Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Keveset tudunk a helyes szájhigiéniáról

2021. augusztus 16.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Egy országos, reprezentatív kutatás igazolja és lesújtó eredményeket mutat a 14 és 50 év közötti lakosság e témában való ismereteiről, attitűdjéről és szokásairól.

A kampány elsődleges célkitűzése a magyar lakosság megfelelő és informatív tájékoztatása a fogápolással, valamint a teljes körű szájhigiénia fenntartásával és javításával kapcsolatban annak érdekében, hogy az emberek jóval nagyobb figyelmet fordítsanak a fogak és a száj tisztítására és a rendszeres ellenőrzésre.

Rettenetes állapotban van a szánk

A kampány szükségességét az a megközelítőleg 1300 fős országos, online reprezentatív kutatás igazolja, amelyet az MFE 2014. január-februárjában kezdeményezett. Az eredmények elkeserítő képet mutatnak a 14 és 50 év közötti magyar lakosság szájápolással kapcsolatos ismereteiről, attitűdjéről és szokásairól.

  • A kutatás többek között rámutat, hogy a többség ritkábban mos fogat annál, mint amennyiszer azt fontosnak tartja, ráadásul a 14-50 év közötti lakosság közel egyharmada a szükséges kettő helyett csupán napi egy alkalommal mos fogat, s különösen a férfiakra igaz az, hogy nem megfelelő gyakorissággal tisztítják fogaikat.
  • A férfiak, illetve az alacsony státuszúak nemcsak emiatt tartoznak szájápolás szempontjából „kockázatos” csoportba, hanem amiatt is, hogy körükben szignifikánsan nagyobb arányban vannak azok, akik évente csak egyszer, vagy ennél is ritkábban cserélik le fogkeféjüket, amikor is már nemcsak a sörteszálak használódnak el túlságosan, hanem a fogkefe is jelentősen befertőződik.
  • Szintén aggasztó eredmény, hogy noha a szakemberek szerint legalább két percig javasolt fogat mosni, a kutatásban részt vevők majdnem fele ennél kevesebb időt szán fogmosásra.
  • Ezenkívül, annak ellenére, hogy évente legalább egy alkalommal tanácsos fogászati szűrésre menni, a kutatásban részt vevők csaknem feléről derült az ki, hogy csak akkor látogat meg fogorvost, ha valamilyen panasza van, s további 4 százalék egyáltalán nem megy el szakemberhez, még probléma esetén sem.
  • A magyar lakosság szájápolási ismereteinek alacsony szintjét támasztja alá továbbá, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyedének hiányos a fogselyem használatának előnyével kapcsolatos ismereteik.


Védje meg kisbabáját a pelenkakiütéstől!

2021. augusztus 16.

A kicsik bőre különösen érzékeny az irritáló anyagokra, így a pelenkakiütés hamar megkeserítheti a csecsemők napjait. Mindez azonban gondos ápolással megelőzhető. Íme néhány gyakorlati tanács.

  • Fotó: gettyimages.comA vizeletet vagy székletet tartalmazó pelenkát cserélje le, amint lehet!
  • Mossa meg a baba bőrét.
  • Rendszeresen kenje alkalmas védőkrémmel.Fürdés után is mindig kenje be a baba fenekét popsikrémmel. Ezáltal csökkenti a fertőzés kialakulásának veszélyét és segíti a pelenkakiütés megelőzését. Fokozottan figyeljen azon esetekben, amikor nincs lehetőség gyakori pelenkacserére. Így például éjszaka, amikor sokáig van a baba ugyanabban a pelenkában. Ilyenkor feltétlenül alkalmazzon védőkrémet, hogy elkerülje a pelenkakiütés kialakulását.
  • Amikor lehetséges, hagyja kicsit szellőzni a baba fenekét (ne hagyja emiatt kihűlni).
  • Gondoljon arra, hogy az eldobható pelenka nem biztosítja a pelenkakiütés elkerülését. A bőr tisztán tartása és a megfelelő védőkrém használata alapvetően fontos.
  • Ha újrafelhasználható pelenkát használ, mosás előtt ajánlott sterilizálni, s kerülje a biológiailag detergens mosószer alkalmazását vagy illatosított öblítő használatát, mert ezek mind irritálhatják a baba bőrét.
  • Ha a pelenkakiütés nem javul vagy rosszabbra fordul, keresse föl kezelőorvosát, orvosi terápia szükséges a kezelésre.

