Mikortól hall engem a babám? Honnan tudhatom, ha gond van?
2021. augusztus 26.
A kismamák rettegett rémálma, hogy a babájával nem lesz minden rendben. A szülés pillanatában a legtöbben már megnyugodnak, hiszen látják, alaptalanul aggódtak. Sajnos azonban egyes problémák – például a hallásnál fellépők – később is kialakulhatnak, amik ellen azonban még a várandós korszakban lehet tenni. A témában Ratkó Tünde szülésznő van a ratkotunde.hu segítségére.
Mikortól hall a kicsi?
Igazából a pindúr hallását ellenőrizni csak a születése után tudjuk, igaz, vannak jelek, melyek már az előtt is elgondolkodtathatnak. Igen, a babák már az anyaméhben is hallanak, illetve érzékelik a hangokat, méghozzá már igen korán. A belső hangokat egyszerűbb érzékelniük, mint a külsőket, hiszen ezektől nem választja el őket az anya szervezet. Ennek megfelelően az édesanyjuk szívverését és hangját már nagyjából a 18. hét környékén észlelik. Az anya hangja megnyugtatja, ellazítja a babát, de ha játékosan szól hozzá, akkor mozgásra is ösztönözheti, vagyis a reakció egyértelmű.
A külső hangokra is reagál a baba már az anyaméhben, átlagosan a 22-25. hét környékén. Ez azt jelenti, hogy ha eddig furán nézett azokra a kispapákra, akik párjuk pocakjához hajolva a csemetéjükkel beszélnek, akkor rosszul tette. Más külső hangokra is reagál, így a hangos, éles zajokat a babák jellemzően nem szeretik, mozgással, nyugtalansággal reagálnak rájuk, míg például egy – egy zenére, kellemes tónusú hangra fickándozással, kis tánccal adnak választ. A hallás teljes kifejlődése azonban csak a harmadik trimeszterben történik meg, vagyis „hallani” csak ez után fog ténylegesen a baba.
A hallás problémáira jellemzően csak akkor derül fény, amikor a pici már megszületett. A kórházban végeznek vizsgálatot, de itt még inkább csak a hallójáratok, és a szervrendszer épségét vizsgálják, semmit a valódi hallásproblémákat. Az otthon eltöltött napokban mutatkozik meg a baj. Ha a kicsi nem reagál arra, amikor anya a szobába lép, vagy nem rezzen össze egy erősebb, váratlan hanghatásra, akkor érdemes szakemberhez vinni.
A hallásproblémák esetében sajnos azzal is számolni kell, hogy előfordul, hogy csak fokozatosan alakulnak ki, vagyis a kezdetben tökéletesen halló babáknál egy romlási folyamat indul meg. A jó hír azonban az, hogy sokszor egy időleges dologról van szó, amit gyulladás, vagy egyszerűen a felhalmozódó fülzsír okoz.
Feledékenység magas vérnyomástól?
2021. augusztus 26.
A feledékenység és a különböző memóriagondok egyre gyakoribbá válhatnak az idő folyamán, ám van, hogy kezeletlen hipertóniát is jelezhet, hiszen a tartós magas vérnyomás jelentősen károsíthatja az erek falát, ami kihat a gondolkodásra is. A Neurology című lapban megjelent tanulmány szerint ilyen szempontból főleg a középkorúaknál mért magas értékek jelentenek nagyobb kockázatot. Hogy pontosan miért is okoz agykárosodást a magas vérnyomás, arra dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája ad választ.
A középkorúak és a magas vérnyomás
A középkorúaknál diagnosztizált magas vérnyomás kezelése kiemelt fontossággal bír annak tekintetében, hogy időskorban mennyire fogja az illetőt szenilitás sújtani. Kutatások szerint ugyanis szoros összefüggésbe hozható a középkorban mért magasabb szisztolés és diasztolés érték a későbbi években fellépő memóriagondokkal.
„Eredményeinkkel nagyobb betekintést nyerhetünk a magasvérnyomás-történet, az időskori magas vérnyomás, valamint annak agykárosító és memóriaromboló közti kapcsolatába”- mondta a tanulmány vezetője, Lenore J. Launer PhD.
