Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hamis gesztenyepüré

2018. február 24.

Kölessel bolondított gesztenyepüré az egészségesség jegyében.  

Recept:

50 g köles
1 marék dió
fél cukrozatlan gesztenyemassza
édesítő

Vízbe megfőztem a kölest, 1 marék darált diót kevés vízzel turmixoltam, beletettem 1/2 gesztenyemassza, és édesítőt, hogy joghurtszerű legyen.

Jó étvágyat az egészséghez!



Biztonságos mesenézés - Elindult a Pagony youtube csatornája

2018. február 23.

 A Pagony kiadó elindította youtube csatornáját, a Pagony TV-t. A kiadó célja, hogy a kicsi és nagyobb gyerekek ne túl sok ingert árasztó, villódzó mesékkel, hanem nyugodt, biztonságosabb történetekkel találkozhassanak. A Pagony TV-n olyan régi és új könyveket nézhetnek és hallgathatnak a gyerekek és a szülők együtt, melyeket inkább hangoskönyvek, ám az illusztrációk lassú mozgatása, valamint maga a médium vonzóvá teszi ezt a fajta a nyugodt tartalmat is a gyerekek számára. A meséket színészek és a szerzők olvassák fel.  

A mai gyerekek egy olyan világba születnek, ahol meg kell tanulniuk, hogyan maguk kontrollálják és használják a szórakoztató- és információs fejlesztések legújabb találmányait, hogy ne az eszköz használja őket. A teljes tiltás csak egyre fokozza a vágyat bennük.
Mivel a kis- és nagyobb gyerekek még korlátlanul szeretnék bámulni a képernyőt, ennek korlátok közé szorítása minden esetben a szülő feladata, felelőssége. 
 
De van megoldás a problémára!
 
A szakemberek szerint is érdemes olyan szűrt, biztonságos és rövid tartalmat kell keresni a világhálón, ami maximálisan nekik való: amiben nincsenek gyorsan váltakozó képsorok, túl gyors hang- és képváltások. Egy lassú, békés, igényes és nyugodt helyet, ahol védve van a káros ingerektől.


Igazolhasson több napot a szülő?

2018. február 23.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) szerint indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra az iskolai hiányzások igazolása, azért ezen a téren a szakmai szervezet változtatásokat szeretne elérni.

PixabayPóta György elnök elmondta, a tanév kezdetétől a nyári szünetig terjedő időszakot figyelembe véve a napi betegforgalom körülbelül 30-40 százalékát teszik ki az iskolai hiányzások orvos általi igazolása olyan esetekben, amikor az igazolás kérése nem kötődik betegellátáshoz.

A szervezet úgy látja, kivitelezhető lenne, és senki nem szenvedne hátrányt, ha a szülő által igazolható napok számát – a jelenlegi általános gyakorlatban alkalmazott három naphoz képest – felfelé módosítanák.

Megjegyezte, hogy jelenleg nincs jogszabályba foglalva, hogy hány napot igazolhat a szülő, azt az iskolák (és óvodák) saját házirendjükben szabályozzák. Mint mondta, ez ügyben már megkeresték az oktatási államtitkárságot, ahol azt a választ kapták, hogy mivel nincs jogszabály a kérdésben, így ezzel az államtitkárságnak nincs dolga.
A HGYE ezért a Klebelsberg Központhoz fordult az ügyben, kérve együttműködésüket.

Póta György úgy véli, a szülők a legtöbb esetben meg tudják ítélni, hogy mikor kell otthon maradnia a gyereknek. A szülő önrendelkezését szeretnék “kiterjeszteni” azzal, hogy egy enyhébb, orvosi vizsgálatot, gyógyszerfelírást nem igénylő betegség, vagy egyéb hiányzás esetén ne kelljen orvosi igazolást vinni az adott oktatási intézménybe, óvodába – tette hozzá.

A HGYE elnöke más témát említve beszélt arról is, hogy a szervezet megújítaná a házi gyermekorvoslás intézményét. Mint mondta, szervezetileg, a képzést tekintve a gyermekgyógyászathoz, szerkezetileg, módszertanban pedig a háziorvosláshoz tartoznak. Hozzátette: a megújítás alapvetően nem pénz, mint inkább jogszabályváltozás kérdése.



A szíve viszi el a legtöbb magyart

2018. február 22.

