Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.

A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.

Magas vérnyomás fiatalon – mi lehet az oka?

2025. június 21.

A magas vérnyomást általában az idősebbek betegségének gondoljuk, miközben a 20-40 éves korosztály nyolc tagja közül egy szintén ezzel a betegséggel él. De vajon mi lehet az oka annak, ha már ilyen fiatalon magas értékek alakulnak ki valakinél, és mindenképpen szükség van-e vérnyomáscsökkentőre akár már huszonévesen? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa adott választ a kérdésekre.

Mi okozhatja a fiataloknál kialakuló magas vérnyomást?

A magas vérnyomás egyik leggyakoribb közvetlen kiváltó oka az artériák szűkülete, ami miatt a vérnek nagyobb nyomással kell áramolni, hogy eljusson mindenhová. Mivel pedig az érszűkület előfordulása az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb, így a magas vérnyomás kockázata is nő az idősödéssel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalabbak nem szembesülhetnek a hipertónia diagnózisával, amelynek a genetikán kívül életmódbeli okai is lehetnek. Ezek döntően az alábbiak:
– Túlsúly, elhízás: a 25-nél magasabb BMI és a magas derék-csípő arány alapján kiszámított súlyfelesleg szinte minden betegségnél rizikófaktornak számít.
– Dohányzás: az egyik legjelentősebb, megváltoztatható kockázati tényező.
– Alkoholfogyasztás: kutatások alapján a rendszeres alkoholfogyasztás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. (Ugyancsak igaz ez az illegális drogokra.)
– Mozgásszegény életmód: heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2 alkalom erősítő edzés lenne az a mozgásmennyiség, ami már csökkentené a magas vérnyomás kockázatát, de ez csak keveseknél teljesül.
– Só- és vörös hús fogyasztás: napi 10 grammnál több só bevitele erősen emeli a vérnyomást, korábbi tanulmányok pedig ezt igazolták a heti kettőnél több alkalom vörös hús fogyasztásnál is.
– Egyes gyógyszerek: többféle gyógyszernek is lehet vérnyomásemelő mellékhatása, így például az ösztrogén tartalmú fogamzásgátlóknak, egyes gyulladáscsökkentőknek és antidepresszánsoknak.
– Bizonyos betegségek: a vesebetegségek, a pajzsmirigy alulműködés és az alvási apnoé is hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához.

Labor- és szűrővizsgálattal már korai fázisban kideríthetők a betegségek, szövődmények

2025. június 20.

Tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra fényt deríthet a laborvizsgálat.

Az orvostudománynak mindig is a jó egészségben eltöltött hosszú élet volt a célja, ami magában foglalja a fizikai, szellemi, érzelmi és szociális jóllétet. Úgy gondolom, hogy a longevity azért is vált felkapott trenddé, mert az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a krónikus betegek száma, a szakemberek pedig igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és a megfelelő kezelés fontosságára. régebben tünet vagy panasz esetén fordultunk csak orvoshoz, ma viszont már az a cél, hogy a legújabb diagnosztikai módszerek segítségével tünetmentes állapotban ismerjük fel a betegségeket. Az ún. nagyrutin laborvizsgálat két részből, vérvételből és vizeletvizsgálatból áll, melyhez háziorvosi beutaló szükséges. Ez megmutatja a vérsüllyedést, a máj- és vesefunkciót, a koleszterin-, a vas- és vércukorszintet, a véralvadási paramétereket és a pajzsmirigy működését. Vannak azonban olyan speciális – tumormarker, pajzsmirigy, PSA (prosztataspecifikus antigénszint) – vizsgálatok, melyekhez külön szakorvosi (pl. endokrinológus, urológus) beutalóra van szükség.

Hogyan készüljünk a laborvizsgálatra?

