Veszélyes a szorongás babavárás alatt

2018. február 21.

Elkészül-e időben a babaszoba, mit ehetek, ami jó a babának, egészséges lesz-e a kicsi, milyen lesz a szülés? Megannyi hasonló kérdésen gyötrődnek a kismamák, ami sok idegeskedést okoz. Ezek a stresszhatások szinte elkerülhetetlenek, viszont komoly következményekkel járhatnak: kihathatnak a kicsi fejlődésére is. Így baba és mama egészsége érdekében fontos, hogy a várandósságot jellemző nehézségeken is igyekezzünk nyugalommal túljutni, minden esetben mérlegeljük, valóban megéri-e a probléma az aggódást.

A várandósság kétségkívül a legtöbb nő életében az egyik legszebb időszak, de egyben a legstresszesebb is. Különösen első terhesség esetében, hiszen ilyenkor a kezdő kismama minden teendőt, és a babavárással járó tünetet szorongással kezel. A megválaszolatlan kérdések feletti pánikkal vagy a túlzott megfelelni akarással azonban nem csak saját közérzetünket, hanem a születendő kisbabát is veszélyeztetjük.

Nyugtalan terhesség, nyugtalan baba

Ha a kismama gyakran ideges, magasabb lesz a vérnyomása, melynek következtében előfordulhat, hogy a baba nem jut elég oxigénhez és táplálékhoz, fejlődése pedig lelassul. Az ismétlődő stresszes ingerek az anyukát hajlamossá teszik a görcsökre, de nagyon ritkán akár a szülés korai megindulásáért is felelősek lehetnek. A koraszülött vagy nyugtalan terhességet megélt babáknál gyakran előfordulnak immunrendszeri problémák, a kicsi szervezetében nem alakul ki megfelelően a védelem, így fokozottan érik őt a fertőzések, nagyobb eséllyel és gyakrabban betegszik meg.

Az óvodák szerepe az iskolára való felkészítésben

2018. február 20.

Mostanában többször elgondolkodtam azon, hogy jó döntés volt-e az óvodában a kötelező foglalkozásokat kezdeményezésre cserélni, ahol a pedagógus felkínálja a lehetőséget egy-egy tevékenységre, s a gyermek bekapcsolódik, ha szeretne.  

A csoport nagy többségével nincsen gond, ők szívesen részt vesznek minden újdonságban, hiszen a gyermekeket a kíváncsiság, felfedezni vágyás hajtja.

Vannak viszont gyermekek, akik a legügyesebb motiválás ellenére sem kapcsolódnak be ezekbe a foglalkozásokba.
Sokszor pont azért, mert érzik magukról, hogy ezekben a dolgokban nem elég ügyesek. Rájuk kellene legjobban figyelni, hiszen általában pont nekik lenne legnagyobb szükségük arra, hogy részt vegyenek ezeken a foglalkozásokon.

A kezdeményezéseket tartó óvodapedagógusoknak nagyon alaposan kell megfigyelnie a gyermekeket.

Tovább emelkedett a betegek száma

2018. február 20.

A közlés szerint február 5-11. között 27,5 százalékkal többen, majdnem hetvenezren fordultak orvoshoz, mint az azt megelőző héten.

Az adatokból kitűnik, hogy a 6. héten 17 megyében emelkedett, két területen (főváros és Zala megye) nem változott, egy megyében (Somogy) pedig csökkent az influenzás tünetekkel orvoshoz forduló betegek száma, és a legtöbb beteg továbbra is a gyermekek és a fiatal felnőttek közül kerül ki.

A kórházi jelentőszolgálat adatai alapján - az előző héthez viszonyítva - 276 embert kezeltek kórházban influenza miatt, ez 40,8 százalékos emelkedés az előző heti adatokhoz képest.

Stressz!

2018. február 19.

Szakítás-válás, munkahelyi nehézségek, magány, boldogtalan párkapcsolat, anyagi kilátástalanság és lehetne számtalan olyan nehézséget felsorolni, amelynek a gyűjtőneve egyszerűen csak ennyi: Stressz. Ez csak valami rossz dolog lehet, gondoljuk sokan. Pedig ahogy Selye János, a világhírű stressz-kutató mondta: a stressz az élet sava-borsa.  

Definíció szerint a stressz a szervezet válasza valamilyen igénybevételre. Ez a válasz lehet pozitív (eustressz), vagy negatív (distressz). Az pszichológiai distressz a kellemetlen érzéseket vagy érzelmeket jelenti, amelyek nagyban befolyásolják a mindennapi működésünket.
Rövidebb vagy hosszabb ideig mindannyian tapasztaltunk már negatív érzelmi stresszt: hangulatingadozást, szomorúságot, szorongást, gyenge koncentrációt, memóriazavart, testi és szellemi fáradtságot, teljesítményromlást, hajhullást. Van, akinek az apátia és a kiüresedés érzése sem ismeretlen. A testi tüneteknek is hosszú a listája. Jellemző a fokozott izzadékonyság, a nyak-, hát-, és fejfájás, szívdobogás, hasmenés, renyhe emésztés, szájszárazság.

