Mit tesznek értünk a fák?
2021. augusztus 21.
A növények, a fák jelentőségére sokszor csak a hiányuk hívja fel a figyelmet: ha irtják, vagy szándékosan csonkítják, pusztítják őket. Hogy a fa az élet legszebb szimbóluma - végigkíséri az embert a bölcsőtől a koporsóig - bizonyítja az a tengernyi monda, mese, népdal, irodalmi és képzőművészeti alkotás, amely a fát, mint éltető forrást helyezi középpontba. Olykor az idő múlását, az emberi lét múlandóságát jelzi, máskor a megújulást, vagy az öröklétet jelképezi.
Majdnem minden kultúrára jellemző a mágikus erővel bíró fa tisztelete, melyet félelemmel vegyes alázattal vettek körül emberek. És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest, és eledelre jót, az életfáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának a fáját - olvasható a Biblia teremtéstörténetében.
Míg valamikor az emberek és fák kapcsolatát egy misztikus, különleges viszony jellemezte, addig a mai ember számára e növény központi, „világfa” szerepét már régen elveszítette. Az emberek többsége a tankhajók tengerekben történő elsüllyedését, a vegyi üzemek hatását, a szemetelést, a műanyagból készült tárgyak természetbe kerülését, illetve a széntüzelésű erőművek működését jelölte meg környezetkárosító tényezőként.
Ugyanakkor a papírfelhasználást, a folyószabályozást, a mező- és erdőgazdálkodást egyáltalán nem, vagy kismértékben tartották a környezetre ható tevékenységnek. Érzékelhető, hogy mennyire nem tudatos bennünk a „természet” jelenléte, hogy könnyedén átsiklunk jelentősége felett. Ahogy a régi mondás tartja: melyik hal az, amelyik tudja, hogy vízben úszik?
A növények, a fák környezetvédelmi szerepéről írt régebben egy igen érdekes és izgalmas tanulmányt az azóta elhunyt kertészmérnök-közgazdász, dr. Radó Dezső. Megdöbbentő adatokat tár az olvasó elé: Magyarországon körülbelül 800 kilogramm levegőben található szennyező anyag jut évente egy lakosra (ami széndioxid nélkül „csak” 300 kilogramm); a fák egy lombköbmétere (1 lombköbméter átlag 4 m2 asszimiláló felület) egy évben, a vegetációs időszakban 650 gramm oxigént termel és 590 gramm széndioxidot, dolgoz fel.
Így egy 50 éves fa 50 kg oxigént hoz létre és 68,75 kg széndioxidot képes feldolgozni. Ugyancsak egy lombköbméter levélfelület 4500 gramm szennyező anyagot szűr meg, egy 50 éves fa 405 kg szennyezés szűrésére képes egy év alatt. Egy 40 éves erdő hektáronként és évente 70 tonna piszoktól szabadít meg bennünket.
A nyár veszélyes a májra?
2021. augusztus 21.
A máj elengedhetetlen szerepet játszik az anyagcsere folyamataiban, a méregtelenítésben, illetve egyes vegyületek szintetizálásában és tárolásában. A máj állítja elő a koleszterint, tisztítja meg a beérkező vért, számos létfontosságú fehérjét és alvadási faktort termel, A-, D- és B12-vitaminokat raktároz, és a toxikus anyagok lebontásában is elsődleges szerepet játszik.
Létfontosságú szervünk viszonylag jól bírja a fokozott terhelést is, de érdemes vigyáznunk rá, mert súlyos következményekkel járhat, ha a májunk kapacitása végéhez közeledik. A krónikus májbetegségek kialakulásának kockázatát növelheti többek között például az elhízás, a cukorbetegség, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a hepatitis-B és -C vírusfertőzés. Így, ha a mértéktelen evés-ivás, a nem megfelelő higiéniai körülmények, a megszokottnál intenzívebb szórakozás, bulizás tartósan jelen vannak az életünkben, akkor annak májunk láthatja a kárát.
