Ingyenes tüdőrákszűrés

2025. február 20.

A COPD egy láthatatlan betegség, de a hatása sokak számára annál érezhetőbb.

Kiemelt érdeklődés övezte az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) által szervezett konferenciát, amely a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) idei világnapja alkalmából került megrendezésre. A rendezvény üzenete világos: csak közös erőfeszítésekkel, társadalmi összefogással és innovatív megoldásokkal lehet szembeszállni a COPD jelentette kihívásokkal. Az esemény során bemutatott projektek és szakmai előadások mind ezen célok elérését szolgálták, különös tekintettel a légzésfunkció mérésére, amely a rendezvény fő témája volt.
„A COPD napjaink egyik leggyakoribb gyógyíthatatlan betegsége. Fontos szem előtt tartani, hogy időben történő felfedezés, kezelés és gondozás esetén jól kontrollálható” – mutatott rá köszöntőjében dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója.
Hangsúlyozta: „Mivel mostanra Magyarországon is népbetegséggé vált, a visszaszorítás érdekében kiemelt jelentőségű az összehangolt, komplex megközelítés.”
Dr. Surján Orsolya, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) népegészségügyi helyettes országos tiszti főorvosa rámutatott: vitathatatlan, hogy a COPD napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi problémája, és éppen ezért az NNGYK, mint az egészségügyi szektorban a prevencióért felelős intézet, kiemelten foglalkozik a kérdéssel. A XXI. században a környezeti eredetű betegségterhek megelőzése továbbra is prioritás.
„A COPD kezelése és az ehhez köthető betegút kérdései az egészségügyi rendszer különösen fontos területei. A betegellátási folyamatok fejlesztése és a betegutak optimalizálása kulcsfontosságú, hogy a páciensek megfelelő időben és helyen kapják meg a szükséges ellátást” – hangsúlyozta dr. Szondi Zita, az OKFŐ főigazgatóhelyettese.

Felhívás az ingyenes szűrésre

A COPD-s betegek esetében fokozottan fennáll a tüdőrák kockázata, kifejezetten a dohányosoknál és az idősebb korosztálynál. Éppen ezért az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet felhívja az 50–74 év közötti dohányos vagy korábban legalább 2 évig dohányzó és csak az elmúlt 15 évben leszokott COPD-s betegek figyelmét, hogy jelentkezzenek az ingyenesen elérhető alacsony dózisú CT-szűrésre, mely az uniós SOlACE projekt keretében még elérhető.
Jelentkezni a tudorakszures@koranyi.hu vagy a +36-30/153-0951-es telefonszámon lehet.

Harc az arcért

2025. február 19.

A járomcsonttörés kezeléséről

Akár kerékpárral bukva, netán egy autóbalesetben vagy a sportpályán is eltörhet valakinek az arccsontja. Mikor operálják és mikor nem? Simán gyógyul, vagy lehetnek szövődmények?

A járomcsont és a járomív nagy jelentőségű az arc formájának, karakterének, szélességének meghatározásában, részt vesz a szemüreg alsó és oldalsó falának alkotásában, valamint az arcüreg felépítésében. A járomcsonttörés tünetei jellegzetesek:

• az arc benyomott,
• nyomásra fájdalmas,
• a szem körül bevérzés,
• duzzanat látható,
• a szemüreg alsó peremén esetleg lépcsőképződés tapintható.
   

