.  Azt javasolja, hogy a nagy melegben tejet, tápszert, gyümölcslevet vagy levest is kapjon a gyerek – ki, mit szokott -, mert ezekben van annyi elektrolit, amennyire a szervezetének szüksége van.

Hozzátette: a szülők általában tudják, hogy kánikulában a szokásosnál több folyadékra van szüksége a gyereknek, de előfordul, hogy túlzásba esnek, és annyit adnak neki, hogy emiatt enni sem tud. Arra kell figyelni, hogy a gyerek kapja meg ugyanazt a táplálékot, mint más napokon – hiszen annak is a nagy része, 70-80 százaléka vizet tartalmaz -, és ezen felül legyen a plusz folyadék.



Napfény, naptej – Mi okozhat allergiát a strandon?

2017. augusztus 01.

A nyaralás alatt és után megjelenő különböző kiütések, foltok komolyabb problémát is jelezhetnek. Allergiát okozhatnak a napsugarak, de a napvédő krém is. A hétköznapi nyelven napallergiának nevezett megbetegedés alapvetően kétféle betegségcsoportot jelent: a fényérzékenység és a fotoallergiát. 

Fényérzékenység

Számos ember bőrén napfény hatására különböző kiütések, foltok, csalánkiütések jelenhetnek meg. Ezt a jelenséget nevezzük fényérzékenységnek, melynek pontos mechanizmusa egyelőre nem ismert. A betegek többnyire nem feltételezik, hogy bőrtüneteikért a napfény a felelős. Ennek oka, hogy a kiütések megjelenését nem kizárólag az erős, nyári napsugárzás okozhatja, hanem már a téli, kora tavaszi napsütés, illetve a különösen érzékeny egyének esetében pedig a zárt térben használt világítótestek hatására is jelentkezhetnek – figyelmeztet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont szakorvosa. Bizonyos autoimmun betegségek is fényérzékenységet okozhatnak, különösen a lupus erythematosus.

A fényérzékenység kezelése többféle módon történhet. Sokat segít, ha tudjuk, melyek azok a körülmények, melyektől óvakodnunk kell, ha a bőrünk érzékeny a napfényre.

A nyári vakációnkat megkeserítheti, ha a nagy melegben megfeledkezünk róla, hogy a napfénytől a vízparti árnyék nem véd meg, hiszen még ott is annyi sugárzás éri a bőrünket, amely elegendő a bőrreakciók kiváltásához.



Csak óvatosan! – Hogy ne rémálom legyen a vakáció!

2017. július 31.

Nyár van…. a legtöbb család nekiindul az országnak, vagy egy határon túli vidéknek. A vakáció azonban könnyen rémálommá változhat, ha nem ügyelünk az utazással járó körülményekre. Kevesen gondolnak ugyanis arra, hogy egy hosszú autó-, vagy repülőútnak is megvannak a veszélyei, amelyek számos álmatlan éjszakát okozhatnak.

Hetekig tervezzük a nyaralást, gondosan becsomagolunk, aztán nekivágunk a nagyvilágnak. Csakhogy még egy alig kétórás utazás is megterheli ízületeinket, nem beszélve egy ennél is hosszabb autó-, buszos-, vagy repülőútról. Tesszük mindezt klímás járművekkel, amelyek szintén rossz hatással vannak szervezetünkre.

A repülőn álljunk fel, autóval álljunk meg időnként

Ízületeink az utazások alkalmával tartósan egy helyben, szinte mozdulatlanul pihennek, az ilyen természetellenes pozícióban azonban a véráramlás lelassul, gerincünk pedig kényszertartásban kénytelen egyensúlyozni a szűk helyen, az ülésben. Az utazás végére szinte észrevétlenül derék-, hát-, térd- és csípőfájdalom alakulhat ki, sőt, a sofőr lábfejében idegnyomás miatti zsibbadás, súlyosabb esetben bénulás is tapasztalható. Vezetés közben ugyanis lábunkat, a minél kényelmesebb vezetés miatt nekitámasztjuk a műszerfalnak, így a szárkapocs csont alsó részére tartós nyomás nehezedik.