Az érzelmi stressz mértéke nagyban függ attól, hogy miként észleljük az azt kiváltó okot vagy helyzetet. Éppen ezért a megküzdésnek is két fő formája van: a problémaközpontú, amikor magára a rossz érzéseket kiváltó helyzetre vagy problémára összpontosítunk, azt próbáljuk elkerülni vagy megváltoztatni, és az érzelemközpontú, amikor nem tudjuk a helyzetet megváltoztatni, így a hozzá kapcsolódó érzelmi reakciókat próbáljuk enyhíteni.

A gluténmentes étkezés buktatói

2018. február 19.

A búza minden formája tilos!

A gluténmentes étkezésben nem megengedett a búza, az árpa és a rozs fogyasztása. Gyakran felmerülő téma, hogy például bizonyos ősgabonák, a tönkölybúza vagy a durum esetleg a teljes kiőrlésű változat fogyaszthatók-e. A válasz egyértelműen nem, nincs olyan formája a búzának mely egy cöliákiás étrendjébe beleférne. Ami búza, árpa vagy rozs, az egyértelműen tiltólistás összetevő.

Mi a helyzet a zabbal?

A zabot sok cöliákiás jól tolerálja, számos kedvező tulajdonsága miatt én mindenképp javasolni szoktam, hogy próbálják meg, először csak kis mennyiségben bevezetni az étrendbe – mondja a Budai Allergiaközpont dietetikusa. A gluténmentes étkezés gyakran rostszegény, ha csak a hagyományos gluténmentes liszteket (kukorica, rizs, burgonyakeményítő stb) használjuk, ezért előnyös lehet a magasabb rosttartalmú zab rendszeres fogyasztása. Arra fontos figyelni, hogy garantáltan gluténmentes zabot, zablisztet vagy zabpelyhet vásároljunk, hiszen ezen cereália esetében minden normál termék esetében fennáll a keresztszennyeződés lehetősége!

5 tipp, hogy csökkentsd a koleszterinszinted

2018. február 18.

A magas koleszterinszint már egy jó ideje civilizációs betegségnek számít, köszönhetően a mozgásszegény életmódnak és a helytelen táplálkozásnak. A baj ezzel az, hogy ha tartósan a normál tartományon kívül marad az értéke, akkor olyan betegségek alakulhatnak ki, mint például az érszűkület.  

Nem minden koleszterin rossz
Amikor az ember azt hallja, hogy koleszterin, akkor leggyakrabban negatív előjelet társít hozzá, pedig az igazság az, hogy a szervezetnek bizony szüksége van rá a normális működéséhez. Először is fontos tisztázni, hogy léteznek „jó” és „rossz” koleszterinek: az előbbieket HDL, az utóbbiakat LDL koleszterinnek nevezzük, ami ha túlzott mennyiségben van jelen, akkor az lerakódik az erek falán, súlyos szövődményeket okozva ezzel.

A koleszterin diéta során tehát a lényeg az LDL fogyasztásának mérséklése, ami az alábbiak szerint érhető el:

 1. Növényi eredetű fehérjék
Amennyiben magas a koleszterinszintje, akkor annak hátterében sok esetben az állati eredetű fehérjék túlzott fogyasztása áll. Éppen ezért érdemes előtérbe helyeznie a növényi eredetű ételeket, hiszen több tanulmány is kimutatta, miszerint például a szójafehérje csökkenti a rossz koleszterin mennyiségét és növeli a HDL-ét.
Legjobb növényi eredetű fehérjeforrások: szója, tofu, hüvelyesek, avokádó, spenót, brokkoli

Állandóan hüvelyfertőzése van?

2018. február 18.

Fertőzés a hüvelyi folyás hátterében

Az intim fertőzések tipikus tünete a bő hüvelyi folyás, mely kellemetlen szagú és megváltozott színű (pl. zöldes, sárgás), valamint nem ritka, amikor az állaga is eltér a megszokottól.

Hogy milyen is a váladék, az attól függ, milyen kórokozóval állunk szemben, hiszen a fertőzés lehet gombás, vírusos, illetve bakteriális, avagy kevert.

A folyást gyakran kíséri égő, viszkető érzés, valamint fájdalom és/vagy vérzés a szexuális együttlétek során (ez gyulladásra utal). Az említett tünetek esetén mielőbbi nőgyógyászati vizsgálat javasolt, ugyanis a tünetek és a kenetvétel alapján meghatározható, milyen típusú fertőzés is áll fenn, és ennek birtokában megkezdődhet a kezelés.

Zene és spiritualitás

2018. február 17.

