A fogászati ellátás környezeti hatásait vizsgálta a Semmelweis Egyetem
2025. február 24.
Naponta több mint ötven zsák, vagyis csaknem hatvan kiló veszélyes hulladék keletkezik a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Oktatási Centrumában, ahol több, mint hatszáz beteget látnak el naponta. Egy speciális munkacsoport azt vizsgálja, hogyan lenne csökkenthető a környezeti ártalom. A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy nemcsak a kezeléseknél, hanem a megelőzésben is fontos szerepe lehet a környezettudatos döntéseknek.
A Health Care Without Harm nevű nemzetközi nonprofit szervezet adatai szerint az egészségügyi rendszerek globálisan az üvegházhatású gáz-kibocsátás 4,4 százalékáért felelnek, ezen belül a fogászati kezelésekből származó kibocsátás 2-5 százalékra tehető.
„Ez leginkább a kezelésekre történő utazásokból, ingázásból, a beszerzésekből, az ellátás során felhasznált energiából, illetve a keletkező hulladékból és annak kezeléséből adódik össze” – mondja dr. Demeter Tamás, a Semmelweis Egyetemen 2021-ben alakult Munkacsoport a Környezettudatos és Fenntartható Fogászatért egyik vezetője.
Az egyetemi adjunktus hozzáteszi: a szakirodalmi adatok szerint évente 5,9 millió tonnányi hulladék keletkezik az egészségügyben világszerte, ebből Magyarországon 80 ezer. A teljes hulladékmennyiség körülbelül 15 százaléka veszélyes, melynek megsemmisítése speciális eljárással történik, ennek pedig nemcsak a költsége számottevő, de sok energiát igényel és növeli a károsanyag-kibocsátást.
A munkacsoport korábban úgynevezett hulladékauditot végzett a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Oktatási Centrumában, ahol hét osztályon körülbelül négyszázan dolgoznak és naponta átlagosan 642 beteget látnak el. A vizsgált három napban 168 szemeteszsák gyűlt össze, naponta átlagosan csaknem 60 kilónyi veszélyes hulladékkal.
Az egyéni védőfelszerelések aránya volt a legmagasabb (47%), azon belül pedig a gumikesztyűké (65%) és a nyálkendőké (17%). Majd a papír és nedves törlőkendők következtek (22%), ezután pedig a speciális fogászati hulladékok (12%) és az egyszer használatos műanyag eszközök (10%).
A munkacsoport célja, hogy az audit során nyert adatok elemzésével csökkenteni tudják a veszélyes hulladék mennyiségét, és felhívják a figyelmet a tudatosabb eszközhasználatra.
Számításaink szerint a többször használatos, sterilizálható nyálkendők és tálcák bevezetésével naponta több mint 7 kilóval kevesebb szemét termelődne. A sterilizáló csomagolások tudatosabb használata 2,3 kilogrammal csökkenthetné a napi hulladékmennyiséget, és a gumikesztyűk használatára is oda kell figyelni, főleg a fogorvostanhallgatók körében, ahol a kesztyűk használatát kiugróan magasnak találtuk
– magyarázza dr. Márton Krisztina, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Propedeutikai Tanszékének igazgatója, a munkacsoport társvezetője.
Önbizalom, önértékelés, magabiztosság – mi a titok?
2025. február 24.
Az önbizalom fogalma és jelentősége mindennapi életünk szinte minden területén megjelenik, a döntéseinktől kezdve a kapcsolatainkig. De mit jelent pontosan az önbizalom, és melyik területen hogyan hat életünkre? Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője betekintést nyújt a témába, és hasznos tanácsokat ad azoknak, akik éppen most, vagy akár egész életükben az önbizalmuk erősítésén dolgoznak. Egyik legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán hogyan is definiálható az önbizalom.
„Az önbizalom az a belső meggyőződés, hogy képesek vagyunk megküzdeni az előttünk álló kihívásokkal és elérni céljainkat. Ez a képességeinkbe és döntéseinkbe vetett hit, amely motivációt ad és segít a nehéz helyzetek kezelésében” – fogalmaz Budavári Eszter. A szakértő szerint az önbizalom senkinek az esetében sem állandó, hanem a tapasztalatok, sikerek és kudarcok hatására folyamatosan alakul.
