Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Anyamonológok: tabuk nélkül az anyaság mindkét oldaláról

2017. június 03.

Máté Krisztina cukormáz nélküli filmet forgatott…

Tizenhárom édesanya és egy tizennegyedik, aki riporterként segít nekik abban, hogy őszintén beszéljenek életük bizonyára legnagyobb kihívásairól, a gyermekvállalásról, a szülésről, a gyermeknevelésről. Máté Krisztina rövidfilmje.

Tabuk és álszent pátosz nélkül forgatott riportfilmet az anyaságról Máté Krisztina. Az Anyamonológok című alkotásban 13 különböző korú, típusú, élethelyzetű édesanya osztja meg élményeit az anyaságról nem elhallgatva kétségeiket, félelmeiket, rossz élményeiket sem. Ugyanakkor a gyakran megható, máskor humoros, de leginkább nagyon valóságos mondatokból, gesztusokból mégis kirajzolódik az anyaság igazi szépsége.

A 23 perces alkotást ünnepélyes bemutatón vetítették le a sajtó képviselőinek Anyák napja előtt. Az eseményen megjelentek a filmben szereplő édesanyák is.

Máté Krisztina, aki riporterként, rendezőként és producerként is közreműködött a film elkészítésében elmondta: „Édesanyaként sokan éreznek lelkiismeret-furdalást azért, mert nem azt, nem úgy, vagy nem akkor érzik, ahogy azt az anyák nagy könyvében megírták. A magyar társadalomban szinte tabunak számít a szülés utáni depresszió, de sokan néznek rossz szemmel a kisgyerek mellett is karrierjét építő nőkre is. Ezzel a filmmel azt szerettem volna megmutatni, hogy a kétség és a határozottság, a gyengeség és az erő nem zárja ki egymást; nincsenek tökéletes anyák, a jó anyák viszont sokfélék, nem húzható rájuk séma”.



Ön is tehet azért, hogy allergiásként (el)ismerjék a betegségét!

2017. június 02.

Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, sokan még mindig nem veszik elég komolyan, a betegség a többség megítélése szerint az enyhe, „csak allergia” kategóriába esik. Ön is tapasztalja, hogy tejallergiásként gyakran kínálják laktózmentes termékekkel, mert nem tudják, melyik fogalom mit takar? Vagy gluténérzékeny, de ismerősei szerint egy kis kóstoló nem árthat a gluténtartalmú fogásokból? Esetleg nem értik, hogy mitől könnyezik olykor a pollenszezonban? Könnyítse meg a saját életét és segítse a környezetében élőket azzal, hogy kitölti az allergiás betegek életminőségét felmérő kérdőívet, és így hozzájárul a betegség jobb megismertetéséhez!

A Budai Irgalmasrendi Kórház Allergológia és Immunológia Osztálya, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szociológia Tanszéke és a Budai Allergiaközpont felmérést végez az allergiában szenvedő betegek körében. Prof. Nékám Kristóf allergológus közlése szerint a kutatás célja, hogy az érintett betegek válaszainak elemzésével hozzájáruljon az allergiás megbetegedések társadalmi jelentőségének hatékonyabb felismertetéséhez, az allergiás betegellátás szervezettebbé tételéhez. „A kérdésekre adott válaszokból vizsgálni tudjuk az allergiában szenvedő betegek életmódja, betegségkezelési stratégiái és állapotváltozása közti összefüggéseket. Szándékunk, hogy a kapott eredmények felhasználásával is közelebb kerüljünk az allergiás betegek életminőségének javításához.”

Az információ hiánya is akadályozza a betegségek megfelelő kezelését

Nékám Kristóf professzor elmondta, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben megduplázódott az allergiás betegek száma Magyarországon, még mindig nagyon keveset tudunk a betegségről. Tapasztalatai szerint a betegszám emelkedést nem követte a különböző allergiák jobb megismerése. 
„Sem a betegek, sem a környezetükben élők nem tudnak eleget a betegségükről, ez pedig nagymértékben megnehezíti a kezelést, a jobb életminőség elérését. A bevezetőben említett példáknál maradva, nagyon sokan nem értik, hogy az ételallergiások diétáját mennyire szigorúan kell venni, nem tudják mi a különbség az ételérzékenység és az ételallergia között, de sokszor az érintettek maguk is hajlamosak elbagatellizálni a betegségüket.” 
Ez azt jelenti, hogy sok beteg évek óra nincs jól, de nem fordul orvoshoz szakszerű kezelésért, inkább csak beszalad pollenszezon elején a patikába valamilyen recept nélkül vásárolható készítményért. Először jobban lesz, de az idő múlásával már a korábban bevált gyógyszer nem használ, erősödnek a tünetei, és nem ritka eset, hogy orvoshoz már csak akkor kerül, ha az életminőségét erősen rontó tünetei vannak, több allergiája kialakult, vagy - súlyosabb esetben - már asztmatikus tünetei is jelentkeznek.