A pelenkakiütés felismerése

Ha a gyermek sír és nyugtalan, ennek oka gyakran a pelenkakiütés.

A pelenkakiütés kialakulásakor a baba bőre a comb és a fenék környékén kipirosodik, nedvessé válik. Amikor a baba bőre száraz, a gyulladt területek kipirosodnak. Ha a pelenkakiütés súlyosabbá válik, akkor hólyagok, duzzadt foltok jelenhetnek meg.

Mi okozza a pelenkakiütést?

1. Meleg, nedves környezet a pelenka alatt

  • A baba finom bőre ilyenkor érzékeny, könnyen hámsérülést szenvedhet.
  • A hámsérülés nagyon hamar kialakul kimelegedés vagy hőemelkedés esetén.

Gondoljon a pelenkakiütés kialakulására, ha…

  • A baba megfázott vagy valamilyen fertőzése van.
  • A védőoltás utáni napokban.
  • Fogzáskor.

2. A baba finom bőrével érintkező irritáló anyagok

A pelenkával fedett bőr nagyon érzékeny az irritáló anyagokra, mint például a széklet vagy a vizelet. A bélmozgások által felszabaduló organizmusok a vizelettel érintkezésbe lépve ammóniát szabadítanak fel, amely megtámadja a baba bőrét.

  • A tej vagy a szilárd táplálék összetételének megváltozásakor vagy egyéb gyomorbántalmak esetén a vizelet és a széklet összetétele megváltozhat, amely sokkal irritálóbb a baba bőrére.
  • Hasmenés esetén a felszabaduló gázokban levő anyagok újabb irritáló tényezők lehetnek.

Akkor is gondolni kell a pelenkakiütés kialakulására, ha…

  • Az anyatejes táplálás megszűnik.
  • A tápszer összetétele változik.
  • A gyermek elkezd tehéntejet inni.
  • Új étel kerül az étrendbe.

A fertőzést okozó baktériumok és gombák

Ha a baba bőrének természetes védőrétege sérül, akkor a mikroorganizmusok megfertőzhetik a bőrt a pelenka alatt.



Magas triglicerid szint? Gyógyszerként használható az omega 3

2021. augusztus 15.

Immár gyógyszerként is ajánlja a legnagyobb amerikai szakmai szervezet az omega 3 zsírsavakat magas triglicerid szint esetén. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta áttekintette az okokat.

Fotó: 123rf.comMiért emelkedik a triglicerid szint?

A trigliceridek (neutrális zsírok) a táplálkozás során bevitt zsírok legfőbb alkotóelemei, illetve a szervezet zsírraktárai is főként ezekből épülnek fel. Optimális esetben a vérben csak minimális mennyiségű triglicerid van jelen, emelkedettnek számít a 1.7 mmol/l (kb. 150 mg/dl) fölötti érték. Az értéket számos életmód tényező meg tudja emelni, elsősorban a zsírban gazdag étrend, valamint a túlzásba vitt alkoholfogyasztás.

A szintén életmódbetegségeknek tekintett inzulin rezisztenciának, a 2-es típusú diabétesznek, az elhízásnak, a köszvénynek szintén van triglicerid szint emelő hatása, de azzal is tisztában kell lenni, hogy bizonyos gyógyszerek (például vérnyomáscsökkentők, hormontartalmú szerek) szintén hatással lehetnek a vérzsírszintre.  

