Emésztő gondok – A puffadás, és étrendi megoldásai

2025. április 28.

Mit tud a FODMAP étrend?

• A FODMAP nem egy újabb divatdiéta, hanem orvosi bizonyítékokkal és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás étrend, melyet az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésére dolgoztak ki az ausztráliai Monash Egyetemen.
• Az alacsony FODMAP étrend az egyetlen bizonyítékokon alapuló és hatékony étrend az IBS kezelésében, melyet a hazai szakmai irányelv is egyértelműen javasol.
• Irodalmi adatok szerint IBS-es betegeknél az alacsony FODMAP diéta hatására 74-86%-ban csökkenek az emésztőrendszeri tünetek.
• A FODMAP étrend IBS-en kívül számos betegség gyomor-bélrendszeri tüneteinek enyhítésében is hatásosnak bizonyult, mint például gyulladásos bélbetegségek, SIBO, funkcionális diszpepszia, endometriosis és a hasfájós csecsemőknél (itt a szoptató édesanyának kell követnie az étrendet).
• Az diéta betarthatósága szempontjából fontos, hogy helyettesítésen és nem kizáráson alapul, így például a magas FODMAP tartalmú alma helyett narancsot, míg a fokhagyma helyett metélőhagymát választhat a páciens.

Mi a puffadás? Miért puffadunk?

• A puffadás szubjektív gáz-, nyomás- és teltségérzetet jelent, mely jelentkezet a has felső, középső vagy alsó részén. A páciensek gyakran úgy írják le ezt a jelenséget, hogy olyan „a hasam, mint egy lufi”, vagy „mintha várandós lennék”. (1)
• Nem kell, hogy egyedül érezzük magunkat, ha érintettek vagyunk. A puffadás az átlag népesség 16-31%-ában fordul elő, az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedőknél pedig ennél is magasabb arányban: 66-90%-ban. (Az IBS olyan emésztőrendszeri betegség, amikor nem mutatható ki szervi ok a beteg tünetei és a hasi fájdalom között.)
• A puffadás kialakulását tekintve összetett jelenség, társulhat felszívódási zavarokhoz (pl.: tej- és a gyümölcscukor malabszorbcióhoz, amely túlzott hidrogéngáz termelődéssel jár) és egyéb betegségekhez. A puffadás gyakori túlsúly esetén, ilyenkor a megnövekedett hasűri nyomás is hozzájárul ehhez a tünethez.
• Étrendi szempontból puffadáshoz vezethetnek a nehezen emészthető, túl zsíros élelmiszerek, ételek és az ún. erjedő szénhidrátok, FODMAP-ok amelyekről az alábbiakban lesz szó.

Mi a FODMAP?

A FODMAP egy mozaikszó, azoknak a szénhidráttípusoknak a kezdőbetűiből „olvadt össze”, amik kerülendők vagy csak kis mennyiségben fogyaszthatók. Ezek az ún. fermentábilis vagy „erjedő”, rosszul felszívódó szénhidrátok: Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides And Polios. A FODMAP-ok közös tulajdonsága, hogy:

• a bélben található baktériumok bontják, fermentálják ezeket a szénhidrátokat gázképződés közben – a folyamat puffadáshoz vezethet
• extra vizet kötnek meg a bélben, ezzel magyarázhatók az IBS hasmenéses tünetei
• az extra víz és gáz a bélfal feszüléséhez, kitágulásához vezet, ami – különösen az arra érzékeny egyéneknél – fájdalommal jár. (2, 3, 4)
• fontos! az élelmiszerek, ételek többsége nem sorolható az abszolút tiltott vagy az abszolút javasolt kategóriába – mivel azok FODMAP tartalma az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Bizonyos konyhatechnológiai eljárásokkal, pl.: áztatással csökkenthető a FODMAP-tartalom. (3, 5)

Mi a véleménye a neurológusnak a migrén piercingről?

2025. április 28.

Aki krónikus migrénnel küzd, szinte mindennel hajlandó megpróbálkozni, amitől a panaszok enyhülését reméli. Így jutnak el néhányan a migrén piercingig, amelyről dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa mondta el a szakmai állásfoglalást és a véleményét.

