Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szépségnaptár - május

2017. május 01.

Ésszerû fényvédelem.

 

A napfény megfelelõ adagokban áldásos hatással van a szervezetre: erõsíti a csontjainkat, az immunrendszert, szépíti a bõrt, jó kedvre derít... Kár lenne hát lemondani róla.



Miért ringatjuk inkább bal oldalt a babánkat?

2017. április 30.

Sikerült megoldani annak rejtélyét, hogy az anyák miért inkább bal oldalt ringatják az újszülöttjeiket. A kutatók szerint ez a pozíció aktiválja a gyermek jobb agyféltekéjét, amelynek nagy szerepe jut a kommunikációt és a kötődést segítő agyi funkciókban.

A Szentpétervári Állami Egyetemen dolgozó Jegor Malasicsev és amerikai, valamint ausztrál kollégái az ember mellett tíz vadon élő állatra (a vadlóra, a rozmárra, a rénszarvasra, az antilopra, a pézsmatulokra, a juhra, a bálnára, a kardszárnyú delfinre és a kengurura) terjesztették ki a vizsgálatukat – írja a BBC News.

“Amennyiben nincs szemkontaktus, vagy az nem megfelelő, akkor az újszülött jobb agyféltekéje nem aktivizálódik. Márpedig a jobb agyfélteke felelős a társas interakciókért” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a tanulmányban vizsgált mind a tizenegy fajnál megfigyelhető volt ez az “oldalirányú tartás”.

“Úgy sejtjük, hogy ez a pozíció sokkal elterjedtebb és talán az emlősök közös jellegzetessége, néhány kivételt leszámítva” – tette hozzá.

Hogy hallja az anya szívverését

A szakemberek már régen megfigyelték, hogy az emberek és az emberfélék is előszeretettel ringatják bal oldalt az utódjukat, különösen az újszülött életének első pár hetében. A gyakorlatra számos lehetséges magyarázat született, például, hogy a csecsemő így hallani tudja az édesanyja szívverését.



A pázsitfűfélékre allergiások már most gondoljanak a kezelésre!

2017. április 30.

A pázsitfűfélék családjába több növényfaj tartozik, ezek váltakozó időpontokban virágoznak, ezért az általuk okozott allergiás tünetek áprilistól egészen szeptemberig tarthatnak. Hagyományos tüneti kezeléssel és házi praktikákkal természetesen csökkenteni lehet a tünetek erősségét, ám ha tartósan megszabadulna a pázsitfű-allergiától, akkor érdemes az allergén immunterápiát választania! Február végén, március elején még elkezdheti a kezelést.

allergiaA pázsitfű-allergia tünetei

Pontos adataink nincsenek a betegek számáról, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb allergia hazánkban – meséli dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Tünetei a légúti allergiák tüneteivel megegyeznek: amint a pollenszám emelkedni kezd a levegőben az érintetteknél tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, jelentkezik, de gyakori panasz az allergiás kötőhártya-gyulladás is, sőt a pollenek a bőrre kerülve is okozhatnak tüneteket, viszketés, kiütések is jelentkezhetnek.

Tüneti kezelés és házi praktikák

Amikor az allergén növény virágzása közeledik, a gyakorlott allergiások felkeresik allergológus kezelőorvosukat, aki állapotunk és szükség esetén friss vizsgálati eredményeik függvényében felírja az idei évre szóló kezelést. Ez egyáltalán nem biztos, hogy megegyezik a tavalyi évben használt készítményekkel, sőt akár szezon közben is módosítható, tüneteink és panaszaink függvényében. A szakember emellett el fogja mondani, hogy milyen házi praktikákat érdemes bevetni az allergiás tünetek csökkentésének érdekében. Ne teregessünk például a szabadba a frissen mosott ruhát, mivel a pázsitfűfélék pollenjei könnyen megtapadhatnak rajtuk; pollenszezonban mossunk esténként hajat, hogy éjszaka ne szenvedjünk a napközben hajunkba tapadt pollenek miatt; nyírjuk rendszeresen rövidre a kertben a pázsitot (lehetőleg ne mi, de ha muszáj, akkor viseljünk közben pollenszűrős maszkot) és meleg, szeles időben lehetőleg ne szervezzünk szabadtéri programot.



