Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tartós szemszárazság? Nem csak a légkondi és a monitor okozhatja!

2019. szeptember 11.

Fotó: 123rf.com

A légkondicionált helyiségekben a szemeink könnyen kiszáradhatnak, a helyzet pedig csak romlik, ha órákig a monitor előtt ülve dolgozunk és emiatt ritkábban pislogunk. Ha a szemszárazság tartósan fennáll és bőséges folyadékfogyasztás, szemcsepp használata mellett sem enyhülnek a panaszaink, akkor mindenképp forduljunk orvoshoz, mert akár autoimmun betegség jele is lehet. A probléma okáról és kezeléséről dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa számolt be.

Milyen veszélyei lehetnek?

A szemeket borító vékony könnyrétegre szükségünk van, hogy ne alakuljon ki szemszárazság. Jelenléte azért is fontos, mert a könnyfilm segítségével tudunk megszabadulni a szemünkbe került idegentestektől, és védelmet nyújt a bakteriális és vírusos eredetű fertőzésekkel szemben is. A könnytermelés csökkenése tehát nem pusztán kellemetlen, de jelentősen megnöveli a különböző szembetegségek kockázatát is.

Milyen okokból száradhat ki a szem?

  • A szemszárazság főleg 40 év felett fordul elő, gyakorisága a változó korral járó hormonális hatások következtében nők körében magasabb. 
  • Fiatalabbaknál a panaszokat elsősorban az életmódból fakadó tényezők okozzák: a számítógép, vagy televízió előtt ülve ritkábban pislogunk, ezáltal a könnyfilm nem pótlódik megfelelő ütemben, ami szemszárazságot okoz. 
  • A túl száraz szobalevegő, dohányfüst, légkondicionáló, bizonyos gyógyszerek szedése és a kontaktlencse használat egyaránt hozzájárulhat a tünetek jelentkezéséhez.


A kutyák emberhez hasonló alvási orsókkal rendelkeznek

2019. szeptember 10.

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók – hangsúlyozza az ELTE MTI-hez eljuttatott közleménye.

Fotó: 123rf.comAz Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak új eredménye szerint az idősebb kutyák abban hasonlítanak az emberekhez, hogy a lassú alvási orsónak nevezett EEG hullámforma ritkább fejtetői elvezetésnél, mint a fiataloknál. Viszont a gyors orsók frontális elvezetésnél a várttal ellentétben nem ritkulnak, hanem megszaporodnak idős korban. A jelenség pontos oka még nem ismert, de az igen, hogy az alvási orsók hatással vannak az alvás stabilitására, a tanulásra és az intelligenciára is.

Az EEG (elektroenkefalográfia) olyan mérőeszköz, amely képes az agyi elektromos aktivitás vizualizálására hullámok képében. Az emlősök, így a kutya és az ember esetében is a legmélyebb alvásfázisban időnként rövid és gyors hullámsorozat jelenik meg, ezek az alvási orsók. Mélyalváskor általában másodpercenként 4 hullámot látunk, de az alvási orsóknál 9-16 hullám fut le ennyi idő alatt. Ezek az agy mélyén megbúvó talamuszból származnak, amely a legfontosabb bemenet az agy számára az érzékelés, mozgáskivitelezés során.

Az alvási orsók az alvás stabilitását és a memórianyomok kialakulását is segítik. Embereken, rágcsálókon és macskákon már számtalan kutatás vizsgálta az alvási orsókat, kutyáknál viszont elhanyagolt terület – mutatnak rá a közleményben.

Kubinyi Enikő, az Európai Kutatási Tanács által támogatott ELTE Szenior Családi Kutya Program kutatócsoport vezetője szerint “a kutyaagy öregedési folyamatainak feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy kiderüljön, alkalmas-e a kutya a humán kognitív öregedés modellezéséhez. Az életkor hatása a kutyák alvási orsóira részben átfedésben van azzal, amit az emberek esetén tudunk. Az idősebb kutyák lassú orsóinak kisebb az amplitúdója, ha frontálisan, a két szem közötti elektródával mérjük, és a fej középső részén regisztrált lassú alvási orsók előfordulásának száma is alacsonyabb. Meglepődtünk azonban, hogy az idősebb kutyáknál a frontális elvezetésnél gyakrabban fordultak elő gyors orsók. Embereknél ez inkább a kamaszkorra jellemző” – idézi az etológust a közlemény.   