Miért fontos a migrén kivizsgálása?

A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben rendszerint neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat, akár belgyógyászati, akár szemészeti, fogászati téren és bizonyos esetekben képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is szükséges lehet.
– A migrénes fejfájás kivizsgálása és kezelése mindenképpen orvosi feladat, már csak azért is, mert a nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis a kezelési mód lesz a kiváltó ok is egyben – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
– Általában a rohamok súlyossága és gyakorisága határozza meg, milyen gyógyszert javaslunk. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamnál igazak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor tudni kell, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál többször nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.
Létezik megelőző kezelés is, az úgynevezett profilaxis, ami akkor javasolt, ha havi 4-5 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem reagáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Ide tartozó szerek például bizonyos antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, bétablokkolók– csakis megfelelő orvosi felügyelet mellett. Ugyancsak beválhat krónikus migrén ellen a Botox-terápia. A Botox-injekciókat a fej és a nyak területére injektáljuk, hogy a benne található exotoxin nevű anyag csökkentse azt a feszültséget, görcsösséget az adott izmokban, ami kiváltója lehet a migrénes rohamoknak. A kúraszerűen alkalmazott Botox-terápia már 10-14 napon után hatékony lehet, és ha 3 havonta megismételjük a kezelést, akár tartósan is meg lehet szabadulni a rettenetes migrénes fejfájástól. 

Milyen más módszerekkel próbálkoznak a migrénesek?

Egy 2002-es felmérés szerint a fejfájós páciensek 85%-a alkalmazott már valamilyen alternatív terápiát, és 60%-uk hatékonynak is érezte azt. Az American Headache Society és egy másik szervezet a Petasites hybridus (acsalapu) nevű gyógynövénnyel kapcsolatban fogadta el azokat a kutatásokat, amelyek szerint csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát és súlyosságát. (Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alkalmazáskor rendszeresen ellenőrizni kell a májenzimek szintjét.) Kevésbé erős bizonyítékok támasztják alá néhány további étrend kiegészítő hatásosságát, de van, akinél beválik a magnézium, a B2 vitamin, a Q10 koenzim és a melatonin. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a masszázs, a jóga, az akupresszúra és az akupunktúra is.

Ismét álhírgyártó csalók élnek vissza Prof. Dr. Karikó Katalin nevével az interneten

2025. április 27.

Ismételten hamis hírek és álinterjúk jelentek meg, amelyekben a csalók „általános orvos”-ként és az emésztőrendszeri betegségek „szakértője”-ként hivatkoznak Prof. Dr. Karikó Katalinra, aminek nincs semmiféle jogalapja. A sosem volt „interjúkhoz” meghamisított fotók változatait használták fel az álhírgyártók.

Prof. Dr. Karikó Katalin az alábbi tájékoztatást adta:

Hangsúlyozom: nem nyilatkoztam „a székrekedés veszélyei”-ről, nem adtam a nevemet az ezt tárgyaló állítólagos interjúhoz. Ez az újabban terjedő hírverés ugyanúgy a valótlan állítások közé tartozik, mint azok a korábbi reklámok, amelyekben – többek között – a körömgomba elleni készítményt vagy az ízületi és gerincfájdalmak elleni módszert és kapszulát hirdették a nevemmel és képmásommal visszaélve.

Újólag arra figyelmeztetem a jóhiszemű embereket, hogy ne higgyenek az efféle híreknek és interjúknak.

Az álhírgyártóknak és a csaláson alapuló szövegek, hamis fotók terjesztőinek a magatartása sérti polgári és személyiségi jogaimat. Ezek a médiamegjelenések egyrészt visszaélnek személyes adataimmal, másrészt tisztességtelenek, mert megtévesztik azokat az embereket, akik a betegségük miatt fogékonyak minden információra, különösen azokra, amelyekről azt állítják, hogy tőlem származnak.

A médiafogyasztó emberek figyelmébe ajánlom a „fake news”, vagyis a „kamu hírek” terjedése ellen küzdő nyelvészek javaslatát: mindig fokozott óvatossággal, körültekintően olvassanak és tájékozódjanak, mert az álhírekben el vannak rejtve olyan megfogalmazások, kifejezések, melyek az állítások valótlanságára utalnak.

