„Télen csak úgy rakódnak rám a kilók...” - 3. rész
2026. február 15.
Cikkünk előző részeiben beszéltünk arról, miért könnyebb télen néhány plusz kilót felszednünk, s miért olyan nehéz ezektől megszabadulnunk a jó idő beálltával. Most, az eddigiek mellé, adunk még néhány használható tippet, hogy ne rakódjanak ránk azok a kilók télen!
5. Nevessünk gyakrabban!
Mi lenne hatékonyabb orvosság a szürke, borús időre, mint a jókedv? Ritkán jut eszünkbe, de tanácsos elgondolkodnunk azon, kik tudnak megnevettetni minket. Szervezzünk velük baráti összejöveteleket, játsszunk vidám fejtörőket családtagjainkkal! Stresszoldó hatása mellett – egy amerikai tanulmány szerint - az őszinte, nagyfokú nevetés10-20%-kal növeli az energiafogyasztásunkat, és gyorsítja a szívritmust. Emellett csökkenti a vércukor-szintet, így korlátozva az inzulin-termelődést, mely elősegíti a zsírok raktározódását.
„Télen csak úgy rakódnak rám a kilók...” - 2. rész
2026. február 15.
Ahhoz, hogy egész éven át fenntartsuk az anyagcsere megfelelő működését, és elkerüljük a kiegyensúlyozatlan táplálkozást, a gyakori „össze-vissza” evést a téli időszakban, változtatni kell eddigi étkezési szokásainkon, életmódunkon. Íme néhány javaslat ennek megkönnyítésére!
1. Töltsük meg a gyomrunkat levessel!
A leves egyrészt csillapítja a nagy éhséget, másrészt részben fedezi a napi folyadékszükségletet. Ha nem fogyasztunk elég levest, ne hozzuk fel azt az ürügyet, hogy nem érünk rá a leves hozzávalóinak aprólékos előkészítésére! A már megtisztított, feldarabolt, fagyasztott zöldségek felhasználásával sok időt takaríthatunk meg. (A fagyasztás során nem csökken a vitamin- és antioxidáns-tartalom.) Akár 10 perc alatt kész lehet a zöldségleves!
2. Együnk a „szivárvány színeiben”!
Amikor szervezetünk nem jut elég táplálékhoz, hiányoznak belőle a fontosabb tápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok stb.), természetesen az arra késztet minket, hogy pótoljuk a hiányt. Márpedig ilyenkor inkább a kalóriadús ételek felé fordulunk, semmint hogy szükségleteink kielégítését tartanánk szem előtt. Gondoljunk hát arra, hogy nehéz ételek fogyasztása helyett díszítsük a tálat színes zöldségekkel. Ízesítsük a szószt, pürét, levest olyan fűszerekkel, mint a curcuma, curry, paprika...Hintsük meg az ételt magokkal (tök-, len- vagy szezámmaggal), és az előételben szerepeljen nyers gyümölcs. Finom és egészséges például a nálunk még nem eléggé elterjedt endívia-saláta almával; zöldsaláta narancs- vagy mandarin gerezdekkel; kiwi a reszelt sárgarépa közé keverve. Így tágíthatjuk az alapvető fontosságú vitaminok és tápanyagokat tartalmazó, könnyű ételek körét.
„Télen csak úgy rakódnak rám a kilók...” - 1. rész
2026. február 14.
Minden évben megfogadjuk, hogy nem szedünk fel plusz kilókat a novembertől márciusig terjedő időszakban.De általában az ellenkezője történik - és nemcsak az év végi ünnepek túlzó táplálkozási szokásai, hanem maga a téli időjárás is okozója a hízásnak. Hiszen zord időben sokkal kevesebbet mozgunk a szabadban, rosszabb a kedélyállapotunk, és több finomsággal „vigasztaljuk” magunkat. Mindezek miatt persze mind gyorsabban rakódik ránk a felesleg. Ne hagyjuk, hogy így legyen!
Szürke, hideg idő, csípős szél, sokszor jeges eső/hó kíséretében. Minél zordabbá válik az időjárás, annál hajlamosabbak vagyunk megengedni magunknak, hogy finom ételekben, nassolásban keressünk „vigaszt”. A téli időszakban jobban vágyunk az édességre is, hiszen akár egy csésze forró csokoládé süteménnyel nagymértékben felmelegítheti testünket-lelkünket. Amellett az év vége felé gyakrabban járunk étterembe, szervezünk baráti, családi összejöveteleket is, terített asztal mellett. Minderre azt szoktuk felhozni „mentségnek”, hogy a hidegben szervezetünknek több energiára van szüksége.
Fejtetvesség iskolákban, óvodákban
2026. február 14.
A fejtetű nincs tekintettel korra, nemre, beosztásra: bárki fertőződhet, piszkos és tiszta hajban egyaránt előfordulhat az élősködő. Megkapni nem szégyen, de eltitkolni, nem kezelni, továbbadni és ezzel a közösséget veszélyeztetni felelőtlenség!
A fejtetvesség évről-évre visszatérő jelenség a gyermekközösségekben, elsősorban az általános iskolákban és az óvodákban. Bár a fejtetű jelen ismereteink szerint nem terjeszt fertőző betegséget, vérszívó élősködőként jelenléte rendkívül kellemetlen és a vakaródzás következtében kialakuló sebek felülfertőződhetnek. A fejlett higiénés körülmények ellenére előfordulási aránya évek óta változatlan, bizonyítva, hogy a fejtetvesség nem elsősorban a szociális körülmények függvénye. Fennmaradásában szerepet játszik a felismerés, a személyes tapasztalat hiánya és a betegség eltitkolása.