Az unióban Magyarország harmadik helyen áll a keringési betegségekben elhunytak számát tekintve, ráadásul itthon a szívizom elégtelen vérellátásával járó ischaemiás szívbetegségekben halnak meg a legtöbben.

A szívünk az egyik legfontosabb szervünk, percenként körülbelül 72-szer dobban, azaz húzódik össze, ami azt jelenti, hogy egy átlagos élet alatt ez körülbelül 2,5 milliárdszor ismétlődik meg. A testünkben nagyjából 5,6 liter vér található, amit a szív percenként háromszor keringet át a szervezetben. A szívünkre ráadásul minden kihat: a táplálkozásunk, az életmódunk, a minket érő stressz, a zaj, sőt a gondolataink is. Így nem csoda, hogy az ischaemiás, azaz a szívizom elégtelen vérellátásából adódó szívbetegségek Magyarországon a halálesetek 30%-áért felelősek, de világszinten is ez a vezető halálok 17%-kal. A nemek közel hasonló arányban érintettek itthon: 2016-ban a magyar nők 32%-a, míg a férfiak 27%-a hunyt el ilyen okból.

Sajnos Európában több szempontból is dobogósok vagyunk ezen a téren: szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve szívinfarktus miatt fekszünk kórházban a legtovább (átlagosan 11 napot, szemben a sereghajtó Dániával, ahol ez csak 5,5 nap). Emellett Németország után nálunk írják fel a legtöbb magas vérnyomás elleni gyógyszert, 2000 és 2013 között majdnem megduplázódott a kiállított receptek száma: ez azt jelenti, hogy 1000 emberre átlagosan közel 550 adagra szóló vény jut. Ha a hazai régiókat nézzük, 1998 és 2010 között az Észak-Alföldön haltak meg a legtöbben szívbetegségben, de Észak-Magyarországon is jelentős növekedés volt tapasztaltható. A legkevesebben Közép-Magyarországon voltak érintettek.



Az igazán hatékony tanulás titka

2018. február 22.

Mi az amit Neked sem tanítottak meg az iskolákban? Nos, az az a módszer, amivel képes lennél bármit, könnyedén megtanulni. Eszközöket (jó esetben) kapsz a kezedbe, de olyan módszert, amivel ugyanolyan könnyedén tanulod meg a természettudományi összefüggéseket, a verseket, vagy épp’ a tigrisbukfencet, nem tanítanak sehol.  

Felmerül az a kérdés, hogy létezik-e egyaltálán ilyen „csodamódszer”, de mielőtt válaszolna erre a cikk nézzünk meg valamit: Miért van egyáltalán szükség arra, hogy képesek legyünk hatékonyan tanulni?
 
Ha belegondol az ember: akkor mi az amit lát a körülöttünk lévő világban? Azt, hogy - szinte - percről percre folyamtosan változik. Csak gondolj bele… Húsz évvel ezelőtt a Facebook még tervben sem volt, ma meg az emberek nagyrésze azon éli az életét. Harminc éve még az Internet is csak gyerekcipőben járt és - az ezzel kifejezetten foglalkozókon kívül -, senkinek semmit nem mondott a rendszer működése. Még a név, hogy Internet sem létezett. Ezzel szemben ma?!
 
Ha megnézzük az emberiség történetét miért van az, hogy a Homo sapiens (értelmes(?) ember) volt az ami több embertípus közül fenn tudott maradni az évezredek során, míg a többiek eltűntek a történelem sűllyesztőjében? A válasz roppant egyszerű. Képes volt alkalmazkodni a változó körülményekhez és képes volt a tapasztalatait hasznosítani később. Ennek egy kulcsa volt, képes volt tanulni.
 
A hatékony tanulás képessége a változásokhoz való alkalmazkodás titka. Aki, vagy ami erre nem képes, az bukásra vagy kihalásra van ítélve. Magyarul, ha hatékonyan tudsz tanulni, képes leszel alkalmazkodni a körülötted levő világ követelményrendszeréhez.


Egyen rendszeresen a gyerek! - Miért is olyan fontos ez?

2018. február 21.

Ha szeretnénk, hogy gyermekünk jól teljesítsen a suliban, fontos, hogy ne csak a tanulásra gondoljunk. A táplálkozásnak is hatalmas szerepe van ebben.Ha a gyermek nem kapja meg fizikálisan a megfelelő tápanyagokat, akkor az agya sem képes a megfelelő működésre.  