Idén másképp lesz! – 4 jó tanács a sikeres újrakezdéshez

2017. április 29.

Idén másképp csináljuk! Többet fogunk mozogni és kevesebbet idegeskedni, kreatívabbak leszünk, problémáinkat könnyedebben vesszük, nem hajtjuk túl magunkat, rendszeresen relaxálunk... Kezdetben sokan tűzünk ki magunk elé ilyen célokat - szinte minden évben -, de általában nem, vagy csak kevés sikerrel valósítjuk meg. Ha ismét tornyosulnak előttünk a megoldhatatlannak tűnő feladatok, komoly nehézségek, családi vagy szakmai életünk állandósulni látszó gondjai, határozzuk el, hogy optimistán nézünk a megoldási lehetőségek elé! De mire alapozzuk ezt a változást?

1. Gondolkozzunk pozitívan!

Észrevettük már, hogy olyan alkattal „áldott meg” minket a természet, mely szerint az életünkben felmerülő problémák esetén szinte mindig a legrosszabbra számítunk?  Ha igen, ebben az évben – lehetőleg nagy nekibuzdulással – határozzuk el, hogy változtatunk életszemléletünkön. Legyünk eltökéltek: legelőször a kedvező lehetőségeket vesszük számba, és nem esünk az ”úgysem fog sikerülni” csapdájába. Nagyon valószínű ugyanis, hogy ha negatívan gondolkodunk, magunkhoz vonzzuk a rossz végkifejletet. Viszont ha optimistán nézünk a dolgok elébe, közelebb kerülnek hozzánk a pozitív személyek és események. Ezt hívhatjuk akár a „vonzás törvényének” is. Mit tegyünk, hogy profitáljunk a pozitív gondolkodás előnyeiből?



Mi köze a szívünknek a szerelemhez?

2017. április 29.

Minden fejben dől el?

Gyomrunk összeszorul, lábunk remegni kezd, tenyerünk izzad, butaságokat beszélünk és szívünk tényleg majd kiugrik a helyéből – igen, ez van, amikor meglátjuk a kedvest. Azt érezzük, hegyeket mozdíthatunk, bármire képesek vagyunk, kicsattanunk az energiától, valahogy egészen más állapotba kerülünk, ha szerelmesek vagyunk, de mi is történik ilyenkor tulajdonképpen?  A szerelem, mint olyan, régről tudott, nem a szívben rejtezik, még ha a szívünkre úgy is tekinthetünk, mint a pici agyunkra, amely nem csak a vért pumpálja szét a testünkben, hanem itt születik meg a szerelem, az álom, ami éltet, a vágy, ami boldoggá tesz. Ugyan a kutatók még 1991-ben 40 ezer olyan sejtet fedeztek fel a szívben, amelyek nagyban hasonlítottak az idegsejtekhez. Ezek a szívsejtek képesek voltak emlékeket megőrizni, és az agytól függetlenül működtek. Mégis: bármennyire kiábrándító is, a mellkasunkban lüktető élénkvörös maroknyi szerv bizony nem több biológiai motornál, a szerelem helye a fejben van.

A szív valóban csak a szerelem ártatlan szenvedője

„Mert tényleg azt érezzük, hogy majd kiugrik a helyéből, de ez egyszerű fizikai tünete az izgalmi állapotnak, amit ilyenkor történetesen a szeretett személy látványa, hangja, illata okoz. Megemelkedik a szimpatikus tónus, mediátorok szabadulnak fel, a szív valóban szaporábban ver: azt ugyanis, hogy a szív milyen gyorsan ver, és milyen erősen húzódik össze, többek között a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer szabályozza. Amikor a szív gyorsan ver, a szimpatikus rendszer az aktívabb” – mondja prof. dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. Vagyis azt: a szívünk legfeljebb reagál, fizikai tüneteket produkál, de bármennyire kiábrándító is: nem érez. ,,Az idegsejtek döntően az agyban és a gerincvelőben vannak, ezek nyúlványai eljutnak a szívünkbe is. Tehát az izgalom okozta idegrendszeri reakciók így kerülnek ide, ennek következtében ver hevesebben a szív és tartja ebben a felfokozott állapotban a szervezetetI" – folytatja a kardiológus, aki ugyan igyekszik megnyugtatni mindenkit, de azt azért hangsúlyozza: bizony a beteg szívnek nem biztos, hogy jót tesz a túlzott izgalom.   
Az emberiség számos gondolkodója törte már a fejét a szerelem mikéntjén, még többen a hogyanján, egy része máig is rejtély, érzelmek, érzések, de a tudósok szerint mindent vissza lehet vezetni egyszerű kémiára.



