5 szuper őszi zöldség és gyümölcs
2018. december 10.
Megérkezett a hűvösebb ősz is, ilyenkor egyre inkább kívánjuk a tartalmas, főtt ételeket, mégsem szeretnénk tönkre tenni tavaszi-nyári diétánk eredményét. A dietetikusok által ajánlott zsírszegény és fehérjében gazdag pulykahús jól kombinálható a friss zöldségekkel, gyümölcsökkel – Dosso Gabi, a Gallicoop háziasszonya szerint.
1. A sokoldalú sütőtök
Az őszi hónapok nagy kedvence a sütőtök, hiszen ez az olcsó alapanyag csodálatos narancsszínnel emeli ételeink látványát. Alacsony kalória-, ugyanakkor bőséges vitamintartalmával egyik legegészségesebb szénhidrátforrásunk lehet. Az ismert fogások mellett igazán ínyenc falatok is készülhetnek sütőtökből: például a pulykahússal töltött sütőtök vagy a sütőtökös pulykatekercs, amely az ünnepi asztalon is megállja a helyét.
2. Gesztenye, nem csak süteménybe
Már a 4. században jóízűen ették őseink a sült gesztenyét, és még napjainkban is szívesen fogyasztjuk forrón sütve, őszi sétáink alkalmával. Végre érik a szelídgesztenye, így érdemes kihasználni, hogy nem a fagyasztóból kell előkapnunk egy agyoncukrozott gesztenyemasszát. Nem csak magában vagy sütemények töltelékeként fogyasztható, hanem húsok mellé is kínálhatjuk. A gesztenyével töltött pulyka akár egy őszi ünnepi ebéd főfogása is lehet.
A játék családépítő hatása
2018. december 10.
A sötét délutánok beálltával valószínűleg megváltoztak a délutáni programjaink. Remélhetőleg a lakásban töltött időben szerepet kap a közös játék. Attól kezdve, hogy a gyermekünk bekerül valamilyen oktatási intézménybe, legyen az akár óvoda, akár iskola, szinte alig látjuk.
Ezért mikor otthon van, használjuk ki az időt arra, hogy ne csak egymás mellett legyünk, hanem egymásra figyelve, együtt játszva, mesélve, különben nem alakul ki szoros kapcsolatunk gyermekünkkel. A játék azért nagyon jó lehetőség a kapcsolatteremtésre, mert a gyermekünknek abba a tevékenységébe folyunk bele, amit amúgy is szívesen, örömmel csinál. Ha ehhez tudunk csatlakozni, akkor a közös öröm élménye marad meg a gyermekünkben még sok-sok év múlva is.
Másrészt ha szülőként rendszeresen együtt játszunk a gyermekünkkel, azzal arra is megtanítjuk, hogyan lehet az időt tartalmasan eltölteni. Így később, nagyobb korában sem fog unatkozni.
Továbbá játék során sokkal jobban megismerjük gyermekünket. Olyan dolgok is kiderülhetnek, amit addig nem is gondoltunk. Felmérhetjük képességeit, temperamentumát, kitartását, kudarctűrését is. A játék során valószínűleg ezek közül mindegyik változni fog. Képességei fejlődnek, kitartása, feladattudata, szabályok betartása javul, kudarcokat is jobban fogja viselni.. Ez később az iskolában, s az életben is nagyon fontos lesz.
A kismamák öt leggyakoribb félelme
2018. december 09.
Vajon jót teszek a babának? Ezt megehetem? Jó anya leszek? A babavárás örömei mellett a kismamák többségét rengeteg félelem és kétség gyötri a pici egészségével és fejlődésével kapcsolatban. Szerencsére, ami az anyukán múlik, ahhoz csak egy kis odafigyelés szükséges: hiszen ha a mama kiegyensúlyozott és vigyáz magára, azt a baba is meghálálja.
Nagyon el fogok hízni? Teljesen természetes, hogy a várandósság súlygyarapodással jár, ami normál testalkatú kismama esetében optimálisan 11-16 kg mozog. A plusz kilóktól való félelem semmiképpen se sarkalljon bennünket fogyókúrára, elegendő, ha figyelünk a kiegyensúlyozott étkezésre és a testmozgásra. Az egészségesen táplálkozó és aktív kismamák szülés után sokkal gyorsabban nyerik vissza alakjukat, mint azok, akik „kettő helyett” esznek.
A sporttal ártok a babának? A testmozgás kifejezetten ajánlott a várandósság alatt: nem csak a felszaladó kilókat tarthatjuk ellenőrzés alatt, de a baba egészségéért is sokat teszünk, ha nem engedünk a lustaság csábításának. Csak a nagyon megerőltető és intenzív mozgásformákat kell pár hónapig hanyagolnunk, a sétát, könnyed kirándulást és a kifejezetten a babavárás időszakára kitalált kismamajógát, vagy kismamatornát akár minden nap beiktathatjuk.