Fontosnak tartom, hogy az olvasottakat mindig alaposan mérlegeljék, mielőtt döntenek a kizárólag interneten elérhető „titkos szer” megvásárlásáról vagy az ott ajánlott „csodamódszer” alkalmazásáról.

Őszintén remélem, hogy az illetékes szerkesztőségek, hivatalok és hatóságok haladéktalanul megteszik a szükséges lépéseket, azaz megtisztítják közösségi és egyéb médiafelületeiket a hamis hírektől, álinterjúktól.

Ismételten hangsúlyozom: a nevemet soha nem adtam és a jövőben sem adom semmiféle termék, gyógyhatásúnak feltüntetett készítmény reklámjához.

Évente 5 ezren halnak meg itthon vastagbélrákban, pedig szűréssel megelőzhető

2025. április 27.

Ugrásszerű növekedést mutat az utóbbi évtizedekben a vastag- és végbéldaganatok száma: Magyarországon mintegy kilencezer új vastagbéldaganatot diagnosztizálnak évente, és ez a második leggyakoribb halált okozó daganatos betegség, amely évente mintegy ötezer ember életét követeli. A már kialakult daganat felismerése mellett a betegség meg is előzhető az időben elvégzett vastagbéltükrözéssel (kolonoszkópia), és a daganatos elfajulásra hajlamos polipok eltávolításával. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója azt mutatja be, hogyan kell a vizsgálatra felkészülni, mi történik a vastagbéltükrözés során, és mire kell számítani azt követően.

A vastagbéltükrözés a vastag- és végbéldaganatok szűrésének és megelőzésének, valamint az alsó tápcsatornai vérzések (vérszékelés) legfontosabb vizsgálati módszere. Az eljárásra az alsó tápcsatorna megbetegedései, vagy azok gyanúja esetén van szükség.

Trendek, melyek formálták az életmódváltást

2025. április 26.

A fogyókúrás piac 10 éves története

Az elmúlt évtized fogyókúrás trendjei valóban izgalmas változásokat hoztak az egészségtudatos életmód terén. Az egyes évek kulcsszavai jól bemutatják, hogy a fókuszpontok hogyan változtak a fogyasztói igények és a tudományos eredmények hatására. A „tiszta étkezéstől” kezdve a mikrobiomot célzó diétákig minden trend valamilyen új perspektívát adott az életmódváltáshoz és fogyáshoz.

Tomán Szabina 10 éve indult útjára saját életmódprogramját. Ez idő alatt több, mint 20 000 nő fogyott le módszerével. Mindeközben a piacon évről évre váltották egymást a fogyókúrás trendek és divatdiéták. Nézzük meg, hogy az elmúlt 10 évben milyen trendek és tudományos irányvonalak formálták a fogyasztói szokásokat:

2014 – „Clean Eating” (Tiszta étkezés)
A tiszta étkezés mozgalma ekkor kezdett igazán elterjedni, az emberek egyre jobban figyeltek az adalékanyagoktól és feldolgozott élelmiszerektől mentes táplálkozásra.

2015 – „Low Carb & Paleo”
A szénhidrátcsökkentett étrendek népszerűsége csúcsra járt, különösen a paleo diéta, amely a természetes, ősi táplálkozásra összpontosított.

2016 – „Gluténmentes és laktózmentes étrend”
Nemcsak az allergiások és érzékenyek körében, hanem a fogyókúrázók és egészségtudatos emberek között is elterjedtek ezek a diéták.

2017 – „Ketogén diéta”
A keto diéta robbanásszerűen nőtt, köszönhetően a magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú étrend előnyeinek, például a gyors fogyásnak és az energiaszint növekedésének.

2018 – „Időszakos böjt (Intermittent Fasting, IF)”
Az időszakos böjtölés egyre népszerűbb lett, hiszen nemcsak fogyókúrás módszerként, hanem egészségmegőrző stratégiaként is ismertté vált.

2019 – „Növényi alapú táplálkozás”
Teret hódított magának a vegán és flexitáriánus étrend, különösen a fenntarthatóság és az egészség jegyében.