Ki az év orvosa és nővére a Kárpát-medencében?

2017. április 28.

Tavaly decemberben sajtótájékoztató keretében hetedszer indították el a szervezők „Az év praxisa a Kárpát-medencében” pályázatot, amelyben keresik a tavalyi év legjobb, a betegeivel legtöbbet törődő háziorvosát, nővérét egyszóval praxisát. A jelölések folyamatosan érkeznek a pályázat oldalára. 

A személyes történetek helytállásról, gyógyításról és gyógyulásról, lelkiismeretről, a hivatásuknak élő háziorvosokról és nővérekről. Az elmúlt években hat esztendő alatt több mint 1200 hazai és határon túli remek háziorvos, és legalább ennyi nővér élvezhette páciensei és tágabb környezete elismerését, vehetett részt a nemes versengésben. Közülük százhúszan kapták meg „Az év praxisa a Kárpát-medencében” kitüntető elismerést Budapesten, az Emberi Erőforrás Minisztérium Egészségügyi Államtitkárságának épületében.

Önök kit ajánlanak?

Ahogyan a kiírásban is olvasható: „Az év praxisa a Kárpát-medencében” díjat 10-10 háziorvos nyerheti el - munkatársaival, a nővérekkel együtt - határon innen, és határon túl. Idén is csakúgy, mint tavaly a hazai családorvosok mellett a felvidéki, az ukrajnai, az erdélyi, és a vajdasági magyar orvosok is bekerülhetnek a díjazottak közé! Elsősorban a páciensek, de az önkormányzatok, tisztiorvosi szolgálatok, civil szervezetek, kórházi osztályok, szakorvosok, plébániák, iskolák, idős otthonok javaslatait is várjuk, a határon innen és a határon túl!



Teniszkönyök – ezért hatástalanok az otthoni praktikák

2017. április 28.

Sok ember életét keseríti meg a teniszkönyök, amely a könyök, az alkar és a csukló túlterhelése miatt kialakuló, gyulladással és heves fájdalommal járó mozgásszervi betegség. Az otthoni fájdalomcsillapító praktikák ennél a betegségnél nem segítenek, hiszen a fájdalom rövid idő elteltével ismét visszatér, általában még erősebb panaszokat okozva, mint azelőtt. Arról kérdeztük dr. Páll Zoltánt, a Fájdalomközpont traumatológus-sportorvos fájdalomspecialistáját, hogy milyen kezelési mód létezik, amellyel a teniszkönyököt okozó masszív gyulladás, valamint az ennek talaján kialakult fájdalom hatékonyan és tartósan megszüntethető. 

Túlerőltetés, túlfeszítés, teniszkönyök

A teniszkönyök a könyök külső oldalának jellegzetes fájdalmával járó, gyulladásos mozgásszervi betegsége. Az alkar feszítő izmai a könyök felett, a felkarcsont végén található kis kiemelkedésen erednek. Abban az esetben, ha az alkar feszítőizmait túlerőltetjük – akár teniszezéssel, vagy egy hirtelen emeléssel, a szakácsok a nehéz merőkanállal, az autószerelők a rendszeresen használt csavarkulccsal vagy éppen Ön az egész napos számítógépen gépeléssel, egérhasználattal -, akkor ez a túlzott erőltetés csonthártya irritációt, csonthártya alatti bevérzést, csonthártyagyulladást okozhat.



Távozz tőlem haspuffadás!

2017. április 27.