Egy pohár vörösbor elfogyasztása egy óra edzéssel ér fel

2019. szeptember 10.

Egy kanadai kutatás olyan vegyületet talált a vörösborban, amely ugyanazt a hatást éri el egy pohár ital elfogyasztása után, mint egy óra konditermi edzés.

Fotó: pixabay.comA My Daily szakoldalon jelent meg annak a kutatásnak az összegzése, amely szerint 1 pohár vörösbor elfogyasztása ugyanolyan kedvező hatással bír, mint 1 óra konditermi edzés. Ennek az alapját egy különleges vegyület, a szőlő héjában is található rezveratrol adja, amelyet majdnem tíz éven át vizsgáltak amerikai tudósok, mégsem fedezték fel semmilyen pozitív hatását.

Most a kanadaiaknak sikerült, ugyanis amikor ez a vegyület a szervezetbe jutott olyan mennyiségben, mint amennyit egy pohár átlagos vörösbor tartalmaz, több pozitív élettani hatás is észlelhető volt.

Ilyen a fizikai teljesítmény és az izomerő növekedése, valamint a szívműködés javulása. Ami érdekes, hogy a kutatásban észrevették, hogy ez a három élettani hatás pont olyan mértékű, mint egy óra konditermi edzés utóhatása. Természetesen rendszeresen nem lehet így kiváltani edzést, de egy-egy elmaradt alkalom pótlásához jól jön egy pohár vörösbor, illetve a szőlő, az étcsokoládé, a kakaó és a mogyoró fogyasztása is, hiszen ezek is tartalmaznak rezveratrolt.

Egyébként, aki bort iszik, az a tudósok szerint vonzóbbnak is tűnik mások számára. Csak persze nem mindegy, hogy mennyit.

Azt már sokan vizsgálták és tapasztalták, hogy némi alkoholmennyiség elfogyasztása után másokat vonzóbbnak találunk, mint józanul. De mennyit kell innunk ahhoz, hogy mások szerint vonzóbbak legyünk?

Egy ausztrál és brit szakemberek által végzett kutatás szerint egy-két pohár bor elfogyasztása után vonzóbbak leszünk mások számára, mint józanul, vagy még több alkohol fogyasztása után.



Tippek kezdő háziasszonyoknak

2019. szeptember 09.

Az ételkészítésnek három alapművelete van: főzés, párolás, sütés.

Fotó: 123rf.comFőzés
Főzéskor az egyes élelmiszereket vízben vagy más folyadékban forraljuk, amíg rostjai meg nem puhulnak. Gyors főzéssel főzzük a hüvelyeseket, lassú főzéssel pedig a húslevest, a kocsonyát azért, hogy a leve ne legyen zavaros. Ha azt akarjuk, hogy a főzendő anyag íze, tápanyaga a levesbe átmenjen, akkor hideg vízben kezdjük a főzést. Ha azonban forrásban lévő vízbe tesszük a húst, a zöldséget, akkor annak rostjai összehúzódnak, a fehérjerészük megalvad, és tápanyaga, zamata nem oldódik ki, jó ízű főtt húsunk és zöldségünk lesz. A leve pedig gyengébb marad. Fedővel letakart edényben takarékon főzve gyorsabban puhul az étel, az aromaanyagok sem tudnak elpárologni.

Gőzben úgy főzünk, hogy egy edény aljára vizet öntünk, a beleillő rácsra vagy lyukas párolóedénybe helyezzük a főznivalót úgy, hogy azt víz ne érje, és fedővel letakarjuk. A víz forrása közben keletkező gőz puhítja meg az ételt.

Kigőzöléssel készítjük a felfújtakat. Egy edény aljába 3-4 ujjnyi vizet öntünk, ebbe helyezzük az ételmasszával háromnegyedig töltött és lefedett formát. Nem túl erős tűzön forraljuk, mert ha a gőz becsap a fedő alá, akkor a puding, a kocsonya nem marad sima és selymes, hanem gusztustalan, lukacsos lesz.