Gyakran alakul ki érzészavar a szemüreg alatti területen. Ha a járomív sérül, ugyancsak helyi benyomottság látható, és a száj nyitása fájdalmas. A vizsgálat során speciális röntgenfelvételeket kell készíteni: ún. arckoponya- és orrmelléküregfelvételt, kivetített járomívfelvételt, a CT pedig még részletgazdagabban ábrázolja a törött csontot. Ha elmozdulás nélküli járomcsonttörésről van szó, kezelésként elegendő a hideg borogatás, jegelés 2-3 napig, orrfújási tilalom 1 hétig, kímélő életmód és pihenés. A kis lebillenéssel járó törés rövid altatásban, megfelelő eszközzel helyre tehető, természetesen ezután is orrfújási tilalom és pihenés javasolt. Ha a törés nagy elmozdulással jár, és szövődményként a szem előemelkedése, sőt kettős látás, érzészavar is társul hozzá, feltétlenül műtéti megoldás szükséges, ami történhet szájüregen kívülről és a szájüreg belseje felől. Ez utóbbi eljárást a módszer bevezetőjéről Luc-Caldwell-műtétnek hívják. Ilyenkor az arcüreget megnyitva, abba bejutva teszik helyre a törött csontot, az elért helyzet megtartását pedig az arcüregbe helyezett felfújható ballonnal biztosítják, amit később eltávolítanak. A másik, szájüregen kívüli műtétnél húzóhurkos csontegyesítést szoktak végezni, de választható minilemezes vagy titánból készült, mikrolemezes csontegyesítés is. Ez a szemüreg alsó pereménél akkor használatos, ha a törés darabos, vagy ha a szemüreg alapjának feltárása szükséges a szemizmok becsípődése, beakadása miatt. Ha a járomív sérül, szintén többféle kezelés lehetséges. Amennyiben a beroppanás funkcionális és esztétikai panaszt nem okoz, beavatkozásra nincs szükség, ha viszont az állkapocs mozgása gátolt, vagy az arc benyomottsága zavaró, a járomívet ki kell emelni és szükség esetén szintén lemezzel rögzíteni.

A stresszhez kapcsolt viselkedésváltozások új idegrendszeri alapjait fedezték fel a HUN-REN KOKI kutatói

2025. február 19.

A stresszhez kapcsolt viselkedésváltozások új idegrendszeri alapjait fedezték fel a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói egy rágcsálókon végzett vizsgálat során. A kutatók eredményei új terápiás lehetőségeket nyithatnak a stresszhez kapcsolódó problémák kezelésében.

Egy traumatikus élmény vagy egy jelentős stresszhelyzet, tartós, sőt, bizonyos esetekben életre szóló viselkedésváltozást okoz. Hiába jól ismert e jelenség, idegrendszeri háttere és hatékony gyógymódja még nincs – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdai közleményében.

A HUN-REN KOKI Lendület Thalamus Kutatócsoport kutatói egy rágcsáló stressz-modellben vizsgálták ezt a kérdést, az eredményeik pedig, melyeket a PLOS Biology című szakfolyóiratban publikáltak, forradalmasíthatják a stressz okozta viselkedésváltozások gyógyítását

– közölték.

Egy utcai támadás, baleset, családi tragédia vagy háború alatt elszenvedett megpróbáltatás, az ezeket átélő emberek egy jelentős részénél (mintegy 20 százalék) tartós viselkedésváltozással jár. A kutatók ennek a korai, akut (stressz után 30 napig) és késői (30 nap után, post-traumatikus-disordernek, PTSD) fázisát különítik el.

A tünetek hasonlóak mindkét esetben. A PTSD egyik legismertebb tünete az emléknyomok gyakori, nem odaillő helyzetben történő felidézése.

Kevésbé ismert, hogy az időnként jelentkező tünetek mellett szinte állandóan jelen lehetnek olyanok is, amelyek jelentősen befolyásolják a hangulatot és a viselkedést. Ezek erőssége betegenként eltérő lehet. Ilyen tünet lehet például a nyugtalanság, a nehezebb elalvás, az érzelmi bizonytalanság és a visszahúzódás is.

Bár sokan vizsgálják, hogyan rögzíti és idézi fel az agy az emlékeket, de az még mindig nem tisztázott, hogy milyen idegrendszeri folyamatok állhatnak a tartós érzelmi változások hátterében

– írták.

A kutatók tisztában vannak vele, hogy az emlékek rögzítése és felidézése során az emlékeket tároló idegsejtcsoportok aktivitása rövid időre megváltozik. Amikor viszont nem idézzük fel az eseményt, az agyi emléknyom „alvó” állapotban marad: az idegsejtek aktivitása ilyenkor alacsony, és nem változik.

A kutatók szerint ezért nem világos, hogyan vezethet az emlékekhez kapcsolódó rövid idejű aktivitásváltozás tartósan fennálló érzelmi állapotokhoz, különösen a stresszes eseményeket követő első napokban.

Ez a kérdés azért is fontos, mert jelenleg a PTSD kezelésének fő módszere az emlékek kioltására összpontosít, de ezek az eljárások nem túl hatékonyak – magyarázták a közleményben.

