Erős szívdobogást érez? Mitől lehet?
2017. június 28.
Az éjszakai alvásból felébresztő szívdobogásérzés, a napközbeni erős kalapálás, - amikor majd kiugrik az ember szíve a mellkasából - szívritmus zavarra utal. Ilyenkor gyakori, hogy a nyakban, a fülben is érezhető a szívdobogás. Arról kérdeztük dr. Sztancsik Ilonát, a Kardioközpont kardiológusát, hogy melyek a szívdobogásérzés leggyakoribb kiváltó okai, miért nagyon fontos az alapos kivizsgálás, és hogyan történik a kardiológiai kezelés.
Erős szívdobogás, szorongás, légszomj
Egészséges embereknél, nyugodt körülmények között, a szívdobogás a mindennapi életben nem érzékelhető. Egyes szívritmus zavarok azonban olyan mellkasi érzést okozhatnak, hogy az ember érzi, hogy dobog a szíve. Ez a panasz lehet folyamatos, de előfordulhat, hogy csak átmenetileg, néhány szívverés erejéig jelentkezik. Az erős szívdobogásérzés rendszerint hirtelen lép fel, minden különösebb előjel nélkül. Az erős szívdobogásérzés előfordulhat önmagában, de gyakori, hogy egyéb panaszokkal is együtt jár. Ilyen kísérő tünetek lehetek: szorongás, félelem, izzadás, légszomj, mellkasi fájdalom. Ezek megjelenésével egyidejűleg jelentkezhetnek keringési panaszok is, amikor a páciens szédül, fáj a feje.
Pajzsmirigybetegséget, hormonális problémákat is jelezhet
Az erős szívdobogásérzés hátterében számos tényező állhat. Ez lehet „szív eredetű”, ilyenkor a szív szerkezetében, illetve működésében található elváltozás, mint például koszorúér szűkület, a szívbillentyűk betegségei, vagy a szív- ingerképző- és elvezető rendszerének zavara. Állhatnak azonban „szíven kívüli” okok is mögötte, többek között pajzsmirigy betegség, hormonális problémák, cukorbetegség, vesebetegség. Az is elképzelhető, hogy az érzelmi élet zavara, pszichés betegségek, vagy gyógyszer mellékhatás okozza. Azt, hogy milyen nem kardiológiai eredetű betegségek állnak az erős szívdobogás hátterében, laborvizsgálattal lehet kideríteni.
Így tároljuk a gyógyszereinket!
2017. június 28.
Az utóbbi években egyre több és több gyártó egyre több és több gyógyszere jelent meg a patikákban. A különböző gyártók saját országuk vagy térségük szabályozásának megfelelően sajátos tárolási utasításokat tüntethetnek fel a gyógyszerek dobozain. A különböző utasítások, tárolási útmutatók elbizonytalaníthatják a betegeket, a felhasználókat. Dr. Sánta Zsuzsa segít az eligazodásban!
|
Tárolási módok: |
Gyakori, hogy nincs megjelölés, vagy idegen nyelven „ambient”, vagy magyar nyelven „különleges tárolást nem igényel” felirattal találkozunk. Az ilyen feliratú gyógyszereket szobahőmérsékleten, 15 °C és 25 °C között a dobozon feltüntetett lejárati idő végéig tárolhatjuk.- Előfordul, hogy „25 °C alatt tartandó” vagy „legfeljebb 30 °C-on tartható” felirattal találkozunk. Ilyenkor is nyugodtan maradjunk a szobahőmérsékletnél, és 15 °C és 25 °C között, a lejárati idő végéig tárolhatjuk a készítményeket.
- A hűtve, 2–8 °C között tárolandó gyógyszerekre mindig rá van írva a hűtőszekrényben való tárolás. Erről a patikában is tájékoztatja a gyógyszert kiadó szakember a vásárlót, a beteget. Esetleg azt is láthatjuk, ha a szakember nem a polcról, hanem a patikai hűtőszekrényből veszi elő a kért gyógyszert. A 2–8 °C közötti tárolás a hűtőszekrényben való tárolást jelenti, nem a mélyhűtőhöz legközelebbi, legfelső vagy legalsó polcon. Érdemes arra is figyelni, hogy a doboz ne érjen a hűtőszekrény falához, mert a gyógyszer így könnyen megfagyhat, és ezzel elveszítheti hatékonyságát. A hűtőszekrény ajtajában sem tanácsos gyógyszert tárolni, még rövid időre, egy-két napra sem, mert a kinyitások miatt itt a legkevésbé egyenletes a hőmérséklet, itt fordulhat elő leghamarabb a hőmérséklet emelkedése.
Vörösboros meleg rukkolasaláta
2017. június 27.
