Mi az a tetanusz betegség?
2024. június 21.
A tetanusz egy súlyos, életet veszélyeztető megbetegedés, amelyet a Clostridum tetani nevű baktérium okoz, az általa termelt neurotoxin (tetanospasmin) révén, amely az idegrendszerre hat.
A Clostridium tetani egy obligát anaerob
spórás baktérium, ami azt jelenti, hogy a kórokozó az oxigénszegény környezetet szereti. Spórás formában megtalálható a talajban, vad – és háziállatok bélrendszerében illetve az ember székletében is és igen ellenálló a környezeti tényezőkkel szemben.
Hogyan kaphatjuk el?
A fertőzés sebzések útján valósul meg, azaz a kórokozóval szennyezett föld útján bekerül a baktérium a szervezetünkbe és a megfelelő, oxigénszegény környezetben el kezdeni termelni a neurotoxint. Akár egy apró sérülés is lehet a behatolási kapu, de különösen veszélyesek a mély, roncsolt sebek (lőtt, szúrt, harapott).
Ezt követően a neurotoxin a gerincvelőbe jut a véráram vagy pedig a környéki idegrendszer által. A gerincvelőbe jutva gátolja az izmok elernyedését, az érintett izmok folyamatos kontrakcióba kerülnek, azaz egy akaratlan, folyamatos, fájdalmas izomgörcs alakul ki. A nemzetközi szervezet (Center for Disease Control and Prevention – CDC) felmérése alapján Amerikában évente 30 eset fordul elő. A legveszélyesebb területek a fejlődős országok, illetve a háború sújtotta területek.
Milyen tüneteket okoz?
A sérülés és a tünetek között eltelt lappangási idő igen változatos lehet (1-60 nap). Azonban az esetek nagy részében 2 héten belül jelentkeznek a tünetek. Korai nem specifikus tünetek lehetnek a hasmenés, a láz és a fejfájás.
Igen fontos hogy amennyiben a sebkörnyékén alakul ki izommerevség, akkor lokális tetanuszról beszélünk, ennek egy speciális formája, amikor a seb a fejen keletkezik, ekkor fej tetanuszról beszélünk.
Ha a neurotoxin a véráramba bekerülve az egész szervezetben elterjed, akkor generalizált tetanusz betegség alakul ki, ez a leggyakoribb és egyben a legveszélyesebb klinikai megjelenési forma.
Speciális formája az újszülöttkori tetanusz, amely a fejlődő országokban a nem megfelelő higiéniás körülmények miatt alakul ki, a köldökcsonkon keresztül születéskor.
Kezdetben nyugtalanság, fény- és hangérzékenység, izomgörcsök jelentkeznek. Jellemző a hát, a nyak, a comb és a hasizmok merevsége. Jellemző tünet a szájzár, amelyet latinul trismusnak nevezünk, és az által hogy a beteg nem tudja ellazítani az állkapcsát, az arcizmait, így a betegség egy igen jellegzetes vicsorgó arckifejezést kölcsönöz a betegnek. Korai tünet lehet a nyelészavar, azaz a beteg nehezen tudja lenyelni a táplálékot, valamint a víziszony (hydrophobia). A folyamat előrehaladtával a beteg egész testében előforduló izomgörcs miatt egy jellegzetes hátrafelé feszülő testtartás (opisthotonus) jelenik meg, a beteg szinte csak a fején és a sarkán támaszkodik.
A jelentős izommerevség az egész szervezetet érinti, láz, izzadás jelentkezik, súlyos fokú légzési- és keringési zavar, gyomor-bél rendszeri problémák, veseelégtelenség lép fel. Típusos tünet hogy a hirtelen ingerekre (fény, hang) a beteg még jobban megfeszül, s a kár hirtelen légzészavar is felléphet, amely tovább súlyosbítja a beteg állapotát. A beteg mindvégig a tudatánál van és igen nagy fájdalmai vannak.
Hogy lehet megállapítani a betegséget?