Mennyi ideig kell napon tartózkodni a kellő D-vitamin-szinthez?

2017. június 02.

Spanyol kutatók kiszámolták, hogy mennyi ideig kell napon tartózkodni, hogy a szervezet hozzájusson a szükséges D-vitaminmennyiséghez: míg tavasszal és nyáron elegendő 10-20 perc, addig télen legalább két óra szükséges.

A Valenciai Egyetem napsugárzás-kutató csoportja a Science of the Total Environment folyóiratban ismertette tanulmányának eredményeit.

Annak ellenére, hogy Spanyolországban magas a napfényes órák száma, a spanyol népesség különböző csoportjaiban magas a D-vitamin-hiány, amely számos betegség kockázatát hordozza felnőttek esetében – mondta María Antonia Serrano, a tanulmány vezető szerzője.

Mivel nagyon kevés élelmiszer tartalmazza ezt a vitamint, a szervezet számára a fő forrást a napsugárzás eredményeként a bőrben végbemenő szintézis jelenti.

Serrano és kollégái megbecsülték azt az időt, amely az ajánlott mennyiség – napi ezer NE (nemzetközi egység) D-vitamin – beviteléhez szükséges olyan térségben, mint Valencia városa, ahol egész évben magas a napfényes órák száma.

A kutatók elemezték az ultraibolya sugárzást dél körül minden évszak egy-egy hónapján át 2003 és 2010 között. A kapott adatok alapján kiszámolták a bőrvörösséget okozó időtartamot.

Kimutatták, hogy júliusban a III-as bőrtípusú embereknek – a spanyolok többsége – nem szabad 29 percnél többet a napon tölteniük, ha el akarják kerülni a bőrvörösséget. Januárban azonban akár 150 percig is napon lehetnek.



Csakrák, testünk energiaközpontjai

2017. június 01.

A testben mérhetően hét energiaközpont található, sőt vannak olyan teóriák, melyek kilenc, illetve tizenkét fő energiaközpontról, úgynevezett csakráról tesznek említést. Nem tisztünk eldönteni, hogy téved-e valaki, ha az energiaközpontok kérdése kerül szóba. Az indiai tradíció szerinti hét energiaközponttal, vagyis a hét csakrával azonban érdemes megismerkednünk.

A csakrák és összefüggéseik 
A testünk hét energetikai központját már igen korai időkben érzékelték. Indiától az ókorig, a középkortól napjainkig vannak említések a csakrákról. Az ókorban például a Naprendszer hét fő bolygóját ismerték, és ezeknek feleltették meg a hét energiaközpontot. Egy olyan összefüggő rendszert figyeltek meg eleink, mely ugyanúgy összefüggő rendszert alkot, mint a Naprendszerünk, az Univerzum. Speciális területei összefüggést mutatnak a tudatállapotainkkal viselkedésünkkel, személyiségünkkel és életünkkel. Wilhelm Reich pszichológus már az ezernyolcszázas évek végén, az ezerkilencszázas évek elején felismerte, hogy az elnyomott érzések gócot alkotnak a test meghatározott területein, és megbetegítik azt. A félelem a nyakban, míg az együttérzés a szívben összpontosul. Megfigyelései egybeesnek az indiai csakrák tanaival. 

Hol vannak a csakrák? 
A hét csakra a törzs és a fej meghatározott pontjain található, a test tengelyvonalán. A különböző leírások nagyjából azonos helyre helyezik, és a csakrák, mint energiacsokrok méretében is többnyire egyező leírásokat találunk. (Egyes megfigyelők például almához, narancshoz viszonyítják a csakra központ méretét.) Annak valójában nem sok jelentősége van, hogy egy-egy csakra például hány centire helyezkedik el a köldöktől, mivel a testhez viszonyított adatok minden embernél mások. A kínaiak például egy hüvelykujjnyi mértékegységben gondolkodtak. 