Az eredeti recept ha jól emlékszem Jamie Olivertől származik, kissé tovább egyszerűsítettem rajta és elérhetőbb alapanyagokat használtam fel hozzá, és nálunk ez most ilyen formában fogyasztjuk.
Könnyű mégis laktató, finom és sok íztől egész ízorgia alakul ki a szájban. Pirítóssal vagy csak magában is fogyasztható.
Hozzávalók (2 adag):
- 1/2 csomag rukkolasaláta (kb. 100 g)
- 5-6 szelet vékony császárszalonna vagy fekete erdei sonka (kb 50-70 g)
- 1 marék dió (kb. 50 g)
- 1 nagyobb vagy 2 kisebb fej lilahagyma
- 1 dl száraz vörösbor
- só, bors
- parmezán forgács
A diót apróra vágjuk és száraz serpenyőben megpirítjuk. A császárszalonnából vagy nagyon vékony szeleteket vágunk vagy már leszeletelve vesszük, ugyanerre a célra jó a fekete erdei sonka is. Elvághatjuk kisebb csíkokra és egy kevés zsiradékon megpirítjuk jó ropogósra. Közben megpucoljuk a lilahagymát majd cikkekre vágjuk. Amikor a szalonna megpirult akkor kivesszük a serpenyőből és félretesszük. A lilahagymát elkezdjük pirítani, majd a seprenyőbe beleöntjük a bort, és ízlés szerint megsózzuk, borsozzuk. Hagyjuk hogy egy kissé besűrűsödjön. A rukkolát megmossuk és megszárítjuk, vagy eredetileg is mosottat veszünk. Kiszedjük egy tálkába. Ráöntünk a még meleg lilahagymás – vörösboros mártásból, majd teszünk rá szalonna pörcöt, pirított diót és reszelt parmezánnal vagy permezánforgáccsal és frissen őrölt fekete borssal meghintve tálaljuk még melegen.
Elkészítési idő: 30 perc
Nehézségi fok: könnyű
Tápanyagtartalom (egy adag): 399,5 kcal; 13,6 g szénhidrát; 11,9 g fehérje; 30,5 g zsír
Rosacea és pattanás bőratkától?
2017. június 27.
Sokan kétkedve fogadják, vagy el sem hiszik, van, aki undorral gondol rá, pedig valóban létező élősködő a bőratka. Egyes feltételezések szerint a szőrtüszőkben élő, faggyúval táplálkozó bőratka neve több bőrprobléma kialakulásával is összefüggésbe hozható. Ennek jártunk utána, a közelmúltban megjelent tudományos vizsgálatok eredményeinek segítségével.
Mi a bőratka?
A bőratkának közel 65 típusát ismerjük, ezek közül kettőről tudjuk, hogy az embereken is él. Érdekes adat, miszerint a bőratka az emberek közel 40 százalékánál kimutatható, ám mégsem mindenkinél okoz tüneteket, pusztán egy, a többi mikroorganizmus közül, amely a bőrünkön megtalálható – magyarázza Peterman Krisztina kozmetikus, a problémás bőrűek kezelésére specializálódott Dermatica szakembere. Kutatások szerint azonban, egyéntől függően a bőratka jelenléte igen komoly tüneteket is okozhat: gyulladásban tartja a bőrt, ami a kutatások szerint szerepet játszhat a rosacea és a pattanások kialakulásában.
Gyakran beteg a gyerek?
2017. június 26.
Az őszi-téli időszakban gyerekeknél nem ritka, hogy akár 5-6 alkalommal is megbetegszenek: torokfájás, nátha, köhögés, esetleg láz jelentkezik. A szülőknek ilyen esetben érdemes arra is gondolni, hogy a lakás, a gyerekszoba levegője is hozzájárulhat a gyakori betegségekhez…
Allergiás vagy beteges?
Az óvodás-kisiskolás korú gyerekek napi 9-10 órát, vagy többet is a szobájukban töltenek, az éjszaka folyamán belélegzett levegő minősége ezért fontos, hogy megfelelő legyen – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A doktornő szerint különösen a levegőben lévő allergének jelenléte okoz gondot. Ilyen esetben a gyakran beteg, elhúzódó orrdugulástól, köhögéstől szenvedő gyereknél többnyire csak későn, jó néhány betegség után derül ki, hogy allergiás. „Az allergének folytonos jelenléte ingerli a nyálkahártyát, ezáltal egy állandósult gyulladást képes előidézni. Ebben az állapotban az érzékeny nyálkahártya sokkal sérülékenyebb, nem tudja ellátni megfelelően védő szerepét, a kórokozók könnyebben a szervezetbe jutnak.”