Felfúvódás, emésztési zavarok, bélpanaszok, zsírpárnák lerakódása a hastájékon… Sok gondot, sőt kínszenvedést is okozhatnak ezek a gyakran előforduló tünetek. Pedig általában mi vagyunk a hibásak benne – főként helytelen táplálkozásunk és mozgásszegény életmódunk miatt. Ezért ne késlekedjünk, és tegyünk lépéseket az emésztéssel összefüggő problémák ellen.ó

Ahhoz, hogy hasi panaszainkat, emésztési gondjainkat elkerüljük, többek közt friss, rostos élelmiszereket, elegendő vizet, sovány proteineket kell fogyasztanunk, kímélnünk kell a bélflóránkat, emellett nem árt a nyugalmas élet, a jó alvás, és fontos a rendszeres testmozgás is. Soknak tűnnek ezek a követelmények?

Hiszen gyakran fogyasztunk pl. iparilag feldolgozott élelmiszereket, készételeket, vagy főzünk cukrosan, sósan, sütünk zsiradékban, emellett pedig előfordul, hogy rostokban, vitaminokban gazdag táplálékot nem eleget veszünk magunkhoz. Italaink sem mindig megfelelőek – gyakran sok az édes, szénsavas üdítő, a kávé, az alkohol köztük. És ami a mozgást illeti: egy kiadós vacsora után szívesebben heverünk le a kanapéra tévét nézni, mint hogy elindulnánk egy hosszabb esti sétára a friss levegőn. Nem csoda hát, ha az eredmény haspuffadás, rossz emésztés, hízás a gyomor-has tájékon.

Persze nem elegendő az egyik vagy a másik okot megszüntetni, hanem általában az emésztési ökoszisztémát kell rendben tartani. (A bélflóra olyan ökoszisztéma, amely szabályozza az emésztést.) A has, a bélrendszer jó közérzetünk energetikai, emésztési és immunközpontja. Ezért minden tekintetben törekednünk kell megfelelő „karbantartására”.


A D-vitamin jelentősége egyéves babáknál

2017. április 27.

A D-vitamin fontos építőköve az egészségesen működő immunrendszernek. Sokat segíthetünk a felnövekvő generációknak, ha megfelelő táplálkozással és életmóddal folyamatosan biztosítjuk a gyerekek számára szükséges D-vitamin-szintet.

Egyéves kor után a tipegő gyakran már a felnőttekkel együtt étkezik, de továbbra is nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a táplálkozására. Az 1–3 év közötti kisgyermek igénye más, mint a felnőttek igényei, hiszen még mindig növekedésben, fejlődésben van a szervezete, a korának megfelelő energia-, tápanyag- és vitaminbevitelre van szüksége nap mint nap. A vitaminok közül fokozott figyelmet kell fordítani a D-vitamin bevitelére.

D-vitamin

A D-vitamin a napfény hatására termelődik az emberi szervezetben. A „D-vitaminnak” nevezett anyag valójában nem is egy egyszerű vitamin, hanem egy hormon „előanyaga”, amely más hormonokra, illetve a szervezet legalább harminc sejttípusára van befolyással közvetlenül.

A D-vitamin szerepe a szervezetben

Nagyon sok élettani folyamatban játszik szerepet. Szervezetünk D-vitamin-szintje és az immunrendszer működése között szoros összefüggés van. Megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitele hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, emellett segíti a szervezetben a kalcium felszívódását, mely szükséges a csontok és a fogak egészséges fejlődéséhez és fenntartásához.



Magyar kutatók felfedezése a mesterséges megtermékenyítés sikerességéért

2017. április 26.

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem (SE) húszfős közös kutatócsoportja – közölte Szekeres Júlia immunológus.


A Nature Scientific Reports című folyóiratában a napokban megjelent tanulmányukkal kapcsolatban az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlett országokban egyre későbbi időpontra tolódik a gyermekvállalás, és emiatt egyre nagyobb igény mutatkozik a mesterséges megtermékenyítés alkalmazására.