Egészséges lesz a baba? Az első kívánság, amit a pozitív terhességi teszttel a kezünkben megfogalmazunk: csak egészséges legyen! A várandósgondozás részeként elvégezhető kombinált teszt egy nagyon fontos vizsgálat, amely a kromoszóma-rendellenesség előfordulásának valószínűségére, kockázatára mutat rá, biztos eredményt azonban nem ad. Amennyiben ez a kockázati érték magas, úgy további vizsgálatokat javasolnak a kismama számára. Erről a magzati kromoszóma-vizsgálatról a legtöbb kismama a pocakhoz közelítő tűre és az 1%-os vetélési kockázatra asszociál. Jó hír, hogy a leggyakoribb genetikai rendellenességeket az egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető, teljesen biztonságos non-invazív genetikai vizsgálattal, a PrenaTest-tel is kiszűrhetjük, ami több mint 99%-os pontossággal tájékoztat bennünket a pici egészségéről.
Mit egyek, ha epebeteg vagyok?
2018. december 09.
Az epehólyag (vesica fellea) a máj alatt elhelyezkedő, zöldes színű, körte alakú, páratlan, üreges szerv. Ha az epefolyadék kiürülése az epehólyagból akadályozott, vagy az epe összetétele megbomlik, kőképződés és gyulladás alakulhat ki.
A máj által termelt napi 1–1,5 liter epefolyadék az étkezések közti szünetben az epevezetéken keresztül az epehólyagba folyik, ott tárolódik, és közben koncentrálódik.
Az epe szerepe:
- fontos szerepet tölt be a zsírok emésztésében azáltal, hogy a zsírokat kicsiny zsírcseppekké alakítja át, ezzel is segítve az emésztés folyamatát;
- az epében található epesók növelik a koleszterin, zsír, zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) oldhatóságát és azok felszívódását, továbbá serkentik a vízkiválasztást a vastagbélben, amely a béltartalom továbbhaladását segíti elő.
Leggyakoribb epebetegségek: epekőbetegség (cholelithiasis), akut és krónikus epehólyag-gyulladás (cholecystitis), epeútgyulladás (cholangitis), illetve -elzáródás.
Epekőbetegség
Az epekő az egyik leggyakoribb gastrointestinalis betegség a nyugati populációknál. Hozzávetőlegesen a kövek 80%-át koleszterintartalmú, a fennmaradó 20%-ot pedig pigmentkövek alkotják. Az epekő képződése több tényező együttes eredményeképpen jön létre. Bizonyított, hogy az étrendi tényezők befolyásolják a koleszterinkövek kialakulásának kockázatát, mint például a koleszterin-, telítettzsír-, transzzsírsav-tartalom, finomított cukrok és esetlegesen a hüvelyesek.
Emellett az elhízást is kockázati tényezőként tartjuk számon a kőképződés kialakulásánál.
Ha ez összejön, rögtön láthatjuk majd, hogy vegán-e egy élelmiszer
2018. december 08.
Európai polgári kezdeményezés indult, hogy az élelmiszereken képes címke jelölje: vegetáriánus, nem vegetáriánus vagy vegán élelmiszerről van-e szó. Egymillió aláírásra van szükség, hogy az Európai Bizottság tárgyalja a kérdést.
A szervezők felkérik az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot, amely alapján minden élelmiszerterméken képes címke jelezné, hogy az vegetáriánus, nem vegetáriánus vagy vegán termék-e.
A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2018. november 12-én került sor. Ezt követően egy év áll rendelkezésre a támogató aláírások összegyűjtésére. Összesen egymillió támogató nyilatkozat kell, legalább hét különböző tagállamból. Ha összegyűlt, az Európai Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell. A Bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.
Borjúhús rizottó
2018. december 08.
Laktató, könnyen elkészíthető főétel. Hozzávalók:
borjúhús 50 dkg
zsír 10 dkg
vöröshagyma 5 dkg
rizs 25 dkg
gomba 10 dkg
zöldpetrezselyem 1 cs.
zöldborsó 10 dkg
Pannónia sajt 15 dkg
őrölt bors, só
Elkészítése:
A borjúhúst a pörköltnél szokásosnál kisebb kockákra vágjuk. A finomra vágott vöröshagymát a felhevített zsírban aranysárgára pirítjuk, beletesszük a húst, sóval, őrölt borssal ízesítjük és fedővel letakarva, mindig csak kevés vizet aláöntve pároljuk.
Közben egy másik edényben a megmosott és lecsurgatott rizst kevés zsíron jól átforrósítjuk. Hozzákeverjük a megtisztított, megmosott, vékony szeletekre vágott gombát és az apróra vágott zöldpetrezselymet, majd az egészet hozzáadjuk a félpuhára párolódott, zsírjára pirult borjúhúshoz. Összekeverjük és forró vízzel felengedjük. A víz a rizs mennyiségének a duplája legyen. Lefedjük és forró sütőben megsütjük.
Házi meggyes csokipuding
2018. december 07.
Olcsó és finom desszert az egész családnak!
Hozzávalók:
5 dl tej
3 ek. étkezési keményítő
4 kanál cukor
3 ek. cukrozatlan kakaópor
10 dkg meggy (lehet fagyasztott vagy befőtt)
Elkészítése:
Egy lábasban kézi habverővel csomómentesen elkeverem a keményítőt, a kakaóport és a tejet.