A betegség diagnózisa alapvetően a tünetek felismerésből áll. Igen jellemző a spatula teszt pozitivitás, amiben egy spatulával benyúlnak a beteg torkában, a garat hátsó részébe. A teszt eredménye pozitív, ha a beteg ráharap a spatulára. A teszteredmény negatív, ha normál, a spatula kiköpését célzó reflexek mutatkoznak.
Laboratóriumi vizsgálatok segíthetik a gondolkodásunkat, azonban nem minidig mutatják ki a kórokozót. A sebből vett mintát mikrobiológiai vizsgálata küldjük. Egy speciális úgynevezett Gram festés során láthatóvá válhat a baktérium. Megerősítő vizsgálat a vér antitoxin-titer meghatározása. Műszeres elektrofizológiai vizsgálatok (EMG) szintén tovább erősíthetik a megalapozott klinikai diagnózisunkat.
A szülés utáni nagyobb vérvesztés gyakran elkerülhető
2024. június 21.
A postpartum, azaz a szülés utáni vérzés sok kismama félelme, hiszen van, hogy ez áll az anyai halálozások hátterében. A vérzés hátterében veleszületett vérzékenység is állhat, ezért még a gyermekvállalás előtt érdemes speciális laboratóriumi vizsgálatokkal kizárni a véralvadási zavar meglétét. Hogy erre mikor van szükség, arról dr. Szélessy Zsuzsannával, a Trombózisközpont hematológus főorvosával beszélgettünk.
Postpartum vérzés
A szülés során és a gyermek világrahozatala után a vérzés természetes folyamat, ám van, hogy ennek mértéke meghaladja az elfogadhatót. Általánosságban elmondható, hogy 300-500 ml vér elvesztésével lehet számolni egy szülés során. Ha ennél nagyobb mennyiséggel állunk szemben, akkor posztpartum vérzésről beszélhetünk (természetesen azt, hogy kinek mekkora vérveszteség jelent gondot, pontosan nem lehet megmondani, így a posztpartum vérzésnek a szülő nő hemodinamikai egyensúlyát veszélyeztető veszteséget tekintjük). A jelentős vérvesztést igen komolyan kell venni, mivel az anyai halálozások jelentős részéért felelős.
A postpartum vérzés lehet primer vagy secuder. Első esetben a szülés közben, vagy az azt követő 24 órában fellépő vérveszteségről beszélünk, míg a secunder vérzés a szülést követő 6 napon belül, speciális betegség kialakulása esetén hetek elteltével is jelentkezhet. Az anyai halálozások több, mint fele az első 24 órában történik, így ilyekor az orvosok és a szakszemélyzet szoros megfigyelés alatt tartják a kismamákat.
A szülés utáni nagyobb vérvesztés okai
A vérzés okai között megtalálhatóak a veleszületett tényezők is, de szerzett rizikófaktorokkal is számolni kell.
Veleszületett betegségek között szerepelhet bármely véralvadási faktor hiánya, vagy alacsonyabb aktivitása- az egyik leggyakoribb veleszületett vérzékenység a von Willebrand betegség. Ugyancsak szerzett állapot az immun thrombocytopenia (ITP), mely a terhesség alatt is jelentkezhet, ez vérlemezkék számának csökkenését jelenti. A kockázatot növelhetik még a terápiás célú antikoagulánsok (véralvadásgátlók) adása, esetleg más gyógyszerek véralvadásgátló hatása.
Súlyos, szerzett vérzékenység alakulhat ki – szerencsére nagyon ritkán- a szülés után pár nap/néhány hét elteltével, ha kismama saját szervezete autóantitestet kezd termelni a VIII- s alvadási faktor ellen, ahhoz hozzákötődik és hatástalanítja. Ily módon súlyos gátlótestes hemofília alakul ki, mely életveszélyes vérzékenységi állapot. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológusa elmondta, fontos megjegyezni, hogy a vérzékenység bizonyos formáit, pl. a von Willebrand szindrómát sokszor igen nehéz felismerni, mivel tüneteik igen enyhék is lehetnek. Azonban kivizsgálásra adhat okot a gyakori orrvérzés, az indokolatlan kék-zöld foltok megjelenése a bőrön, az erős, elhúzódó menstruációs vérzés vagy a nehezen múló fogínyvérzés.