A BMC Public Health című orvosi folyóiratban néhány hete megjelent tanulmány* szerint van egy évezredek óta kedvelt ital, melynek rendszeres fogyasztása azonban csökkenti a krónikus májbetegségek kialakulásának kockázatát. A tanulmány szerzői több mint tíz éven át követték félmillió ember egészségi állapotát, és arra a következtetésre jutottak, hogy azok körében, akik napi 3-4 csészényi kávét fogyasztottak, csökkent a krónikus májbetegség előfordulása, és kevesebben hunytak el májbetegség következtében.
Az összes résztvevő 78 százaléka (384 818 ember) fogyasztott kávét, míg 22 százalékuk (109 767 ember) nem. A kávét nem fogyasztókhoz képest a kávézóknál 21 százalékkal kevesebb volt a krónikus májbetegség, közel 20 százalékkal alacsonyabb a krónikus vagy zsírmájbetegség kialakulásának, és 49 százalékkal a krónikus májbetegség miatti halálozás kockázata.
Nehezen viselik házi kedvenceink a tikkasztó hőséget
2021. augusztus 20.
Van, aki jobban bírja, van, aki kevésbé, de a legtöbb állat nehezen viseli a nagy meleget. Az állattartónak, ha gondos gazdaként akar eljárni, oda kell figyelnie állatai megóvására.
A hőségtől állataink is szenvednek, gondatlan tartásuk következtében a nagy melegben az állatok el is pusztulhatnak. Ezek a melegben alkalmazható javaslatok segítenek a problémák elkerülésében.
Nyáron a hűvös levegő fontosabb lehet négylábú barátaink számára, mint egy védelmet nyújtó kuckó.
Gondoskodni kell arról, hogy állatunk napszaktól függetlenül bármikor be tudjon húzódni az árnyékba. Udvaron ez lehet egy füves talajon lévő fa árnyéka vagy egy zöld sövény, lakásban tartott állat számára árnyékot adhat egy sötétítő függöny is.
Télen az itató befagyására kell ügyelnünk, nyáron meg arra, hogy az sose fogyjon ki, mindig legyen benne friss víz. Az életet adó nedvesség hamar elpárolog, ezért kell a nagy itató, és annak rendszeres töltése.
A sétáltatás fontos a házi kedvencek számára. Ezt érdemes kora reggel és késő este elvégezni. A hűvösebb időpontra beütemezett séták a gazdák számára is jobban elviselhetőek. A legtöbb kutya szeret úszni. Érdemes egy-egy nagyobb séta alkalmával felkeresni a kijelölt kutyaúsztatókat, hogy négylábú barátaink is élvezhessék a nyarat.
Gyorsabban terjed és allergiaszerű tüneteket is okoz a delta vírusmutáns
2021. augusztus 20.
Gyorsabban terjed és allergiaszerű tüneteket is okoz a delta vírusmutáns – írta pénteken a koronavirus.gov.hu, ahol ismét kiemelték: legnagyobb veszélyben a még beoltatlanok vannak.
Egész Európában és Magyarországon is már az új koronavírus delta vírusvariánsa terjed. Ezt a – korábban indiainak nevezett – mutánst tavaly decemberben azonosították, majd idén márciusban minősítették kiemelt kockázatúnak. A delta vírusmutáns fertőzőbb, gyorsabban terjed és az eddigi jellemző tünetek mellett allergiaszerű tüneteket is okoz, megbetegedés esetén könnyen tűnhet súlyosabb lefolyású náthának is. “A vírusmutáns a még beoltatlanokra jelenti a legnagyobb veszélyt”, ezért őket a védőoltás felvételére biztatják a kormányzati oldalon.
A delta vírusvariáns lappangási ideje rövidebb, átlagosan 4 nap, míg a vadvírusé, vagy az alfa (korábbi nevén brit) vírusmutánsé átlagosan 6 nap. Emellett a fertőzöttek “vírusürítésének” mértéke is sokkal magasabb, ez a két tényező is az oka annak, hogy a delta variáns a korábbi klasszikus vírussal és annak mutációival szemben 60 százalékkal fertőzőképesebb és gyorsabban terjed.
A delta variáns más tüneteket is okozhat, mint a koronavírus eredeti, vuhani változata. A delta variánsnál az ízlés- és szaglásvesztés viszonylag ritkább, mint az alfa vírusmutáns okozta fertőzésnél, inkább a légzőszervi, náthaszerű tünetek a jellemzőek.