A HUN-REN KOKI kutatói egy rágcsáló stressz-modellben végzett kísérletben felfedeztek egy stresszhelyzet után kialakuló, tartós idegi aktivitás-fokozódást, ami napokon át fennmaradt.

Ez azért különleges, mert az agyban általában erős mechanizmusok működnek a túlzott aktivitás csökkentésére, így eddig nem volt ismert, hogy ilyen hosszú ideig állandóan fennmaradó aktivitás létezhet.

Visszatalálni a való világba!

2025. február 18.

Az elmúlt években a gyermekek képernyő előtt töltött ideje jelentősen megnövekedett, a Bethesda Gyermekkórház éppen ezért képernyőidő- csökkentő programot indított, hogy segítséget nyújtson a családoknak a virtuális tér feletti kontroll visszaszerzésében.
„Célunk, hogy a családok visszavegyék a kontrollt a képernyők felett. Ezek használata ugyanis, bár a mai modern világ természetes része, de hasonlóan sok más dologhoz, komoly tudatosságot igényel, hogy káros hatásukat elkerüljük” – hangsúlyozta dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház gyermekpszichiátere, a módszertan szakmai megalkotója.
A projekt keretében egy ötalkalmas képernyőcsökkentő program valósul meg, melynek fő üzenete, hogy jelentős és tartós változás kizárólag akkor érhető el, ha a családok közösen (nemcsak a gyerekekre, hanem a felnőttek saját magukra vonatkozóan is) meghatároznak korlátokat, és az így lecsökkentett képernyőidő helyét tartalmas, közös, lehetőleg aktív programokkal töltik ki. A bárki számára ingyenes letölthető e-book segít pl. abban, hogy a fiatalok a közös családi tevékenységek idején elmélyültebb kapcsolatba kerülhessenek a valósággal, vagy épp olyan mozgásformát is találhatnak az e-book segítségével, ami a szülők és a gyerekek számára is örömöt okozhat.

A 8–12 éves korosztály körében a napi átlagos képernyőidő meghaladja az 5 és fél órát, a tizenéveseknél pedig a több mint 8 órát!

Az okoseszköz-használat ráadásul már az óvodás korosztályban is jelen van: több mint 20%-uknak saját tabletje és/vagy mobiltelefonja van, több mint 50%-uk pedig rendszeresen a szülei okoseszközeit használja. A legkisebbek sem kapnak kellő védelmet, bár kétéves kor alatt egyáltalán nem javasolják a szakemberek, hogy a gyerekek a képernyő előtt töltsenek időt. Mindez komoly hatással van a gyermekek életmódjára, és hosszú távú következményekkel járhat a fizikai és a mentális egészségükre nézve is. A 2 órát meghaladó képernyőidő fokozza az elhízás, az alvászavar, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás kockázatát, emellett okozhat hangulatromlást, depressziót, impulzivitást és akár kognitív visszamaradást is.

A Bethesda Gyermekkórház képernyőcsökkentő programot indított, amelynek keretében ingyenesen letölthető a kiegészítésként elkészült e-book. 

A bizalom és az innováció vezet a hatékony gyermekgyógyításhoz

2025. február 18.

Hat orvos kapta a K&H jövő gyógyítói díjait

Idén 6 kiváló gyermekorvos kapta a K&H jövő gyógyítói díjakat, amellyel a pénzintézet a 40 év alatti, a gyermekek innovatív orvoslása mellett elkötelezett, szívből jövő gondoskodással gyógyító fiatal doktorokat ismerte el. A díjazottak számos korszerű eszközt használnak a mindennapokban – legyen szó háziorvosi laborműszerekről vagy saját fejlesztésű virtuális valóságról – de abban mind egyetértenek, hogy a bizalom kiépítése, a szülők és gyermekek megnyugtató tájékoztatása is nagymértékben hozzájárul a gyógyulás felgyorsításához.

MR vizsgálatot bemutató virtuális valóság, állatasszisztált terápia, néhány perc alatt kiértékelt gyorstesztek, bűvésztrükkök – a K&H jövő gyógyítói díjat elnyert fiatal orvosok sok mindent bevetnek, hogy a kis betegek számára minél jobb hangulatban teljenek a kórházi napok, minél kevesebb szorongás kísérje a vizsgálatokat, minél hamarabb felgyógyuljanak a gyermekek.

