A gericferdülést nem lehet megelõzni!

2026. augusztus 31.

A scoliosis, vagyis a gerincferdülés esetében nagyon fontos a korai felismerés, mert nem lehet megelõzni. Minél korábban észreveszik, annál könnyebben korrigálható.  
Az emberi gerincnek csak nyílirányban vannak élettani görbületei. Ezek az élet során változnak, és végleges formájukat a növekedés befejezésekor nyerik el. A nyaki és az ágyéki gerincszakasz elõre, a mellkasi és a keresztcsonti szakasz hátrafelé görbül. A helyes tartásnál a görbületek egymást kiegyenlítik.

Fejletlen, gyenge izomzatú gyerekeknél helytelen testtartás alakulhat ki. Megerõsödhetnek, ill. csökkenhetnek az élettani görbületek, vagy a gerinc oldalirányban is elgörbülhet, ez a scoliosis. Szûrõvizsgálatok során a gyerekeknél nagy százalékban mutatható ki a gerincen kisebb-nagyobb elváltozás. Ezek döntõ többsége azonban jóindulatú tartási rendellenesség, s a rendellenes tartást a gyermek bármikor korrigálni tudja.

Omega-3 zsírsavak: enni jobb, mint szedni?

2026. augusztus 31.

Új kutatási eredmények tükrében úgy tűnik, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztásával korántsem tudjuk olyan mértékben támogatni szervezetünket, mint kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással.

Egy nagyszabású vizsgálat során nem találták hatékonynak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében az omega-3 zsírsavakat. Korábban tehát tévedtek volna a kutatók, amikor pontosan ennek ellenkezőjét állították? Nem, de sokkal valószínűbb, hogy a kutatásnak is hihetünk.

Az omega-3 zsírsavak eddigi tudásunk szerint a szervezetünk nagyon fontos tápanyagai: energiát szolgáltatnak, megtalálhatók sejtjeink membránjaiban, szerepük van a véralvadás folyamatában, a gyulladások szabályozásában, valamint idegrendszerünk működésében. Megbízható kutatások szerint védik szívünket és érrendszerünket, csökkentve a vérnyomást és az érelmeszesedés kockázatát. Sőt, kimutatták szerepüket egyes daganatos betegségek kockázatának csökkentésében és a krónikus fáradtság kezelésében is.

A Cochrane Library oldalán megjelent vizsgálat eredményei azonban mintha lerombolnák ezt a nimbuszt: a kutatók eredményeit sokan úgy értelmezték, hogy azok nem támasztja alá megbízhatóan az omega-3 zsírsavak hatásait. A 79 korábbi kutatás eredményeit összegző vizsgálat 112.079 ember adatait elemezte, fókuszában azonban az étrend-kiegészítőként fogyasztott omega-3 zsírsavak egészségre gyakorolt hatásai álltak –  és ezekről sikerült bebizonyítani, hogy csekély, vagy szinte kimutathatatlan mértékben csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának gyakoriságát.

Aranyér nyáron

2026. augusztus 30.

Miért pont utazás alatt erősödnek fel sokaknál a tünetek?

Az aranyér tipikusan olyan panasz, amellyel sokan túl sokáig várnak, a mindennapokban próbálják félretenni, nyáron vagy utazás közben azonban a megváltozott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutin, valamint a hosszabb ülés könnyen ronthat a helyzeten. Éppen ezért fontos tudni, hogyan enyhíthetők a felerősödő tünetek, mikor lehet elég a rövid távú tüneti kezelés, és mikor szükséges orvoshoz fordulni.

Hogyan függ össze a nyár és az aranyér?

Utazás során gyakran többet ülünk a repülőn vagy az autóban, megváltozik a megszokott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutinunk, és sokszor a mozgás is háttérbe szorul. A székrekedés és az erőlködés, a tartós ülés, valamint a mozgásszegényebb napok növelhetik az aranyeres panaszok kialakulásának vagy felerősödésének kockázatát. Éppen ezért utazás alatt is érdemes figyelni a folyadék- és rostbevitelre, időnként megmozgatni a testet, és kerülni a hosszas, megszakítás nélküli ülést.

Egy 2025-ben publikált amerikai kutatás arra is ráirányította a figyelmet, hogy az okostelefon-használat miatti vécén töltött idő meghosszabbodása is összefügghet az aranyeres panaszok gyakoribb előfordulásával, ami jól mutatja, hogy a hétköznapi szokásoknak is szerepe lehet a tünetek alakulásában[1].