 



Féltsük-e kicsiket az antibiotikumoktól?

2017. május 31.

Egy aggódó anyuka kérdései a gyerek antibiotikum szedésével kapcsolatban és Dr. Budai Marianna szakszerű válaszai arról, hogy kell-e félnünk a gyerekünknek felírt antibiotikumoktól…

  • Aggódom, mert a kétéves lányomnak antibiotikumot írt fel az orvos. Igaz, hogy csúnyán köhög már egy ideje és láza is van. Biztos, hogy kell az antibiotikum? Annyi rosszat hallottam róla…

Ne aggodalmaskodjon feleslegesen! Az orvos megvizsgálta a gyermeket, látta az állapotát, mérlegelt, és biztosan helyen döntött, amikor felírta az antibiotikumot. Napjainkban kicsit visszafogottabbak az orvosok az antibiotikumok felírását illetően, mint évekkel ezelőtt; általában csak akkor rendelnek antibiotikumokat, ha arra valóban szükség van. Vannak olyan betegségek, amelyek hatásos kezelésére csak a megfelelően megválasztott antibiotikumok alkalmasak.

  • Meddig kell szednie a gyógyszert a gyereknek?

Hatóanyagtól és készítménytől függően ez eltérő lehet. Az önnek felírt „kanalast”, ami egy penicillin-származékot tartalmaz, például hét napon keresztül napi kétszer kell bevenni a gyógyulás érdekében.

  • Lehet, hogy rossz ötlet, de mi lenne, ha kicsit kevesebbet adnék csak belőle a lányomnak? Kapná hét napon keresztül, csak mindig kicsit kevesebbet…

Ne tegye! Ezzel csak árthat a gyereknek! Erre szokták azt mondani, hogy a „pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”. Ha kisebb dózisban adja a gyógyszert azzal éppúgy bajt okozhat, mintha túladagolja! Ugyanis, ha a szükségesnél kevesebb antibiotikum jut be a gyermek szervezetébe, akkor lehetséges, hogy az nem lesz elegendő a kórokozó baktériumok elpusztításához. Ellenben, ahhoz már elég lehet a kisebb mennyiség is, hogy a baktériumok különböző módszereket fejlesszenek ki, amikkel visszaverhetik az antibiotikum támadását, azaz ellenállóvá, rezisztenssé válhatnak a szerrel szemben. Ha aluladagolja az antibiotikumot, vagy az előírtnál hamarabb abbahagyja annak a szedését, akkor ez akár a készítmény hatástalanná válásához is vezethet.



Köhög és nehezen kap levegőt mozgás közben?

2017. május 31.

A fizikai terhelésre jelentkező fulladás, nehézlégzés gyakran az asztma jellegzetes, első tünete. A probléma hátterében azonban egy másik betegség, a hangszalagok rendellenes működése is állhat, melynek orvoslása eltérő típusú kezelést igényel.

Rosszul működő hangszalagok

Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. A gyakran nehézlégzéssel, köhögéssel jelentkező tünetek kapcsán légzésfunkciós vizsgálattal állapítható meg a betegség diagnózisa. Kevésbé ismert és ritka kórkép a paradox hangszalag működéssel járó megbetegedés, mely szintén okozhat légzési nehézséggel járó tüneteket – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A panaszokat a fizikai megerőltetés mellett stressz is kiválthatja, melyek következtében a hangszalagok megfeszülnek, összeszorulnak és ilyen módon megnehezítik a normál légzést. A ritka elváltozás az Ohio State University Medical Center által elvégzett kutatás nyomán került előtérbe.

Kettős probléma

A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a sportolók néhány százalékát érinti ez a típusú hangszalag mozgási rendellenesség. A kezeletlen elváltozás a teljesítményüket is negatívan befolyásolja. Élsportolók esetében a betegség diagnózisát nehezíti, hogy kiváló kondíciójuk sokszor kompenzálja a tüneteket, így az elváltozás akár hosszabb ideig is lappanghat. A betegség megállapítását tovább bonyolítja, hogy a két betegség gyakran együtt van jelen: az asztmás betegek egy részénél a hangszalagok paradox mozgási rendellenessége is megfigyelhető, a betegek azonban többnyire csak az asztma tünetei ellen részesülnek kezelésben.



Csak gyógyszertárakban lesz kapható több megfázás elleni készítmény

2017. május 30.