„Az egészségügyi technológia gyors fejlődése az orvosoktól is nyitottságot, folyamatos tanulást, utánajárást kíván, hogy a leghatékonyabban alkalmazhassák a korszerű eszközöket. Az innovatív műszerek használatán kívül azonban legalább ilyen fontos a gyógyítók jóindulatú hozzáállása, az a bizalmi légkör, amit kedvességgel, játékossággal, a gyermekre hangolódással érnek el, hiszen gyermekbarát környezetben a vizsgálatok is jobb hangulatban zajlanak, a kicsik is együttműködőbbek” – mondta el Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója. „Ezért idén is szeretnénk elismerni azokat a 40 év alatti gyermekgyógyítókat, akik mind az emberi megközelítésre, mind a technológiai lehetőségekre figyelve gyógyítják kis pácienseiket, és így a gyermekek gyorsabban meggyógyulhatnak, újra teljes életet élhetnek. Életútjuk követendő példa lehet a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, gyógyítási módszereik pedig a többi fiatal gyermekorvosnak is.”

A K&H jövő gyógyítói díj nyertesei azon 39 orvos közül kerültek ki, akik tavaly nyújtották be pályázatukat, és a zsűri, illetve a közönség kiválasztotta őket. A díjazottak között négy rezidens, egy szakorvos és egy háziorvos is van. Szakterületük szerteágazó: hárman csecsemő-és gyermekgyógyászok, ketten pszichiáterek és egy orvos neonatológus.

A csomagolás célja és szerepe

2025. február 17.

Napjaink központi témái közé tartozik a környezetszennyezés, a környezetvédelem, s ezen belül a hulladékok kérdése, megfelelő kezelése.

Nemcsak a már megtermelt hulladék mennyiségének csökkentésére kell törekednünk globális szinten, hanem arra is, hogy már eleve környezetbarát csomagolásban jusson el az adott termék, elsősorban az élelmiszer a fogyasztókhoz.

A csomagolás több célt szolgál

A csomagolás biztosítja:

• az élelmiszer hosszabb fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejét,
• a termék védelmét a külső sérülésektől, szennyeződésektől, miként a szélsőséges hőmérsékleti hatásoktól, vagy éppen az UV-sugárzástól a szállítás és a tárolás során. Meg kell akadályoznia a kártevők és kórokozók bejutását az élelmiszerekbe, valamint azt is, hogy az élelmiszerekben természetes módon lejátszódó (pl. enzimatikus) folyamatok beinduljanak,
• a vásárlók jogszabályban meghatározott kötelező tájékoztatását (fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő, felhasználási mód, származás, összetétel, tápérték-információk, allergének jelölése stb.).

A csomagolás emellett kétségtelenül marketingcélokat is szolgál. Többek között felismerhetővé és azonosíthatóvá, ezáltal egyedivé teszi a terméket.
Mindezektől függetlenül természetesen fontos, hogy a meglévő csomagolások helyett más lehetséges, környezetkímélőbb alternatívákat keressünk. Ez iránt jelentősen megnőtt a fogyasztói igény, és az élelmiszergyártók is nagy erővel keresik a lehető legjobb megoldásokat.

Miért van szükség környezetbarát csomagolóanyagokra?

Kétségtelen, a csomagolóanyagok említésekor elsősorban a műanyagok kerülnek szóba, nem véletlenül. Szomorú valóság, hogy a tengeri hulladék zömét világszerte a különféle műanyagok teszik ki. Az ezekből származó mikroműanyagok hosszú távú élettani hatása egyelőre ismeretlen, ugyanakkor már kétségtelenül jelen vannak az ételeinkben, a levegőben, a nyílt vizeinkben, s ezáltal az emberi szervezetben, de súlyos mértékben károsítják a szabadon élő (elsősorban a vízi) élőlények, állatok életterét, egészségét is.
Azokat az egyszer használatos műanyag termékeket, amelyeket ki lehet váltani más, könnyen beszerezhető és megfizethető alternatívákkal, tilos lesz piaci forgalomba hozni.

Papír és újrahasznosított papír

A papír lehetne az egyik megfelelő alternatíva az egyszer használatos műanyagokra, azonban az előállítása szintén nagy terhet ró a környezetre, higiéniai és egyéb szempontból pedig csak kevés élelmiszer csomagolására alkalmas. Ezen a területen is láthatunk azonban biztató fejlesztéseket.