Ezért nem érdemes félni a fogpótlástól
2024. június 20.
A fogpótlás rendkívül korszerű és sokoldalú megoldás azok számára, akik valamilyen mértékű foghiánnyal kénytelenek élni. Azonban sokan félnek az implantációtól és úgy általában a fogászati beavatkozásoktól, ezért inkább elfedik mosolyukat, csak orvoshoz ne kelljen menniük. Pedig a fogpótlás is lehet fájdalommentes, csak a megfelelő rendelőt kell hozzá megtalálni! Cikkünkből megtudhatod, miért nem érdemes félni ettől a beavatkozástól.
Miért fontos a fogpótlás?
Nem csupán esztétikai szempontból! A foghiány számos egészségügyi kockázatot hordoz magában, ezért nem érdemes félvállról venni. Kialakulhatnak egyéb fogászati problémák, elmozdulhat a fogsor, és akár még gyomorpanaszok is felmerülhetnek. A fogpótlás tehát a teljes szervezetünk jóllétére hatással van, ezért fontos mielőbb belevágni.
Milyen típusú pótlások közül választhatunk?
A fogpótlások fajtáinak meghatározásában a Budapest Dentcare magánklinika segített nekünk, akiknél magas szintű fogászati kezelések vehetők igénybe Budapest szívében.
Fogpótlás híddal
A korona alapú híd az egyik legnépszerűbb fogpótlási eljárás. A hiányt körbefogó fogakat lecsiszolják, majd egy olyan híddal pótolják, amely a lecsiszolt fogakat és a hiányos területet is fedi. Már olyan magas szintű technológiával készül, amelynek köszönhetően a korona színe és formája egyáltalán nem üt el az eredeti fogakétól. Cirkón kerámiából is készülhet, így fémallergiások is biztonsággal használhatják. Pár nap alatt elkészül, így nem kell hosszú hónapokat várni, hogy újra mosolyogjunk.
Implantátum
Az implantátum fogbeültetést jelent, tehát ez esetben a foggyökeret és a fogat is pótoljuk. Évtizedekre megoldja a foghiány okozta problémákat, ugyanis rendkívül tartós. A fogbeültetésnél nincs szükség az ép fogak lecsiszolására, ezért óvja a fogak csontállományát is. Egyetlen hátránya, hogy sokkal több időbe telik elkészíteni, mint a sima hidat, azonban nem okoz csontleépülést.
5 fontos információ, ha nem fogyaszt tejterméket
2024. június 20.
A tejtermékmentes diéta kapcsán gyakran felmerülő kérdésekre ad választ Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusa.
Milyen összetevőkre figyeljünk?
Tejmentes diétában olyan élelmiszer, étel fogyasztható, melynek összetevői közt, az alábbiak közül egyik sem szerepel:
tejcukor (laktóz), tej, tejpor, tejszín, tejföl, krémföl, vaj, joghurt, kefir, túró, sajt, túró, író, tejsavó, tejsavópor, tejsavófehérje, citopánpor, tejes margarin, tejsavó alapú édesítőszer (laktit – E966), kazein, kazeinát, laktalbumin, laktoferrin, laktoszérum, laktobiumot, laktoglobulin, tej- és zsírsavak glicerin és propilénglikolészterei (E478), zsírsavak mono- és digliceridjeinek tejsavészterei (E472).
Az érintetteknél nemcsak a tehén-, hanem többek között a juh-, kecske-, bivalytej is kerülendő!
Mikor kerülendő a tejsav?
