Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért veszélyes a lufidurrogtatás

2017. április 08.

A gyerekzsúrok elmaradhatatlan kellékei a lufik, melyek eldurrogtatása a legviccesebb pillanatok közé tartozik. Ám ez a móka akár maradandó károsodást is okozhat – írja a mindenamihallsa.hu.

Az Alberta Egyetem kutatói egyik új tanulmányukban arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora zajhatást kelt egy eldurrantott lufi, és meglepő felfedezésre jutottak. A hangereje ugyanis éppen olyan nagy, mintha csak egy lőfegyvert sütnének el közvetlenül a fülünk mellett. 

Az ártatlannak tűnő mulatság veszélyes is lehet

Minden erős zajhatásnak életre szóló következményei lehetnek a hallásra nézve. A lufidurranás okozta egyszeri sokkhatás, mely a dobhártyát éri, még nem tűnik aggasztónak, de gyakori, hogy a gyerekek folyamatosan több lufit is eldurrantanak egymás után. A Youtube-on olyan szülinapi gyerekpartit is láthatunk, ahol a gyerekek egymás után száz lufit taposnak el!

Az sem mindegy, hogy durran ki a lufi

A kutatók három mérést végeztek: mekkora zajhatással jár egy tűvel kipukkasztott lufi, egy lábbal kidurrantott lufi, és egy olyan lufi, amit kidurranásig fújnak. A leghangosabb durranást az utóbbi esetben mérték, 168 decibel volt a hangereje, ami még egy 12-es kaliberű sörétes puskánál is 4 decibellel erősebb hanghatást kelt. Ekkora hangerőnek való egyszeri kitettség is veszélyes mind egy gyermek, mind egy felnőtt számára. Nyilván senki nem szeretné ekkora hangerőnek kitenni gyermekét fülvédő nélkül, ám a legtöbb szülőnek a lufi eszébe sem jut, mint potenciális veszélyforrás. Pedig ahogy ez a tanulmány is rávilágít, a hallásvédelem egy lufidurrogtatós partin éppoly fontos, mint egy zenei fesztiválon.



Tükröm-tükröm, mondd meg nékem…

2017. április 08.

Évszázadok óta születnek elméletek a szépségről, szépségideálokról. Mindig vannak divatos "arcok", alakok, fazonok, színek, Mona Lisák, Bridget Bardot-k és Kardashian-ok. A probléma ott kezdődik, ha az éppen aktuális frizura trend nem áll jól, és egy kicsit sem hasonlítunk a jelenlegi szépségikonra. Ezek szerint nem vagyunk szépek?

Az általánosságban vett szépségideálok az idők során állandóan változtak (még szerencse), amit kisebb történelmi kitekintővel is igazolni tudunk.   

Az ókorban a szépséget sok esetben összekötötték az arányossággal, a formákkal, istennők esetében a termékenységgel is. Platón szépségfogalma az „ideákban” rejlik.  Az isteni szépség lecsapódik a test szépségében. Arisztotelész szerint a szépre való törekvés dicséretre méltó, éppen ezért kellemes is. Elnagyolva, a középkorban a szépség fogalma összefonódott Isten fogalmával. A női szépség főként Éva és Mária ábrázolásokban manifesztálódott. A reneszánsz korában a nők és a nőiség, kecsesség ábrázolása az eddigieknél talán jóval nagyobb teret kapott, gyönyörűen példázzák ezt a Da Vinci madonnái, Botticelli Vénusza, stb. Később született a híres filozófus, Kant mára már szállóigévé vált gondolata, hogy „szép az, ami érdek nélkül tetszik". A 20. század eleji plakátokról visszaköszönő légies, expresszív nőalakokat váltották a femme fatale-k, az „önálló városi nők”. A női szépségeszmény képe a II. Világháború után kicsit „lágyult”. Ki ne ismerné az 50-es évek buja nőideálját, Marilyn Monroe-t, akit a búgóhangú Elvisszel együtt Andy Warhol a 60-as években egész egyszerűen a fogyasztói társadalom görbe tükrévé változtatott. A 70-es évek küszöbén kezdődött „mozgalmak” a szépséget a szabadság, a testiség és az emberi jogok elfogadásában látták. A 80-as években a napbarnított sportosság, a 90-es években a kócos r’n’r, a 2000-es években az extra soványság voltak a szépség mércéi. 