Fenntarthatóság 
Megemlítendő, hogy ez a törekvés nem egyenlő a csomagolásmentességgel. A fenntarthatóságba többek között a fenntartható (klímavédő) étrend, az élelmiszer-hulladék csökkentése, a környezetvédelem, a hulladékcsökkentés, az újrahasznosítás is beletartozik, emellett a már említett, a környezettudatos csomagolóanyagokban elérhető termékek előnyben részesítése, s nem utolsósorban a csomagolásmentes vásárlás is (ahol az biztonságosan, higiénikusan megoldható). 

Roham az idősotthonokban

2025. február 17.

Szakértők arra hívják fel az érintettek és a hozzátartozók figyelmét, hogy érdemes az idősotthoni férőhelyről időben gondoskodni.
„Sokan az ünnepi időszakban szembesülnek azzal, hogy idős hozzátartozójuk 24 órás felügyelet mellett, gondoskodó környezetben lenne csak biztonságban. Gyakran az érintettek is ekkor ismerik fel, hogy javulhatna az életminőségük, ha folyamatos egészségügyi ellátásban részesülnének, és mindig figyelnének rájuk – mondta el Szebenszki Balázs, az Irmák vezetője. – A szokásosnál is több megkeresést kapunk az ünnepek elteltével mind az otthonba bekerülni kívánó idős személyektől, mind pedig a hozzátartozóktól. A férőhelyek iránt mindenhol hatalmas az érdeklődés. Folyamatos fejlesztéseinknek köszönhetően mi az otthonainkban akár azonnali férőhelyeket is tudunk biztosítani, azonban ez messze nem általános: az ország több pontján akár 2 év is lehet a várakozási idő” – tette hozzá. A szakértő hangsúlyozza, hogy a prevenció a legfontosabb. A felkészülést az időskori ellátásra már akkor el kell kezdeni, amikor az érintett még fizikai és mentális ereje teljes birtokában van.
A szakértők arra biztatnak mindenkit, hogy idejében készüljön fel és ne várja meg saját vagy szerettei mentális/fizikai hanyatlását. A belépéshez szükséges dokumentáció kitöltése semmilyen kötelezettséggel nem jár, azonban biztosítja azt, hogy az érdeklődő felkerüljön a várólistára.
A téma sokakat érint. Az Irmák Nonprofit Kft. 2022-ben készített felmérése szerint a 60–79 évesek 28%-a él egyedül, és ennek a korosztálynak a harmadát (34%) olykor maga alá gyűri a magány. A lakosság egy számottevő része próbál meg korszerűtlen, alig fűtött lakásban túlélni, védtelenségüket pedig gyakran fokozza, hogy nincsenek hozzátartozóik, vagy azok nem tudnak velük időt tölteni. Az idősek 70%-a a felmérések szerint bizonyos körülmények esetén szívesen vonulna otthonba.
Az idősotthon a biztonságon túl otthont és társaságot is ad az idős embereknek – a karácsonyi időszakban is. „Az intézmény falain belül igyekszünk ünnepi hangulatot teremteni, hogy a lakóink átélhessék régebbi karácsonyaik légkörét. Aki szeretné, természetesen a szeretteivel töltheti a karácsonyt. Aki az intézmény falain belül marad, és társaságra vágyik, nálunk soha nincs egyedül. A társas kapcsolatok elősegítik a mentális állapot javulását, ami a fizikai állapotot is javíthatja” – mondta el dr. Pakucs Mónika intézményi orvos.

A gyerekszoba legyen a gyereké!

2025. február 16.

Nagyon hamar eljön az idő, amikor gyermekünknek szüksége lesz egy helyre, amely csak az övé, ahová be tud zárkózni a saját „kincseivel”, játékaival, egyéb dolgaival – és nem utolsósorban titkaival. Ez a saját szoba legyen az ő birodalma, ahol „uralkodhat”, biztonságban érezheti magát. És a legjobb, ha mi hagyjuk – természetesen korától függően és egy bizonyos határig –, úgy éljen benne, ahogy kedvére való.