2020 – „Immunerősítő táplálkozás”
A világjárvány hatására mindenki az immunrendszer erősítésére fókuszált, így a fogyókúrás termékeknél is előtérbe kerültek a vitaminokkal, antioxidánsokkal dúsított megoldások.

A csúcstechnológiás térdprotézisműtét csak a kezdet

2025. április 26.

Elindult a robotasszisztált sebészet a Budai Egészségközpontban

Lényegesen kevesebb fájdalmat, alacsonyabb szövődmény-kockázatot és még nagyobb betegelégedettséget biztosíthat a robotika, a mesterséges intelligencia alkalmazása a protézissebészetben. Az ultramodern robotrendszerek nemcsak az ízületi kopások műtéti kezelését képesek forradalmasítani a Budai Egészségközpont specialistái szerint, hamarosan nagy változást hozhatnak az ortopédsebészet egyéb területein is.

Az ízületi kopások kezelésének felépítése egy lépcsőzetes rendszer szerint történik, amelynek az utolsó állomása a protézisműtét. Mindig a legkevésbé drasztikus, de még hatékony megoldással indít a terápia során az ortopéd szakorvos, majd, ha már a gyógyszer, az injekció, a fiziko- és a lökéshullámterápia sem hoz enyhülést a panaszok kapcsán, akkor szóba kerül a sebészi beavatkozás, azaz a protézisbeültetés.

A legjobb eredmény ilyenkor úgy érhető el, ha olyan implantátumot kap a beteg, ami a saját anatómiájához, élettani mozgástengelyéhez a leginkább közelít. Értelemszerűen minél jobban hasonlít a műtét utáni állapot a korábbi ízületi működéshez, mozgásszabadsághoz, és minél kevesebb panasz jelentkezik a későbbiekben, a beteg annál elégedettebb.

Magas műtétszám Jelenleg körülbelül 12-15 ezer csípőprotézis-, és 8 ezer térdprotézisműtétet végeznek évente hazánkban. A magas szám főbb okai: a túlsúly, a mozgásszegény életmód és az idősödő társadalom.

„Mintha ez eredeti, egészséges ízületét kapná vissza”

Az egyik legjelentősebb ortopédsebészeti múltú magánegészségügyi intézményben, a Budai Egészségközpontban első lépésként térdprotézis beültetésnél alkalmazzák a robottechnológiát.

A gyermekláncfű szedése, fajtái és tárolása

2025. április 25.

Gyermekláncfű szedése

A gyermekláncfű levelei tavasszal (április-május), a virágok teljes kifejlődése előtt szedendők. (Májusi telihold idején a legalkalmasabb a leveleit szárítás céljára gyűjteni)

Ha levelei árnyékos helyen nőnek, akkor kevésbé lesz keserű, még a zsenge levelek is kevésbé keserűek. (A levél közepén található fehér vastagabb erezetet ne használjuk fel, mert az a legkeserűbb) Kesernyés ízét „halványítással – etiolálás” – fényhiányos körülmények – enyhíthetjük. (Homokot vagy földet a növény szára köré kell rakni, s ezzel segítjük elő, hogy magától induljon a fény irányába. –  Ha késő ősszel földet halmozunk a levelek köré (levelek hegye áll ki a földből), akkor a leveleket „halványabbá” teszi, védi is és a téli  hónapokban is lesz friss salátának való levél)

Csak a kövér földön termő gyermekláncfű leveleit kell szedni. A gyökér, mely szintén fehér tejnedvet tartalmaz és keserű ízű, késő ősszel szedendő és gondosan megszárítandó. (Gyökerének gyűjtése a júliusi újhold ideje az ideális –  vonzzák a földigilisztát)

A levéltelen gyermekláncfű gyökeret legjobb szeptember-októberben gyűjteni, mert akkor tartalmazza a legtöbb keserű anyagot. A kiásott gyökeret megtisztítjuk a földtől és a levelektől, felhasítjuk és több napon át a levegőn, padláson megszárítjuk (4-5 ujjnyi vastag rétegben).