„Van két fogalom, amelyet sokan hajlamosak összekeverni. Míg az önbizalom konkrét képességeinkbe vetett hitre fókuszál, addig az önértékelés az önmagunkról alkotott általános vélemény, amely azt tükrözi, hogy mennyire érezzük magunkat értékesnek. Az önértékelés mélyebb érzelmi alapokon nyugszik, és az egész személyiségünkre vonatkozik” – magyarázza a szakértő.
Az önbizalom a mindennapjainkban is nagyon fontos. Kulcsszerepet játszik a magabiztos döntéshozatalban, a felelősségvállalásban és a hatékony kommunikációban is. „Ha magas az önbizalmunk, könnyebben állunk ki magunkért, és kevésbé befolyásolnak a külső elvárások. Ezzel szemben az alacsony önbizalom gyakran halogatáshoz vagy kapcsolati problémákhoz vezethet” – teszi hozzá a pszichológus.
A Mindwell szakértője kiemeli, hogy az önbizalom fejlesztése türelmet és következetességet igényel. Az apró célok kitűzése, sikerélmények gyűjtése, a pozitív önbeszéd gyakorlása és a támogató kapcsolatok fenntartása mind hozzájárulhatnak az önbizalom növeléséhez.
„Az önbizalom építése hosszú távú folyamat, de egy-egy egyszerű technika, például a pozitív belső párbeszéd vagy a testtartás tudatos javítása azonnali eredményeket is hozhat. A legfontosabb azonban, hogy ne féljünk segítséget kérni – akár családtól, barátoktól, vagy szakembertől” – emeli ki a pszichológus.
Kétségbeesetten segíteni akarok rajtad!
2025. február 23.
Mindenképpen jobban tudom nála, mire van szüksége. Olyan, mint egy gyermek, aki gyámolításra szorul. Ugye hányszor érezzük ezt szeretteinkkel kapcsolatban? Mi ilyenkor a teendőnk? Vajon lehet-e valakinek egyáltalán segíteni? Hogy tehetjük kedvezőbbé a helyzetet? Jósnőnk cikke a segítésről.
Azért született ez a rövid kis írás, mert rengeteg levelet kapok tőletek és mert rengeteg válaszlevelet kapok tőletek, az első tanácsadás után. Azért született ez az írásom, mert mindannyian ugyanolyan lelkek vagyunk, kis egyéni, színezetnyi eltérésekkel, és ezért hasonló, problémás élethelyzeteket hasonlóképpen oldunk meg. Azért született, hogy egy általános dolgot ne csak egy-egy embernek, hanem minden kétségbeesettnek elmondhassak: így és így teheted kedvezőbbé a helyzetet.
Ha a szeretted kifordul magából
Mindenkivel előfordult már, hogy egy ismerősünk szerettünk életébe, mintha csak veséjéig látnánk, tisztán belepillanthattunk és megborzongtunk, nem érettük mire gondol, vagy mit miért tesz zavarosan viselkedett, és úgy éreztük mi nálánál is sokkal jobban tudjuk mire van szüksége. Nagyon sok olyan levél érkezik hozzám, ahol egy-egy kétségbeesett levélíró felhívja figyelmemet: de ezt a végső stádiumos helyzetet már nem lehet megbeszélni az érintettel, már nem lehet vele kommunikálni, kifordult magából.
Minden léleknek szerepe van a teremtésben, jellemétől függetlenül
Ezekre a helyzetekre szeretnék egy kis gyógyírt adni, és egy pici magyarázatot mellé. Mert nem létezik olyan, hogy kifordult magából; az isteni teremtésben nincs hibás jellem, nincs felesleges, sem borzasztó. Jónak, rossznak, sótlannak, és savanyúnak, lelkesnek, és rettentőnek ugyanúgy meg van a helye, szerepe, ami ebben a világban rá vár. Az égiek - Egyetlennek vagy Többnek elgondolva - mindig utunkra terelnek. Néha megtagadjuk ezen erők létezését, de Ők mégis sokszor tudattalanul beteljesíttetik velünk célunkat, felhasználnak, hogy eljátsszuk a darabot, a szerepet, amit csak nekünk írtak meg a Sors Istennői. Létezik olyan élethelyzet, amikor egy személy előzőleg megismert személyiségével ellentétesen viselkedik és olyan is, amikor egyenesen antiszociálissá, a társadalomba befogadhatatlanná válik. Tudnunk kell: Az ember alapvetően jó, alapvetően Fény, és helytelen viselkedése csupán környezetére adott válaszreakcióinak hosszú, bonyolult sora.