Allergének a lakásban
Téli időszakban elsősorban a lakásban élő háziállatok okozhatnak tüneteket, illetve a fűtési szezonban, ha a meleg mellett a páratartalom is magasabb az ideálisnál, akkor a háziporatka és penészgomba koncentráció is nő, mert a magas páratartalom kedvez az elszaporodásuknak – figyelmeztet dr. Somogyi Éva. „Érdemes allergiára gondolni, ha a gyermek a lakásban gyakran köhög, tüsszög, vagy orrdugulásról, orrfolyásról panaszkodik. Mivel a háziporatka fő táplálékát az emberi lehullott hám jelenti, ezért a tünetek főként éjszaka, az ágyban jelentkeznek. A háziporatka bőrtüneteket is okozhat az arra érzékenyeknél. Érdemes ezt is vizsgálni, ha a gyermeken kiütések jelennek meg vagy ekcémás bőrtünetei fokozódnak.”
Rekedtség: mikor forduljon orvoshoz?
2017. június 26.
Légúti fertőzés, rossz hangképzés, reflux vagy pajzsmirigybetegség következménye is lehet. Az elhúzódó rekedtség hátterében komolyabb elváltozások állhatnak, melyek megfelelő kezelés nélkül csak rosszabbodnak.
Banális okok és fertőzések
A rekedtség leghétköznapibb oka a hangszalagok túlerőltetéséből fakad. Ilyen esetben hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás okozhatja a panaszokat. Téli időszakban gyakori kiváltó ok a vírusfertőzés is. Gégegyulladás esetén a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevétel esetén a rekedtség tovább erősödhet – figyelmeztet dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Rekedtség maradhat vissza elhúzódó köhögéssel járó kórképek után is, ilyen esetben a hangszálak túlerőltetésének oka a tartós köhögés. Rossz szokás, vagy betegségek tünete is lehet a krákogás, mely szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így gyakran ez okozza a tartós rekedtséget.
Daganatot is jelezhet
A látszólag minden ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség súlyos betegségeket, például gége-, vagy pajzsmirigydaganatot is jelezhet. Kialakulhat reflux betegség következtében is, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék reflexesen irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal hangszálakat is és rekedtséget okoz. Erős dohányosoknál idővel a rekedtség állandósulhat, mivel a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg. A dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt. Pajzsmirigy megnagyobbodás, allergia és ritkább esetekben ideggyógyászati valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget.
Ön is megfogadta, hogy lefogy?
2017. június 25.
Évkezdet a fogyókúrák árnyékában, sikertelen fogadalmak, nem működő divatdiéták, hiteltelen csodabogyók. Vajon hogyan vihetjük sikerre elhatározásunkat, hogy ne jussunk a több millió elhízott sorsára? A szakember vajon mit ajánl a hatékony fogyókúrához? Hogyan vészelhetjük át a holtpontokat? Írásunk ezekről a kérdésekről és arról a szomorú tényről szól, hogy ma már a túlsúly az ötödik helyen áll a vezető halálokok között világszerte.
Az évkezdet általában a fogadalmakról szól! Egy tavalyi online felmérés szerint az emberek többsége (60%) fogadkozik ilyenkor, közülük pedig minden harmadik egészségesebben szeretne élni (táplálkozás és sport). Tény, hogy a január a fogyókúrák kezdetének az időszaka, és az is tény, hogy a fogadalmakat és a diétákat nem sikerül maradéktalanul betartanunk. Holott a karcsúság nemcsak egy divatos elvárás, de fontos lenne az egészségünk megőrzése szempontjából is.
A világ belehal a hájba!
Az egészségügy a 25-ös BMI (Body Mass Index, Testtömeg Index) feletti értékkel rendelkező embereket tartja túlsúlyosnak. De mi is ez a BMI, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is használ? A BMI = testtömeg osztva a testmagasság méterben kifejezett négyzetével. Például egy 60 kg súlyú és 160 cm magas nő BMI-je 23,43 az alábbi képlet alapján: BMI = 60 kg / 1,6 m * 1,6m, azaz BMI = 23,43
Hogyan emlékeznek a kisgyermekek – és hogyan emlékszünk felnőttként a gyermekkorunkra?
2017. június 25.
Ha azt kérik tőlünk, hogy idézzük fel életünk első emlékét, valószínűleg olyan esemény jut eszünkbe, ami három-négy, ritkább esetben kétéves korunk körül történt velünk…
Előfordul, hogy valaki ennél korábbról is emlékszik valamire, ezek az emlékek azonban gyakran töredékesek, homályosak: csak egy-egy villanás, hang vagy valamilyen szavakkal nehezen leírható érzet marad meg. Tovább kutakodva kisgyermekkori emlékeink között (kb. 7-8 éves korig), azt is észrevehetjük, hogy bár van néhány nagyon részletes és élénk emlékünk ebből az időszakból, de ezek száma elenyésző a későbbi, iskolás- és kamaszkoriak mennyiségéhez képest. A jelenség a normális emlékezeti működés jellemzője, tudományos nevén ez a gyermekkori amnézia, ami tehát a csecsemőkori emlékek hiányát és a kisgyermekkori emlékek csekély számát jelöli.