Jelenlegi gyakorlat

A beavatkozás jelenlegi gyakorlata szerint egynél több embriót ültetnek be az anya méhébe, hogy fokozzák a terhesség létrejöttének esélyét. Számos esetben azonban két embrió is beágyazódik – vagy akár az összes -, az iker- és a többes terhesség azonban a csecsemők fejlődési visszamaradását is eredményezheti, és a koraszülés egyik leggyakoribb oka – emelte ki a kutató, hozzátéve, hogy a cél ezért azon egyetlen embrió beültetése lenne, amely a legjobb beágyazódási képességgel rendelkezik.

Jelenleg morfológiai megjelenésük alapján választják ki a beültetésre szánt embriókat, “bebizonyosodott azonban, hogy a ‘szép’ embrió nem feltétlenül jó is egyben, ezért számos próbálkozás irányul olyan jellemzők, markerek azonosítására, amelyek segítségével a beágyazódni képes embrió felismerhető” – magyarázta.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...574575576...588
hírek, aktualitások

Télen minden kultúrában hódít az olvadt sajt

2025. március 11.

6+1 melengető étel a világ minden tájáról

A svájci fondue-t, a grúz hacsapurit és az amerikai mac & cheese-t több ezer kilométer és több száz év választja el egymástól, de az az olvadó sajt minden kultúrában népszerű – különösen a borongós, téli hónapokban. Az egyik vezető amerikai gyorsétteremlánc most népszerű csirkés szendvicseit is olvadt sajttal dobja fel – és egy különleges akadálypályával is várja azokat, akik melegedni szeretnének Valentin-nap hétvégéjén. Ez alkalomból tíz olyan ikonikus sajtos ételt mutatunk be, amelyek hosszú történelmi múltra tekintenek vissza, vagy épp a modern gasztronómia sztárjai.

1. Fondue (Svájc)

A fondue az egyik legismertebb olvadt sajtos étel, amelynek gyökerei a svájci hegyek közé nyúlnak vissza. Az alpesi pásztorok borral és fokhagymával olvasztották össze a kemény sajtokat, hogy a hideg téli hónapokban tápláló ételeket fogyaszthassanak. A fondue a szegényebb rétegek találékonyságának eredménye volt, hiszen a szikkadt kenyér és a maradék sajt új életre kelt a forró, fűszeres olvadékban. Ma már számos variációja létezik, például a sörrel vagy gyógynövényekkel ízesített változatok. Közösségi élményt nyújtó fogás, amelyhez falatnyi kenyereket, zöldségeket és néha akár gyümölcsöket is mártogatnak a gőzölgő, fűszeres sajtmártásba.

2. Raclette (Franciaország és Svájc)

A raclette szó egyszerre jelöli az ételt és a sajtot. A hagyományos raclette étkezés során a félkemény sajtot egy speciális eszköz segítségével olvasztják meg, majd egy kaparóval frissen sült burgonyára, húsokra vagy zöldségekre csorgatják. Eredetileg – a fondue-höz hasonlóan – a francia és svájci hegyekben élő pásztorok fogyasztották, akik tűz fölött melegítették a sajtot, majd kenyérre kenték. A modern raclette partik során elektromos grilleket használnak, amelyekkel mindenki saját ízlésének megfelelően olvaszthatja meg a sajtot. Ez az étel a hideg téli estéken különösen népszerű, és egy pohár fehérborral párosítva az igazi.

3. Käsespätzle (Ausztria és Németország)

Ez az osztrák és délnémet specialitás tulajdonképpen a régió sajtos nokedlije. A házi készítésű tojásos tésztát (Spätzle) reszelt sajttal rétegzik, majd hagymával és vajjal sütik aranybarnára. A fogás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a hegyvidéki régiókban élők az elérhető alapanyagokból készítettek laktató ételeket. Leggyakrabban alpesi sajtokat, például Bergkäsét vagy emmentálit használnak hozzá, amelyek erőteljes, karakteres ízt adnak a fogásnak. Egyes változatokban karamellizált hagymával vagy friss fűszernövényekkel bolondítják meg, és egy pohár száraz fehérborral vagy sörrel tálalják.

A fogászat jelene és jövője: riasztó adatok és új technológiai áttörések

2025. március 10.

