Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Folyton éhes ez a gyerek! – Ritka betegség is okozhatja

2018. január 10.

Létezik egy olyan genetikai betegség, melynek során a gyermek szinte folyamatosan éhes, dührohamok törnek rá és a beszédkészsége is visszamaradott. Az ún. Prader-Willi szindrómára annak ellenére, hogy igen jellegzetes tünetei vannak, általában csak későn derül fény, mivel olyan ritka, hogy az orvosok gyakran nem is gondolnak rá. Dr. Tar Attilától, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusától megtudhatja, milyen panaszok esetén érdemes gyanakodni a zavarra.

Meghibásodott gén

A Prader-Willi szindróma egy ritka genetikai betegség, melyet az esetek közel kétharmadában a 15. kromoszóma régió apától örökölt felének hibája okoz. Lányokat és fiúkat egyformán érinti, és bármely népcsoportnál megjelenhet. Mivel genetikai problémáról van szó, ezért sem megelőzni, nem lehet. Mivel egyik fő tünete a nagyfokú étvágy és az ennek eredményeként kialakuló túlsúly, ezért olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint a cukorbetegség, szív-és érrendszeri betegségek, hormonzavarok, illetve meddőség.

Szopási nehézségek, később farkasétvágy

A szindróma kezdetekben a csecsemőknél izomgyengeséget, szopási nehézségeket eredményez a csökkent szopási és nyelési reflex miatt, ezért akkor testsúlyban elmaradott a beteg a kortársaihoz képest. Később, 2-4 éves kor körül ennek ellenkezőjébe csap át- a gyermek szinte kontrolálatlan étvágyat érez, és nem ritka, amikor éjszaka is kimegy enni. Sőt, az is előfordulhat, hogy a szülőknek el kell zárniuk az ételt. A betegségben a hipotalamusz jóllakottságot szabályozó központja nem működik megfelelően, így nem jelentkezik a teltség érzés. Ez természetesen a beteg gyermek súlyán is meglátszik, és egyre többet fog mutatni a mérleg nyelve.

A kór nem csupán a táplálásban mutatkozik meg, de a kinézetben is: jellemző ugyanis a benne szenvedőknél a mandulavágású szem, holdvilág arc, magas homlok, háromszög alakú ajkak, valamint a normálisnál kisebb végtagok. Figyelemfelkeltő lehet még a szülők számára a csecsemőknél a csökkent mozgás (már magzatkorban is megfigyelhető, hogy a baba keveset mozog), ami a kezdeti izomgyengeség következménye.



Mióma – Mikor van szükség műtétre és mikor nincs?

2018. január 10.

A nők körben az egyik leggyakoribb daganat típus a mióma, mely a méhizomzat jóindulatú sejtburjánzása. Sokan úgy gondolják, hogy a daganat minden esetben műtéti beavatkozást kíván, pedig van, hogy gyógyszeres terápia is elég a gyógyuláshoz. A mióma kialakulásáról és kezelési módjairól dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati onkológusát kérdeztünk.

Ösztrogénfüggő daganat

A mióma egy hormonfüggő daganat típus, mely nagymértékben reagál a szervezet ösztrogén szintjére, hiszen megjelenéséhez és növekedéséhez ösztrogén-hatásra van szükség. Éppen ezért a fogamzókorú nők a veszélyeztetettek – főleg, ha ösztrogéndominanciával küzdenek-, így klimax után és a pubertáskor előtt általában nem fordul elő.

Érdemes tudni, hogy a mióma rendszerint nem válik rosszindulatúvá, ám érdemes odafigyelni rá, hiszen ahogy növekszik, egyre súlyosabb következményeket von maga után, ráadásul a gyermekáldás elmaradásának is gyakori oka!

Vannak, akik nem is tudnak róla

A miómák méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak, hiszen vannak a pár milliméteresek, de akár emberfőnyi méretűre is megnőhetnek! Amennyiben apró elváltozásról van szó, úgy semmilyen tünetet okoz, és gyakran egy rutin nőgyógyászati vizsgálat során találkozunk vele. Ahogy a mióma nő, egyre figyelemfelkeltőbb panaszokat okoz: pl. vérzészavarok, fájdalmas menstruáció, gyakori húgyúti fertőzések, meddőség, vérszegénység, fájdalmas vizelési inger, alhasi fájdalom. Amennyiben a mióma méretéből és elhelyezkedéséből adódóan nyomja a környező szerveket, úgy erre típusos tünetek jelentkezhetnek. Sőt, ritkán akár egy vénát is nyomhat, ami következményes trombózishoz is vezethet, éppen ezért ilyen esetben érdemes mióma irányába is vizsgálatok végeztetni!