A több mint 4000 főt számláló vizsgálatban olyan 50 év körüli hipertóniás betegeket vontak be, akiknél még nem jelentkeztek gondolkodásbeli problémák. Később (76 éves koruk körül) ismételten megmérték vérnyomásukat, majd MRI segítségével az agyi ereiket is ellenőrizték. Ennek során megállapították, hogy jelentős összefüggés van a középkorúként mért magas vérnyomás és az időskori agyban lévő érkárosodás között. Bár eddig is látható volt az összefüggés, ám újdonság, hogy 50%-kal nagyobb az időskori demenciára az esély, ha az illetőnek már az 50-es éveiben is magasak voltak az értékei.
Ezért okoz memóriagondokat a magas vérnyomás
A tartós vérnyomás-emelkedés úgy károsítja az ereket, hogy azok belső felszínén apró sérüléseket hoz létre. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az ér-összehúzódást eredményező anyagok termelődése, melynek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre, ami kis vérrögök képződéséhez, illetve az érfal meszesedéséhez vezethet. A károsodott erekben továbbá csökken – vagy megszűnik- a vérátáramlás, és az ellátandó agyterület emiatt károsodik, elhal, és kisebb-nagyobb területek működése is megromlik.”- magyarázza dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája, aki hozzátette, ez nem csupán az agy ereire, hanem a test minden részén lévőére vonatkozik. Éppen ezért a magasvérnyomás további gyakori szövődményei közé tartozik a stroke, a szívinfarktus, valamint a merevedési panaszok.
Ha túl szoros a kötődés szülő és gyermek között
2021. augusztus 25.
Veszélyes lehet, ha a családi egyensúly felbomlása esetén a szülő nem külső segítséghez fordul, hanem a gyerek bevonásával próbálja megoldani a problémákat. Az így kialakuló helyzet szélsőséges esetben akár családon belüli erőszakhoz is vezethet.
Van az a pont, amikor az egészséges szülő-gyermek kapcsolat átfordul valami másba, és a szülő például olyan dolgokat tesz vagy oszt meg a gyerekkel, ami nem rá tartozik, és ami később komolyan kihathat a párkapcsolataira is. Te például éreztél arra kényszert gyerekként, hogy kielégítsd a szüleid szükségleteit? Előfordult esetleg, hogy túl szorosan vagy túl sokáig öleltek? Érezted már, hogy választanod kellene a párkapcsolatod és valamelyik szülőd között? Netalán túl gyakran tettek megjegyzéseket a testedre? Akkor elképzelhető, hogy a családon belüli erőszak egy nehezen meghatározható formájának az áldozata vagy – derül ki a Psychology Today cikkéből.
Túl közel
A rejtett érzelmi incesztus nem feltétlenül jár nemi erőszakkal, de mégis van egy burkolt szexuális töltete. A család egyensúlyában mindenkinek megvan a megfelelő szerepe, ám a párkapcsolati problémák, a függőségek, a mentális betegségek, vagy pusztán az, hogy csak egy szülő van jelen a családban, mind megborítja ezt az egyensúlyt. Ilyenkor normális esetben a szülők külső segítséghez fordulnak, ám előfordulhat az is, hogy családon belül próbálják ezeket megoldani.
Például, ha a szülők nem hajlandóak egymással kommunikálni, előfordul, hogy a gyereket használják közvetítőként vagy bizalmasként. Az is megesik, hogy megfordul a gondozó-gondozott szerep, és a gyerek lesz az, aki kielégíti a szülő igényeit, és nem fordítva. És olyan eset is van, amikor a gyerek a házastárs pótléka lesz, ami egy szexuális szerep, szexuális energiákkal, függetlenül attól, hogy ténylegesen létesül-e szexuális kapcsolat.
Lehet ilyenkor, hogy a gyerek tárgyiasul, nem veszik figyelembe az érzéseit, és akár szexuális célokra is használhatják.
Így sportolj, ha elmúltál már 40 éves!
2021. augusztus 25.