A korábbi változatokhoz képest a delta variánssal történő fertőzés leggyakrabban fejfájást, torokfájást, orrfolyást, tüsszögést, hőemelkedést, bágyadtságot és levertséget okoz. Továbbá a láz is gyakori tünet. Emésztőszervi panaszok – hányinger, hányás, hasmenés – is gyakrabban jelentkezhetnek, sőt a hallással kapcsolatos panaszok – fülzúgás, fülcsengés, szédülés – sem ritkák.
Jellemző továbbá a szemet érintő irritáció, kipirosodás, duzzanat, esetleg váladékozás megjelenése is. “Ha valaki észleli magán a tüneteket, értesítse a háziorvosát és teszteltesse magát, valamint ne menjen közösségbe!” – szögezték le.
Azoknál a betegeknél alakul ki gyakrabban súlyos, akár életveszélyes állapot, akik valamilyen krónikus alapbetegségben (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség, májbetegség, légzőszervi betegség, daganatos betegség) szenvednek. “Az új koronavírus több mint másfél éve életünk része, látható, hogy a vírus gyorsan változik, és egyre veszélyesebb mutációk terjednek el. A vírus és annak mutánsai ellen a megoldás a védőoltás jelenti” – hívták fel a figyelmet.
3+1 tipp, hogy megúszd a nyaralást betegség nélkül
2021. augusztus 19.
Legyen úticélunk a Balaton, Horvátország vagy Mallorca, a baj bárhol utolérhet. A roskadásig pakolt bőröndből nem hiányozhat majd a védettségi igazolvány, a maszk, a lenge nyári ruhák és a bikini, de a kötelező körökön túl érdemes gondolni arra is, mi hozhat enyhítést egy napszúrás vagy egy éjszakába nyúló buli után a másnap kellemetlen tünetei ellen. Dr. Sebő Zsuzsanna gyermekorvos, homeopata olyan természetes megoldásokat javasol, amelyek kihúznak a pácból a nyaralás problémásabb napjain.- Napszúrás ellen belladonna
Ha nem figyelünk oda a megfelelő folyadékpótlásra és nem találunk árnyékot az erős napsütésben, az egyre intenzívebb UVB-sugárzástól akár húsz percen belül megtörténhet a baj. Pedig a napszúrást kísérő kellemetlen hányingert és fejfájást egy kis odafigyeléssel könnyen elkerülhetjük: Sebő Zsuzsanna felhívja a figyelmet rá, hogy ha tehetjük, ne menjünk napra dél és délután három között, vagy ha mégis, mindig hordjunk fejfedőt. Ha ennek ellenére is mi húztuk a rövidebbet, akkor érdemes maszlagos nadragulyából (atropa belladonna) készült homeopátiás szerrel enyhíteni a panaszokat, amely nem csak az égett bőrfelület gyulladását, hanem a lüktető fejfájást is csökkentheti a tapasztalatok szerint.
- Karcolások és vágások ellen
A köves adriai partszakaszok felfedezése maradandó élmény, azonban könnyen megeshet, hogy a nyaralásra nem csak a filterezett képek, hanem a bőrünkön sokáig elidőző hegek is emlékeztetnek majd. Már a nagyanyáink is körömvirággal orvosolták az apróbb hegeket, hiszen fertőtlenítő hatású és segíti a gyógyulást is. A calendulából készült homeopátiás szer belsőleg is bevethető. „Ha vágott sebbel van dolgunk, érdemes hegyi árnikával enyhíteni a fájdalmat és gyorsítani a gyógyulást, így azt is mindenképp tegyük bele az elsősegélydobozunkba. Az arnicaból készült homeopátiás szer a sérülések, vérzések szere, így ilyen esetekben is bátran alkalmazzuk.” – mondta el Sebő Zsuzsanna.
- Kisebb-nagyobb rovarok erős csípéssel
Így kerüljük el a hízást a nyaralás alatt
2021. augusztus 19.