Születése előtt előkészítettük, berendeztük, dekoráltuk a szobáját, hogy szívünk csücske jól érezze majd magát benne. Persze a későbbiekben, számítva rá, hogy majd nő, fejlődik, változtatásokat terveztünk – a magunk ízlése szerint. De aztán nő a baba, járni kezd, beszél, játszik, felfedezi a világot maga körül, lassanként nagyocska gyermekké válik – és a szoba kezd csak őhozzá tartozni. És egy idő múltán nekünk, szülőknek egyre inkább tiszteletben kell tartanunk ezt a kiváltságos helyet.

Az ő birodalma…

Vajon hogyan érezheti magát biztonságban a csemeténk egy olyan helyen, amely az évek múlásával jobb esetben úgy néz ki, mint egy lomtár, rosszabb esetben, mint egy csatatér? Mi azt szeretnénk, ha folytonosan rendet rakna, ő nem érti, miért…

Bele kell nyugodnunk abba a furcsa ténybe, hogy a rendetlenség megnyugtatja gyermekünket.

Amit mi rendetlenségnek hívunk, az az ő számára rendnek felel meg, természetesen nagyon „személyre szabottan”– az ő szempontjai szerint. Így a szoba egyfajta pszichés geográfiai hellyé válik, ami alap- vetően a biztonságérzetet nyújtja számára. Megvannak a gyermekünk által meghatározott és elhelyezett jelzések, kiindulási pontok, saját kódok, mi akármilyen összevisszaságot is látunk a holmijai között – magyarázzák a gyermekpszichológusok. Miközben a lakás többi részében a gyermek egy halom tiltásnak van kitéve, melyet mi kényszerítünk rá – igaz, szükséges tiltásokat, hogy megtanulja a szociális élet, az együttélés szabályait –, addig a szobájában rá kell találnia arra a helyre, ahol ő az úr, és azt csinál, amit akar. Nem érti, miért kell összepakolnia a játékait vagy egyéb holmiját este, lefekvés előtt? Ez azért van, mert neki csak az számít, hogy másnap megtalálja ott, ahol hagyta őket. Ez adja neki a biztonságérzetet a tekintetben, hogy azok a saját tárgyai, és ahogy a pszichológusok mondják, „hatalma van fölöttük”. Keveset nyom a latba a gyermeknél, hogy ha a szülő éjszakai felébredések miatt el szeretne jutni az ágyáig, hol egy kismozdonyon, hol egy mackón vagy egy Barbie-babán kell átbukdácsolnia a szőnyegen. ugyanakkor mi feladatunknak tartjuk, hogy megtanítsuk a rend fontosságára, azzal együtt pedig a rendrakás alapvető elveire, szabályaira, hasznosságára. Csakhogy amit mi szükségszerűségnek tartunk, az neki gyermekkorban még nem az – ezek a követelések és elvárások vele szemben egy jó ideig érthetetlenek maradnak.

Látszani valaminek

2025. február 16.

Az identitás és az énbemutatás ferdítéseiről

„Azok vagyunk, aminek kiadjuk magunkat, így hát vigyáznunk kell, minek adjuk ki magunkat” – írja Howard W. Campbell junior, Kurt Vonnegut Éj anyánk című regényének főhőse, aki tényleg megtapasztalja mindezt. Lévén amerikaiként náci rádiópropagandista, de egyúttal a szövetségesek jobbára maga előtt is titkos ügynöke. Persze hozzá képest a mi kis identitáshazugságaink semmiségek, csakhogy mi nem egy regény kitalált karakterei vagyunk.

Az identitás legegyszerűbben is minimum két dolgot jelent.

• Az egyik az én önazonosság-tudata, az egyéni lét folytonosságának és azonosságának szubjektív élménye.
• A másik pedig azoknak a tulajdonságoknak, szerepeknek, viselkedésmintáknak az egysége, melyekkel egy adott személy azonosítható.

Identitásunk tehát részben az, akinek gondoljuk magunkat, részben pedig az, amivel azonosítanak minket a körülményeink.