A sportolásnak lényegében nincs életkori határa, bárki bármikor elkezdheti a mozgást akkor is, ha korábban nem volt az életének a része. Persze nem szabad rögtön a legnagyobb súlyok után nyúlni az edzőteremben, és nem várhatjuk el ugyanazt a teljesítményt magunktól, mint évekkel ezelőtt, hisz ilyenkor nem csak kudarcélményeket szerzünk, hanem különböző sérüléseknek is kitesszük magunkat. A megfelelő sportág kiválasztásáról és a sportolás anti-aging hatásáról Dr. Gógl Álmos sportorvos beszél.
A 40 év feletti kezdő sportolókat két csoportra bonthatjuk: azokra, akik valaha sportoltak, és újra szeretnék kezdeni a mozgást, és azokra, akik korábban soha nem sportoltak semmit. „Sokan kezdenek bele 40 éves koruk körül a sportolásba, mert nem akarnak pocakot ereszteni, nem akarnak megöregedni, és próbálnak tenni magukért, hogy megőrizzék fittségüket vagy visszaszerezzék egykori alakjukat. Nem feltétlenül vannak előnyben az újrakezdők, hisz gyakran irreális célokat állítanak fel magukkal szemben: az agy emlékszik a korábbi teljesítményekre, de mivel a szervezet sokáig passzív volt, az izmok elgyengültek, veszítettek a rugalmasságukból, így az újrakezdés sérülésekhez és kudarcokhoz vezethet” – mondja Dr. Gógl Álmos.
Szükség van néhány vizsgálatra
Fontos felmérni a szervezet állapotát, és orvosi vizsgálatokra menni a sportolás megkezdése előtt: javasolt kardiológiai vizsgálat, szívultrahang, terheléses EKG és laborvizsgálat. „Bizonyos korosztály felett előfordulhat, hogy a szív hirtelen terhelése rejtett betegségeket hoz felszínre, és minden előzetes tünet, jelzés nélkül szívinfarktust is kaphat a sportoló.
Érdemes egy sportorvossal átbeszélni a célokat, ugyanis nem mindegy, hogy azért kezd bele valaki a sportba, mert a testsúlyát szeretné csökkenteni vagy esetleg a gyorsaságát szeretné maximalizálni. A sportoló teljesítményét tesztekkel kell felmérni, amivel meghatározzuk a pulzustartományait, és a mért eredményeket figyelembe véve tervezzük meg az edzést.”
Akár 70 évesen is el lehet kezdeni a mozgást, nincsen életkori határa a sportolásnak. „A kérdés az, hogy mit sportoljon az ember 40, 50, 60 vagy 70 évesen. Fontos, hogy a sportoló jól érezze magát, és olyan sportot válasszon, amiben alacsony a sérülésveszély. Nem ajánlott például a boksz, a küzdősportok, a lovaglás, sokkal inkább a futás, kerékpározás, az úszás vagy a csapatsportok.
Pajzsmirigybetegen, milyen várandós vitamint szedhetek?
2021. augusztus 24.
Sokan már a teherbe esés előtt el kezdenek várandós vitamint szedni, hogy a lehető legjobban feltöltsék a vitamin és ásványi anyag raktáraikat, és ezáltal optimális feltételeket teremtsenek a magzatnak. A piacon megannyi ilyen készítményt találni, így a választás meglehetősen nehéz- pláne, ha az illető pajzsmirigyzavarral küzd. Dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát megkérdeztük arról, vajon mire érdemes nekik figyelni, ha terhesvitamint szeretnének venni.
A kulcskérdés: legyen benne jód vagy sem?
A várandós vitaminoknak több fajtájuk is van, ám lényeges szempont a választásnál a pajzsmirigybetegeknek, hogy tartalmaz-e jódot az adott készítmény, vagy sem. Ugyanis a jód igen fontos szerepet tölt be a pajzsmirigy hormonok előállításában, mivel azok lényeges alkotórésze. Hiány esetén nem képződik elegendő mennyiségű hormon, így pajzsmirigy alulműködés alakul ki (mivel hazánk jódhiányos területnek számít, ezért ez igen gyakori). Ennek tudatában, sok pajzsmirigy alulműködésben szenvedő beteg egyből a magas jódtartalmú vitaminhoz nyúl, pedig meglehet, ezzel többet árt, mint használ!