Kutatások szerint egy-egy hosszabb nyári vakáció alatt a legtöbb ember hízik néhány kilót. Az sem ritka, hogy egy két-három hétig tartó nyaralás során akár 3-4 kiló plusz is felszalad. Nem meglepő, hiszen ilyenkor sokan a táplálkozás terén is elengedik magukat egy kicsit: több édességet, egyszerű szénhidrátban és telített zsírsavakban gazdag ételt esznek, esetleg több alkoholt isznak és kevesebbet mozognak. De milyen trükkökkel maradhat élvezetes a vakáció anélkül, hogy felszednénk pár kilót? A Budai Egészségközpont összegyűjtött néhány hasznos tanácsot a témában.
Szabjunk korlátokat az all inclusive-nak
„A leginkább akkor fenyegethet bennünket a nyaralás alatti hízás, ha all inclusive, azaz teljes ellátásra fizetünk be. Az egész nap dúsan megrakott asztalok látványának nehéz ellenállni, így ilyenkor folyamatos evési ingerünk van. Ahhoz, hogy ezt kordában tartsuk, érdemes betartani két alapszabályt. Az egyik, hogy egy nap maximum öt alkalommal: reggel, tízórai idején, délben, uzsonnaidőben és este együnk.
A másik pedig, hogy kis adagokat fogyasszunk mindenből. Megkóstolhatunk többféle íncsiklandó ételt, de tartsuk szem előtt a mértékletességet. Emellett kerüljük a panírozott ételeket, a húsok és halak mellé pedig válasszunk gazdag salátát köretként. Ha ezeket betartjuk, és egyébként egyszerűen elkerüljük a büfét, talán nem lesz olyan sokkoló ráállni a mérlegre a vakáció után” – mondta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa.
Reggelizzünk egészségesen
A szállodai reggelik általában nagyszerűek, és sok választási lehetőséget kínálnak. Sokan mégis a cukros péksüteményeket, müzliket választják, mások pedig az otthoni mintát követve alig esznek valamit reggel, hogy a nap későbbi részében aztán annál bőségesebben pótolják a kimaradt étkezést. Ezek egyike sem jó megoldás, inkább törekedjünk arra, hogy együnk minél több egészséges, ám tápláló dolgot reggelire, mértékkel.
Jó választás lehet a teljes kiőrlésű vagy rozskenyér sovány felvágottal, sok zöldséggel, vagy a zabkásák gyümölccsel, joghurttal. A friss saláták és a tojásból készült ételek is megfelelőek. Egy frissen elkészített zöldséges omlett rozskenyérrel, frissen facsart gyümölcslével és vízzel például remek napindítás.
Nassoljunk tudatosan
Az egészséges ételek mellett nem kell lemondani a finomságokról a szabadság alatt sem. A strandon vagy egy-egy kirándulás alatt kisebb mennyiségben nassolhatunk, de érdemes végiggondolni, hogy mit választunk.
A sütemények, jégkrémek és fagylaltok helyett alkalmanként beiktathatunk egy-egy egészségesebb, ám ugyanolyan finom nassolnivalót is. Ilyenek például a gyümölcsök, a sajtok, a különböző olajos magvak – a dió, a mandula, a pisztácia, a kesudió vagy a makadámdió. A vattacukor és a hasonló cukorbombák helyett pedig válasszuk inkább a főtt kukoricát.
Együnk lassan
Használjuk ki, hogy végre van időnk nyugodtan enni, nem kell sietni sehova. A hízáshoz az is hozzájárulhat, ha gyorsan, kapkodva eszünk, ez ugyanis könnyen túlevéshez vezethet, hiszen nincs elég idő arra, hogy az agyunkig is eljusson, hogy tele vagyunk. Nyaralás alatt végre van lehetőség a hosszú, komótos étkezésekre, az ízek élvezetére, ahelyett, hogy csak befaljuk az ételt. Ez pedig abban is segít, hogy ne szedjünk fel plusz kilókat a vakáció alatt.
Nehezen viselik házi kedvenceink a tikkasztó hőséget
2021. augusztus 18.
Van, aki jobban bírja, van, aki kevésbé, de a legtöbb állat nehezen viseli a nagy meleget. Az állattartónak, ha gondos gazdaként akar eljárni, oda kell figyelnie állatai megóvására.