"Ha elcsendesíted értelmedet és kioltod a hangokat körülötted, akkor mit hallasz?" - a 11. század legnagyobb zen mestereinek egyike tette fel ezt a kérdést. Japánban a zen kolostorokban évszázadok óta kérdezik ugyanezt. A zene hangja és annak jelentése lesz a következő gondolatok tárgya, mégpedig egy lehetséges szellemi fejlődési út vonatkozásában.  

A zene, mint a makro- és mikrokozmosz leképződése

Mielőtt hangunkkal vagy valamilyen hangszerrel zenét, muzsikát szólaltathattunk volna meg, a hangzás hozott létre bennünket. A hangban vagy tónusban, akárcsak más jelenségeknél, a makrokozmosz tükröződik a mikrokozmoszban. Már Kepler felfedezte a 17. században, hogy a bolygók nem egy kör mentén, hanem elliptikus pályán mozognak.

Az elliptikus pályák végtelen mennyiségének lehetőségei közül a bolygók úgy tűnik, olyan pályákon mozognak, amelyek összhangban vannak a zenénkben megszólaló hangok egymáshoz való viszonyaival. Itt a bolygók keringési pályái látszatra a zenei felhangsor aspektusainak felelnek meg. A felhangsor a zenében a legtermészetesebb hanglétra.
Az egyes hangszerek hangzását az határozza meg, hogy több-kevesebb felhang is megszólal az alaphanggal együtt, és ezek közül egyik-másik néha előtérbe kerül. Amikor meghalljuk egy hangszer hangját, akkor mindig egy kiinduló hangot hallunk annak specifikus felhangsorával együtt. Minél magasabbra hatol ez a felhangsor, annál disszonánsabbak lesznek az intervallumok, a hangközök.

Szorongó kicsik – 2. rész

2018. február 17.

Mikor „normális” még a szorongás és mikor kóros: És mit tehet az ijedt szülő, ha szorongani látja a gyerekét?

Még normális, már kóros

Felnőttkorban, a diagnózis felállításakor nagyon fontos komponens az, hogy az adott személy mennyire képes a saját normális életvitelét folytatni, igazgatni a tünet megjelenése mellett (önállóan élni, dolgozni stb.), illetve mennyire érzi a tünetet problémának, mennyire szenved, mennyire jelenik meg a „szenvedésnyomás”.

A kisgyerekeknél ez nehéz, még akár az iskoláskor elején is, mert nem igazán beszélhetünk arról, hogy mennyire zavarja ez őt, hiszen sok esetben teljesen jól megvannak egy tünettel. Persze magával a szorongás érzésével nem, de a tünet a szorongás szubjektív élményének a csökkentésére van, így az akár megnyugtató is lehet (elkerülni valamit, vagy egy bizonyos ruhát hordani, mert az szupererőt rejt). Így sokkal fontosabb mérce a normalitás eldöntésére, hogy a felnőttek számára ez mennyire elviselhető, mennyire szenvednek tőle. Ebbe beletartoznak a szülők, a család vagy a nevelők, pedagógusok.

Itt fontosnak tartom elmondani, hogy összességében is fontos nézni a gyermek környezetét, és hogy a tünet milyen hatással van rá, mert lehet, hogy egy tünet pl. nem zavarja a szülőket (túlzott félénkség kortárs közösségben), de az iskolában hátrány, akkor azért érdemes foglalkozni vele. Azonban észre lehet venni, hogy ez a komponens elég szubjektív, emiatt nagy egyéni különbségek alakulhatnak ki: egy elfogadóbb szülő/pedagógus lehet, hogy tovább próbálkozik, nyitottabb a gyerekre, a különcségeire, és több ötlettel próbálkozik, esetleg több ideje van kivárni egy adott reakciót, vagy elfogadóbb a mássággal, míg egy fáradt és leterhelt, stresszes szülő sokkal hamarabb problémának él meg egy kevésbé problematikus tünetet.

Szorongó kicsik – 1. rész

2018. február 16.

A kisgyermekkor végén, óvodáskorban indulnak el leginkább a tipikus szorongásos tünetek, amelyek egy része teljesen normális és spontán, majd az idő előrehaladásával, az éréssel gyengül, elmúlik. Aztán jön a többi… Nézzük, mely életkorban, milyen szorongás gyötörheti gyermekeinket!

Legelőször, ha a szorongást mint témát felvetem, felmerülnek a diagnózisok, amelyeket a gyerekek és felnőttek kapnak, ha bizonyos mértékű, típusú szorongás figyelhető meg náluk. Ezeket szakemberek (klinikai szakpszichológus, pszichiáter) adhatja, és komoly diagnosztikai szakasz előzi meg őket, vagyis megnézik, hogy tényleg arról a diagnózisról van-e szó, tényleg olyan súlyos-e. Ezért nem érdemes olyan könnyen dobálózni ezekkel a címkékkel, hiszen pár tünet alapján egyáltalán nem biztos, hogy valaki az elsőre felmerülő diagnózist valóban ki is meríti, „meg is kapja”.