Így óvja haját a nyári szezonban!

2026. augusztus 30.

A Patika Magazin hasábjain mindig törekszünk arra, hogy a legavatottabb szakértőket szólaltassuk meg. Ha a haj egészségéről és stílusáról van szó, nem is kérdezhettünk volna mást, mint Hajas Lászlót.

A mesterfodrász neve évtizedek óta egyet jelent a professzionalizmussal és az innovációval. Most abban segít nekünk, hogy a nyári önfeledt strandolás ne hagyjon maradandó nyomokat frizuránkon.

– Miben más a hajápolás nyáron, mint az év többi szakaszában?
– Aokan elfelejtik, hogy a hajunk ugyanúgy „le tud égni”, mint a bőrünk, csak éppen nem fáj. Nyáron a hármas hatás – az UV-sugárzás, a klóros medencevíz és a tengeri só – kíméletlenül támad. Az UV-sugarak roncsolják a haj keratinvázát és oxidálják a pigmenteket, a só és a klór pedig valósággal „kiszívja” a nedvességet a szálakból.

– Hogyan kerülhetjük el az ilyenkor gyakori „szalmaszáleffektust”?
– Van egy rendkívül egyszerű, mégis zseniális módszer a védekezésre, amit én csak „szivacselvnek” hívok. Mielőtt bemegyünk a klórozott medencébe vagy a sós tengerbe, mindenképpen tusoljuk le a hajunkat édes vízzel!
A hajszál olyan, mint egy szivacs: ha már telítődött tiszta vízzel, sokkal kevesebb sós vagy vegyszeres vizet tud magába szívni. Emellett ne feledkezzünk meg a fizikai védelemről sem: egy stílusos kendő, kalap vagy sapka a legjobb barátunk a tűző napon.

Társas környezet – Miként viselkedünk?

2026. augusztus 29.

Már Triplett klasszikus kísérletének eredményei is előrevetítették, hogy a serkentés vagy gátlás kérdésében nagyon nem mindegy, mennyire összetett feladatot kell társas környezetben megoldani. Az egyszerűbb feladatok, mint például a horgászzsinór feltekerése esetén, szinte mindig érvényesül a facilitációs hatás, azaz javul az egyének teljesítménye. Erre egy másik jó példa a zsúfoltság: ha mondjuk egy metrón vagy buszon sokan vannak, az lehetőséget teremt a kölcsönös értékelésekre, miközben segíti is az egyszerűbb feladatok megoldását, hisz csak a viselkedés elemi szabályait betartva kell állni vagy ülni, és nem bámulni feltűnően valaki mást. Mindeközben azonban megnehezíti a bonyolultabbakét, mert egy zsúfolt buszon udvarolni például sokkal problémásabb.

És általában is, minél összetettebb egy feladat, annál nagyobb kockázatot vállalunk vele, és annál nagyobb kihívás azt másokkal együtt, vagy mások jelenlétében végrehajtani. Vagyis annál nagyobb annak esélye, hogy a társas gátlás lép fel, a serkentés helyett. Mint egy érettségi, vagy egy egyetemi záróvizsga, amik nem csak hogy igazán bonyolult feladatot jelentenek, de még a tétjük is nagy.

És egy másik szempont arra, hogyan is élünk meg egy-egy helyzetet, hogy milyennek érzékeljük a többiek reakcióját. Ez nyilván összefügg azzal, hogy mennyire akarunk megfelelni a vélt vagy valós elvárásoknak. Minél inkább függetleníteni tudjuk magunkat ezektől, annál kisebb az esélye a társas gátlásnak, miközben persze annál kevésbé figyelünk a többiekre, ami pedig az együttműködés esélyeit rontja.

Minden leégés egy életre szól!

2026. augusztus 29.

A Magyar Dermatológiai Társulat és az Euromelanoma bőrrákmegelőzési kampánya már kisgyermekkortól ajánlja a helyes UV-védelem oktatását.

Mivel a bőrrákos megbetegedések jelentős részében az UV-sugárzás a legfontosabb környezeti tényező, a betegség megelőzésében kiemelt szerepe van a primer prevenciónak, azaz a fényvédelem helyes gyakorlatának. A veszélyes elváltozások korai felismerése érdekében – szekunder prevencióként – ugyancsak elengedhetetlen a havonta elvégzett önvizsgálat, a gyanújelek ismerete és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. Fontos, hogy bármilyen gyanús bőrelváltozással forduljunk mielőbb bőrgyógyászhoz, hiszen a késlekedés komoly következményekkel járhat.