Így öltöztessük a kicsiket télen

2018. január 09.

Így öltöztessük a kicsiket télenA kisbabák szobai öltözéke a pelenka fölé adott bady (kombidressz), a rékli vagy ing, a rugdalózó vagy kantáros kisnadrág, az angolpólya, a hálózsák a zokni vagy papucs és a takaró. Ágyába nem túl kemény (kókusz) matrac, pamut (nem zizegő, nem műszálas) lepedő és a fejecskéje alá az ágyneműt védő textil pelenka kerül.

A kisbaba ruhái legyenek kényelmesek

  • A 3-4 kilóval született babáknak 56-60-as méretet vegyünk, mert 2-3 hét alatt ezt is kinövik.
  • Érzékeny bőrük nem tűri a kemény, és az allergizáló műanyag ruhaneműt. Ezért a testükkel közvetlenül érintkező ruhanemű legyen laza szövésű pamutból készült, fehér színű, mosható és vasalható. Belül a varrások ne legyenek durva eldolgozásúak, a címkéket is bontsuk le.
  • Az újszülöttnek csak könnyen feladható és levethető ruhadarabokat szerezzünk be. Még a nagyobb gyerek is rosszul viseli a ruhák fején való áthúzását. Ezért a bady legyen táguló nyakú vagy a vállnál kapcsolható, és lábközt is nyitható az öltöztetés és a pelenkázás megkönnyítése céljából. A gallér nélküli rékli és ingecske már lehet színes és elől patenttal vagy oldalt áthajtással zárható.
  • A ruhákat ma az „intelligens” mosószerek korában elég 40 fokon kimosni. Nincs szükség kifőzésre és még előmosásra sem. Ha mégis két léből mosnánk mosószert csak az előmosásba tegyünk. Fontos viszont az alapos öblítés, de nem illatos öblítőkkel, hanem 1 evőkanálnyi 10%-os ecetet használva. Az ecet kioldja a textilszálak között maradt mosóport és puhává teszi az anyagot.
  • Az első hat hónapban a babaruhákat ki kell vasalni, nem csak fertőtlenítés céljából, hanem, hogy simává és még puhábbá váljanak.
  • A babaruhákat elméletileg nem kezelik olyan vegyszerekkel melyek tetszetősé teszik kinézetüket, de biztonságból az újonnan vásárolt vagy turkálóból szerzett babaruhákat az első használat előtt ki kell mosni.


A télen is energiát adó datolya

2018. január 09.

datolya

A napfény gyümölcse, tápanyagokban gazdag, édes finomság... Ne feledkezzünk meg róla a sötét téli hónapokban, mikor egyre fáradékonyabbak vagyunk – hiszen többek közt jelentős energiatartalommal rendelkezik. Értékeljük számos jótékony hatását is, de magas cukortartalma miatt mértékkel fogyasszuk! Hasznos többet megtudni róla!

Milyet válasszunk?

A meleg égövből származó, elsősorban Észak-Afrikában, de pl. Izraelben, Jordániában, Szaúd-Arábiában, az európai térségből pedig Spanyolországban, Dél-Olaszországban, Görögországban is termesztett datolyának nagyszámú változata létezik. Európában főleg a tunéziai és algériai (királynőnek is nevezett) „deglet nour” keresett - puha húsa és mézédes íze miatt -, de a Jordániában és Izraelben termesztett „medjoul” fajta is kedvelt (húsosabb, bár magasabb cukortartalmú). Hazánkban a datolyát főleg szárított formában fogyasztjuk, de kezd elterjedni a frissen történő árusítása is.

Vásárlásakor a barna színű, puhát, sima, fényes héjút válasszuk. De gondoljunk arra, hogy szép, fényes külleme glükóz szirup bevonatának  is betudható lehet, mely lágy és étvágygerjesztő hatást kelt. Lehetőleg olvassuk el a datolyán lévő címkét, és a természeteset, a szirupmenteset válasszuk.  A szárított datolya jó választás, mert gondosan kezelve csomagolják, sokáig (akár egy évig is) eltartható, és a friss gyümölccsel szinte azonos a tápértéke.



Teremts bőséget a jóga segítségével!

2018. január 08.

A jóga gyakorlásáról szinte csak és kizárólag annak fizikai hatásai jutnak eszünkbe. Még haladó gyakorlók számára is elsődleges cél egy-egy ászana minél tökéletesebb kivitelezése, hosszabb ideig történő kitartása vagy újabb pózok megtanulása. Már-már érzik, miért fontos az óra eleji ráhangolódás és az óra végi mély relaxáció, ám sokkal kisebb mértékben használják ki ennek erejét, mint amennyire lehetőségük nyílna. A jóga nidra többnyire ma is "csak" mély, levezető relaxációt jelent, pedig óriási áldás válik elérhetővé, ha megfelelően alkalmazzuk.  