„Egy, másfél óránként érdemes az autóval megállni, vonaton, repülőn felállni és megmozgatni végtagjainkat, egyéb testrészeinket, így serkentve a lelassult vérkeringést, megmozgatni a megfeszült, letapadt izmokat. A buszos utakon használjuk ki a pihenőket. Számítsunk arra, hogy esetleg utasként elszunyókálunk: egy nyakpárna tehermentesíti a nyakat és a gerincoszlopot az elernyedt állapotban” – fogalmazott Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa, gerincgyógyász.



Jó hír a cukorbetegeknek- megváltozik sok kenyér összetétele

2017. július 31.

A cukorbetegeknek igen szigorú diétát szükséges követniük, melynek egyik alapelve, hogy a fehér kenyér helyett teljes kiőrlésű pékárukat kell fogyasztaniuk a hirtelen vércukorszint emelkedés elkerülése miatt. Azonban a boltok polcain fellelhető, teljes kiőrlésűnek nevezett termékek sok esetben eddig alig tartalmaztak teljes kiőrlésű lisztet- egészen idáig. A változásokról Sárga Diánával, a Cukorbetegközpont dietetikusával beszélgettünk.

Nem tiltólistás a kenyér, ám nem mindegy, milyen

Máig sokan úgy gondolják, a cukorbetegek kénytelenek lemondani a kenyér fogyasztásáról, mivel rossz hatással van a vércukor szintjükre. Ez azonban csak részben igaz, ugyanis a fehér lisztből készült pékáruk gyors felszívódású szénhidrátokként valóban nagymértékben megemelik a vér glükóz szintjét, ellenben a magas rosttartalmú, teljes kiőrlésű készítményeket bátran a kosárba rakhatják a betegek.

A finomított gabonák feldolgozása során eltávolítják a maghéjat és a csírát, így velük együtt a rostok, vitaminok ásványi anyagok kb. 80%-át. Ezzel szemben a teljes kiőrlésű gabonák olyan szemekből állnak, amelyek a feldolgozás után is közel ugyan olyan arányban tartalmazzák a gabonaszem három részét (a maghéját, csíráját és gabonaszem belső részét), mint előtte.

Sárga Diána, a Cukorbetegközpont dietetikusa elmondta, a kenyér választásánál fontos, hogy a beteg figyelembe vegye azt, hogy a pékáru legalább fele magas rosttartalmú gabonából álljon, pl. teljes kiőrlésű búza/rozs/tönkölybúza/graham lisztből.



Igyak vagy ne igyak málnalevél teát szülés előtt?

2017. július 30.

Kismamák dilemmája a málnalevél tea körül…

  • Egyik kismama ismerősöm azt mondta, hogy ő málnalevél teát iszik, hogy könnyebben menjen neki a szülés. Javasolta kipróbálásra nekem is. Vettem is málnalevelet, és otthon láttam a tea csomagolására írva a következőt: „a málnalevél tea a hasmenés kezelésének egyik hatékony módja, illetve a málnalevélből főzött teával való öblögetés segít a torok- és garatgyulladás okozta kellemetlen tünetek mérséklésében”. Nem történt tévedés? Nekem nem hasmenésem van vagy garatgyulladásom!

Nem történt tévedés: a gyógynövényes könyvekben és a málnalevél teák csomagolásán is az olvasható, hogy hasmenésre és torok- illetve garattáji gyulladások kezelésére alkalmazható a málnalevélből készült tea. Emellett azonban egyéb alkalmazási területei is vannak, például a kismamáknál. Népgyógyászati megfigyelések szerint a málnalevél tea ajánlható a várandós kismamáknak a terhesség utolsó heteiben, mivel az segíti a kismedence izomzatának ellazulását, így az szüléskor tágulékonyabb lesz. Úgy tartják, hogy a málnalevél tea fogyasztása a 34. terhességi hetet követően az anyaméhet ellazítja, a méhnyakat felpuhítja, és ennek köszönhetően a vajúdás idejét lerövidíti és a vele járó fájdalmakat csökkenti. Egyes ajánlásokban a gyermekágyas időszak alatt is javasolják a fogyasztását.