Embert megváltoztatni nem lehet, és nem is kell. Kérni, felkérni lehet, talán érdemes is, de sohasem erőszakkal. Azokban a helyzetekben, amikor úgy érezzük egy személlyel már tényleg nem tudunk hogyan kommunikálni érdemes az alábbi módot megpróbálni.
Az öregedéssel járó agyi érelváltozások kezelésére keresnek új lehetőségeket szegedi kutatók
2025. február 23.
Az öregedéssel járó agyi érelváltozások kezelésére keresnek új lehetőségeket a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.
A HUN-REN SZBK Biofizikai Intézetének Neurovaszkuláris Egység Kutatócsoportja a Stem Cell Resarch & Therapy folyóirat hasábjain ismertette az agyi keringés – betegség vagy öregedés során bekövetkező – sérüléseinek kivédésére irányuló kutatásának eredményeit.
Az öregedés egyik legsúlyosabb következménye a kognitív hanyatlás, amely az agyi hajszálerek diszfunkciójával jár együtt. Így az agyi érrendszer helyreállítása egészségesebb agyműködést eredményezhet.
Az agyi belső környezet dinamikus állandóságának fenntartásához elengedhetetlen a neurovaszkuláris egységet alkotó neurális és vaszkuláris sejtek összehangolt működése. Ez a neurovaszkuláris egység két fő funkciójában nyilvánul meg: a neurovaszkuláris csatolás pontosan az energiafelhasználáshoz igazítja a vérellátást, a vér-agy gát pedig szigorúan szabályozza a vér és az agyszövet közötti anyagtranszportot. E funkciók sérülése súlyos következményekkel járhat, így nem meglepő, hogy az öregedő agy elváltozásaiban és a legtöbb idegrendszeri megbetegedés kifejlődésében szerepet játszik az agyi erek működésvesztése.
Az érrendszeri sérülések kijavításában fontos szerepet töltenek be az erek belső felszínét borító laphám elődsejtjei. A kutatócsoport új részleteket tárt fel e folyamat működésével kapcsolatban, és felfedezte, hogy az elöregedő sejtek eltávolításával fokozható az elődsejtek beépülése az agyi érhálózatba, valamint az általuk kiváltott szöveti regeneráció. A kutatás eredményei új terápiás lehetőségeket nyithatnak az öregedés és az az öregedéssel kapcsolatos megbetegedések következtében kialakuló érsérülések kezelésére.
Életközepi válság: Mit nem mondanak el a tudomány nevében?
2025. február 22.
Az életközepi válság régóta foglalkoztatja a pszichológusokat és a szociológusokat, hiszen ez az életkor nemcsak a visszatekintés, de a jövő tervezésének időszaka is. De vajon mennyire befolyásolják döntéseinket a biológiai és pszichológiai tényezők ebben az életkorban, és mit mond erről a tudomány?
Biológiai változások és hatásaik
Pszichológiai tényezők és az identitáskeresés
Társadalmi nyomás és az elvárások súlya
Erik H. Erikson, a pszichoszociális fejlődéselmélet megalkotója, a középkorú emberek életének egyik fő kihívását az úgynevezett „generativitás vs. stagnálás” szakaszaként jellemezte. Szerinte: „A középkor igazi válsága nem a személyes teljesítmények hiánya, hanem az a kihívás, hogy számot adjunk arról, mit adunk vissza a következő generációnak.”
Klímakatasztrófa a méhünkben
2025. február 22.
A klímaváltozás az élet szinte minden aspektusára rányomja bélyegét, legyen szó a munkabírásról vagy a közérzetről. Sajnos ma már bizonyított, hogy a klímakatasztrófa a fogantatást is befolyásolja, sőt, a terhességek kimenetelébe is beleszól.
A témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője van a segítségünkre.
A meleg és a számok
A népesség alakulásának monitorozásában a statisztika van a legnagyobb segítségünkre. Az adatok pedig egy érdekes jelenségre is rámutatnak, ez pedig nem más, mint a hőhullámok és a várandósság összefüggései.
Az adatok alapján a hőhullámok után – amikor az átlaghőmérséklet 25°C felett alakul – 9 hónappal a születésszámok lecsökkennek. A kutatások arra is rámutattak, hogy gyaníthatóan a hőhullámokat követő 2-4 hétben esik vissza a termékenység, mind a férfiak, mind pedig a nők esetében.