A jövőben csak gyógyszertárakban lesz kapható több paracetamol tartalmú, megfázás elleni készítmény - közölte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).

A közlemény szerint az intézet a betegek biztonsága érdekében vizsgálta felül korábbi gyakorlatát, a paracetamol hatóanyag-tartalmú készítmények ugyanis bár a betegtájékoztatóban előírt adagolás mellett biztonságosan alkalmazhatóak, nagyobb mennyiség bevétele súlyos májkárosodáshoz vezethet.

Az érintett készítmények listája megtalálható az OGYÉI honlapján.

Mivel a paracetamol nagyon sok megfázás elleni, többféle hatóanyagot tartalmazó, vagyis kombinációs gyógyszerben is megtalálható, előfordul, hogy a betegek túllépik a megengedett napi adagot - írták. Nem ritka, hogy a náthás, lázzal, fejfájással küszködő betegek különböző forró italporokkal kúrálják magukat, kombinálva szintén paracetamolt tartalmazó láz- és/vagy fájdalomcsillapítókkal.

Ezért fontos, hogy a betegek tisztában legyenek a paracetamol tartalmú készítmények megfelelő adagolásával - hangsúlyozták, hozzátéve: erről a gyógyszerésznél vagy a háziorvosnál, illetve az OGYÉI-nél érdemes tájékozódni.



Kispapák mágikus átváltozása – Macho férfiból gyengéd kispapa

2017. május 30.

Rengeteg szakirodalom foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy az édesanya hogyan alakul át akár mentálisan, akár biológiai aspektusból a szülést követően. Az új kutatások azt hangsúlyozzák, hogy bizony az édesapák is változnak, sőt gyökeres átalakuláson mennek keresztül…

Kevés kutatás született arról, hogy a férfiak testére és agyára milyen hatással van a gyerekük megszületése. A téma azonban egyre több szakembert inspirál, akik tudományosan is megerősítik: minden jel arra mutat, hogy a férfiak agya már nem lesz ugyanaz, miután a gyerekük világra jön.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy egy gyerek nemcsak az anya, hanem az apa testén is nyomokat hagy, és nem a nők kizárólagos kiváltsága/kötelessége, hogy szülők legyenek. Már a terhesség időszaka sem múlik el nyomtalanul: vannak olyan kispapák, akik a kismamákéhoz kísértetiesen hasonló tüneteket mutatnak: felszednek pár kilót, hányingerre kezdenek panaszkodni, fura ételeket kívánnak, sajogni kezd a hátuk, éjszakánként álmatlanul forgolódnak, és nappal is ingadozik a hangulatuk. Ez a pszichoszomatikus tünetcsoport annyira valóságos, hogy neve is van: Couvade-szindrómának nevezik, és a kutatások arra jutottak, hogy a jelenség nem pszichológiai anomália, hanem biológiai alkalmazkodás egy új, a fajfenntartás szempontjából elég kritikus helyzethez.

Agyi és hormonális változások a kispapáknál

Egy friss kutatásban sikerült kimutatni, hogy a férfiak tesztoszteron (férfi nemi hormon) szintje jelentősen lecsökken amikor apává válnak. A Hormones ans Behavior című tudományos folyóirat legújabb számában a Fülöp-szigeteken élő fiatal városi férfiakat vizsgálták négy és fél év eltéréssel. Mindkét alkalommal nyálmintát vettek, amiből megállapították a résztvevők tesztoszteron szintjét, illetve kérdéseket tettek fel a családi állapotukkal és a szexuális életükkel kapcsolatban. A kezdeti 433 férfiból négy és fél év múlva 153-an váltak apává. Az ő tesztoszteron szintjük átlagosan alacsonyabb lett a későbbi mérés alkalmával, mint a nőtlenül és gyermektelenül maradt 152 férfinek, vagy a megnősült, ám apává nem váló 48 férfinek. Ez az eredmény azt támasztja alá, hogy a szociális környezet változásai jelentősen befolyásolhatják a hormonrendszert.



Hányszor lehet egymás után fogat fehéríteni? 5 módszer a hatékony fogfehérítésre

2017. május 29.

Az életkor előrehaladtával szinte törvényszerűen bekövetkező egészségi állapot hanyatlás fogainkon is megmutatkozik. A fog szerkezetét érintő elváltozásokon túl a laikus számára is szemmel látható fogzománc elszíneződéséről ejtsünk most pár szót.