Hazánk és más országok fogászati állapota aggodalomra ad okot, mivel folyamatosan romló tendenciát mutat az elmúlt évek statisztikái alapján. A technológiai innovációk megjelenésükkel – különös tekintettel a mesterséges intelligenciára – új reményt adhatnak a megelőzésben és a kezelésben. Hogyan alakultak a közelmúlt adatai, milyen új trendek határozzák meg a következő évet, és hogyan változtatja meg az AI a fogászat jövőjét? A Clinident friss körképe.

A legfrissebb globális adatok szerint a fogászati problémák már gyermekkorban elkezdődnek, és a felnőttek jelentős részét érintik. Egy 2024-es tanulmány szerint világszerte az 5-14 éves gyermekek maradó fogainak szuvasodási esetei 1990 és 2019 között 15,25%-kal növekedtek. A fogszuvasodás és egyéb szájüregi problémák népbetegséggé váltak, miközben a technológia rohamos fejlődése új megoldásokat kínál. 2024-ben az AI egyre nagyobb szerepet kapott a diagnosztikában és a fogászati kezelések tervezésében, forradalmasítva az iparágat.

Fogászati válság európai és globális szinten egyaránt

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) 2024-es jelentése rendkívül aggasztó képet fest Európa szájegészségügyi helyzetéről. A statisztikák szerint a kontinensünk lakosságának több mint fele küzd valamilyen fogászati vagy szájüregi problémával, több mint 10%-uk súlyos formában, míg a 60-65 éves korosztályban ez az arány már 70-85%-ra emelkedik, ami példátlan egészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi rák globálisan a nyolcadik, az EU-ban pedig a férfiak körében a tizenkettedik leggyakoribb daganatos megbetegedés.

Térségünk fogászati állapota különösen kritikus: a lyukas fogak aránya meghaladja a 33 százalékot, ami évente mintegy 335 millió orvosi beavatkozást tesz szükségessé Európában a WHO szerint. A Decayed, Missing, and Filled Teeth (DMFT) index, amelyet az 1930-as évek óta használnak, a fogászati állapot globális mérőszáma, napjainkban a legátfogóbb népességszintű mutatóvá vált. Az index részletesen feltérképezi az egyén fogászati állapotát az elkezdett, hiányzó és tömött fogfelületek összesítésével. Egy felnőttnél a DMFT 0 és 28 között mozoghat. A mutató nemcsak a pillanatnyi állapotot rögzíti, hanem hosszú távú népegészségügyi trendet is mutat. A globális statisztikák rendkívül aggasztóak: világszerte mintegy 3,5 milliárd ember küzd valamilyen fokú fogászati problémával. A fejlett országokban a DMFT átlagértéke 12-15 között mozog, ami azt jelenti, hogy egy átlagos felnőttnek 12-15 fogfelülete érintett valamilyen fogászati beavatkozásban vagy károsodásban.

Mi történik itthon?

Magyarország a fogászati problémák tekintetében Európa egyik leginkább érintett országa, amelyet a WHO adatai is egyértelműen alátámasztanak. A statisztikák rendkívül riasztóak: a 65 éven felüliek 30%-a, a 75 éven felüliek 40%-a teljes foghiánnyal küzd, míg a teljes felnőtt lakosságot tekintve ez az arány 14,1%. A súlyos fogágybetegség előfordulása a 15 év feletti korosztályban 8,6% a WHO 2022-es felmérése szerint. Ezek az arányok jelentősen meghaladják az európai átlagot, ami súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A népesség harmadát érintő ínygyulladás mellett Magyarország kiemelkedően magas szájüregi rákos megbetegedési aránnyal rendelkezik. Továbbá a WHO 2020-as adatai azt bizonyítják, hogy ebből mintegy 1600 halálos kimenetelű. A helyzet hátterében több rizikófaktor húzódik meg: az elégtelen szájhigiénés kultúra, a rendszertelen fogászati szűrővizsgálatok, a nem megfelelő táplálkozás – beleértve a magas, napi 55,1 grammos cukorfogyasztást -, a 15 év feletti lakosság körében mért 32,2%-os dohányzási arány, valamint az évi 11,1 liter tiszta alkoholra átszámított egy főre jutó alkoholfogyasztás.

Központban a mesterséges intelligencia lehetőségei és veszélyei

2025. március 10.