 

Célkitűzés, sankalpa

A sankalpa szanszkrit szó, olyan tömör, egyes szám első személyben tett pozitív kijelentő mondat melyet, mint egy magot, elültetünk az óra eleji ráhangolódás során. Ennek az adott gondolatnak, célnak (Pl. „Anyagi bőségben élek!”) „szenteljük” a jógaórát. A megerősítő mondat, mint személyes mantra – függetlenül attól, hogy nem recitáljuk az óra alatt – végigkíséri mozdulatainkat, tudatalattinkban folyamatosan ott rezeg. Ha célunk pl. a munkahelyváltás, de nem tudjuk, merre lépjünk, akkor a fizikai burkon túl a jóga mélyebb aspektusait is felhasználhatjuk a vágyott célunk elérése érdekében.



Tényleg árulkodik az arcunk?

2018. január 08.

Az első nyolc másodperc során eldől, hogy a másiknak bizalmat szavazunk, vagy ellenszenvesnek tartjuk. Elegendő megpillantanunk az arcát, és tudjuk, hogy kedvelni fogjuk, vagy sem. Vajon mi alapján hozunk ítéletet ilyen gyorsan?  

 

Születésünk óta olvassuk, és értelmezzük az arcokat, méghozzá a találkozások első másodperceiben. Mindannyian használunk olyan kifejezéseket, mint „nyílt tekintet”, „zord ábrázat”, „entellektüel”, „tökfej”, „őszintének tűnik”, vagy „sunyi alak”. Még az olyan tétova kijelentések is, mint a „nem tudom mi, de valami nagyon nem tetszik nekem ebben az emberben” valószínűleg összefüggésbe hozhatók az adott illető arcával. 

Valamiért szimpatikus vagy!
A legtöbb információ, amely ilyen és ehhez hasonló kijelentésekre késztet bennünket, tudattalan. Az emberek négy perc alatt alkotják meg másokról alkotott véleményük 90 százalékát, és ennek 60-80 százalékát az arc, illetve a testbeszéd adja. Az első találkozás első másodperceiben már tudjuk, hogy az adott ember kedves, távolságtartó, agresszív, őszinte, vagy barátságos-e. 
Pusztán azzal, hogy valaki arcába nézünk, meg tudjuk mondani, hogy az illető boldog, szomorú, bizonytalan, szégyenlős, nagylelkű, zárkózott, barátságos, gondos, megbízható, avagy fáradt-e. S az esetek többségében az első benyomásunk pontos lesz. 
Ma már tudjuk, hogy az olyan ősrégi állítások, mint „Ne bízz abban, akinek túl közelülő szemei vannak!”, vagy „sötét pillantása van”, tényeken alapulnak. 



Nagymama leszek!

2018. január 07.

Az anyaság után, szerintem ez a legfőbb vágya minden nőnek, hogy nagymamaként is átélje a gyerekekkel való foglalkozást.

Mindenki azt mondja, hogy a nagymamaság egészen más, mint az anyság. Ezt még nem tudom, de persze már maga a gondolat is átalakította az életemet.

Na, azért még felhőtlenül nem örülhettem , mert eleinte le voltam tiltva a híresztelésről: “Ne legyél Kossuth Rádió, Mama!” címszó alatt.
Pedig milyen jól esne! De megálltam, mert legyen minden a fiatalok kívánsága szerint. (Majd később úgyis minden a pici kívánsága szerint lesz.)

Én már rögtön rohantam volna a boltokba megvásárolni a majdan szükséges dolgokat, bújtam a netet, és tanulmányoztam az online árzházak kínálatát – a fotelból mégiscsak kényelmesebb nézelődni.

 

Megakadt a szemem az etetőszéken. Tudom, hogy ez csak a pici fél éves kora után válik szükségessé, de nekem , családanyaként is nagyon fontos volt, hogy megfelelően táplálkozzanak a gyerekek: életkorukra, életvitelükre való tekintettel, és főleg ne műkajákat egyenek. Naponta frissen főztem, hétvégeken pedig sütöttem is. A közös étkezés másik óriási előnye a család számára, az összetartó ereje. Ilyenkor együtt van a család, s közben megbeszélésre kerülhet minden.



Még mindig másnapos? Lehet, hogy hisztamin-érzékenysége van!