Gyermekkorban a maradandó fogaink kibújása után elmondhatjuk, hogy fogsorunknak van egy természetes, egyéni színe, hófehér fogsorral senki nem születik. Ez az eredeti fogszín életmódtól függően kinél-kinél mikor színeződik el. A kávéfogyasztás, cigarettázás, a különböző ételfestékek több árnyalatot sötétíthetnek fogainkon. Ha ez az elszíneződés olyan mértéket ölt, ami már számunkra zavaró, vagy életkörülményeink, pl. munkakörünk megkívánja, hogy fogsorunk ápolt, fehér színű legyen, akkor szoktunk elgondolkodni a fogfehérítés lehetőségein.

A fogfehérítésnek több módszere ismert. A fogfehérítő hatóanyagot tartalmazó fogkrémektől sajnos nem várhatunk csodát, önmagukban nem állítják helyre egykönnyen az elsárgult fogak eredeti színét. Hosszú időn át tartó következetes alkalmazásukkal maximum egy árnyalatot tudunk világosítani fogfehérítős fogkrém használatával. Ha mindenféleképpen otthoni megoldást keresünk, ami eredményes is, az éjszaka használatos fogfehérítő sín jöhet szóba. Kissé kényelmetlen, de 100%-os hatékonyságú a végeredmény, s hatását is hosszabb ideig tartja meg. 4-6 színárnyalatot tudunk javítani fogainkon, s 1-3 évig fennálló hatást is elérhetünk, ha az előírásnak megfelelően alkalmazzuk. A lenyomatvétel után készített sín a fogív és fogak alakját követi, kényelmes, viselése nem jár fájdalommal. A sínbe helyezett speciális fogfehérítő anyagnak köszönhetően lesz fogunk újra tündöklő. Kúraszerűen kell hordani a sínt, a fogorvossal egyeztetett időintervallumnak megfelelően, egyénre szabottan.

 



A rák nem az idősek betegsége többé

2017. május 29.

A rák nem az időskorúak betegsége többé: Magyarországon a 35–64 év közötti korosztályban a daganatos betegség okozta halálozás nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. A másik figyelemfelkeltő statisztika, hogy a halálos kimenetelű rákos megbetegedések több mint 40%-a megelőzhető lett volna. „A megelőzés a leghatásosabb és leginkább költséghatékony módszer a rák kialakulásának és terjedésének kontrollálására.” – hangsúlyozzák a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakértői a Rákellenes Világnap alkalmával.

A 35 és 64 év közötti korosztályban a daganatos megbetegedés a vezető halálozási ok. A 65 évnél fiatalabbak körében az előfordulási aránya Magyarországon 38 százalék, míg 65 év felett 22 százalékos. Vagyis a rák egyre inkább sújtja azt az aktív korosztályt, akinek még gondoskodnia kell a gyermekeiről, és a szülei már támogatására számítanak. Ezért is különösen fontos hangsúlyozni a megelőzés szerepét. A World Cancer Research Fund International adatai szerint a rákos diagnózisok 25 százalékánál, a halálos kimenetelű eseteknek pedig még ennél is nagyobb hányadánál, 40 százalékánál derül ki, hogy a betegség elkerülhető lett volna, ha a páciensek nem hanyagolják el az életmódbeli változásokat.

„A rákot sokan kivédhetetlen, halálos betegségeként azonosítják. Az egyén megbetegedésének lehetőségét számtalan kockázati tényező alakíthatja, amelyek közül néhányat nem lehet befolyásolni, így az életkort vagy az öröklődést. Vannak azonban olyan kockázati tényezők, mint például az életmód, a lelki és fizikai egyensúly, amelyért tudatosan lehet tenni.” – fogalmazott Lex Zsuzsanna a Culevit Kft. cégvezetője.

 



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...577578579...598
hírek, aktualitások

Itt a tavasz, és a szemallergia is

2025. április 29.

A tavaszi napsütés sokak számára nem csak örömöt, hanem kellemetlenséget is hoz. A pollenszezon kezdetével milliók életét érinti a szemallergia. A pollenhelyzet súlyosbodik és egyre több ember életminőségét rontja. Az Alensa körképe szerint a szemallergia globális kihívást jelent, és a megoldás a megelőzésben rejlik.