A magas triglicerid szint azért veszélyes, mert más tényezőkkel együtt megnöveli a szív-érrendszeri betegségek rizikóját, tehát mindenképpen a csökkentésére kell törekedni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. 

Mi segíthet a triglicerid szint csökkentésében?

Az orvos által elrendelhető szerek eddig főként fibrát tartalmukkal csökkentették a triglicerid szintet, szerencsés esetben akár 50 %-kal. Ugyanerre a célra használják a sztatinokat is, amelyek a vérzsírok további összetevőit is képesek redukálni.

Sokan ismerték korábban is az omega 3 zsírsavak hasonló hatását, hiszen az American Heart Association már 2002-ben ajánlotta étrend kiegészítőként ezeket a készítményeket. Egész pontosan a halolajként is ismert anyagból kinyert eikozapentaénsavról (EPA) és dokozahexaénsavról (DHA) bizonyosodott be, hogy alkalmasak a triglicerid szint csökkentésére. Az is számos tanulmányból tudható, hogy a többszörösen telítetlen zsírok, így az omega 3 és az omega 6 úgy képesek redukálni az LDL („káros”) koleszterinszintet, hogy közben nem csökkentik a HDL („hasznos”) koleszterin szintjét. Ugyanakkor arról is szó esett, hogy a bevitelt egy bizonyos egyensúlyban kell tartani, ugyanis túl sok omega 6 zsírsavval éppen ellentétes hatás érhető el.

A dietetikusok ezért elsősorban a diófélék, a halak – különösen a tonhal, a lazac és a pisztráng -, valamint a hidegen sajtolt növényi olajak fogyasztását ajánlották.  Egy 2017-es tanulmány szerint már arra is van bizonyíték, hogy az halolajból származó többszörösen telítetlen zsírokban gazdag étrend a szívritmuszavarok egyes típusait is megelőzheti. 

Hogyan lesz ebből gyógyszer?

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Szervezet, az FDA nemrégiben két, omega 3 tartalmú készítmény gyógyszerként való forgalmazását engedélyezte. Az egyikben EPA és DHA is van, a másikban csak EPA, és mindkettőből napi 4 g a szükséges dózis.
Érdekes adalék, hogy míg az FDA 500 mg/dl fölötti triglicerid értéknél engedélyezte a gyógyszereket, addig az American Heart Association (AHA) már 200 mg/dl fölött. Igaz, ez utóbbi szervezet az emelkedett triglicerid szint alapján két csoportba sorolta a betegeket.

Akiknél 200-499 mg/dl közt van az érték, azoknál az omega3 gyógyszerek az ajánlás szerint önmagukban képesek 20-30 százalékkal redukálni az értéket, akiknél viszont 500 mg/dl fölötti eredményeket mértek, ott ez a kezelés önmagában már kevésnek tartott, és az AHA szerint egy más gyógyszerekkel együtt alkalmazott kombinációs kezelés vezethet eredményre.  



Kincs, ami legtöbbször orvosi hulladékként végzi

2021. augusztus 15.

Évente átlagosan 90.000 gyermek születik Magyarországon, azonban a szülések során csak kis számban gondoskodnak a szülők a köldökzsinórból származó őssejtek megőrzéséről, és ezáltal arról, hogy biztosítsák gyermekeik számára a legkorszerűbb, regeneratív gyógyászat nyújtotta lehetőségeket.

Ennek okait vizsgálta kutatásában három egészségügyi szakember szombathelyi és budapesti kismamák körében, és arra a következtetésre jutottak, hogy „bár az őssejtek levételének számos előnye van, a megkérdezett kismamák ismeretszintje hiányos, többségében nem hiteles forrásból szerzik az információkat és a tájékoztatásuk nem kielégítő.