Mit tegyen – mit ne tegyen

• 11 és 16 óra között, illetve magas UV-index esetén ne tartózkodjon közvetlen napsütésben, keressen árnyékos helyet.
• Használjon a bőrtípusának megfelelő, magas faktorszámú napvédő készítményt, és kétóránként vagy fürdőzés/ úszás után ismét kenje be a bőrét.
• A naptejet 15-30 perccel azelőtt vigye fel a bőrére, hogy napra megy, és ne hagyja ki a lábfejet, kézfejet, fület és az orrot sem.
• Ha tartósan a szabadban tartózkodik, viseljen arcot árnyékoló kalapot vagy sapkát, illetve a teljes testet takaró, jól szellőző (esetleg UV-szűrős) ruházatot.
• A tűző napsütés ellen mindig – nemcsak a strandon, de a kertben, sportolás és szabadtéri munka közben is – védekezzen.
• Mutasson jó példát a gyermekeinek: vigyázzon rájuk, tanítsa őket is a fényvédelemre, hogy minél korábban kialakuljanak náluk a helyes prevenciós szokások.
• Ismerje meg a bőrtípusából adódó lehetséges kockázatokat, és tartsa szem előtt azokat, amikor a szabadba megy.
• A szolárium használatánál már egy alkalom is növelheti a bőrrák kockázatát.
• A D-vitamin-készletek pótlása céljából nem kell napoznia. Tavasszal elegendő napi 15 perc napfürdő, télen D-vitamin szedése javasolt.
• Viseljen UV-szűrős napszemüveget. Ha pedig már megtörtént a leégés, kérjen tanácsot a gyógyszerészétől.

Milyen naptejet válasszak?

2026. augusztus 28.

Nyáron egyre többen töltik idejüket a szabadban, élvezve a napsütést és a meleg időt. Bár a napfény jótékony hatásai közismertek, fontos tisztában lenni azzal is, hogy a túlzott UV-sugárzás komoly problémákat okozhat a bőrben.

A megfelelő napozószerek használata ma már nem csupán ajánlott, hanem alapvető része a tudatos bőrápolásnak.

• A modern napvédő készítmények nemcsak a leégéstől óvnak, hanem segítenek megelőzni a bőr idő előtti öregedését és a pigmentfoltok kialakulását is. Érdemes olyan termékeket választani, amelyek széles spektrumú védelmet nyújtanak, azaz az UVA- és UVB-sugarak ellen egyaránt hatékonyak. Emellett fontos a megfelelő faktorszám kiválasztása is, amelyet a bőrtípusunkhoz és a napsütés erősségéhez kell igazítani.
• A könnyű, gyorsan felszívódó formulák különösen népszerűek, hiszen nem hagynak zsíros érzetet a bőrön, így a mindennapi használat is kényelmessé válik. Sok korszerű készítmény ráadásul hidratáló összetevőket is tartalmaz, így egyszerre védi és ápolja a bőrt. A vízálló változatok ideálisak strandoláshoz vagy sportoláshoz, de ezek esetében is fontos az újraalkalmazás.
• A tudatos bőrápolás része az is, hogy figyelembe vesszük egyéni adottságainkat. A világosabb bőrűek és a szeplősek különösen érzékenyek a napfényre, így számukra még nagyobb jelentősége van a megfelelő védelemnek. Nekik kifejezetten ajánlottak a magas faktorszámú, gyengéd összetételű készítmények, amelyek nemcsak védenek, hanem segítenek megőrizni a bőr egyenletes tónusát is.

Hideg gyümölcsleves nyárra

2026. augusztus 28.

A nyári kánikulában nem esik jól a meleg, zsíros leves. A gyümölcslevesek azok az ételek, amiket ilyenkor szívesen fogyasztunk.