Párolás
A párolás abban különbözik a főzéstől, hogy az alapanyagot saját levében vagy csak kevés folyadék hozzáadásával, lefedve, gyakran kevergetve és lassú tűzön csak fonnyasztjuk, dinszteljük. Az elpárolgott levet kis részletekben pótolgatjuk mindaddig, míg az étel megpuhul. Az aprított zöldséget, hagymát, gyümölcsöt és húsfélét hideg olajjal vagy olvasztott, de nem forró vajjal tesszük fel a tűzre. Így biztosan nem hevítjük túl a zsiradékot, és az étel a saját levében párolódva puhul.



Készíts céklalevélből finom salátát

2019. szeptember 09.

Azt már régóta tudjuk, hogy a cékla az egyik legegészségesebb zöldségek közé tartozik, ami hazánkban megterem. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a vörös gyökér levele csodaszer és remek ételek készíthetők belőle.

A céklának nemcsak az ízletes gyökere fogyasztható, hanem zöld, vörös erezettel díszített levele is. Ráadásul ugyanannyi hasznos tápanyagot tartalmaz, mint a lila céklagyökér. Íze kellemesen édeskés, és nem érezni rajta a cékla földes ízét.

A cékla levele, akárcsak a gyökérrésze, kiváló vérképző, és közrejátszik a máj anyagcserefolyamataiban. Megakadályozza a rákos sejtek burjánzását, nagy mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2- és C-vitamint, valamint az ásványi anyagok közül folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot, valamint magnéziumot. Jelentős szerepe van a méregtelenítésben, és kordában tartja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. A szervezet a zöldségek közül a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat.

Mire jó a céklalevél?

Gyümölcscentrifugába téve a gyökér mellé, a lébe facsarhatod belőle az értékes vitaminokat és tápanyagokat.

Párolva is ízletes és egészséges köret, akár húsok vagy rizs mellé. Apróra kell vágni egy-két csomag céklalevelet, kevés olajon megfonnyasztani, hozzáadni 2-3 gerezd fokhagymát és fél citrom levét, pici sót, borsot és kész is az ínycsiklandozó párolt céklalevél.



Ronda és finom fogások: polipsaláta hidegen

2019. szeptember 08.

Különleges étel, és az alapanyag, amiből készül, minden, csak nem gusztusos. A végeredmény azonban feledtet mindent!  

Hozzávalók:

2 bébipolipkonzerv,
2 paradicsom,
4-5 újhagyma,
fél fej fokhagyma,
csokor petrezselyem,
friss citromlé,
olívaolaj,
só,
bors.

Elkészítés:

A paradicsomot és a hagymát apróra daraboljuk, hozzáadjuk a fél-egy centis polipdarabokat, a zúzott fokhagymát, a finomra vágott petrezselymet, meglocsoljuk kevés citromlével, olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk. (Aki szereti, finomra vágott friss mentát is adhatunk hozzá.) Tálalás előtt egy órára behűtjük.

Tipp:

Vállalkozó kedvűek próbálkozhatnak jégen tárolt friss polippal is, amit forrás után kb. másfél óráig kell főzni, majd lehűteni, leitatni róla a vizet, és lehet darabolni.



5 dolog, amit érdemes tudni a nyugalmi és a terheléses EKG-ról

2019. szeptember 08.

Mit ábrázol és mit nem a nyugalmi EKG? Mikor van szükséges terheléses EKG-ra? Kell-e tartani attól, hogy az utóbbi során nem fogjuk bírni a fizikai terhelést? Ezekre a kérdésekre adott válasz dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Fotó: 123rf.comA nyugalmi EKG a szív elektromos tevékenységét ábrázolja

Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységéről készít görbéket egy papírszalagra. Ez a diagnosztikai módszer a percenkénti szívverések számáról, szabályosságáról, a szív ingerképzéséről, ingervezetéséről, esetleges károsodásáról, a szívritmuszavarokról nyújt képet. Információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól, vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.

Ezen kívül alkalmazható a nyugalmi EKG a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, szívritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezésére is. Ezen lehetőségek miatt ez a vizsgálat nagyon fontos része egy kardiológiai kivizsgálásnak.