Míg a tejsavó esetében egyértelmű az állati eredet, addig a tejsav könnyen félreértésre ad okot. A diétázók inkább kerülik a tejsavat tartalmazó élelmiszereket, ám erre nem minden esetben van szükség – magyarázza Szarka Dorottya. „Valóban nem a tejsav allergizál, mert kémiailag tényleg nincs köze a tejhez – csak a nevében van „tej”. Viszont az élelmiszeripar a tejsav előállításához felhasználhat tejet, tejterméket. Ugyanis ha nem szintetikusan állítják elő, hanem bioszintézis során keletkezik tejsav, akkor tápanyagként a glükóz, keményítő mellett a laktóz, tejsavó, kazein is felhasználható. Tehát a fogyasztását csak abban az esetben kell mellőzni, ha a tejsav allergénként – vastagon szedett, nagy betűvel írott vagy aláhúzott – ki van emelve a termék csomagolásán. Ha nincs kiemelve, akkor növényi származék és tejmentes diétában is fogyasztható.”
Melyik növényi tejhelyettesítő mire jó?
Az egyes növényi tejpótlók felhasználása részben szubjektív – kinek melyik ízlik leginkább -, másrészt van néhány objektív szempont, ami alapján érdemes mérlegelni a választást. A kókusz-, mandula-, zab-, rizs-, és szójatejet összehasonlítva, ha a fehérjepótlás az elsődleges célunk, akkor egyértelműen az utóbbit érdemes választanunk. A szójatej fehérjetartalma 2-4g/100ml. Rostokat azonban egyedül a zabtej tartalmaz, ha pedig habos kávéra vágyunk, akkor szója vagy mandulatejet használjunk, ezek habosíthatóak. Főzelékekhez, tejszínes ételekhez a rizs-, és zabtej, turmixokhoz, smoothie-hoz a rizstejen kívül bármelyik ajánlható. Fontos szempont lehet még a választásnál, hogy a rizs- és a zabtej kalória és szénhidráttartalma a legmagasabb.
Mérni kell!
2024. június 19.

A magasvérnyomás-betegség minden harmadik felnőttet és minden negyedik elhízott gyermeket érinti Magyarországon. Miért fontos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése?
A vérnyomás rendszeres mérésének kiemelt jelentősége van a magasvérnyomás-betegség felismerésében, kezelésében és ellenőrzésében. Ha nincs panaszunk, akkor évente egyszer ajánlott a vérnyomás mérése, tünetek esetén viszont rögtön ellenőrizni kell azt. A vérnyomás egészséges embereknél is mutat bizonyos mértékű ingadozást, amit érdemes figyelemmel kísérni, de ha valakinek már diagnosztizált magasvérnyomás-betegsége van, akkor ajánlott a rendszeres otthoni vérnyomás-ellenőrzés és az adatok naplószerű feljegyzése, ami a családorvos számára is fontos információkkal bír. A vérnyomás mérése során a készülék három számjegyet mutat.
- Az első szám, vagyis a szisztolés érték annak a nyomásnak a mértéke, amely a szív összehúzódásakor mérhető az erekben.
- A második, ún. diasztolés érték a szív elernyedésekor mérhető nyomásra utal.
- A harmadik szám a pulzust, vagyis a szív percenkénti összehúzódásainak a számát mutatja.
Vérnyomásméréskor minimum három mérést kell végezni egymást követően a domináns karon, a mérések között egyperces szünetet tartva, eredményként pedig az utolsó két mérés átlagát kell figyelembe venni és felírni. Egészséges, 18–65 év közötti embereknél 120–129/70–79 Hgmm, 65 év felett 130–139/70–79 számít általános célértéknek. A 140 fölötti szisztolés és a 90 fölötti diasztolés értékeket már kóros vérnyomásnak tekintjük. A vérnyomásmérőn megjelenő harmadik érték a pulzusszám, melynek értéke 80/perc alatt megfelelő.
Kardiológiai Diagnosztikai és Hypertonia Központ
Magyar Hypertonia Társaság által akkreditált hipertóniaellátó hely.
- Teljes körű kardiológiai kivizsgálás előzetes bejelentkezés után.
- Személyre szabott tanácsadás belgyógyász-kardiológus-hipertonológus tapasztalatok alapján.
Az anyatej jótékony baktériumai
2024. június 19.
Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.