Mikor válasszon jód nélküli készítményt?
Pajzsmirigy túlműködés esetén egyértelmű, hogy kerülni kell a fokozott jódbevitelt, így ekkor mindenképp jódnélküli változatot válasszon! Viszont, hogy pajzsmirigy gyulladás, illetve pajzsmirigy alulműködés fennállásakor milyet célszerű venni, az már bonyolultabb kérdés.
Pajzsmirigy alulműködés esetén sokan úgy gondolják, jót tesznek az állapotuknak, ha fokozzák a jódbevitelt. Pedig ha autoimmun eredetű a zavar (Hashimoto) és nem jódhiány okozza, akkor a plusz jód fogyasztása csak ronthat értékeken! Ugyanez a helyzet az autoimmun pajzsmirigy gyulladással is, a jód csak fokozza a gyulladást, és ez súlyosbíthatja a kóros autoimmun folyamatokat- figyelmeztet dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Kérje ki kezelőorvosa véleményét!
Látható tehát, hogy nem mindegy, milyen vitamint is választ, ezért még a vásárlás előtt kérje ki kezelőorvosa véleményét, milyen készítményt javasol! Ehhez részletes laborvizsgálatra van szükség, hogy kiderüljön, mi is áll a pajzsmirigyzavar hátterében: ehhez a TSH, T4 és a T3 értékein kívül ATPO szintjének ellenőrzése is indokolt.
Sokan nem is tudják, hogy epekövesek
2021. augusztus 24.
Jobb oldalon, a máj alatt található az epehólyag, amiből a zöldes-sárgás színű epefolyadék az epe vezetéken át ürül a vékonybélbe, hogy ott a táplálékkal elfogyasztott zsírok emésztését segítse. Sok embernek az epe kapcsán a görcsös fájdalmat okozó epekövek jutnak az eszébe.
Többféle epekő létez
Az epekövek mintegy 80%-a koleszterines epekő, a fennmaradó 20% pedig általában bilirubinos vagy kalciumos kő. A máj által termelt epe elsősorban koleszterinből és epesavakból áll. Az epesavak feladata a koleszterin oldatban tartása. Ha a koleszterin koncentrációja túl magas, vagy az epesavak koncentrációja túl alacsony, akkor a koleszterin kicsapódik, és koleszterintartalmú epekövek képződnek. Az epekövek nem csak az összetételükben, de a színükben és a méretükben is változatosak: a világosabbtól a sötétebb barnáig, a homokszemcse nagyságúaktól a galambtojás méretűekig terjed a skála.
Tudni kell, hogy nem minden epekő okoz panaszokat. Az emberek 75-80%-ának van ugyan epeköve, de vagy nem tudnak róla, vagy pedig valamilyen orvosi vizsgálat (röntgenvagy ultrahangvizsgálat stb.) során „mellékesen” derül rá fény. Ezek a „néma epekövek”.
Az epekövesség figyelmeztető jelei
Az érzékelhető epeköves bajok általában akkor kezdődnek, ha az epekő úgy helyezkedik el, hogy gátat képez az epefolyadék elfolyásának. Ez esetben az első figyelmeztető jel az epehólyag környékén jelentkező fájdalom, vagyis az epeköves kólika vagy epegörcs. A betegek heves, görcsös jellegű, jobb bordaív alatti fájdalomról számolnak be, ami főként a jobb váll irányába sugárzik.
Lényeges megfigyelni, hogy mikor lép fel a panasz: jellemzően rövid idővel azt követően, hogy valaki zsíros, nehéz ételt fogyasztott. A fájdalom mellett hányinger, hányás, böfögés is jelentkezhet, a vizelet sötétebb színárnyalatúvá válhat, a széklet pedig szürkés, agyagos színű lehet. Gyakran hasmenés is kínozza az epeköveseket.a
Barát vagy ellenség 12 éves kor alatt a tévé?