A laborvizsgálat előtt legalább egy órával kerülni kell a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a fizikai aktivitást. Minden esetben éhgyomorra kell érkezni a helyszínre. A vérvétel előtt már 8–12 órával a vízen kívül semmit nem lehet fogyasztani, a kellő mennyiségű csapvíz vagy ízesítés nélküli ásványvíz azonban segíti a szervezetet a vér termelésében, ezért gyorsabban és könnyebben történik a mintavétel. A vizelet leadása steril, akár gyógyszertárban elérhető tartályban történik, de az adott helyszínen is kérhető ilyen gyűjtőtégely. Fontos, hogy a reggeli első középsugaras vizelet legyen összegyűjtve, előtte megmosakodva, hogy kórokozók ne kerülhessenek a mintába. Kellő elővigyázatossággal ez otthon is elvégezhető.

Vizsgálat, de mikor?

Fiatal nőknél és kamaszoknál a szervezet vasháztartásának ellenőrzése kiemelten fontos fáradékonyság vagy gyors testmagasság-növekedés esetén.

• Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább ötévente.
• Harmincéves kor alatt panaszok esetén vagy életmódváltásnál, ill. fogyókúra előtt.
• Ötven év fölött emésztőrendszeri, hormonháztartást érintő panaszoknál, vastagbélrákszűrésnél székletvizsgálatra is szükség lehet.
• Krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat.

A laboratóriumi vizsgálatok hozzájárulnak a betegségek korai felismeréséhez, felmérik az ember általános egészségi állapotát, segítségével a különböző kezelések nyomon követését is elősegítik.

Tízből nyolc magyar felnőttnek már nincs meg az összes foga

2025. június 20.

Modern fogpótlási megoldások segíthetnek legyőzni a szégyenérzetet

A magyar lakosság az utolsó helyen áll az Európai Unióban a természetes fogakkal rendelkezők arányát tekintve. Míg az uniós átlag 41%, addig itthon mindössze az emberek kevesebb mint ötödének van meg az összes foga – derül ki az Eurobarometer adataiból. A magyarok elsősorban váratlan kiadásokra (60%), autóra, lakásra (37%) vagy utazásra tesznek félre, a fogaik állapotának rendezése nem szerepel a leggyakoribb megtakarítási célok között. Pedig a foghiány nemcsak esztétikai probléma, a rágási képesség elvesztésével, egyéb testi tünetekkel, az arckifejezés torzulásával és nem utolsósorban lelki nehézségekkel is jár. Az érintettek nagy része képes lenne beruházni minőségi fogpótlásra, mégsem teszi, részben a kivehető fogsorhoz kapcsolódó negatív sztereotípiák, részben a félelem miatt. Pedig a modern fogpótlási technológiák már csaknem fájdalommentesek, és jóval többet tudnak, mint azt a legtöbben gondolnák.

Hetente mintegy 400 ember érdeklődik Magyarország első, kizárólag protézisrögzítésre és műfogsorkészítésre specializálódott szakértőitől arról, „hogyan nyerhetné vissza a rágási képességét.” Legtöbbjük részben vagy már teljesen elveszítette a fogazatát.

„A fogak hiánya túlmutat a rágási nehézségeken. Az állkapocs stabilitása, a fogak összeszorítása hozzájárul a test izmainak összehangolt működéséhez, segíti az erőkifejtést. Fogak nélkül ez a képesség megszűnik. A megváltozott arcberendezés rombolhatja az önértékelést is. Azonban a szégyenérzet és a fogászati beavatkozástól való félelem – főként a korábbi negatív tapasztalatok, esetleges traumák miatt – tovább nehezíti a helyzetet” – magyarázza dr. Szabó László, fogszakorvos, protézisrögzítés-szakértő.