Az őssejtek képesek szervezetünk bármilyen sejttípusává alakulni, éppen ezért használhatóak sérült sejtek pótlására, helyettesítésére. Az őssejttranszplantáció több mint 80 féle betegség gyógyításánál része az alkalmazott orvosi eljárásoknak, és napjainkig a világon közel másfél millió őssejtbeültetést végeztek. Magyarországon évente körülbelül 250 kezelés történik őssejt-transzplantációval, ezek egynegyedét gyermekeken végzik.

Köldökzsinórvér eredetű őssejteket először 1988-ban használtak transzplantációra Franciaországban, azóta több mint 40 000 köldökzsinórvér eredetű őssejtbeültetés történt világszerte. Az őssejttranszplantációk egyharmadát napjainkban már köldökzsinór eredetű őssejtekkel végzik. 

Az őssejtkezeléseket alkalmazó regeneratív medicina világszerte a figyelem középpontjába került, jelenleg is több ezer klinikai vizsgálat zajlik új, őssejt-alapú kezelések kifejlesztése érdekében. A kutatók szerint az őssejtterápia jelentheti az egyik hatékony gyógymódot a diabétesz, a szívinfarktus, a születéskori oxigénhiányos állapot, időskori degeneratív betegségek, több autoimmun betegség, trauma okozta idegrendszeri sérülések és egyéb súlyos kórképek esetén a jövőben.

Ennek ellenére csak a magyar családok töredéke gondoskodik a köldökzsinórvérből és a köldökzsinór-szövetből származó őssejtek megőrzéséről, így a köldökzsinór orvosi-biológiai hulladékként szemétbe kerül, ezáltal a gyerekek és családtagjaik elesnek a regeneratív medicina nyújtotta hosszútávú lehetőségektől.

A Védőnő című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban Dr. Karácsony Ilona Hajnalka adjunktus, Kőhegyi Rebeka szülésznő és Máthé-Póhr Kitti erre az ellentmondásra kereste a választ, a szerzők azt vizsgálták, milyen okok miatt nem választják a kismamák a köldökzsinór eredetű őssejtek levételét és megőrzését, annak ellenére, hogy az őssejtek „ígéretes gyógyászati lehetőséget jelenthetnek a jövőre nézve, segítségükkel megváltozhat a gyógyításról alkotott képünk, illetve lehetőség nyílik az életfontosságú szövetek és szervek megújítására.”*

Az általuk megkérdezett 200 várandós 94,5%-a hallott már a köldökzsinór őssejtlevételről, 16,5%-uk pedig élt a lehetőséggel és levetette az őssejtet. Azt is vizsgálták a szakemberek, kitől kaptak felvilágosítást a kismamák az őssejtek tárolásának lehetőségeiről: 47,5% a médián keresztül, 7,5% rokontól vagy ismerőstől, 7,0% szülész-nőgyógyásztól, 6,0% szülésznőtől, 5,5% védőnőtől szerzett információt, míg 16,0%-uk egyáltalán nem kapott tájékoztatást ezzel kapcsolatban. A válaszadók véleménye szerint a birtokukba került információk nem elégségesek ahhoz, hogy a levétel kérdésében döntést hozzanak, és a megfelelő ismeretek hiánya miatt nehezebben mérik fel az előnyöket, felhasználási lehetőségeket.

Az információhiány mellett a másik tényező, ami miatt kevesen döntenek az őssejtlevétel mellett, az az ár. A megkérdezett kismamák 88,5%-a drágának tartja az őssejtbankok árait, 92,0% élne a lehetőséggel, ha államilag finanszírozott lenne. Nem meglepő módon azok a kismamák, akik saját bevallásuk szerint jó vagy nagyon jó anyagi körülmények között élnek, gyakrabban döntenek úgy, hogy a szülés során levetetik a köldökzsinór eredetű őssejteket.



Óvja ereit az öregedéstől – evéssel

2021. augusztus 14.