"Bizonyított, hogy az iskolás gyerekek vércukorszint-ingadozása közvetlenül hiperaktivitást, koncentrációs és tanulási zavart, agressziót és más viselkedési zavarokat vált ki."
(Dr. Natasha Campbell-McBride MD: Gap szindróma című könyvéből)

Abban a szakaszban, amikor a vércukorszint hirtelen megnövekszik, a gyerek "feldobott" állapotba kerül, ami hiperaktivitást válthat ki.
Amikor pedig a vércukorszint túl alacsony lesz, a gyerek rosszul érzi magát, ami gyakran fejfájással, rosszkedvvel, agresszív viselkedéssel jár.

Kimondottan ennek a veszélynek vannak kitéve a válogatós gyerekek, akik csak bizonyos ételeket hajlandóak enni. Nap közben inkább koplalnak ha olyan ételt kapnak amit nem szeretnek.  Valamint azok a gyerekek, akik szinte csak olyan ételeket fogyasztanak amiben sok a finomított szénhidrát (pl.: péksütemény, kekszek, gumicukrok, ízesített üdítők).



Veszélyes a szorongás babavárás alatt

2018. február 21.

Elkészül-e időben a babaszoba, mit ehetek, ami jó a babának, egészséges lesz-e a kicsi, milyen lesz a szülés? Megannyi hasonló kérdésen gyötrődnek a kismamák, ami sok idegeskedést okoz. Ezek a stresszhatások szinte elkerülhetetlenek, viszont komoly következményekkel járhatnak: kihathatnak a kicsi fejlődésére is. Így baba és mama egészsége érdekében fontos, hogy a várandósságot jellemző nehézségeken is igyekezzünk nyugalommal túljutni, minden esetben mérlegeljük, valóban megéri-e a probléma az aggódást.

A várandósság kétségkívül a legtöbb nő életében az egyik legszebb időszak, de egyben a legstresszesebb is. Különösen első terhesség esetében, hiszen ilyenkor a kezdő kismama minden teendőt, és a babavárással járó tünetet szorongással kezel. A megválaszolatlan kérdések feletti pánikkal vagy a túlzott megfelelni akarással azonban nem csak saját közérzetünket, hanem a születendő kisbabát is veszélyeztetjük.

Nyugtalan terhesség, nyugtalan baba

Ha a kismama gyakran ideges, magasabb lesz a vérnyomása, melynek következtében előfordulhat, hogy a baba nem jut elég oxigénhez és táplálékhoz, fejlődése pedig lelassul. Az ismétlődő stresszes ingerek az anyukát hajlamossá teszik a görcsökre, de nagyon ritkán akár a szülés korai megindulásáért is felelősek lehetnek. A koraszülött vagy nyugtalan terhességet megélt babáknál gyakran előfordulnak immunrendszeri problémák, a kicsi szervezetében nem alakul ki megfelelően a védelem, így fokozottan érik őt a fertőzések, nagyobb eséllyel és gyakrabban betegszik meg.



Az óvodák szerepe az iskolára való felkészítésben

2018. február 20.

Mostanában többször elgondolkodtam azon, hogy jó döntés volt-e az óvodában a kötelező foglalkozásokat kezdeményezésre cserélni, ahol a pedagógus felkínálja a lehetőséget egy-egy tevékenységre, s a gyermek bekapcsolódik, ha szeretne.  

A csoport nagy többségével nincsen gond, ők szívesen részt vesznek minden újdonságban, hiszen a gyermekeket a kíváncsiság, felfedezni vágyás hajtja.

Vannak viszont gyermekek, akik a legügyesebb motiválás ellenére sem kapcsolódnak be ezekbe a foglalkozásokba.
Sokszor pont azért, mert érzik magukról, hogy ezekben a dolgokban nem elég ügyesek. Rájuk kellene legjobban figyelni, hiszen általában pont nekik lenne legnagyobb szükségük arra, hogy részt vegyenek ezeken a foglalkozásokon.

Manapság a gyermekeknek otthon is nagy a szabadságuk, sok családban nincsenek saját feladataik, amelyek kialakítanák az iskolakezdésre a feladattudatot, feladattartást.

A kezdeményezéseket tartó óvodapedagógusoknak nagyon alaposan kell megfigyelnie a gyermekeket.