A nyári kánikulában a testünknek és a lelkünknek is egészen másfajta táplálékra van szüksége. Előtérbe kerülnek a lédús zöldségek, a hűsítő gyümölcsök és a könnyen emészthető fogások, amelyek nem nehezítenek el, mégis feltöltenek energiával. Nagy örömmel mutatom be Évát, aki közreadja a legszínesebb, legillatosabb nyári receptjeit. Megmutatja a kreatív oldalát: frissítő levesek, roppanós saláták és könnyű főételek, amelyeknek azonnal kedvet csinál egy komplett, egészséges, nyári, heti mintarend alapján. Ebben kiemelt figyelmet kap a nyári hidratáció, a megfelelő folyadékpótlás, amely a legmelegebb napokon alapvető fontosságú a szervezetünk számára. Berki Andrea - rovatvezető, endometrioziscoach

Egyszerre hűsít és frissít, valamint folyadékot pótol. A következő recept elkészítése gyerekjáték, hiszen még főzni sem kell. A banános-málnás gyümölcsleves, egy igazi nyári, hűsítő desszertleves, amelyben a banán krémessége és a málnás tej savanykás frissessége tökéletes párost alkot.

Idényjelleggel bármilyen gyümölccsel készíthetjük. Tej helyett növényi italokkal is ízletes.

A kenyér

2026. augusztus 27.

Lehet fehér, félbarna, rozsos, rozs, teljes kiőrlésű, magvas vagy éppen speciális étrendhez igazított, egy biztos: a kenyér sokkal több, mint egy egyszerű étel. Évezredes hagyomány, vallási szimbólum és mindennapi alapélelmiszer, amelynek összetétele az egészségünk szempontjából sem közömbös. Az új kenyér ünnepe alkalmából ezt a kérdéskört járja körül a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége táplálkozástudományi szempontból.

A kenyér története többezer évre nyúlik vissza. Már 5–10 ezer évvel ezelőtt is készítettek különböző növények magjaiból kenyérszerű ételeket. Az árpa például mintegy 5000 éve Kínában és Tibetben is alapanyaga volt a kenyérnek, a búza pedig Eurázsiából indult világhódító útjára. Az első búzakenyerek körülbelül 7000 évvel ezelőtt jelentek meg, a kelesztett kenyér pedig valószínűleg az ókori Egyiptomban született meg. A kenyér az emberiség történetében nemcsak az éhség csillapításának eszköze volt, hanem az élet, a közösség, a hála és a gondviselés szimbóluma is. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a gabona termesztése, az aratás és a kenyér elkészítése az emberi élet fennmaradásának alapvető része volt. Nem véletlen, hogy a kenyér számos vallási hagyományban különleges helyet kapott. Amikor kenyeret törünk és megosztjuk egymással, egyszerre gondolhatunk táplálékra, közösségre, hagyományra és hálára. Egyetlen egyszerű élelmiszerben így többezer év vallási és kulturális emlékezete is tovább él.

Mitől lesznek különbözőek a kenyerek?

A választ elsősorban az alapanyagok, a liszt típusa, az őrlés módja és a gyártástechnológia adja. A búza sikértartalma például lehetővé teszi, hogy a tészta rugalmas szerkezetet alakítson ki, amely megtartja az erjedés során képződő gázokat. Ettől lesz a kenyér könnyebb és levegősebb.

Hogyan előzzük meg az elbutulást?

2026. augusztus 27.

Az agyi értelmi hanyatlás és a demencia az időskori rokkantság és függőség egyik legfontosabb oka.

Számos vizsgálat igazolja, hogy a kognitív hanyatlás kockázata életmódbeli tényezők befolyásolásával csökkenthető. A megelőzésben különösen fontos szerepe van az étrendnek, a fizikai aktivitásnak és a kardiometabolikus egészség megőrzésének.

Az emberi gondolatvilág és érzelmi állapot szoros kapcsolatban áll a viselkedéssel, ezen belül az evési szokásokkal is. A mentális folyamatok nemcsak a táplálkozási döntéseinket befolyásolják, hanem visszahatnak testi és szellemi egészségünkre is.

A test és az elme közötti kölcsönös visszacsatolások révén gondolataink, érzelmeink és táplálkozási mintáink egyaránt formálják kognitív működésünket és általános jóllétünket.

A kognitív funkciók alakulását genetikai és környezeti tényezők egyaránt meghatározzák, amelyek között kiemelt szerepet tölt be a táplálkozás.

Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyította, hogy nemcsak a súlyos malnutríció (malnutríciós állapotok), hanem a mikrotápanyagokban szegény étrend és az esszenciális zsírsavak hiánya is kedvezőtlen hatással van a kognitív teljesítményre és a tanulási képességre – gyermekek, fiatal felnőttek és idősek esetében egyaránt.

A kognitív fejlődés szempontjából kulcsfontosságú tápanyagok közé tartozik a jód, a vas, a folát, a cink, a B12-vitamin és az omega-3 zsírsavak.