Az erek öregedése érelmeszesedéshez, érszűkülethez, agylágyuláshoz, szívinfarktushoz – számos, az életet korán veszélyeztető betegséghez – vezet. Új tanulmányok szerint a súlyos következmények étkezéssel is megelőzhetőek. Az étrend öregedést lassító hatásáról beszélt dr. Babai László, a Trombózisközpont életmód orvosa.

Fotó: pixabay.comKáros hatások

Az öregedés természetes élettani folyamat, melyet sorozatos apró sejtkárosodások kísérnek. A károsodások érintik a sejtek minden alkotóelemét: az örökítő anyagot, a sejtmembránt felépítő anyagokat, az energiatermelésben részt vevő fehérjéket. A sejtkárosodás legfontosabb kiváltója a szabadgyökök jelentette oxidatív stressz, mely amellett, hogy megtámadja a sejtek működésében alapvető fontosságú építő-anyagokat, rombolja ezek sérülésekeit javító mechanizmusokat is. A sorozatos károsodások érelmeszesedéshez, szív-érrendszeri betegségek és rosszindulatú daganatok kialakulásához, öregedéshez vezetnek.

Anti-aging diéta az ereknek

Ha képesek vagyunk csökkenteni az oxidatív stresszt, azzal jelentősen lassítani tudjuk az öregedést. Erre egy kiváló eszköz a mediterrán diéta, mely gazdag halakban, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonában, olívaolajban, míg szegény vörös húsokban, tejtermékekben. Orvosi tanulmányok kimutatták, hogy a mediterrán diéta csökkenti az étkezést követő oxidatív stresszt jelző kémiai anyagok szintjét, mint a lipid-peroxidok, hidrogén peroxid, tumor nekrózis faktor, valamint növeli a szervezet saját antioxidáns rendszerének, a SOD-nak aktivitását,

Mozgás és étrend

A mediterrán diéta védő hatása elsősorban a gyümölcsökben, zöldségekben, dióban, mogyoróban, teljes kiőrlésű gabonákban lévő antioxidánsoknak – polifenoloknak, rezveratrolnak, ómega-3 zsírsavnak köszönhető. A mediterrán étrend, különösen rendszeres mozgással kombinálva, fokozza az érfalvédő nitogén-monoxid mennyiséget.

A hosszú, teljes élet titka

Az étrend sejtvédő hatását mutatja az a megfigyelés is, mely szerint az így étkező emberek sejtjei hosszabb telomerrel bírnak. A telomer a DNS szálak végén lévő “farok”, mely hossza az életkorral fokozatosan csökken. Gyorsabb csökkenés gyorsabb öregedést jelent. A mediterrán diéta telomer-hosszt megtartó hatásában a többszörösen telítetlen zsírsavak – elsősorban a linolsav, a C- és E- vitamin, a béta-karotin játszanak szerepet.

A mediterrán diéta tehát csökkenti a sejtkárosodást, párhuzamosan támogatja a károsodásokat javító mechanizmusokat, lassítja a öregedést. Az erek védelmével pedig amellett, hogy segít megelőzni a szívinfarktust, agylágyulást, javítja – többek között a szexuális képesség fiatalon tartásával – az életminőséget.



Aki ügyesen mozog, jól fog beszélni, és élesen gondolkodni

2021. augusztus 14.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Tombol a nyár, itt a lehetőség arra, hogy a gyerekeket „száműzzük” a szobából, a számítógép elől, s rávegyük egy kis mozgásra (ami persze nekünk is jót tenne)! Átfogó kutatások igazolják ugyanis, a testi aktivitás nem csupán a szívet és az izomzatot, hanem a szellemi teljesítő- és állóképességet is erősíti, s a rendszeres mozgás serkenti a gyermekek intellektuális fejlődését. 