A 12 elvezetéses nyugalmi EKG nyújtja a legpontosabb képet

Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék görbék formájában ábrázol a papíron. Jelenleg a 12 elvezetéses EKG-t érdemes alkalmazni egy komolyabb kivizsgáláshoz, ugyanis ezzel a módszerrel lehet a lehető legpontosabb képet kapni a szív aktuális állapotáról.

A nyugalmi EKG teljesen fájdalommentes, egyszerű vizsgálat, amely során a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira  fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Ügyelni csupán a vizsgálat közbeni nyugalomra kell, mert az idegesség, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.



Gyakoribb, mint hittük: a félelmetes pánikbetegség

2019. szeptember 07.

Magyarországon a népesség 5-7 százalékának vannak pánikszerű rosszullétei, a nők között 2-3-szor gyakoribb a betegség, mint férfiaknál, legtöbbször fiatal felnőttkorban kezdődik. A pániktünetek ijesztőek, legtöbbször váratlanul jelentkeznek, általában 15-30 percig tartanak, gyakran úgy érzik a betegek, hogy életveszélyes állapotba kerültek.  

Mikor beszélünk pánikbetegségről?

A pánikroham tünetei lehetnek többek között: izzadás, szapora szívverés, remegés, fulladásérzés, mellkasi fájdalom, gombócérzés a torokban, hányinger, szédülés, ájulásérzés, zsibbadásérzés, hőhullámok. A fenti tünetek közül legalább 3-4 jelentkezik egy rosszullét során.

A roham során a beteg elvesztheti a realitásérzékét, tart a megőrüléstől, szívinfarktustól, intenzív halálfélelme van. A rosszullétek hirtelen, látszólag ok nélkül, a szokásos tevékenységek közben következnek be, vagy akár este, alvás közben. A definíció szerint, ha egy hónapon belül 3-4 rosszullét jelentkezik, és a közbeeső időben erős félelem alakul ki a rosszullét ismétlődésétől, akkor pánikbetegséget állapítunk meg. Kezeletlen esetben hamar krónikussá válhat a folyamat, megnehezítve a gyógyulás esélyeit.

A pánikbetegség és agorafóbia – kapcsolatgyilkos, életminőségrontó kórképek
Van, akit „elfog a pánik”, ha autóbuszra kell szállni, bevásárlóközpontba menni vagy akár egy moziba beülni. Így nem jár oda vagy csak kísérővel, mert attól fél, hogy rosszul lesz, illetve kellemetlen helyzetbe kerül emiatt. Előbb-utóbb beszűkül az élettere, ami életminősége romlásához vezet és rontja hozzátartozóihoz, barátaihoz fűződő kapcsolatait.

Agorafóbia: tünetcsoport, amikor a beteg iszonyodik a tömegtől, nyílt terektől
Az agorafóbia önálló kórképként is megjelenhet, de az esetek többségében pánikbetegséggel társul – magyarázta dr. Kovács Attila, a Debreceni Egyetem Pszichiátriai Tanszék pszichiátere az EgészségCentrum magazinnak, majd így folytatta: – A szorongásos betegségek csoportjába tartoznak a pánikbetegségen kívül a különböző simplex fóbiák (például póktól, kígyótól, bezártságtól való túlzott félelem), szociális fóbia (szerepléstől, mások általi negatív megítéléstől való irreális félelem), akut és krónikus stressz-zavarok.



Először okozott elektromos cigaretta halált

2019. szeptember 07.

Illinois szövetségi állam illetékesei szerint először okozhatta egy beteg halálát elektromos cigaretta szívása az Egyesült Államokban.

Fotó: pixabay.comMeghalt egy ember, aki elektromos cigarettát szívott, és a közelmúltban szállították kórházba súlyos légzőszervi betegséggel – írták a kiadott közleményükben.

A betegről semmilyen más információt nem tettek közzé. Melaney Arnold, az illinois-i közegészségügyi hivatal szóvivője elmondta, hogy ez az első haláleset az államban, amely kapcsolatba hozható elektromos cigaretta szívásával.

Az illetékesek azt is közölték, hogy egy hét alatt kétszeresére, 22-re nőtt azoknak az embereknek a száma, akik légzőszervi betegséget kaptak az után, hogy e-cigarettát szívtak. “Aggodalomra ad okot e betegségek súlyossága, és tudatnunk kell, hogy az e-cigaretta és szívása veszélyes lehet. Felkértük a szövetségei járványügyi hatóságot, segítsen kivizsgálni ezeket az eseteket” – olvasható a közleményben.

Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) szerdán kiadott közleménye szerint az Egyesült Államokban 153 súlyos tüdőbetegséget jegyeztek fel az elmúlt két hónapban, amelyek kapcsolatba hozhatók azzal, hogy a beteg elektromos cigarettát szívott. A CDC közleménye kiemelte, hogy egyetlen haláleset sem fordult elő, és a betegek többsége fiatalkorú, illetve fiatal felnőtt.

A CDC hangsúlyozta azt is, hogy a betegségek okát egyelőre nem ismerik, de az összes bejelentett eset összekapcsolható elektromos cigaretta szívásával. Egyes betegek arról számoltak be, hogy az e-cigaretta készüléket marihuána alapú termék fogyasztására használták.



Miért használjon csúcsáramlás mérőt asztma esetén?

2019. szeptember 06.

Fotó: 123rf.comAz egyik módja annak, hogy a tüdőgyógyász felmérje az asztmás betegnél  a tüdő jelenlegi állapotát,  az úgynevezett kilégzési csúcsáramlásnak, azaz a PEF (peak expiratory flow) értéknek a megmérése. A mérés egy kis műanyag eszközzel, a csúcsáramlás mérővel történik. Otthon is gyorsan elvégezhető, így a beteg is bármikor tájékozódhat saját állapotáról. Arról, hogy mit mutat a kapott eredmény és miért fontos ez asztma esetén, dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Mit mér a csúcsáramlás mérő?

Lemérhető, hogy a beteg milyen sebességgel képes kifújni a levegőt. A kilélegzett levegő sebessége összefügg az asztmára jellemző hörgő szűkület mértékével. A kilégzési csúcsáramlás az erőltetett kilégzés során az első 10 milliszekundumban mért maximális áramlás.

Hogyan végezzük a mérést?

Vegyünk egy mély levegőt, és fújjuk ki az eszközbe, amilyen erősen csak tudjuk. A kifújást követően a készülék számozott skálájáról pontosan le tudjuk olvasni a PEF értéket liter/perc-ben kifejezve.

Mihez kezdjünk a kapott adatokkal?

Az asztmás betegek naplószerűen követhetik állapotuk változását a reggeli és az esti értékek mérések segítségével. Az egy napon belül észlelt jelentős, több mint 20%-os ingadozás asztmás állapotromlást jelez.

„A “kell” érték a szakrendelőben végzett légzésfunkció során kiderül, de néhány hétig történő rendszeres méréssel is meghatározható a legjobb személyes érték, amihez a későbbiekben viszonyítani kell az aktuális eredményt.”



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...516517518...698
hírek, aktualitások

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...

Kérdezze gyógyszerészét!

2026. október 03.

Hajlottabb korban sok ember kénytelen több gyógyszert szedni, mint ifjú éveiben - és a készítmények adagolása során is figyelembe kell venni a korosodás következményeként fellépõ változásokat. Idõsebb korban a test bizonyos funkciói is megváltozhatnak, ugyanakkor egyes hatóanyagokat is másképpen dolgoz fel a szervezet. 

Másképp kell adagolni

A gyógyszerek egy része például kevésbé hatékonyan szívódhat fel a bélbõl, illetve esetenként a máj lassabban bonthatja le. Ilyen korban jellemzõen növekszik a testben a zsírszövet mennyisége, ezért másként oszlik el a szervezetben a gyógyszerek hatóanyaga is. Az évek elõrehaladtával általában csökken a vesefunkció eredményessége is, azaz csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága, s ennek az a következménye, hogy bizonyos medicinák nem távoznak olyan gyorsan a szervezetbõl, mint a fiatalabbak esetében, hosszabb ideig raktározódnak tehát az éltesebb páciens testében. Amennyiben többfajta szert is szed az idõs páciens, természetszerûleg ezek egymással is kölcsönhatásba kerülhetnek. Ezért is fontos, hogy még a vény nélkül kapható készítmények esetében is mindenképpen ki kell kérni az orvos, illetve a gyógyszerész személyre szabott, a beteg szükségleteire, állapotára, betegségére vonatkozó tanácsát.