2021. augusztus 23.
Az Egyesült Királyságban a 2-3 éves korosztály már átlagosan heti 14 órát tölt tévézéssel. Ez pontosan a kétszerese a javasolt mennyiségnek. Azonban Európa többi részén is nagyon hasonló a helyzet. De hogyan érdemes a tévénézési szokásokat a helyén kezelni, és miként taníthatsz rengeteg értékes dolgot az életről még a tv előtt ülve is? Mutatjuk!
Mikor jelent problémát a tévénézés gyermeked számára?
Ezek jelzik, ha ideje változtatni!
Napi 2-3 órányi tévénézési idő 12 éves kor alattiak esetében később könnyedén a többszörösére növekedhet. Minél többet ül a gyerek a kanapén a tv előtt, annál kevesebb időt tölt valódi szocializációs környezetben. Ahelyett, hogy a barátaival focizna a játszótéren vagy új dolgokat fedezne fel a környezetében, csupán a képernyő előtti passzív cselekvést választja.
● Itt az idő kimozdulni a valóságba! Legyen szó akár egy kellemes állatkerti sétáról vagy a kedvenc autóit is felvonultató jármű kiállítás megtekintéséről, a lényeg, hogy az érdeklődési körébe tartozó élményekkel gazdagodjon. Ez remekül motiválhatja az aktívabb életmódra.
Habár tévézés közben szinte semmit nem kell tenni, szellemileg mégis kimerítő hosszú órákat tölteni a mesék és sorozatok szüntelen nézésével. Emiatt sajnos nehezebben indulnak a reggelek, kevésbé jut energia a többiekkel való játékra, és sokkal rosszabb hangulatban telnek a hétköznapok.
● Válasszatok közösen szabadidős tevékenységeket! Egy új sport megismerése vagy egy igazán érdekfeszítő hobbi felfedezése akár életre szóló rajongást is eredményezhet.
A legfontosabb, hogy 2 éves kor alatt soha ne hagyjuk magára a gyermeket a tv előtt! Tévézés közben célszerű beszélni hozzá, és elmagyarázni az éppen látottakat. Így már hamarabb kialakulhat a széleskörű szókincse, és rengeteget tanulhat az életről. Emellett szociális interakciókra neveled, amelynek köszönhetően könnyebben be fog illeszkedni az óvodába és az iskolába, majd pedig a munka világába is.
● Tény: Habár 2 éves korukban már elég sok szót megértenek a gyerekek, de még nem sokat mondanak ki közülük.
Ekkorra a gyerekek már értik a szavakat, és még csak most kezdenek belelendülni az igazi tanulásba. Ez a korszak meghatározó a későbbi aktivitást tekintve, hiszen ilyenkor kezdődnek a nagy közös játékok és kirándulások, amelyek remek élményeket biztosítanak számukra.
● Tipp: Továbbra sem ajánlott napi 1 óránál többet tévézni! Így sokkal több idő jut a kinti játékokra és a szocializációra.
Megugrott a magas vércukorszintes esetek száma
2021. augusztus 23.
A Covid-19-cel kórházban kezelt páciensek körében megugrott az újonnan kialakuló hiperglikémiás (magas vércukorszintes) esetek száma és az állapot hónapokkal a megfertőződést követően is fennmaradt – derül ki egy új tanulmányból.
A kutatók 551 olyan páciens egészségi állapotát vizsgálták, akik 2020 márciusa és májusa között kerültek Covid-19-cel egy olaszországi kórházba. A kórházi felvételt követően még hat hónapig követték nyomon a páciensek állapotát. “Ezek az emberek korábban nem voltak diabéteszesek” – mondta a tanulmányt vezető Paolo Fiorina, a Bostoni Gyermekkórház urológiai részlegének munkatársa. “A kórházi felvételnél azonban a páciensek nagyjából 46 százalékánál állapítottak meg újonnan hiperglikémiát” – tette hozzá a szakember.
Az esetek körülbelül 35 százalékában a magas vércukorszint legkevesebb hat hónappal a koronavírussal való megfertőződést követően is fennállt – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.