És ennek az éntudatnak két alapvető dimenziója van: a csoport- és az egyéni identitás. Az első lényege, hogy egybeesik a különböző társadalmi kis- és nagycsoportokban betöltött pozíciókkal, szerepekkel (tanár vagyok, városi vagyok, szülő vagyok, bélyeggyűjtő vagyok stb.), a másodiké pedig, hogy az egyén legbelső, legszemélyesebb sajátosságaihoz kapcsolódik, leginkább a szubjektív megélés által (félénk, szorongó, bátor, önző stb. vagyok).
E két dimenzió megléte valójában egyensúlyt teremt látszólag ellentétes elvárások között. Az egyik, hogy felelj meg mindazoknak az elvárásoknak, melyek különböző szerepeidből (tanár, szülő stb.) adódnak, a másik pedig, hogy legyél összetéveszthetetlenül egyedi kombinációja sokféle emberi tulajdonságnak.
Ám az egyéni identitásunkat sem feltétlenül úgy éljük meg belülről, hogy kifelé is épp ezt az önképet szeretnénk mutatni mások felé. Kisebb-nagyobb mértékben mindannyian és rendszeresen „megjátsszuk” magunkat, hogy minél kedvezőbb benyomásokat keltsünk környezetünkben. Egyszerűen szeretnénk jó embernek látszani, attól függően persze, hogy magunk mit tartunk a „jóság” fő kritériumának. Az empátiát, a szerethetőséget, az önzetlenséget, vagy épp a következetes szigort, netán a sikerességet? No és az is számít, mit gondolunk arról, hogy a számunkra fontos emberek mit tartanak minderről. És ezek mentén próbáljuk felépíteni homlokzatunkat, a mások felé mutatott képünket.

A szociális homlokzat

Az ember jellemzően szeretne a lehető legjobb színben fel- tűnni mások szemében, a lehető legjobb benyomást tenni környezetére. Egyrészt, mert az ezért bezsebelt elismerés növeli a saját komfortérzetét, másrészt elkerülhetővé tesz számos (feleslegesnek vélt) konfliktust, harmadrészt pedig általa hatékonyabban tudja érvényesíteni saját akaratát, érdekeit.
A benyomáskeltés egyik legfontosabb eszköze – Erving Goffman kanadai-amerikai szociológus kifejezésével – a szociális homlokzat (vagy arculat), mely az az énkép, amit mások felé szeretnénk közvetíteni. Ennek a homlokzatnak számos összetevője van, pl. a tárgyi környezet (lakás berendezése, jellegzetes öltözet), ill. az egyén változékony sajátosságai (mimika, hanghordozás, testtartás), valamint állandó tulajdonságai (testalkat, kinézet, beszédstílus, szókincs).
Mindenki arra törekszik, hogy egyfelől maga is egy pozitív homlokzatot mutasson a külvilág felé, másfelől (és ez is hozzátartozik az előzőhöz), hogy megerősítse mások pozitív homlokzatát, elismerve azok jó, vagy legalábbis értékelendő tulajdonságait. Hiszen mások elismerésével a saját renoménkat is javítjuk, ha azt mutatjuk, hogy kedvelünk valakit, jobb esélyünk van rá, hogy az illető is kedveljen minket.

Vírusok hatástalanítására alkalmas eszközt fejlesztenek a Pécsi Tudományegyetemen

2025. február 15.

Különböző típusú vírusok hatástalanná, illetve működésképtelenné tételére fejlesztenek eszközt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma (VNL) és a RoLink Biotechnology Kft. szakemberei – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel.

Közleményükben azt írták, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Gyorsítósáv elnevezésű programjának csaknem 300 millió forintos támogatásával, több mint 410 millió forintból megvalósuló projekt keretében automatizált, nagy kapacitású UV-inaktivációs platformot terveznek kialakítani a szakemberek, amely alkalmas lesz különböző vírusok semlegesítésére.

Ezzel a közlemény szerint a VNL és a cég új korszakot nyit a járványok elleni védekezésben, hiszen a technológia ipari szintre emelésével olyan megoldást kínálnak majd, amely forradalmasíthatja a vírusok elleni kutatási és fejlesztési munkát, miközben jelentősen növeli a virológiai és vakcinfejlesztési kutatások lehetőségeit és csökkenti a költségeket.

Az UV-vel inaktivált vírusok felhasználása biztonságosabbá teszi a kutatási és fejlesztési folyamatokat, mivel azok nem igényelnek magas biztonsági fokozatú laboratóriumot. Az eljárás hatékonysága lehetővé teszi a gyors vakcinafejlesztéseket, az inaktivált vírusok pedig alkalmasak lehetnek diagnosztikai tesztek fejlesztésére és gyártására – olvasható a közleményben.