A mozgás fejlettsége és az intelligencia összefügg

Sokáig úgy tartották, hasznosabb, ha a könyveket bújják, idegen nyelveket sajátítanak el vagy hangszeren tanulnak játszani, ahelyett, hogy a focilabdát kergetnék – aki pedig idősebb korban szeretné szellemi frissességét fenntartani, jobban teszi, ha fejtörőkkel, nem pedig a futócipő befűzésével foglalkozik. Ám mindez téves elképzelés: az új tudományos eredmények azt jelzik, hogy egyik a másikkal szorosan összefügg.
A modern társadalmak – sajnálatos módon – a gyermeki fejlődés szempontjából nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a mozgásnak. Már a legkisebbeket is arra próbáljuk rávenni, hogy maradjanak nyugton, ahelyett, hogy össze-vissza rohangálnának; koncentráljanak, ahelyett, hogy tombolnának. A tévé, számítógép és játékkonzol meg is teszi a magáét, elvéve a mozgáshoz kapcsolódó természetes örömöt. Ennek elsősorban az általános közérzet és egészség látja kárát, pl. testtartási zavar alakul ki, elhízik a gyerek.

A test és elme fejlődése azonban nem független egymástól:

  • A nem kellőképpen fejlett motorikum az intellektust is fékezi,
  • ugyanis minél biztosabban deríti fel környezetét a gyermek, annál könnyebben reagál az új kihívásokra, annál jobban fejlődik az önbizalma is,
  • a játék, a mászás és aktivitás ily módon önmegerősítő „körfolyamatot” indít el.
  • Kisebb korban a mozgásos repertoárt, a beszédet és gondolkodást kell kibontaniuk, az idősebb gyerekek és fiatalok egyéb fejlődési feladatokkal is szembesülnek: szociális kompetenciák elsajátítása, saját határok tesztelése, s önbecsülésük felépítése az elért sikerek révén. Ezeket mind megkönnyítheti a mozgás.
  • A testi aktivitás a pszichés közérzetet is javítja, ez pedig hosszabb távon segíthet a pozitív énkép kialakításában. Egy amerikai kutatás szerint a mozgékony gyerkőcök jobb iskolai érdemjegyeket és bizonyítványt szereznek – pl. a számolás és olvasás terén nyújtott teljesítményük testi kitartásuk mértékével egyenes arányban nő.


Trombózishajlammal repülni?

2021. augusztus 13.

Fotó: pixabay.com

A hosszas repülőút fokozza a vérrögösödés kialakulásának kockázatát, ezért ha valaki túl van már egy trombózison, speciális kezelésre szorul, ha repülőre akar ülni.

A mélyvénás trombózis potenciálisan egy életveszélyes állapot, mely során a vér alvadékonyságában zavar keletkezik, és kisebb-nagyobb vérrögök alakulnak ki, főleg a láb és a medence mélyen fekvő vénáiban. Ez jellemzően fájdalommal, a bőr elszíneződésével és lábdagadással jár, és rossz esetben a vérrög a véráramba kerülve a tüdőbe juthat, embóliát okozva, ami akár halállal végződhet.

Vannak fokozott trombóziskészséggel járó állapotok, mint pl. egy régebbi trombózis, trombofília (genetikai hajlam), visszerek és tartós mozdulatlanság, továbbá a hosszabb repülőút is nagy veszélyeket rejt. Akiknél korábban előfordult trombózis, azok repülés előtt speciális kezelést igényelnek – leggyakrabban heparininjekció formájában, amit az út előtt kell beadnia magának a betegnek.

Repülés trombózisra való hajlammal

Akiknek már volt korábban trombózisuk, azoknál a helyzet egyértelmű, és mindenképp szükséges számukra a megelőző terápia. Ám felvetődhet a kérdés, hogy azoknál mi a teendő, akiknél még nem következett be a mélyvénás trombózis, de tisztázott, hogy fokozott hajlamuk van rá.

A véralvadást gátló injekció alkalmazása szükséges lehet, attól függően, hogy milyen hosszú a repülés.

Természetesen 1-4 órás utazás előtt nem kell megböknie magát annak, akinek még nem volt trombózisa, hosszabb utazáshoz azonban célszerű a megelőző injekció alkalmazása.