Még élnek az előítéletek a kivehető fogsorról

„Amikor az ember elveszíti az utolsó fogait, az pszichésen is nagy megterhelést jelent az emberek számára. Egy gondos fogorvos igyekszik a műfogsorhoz kapcsolódó pszichés problémákat is megoldani. A páciensek egyik része teljesen elzárkózik a kivehető fogsor lehetőségétől, másoknál ez nem okoz problémát, de nyilván a pénztárca is dönt. Mi elsősorban azokat szólítjuk meg, akik érzik, hogy a fogazatuk állapota már kritikus, és félő, hogy elveszítik a megmaradt fogaikat is. Ezek az emberek jellemzően már rendelkeznek valamilyen fogpótlással, amely instabillá vált, fájdalmat okoz, vagy már alig tudnak vele rágni. Sokan közülük a néhány megmaradt saját foggal próbálnak boldogulni, de tisztában vannak vele, hogy eljön az a pont, amikor valamilyen megoldást kell találniuk” – mondja a fogszakorvos.A fogorvoslás napjainkban főképp a nagy, komoly, implantációs műtétekkel járó beavatkozásokra és a rögzített pótlásokra fókuszál. Az egyetemi oktatásban is ezen van a hangsúly. A kivehető fogsorok készítésének presztízse alacsonyabb, pedig a rögzített, kivehető fogsorok készítése egyedi szaktudást igényel, mind a fogorvos, mind a fogtechnikai laboratórium oldaláról. Ma már rendelkezésre állnak olyan innovatív technológiák, amelyekkel valóban jó minőségű pótlást lehet készíteni.

„Az embereket sok esetben riasztja a kivehető protézis fogalma a hozzá kapcsolódó előítéletek miatt. Pedig egy korszerű, minőségi kivehető fogsor már régen meghaladta azt a képet, amikor a fogsor éjszaka egy pohárban van az éjjeliszekrényen. Mindössze a reggeli és az esti tisztítás idejére szükséges eltávolítani, és alvás közben is viselhető. Természetesen igényel bizonyos kompromisszumokat a mindennapokban ez a megoldás is, de a páciensek beszámolója szerint akár diót is lehet vele ropogtatni” – hangsúlyozza dr. Szabó László.

Miért nélkülözhetetlen a speciális napszemüveg sportoláskor?

2025. június 19.

Ha nyár, akkor rengeteg szabadtéri sport – de a szemünk védelme ilyenkor is elengedhetetlen. De miért számít a sportnapszemüveg helyes kiválasztása, hogyan növelheti teljesítményét a megfelelő látási viszonyokkal, és milyen különbségek vannak az egyes sporttípusokhoz optimalizált modellek között? Az Alensa összegyűjtötte a legfontosabb szempontokat és gyakorlati tanácsokat a megfelelő döntéshez.

Miért fontosak a sport napszemüvegek?

A sportnapszemüvegek nem csupán divatos kiegészítők, hanem speciálisan tervezett eszközök, amelyek jelentősen javíthatják a sportteljesítményt és védik szemünket. 2024-ben világszerte összesen 4,07 milliárd USD értékben vásároltak sportszemüvegeket, ami jól mutatja a termékkategória iránti jelentős érdeklődést, és egyben azt is, milyen fontos szerepet tölt be a sportoló emberek szemében. A sportnapszemüvegeknek számos szerepük van. Elsődleges feladatuk a szemkáprázás csökkentése, a színkontraszt javítása és az UV-védelem biztosítása anélkül, hogy akadályoznák a sporttevékenységet.
A polarizált lencsék hatékonyan szűrik a vízfelületekről, (adott esetben a hóról) vagy aszfaltról visszaverődő fényt, ami különösen hasznos evezésnél, vitorlázásnál és horgászatnál. A lencse színe szintén meghatározó – a barna vagy szürke árnyalatok növelik a kényelmet erős fényben, míg egyes színek javítják a kontrasztlátást, ami kerékpározásnál vagy vezetésnél előnyös.  „A jó szellőzés pedig megelőzi a párásodást intenzív testmozgás során. A megfelelő sportnapszemüveg kiválasztásával nemcsak szemünket védjük, de sportteljesítményünket is javíthatjuk a jobb látási viszonyoknak köszönhetően” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája.