A szülést követő órákban termelődő előtej, más néven a kolosztrum, és a későbbi hónapokban képződő anyatej az újszülöttek/csecsemők legtökéletesebb tápláléka. Ki gondolná, hogy a XXI. század modern analitikai műszereit munkába állítva is hatalmas – ha egyáltalán kivitelezhető – feladat a kolosztrum vagy az anyatej pontos összetételének a meghatározása?
Az anyatej a szükséges tápanyagok sokfélesége és ideális aránya mellett az újszülöttek/csecsemők immunrendszerének a fejlődésében szerepet játszó baktériumokat is tartalmaz. Ezek azok a „jótékony” baktériumok, amik az újszülöttek/csecsemők szájüregét, bélflóráját is be fogják népesíteni, és döntő szerepet fognak játszani a gyermek immunrendszerének a fejlődésében. Ezek a baktériumok az egészséges emésztés mellett a kórokozó baktériumokkal szembeni védőháló létrehozásában is fontos szerepet töltenek be. Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.
Több mint 700 féle baktérium az anyatejben
Korábban csak becslések voltak arra vonatkozóan, hogy hányféle baktérium van jelen az anyatejben. Ennek fényében érthető, hogy a kutatókat is meglepte az a legújabb spanyol tudományos eredmény, ami több mint 700 féle baktériumot mutatott ki a kolosztrumból. Ez ugyanis sokkal több, mint korábban vélték.
A hízás csökkenti a kolosztrum baktériumszámát
Figyelemre méltó az is, hogy a kolosztrumból a baktériumfajok kisebb számát sikerült csak kimutatni azoknál az anyáknál, akik túlsúlyosak voltak, vagy a várandósságuk alatt az átlagosnál jóval többet híztak,- szemben a normál súlyú, illetve a várandósság kilenc hónapja alatt normál súlygyarapodást mutató anyákkal. Továbbá, azoknál az anyáknál, akik „programozott császármetszéssel” hozták világra a gyermeküket, szintén kevésbé színes volt az anyatejben található baktérium-paletta.
A traumatizált gyermek lélektana
2024. június 18.
A hétköznapi nyelvhasználatban gyakran találkozunk azzal a fogalommal, hogy stressz vagy trauma. Leginkább felnőttek esetében beszélünk megterhelt eseményekről, akár fizikai vagy szexuális erőszakról, azonban érdemes fókuszba helyezni azt a szenzitív időszakot, azaz a kisgyermekkort, amikor egy akut stressz (nem huzamosabb ideig fennálló) is képes komoly pszichés károkat okozni a gyermek lelkében.
Egyáltalán mi az, hogy akut stressz? Érdemes látni, hogy egy élmény a gyermek számára még akkor is lehet „terhes”, ha ezt a szülő nem is feltételezi. Ezzel nem azt mondom, hogy minden stressz trauma lenne, azt viszont megállapíthatjuk, hogy a huzamosabb ideig fennálló stressz traumatikus erővel bír. Tehát az akut stressz olyan átmeneti megbetegedés, amely súlyos fizikai vagy pszichés stressz (természeti katasztrófa, bántalmazás, bal eset, hirtelen haláleset) után közvetlenül alakul ki.
A személy, a gyermek olyan eseményt élt át, vagy olyannak volt tanúja, amelyben valóságos vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés vagy a saját vagy mások testi épségének veszélyeztetettsége valósult meg.
Rendkívül intenzív tünetek jelentkeznek:
• Félelem,
• szorongás,
• bénultság érzése,
• a tudat és a figyelem beszűkülése,
• a környezetben való tájékozódás csökkenése,
• részleges vagy teljes emlékezetkiesés.
A traumát a személy kínzó, kényszerű visszaemlékezésekkel és álmokkal újraéli. A személy a traumára emlékeztető gondolatokat, érzéseket, tevékenységeket, helyeket és embereket kerüli.
A szorongás testi tünetekben is megnyilvánulhat:
• Heves szívdobogás,
• verejtékezés,
• arcpír,
• „gombócérzés” a torokban,
• alvászavar és ingerlékenység jelenhet meg.