2018. január 07.

Valahányszor megiszom, akár csak egy kis mennyiségű bort is, irracionálisan komoly másnapos tüneteim lesznek. Az ünnepi időszakomat is végig kísérte a hányinger, migrén, hasfájás és rosszullét. 

Ha a fenti mondatok ismerősen csengenek, dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának sorai magyarázatot adhatnak a zavaró tünetekre.

A hisztamin-érzékenység tünetei

Ha valakinél lecsökken a diamino-oxidáz ( DAO) nevű enzim termelése, akkor a szervezete nem tudja megfelelően lebontani a hisztamint, emiatt különböző tünetei jelentkeznek. Az említett fejfájás, migrén és hasi panaszok mellett légúti – orrfolyás, tüsszögés – és bőrtünetek – kiütés, ödéma, viszketés – is gyakran előfordulnak, de szívdobogás érzés, vérnyomás ingadozás is jelentkezhet.

Bor, dió, savanyú káposzta

Az ünnepi időszakban azért is nő a tünetek erőssége és gyakorisága, mert a hagyományos menüsor nagyon sok hisztaminban gazdag összetevőt tartalmaz. A bor és a pezsgő mellett a halkészítmények, a dió, a savanyú káposzta, a paradicsom, a csokoládé és az érlelt sajtok hisztamin tartalma is nagyon magas. Az elfogyasztott étel mennyisége jelentősen befolyásolja a tünetek súlyosságát.



Figyeljük meg magunkat, mit csinálunk, amikor gyermekünkkel vagyunk?

2018. január 06.

Mennyi időt töltünk vele tartalmasan, csak rá figyelve, illetve mennyit úgy, hogy jelen vagyunk ugyan, de nem is rá figyelünk?  

Ha jól végiggondoljuk, akkor rengeteg időt töltünk mellettük házi munkával (főzés, mosás, teregetés, takarítás), telefonálással, a munkahelyünkön intézendő feladatokkal.
Ha még nem dolgozunk, hanem otthon vagyunk gyermekünkkel nap közben, egy fokkal jobb a helyzet. Ha viszont csak ovi, suli után tudunk együtt lenni, sokkal tudatosabban kell terveznünk az együtt töltött időnket.

Nem mindegy, hogy mire fordítjuk az időnket!
Ha szeretnénk, hogy gyermekünk és köztünk kialakuljon egy egészséges szeretet kapcsolat, akkor nagyon fontos, hogy amennyit csak lehet, vele töltsük, ne mellette.

Természetesen vannak élethelyzetek, amin nem lehet változtatni. Muszáj a gyerekek mellett házimunkát végezni, de ha tudatosak vagyunk, akkor ezeket az órákat is kihasználhatjuk úgy, hogy együtt legyünk, foglalkozni tudjunk a gyermekünkkel.



Minden patika csatlakozott az elektronikus szolgáltatási térhez

2018. január 06.

A pénteki határidőre minden gyógyszertár csatlakozott az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) - jelentette be Budapesten, sajtótájékoztatón Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. 

Mint mondta, a 21. századi színvonalú, mindenkinek az egészségügyi adatait tároló rendszer november elsején "csendesen és különösebb fennakadás nélkül" indult el, és ezzel "a mesterséges intelligenciát is a magyar betegek szolgálatába állítottuk".

Hozzátette: a rendszer jól működik, és napi 750 ezer patikai adatot dolgoznak fel benne, a jövőben pedig öt évre visszamenően digitalizálják ezeket az információkat.

Vartus Gergely, a tárca E-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa a gyógyszerészeknek mondott köszönetet a rendszerbevezetéséhez nyújtott munkájukért, emlékeztetve arra, hogy a pénteki határidő után csak azok a gyógyszertárak tudnak elektronikus receptet elszámolni, melyek csatlakoztak az EESZT-hez.

Hozzátette: mindez azt jelenti, hogy minden Magyarországon keletkezett, beváltott recept felkerül a rendszerbe, így nagyon pontos és átfogó képet kaphatnak az orvosok és a betegek is a gyógyszerezésről, ennek révén korábban nem ismert biztonságot és a terápiás lehetőségek sokszínűségét adva.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...575576577...640
hírek, aktualitások

Jobb, ha a szemölcsöt az orvosra bízzuk!

2025. november 25.