A hőségtől állataink is szenvednek, gondatlan tartásuk következtében a nagy melegben az állatok el is pusztulhatnak. Ezek a melegben alkalmazható javaslatok segítenek a problémák elkerülésében.
Nyáron a hűvös levegő fontosabb lehet négylábú barátaink számára, mint egy védelmet nyújtó kuckó.
Gondoskodni kell arról, hogy állatunk napszaktól függetlenül bármikor be tudjon húzódni az árnyékba. Udvaron ez lehet egy füves talajon lévő fa árnyéka vagy egy zöld sövény, lakásban tartott állat számára árnyékot adhat egy sötétítő függöny is.
Télen az itató befagyására kell ügyelnünk, nyáron meg arra, hogy az sose fogyjon ki, mindig legyen benne friss víz. Az életet adó nedvesség hamar elpárolog, ezért kell a nagy itató, és annak rendszeres töltése.
Nem csak az asztma okozhat nehézlégzést
2021. augusztus 18.
A fizikai terhelésre jelentkező fulladás, nehézlégzés gyakran az asztma jellegzetes, első tünete. A probléma hátterében azonban egy ritka elváltozás – a hangszalagok rendellenes működése – is állhat, melynek orvoslása eltérő típusú kezelést igényel.
Rosszul működő hangszalagok
Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. A gyakran nehézlégzéssel, köhögéssel jelentkező tünetek kapcsán légzésfunkciós vizsgálattal állapítható meg a betegség diagnózisa. Kevésbé ismert és ritka kórkép a paradox hangszalag működéssel járó megbetegedés, mely szintén okozhat légzési nehézséggel járó tüneteket – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A panaszokat a fizikai megerőltetés mellett stressz is kiválthatja, melyek következtében a hangszalagok megfeszülnek, összeszorulnak és ilyen módon megnehezítik a normál légzést. A ritka elváltozás az Ohio State University Medical Center által elvégzett kutatás nyomán került előtérbe.
Kettős probléma
A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a sportolók néhány százalékát érinti ez a típusú hangszalag mozgási rendellenesség. A kezeletlen elváltozás a teljesítményüket is negatívan befolyásolja. Élsportolók esetében a betegség diagnózisát nehezíti, hogy kiváló kondíciójuk sokszor kompenzálja a tüneteket, így az elváltozás akár hosszabb ideig is lappanghat. A betegség megállapítását tovább bonyolítja, hogy a két betegség gyakran együtt van jelen: az asztmás betegek egy részénél a hangszalagok paradox mozgási rendellenessége is megfigyelhető, a betegek azonban többnyire csak az asztma tünetei ellen részesülnek kezelésben.
Köhögés és nehézlégzés
A panaszok nem csak az élsportolókat, vagy rendszeresen edző hobbi sportolókat érintik: a tünetek gyakran a hirtelen megkezdett fizikai aktivitás hatására jelentkeznek először. Természetesen senkinek sem tanácsoljuk, hogy mondjon le a mozgásról, a szokatlan tüneteket azonban vegyük mindig komolyan. A testmozgás közben fellépő nehézlégzés és köhögés intő jel lehet. A panaszok hátterében az esetek döntő többségében asztma áll. Ha azonban fény derül arra, hogy a tünetek létrejöttében a hangszalagok rendellenes mozgásának is szerepe van, a probléma műtéti úton, vagy beszédterápiás, illetve az élettani működések tudatos irányítását célzó foglalkozásokkal megszüntethető.
Lázcsillapítás gyerekeknek
2021. augusztus 17.
Kell-e egyáltalán a lázat csillapítani? Ez mostanában olyan kérdéssé vált, amelyet sokan vitatnak az orvosok közül is…A lázcsillapítást ellenzők azzal érvelnek, hogy a láz nem betegség, hanem a szervezet reakciója a betegség legyőzése érdekében, ezért ezt nem kéne mesterségesen megakadályozni.
A szakemberek többsége ennél árnyaltabban látja a kérdést. Elismerik, hogy a lázas állapot felfokozott alapanyagcseréje bizonyos fokig valóban serkenti a védekezőképességet a vírusok és baktériumok ellen, ám ennek komoly ára van. A lázzal együtt járó erőteljesebb, gyorsabb szívmunka ugyanis megtereli a vérkeringést, ami — különösen idősek, bizonyos krónikus alapbetegségben szenvedők esetében — veszélyes lehet.