Mi az oka a gyermekkori amnéziának?
Gyermekkori amnéziáról azok tudnak beszámolni, akik már kinőttek a gyermekkorból – tehát ez a felnőttek tapasztalata. Érdekes módon egy 18 éves éppúgy nem – vagy alig – emlékszik a kisgyermekkorára, mint egy 35 éves, tehát nem egyszerűen idővel arányos felejtésről van szó.
Az a magyarázat sem állja meg a helyét, hogy a gyermekek emlékezete még nem vagy nem megfelelően működik. Az emlékezet ugyanis bizonyos személyek vagy helyzeteket felismeréséhez is szükséges, erre pedig már pár hónapos csecsemők is képesek, legyen szó az édesanyjukról vagy éppen az orvosi vizsgálatokról. Időnként a gyerekek memóriája még le is körözi a felnőttekét, például egy-két felolvasás után már szó szerint el tudják mondani az esti mesét, míg szüleiknek jobb esetben csak a mese tartalma marad meg…
A genetikától is függ, hogy kinél alakul ki laktózintolerancia?
2017. június 24.
Egyre több laktózmentes termék sorakozik a boltok polcain: felvágottak, tejek, sajtok és más tejtermékek csomagolása hirdeti, hogy az adott készítményt bátran fogyaszthatja az is, akinél korábban panaszokat okoztak a laktóz tartalmú ételek. Mitől függ, hogy kinél jelentkeznek idővel a tünetek, milyen okok állhatnak a laktózintolerancia kialakulásának hátterében? Erről kérdeztük dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát.
Ez a laktózintolerancia két leggyakoribb típusa
Hasfájás, puffadás, görcsök, hasmenés – a laktózintolerancia, más néven tejcukor-érzékenység jellegzetes tünetei. A laktózérzékenység lehet múló, ezt másodlagosnak (szekunder) nevezik, mivel valamilyen betegség következtében jön létre. Azonban lehet genetikailag meghatározott, végleges elváltozás is. Az elsődleges (primer) laktózintoleranciát nem előzi meg betegség, az életkor előrehaladásával, rendszerint 12 éves kor felett alakul ki arra hajlamos egyénekben jelentkezik.
Egyre többen kérik a genetikai vizsgálatot
Az utóbbi időben észrevehetően többen érdeklődnek a tejcukor-érzékenység genetikai vizsgálatával kapcsolatban, csecsemők, kisgyermekek részére szeretnék elvégeztetni – számolt be tapasztalatairól dr. Polgár Marianne, aki a tavalyi évben a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Budai Allergiaközpont Év Kiváló Orvosa díjat. A szülők alapvetően jó nyomon járnak, hiszen ebben az életkorban a hasi panaszok, hasfájás, görcsök, esetleg hasmenés hátterében valóban valamilyen ételérzékenység, allergia vagy tejcukor-érzékenység mutatható ki. Ám ha valóban laktózintolerancia okozza a panaszokat, akkor annak hátterében csecsemők és kisgyermekek esetében még nem a genetikai eltérés, hanem valamilyen betegség következményeként kialakult laktózfelszívódási zavar áll. A genetikai vizsgálat elvégzése tehát csak bizonyos életkor felett indokolt.
Izombénulás, sugárzó fájdalom – A szakorvossal keressük az okokat!
2017. június 24.
Izombénulás, sugárzó fájdalom kíséri az isiászt, gerincsérvet és piriformisz szindrómát is, s bár tüneteik nagyjából ugyanolyanok, mégis más típusú kezelést alkalmaznak az ortopéd szakorvosok a porckorongsérv, az isiász és a piriformisz szindróma esetében. Mindháromnál segíthetnek a konzervatív gyógymódok és csak súlyos esetben kell sebészkés alá feküdni.
Három nagyon hasonló mozgásszervi, idegeket is érintő panaszegyüttesről van szó, amelyek felismerését csak képalkotó vizsgálatokkal, röntgennel és MR-rel lehet pontosan megállapítani. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd és gerincgyógyász szakorvosa szerint a porckorongsérv (köznapi nevén a gerincsérv), az isiász (ülőideg-zsába) és a piriformisz szindróma (körte képű izom alagút-szindróma) esetében is a végtagokban jelentkezik a fájdalom. Átsugárzik a derékba, combba, térdbe, lábszárba, bokába, a lábujjakba, az idegekben működésbeli zavar jelentkezik. Izombénulás és sorvadás, zsibbadás, végtag elgyengülés kísérheti mindhárom betegséget.