Tovább emelkedett a betegek száma

2018. február 20.

A 6. héten tovább terjedt az influenza az országban, azonban a megbetegedések számának emelkedése mérsékeltebb volt, mint az előző héten - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának kórházhigiénés és járványügyi felügyeleti főosztályának legfrissebb, szerdán közzétett jelentéséből.
 

 

 



A közlés szerint február 5-11. között 27,5 százalékkal többen, majdnem hetvenezren fordultak orvoshoz, mint az azt megelőző héten.

Az adatokból kitűnik, hogy a 6. héten 17 megyében emelkedett, két területen (főváros és Zala megye) nem változott, egy megyében (Somogy) pedig csökkent az influenzás tünetekkel orvoshoz forduló betegek száma, és a legtöbb beteg továbbra is a gyermekek és a fiatal felnőttek közül kerül ki.

A kórházi jelentőszolgálat adatai alapján - az előző héthez viszonyítva - 276 embert kezeltek kórházban influenza miatt, ez 40,8 százalékos emelkedés az előző heti adatokhoz képest.



Stressz!

2018. február 19.

Szakítás-válás, munkahelyi nehézségek, magány, boldogtalan párkapcsolat, anyagi kilátástalanság és lehetne számtalan olyan nehézséget felsorolni, amelynek a gyűjtőneve egyszerűen csak ennyi: Stressz. Ez csak valami rossz dolog lehet, gondoljuk sokan. Pedig ahogy Selye János, a világhírű stressz-kutató mondta: a stressz az élet sava-borsa.  

Definíció szerint a stressz a szervezet válasza valamilyen igénybevételre. Ez a válasz lehet pozitív (eustressz), vagy negatív (distressz). Az pszichológiai distressz a kellemetlen érzéseket vagy érzelmeket jelenti, amelyek nagyban befolyásolják a mindennapi működésünket.
Rövidebb vagy hosszabb ideig mindannyian tapasztaltunk már negatív érzelmi stresszt: hangulatingadozást, szomorúságot, szorongást, gyenge koncentrációt, memóriazavart, testi és szellemi fáradtságot, teljesítményromlást, hajhullást. Van, akinek az apátia és a kiüresedés érzése sem ismeretlen. A testi tüneteknek is hosszú a listája. Jellemző a fokozott izzadékonyság, a nyak-, hát-, és fejfájás, szívdobogás, hasmenés, renyhe emésztés, szájszárazság.

Az érzelmi stressz mértéke nagyban függ attól, hogy miként észleljük az azt kiváltó okot vagy helyzetet. Éppen ezért a megküzdésnek is két fő formája van: a problémaközpontú, amikor magára a rossz érzéseket kiváltó helyzetre vagy problémára összpontosítunk, azt próbáljuk elkerülni vagy megváltoztatni, és az érzelemközpontú, amikor nem tudjuk a helyzetet megváltoztatni, így a hozzá kapcsolódó érzelmi reakciókat próbáljuk enyhíteni.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...574575576...647
hírek, aktualitások

Így vigyázhatunk kedvenceinkre Szilveszterkor

2026. január 01.

Nem csak emberre, állatra is veszélyesek a Szilveszteri tűzijátékok. Az óévbúcsúztatókor használt pirotechnikai eszközök durva hang-és fényhatásai a házi kedvencek számára sokkos pánikot okozhatnak. Egy magából kifordult házi kedvenc félelmében akár támadhat – haraphat is, de a leggyakoribb, hogy elszökik, elkóborol. Sok kóborló kutya – macska soha többé nem kerül haza. Egy kis odafigyeléssel megelőzhető lehet, hogy a Szilveszteri tűzijátékokból eredően a háziállatok kapcsán kellemetlen szituációk képződjenek.

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa elmondta: az óriási hangtól / fénytől megijedt macskák éles marásokat okozhatnak a gazdiknak, a kutyák kerítésen átugorva vagy pórázt a gazda kezéből kitépve próbálnak a robbanásoktól elmenekülni. Házi kedvenceket a durrogás helyszíneire semmiképpen ne vigyük ki, előzzük meg a bajt. A riadtan menekülő állatok néhány óra alatt 5-10 km-t (több településnyi távolságot) is képesek megtenni, van, hogy az elmenekült kedvencek soha többé nem kerülnek elő.

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.