Mi akkor a teendő, ha megjelent a láz?
- A magas, 39 C feletti lázat csillapítani kell
Abban mindenki egyetért, hogy a magas, 39 C fok feletti lázat mindenképp csillapítani kell, még az egyébként egészséges embereknél is. A magas láz elesettséggel, gyengeséggel, fejfájással jár, a már említett keringésre gyakorolt káros hatásáról nem is beszélve. Ám arra nem kell törekedni, hogy a normális szintig teljesen levigyük a hőmérsékletet. Elég, ha 38- 38,8 körüli szinten tartjuk.
Egyre többen gondolják úgy, hogy a hőemelkedést, vagyis a 37-38 C fok közötti hőt nem kell csillapítani, kivéve, ha rossz közérzettel, fejfájással jár együtt.
A 38 és 39 fok közötti alacsony-közepes láz csillapítása meggondolás kérdése. Ha emellett a gyerek (vagy felnőtt) nem érzi nagyon rosszul magát, nincs valamilyen krónikus betegsége, nem hajlamos lázgörcsre, nem kell feltétlenül, mondhatni „rutinszerűen” csillapítani. Persze, gyakran meg kell újra mérni, nem megy-e feljebb.
- Fontos a folyadékpótlás és a szellőző, pamut öltözet
Fontos tudnivaló, hogy a lázas betegeknek sok (langyos) folyadékot kell innia. Betakarni nem szabad, mert hő pangás léphet fel, ami fokozza a lázat.
- Lázat kétféle módon lehet csillapítani: fizikálisan, és gyógyszeresen
1. A fizikális lázcsillapítás alatt a test lehűtését értjük. Két módon tehetjük: hűtőfürdővel, és prizniccel, azaz állott vizes törzsborogatással. 39 C fokos láz felett mindkét módon, azaz fizikálisan és gyógyszeresen is csökkenteni kell a lázat.
Hűtőfürdő
Engedjünk a fürdőkádba kifejezetten meleg, kb. 37 °C hőmérsékletű vizet. Ültessük bele a gyereket, illetve, ha még ülni nem tudó csecsemőről van szó, alkarunkkal támasszuk a testét alá. A lábánál eresszünk be a hideg vizet, állandó kevergetés mellett. Legyünk kíméletesek: ne hűtsük le túl gyorsan a kádvizet, és ne legyen nagyon hideg, 22 °C alá semmiképp se menjünk. A hűtőfürdő kb. öt percig tartson, és ha kell ismételjük meg többször is.
Gyengédebb lelkű szülők megtehetik, hogy csak langyosra, 25-26 fokra hűtik le a vizet, viszont hosszabban hagyják bent a kicsit. (Esetleg maguk is beülnek a kádba, és eljátszanak a csemetével.) Egy biztos: magára hagyni egy pillanatra sem szabad, még a nagyobbacska gyereket sem.
Mikor a beteg gyerek lázát csillapítjuk, sose törekedjünk arra, hogy az teljesen lemenjen, hiszen a nagy hőmérséklet ugrás is megviseli a szervezetet. Emlékezzünk rá: egy kis láz amúgy is segít a gyógyulásban. Ha például a 39,5 C fokos láz lemegy 38,5 C fokra, elégedettek lehetünk. (És kivehetjük végre szegény gyereket a kádból.).
Priznic – állott vizes borogatás
Ezt a lázcsillapítási formát feltalálójáról, egy 18. századi német természet-tudósról nevezték el. A következőképen kell elvégezni: egy lavórba engedjünk langyos vizet, tegyünk bele egy törölközőt, jól nedvesítsük át, csavarjuk ki, majd a gyermek törzsét hónaljtól combközépig tekerjük be vele. Erre egy vékony száraz ruhát tegyünk. Ha a nedves törölköző átvette a test hőmérsékletét (kb. 10 perc múlva), cseréljük ki egy másik langyos vízbe mártott törölközővel. Ezt mindaddig folytassuk, míg a gyermek láza le nem megy.