Ilyenkor a személy a mindennapi tevékenységektől gyakran elzárkózik, vagy épp ellenkezőleg, rendkívül izgatottá válik, és nem tud nyugodt maradni. A panaszok a traumát követően általában azonnal vagy pár napon, héten át maradnak fenn, de legfeljebb 2-3 napig tartanak. Gyermek és felnőtt ebben az értelemben nem különbözik egymástól, ugyanúgy tud félni egy gyermek, hasonlóképpen tud reagálni minden olyan eseményre, amely számára nyomasztó.
Az álmok valóra válnak
2024. június 18.

Gyermekkoromban volt egy nagy álmom, egy pici boltocska: tele rengeteg különleges lekvárral, ínyenc édességekkel, aprócska ajtóval, hatalmas felirattal: ÍZ-LIK. A lekvár bolt mellett sokszor gondoltam, belőlem igazán jó bölcsis néni válna, végül matematika – fizika szakos tanár lettem. Álmomban is volt egy gyönyörű kislányom, kisfiam, akik soha nem voltak betegek. Álmomban nem tudtam, hogy mi az a gluténérzékenység, tejfehérje allergia, glutén és tejmentes diéta….
Sára lányom születése sem volt eseménytelen, a pici hölgynek rettenetesen sietős dolga volt a kinti világban, 12 héttel hamarabb született, mint vártuk. A táplálása baba korában nem volt egyszerű, de ma már látom, hogy sok korababa pont ugyanazonon a nehézségeken megy keresztül, amiket mi is végig jártunk. Emlékszem, 8 hónapos volt, mikor egy doktornéni javaslatára elkezdtük bevezetni a glutént, ha esetleg problémát okozna neki, derüljön ki minél hamarabb. Mi csak néztünk egymásra a férjemmel, nálunk ilyen gond biztos, hogy nem lesz, hiszen a családban nincs gluténérzékeny. Sára viszont örömmel fogadta az előírt glutén adagot és fogatlan szájacskájával naponta majszolta jóízűen a kiflicsücsköt. Pár évvel később nekem lett gyanús a lányom: már elmúlt 5 éves, de még nem nőtte ki a kruppot.
A krupp mellé jött az asztma, növésben elmaradt a kortársaitól, naponta többször volt hasmenése, ha valaki tüsszentett a városban, ő lázas lett, nem volt olyan betegség, amit ne kapott volna el. Ráadásul igen furcsa szokásai voltak, mi ezeket csak mizériáknak hívtuk. Folyékony szappannal tilos volt kezet mosni, mert csúszós maradt, a cipő tépőzárnak kötelezően ugyan addig kellett érni mindkét oldalon, a nadrágok két madzagja is mindenképpen egyforma hosszú kellett, hogy legyen, és persze az sem volt mindegy, hogy mit vett fel. Hát álmomban soha nem gondoltam, hogy nekem egyszer egy ilyen mizériás kislányom lesz.
A hüvelyszárazság nem csak a házaséletet veszélyezteti
2024. június 17.
A hüvelyszárazság igen sok nőt érint, akár időszakosan, akár krónikusan. Bár a problémával nem szívesen fordulnak orvoshoz, ám ha már jó ideje fennáll a panasz, úgy érdemes nőgyógyász véleményét kikérni, ugyanis a legtöbbször van rá megoldás. Hogy mi minden okozhat hüvelyszárazságot, és hogy miket lehet ellene tenni, azt dr. Hetényi Gábortól, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászától tudtuk meg.
Kellemetlen szexuális együttlétek és megnövekedett fertőzésveszély
A hüvelyszárazság a legtöbb esetben a szexuális együttlétek során jelent gondot, ugyanis a közösülés ekkor diszkomfort érzéssel, esetleg fájdalommal jár együtt, így ha sokáig fennáll a probléma, úgy a libidó visszaeséséhez vezethet és kialakul egy ördögi kör. Ráadásul ekkor apró mikrosérülések is keletkezhetnek a hüvely belső falán – így az együttlététeket vérzés is kísérheti-, melynek hatására megnő a fertőzésveszély is.