  • Valóban ennyire jó lenne a málnalevél teája?

Míg népgyógyászati adatok szerint a málnalevél tea megkönnyíti és meggyorsítja a szülést, addig klinikai vizsgálatok eredményei nem igazolják egyértelműen azt, hogy a tea fogyasztásával a vajúdási munka vagy idő csökkenthető. Abban azonban egyetértés mutatkozik, hogy a málnalevél alkalmazása nagy múltra tekint vissza, használata a terhességben biztonságos, és annak a magzatra nézve káros hatása nincs.



7+1 tény az ásványi anyagokról - a sikeres diéta titka

2017. július 30.

A kiegyensúlyozott táplálkozásban a 15-30-55 energiaszázaléknyi fehérje-zsír-szénhidrát arány alapvető fontosságú, de ez önmagában nem elég. A szervezet zavartalan működéséhez megfelelő mennyiségű mikrotápanyagokra is szükség van.  

 

1. A tápanyagok

Táplálkozásunk során a szervezetünkbe jutó tápanyagokat makro- és mikrotápanyagokra oszthatjuk. A makrotápanyagokat a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok alkotják, míg a mikrotápanyagok legjelentősebb képviselői az ásványi anyagok (mineráliák) és a vitaminok. Ez utóbbiakból néhány g, mg, illetve egyes esetekben csak pár µg (mikrogramm) szükséges, de ebben a mennyiségben nélkülözhetetlenek, mivel ezek az anyagok biológiailag fontosak a szervezet működéséhez. 

2. Az ásványi anyagok

Egy egészséges felnőtt ember testtömegének mintegy 4 százaléka ásványi anyagokból áll, ezek legnagyobb része a csontokban található. A megfelelő mennyiség betartása azért nagyon fontos, mert nem csak a hiány, de a túlzott bevitel is káros az egészségre. A modern táplálkozástudományi kutatások eredményei is igazolják a régi mondást, mely szerint „Minden méreg és semmi se méreg, a dózis határozza meg azt, hogy mi a méreg”(Paracelsus).  

Egy-egy ásványi anyag több funkciót is ellát a szervezet zavartalan működése érdekében. Az egészség megőrzéséhez szükséges ásványi anyagok mennyiségét az életkor, a nem, az egészségi állapot, és egyes esetekben a fizikai aktivitás mértéke határozza meg. 

A napi ásványi anyag szükséglet meghatározás 7-10 nap átlagában értendő, mivel vannak olyan élelmiszerek (pl. máj, száraz hüvelyesek, halak, tojás), amelyeket nem fogyasztunk minden nap, így azok az ásványi anyagok, amelyeknek ezek az élelmiszerek a fő forrásai, csak 10 napos átlagban biztosíthatóak maradéktalanul.



10 pontos lista allergiások nyaralásához

2017. július 29.

A nyaralásra, utazásra való felkészülés része a nyaralóhely és az időpont kiválasztása, az útiterv, programok szervezése. Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont allergológusának segítségével összegyűjtöttük mi az, amire allergiásként érdemes még figyelni, mielőtt útnak indulunk.

Indulás előtt

1. A nyaralás időpontjának és helyszínének megválasztásakor vegyük figyelembe a számunkra komoly gondokat okozó növények virágzását. Ne menjünk olyan helyre és időpontban nyaralni, ahol és amikor a légkör telített az allergén pollenekkel.

2. Utazás előtt javasolt felkeresni kezelőorvosunkat, hogy beszerezhessük a szükséges gyógyszereket. A felírt készítményekből inkább többet vigyünk magunkkal és tartsuk őket eredeti csomagolásukban.

3. Ételallergiás beteg számára ajánlott előzetes információkat gyűjteni a helyi konyha jellegzetességeiről. Érdemes az allergén élelmiszer nevét a célország nyelvén is ismerni, hogy a készételek csomagolásán, éttermekben biztosan ellenőrizni tudjuk.