A Nature Metabolism című folyóiratban publikált tanulmány szerint a hiperglikémiás páciensek az abnormális glükózanyagcsere jeleit nem mutató betegekhez képest hosszabb ideig szorultak kórházi ellátásra, súlyosabb klinikai tüneteket mutattak, nagyobb oxigénellátásra, valamint intenzív osztályon való kezelésre volt szükségük.
A páciensek mindegyike kapott glükózérzékelőt a kórházi felvételkor. A vizsgálati idő alatt a szakemberek számos rendellenességet észleltek a hiperglikémiás páciensek glükózanyagcseréjében, továbbá abnormális hormonszinteket állapítottak meg náluk.
“Súlyos hiperinzulinémiát, vagyis túlzott inzulintermelést mutattunk ki nálunk” – mondta Fiorina, hozzátéve, hogy esetükben abnormális szintű proinzulint, valamint az inzulint termelő béta-sejtek helytelen működésére utaló markereket is észlelték.
A glükózanyagcserét érintő rendellenességek ugyan idővel elmúltak a páciensek egy részénél, ám egyéb tünetek megmaradtak. Sok betegnél emelkedett volt a glükózszint az étkezéseket követően, és a hasnyálmirigyhormonok tekintetében is rendelleneségekkel küzdöttek a Covid-19 után.
Fejfájás kezelése gyógyszer nélkül!
2021. augusztus 22.
A fejfájás nagyon különböző problémákból eredhet, leginkább az agynyomás változásához, vérnyomás-ingadozáshoz, vagy érrendszeri betegségekhez kötik. Elég ritkán kerül elsőként az okok közé az ízületi elváltozások gyanúja. Pedig így akár gyógytornával is kezelhető lenne!
Elég ritkán kerül elsőként a fejfájás okai közé az ízületi elváltozások gyanúja pedig a szerkezet megváltozott állapota miatt, az izomegyensúly felborulásának okozójaként, vagy a fájdalom miatti mozgásszegénység, merev tartás eredményeként rendszeresen visszatérő, a mindennapokat erősen befolyásoló fejfájást okozhat!
Fejfájást okozó tényezők
Leggyakoribb a helytelen tartás miatt kialakuló vállövi, nyaki feszesség, amely felfelé hatva az állkapocsizmok és a fej mimikai izmainak kötöttségét is létrehozza. Egyre inkább beszűkül a vállövi, nyaki mozgás, emiatt az erek nyomás alá kerülnek, kevesebb oxigéndús vér jut az agyba. Ettől ráadásul az érfalak rugalmassága is csökken, így pedig a probléma állandósul.
Az egyre merevebb a szerkezettől és az izomzattól, a fejfájás egyre kisebb behatásra, egyre gyorsabban, majd egyre makacsabbul fog jelentkezni. Ha az izmok rugalmassága csökken, a nyak és a fej tartása megváltozik, lehet, hogy a középvonaltól valamelyik oldalra el is húzódik.
Ennek jelzője, ha a vállak közül valamelyik magasabbra kerül. Ilyen alaphelyzetben már elég egy rövid ülés a számítógép előtt, olvasás lehajtott fejjel, vagy autóvezetés kicsit hosszabb távon és máris kezdődik az először tompa, enyhe nyomás a fejben, ami majd erősödik.
A fejfájás az ízületi problémákon kívül vérnyomásbetegségek, migrénes panaszok, vagy stressz okán alakulhat ki. Speciális mozgásterápiával, gyógytornával a fenti okok is megszüntethetők, egyensúlyba hozható a szervezet állapota. A magas vérnyomás kezelése a gyógytornában nem ritka, és jó hatású a mozgás a migrénes panaszok enyhítésére és a stressz kezelésére is.
Mivel ez utóbbi két tünetcsoport alapja általában az érfalak és a nyak-, váll-, hátizmok feszességéből is következhet, vagy arra újra és újra negatívan visszahat, így nem kérdéses, hogy izomlazítással, az izomegyensúly helyreállításával javulás érhető el az állapotban. Ritkább tünetek, enyhébb vagy gyorsabban múló fejfájás már önmagában is eredmény, de kitartással és rendszerességgel még ennél is biztosabb panaszmentes időszakok következhetnek be.