Az allergia terjedése

Az allergének olyan külső anyagok, amelyek allergiás reakciót váltanak ki, a légzőrendszeren, emésztőrendszeren vagy a bőrön keresztül juthatnak a szervezetbe. Minden beteg egyedi küszöbértékkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a mennyiségű allergén, ami az egyik személynél tolerálható, másoknál súlyos reakciót válthat ki. Az allergiás rhinitisben szenvedő betegek gyakran tapasztalnak szemtüneteket is, mint például viszketést, irritációt, kivörösödést vagy könnyezést, ezt allergiás kötőhártya-gyulladásnak is nevezzük. Az allergiás reakció a szemhéjat is érintheti, a területén duzzadás, börpír, víszketés és ritka esetekben ekcéma is megjelenhet. A szemallergia lehet szezonális – tarthat a tavaszi, őszi időszakban, amikor a pollenek koncentrációja magasabb a levegőben, vagy lehet állandó, ha az érintett szőr és por allergiában is szenved.

A pollen-allergiában szenvedők számának növekedése világszerte megfigyelhető, különösen a fejlett országokban és a városi környezetekben élők körében. Míg az Egyesült Államokban évente körülbelül 85 millió felnőtt szenved allergiás náthában, a helyzet világszinten egyre aggasztóbb.

Itthon sem jó a helyzet

Magyarország helyzete különösen aggasztó az allergiás megbetegedések szempontjából, ugyanis hazánk Európa egyik allergizálóbb területe a parlagfű tekintetében.  A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a magyar lakosság közel 25%-át érinti a parlagfű-allergia. A helyzet az ország déli részén a legsúlyosabb, ahol a szezonális allergiás rhinitisben szenvedő felnőtt betegek több mint 80%-ánál mutatható ki parlagfű-érzékenység a bőrtesztek során. A parlagfű térnyerése hazánkból indult, és innen kezdte meg térhódítását Közép- és Kelet-Európában. A probléma nem csak önmagában a parlagfű jelenlétében rejlik, hanem abban is, hogy az európai pollentérkép folyamatosan változik. Sokak számára egyes fűfajták, gyomnövények és csalánfélék virágai is allergizáló lehetnek.  Ezt befolyásolják olyan kulturális tényezők is, mint például új növényfajok, mint például a nyír-, a ciprus vagy a tölgyfák  betelepítése a városi parkokban, valamint a klímaváltozás hatásai. E miatt a magyar lakosságnak nem csak a parlagfűvel kell megküzdenie, hanem egy folyamatosan bővülő allergén-palettával is, ami még inkább próbára teszi az érzékeny szemeket és légutakat.

Emésztő gondok – A puffadás, és étrendi megoldásai

2025. április 28.

Mit tud a FODMAP étrend?


A FODMAP nem egy újabb divatdiéta, hanem orvosi bizonyítékokkal és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás étrend, melyet az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésére dolgoztak ki az ausztráliai Monash Egyetemen.
Az alacsony FODMAP étrend az egyetlen bizonyítékokon alapuló és hatékony étrend az IBS kezelésében, melyet a hazai szakmai irányelv is egyértelműen javasol.
Irodalmi adatok szerint IBS-es betegeknél az alacsony FODMAP diéta hatására 74-86%-ban csökkenek az emésztőrendszeri tünetek.
A FODMAP étrend IBS-en kívül számos betegség gyomor-bélrendszeri tüneteinek enyhítésében is hatásosnak bizonyult, mint például gyulladásos bélbetegségek, SIBO, funkcionális diszpepszia, endometriosis és a hasfájós csecsemőknél (itt a szoptató édesanyának kell követnie az étrendet).
Az diéta betarthatósága szempontjából fontos, hogy helyettesítésen és nem kizáráson alapul, így például a magas FODMAP tartalmú alma helyett narancsot, míg a fokhagyma helyett metélőhagymát választhat a páciens.


Mi a puffadás? Miért puffadunk?