4. A szálláshely kiválasztásánál nem árt, ha figyelembe vesszük a következőket:

  • A tengerparti nyaralás előnyös az asztmától, krónikus köhögéstől szenvedők számára, de az allergiás, ekcémás betegek tüneteit is kedvezően befolyásolja a sós levegő.
  • A hegyvidék, tiszta levegőjével nagymértékben hozzájárul az allergiás, asztmás betegek állapotának javulásához. A magasság miatt egyaránt csökken a légszennyezettség és az allergének mennyisége is.
  • Szőnyegpadlós szobában nagyobb mennyiségben található háziporatka, így a poratka allergiások állapota rosszabbodhat.
  • Amennyiben a háziállatok szőrére fokozódnak tüneteink, úgy érdemes arról is tájékozódnunk, hogy az adott szálláshelyre háziállat bevihető-e. Allergének előfordulására így, még a leggondosabb takarítás mellett is számítanunk kell.
  • Penészgomba-allergia esetén kerüljük a medencéhez közeli, nedvesebb szobákat.


A kicsiknek is kell fényvédő?

2017. július 29.

A szülők akár a legfinomabb baba- és kisgyermek-kozmetikumokat is megveszik, ha az a gyermekük egészségét védi. Felmerül azonban a kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e arra, hogy a csecsemőt – szinte megszületésétől kezdve – fényvédő készítményekkel is bekenjék. Vagy igazuk lenne azoknak, akik szerint kell a D-vitamin a szervezetbe, ezért napozzon csak a csecsemő és a kisgyermek?

Erős napfény esetén az ultraibolya (UV) sugarak károsító hatásától védeni kell a bébiket és a kicsiket

A bőr nem felejt,- azaz az évek során a bőrt érő UV-adagok összeadódnak, és magasabb „összegek” elérésekor számos bőrbetegség, köztük a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának a valószínűsége is jelentősen megnő.

  • A csecsemőkori napozás különösen veszélyes, mert a csecsemők kevés védő-pigmenttel (melaninnal) rendelkező, érzékeny, vékony bőrében adott mennyiségű UV-sugárzás nagyobb mértékű károsodást idéz elő, mint felnőtteknél. Emellett, a bébik bőre a kiszáradásra hajlamosabb, mint a felnőtteké, és ha ez megtörténik, akkor a száraz bőr ideális behatolási kapu lehet többféle kórokozó (pl. baktériumok) számára.
     
  • Bébiket sem fényvédő készítményekkel, sem fényvédők nélkül, közvetlen, erős napfényre helyezni és napoztatni nem szabad; még nyaralások, síelések alkalmával sem! Kifejezetten kerülendő a meleg, napfényes napokon a 11 és 15 óra közötti kinn tartózkodás, napoztatás. Babakocsiban is csak megfelelő fizikai védelemmel ellátott módon szabad levegőztetni a csecsemőket; azaz babakocsira szerelt napernyővel, csecsemőre adott világos, lehetőleg fehér színű vászonsapkával vagy –kalappal, teljes testet fedő vékony ruházattal.
     
  • Egy év feletti kisgyermekeknél a kúszás-mászás, futkározás miatt már nehezebben oldható az meg, hogy a ne tartózkodjanak a napon. Arra azért ügyelni kell, hogy ne égjenek le a kicsik: a bőrt megfelelően takaró, szellőző öltözet mellett, gondoskodni kell a fényvédők alkalmazásáról is,- az arcon és a testen egyaránt.


Polleninvázió - 10+1 jó tanács allergiásoknak

2017. július 28.

Hosszú, száraz nyarunk van, ami nem csupán a mezőgazdaság, de a pollenallergiától szenvedő milliók számára is rossz hír. Igen, jól olvasták: a levegőben szálló növényi részecskékre érzékeny honfitársaink száma egyes becslések szerint eléri a három milliót.  