Ha nagyjából megszáradt, akkor meleg helyen még utána szárítjuk, mert különben könnyen megeszik a rovarok. Száradás alatt a gyökér nagyon összezsugorodik, súlyának egynegyed részére, tehát 4 kg friss gyökérből lesz 1 kg száraz gyökér; ránczos, kemény, rideg és törékeny lesz, kívül feketésbarna színűvé válik.

A leveles gyermekláncfű gyökeret korán tavasszal, még virágzás előtt kell szedni. A legelőn és réten termő gyermekláncfű gyökere rendesen vékony szokott lenni, ellenben a kertben s a mélyen megmunkált kövér földön termőé jóval vastagabb, azért a kertben káros gyom gyanánt előforduló pitypangot értékesíthetjük, ha gyökerestől kiszedjük, megtisztítjuk a földtől és a padláson megszárítjuk.

Leginkább az idősebb töveket kell kiszedni, mert azok gyökere vastagabb, mint az ezidei magról kikelteké. Ha a pitypanggyökér teljesen megszáradt, akkor zsákba tömjük és lehetőleg hamar elszállítjuk, nehogy a rovarrágástól kárt szenvedjen. Gyökeréből származó tejnedv a népi gyógyászatban a görögök óta szeplők, májfoltok, szembetegségek gyógyszere. „Az vénasszonyok, ha orcájokat a vizével mossák, az aggszínt, sömörgést elvészi” Mélius Juhász Péter

Ha nincs tünet, nincs betegség?

2025. április 25.

A prosztatabetegségek korai felismerése életet menthet

Hasonló vizeletürítési panaszok is vezethetnek eltérő végső diagnózishoz, ezért fontos rendszeresen felkeresni az urológust. Akár tünetmentes is lehet a betegség, de ez veszélyes, mert semmi nem figyelmezteti a férfiakat a vizsgálatra.

Akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődhet a prosztata megnagyobbodása, de egyéb prosztatabetegségek is kialakulhatnak, sőt a prosztatarák a 3. leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több mint 1300 férfi hal meg a betegségben. Az egyszerű vérvételen alapuló PSA-szűrés azért fontos, mert a segítségével időben felfedezhető a betegség, amikor az még hatékonyan kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható.

A tünetek

A prosztata egy olyan szerv, amely egy életen keresztül folyamatosan növekedhet. A húgyhólyag alatt helyezkedik el. A hólyagból lefelé induló húgycső a prosztatán halad át, a vizelet ezen keresztül ürül ki. 20 éves korban a prosztata átlagosan 20 g, az életkor előrehaladtával pedig egyre növekszik. A folyamat eredménye a prosztata jóindulatú megnagyobbodása – 50 éves korra 40-50 g-os nagyságot érhet el – az ott lévő mirigysejtek, kötőszövet megszaporodása miatt. A megnövekedett prosztata a rajta áthaladó húgycsőre nyomást gyakorol, így a húgycső részlegesen vagy akár teljesen elzáródhat.
Az 50 év körüli férfiak közel felénél jelentkeznek a prosztatamegnagyobbodás okozta panaszok: akadozó vizelet, gyengébb vizeletsugár, hirtelen, akár éjszaka is több alkalommal jelentkező, gyakoribb vizelési inger. Ezt csak kisebb kellemetlenségnek ítélik meg a férfiak, ezért nem is tulajdonítanak neki jelentőséget. Pedig vannak gyógyszerek, növényi kivonatok, amelyek már ezt az állapotot is eredményesen tudják orvosolni. Az akut prosztatagyulladás lázzal, erős fájdalommal jár.
Ez általában „elvezeti” a férfiakat az urológushoz, ami fontos is, mert ez az állapot azonnali ellátást követel. Ez viszont átalakulhat krónikus gyulladássá, ami azért veszélyes, mert a tünetek már nem annyira hevesek, ezért a férfiak ezt bagatellizálják, nem mennek vele orvoshoz, pedig a kezelése fontos lenne. Ami egy hosszadalmas folyamat, de eredményes, és megelőzhető a prosztata állapotának további romlása.

Tudomány a dörgicsei kocsmától a Naprendszeren túlig

2025. április 24.