A legtöbben ismerjük az érzést, amikor észreveszünk egy újonnan kialakult apró bőrelváltozást, és megpróbáljuk elbagatellizálni. Talán csak átmeneti, talán majd elmúlik magától – gondoljuk. A szemölcs pedig pont ilyen. Legtöbbször nem fáj, nem viszket, nem zavar látványosan, így gyakran hónapokig, akár évekig is együtt élünk vele, anélkül, hogy szakemberhez fordulnánk. Pedig a szemölcs több annál, mint egyszerű esztétikai kellemetlenség: valójában egy fertőző, aktív vírusos elváltozás, amelyet érdemes komolyan venni. A témában dr. Móga Kristóf, az L33 sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Szemölcs, de miért?

A szemölcsöt a humán papillomavírus (HPV) okozza, amelynek több mint 150 ismert típusa van. Ezek közül egyesek kizárólag a bőrön okoznak tüneteket, mások viszont komolyabb egészségügyi kockázatot is hordozhatnak, főként, ha nem megfelelően kezeljük őket. A fertőzés leginkább apró sérüléseken, felázott, felpuhult felületeken keresztül jut be a bőrbe, és a test különböző pontjain képes szaporodni. Megjelenhet a kézen, lábon, arcon, de akár intim területeken is. Ha pedig nem lépünk időben, a szemölcsök terjedhetnek, kiújulhatnak vagy egyre kellemetlenebb tüneteket okozhatnak.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy kezeletlen szemölcs – különösen, ha olyan helyen található, amit rendszeresen dörzsölünk vagy nyomunk, például a talpon vagy a kézen – komoly fájdalmat is okozhat. Egyes esetekben a szemölcs olyan mélyre terjedhet a bőrben, hogy egyszerű házi módszerekkel, gyógyszeres ecsetelőkkel már nem távolítható el. A sétálás, sportolás vagy akár a cipő viselése is nehézzé válhat, ha a talpon elhelyezkedő szemölcs nyomásra érzékennyé válik. A fájdalom mellett ott van a pszichés hatás is: egy jól látható helyen lévő szemölcs csökkentheti az önbizalmunkat, szorongást, szégyenérzetet válthat ki.

Komoly betegségek diagnosztizálásához és terápiájához járultak hozzá magyar kutatók

2025. november 25.

Komoly betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és jövőbeni új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszerünk működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19.

A COVID-19 járvány kitörésekor mindannyian szembesülhettünk vele, hogy az ember immunrendszere mennyire bonyolult, ugyanakkor mennyire fontos szerepe van egy beteg gyógyulásában, egyes esetekben pedig, amikor működése nem megfelelő, egy betegség súlyosbodásában. A gyógyíthatatlan vesebetegségek, szembetegségek, a fertőzések elleni védekezés és az autoimmun betegségek óriási terhet rónak a társadalomra. E betegségek diagnózisának és terápiájának egyik kulcsa az immunrendszer egyik elemének, a komplementrendszer megfelelő működésének jobb megértése. ELTE-s kutatók részvételével az elmúlt négy évben ennek a rendszernek a jobb megértésén, és az eredményekre alapozva új diagnosztikai eszközök előállításán dolgozott egy nemzetközi kutatócsoport. A Philipps-Universität Marburg vezette projektet, amelyben a magyar kutatókon kívül hét másik csoport, német, holland és spanyol partnerek vettek részt, az Európai Bizottság a Horizon 2020 program keretein belül 3,5 millió euróval támogatta.

A SciFiMed (Screening for inflammation to enable personalized medicine) nemzetközi konzorcium egy olyan bioszenzor létrehozásán dolgozott, amely a gyulladásos betegségek diagnózisát és terápiáját teheti gyorsabbá és hatékonyabbá. A kutatók a többéves munka eredményeként kifejlesztettek négy, antitest alapú kimutatási esszét (ELISA), vagyis egy olyan diagnosztikai eszközt, amelynek segítségével vérmintákból lehet egyes fehérjéket mérni, például egyes vese- és szembetegségek, COVID-19 és delírium esetében. Emellett a konzorcium egy olyan, multiplex elven alapuló (vagyis egyszerre több érték mérésére is alkalmas) tesztet is kifejlesztett, amelyet a jövőben akár közvetlenül a betegágy mellett is alkalmazható fehérjekimutatási gyorstesztként használhatnak az orvosok. Szintén a projekt eredménye egy innovatív, liposzómákon alapuló, a komplementrendszer aktivitásának meghatározására szolgáló teszt, amely kulcsfontosságú a fenti betegségek diagnosztikájában. A projekt ezen felül új ismereteket is eredményezett annak a fehérjecsaládnak a molekuláris kölcsönhatásairól, amelyek a jövőben terápiás célpontok lehetnek.

Miért ismétlődik a fejünkben egy dallam?

2025. november 24.

A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle. A jelenség többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.  

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.