 

Az allergia folyományaként gyakran kifejlődő, jóval komolyabb tünetekkel járó asztmától szenvedők száma meghaladja a 300 ezret Magyarországon. Ha így haladunk, pár éven belül minden második magyar a saját bőrén tapasztalhatja az allergiás rohamok kínjait. 

Mi az allergia?

Az allergia tulajdonképpen a szervezet védekező rendszerének kóros túlműködése. E túlműködés lényege, hogy az immunrendszer a minket körülvevő amúgy teljesen hétköznapi, betegségeket nem okozó anyagokkal szemben is támadást indít, köztük a virágpor (pollen) ellen is. 
Még ha magunk nem vagyunk is érintettek a problémában, szinte bizonyos, hogy egy vagy több ismerősünk, rokonunk a legforróbb évszak beköszöntése után nem csupán a hőséggel, de az allergia tüneteivel is kénytelen megbirkózni, együtt élni. 

A kóros immunválaszt számos formában tapasztalhatjuk meg. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak az allergénekkel való érintkezés nyomán a bőrön kialakuló különböző csalánkiütések és sömörök. Könnyezéssel és kötőhártya-gyulladással jár, ha a szem kötőhártyája érzékeny az egyes pollenekre, míg a tüsszögés, az orrfolyás és viszketés az orr nyálkahártyájának érzékenységét mutatja. A legsúlyosabb esetekben a légutakban található hörgők duzzadnak meg az allergének nyomán, így ez a fajta túlérzékenység olykor komoly légzési nehézséggel is járó asztmát okozhat. A kezeletlen allergia rosszabbodhat is, ezért forduljon orvoshoz mielőbb.



Így akartunk gyereket régen – és így ma

2017. július 28.

Előbb-utóbb a legtöbb párnál eljön a pillanat, amikor elérkezettnek látják a családalapítás idejét. A gyermekvállalás életünk egyik legmeghatározóbb döntése, tele izgalmakkal, kihívásokkal és semmi máshoz nem hasonlítható szépségekkel. Azonban egy új élet megfoganása nem csak elhatározás kérdése, megfelelő tudatosságra és testi-lelki harmóniára is szükség van hozzá. A termékenység kérdése ókori elődeink életében is központi szerepet töltött be, ám ők úgy gondolták, a gyermekáldás érdekében elegendő jóban lenni isteneikkel.

Istenanyák tisztelete és termékenységi szimbólumok

Már a civilizáció kezdetén is tiszteltek termékenységi istenanyákat: a bőséges gyermekáldás érdekében szertartásokkal, szimbolikusan kötött nászokkal és különféle áldozatokkal próbálták elődeink az adott istenség jóindulatát elnyerni. A legősibb istennő a sumér Innin volt, akit Istarként vagy Astartaként is említenek más mitológiákban. Ám minden bizonnyal a görög Aphrodité – akinek a római mitológiában Vénusz a megfelelője – a leghíresebb istennő. Nem véletlen, hogy Vénusz szobor néven emlegetünk minden termékenységi jelképként funkcionáló alkotást, beleértve a híres milói és willendorfi Vénusz szobrokat. A korabeli népek az istennők ábrázolásában a hangsúlyos női formákkal is a termékenységhez fűződő viszonyukat kívánták befolyásolni. Az ókori Hellászban más termékenység- és anyaistennőket is számon tartottak: nagy tiszteletnek örvendett Démétér és Artemisz is, akinek a hajadonok áldozatot mutattak be házasságkötésük előtt. Utóbbi római megfelelője Diana volt, akihez köthetően vált a fogantatás egyik szimbólumává a dió. Rendszeresen ábrázolták ugyanis diófa alatt állva, ünnepét diófák árnyékában tartották a rómaiak. „A szapora diótermés szapora gyermekáldással jár” tartja a régi magyar népi mondás, amely remekül jelzi, hogy a dió mint termékenységi jelkép a mi hagyományainkban is fontos szerepet kapott a tulipán és a liliom mellett. Utóbbiak egyébként a női alakot, nőiességet szimbolizálják.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...576577578...609
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.