A tudományos kutatás világa kapcsán sokaknak a könyvtár magánya, a neonfényű laboratóriumok, bonyolult képletek és érthetetlen szakkifejezések jutnak eszébe – mintha a kutatók örökre a mikroszkópok mögé zárva élnék fehér köpenyes életüket. A tudomány azonban ennél jóval több és színesebb, művelői pedig nem magányos aktorok, hanem egy sokszínű, mégis egy nyelvet beszélő közösség tagjai, akiknek egyetlen elengedhetetlen tulajdonságuk: a kíváncsiság.

A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának alkalmából készített, Nekem a tudomány című kisfilmsorozat éppen ezt a sokszínűséget és közösségi jelleget szemlélteti. A sorozatban 22 kiváló kutató – köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin – vall egy-egy percben arról, mit jelent számára a tudomány, a kutatás és a tudós lét a mindennapokban. A vallomások egyszerre személyesek és inspirálóak, megmutatják, hogy a tudományos világ az elméleteken és laboratóriumokon túl egyben kaland, küldetés és felelősség is.

A sorozat célja nem csupán a tudományos ismeretterjesztés, hanem a tudomány emberi arcának bemutatása is. A kutatók a saját szakterületükön kívül arról is beszélnek, milyen motivációk, szenvedélyek és kételyek mentén végzik mindennapi munkájukat. A kutatók világa így válik mindenki számára megközelíthetővé: a dörgicsei kocsmában tartott ismeretterjesztő előadástól a Naprendszeren túli anyag vizsgálatáig. 

Az Akadémia célja, hogy erősítse a tudomány iránti bizalmat egy olyan világban, amelyben az álhírek és a félrevezető információk gyakran próbára teszik a tényeken alapuló gondolkodást. Az MTA 200 éve biztos pont, amely a bizonytalanságok közepette is hiteles forrásként szolgál a társadalom számára.

Jelentős fejlesztés az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumában

2025. április 24.

Átadták az intézmény felújított szívkatéteres műtőjét

Közel 300 millió forintos beruházás révén újult meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának egyik szívkatéteres műtője, amely mostantól a legmodernebb technológiával segíti a szívkoszorúér-betegségek gyorsabb és hatékonyabb kezelését. Az új berendezés Közép-Kelet-Európában elsőként Szegeden állt munkába, lehetővé téve a világszínvonalú ellátást.

– Az elmúlt években az SZTE-n rutinszerűvé váltak a nagyszabású fejlesztések – nemcsak az egészségügy, hanem az egyetem más területein is –, amelyek kormányzati, uniós vagy egyre gyakrabban saját, egyetemi forrásból valósulnak meg – hangsúlyozta az ünnepélyes átadón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Mint kifejtette, az egyetem négy alappillére – az oktatás, a kutatás, a betegellátás és a közösség szolgálata – ebben a projektben maradéktalanul megvalósul. „A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is kiemelkedő szakmai munka folyik” – szögezte le Prof. Dr. Rovó László.

Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője hangsúlyozta, hogy a most átadott, felújított műtő mérföldkő a Kardiológiai Centrum életében. „Ez az előrelépés nemcsak a munkakörülményeinket javítja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a betegellátás színvonalát tovább emeljük. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a folyamatos és magas szintű ellátás biztosításában is előrelépést érjünk el” – fogalmazott. Szili-Török professzor elmondta, hogy közel két éve azon dolgoznak, hogy olyan közép- és hosszú távú stratégiát alakítsanak ki, amely révén a szegedi kardiológiai ellátás ismét vezető szerepet tölthet be – először a régióban, majd országos szinten, és végül akár Európában is. Az ünnepélyesen átadott, korszerűsített laboratóriumban a koszorúér-betegségek, a strukturális szívbetegségek és a perifériás érbetegségek kezelése zajlik. Ehhez nemcsak kiemelkedő szakértelemre, hanem a legmodernebb, megbízható technológiára is szükség van. „A szakértelem mindig is adott volt: Dr. Ruzsa Zoltán tanár úr vezetésével a csapat nemzetközi színvonalon végzi munkáját, méltó módon követve elődeik nyomdokait” – zárta gondolatait Szili-Török professzor.