A hőség és a fogantatás
Nem is igazán a szexuális vágy csökkenése okozza a hőhullámok alatti visszaesést, hanem a meleg hatása a szervezetre. Ez a hatás ráadásul nem csak a felnőttek, illetve nem csak a fogantatások esetében jelentkezik. A már létrejött terhességek esetében a terhesség kimenetelét is befolyásolja a forróság.
Sajnos jelenleg a becslések alapján a létrejött várandósságok mintegy 40-70%-a elvész. Ez az adat tartalmazza a még fel nem ismert, korai terhességeket is, melyeket a szakorvos még nem erősített meg – az szám pedig nagyon riasztó.
A meleg emellett csökkenti az újszülöttek születési súlyát, növeli a vetélés kockázatát és a születéskor jelentkező egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.
Mi tehetünk?
A klímakatasztrófa elleni fellépés egyre erősebben van jelen a mindennapjainkban, de a test támogatása legalább annyira fontos, mint a környezet védelme. Erre hívja fel a figyelmet az egészségügyi világszervezet, a WHO is, hiszen ma már hivatalosan is javasolja a kismamáknak a mikrotápanyagok pótlását – kvázi a várandósvitaminok szedését.
A várandósvitaminok igen nagy segítséget jelenthetnek a terhességek során, hiszen a megfelelő tápanyagpótlás elősegíti a fogantatást és a terhesség biztonságos kihordását is. De ehhez valóban megfelelő tápanyagpótlás kell, ami nem egyértelmű.
MGyT: a páfrányfenyő az év gyógynövénye
2025. február 21.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben a páfrányfenyőt választotta az év gyógynövényének – tudatta a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a páfrányfenyő vagy ginkgó (Ginkgo biloba) Kelet-Ázsiában őshonos, Magyarországon dísznövényként ültetett növény, a világ legősibb fennmaradt fafaja, amelynek legyező alakú leveleit a Távol-Keleten évszázadok óta alkalmazzák gyógyászati célra.
A hazánkban kapható, korszerű ginkgó készítmények a levél flavonoidokra és terpenoidokra standardizált kivonatát tartalmazzák – tették hozzá.
Közölték azt is, hogy a modern fitoterápia a páfrányfenyőt elsősorban az agy vérellátásának zavarából eredő, vagy degeneratív megbetegedései okozta memóriazavar, koncentrációképesség-csökkenés, demencia, szédülés és fülzúgás kezelésére javasolja.
Alkalmazható továbbá a perifériás artériás betegség (PAD) tüneteinek a csökkentésére is – írták.
Az MGyT Gyógynövény Szakosztályának célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a gyógynövények szakszerű alkalmazásának terjedéséhez.
Az Év Gyógynövényének megválasztásával évről évre újabb gyógynövényre irányul a figyelem.
A kiválasztott növénnyel kapcsolatos ismeretek, a hatásával, alkalmazásával összefüggő fontosabb információk ezáltal az érdeklődők széles köréhez juthatnak el – áll az összegzésben.
Betegségek felismerése
2025. február 21.
A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP, amely segít a betegségek felismerésében.
Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.
Az applikáció ingyenesen letölthető az AppStore-ból és a Play Áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.
Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ validálta.
Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.
Dr. Merkely Béla rektor elmondta, hogy a Semmelweis Egyetem mint Magyarország és a közép-európai régió vezető orvos-egészségügyi felsőoktatási intézménye, fontos feladatának tekinti a három fő tevékenysége – az oktatás, a kutatás-innováció és a gyógyítás – mellett a lakossági edukációt is.
Az alkalmazás olyan komplex, lakosságnak szóló felület, amely több mint 740 betegség vagy sérülés tüneteit tartalmazza.
„A technológiai fejlődés egyre szorosabbá fűzi az orvostudomány és a digitalizáció kapcsolatát, és ez a projekt kiváló példája annak, hogyan segíthetik ezek az innovációk a betegek mindennapjait. A Semmelweis HELP alkalmazás egy rendkívül hasznos eszköz, amely segíti a felhasználókat a tünetek gyors azonosításában, és irány- mutatást ad arról, mikor és milyen jellegű orvosi segítséget kell igénybe venniük.
Az applikáció felnőttekre való kiterjesztése nemcsak a pácienseknek kínál új lehetőségeket, de hozzájárulhat az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentéséhez is” – emelte ki Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.
Tudományos értelemben nincs olyan, hogy szuperélelmiszer – mondja a Semmelweis Egyetem dietetikusa
2025. február 20.