A borogatással kapcsolatban nemzedékről nemzedékre száll egy tévhit: nevezetesen, hogy azzal is le tudjuk vinni a gyerek lázát, hogy ha csak a csuklóra, és bokára teszünk vizes ruhát. Bár nagyon csinosak a kicsik a színes masnikkal a kezükön-lábukon, sajnos ez a módszer nem használ: a csukló, és a boka felszíne ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy hűtés hatásos legyen. Bármilyen kegyetlennek tűnik is: a gyermek egész törzsét be kell ahhoz tekerni, hogy a láza lemenjen.
Teljes értékű étrend tejmentesen
2021. augusztus 17.
Előfordulhat, hogy allergia vagy intolerancia miatt a tejtermékeket akár hosszabb időre is mellőzni kell a gyermek étrendjéből. Rajcsik Enikő dietetikust, a Budai Allergiaközpont gyermek táplálkozási szakértőjét arról kérdeztük, hogy mire kell figyelni a tejtermékek helyettesítése kapcsán.
Mi van a tejben?
A tehéntej jelentős arányban vízből áll, mely ásványi anyagokat – kalcium foszfor és szelén -, tejcukrot (laktózt) és vitaminokat – nagyobb mennyiségben D-vitamint, B2 és B12 vitamint – tartalmaz. Ezen kívül zsírsavak és fehérje található benne nagyobb mennyiségben. Arányait tekintve 1dl tej elfogyasztásával megközelítőleg 3-3g zsír és fehérje, illetve 5g szénhidrát jut a szervezetünkbe. Az ajánlások szerint a gyermek 3 éves korától napi 0,5l tej vagy azzal egyenértékű tejtermék fogyasztása javasolt, a kérdés, hogy mivel helyettesíthetjük ezt a mennyiséget tejmentes étrendben?
Kisebbeknek tápszer
Kisgyermekkori tejfehérje allergia esetén a növényi tejek nem alkalmasak a tehéntej helyettesítésére. Alacsony fehérjetartalmuk miatt az ezekkel történő hosszú távú táplálás nem biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, esszenciális aminosavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat.
Csecsemőkortól kezdődően a tehéntej helyett az extenzíven hidrolizált tápszer jelent biztonságos alternatívát, mely legalább kettő, de akár hat éves korig is javasolt. Mivel ezeknek a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek felírására a gyermek hat éves koráig van lehetőség, és ezek minden, a fejlődéshez szükséges tápanyagot biztosítanak, ezért amennyiben szívesen fogyasztja a gyermek, ezeket ajánljuk a tej kiváltására.
Ha nem a tápszeres pótlást választjuk, akkor a tejben levő fehérje pótlására alkalmasak még a húsok, ezek közül is a szárnyasok, valamint a tojás. Marhahús és borjúhús fogyasztása esetén azonban figyeljünk az esetleges keresztallergiák kialakulására. Az ételkészítéshez jól használhatók a növényi tejitalok, tejszínek, főzőkrémek a tehéntej és a tejtermékek helyett, ám ezek tápanyag és vitamintartalma jelentősen eltér az állati eredetű tejtermékektől.
Létezik ideális növényi tejhelyettesítő?
Egy korábbi vizsgálatban a Quebec-i McGill University kutatói cukormentes növényi „tejeket” összehasonlítva megállapították, hogy habár a kókusztej kalóriatartalma alacsony, fehérjét alig, telített zsírsavakból viszont sokat is tartalmaz. A mandulatej kalóriatartalma szintén alacsony, ám zsír- szénhidrát- és fehérjetartalma a tehéntejhez hasonlóan magasabb. Fogyasztása azonban problémát okozhat az olajos magvakra érzékenyeknél.
A rizstej kalóriatartalma a tehéntejjel közel megegyezik, ám szénhidrát, zsír és fehérjetartalma alacsonyabb, viszont több cukrot tartalmaz. A szójatej fehérjében, zsírokban és szénhidrátban is a tehéntejhez hasonló mennyiséget tartalmaz, ám allergizáló hatásánál fogva – főként gyerekek számára – fogyasztása nem javasolt. Rajcsik Enikő elmondta, hogy a zabtejnek magas a fehérje és a rosttartalma is, kalciumot azonban csak hozzáadva tartalmaz.