Miben különböznek a sima napszemüvegtől?

A sportnapszemüvegek számos lényeges tulajdonságban térnek el a hagyományos modellektől. Bár minden napszemüveg nyújt bizonyos UV-védelmet, a sportváltozatok kifejezetten az aktív életmód igényeire lettek kifejlesztve.

A forma az egyik kulcsfontosságú különbség

Míg a hagyományos napszemüvegek általában egyenes síkban helyezkednek el az arcon, a sportmodellek ívelt kialakításúak, amely körülöleli az arcot. Ez nemcsak megőrzi a periférikus látást, hanem megakadályozza az UV-sugarak oldalról történő bejutását is, 360 fokos védelmet biztosítva – ez különösen hasznos futóknak vagy téli sportok kedvelőinek.

D-vitamin mindenkinek

2025. június 19.

Töltse fel szervezetét még a napsütés előtt

A D-vitamin igazából nem vitamin, hanem egy előanyag, amiből több lépésben aktiválódik egy hormon. Az aktív hormon a D₂ vagy a D₃ -vitaminból keletkezik. A D₂ -vitamin növényi eredetű (pl. gomba), a D₃-vitamin vagy a napfény hatására keletkezik a bőrben, vagy állati eredetű táplálékból tudjuk bevinni (pl. olajos halak) a szervezetünkbe.

A táplálkozás útján nagyon kevés D-vitaminhoz jutunk. Az átlagos magyarországi étrend csak 80 nemzetközi egységet (NE) biztosít. Éppen ezért a D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás. Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10–15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D 3-vitamin-képzéshez. A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D 3-vitamin termeléséhez.

Egészséges embereknek a téli–tavaszi hónapokban napi 1500-2000 NE/nap D₃ -vitamin-pótlás javasolt.

A női egészség fontos része minden életszakaszban a megfelelő D-vitamin-ellátottság. A D-vitamin-hiány a termékenységet nagy valószínűséggel előnytelenül befolyásolja, ezért a fogamzás előtti gondozás része az ideális D-vitamin-szint elérése.

A D-vitamin a szervezet számos folyamatában részt vesz (pl. csontanyagcsere, immunszabályzás, szív-ér rendszer, női hormonrendszer, agyi működések). Várandós nők esetében viszont rendkívül keveset tudunk a D-vitamin-hiány káros hatásairól pedig kiemelkedően gyakori állapot. Az biztos, hogy bizonyos terhességi szövődmények kockázata fokozódik (pl. preeklampszia), illetve a magzat és az anya csontanyagcseréjére is kedvezőtlen a hatása. Azt is megfigyelték, hogy az alacsony anyai D-vitaminszint a babáknál a skizofrénia kialakulásának fokozott kockázatával jár, illetve a téli–tavaszi születésűekben gyakoribb a skizofrénia a nyári–őszi születettekhez képest. Továbbá magzati és csecsemő-, kisgyermekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú cukorbetegség kockázata jelentősen fokozódik.

A terhesség alatt az ajánlott D-vitaminpótlás 1800-2000 NE naponta.

Ezzel szemben a Magyarországon forgalomban lévő magzatvédő multivitaminkészítmények 200–1000 NE D 3 -vitamint tartalmaznak. A legújabb, meggyőző irodalmi adatok alapján a 12. terhességi hét után a napi 4000 NE adása sem okoz mellékhatásokat.

Mozgás és alvás: a regeneráció alappillérei

2025. június 18.

A rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgás fokozza a bőr vérkeringését, ezáltal javítja az oxigén- és tápanyagellátását. Az izzadás révén a méregtelenítés is fokozódik, ami szintén segíti a bőr tisztulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás pedig elengedhetetlen a bőr éjszakai regenerációjához. Az alvásmegvonás hatására nő a gyulladáskeltő anyagok szintje a szervezetben, ami hosszabb távon bőrproblémákhoz is vezethet. (1)

Életmódváltás kis lépésekben

A tavaszi étrendváltás a szervezet támogatásának egyik legfontosabb eszköze. A nehéz, zsíros, cukros, finomított szénhidrátokban gazdag ételeket érdemes friss, könnyű, rostban és vízben gazdag, szezonális zöldségekre és gyümölcsökre cserélni. A fermentált élelmiszerek (pl. savanyú káposzta, kimchi, kefir) probiotikumtartalmukkal támogatják a bélflórát, amely összefügg a bőr állapotával is.

Belső egészség, külső harmónia

A tavasz kiváló alkalom arra, hogy ne csak a ruhatárunkat frissítsük, hanem életmódunkat is újragondoljuk. A tudatos, antioxidánsokban gazdag étrend, a rendszeres testmozgás, a bőrhöz igazított külső ápolás és a megfelelő pihenés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy bőrünk is megújuljon. A szép bőr nem csupán genetika kérdése – egy olyan összetett rendszer eredménye, amelyben táplálkozás, életmód és gondoskodás egyaránt szerepet játszik. A táplálkozás szerepe nem csupán megelőző jellegű, hanem terápiás hatású is lehet: a bőrsejtek regenerációját, a kollagénszintézist, valamint a gyulladások csökkentését is támogatja.

Táplálkozás vizsgaidőszakban

2025. június 18.

A gyorsételek és a túlzott cukor- vagy koffeinbevitel ronthatja az eredményt

Míg a tápláló, vitamindús, rostokban gazdag ételek serkentik az agyműködést és segítenek az összpontosításban, addig az elégtelen mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás, a túl sok cukor és a túlzásba vitt gyorséttermi, valamint feldolgozott étel csökkentheti a koncentrációt.

„Érthető, hogy vizsgaidőszakban senki nem szeretne több órát a konyhában tölteni, mégis nagy a jelentősége annak, hogy a fiatalok kerüljék a tápanyagszegény gyorsételeket, hiszen a jó agyműködés biztosítása szempontjából kiemelkedően fontos az egészséges táplálkozás fenntartása” – mondja dr. Bodor Zsanett dietetikus.

Továbbá kiemeli a napi ötszöri étkezés szükségességét és hozzáteszi, hogy egész napos tanulás során hangsúlyos szerepet kap a reggeli, hiszen optimális esetben az elegendő energiát biztosít a szervezetnek a napindításhoz. Ennek fokozott agyi terhelés esetén kiemelt jelentősége van, hiszen az agy energiaforrásként glükózt használ, amelyet a bevitt tápanyagokból biztosít. A teljes kiőrlésű gabonákból készült péksütemények, kenyerek, a magas rosttartalmú zöldségek-gyümölcsök azért is ideálisak, mert egyenletesebb vércukorszintet biztosítanak a gyorsan felszívódó cukrokat tartalmazó ételekkel szemben. Éppen emiatt tehát kerülni kell a magas hozzáadott cukortartamú ételeket, italokat (cukrozott üdítők, energiaital, sütemények), és helyettük a természetesen édes gyümölcsöket kellene választani.

A három fő étkezés mellett ne feledkezzenek meg a diákok és a hallgatók a tízórairól és az uzsonnáról sem, ám ezek a kis étkezések ne a nassolásról szóljanak, vagyis ne chipset és ne csokit fogyasszanak ilyenkor (kivéve a magas, minimum 70%-os kakaótartalmú étcsokoládé, amiből 1-2 kocka megengedett).

Kisétkezéseknél érdemes olyan ételeket választani, amelyek beltartalma megfelelő tápanyaggal látja el a szervezetet a kognitív folyamatokhoz, mint pl. a natúr joghurt zabpehellyel, vagy alma, körte teljes kiőrlésű, rostokban gazdag keksszel.