Ezután felteszem a gázra, felforralom. Ha kellőképpen besűrűsödött, akkor lezárom, belekeverem a cukrot és a lecsepegetetett (fagyasztott esetén kiolvasztott) meggyet.
4 desszertes tálkába öntöm, és hagyom kihűlni.
Meddig tarthat a fájdalomtűrő képesség?
2018. december 07.
A fájdalom bizonyos fokig a sport része, a fájdalomtűrő képesség a siker egyik záloga. Ugyanakkor dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arra figyelmeztet, hogy a sportolóknak ismerniük kell a testük jelzéseit és egy bizonyos pontnál segítséget kell kérniük.Milyen fájdalmak vannak?
A sportban az eredményességnek számos kritériuma van, az egyik a sportoló saját testének, reakcióinak, határainak pontos ismerete. A fájdalommal kapcsolatban is tudni kell, mi az a pont, ami még az edzés, a verseny velejárója és segíti a teljesítményt és mi az, amikor már orvoshoz kell fordulni. Ehhez érdemes elkülöníteni a fájdalom típusait.
– Fáradtság és diszkomfort érzet
Ezeket az érzéseket nyilvánvalóan az erőkifejtés, az edzésmunka szüli, de nem elég erősek ahhoz, hogy fájdalomnak lehessen nevezni őket. A sportolóknak meg kell tanulniuk „kényelmesen érezni magukat a kényelmetlenségben”, és folyamatosan tágítaniuk kell a határaikat.
– Edzéssel járó pozitív fájdalom
Állóképességi edzések alkalmával természetesnek tekinthető az izomfájdalom, a tüdőben, a szívben megjelenő kényelmetlenség. Ezek a jelek tulajdonképpen a fejlődésre utalnak, csupán annyit kell tudni róluk, hogy az edzésmunka intenzitásának változtatásával befolyásolhatók.
Koszorú advent idején
2018. december 06.
Az advent a várakozás, a bűnbánat ideje, felkészülés Jézus születésének ünnepére. Maga a szó latin eredetű, jelentése: megérkezés, az Úr érkezése. Az adventi négy hét az ünnepre való lelki ráhangolódást szolgálja, kezdete az András naphoz - november 30. - legközelebb eső vasárnap.
Régen éjféli harangszó jelezte kezdetét, egyúttal pedig az egyházi év megnyitását is. Advent idején a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak, hajnali misére jártak, amit - a középkorból eredeztetett kifejezésekkel - angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szűz Máriának ajánlottak.
Az adventi koszorú története
A mai advent varázsos hangulatát, a karácsonyi várakozást hosszú évszázadok mitológiája alakította. Az adventi koszorú készítésének hagyománya is évszázadokra nyúlik vissza. A vesszőből, fűzfából, fenyőágakból font koszorút arany vagy piros színű szalaggal díszítettek.
- Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé.
- A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé, ami soha el nem múlik. Úgy tartották, hogyha ilyen "szent" koszorúkkal veszik körbe a házakat, az elűzi a gonosz szellemeket.
Aztán ezek a szimbólumok lassan feledésbe merültek...
Csak 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész. Ő alapította az első gyermekotthont Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és az adventi időszakban minden nap az istentiszteletek alkalmával egy-egy gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ez az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is. Évről-évre szebben és szebben díszítették fel ezeket a koszorúkat.
A temperamentumvonások és a szív- és érrendszeri betegségek
2018. december 05.
A személyiség egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálva a Semmelweis Egyetem kutatói azonosítottak olyan temperamentumtípusokat, amelyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel.A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjainak közös kutatása a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
Rihmer Zoltán, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő kezdeményezésükre indult meg mintegy tíz éve együttműködés a Családorvosi Tanszékkel a szív-és érrendszeri betegségekkel való esetleges kapcsolatok kimutatására. A Családorvosi Tanszék oktató családorvosa, Nemcsik János ötlete nyomán négy évvel ezelőtt induló projektben a Maurovich-Horvat Pál vezette Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoporttal együtt azt vizsgálják, hogy bizonyos temperamentumvonások összefüggést mutatnak-e a koszorúér-betegség jelenlétével és kiterjedésével.
Az affektív temperamentumok olyan veleszületett személyiségjellemzők, amelyeknek öt típuscsoportja ismert: depresszív, ciklotím, hipertím, ingerlékeny és szorongó. Egyik temperamentum irány sem jó vagy rossz, mindnek megvan a maga evolúciós szerepe, illetve a nemek között vannak különbségek. A nőknél magasabb a depresszív, szorongó, ciklotím, míg férfiaknál az ingerlékeny és a hipertím temperamentumok aránya.
A kutatáshoz 200 CT-vizsgálatra előjegyzett beteggel vettek fel egy több mint 1000 kérdésből álló, a személyiségvonások, temperamentumok és egyéb pszichometriai paraméterek feltárására irányuló kérdőívet.