Tudni kell továbbá, hogy vannak súlyos öröklött trombóziskészségek, mint pl. a Leiden-mutáció homozigóta formája, amikor figyelembe kell venni, hogy még milyen tényező jöhet szóba az utazáskor, ami további trombóziskockázat-növelő (lázas megbetegedés, enyhe izomhúzódás, ütéses sérülés, fogamzásgátló szedése, menstruáció kimaradása, ami esetleg terhességet is jelenthet).

Ebben az esetben akár 2-3 órás utazáshoz is – főleg, ha éjszakai járaton történik –, javasolt az injekció alkalmazása, 4 óra feletti utazásidőnél pedig mindenképpen szükséges a trombózismegelőző kezelés, akkor is, ha az illetőnél még nem következett be mélyvénás trombózis.
Általános szabály, hogy az utazás ne szűk nadrágban, kényelmetlen fehérneműben történjen, ami leszoríthatja a láb keringését. Kellő mennyiségű folyadékot kell fogyasztani (nem alkoholt), és amikor csak lehetséges, felállni fel és sétálni pár lépést.



Miért jó sok dinnyét enni?

2021. augusztus 13.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Egyrészt azért jó a sok dinnye, mert finom. Aztán meg mert sok benne a folyadék, ami nyári melegben igen jól jön. De ott von még a sok vitamin és ásványi anyag is benne. De azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a parlagfűre érzékenyeknél a görögdinnye fogyasztása is kiválthat panaszokat.

A legédesebb tökféle

A görögdinnye az igen fajgazdag tökfélék családjába tartozó Citrullus nemzetség kiemelkedően fontos tagja. Őshazájának Indiát tekintik, innen terjedt el használata és vált ismertté termesztése Ázsiában, Afrikában és Európában. Termesztésével több mint 3500 éve foglalkoznak. Európába a 16. században juttatták el, Magyarországon a 17–18. században vették kultúrába.

Vitamin- és ásványianyag-forrás

A görögdinnye táplálkozási jelentőségét elsősorban magas (10% körüli) cukortartalma adja, és miután rendszerint nagy mennyiségben fogyasztunk belőle, fontos vitamin- (B1, B2, C, folsav) és ásványi anyag (jelentősebbek a foszfor-, kálium- és vassók) forrásként is figyelmet érdemel. Magvai zsíros olajokban (40-50%) és fehérjékben (30% körül) gazdagok.



5 dolog, amit nem tudott a hangjáról

2021. augusztus 12.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Egész nap használjuk, létezéséről mégis csak akkor veszünk tudomást, ha valamilyen okból nem működik megfelelően. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáterrel, a Fül-orr-gégeközpont orvosával a hanggal, hangszalagokkal kapcsolatos érdekességekre és problémákra hívjuk fel a figyelmet.

Miért szól másként, ha felvételről halljuk?

A legtöbb ember nem szereti visszahallani a hangját, mert felvételről egészen máshogy szól, mint ahogyan beszéd közben megszoktuk. Ennek oka, hogy beszéd közben a hang másként rezegteti meg a dobhártyát, mint amikor valamilyen eszközről, felvételről hallgatjuk.

Nem csak a fiúk mutálnak

A kamaszkor velejárója, hogy sok egyéb mellett a hangszín is megváltozik, ám ez nem csak a fiúkra igaz. Habár kevésbé észrevehető módon, de ebben az időszakban a lányok hangja is változik. Ennek oka, hogy mindkét nemre hatnak azok a hormonális változások, melyek következtében a hangszalagok hosszabbak és vastagabbak lesznek, emiatt pedig a hang mélyebb.

60 év felett is változik a hang

A kor előre haladtával a hangszalagok veszítenek szilárdságukból, emiatt a hangszín beszéd közben ingatag lehet, a hangmagasság is változhat. A férfiak hangja általában magasabb lesz, mert az ő hangszalagjaik rendszerint merevebbé és vékonyabbá válnak. A nőké inkább alacsonyabb, amiatt, hogy a menopauza alatt bekövetkező hormonális változások miatt szervezetükben csökken az ösztrogén és nő a tesztoszteron mértéke.