Hogyan szabaduljunk meg a fejtetűtől?
2026. február 13.
A terjedés megakadályozása szinte lehetetlen egy közösségben, mert nem megoldható az elkülönítés. A fejtetvességre való gyanú alkalmával a hajat lazán szét kell bontani és elsősorban a fülek melletti és mögötti területet, a tarkótájat kell átvizsgálni. Lehetőleg a serkéket kell keresni, mert a tetű a fényt kerüli és menekül, a serkék a hajszálon tapadva láthatóak.
Meg kell győződni a serkék életképességéről, aminek legegyszerűbb módja a „körömpróba”, amikor az életképes serke két köröm között összenyomva pattanó hangot ad. Ezt papírtörlővel való összenyomással is meg lehet próbálni, aki esetleg viszolyog tőle.
Hogyan kezeljük a fejtetvességet?
A haj kezelése a legfontosabb, de a fejtetű a használati tárgyak (fésű, hajkefe, sapka, fejkendő, hajgumi, sál stb.) közvetítésével is terjedhet, ezért ezek fertőtlenítését is el kell végezni.
Télen a bõr is több figyelmet érdemel!
2026. február 13.
A természet ritmusa, az évszakok váltakozása egész szervezetünkre hat, így a bõrben lezajló élettani folyamatokra is.
Télen a bõr - a hideg, a szél, a fényhiány, a fûtött szoba alacsony páratartalma stb. miatt - több figyelmet érdemel.
A táplálékok csökkent vitamintartalma, a tiszta, oxigéndús levegõ és a mozgás hiánya - mindez szintén hozzájárul ahhoz, hogy a bõr szárazabbá, fakóbbá és sérülékenyebbé váljon.
Afta – Mit érdemes tudni róla?
2026. február 12.
Az afta a szájnyálkahártya leggyakoribb megbetegedése. Aki a herpeszre hajlamos, annak nagy valószínűséggel az afta is gyakrabban fog megjelenni a szájüregben a tapasztalatok szerint. Sajnos többször kiújulhat, de megfigyelhető, hogy erre mi készteti.
A tapasztalatok szerint számos ok provokálhatja az afta kialakulását. A nagy ünnepi étkezések is ilyenek. Bizonyos ételek, főleg olajos magvak, csokoládé, citrusfélék, eper, paradicsom fogyasztása, de a pszichés stressz, a túl kemény fogkefe, a fogkő, vagy fogászati beavatkozás is lehet az ok. A gyógyszerek közül főleg az ízületi fájdalmakra alkalmazott nemszteroid gyulladásgátlók is szóba jöhetnek.
Mitől alakul ki az afta?
Kiváltó oka ismeretlen. Valószínűleg mikrocirkulációs zavarról van szó. Régebben vírusfertőzést, elsősorban herpeszvírust feltételeztek a betegség kiváltó okaként. Ma már ennél tágabb értelemben gondolják a kialakulást. A hámsejteken olyan vírusok lehetnek jelen, melyek bizonyos körülmények között a sejtfelszínre kerülve immunválaszt indítanak be és előjön az afta.
Ez azt is jelenti, hogy ha erős az immunrendszer, kisebb az esélye az afta megjelenésének.
Az elváltozások 1-3 héten belül elmúlnak, vart nem hagynak maguk után. Hasonló tüneteket mutat az aftás szájnyálkahártyagyulladás. Ezeket a betegségeket vírusfertőzés – Herpes simplex, illetve coxsackie-vírus – okozza, és az aftához hasonló, jellemzően apró, kóros szöveti elváltozások, a szájpadlásív és a mandulák körüli területek erőteljes kivörösödése jellemzi, ami kezelés nélkül nagyjából két hét alatt eltűnik. Főként a gyermekeket és a fiatalokat érinti. Mivel ezek a sérülések igen fájdalmasak, a gyógyulási folyamatot javasolt gyorsítani.
Rosszul sikerült a félévi bizonyítvány? Így segíthetjük gyermekünket!
2026. február 12.
A félévi bizonyítvány kiosztása és a vele szinte egy időben zajló középiskolai felvételi sok családban feszült időszakot jelent. A jegyek és az esetleg kevésbé jó teljesítmény nemcsak a gyerekekben kelthetnek szorongást, hanem a szülőkben is kérdéseket vethetnek fel: vajon eleget tettünk, jól halad a gyermek, és mit árulnak el ezek az eredmények a jövőről?
A szakemberek szerint fontos tudatosítani: a félévi értékelés és a felvételin elért pontszám nem végső ítélet, hanem egy adott időszak pillanatképe.
„A bizonyítvány és felvételin nyújtott teljesítmény nem mutatja meg teljes egészében a gyermek tudását, képességeit és fejlődését. Nem látszik benne, mennyit változott a gyermek magához képest, hogyan tanult meg alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz, vagy mennyi energiát fektetett a mindennapokba” – mondja Gál Beatrix, a Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat igazgatója.
Egy stabil családi háttérrel rendelkező gyermeknél is előfordulhat, hogy egy-egy megmérettetés gyengébben sikerül. Ilyenkor a túlzott számonkérés vagy a büntetés gyakran többet árt, mint használ. A szakértők inkább azt javasolják, hogy a szülők próbálják megérteni az okokat: túlterheltség, motivációhiány, szorongás vagy épp egy iskolai-, családi-, baráti konfliktus is állhat a háttérben.
Testmozgás télen: tervezzük meg!
2026. február 11.
Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.
Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.
Figyeljük a hõmérsékletet!
Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.
Farsangi fánk recept
2026. február 11.
Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?
A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.