Mozgásszervi kezelés
A leghatékonyabb mozgásterápiának tapasztalatom szerint a teljes gerinctorna, vagy specifikusan a nyak, váll-, vállöv ízületeinek célirányos átmozgató tornája bizonyult. Nagyon fontos, hogy az aktív mozgásterápia kiegészíthető manuális passzív technikákkal, amit a gyógytornász a nyak és a váll átmozgató, mobilizációs technikáival segíthet elő. A gyógytornát segíthetik olyan gerinctornát támogató eszközök, mint például a gumiszalag, és a gimnasztikai labda (óriáslabda).
A tornát érdemes nyújtó- és légzőgyakorlatokkal kezdeni, majd a gerinc és a nyak, fej szelektív tornájával folytatni. Ne sajnáljuk az időt arra, hogy a fej helyes tartását, a törzs egyenes, jól beállított helyzetét elsajátítsuk! Ha a lazítást is jól végezzük és a lazító technikákat gyakoroljuk, a hatás nem marad el. Bemelegítetlen, oldás nélküli merev, kötött szerkezet tornáztatása bizonyos esetekben még kárt is okozhat, mert további kötöttséget, majd ezzel járó fájdalmat eredményezhet! Éppen ezért a szakember véleményét és jól kiépített terápiáját érdemes pontosan követni, mert csak így érhető el a kívánt eredmény!
Nagyobb a szókincse a mesét hallgató gyerekeknek
2021. augusztus 22.
Mintegy 1,4 millióval több szót hallanak ötéves korukig azok a gyerekek, akiknek szülei naponta öt könyvet is elolvasnak nekik, mint azok, akiknek szülei soha nem olvasnak mesét – állapították meg az Ohiói Egyetem kutatói.Ez a több mint “egymilliós szószakadék” kulcsfontosságú a gyerekek szókincsének és olvasási készségének fejlődése szempontjából.
Azok a gyerekek, akiknek csak napi egyetlen könyvet olvasnak, mintegy 290 ezerrel több szót hallanak ötéves korukra, mint azok, akiknek szülei, gondozói nem olvasnak rendszeresen nekik – derült ki a Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics című folyóirat online kiadásában közzétett tanulmányból. “A szókincsből több szóval megismerkedő gyerekek jobban fel lesznek készülve arra, hogy ezeket a szavakat nyomtatásban lássák, amikor iskolába kerülnek. Ezeknek a gyereknek az olvasási készsége gyorsabban és könnyebben fejlődik” – magyarázta Jessica Logan adjunktus, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatás gondolata abból a korábbi tanulmányból fakadt, amely kimutatta hogy az amerikai gyerekek egynegyedének soha nem olvastak mesét, másik egynegyedüknek nagyon ritkán, hetente egyszer, kétszer.
A kutatók együttműködtek a columbusi városi könyvtárral, amelynek munkatársai azonosították a 100 legkedveltebb gyermekkönyvet kicsinyek és iskolás kor előttiek körében. A kutatók a két korcsoportból kiválasztottak 30-30 könyvet és egyszerűen megszámolták, hány szó van bennük. A leporellók átlagosan 140 szót tartalmaztak, a gyerek képeskönyvek 228-at.
Ebből számolták ki, hogy mekkora szókinccsel ismerkedhetnek meg a gyerekek születésüktől ötéves korukig feltételezve, hogy hároméves korig leporellókat olvasnak nekik, utána képeskönyveket, és minden meséléskor egy könyvet olvasnak el nekik szüleik.
Számításaik szerint azok a gyerekek, akiknek nem olvasnak szüleik, 4662 szót ismernek meg, a heti egy-két alkalommal mesét hallgatók 63 570-et, a heti 3-5 alkalommal mesét hallgatók 169 520, a naponta olvasásban részesülők 296 660-at és 1 483 300 szót azok, akiknek naponta ötször olvasnak.