Nem támasztják alá tudományos vizsgálatok a „szuperélelmiszernek” kikiáltott alapanyagok egészségügyi előnyeit. Azt viszont mérések igazolják, hogy a messziről érkezett zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – hívja fel a figyelmet Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, aki könyvet is írt a témában. Az egészséges étkezés kulcsa szakmai álláspontja szerint sokkal inkább a változatos, színes étrendben rejlik.
Amennyire hangzatos, olyannyira megtévesztő kifejezés a superfood (vagy magyarul szuperélelmiszer). Elvileg azokat az alapanyagokat nevezzük így, amelyek tápanyag-összetételük révén több egészségügyi előnyt nyújtanak más termékekhez képest. Valójában azonban, magyarázza Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, ezeket az előnyöket tudományos vizsgálatok nem támasztják alá. Nem árt tudni azt sem, hogy semmilyen hiányt nem szenved a szervezete annak, aki soha nem él ezekkel – emeli ki Szabó Adrienn.
Aki ennek ellenére ragaszkodik a „szuperélelmiszerekhez”, annak a dietetikus azt tanácsolja, hogy válasszon olyat, ami hazánkban is megterem, és nem kell messziről szállítani. Ezt nemcsak ökológiai szempontok indokolják, de például az is, hogy a szezonon kívül és messziről érkező zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – az utóérlelésre vagy mondjuk a kártevők elleni védekezésre használt kemikáliákból –, és ezt mérések igazolják.
Az azonban csak közkeletű tévhit, hogy a szállítás miatt szignifikánsan csökken a gyümölcsök, zöldségek vitamin- vagy ásványianyag-tartalma. A számunkra szintén értékes antioxidáns-tartalomból azonban veszíthet a zöldség, a gyümölcs, miközben az őt érő negatív hatásokkal szemben próbál védekezni – teszi hozzá a szakember.
Ingyenes tüdőrákszűrés
2025. február 20.
A COPD egy láthatatlan betegség, de a hatása sokak számára annál érezhetőbb.
Kiemelt érdeklődés övezte az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) által szervezett konferenciát, amely a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) idei világnapja alkalmából került megrendezésre. A rendezvény üzenete világos: csak közös erőfeszítésekkel, társadalmi összefogással és innovatív megoldásokkal lehet szembeszállni a COPD jelentette kihívásokkal. Az esemény során bemutatott projektek és szakmai előadások mind ezen célok elérését szolgálták, különös tekintettel a légzésfunkció mérésére, amely a rendezvény fő témája volt.
„A COPD napjaink egyik leggyakoribb gyógyíthatatlan betegsége. Fontos szem előtt tartani, hogy időben történő felfedezés, kezelés és gondozás esetén jól kontrollálható” – mutatott rá köszöntőjében dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója.
Hangsúlyozta: „Mivel mostanra Magyarországon is népbetegséggé vált, a visszaszorítás érdekében kiemelt jelentőségű az összehangolt, komplex megközelítés.”
Dr. Surján Orsolya, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) népegészségügyi helyettes országos tiszti főorvosa rámutatott: vitathatatlan, hogy a COPD napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi problémája, és éppen ezért az NNGYK, mint az egészségügyi szektorban a prevencióért felelős intézet, kiemelten foglalkozik a kérdéssel. A XXI. században a környezeti eredetű betegségterhek megelőzése továbbra is prioritás.
„A COPD kezelése és az ehhez köthető betegút kérdései az egészségügyi rendszer különösen fontos területei. A betegellátási folyamatok fejlesztése és a betegutak optimalizálása kulcsfontosságú, hogy a páciensek megfelelő időben és helyen kapják meg a szükséges ellátást” – hangsúlyozta dr. Szondi Zita, az OKFŐ főigazgatóhelyettese.
Felhívás az ingyenes szűrésre
A COPD-s betegek esetében fokozottan fennáll a tüdőrák kockázata, kifejezetten a dohányosoknál és az idősebb korosztálynál. Éppen ezért az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet felhívja az 50–74 év közötti dohányos vagy korábban legalább 2 évig dohányzó és csak az elmúlt 15 évben leszokott COPD-s betegek figyelmét, hogy jelentkezzenek az ingyenesen elérhető alacsony dózisú CT-szűrésre, mely az uniós SOlACE projekt keretében még elérhető.
Jelentkezni a tudorakszures@koranyi.hu vagy a +36-30/153-0951-es telefonszámon lehet.