A puffadás szubjektív gáz-, nyomás- és teltségérzetet jelent, mely jelentkezet a has felső, középső vagy alsó részén. A páciensek gyakran úgy írják le ezt a jelenséget, hogy olyan „a hasam, mint egy lufi”, vagy „mintha várandós lennék”. (1)
Nem kell, hogy egyedül érezzük magunkat, ha érintettek vagyunk. A puffadás az átlag népesség 16-31%-ában fordul elő, az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedőknél pedig ennél is magasabb arányban: 66-90%-ban. (Az IBS olyan emésztőrendszeri betegség, amikor nem mutatható ki szervi ok a beteg tünetei és a hasi fájdalom között.)
A puffadás kialakulását tekintve összetett jelenség, társulhat felszívódási zavarokhoz (pl.: tej- és a gyümölcscukor malabszorbcióhoz, amely túlzott hidrogéngáz termelődéssel jár) és egyéb betegségekhez. A puffadás gyakori túlsúly esetén, ilyenkor a megnövekedett hasűri nyomás is hozzájárul ehhez a tünethez.
Étrendi szempontból puffadáshoz vezethetnek a nehezen emészthető, túl zsíros élelmiszerek, ételek és az ún. erjedő szénhidrátok, FODMAP-ok amelyekről az alábbiakban lesz szó.


Mi a FODMAP?

A FODMAP egy mozaikszó, azoknak a szénhidráttípusoknak a kezdőbetűiből „olvadt össze”, amik kerülendők vagy csak kis mennyiségben fogyaszthatók. Ezek az ún. fermentábilis vagy „erjedő”, rosszul felszívódó szénhidrátok: Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides And Polios. A FODMAP-ok közös tulajdonsága, hogy:


a bélben található baktériumok bontják, fermentálják ezeket a szénhidrátokat gázképződés közben – a folyamat puffadáshoz vezethet
extra vizet kötnek meg a bélben, ezzel magyarázhatók az IBS hasmenéses tünetei
az extra víz és gáz a bélfal feszüléséhez, kitágulásához vezet, ami – különösen az arra érzékeny egyéneknél – fájdalommal jár. (2, 3, 4)
fontos! az élelmiszerek, ételek többsége nem sorolható az abszolút tiltott vagy az abszolút javasolt kategóriába – mivel azok FODMAP tartalma az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Bizonyos konyhatechnológiai eljárásokkal, pl.: áztatással csökkenthető a FODMAP-tartalom. (3, 5)

Mi a véleménye a neurológusnak a migrén piercingről?

2025. április 28.

Aki krónikus migrénnel küzd, szinte mindennel hajlandó megpróbálkozni, amitől a panaszok enyhülését reméli. Így jutnak el néhányan a migrén piercingig, amelyről dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa mondta el a szakmai állásfoglalást és a véleményét.

Miért fontos a migrén kivizsgálása?

A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben rendszerint neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat, akár belgyógyászati, akár szemészeti, fogászati téren és bizonyos esetekben képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is szükséges lehet.
– A migrénes fejfájás kivizsgálása és kezelése mindenképpen orvosi feladat, már csak azért is, mert a nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis a kezelési mód lesz a kiváltó ok is egyben – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
– Általában a rohamok súlyossága és gyakorisága határozza meg, milyen gyógyszert javaslunk. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamnál igazak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor tudni kell, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál többször nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.
Létezik megelőző kezelés is, az úgynevezett profilaxis, ami akkor javasolt, ha havi 4-5 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem reagáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Ide tartozó szerek például bizonyos antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, bétablokkolók– csakis megfelelő orvosi felügyelet mellett. Ugyancsak beválhat krónikus migrén ellen a Botox-terápia. A Botox-injekciókat a fej és a nyak területére injektáljuk, hogy a benne található exotoxin nevű anyag csökkentse azt a feszültséget, görcsösséget az adott izmokban, ami kiváltója lehet a migrénes rohamoknak. A kúraszerűen alkalmazott Botox-terápia már 10-14 napon után hatékony lehet, és ha 3 havonta megismételjük a kezelést, akár tartósan is meg lehet szabadulni a rettenetes migrénes fejfájástól. 

Milyen más módszerekkel próbálkoznak a migrénesek?

Egy 2002-es felmérés szerint a fejfájós páciensek 85%-a alkalmazott már valamilyen alternatív terápiát, és 60%-uk hatékonynak is érezte azt. Az American Headache Society és egy másik szervezet a Petasites hybridus (acsalapu) nevű gyógynövénnyel kapcsolatban fogadta el azokat a kutatásokat, amelyek szerint csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát és súlyosságát. (Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alkalmazáskor rendszeresen ellenőrizni kell a májenzimek szintjét.) Kevésbé erős bizonyítékok támasztják alá néhány további étrend kiegészítő hatásosságát, de van, akinél beválik a magnézium, a B2 vitamin, a Q10 koenzim és a melatonin. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a masszázs, a jóga, az akupresszúra és az akupunktúra is.