Amennyiben jelentkezik a probléma, úgy sokan azt gondolják, hogy a vágy hiánya váltja ki a panaszt, ám érdemes tudni, hogy a libidó csökkenését és a hüvelyszárazságot különböző betegségek és állapotok is okozhatják.
A hüvelyszárazság főbb okai
Menopauza: a (korai) klimax során a progeszteron szintjének csökkenése után az ösztrogén mennyisége is megfogyatkozik, melynek egyik hatása a hüvelyszárazság. Ráadásul ekkor a hüvely hámja is el kezd vékonyodni, így az kevesebb váladék termelésére képes. Érdemes tudni, hogy a menopauza akár 10-15 évig is elhúzódhat, így már jóval a beállta előtt jelentkezhet a panasz. Ekkor a hüvelyszárazságon hosszútávon az ösztrogénpótlás segíthet.
Szoptatás: szoptatás során a prolaktin nevű hormon szintje megemelkedik, ugyanis ennek köszönhetően indul be a tejtermelés. Ennek azonban van egy hátulütője is, méghozzá az, hogy hüvelyszárazságot eredményez. Ez az oka – többek között- annak, hogy szülést követően az együttlétek fájdalmasak lehetnek. Szerencsére, azonban ahogy az idő folyamán ritkul a szoptatás gyakorisága, a kellemetlen tünet is megszűnik.
Fogamzásgátló tabletta: a fogamzásgátló tabletták több, nem kívánt mellékhatást eredményezhetnek, melyek az esetek többségében kis idő múlva elmúlnak. Ilyen többek között a libidó csökkenése és a hüvelyszárazság- amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban ez okozza a tüneteket, úgy egy másik készítményre való áttérés megoldást nyújthat.
Endometriózis: A betegség során a méh nyálkahártyája a méhen kívül is megjelenik, gyulladásokat okoz, ráadásul érzékenyen reagál a hormonális változásokra, vagyis ugyanúgy megvastagszik és leválik, ahogy a méhen belül. Az endometriózis fájdalmas menstruációt, meddőséget, fájdalmas közösülést és hüvelyszárazságot is eredményezhet. A diagnózishoz laparoszkópiás vizsgálatra van szükség, és a terápiája is a legtöbb esetben műtéti.
Bimbósérülések megelőzése és „gyógyítása”
2024. június 17.

A szülés utáni napokban, de akár az első 1-2 hétben a mellbimbód érzékeny lehet, főleg a mellre tételt követő fél percben. A baba nyelve úgy dolgozik bimbódon, mint egy „finom smirgli”, és ez bizony fájhat.
A sérülések nagyon gyorsan kialakulhatnak, de nehezen, lassan gyógyulnak. Oka sem derül ki mindig, és ez is akadályozója lehet a gyógyulásnak. A bimbó sérülése különböző mértékű lehet, aminek következményei súlyos szoptatási nehézségeket okozhatnak.
Gondold át, mi okozhatja a sérüléseket
- Megfelelő-e a szoptatási pozíció és technika?
- A baba pocakja a te hasad felé nézzen, és arcocskájával teljesen a melled felé forduljon.
- Győződj meg, hogy szimmetrikusan, mélyen kapta-e be a bimbód és bimbóudvarod egy részét.
- Gombás fertőzés is okozhatja a mellbimbód érzékenységét. Ilyenkor a bimbód bőre viszket és környezete érzékennyé, rózsaszínné és hámlóvá válik.
- Túltelítődés, tejcsatorna-elzáródás, mellgyulladás is okozhatja a fájdalmat. Ha ezeket tapasztalod, ne késlekedj, vedd fel a kapcsolatot szakemberrel.
Javaslatok a fájdalom enyhítésére és megszüntetésére
- Váltogasd a szoptatási testhelyzeteket.
- Az anyatej 1-1 cseppjét kend el minden szoptatás után a bimbódon.
- Olyan melltartóbetétet használj, ami biztosítja melled szárazon tartását, szellőzését, és ezt gyakran cseréld.
- Használj 100% tiszta HPA-lanolint vagy hűsítő gélpárnát. Mindkettő nedves sebgyógyulást biztosít.