Véget ért a 22. Biztonságos Internet Nap/Safer Internet Day (SID)

22. alkalommal tartották meg világszerte a Biztonságos Internet Napot/Safer Internet Day-t. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyerekek és fiatalok biztonságosabb és felelősségteljesebb internethasználatára. A rendezvény mottója: „Együtt egy jobb internetért!” A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által üzemeltetett magyar Safer Internet Center az eseményhez kapcsolódva különleges, internetbiztonsággal kapcsolatos programot szervezett Budapesten, a Magyar Telekom Székházban. A csaknem száz részt vevő gyereknek hacker-, illetve internetbiztonsági foglalkozással készültek, a szülők és pedagógusok pedig tudatosságnövelő előadásokat hallhattak ismert szakemberektől. A SID-hez kapcsolódó dalszerző pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nap egyik fénypontja volt.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a szervezet csaknem 30 éve foglalkozik a média és az internet fiatalokra gyakorolt hatásával. „A Gyermekmentőnél nem csak ezen a világnapon, de minden egyes nap teszünk azért, hogy az internet egy biztonságosabb hely legyen. Legyen szó gyerekekről, szülőkről vagy technológiai szakemberekről, mindannyiunk felelőssége egy pozitív digitális közösség kialakítása.”

A vendégeket a házigazda Magyar Telekom részéről Gonda Gábor vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes üdvözölte, aki örömét fejezte ki, hogy ennek a fontos eseménynek ismét a Telekom székháza adhat otthont. Megköszönte a szülők, pedagógusok munkáját, amit nap mint nap végeznek a gyerekek biztonsága érdekében.

Előadást tartott dr. Nagy Tamás r. őrnagy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Kiberfelderítési Főosztály Kiberfelderítő Osztály megbízott osztályvezetője. Ebben kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciával összefüggésben milyen fenyegetések jelennek meg a kiskorúak vonatkozásában, és kiemelte az NGYSZ-szel való együttműködés fontosságát.

Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője a Kék Vonal Lelkisegély-vonal tapasztalatait mutatta be. Elmondása szerint egyre súlyosbodó, komplex problémával keresik meg őket a fiatalok, és egyre több az olyan eset, aminek kapcsán gyermekvédelmi jelzést kell leadniuk.

Mészégető Marcsi, a Telekom családokat segítő platformja, a Hello Szülő főszerkesztője elmondta, hogy az indulásuk óta fontos szerepet szánnak a fiataloknak. „Az Eurostat 2023-as kutatása szerint a fiatalok nagyobb arányban rendelkeznek alapszintű vagy azt meghaladó digitális készségekkel, mint az idősebb korosztály, van mit tanulnunk tőlük. Ezért figyelni kell rájuk, és meghallani őket!”

Dr. Vápár Zsófia, az NGYSZ Safer Internet Centerének hotline szakértője bemutatta, miért jelent az AI a gyerekekre nézve valódi veszélyt. Gyakorlati tanácsokkal buzdította a szülőket arra, hogy a veszélyek csökkentése érdekében mérsékeljék a gyerekek digitális lábnyomát, törekedjenek arra, hogy ne posztoljanak a gyerekekről, ne osszanak meg személyes adatokat, mert ezek az anyagok alkalmasak arra, hogy az AI szexuális bántalmazást ábrázoló tartalmakat generáljon belőlük.

Frey Krisztián etikus hacker a gyerekprogramok ötletgazdája volt. A fiatalok olyan kérdésekre kaphattak választ, hogy milyen kockázatokat rejt, ha nyílt wifi-hálózatokra csatlakoznak fel, illetve a nyilvános USB-porton keresztüli töltés veszélyeit is bemutatta nekik. A legnagyobb sikert egy flipper zero nevű eszköz aratta a gyerekek körében, amely vezeték nélküli hálózatok tesztelésére alkalmas. A kütyü például arra is jó, hogy a belépőkártyákat be tudja olvasni, de kipróbálták azt is, hogyan lehet vele wifi-hálózatot létrehozni, illetve a készüléken található infrával a Telekom tévéképernyőjét ki-be tudták kapcsolgatni.