A férfiak a magasabb, a nők a mélyebb hangot kedvelik

A magasabb hangszín ugyanis a fiatalságot és az egészséget jelképezi, a férfiak mélyebb hangja pedig nagyobb termetet, férfiasabb külsőt feltételez. A normál tartományon kívül eső mély hang azonban már természetellenesnek hat.



Ezek a dolgok befolyásolhatják a pajzsmirigy kezelés hatékonyságát

2021. augusztus 12.

Fotó: gettyimages.com

A pajzsmirigyzavarok diagnosztikájának első lépése a laborvizsgálat, melynek során megtudhatjuk, fennáll-e nálunk a szerv alul-vagy túlműködése. Ha kiderül a pajzsmirigy probléma, az legtöbbször gyógyszeres terápiát igényel. Azonban vannak olyan tényezők, melyekkel befolyásolhatják a kezelés eredményességét. Hogy melyek ezek, azokat dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája mondta el.

Más készítményre vált

Számos vállalat gyárt szintetikus pajzsmirigy hormont, és termékeik kissé különbözhetnek egymástól (bár ez leginkább a vivőanyagokat érinti). Ez azt is jelentheti, hogy a szervezet másképp reagálhat a különböző készítményekre. Az ATA (American Thyroid Association) azt javasolja, hogy a TSH szintek ingadozásának elkerülése érdekében ragaszkodjon az Ön által ismert és alkalmazott gyógyszerekhez, melyet az orvosa javasolt. Még akkor se váltson, ha egy családtagja vagy ismerőse más készítményt szed.

Kihagyja a tablettákat

Ahhoz, hogy a legeredményesebb legyen a kezelés, fontos, hogy a pajzsmirigy gyógyszereit az előírtak szerint szedje. Bár a pótlásra került hormon a vérben hosszú ideig megmarad, ám ha több nap egymás után kimarad (akár rendszeresen) akkor ez befolyásolhatja a vizsgálati eredményeket. Ugyanez igaz arra is, ha hetekig valamiért nem az előírt adagot veszi be, hanem többet vagy kevesebbet.

Más szokások

Szintén befolyásolhatja az pajzsmirigy kezelés hatását az, ha az egyik nap üres gyomorra szedi be a gyógyszert, ám a másikon étkezés közben. Figyeljen oda, hogy minden nap ugyanúgy vegye be a tablettát! A legjobb természetesen az lenne, ha ezt reggel ébredés után, üres gyomorral tenné. ugyanis az ételek, italok (főleg a kávé) befolyásolják a hormon felszívódását. Ha valamiért ez nem kivitelezhető, és mindig étkezés közben szedi a tablettát, akkor nagyobb adagra lehet szüksége, mintha mindig étkezés nélkül szedi.

Teherbe esik

HA terhes lesz, akkor is szednie kell a pajzsmirigy gyógyszereit. Sőt, lehet, hogy még többre lesz szüksége, mert mind önnek, mind a fejlődő babának szüksége van rá a megfelelő pajzsmirigy hormon ellátottságra. Éppen ezért, amint megtudjuk, hogy egy nő terhes, laborvizsgálattal ellenőrizni kell a TSH szintjét, és ha kell, növeljük a pajzsmirigy gyógyszere adagját – mondja dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

Más gyógyszereket is szed

Egyes gyógyszerek zavarhatják a pajzsmirigy gyógyszer felszívódását. Ilyenek például a fogamzásgátlók, antidepresszánsok, kortikoszteroidok, koleszterin csökkentők, vasat, kalciumot tartalmazó étrend-kiegészítők. Ha eddig nem szedett ilyeneket, egyeztessen orvosával!



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...297298299...623
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.