Gluténérzékenységi vizsgálat: tévedésből negatív

2017. április 07.

Egyre többen tartanak gluténmentes diétát, mert rendszeresen hasi panaszoktól, vagy különböző tünetektől – fejfájás, krónikus fáradtság, hajhullás, vérszegénység, végtagokban zsibbadás, akaratlan hízás vagy fogyás – szenvednek, de nem találják az okát. Sokak számára a glutén kizárása sem hoz megoldást, ám a hosszabb ideje tartó diéta megnehezítheti a kivizsgálást. 

Glutén-hisztéria?

Az utóbbi években kerültek a figyelem középpontjába a glutén fogyasztásával összefüggő panaszok, ennek hatására egyre többen döntenek úgy, hogy száműzik étrendjükből ezt a mára igencsak rossz színben feltüntetett fehérjét, mely a gabonafélék egyik összetevője. A búza, a rozs és árpa helyett ezért egyre többen választanak alternatív helyettesítőket maguknak a konyhában.

Vannak, akik a glutén elhagyásával észrevehető javulásról számolnak be, ám sokan továbbra is ugyanazokkal a tünetekkel küzdenek, mint korábban, ekkor döntenek úgy, hogy kivizsgáltatják a panaszaikat. A gluténmentes élelmiszerek magasabb ára miatt számukra az eltelt időszak azonban nemcsak több kiadással járt, de arra is fel kell készülniük, hogy a vizsgálat elvégzéséhez ismét vissza kell vezetniük étrendjükbe a glutént, ami erősebb tünetek megjelenését okozhatja.



Hogyan készítsük fel a gyerekeket a kórházi kezelésre?

2017. április 07.

Beszélgetéssel, ráhangolással és személyes tárgyakkal segíthetjük gyermekünket, hogy minél nagyobb biztonságban érezze magát a kórházban.

Az első kórházi élmény nagyon meghatározó, ezért is fontos, hogy a gyerekek számára ne rossz emlékként maradjon meg.

  • Ennek egyik feltétele, hogy a kicsi biztonságban érezze magát.
  • A kedvenc játék, párna, könyv vagy bögre is segíthet abban, hogy otthonosabb legyen a légkör. Tisztálkodási szereket, papucsot, pizsamát, kényelmes szabadidőruhát, törölközőt is csomagoljunk be, és ha a gyerek ragaszkodik a saját kanalához, tányérjához, akkor azokat se hagyjuk otthon – javasolja Aranyosi Gáborné, a budapesti II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika vezető főnővére.
  • A félelmek leküzdésében segítségünkre lehetnek azok a mesék, amelyek hasonló szituációkról szólnak. Egy vérvétel például félelmetesnek tűnhet, ám ha játékosan hangoljuk rá a gyerekeket, esetleg apró ajándékot, matricát is kapnak, vagy közben elterelik a figyelmüket, akkor nagyon gyorsan túljuthatnak rajta.
  • Érdemes nekik mesélni a különböző vizsgálóberendezésekről, vagy képeket nézegetni közösen, hogy minél felkészültebben érkezzenek a kórházba.
  • Ételeket ne pakoljunk be, ám ha a kicsi ragaszkodik kedvenc ételeihez, akkor a dietetikussal egyeztetve azokból is nyugodtan vihetünk be neki.


Amikor az anya szervezete a saját gyermekét támadja

2017. április 06.

Második trimeszteri spontán vetélés, halvaszületés, vagy amúgy teljesen egészséges újszülöttnél súlyos agyvérzés (NAIT) – mindezek esetében érdemes egy ritkán felismert, holott magas hatásfokkal kezelhető betegségre gyanakodni. Annak ellenére, hogy a NAIT nagyságrendileg minden ezredik terhességet érint, a pontos diagnosztizálása világszerte gyerekcipőben jár. Ez ellen küzd az angol Naitbabies non-profit szervezet március végi kampányában (NAIT Awareness Week).

Hazánkban is nehéz helyzetben van egy szülő, ha magzata a várandósság második harmadában minden előjel nélkül elhalt, vagy halott magzatot szült, vagy gyermekénél a születést követő néhány napban agyvérzést diagnosztizálnak, és tanácstalan az okokat illetően. Ilyen esetekben érdemes a NAIT-ra gyanakodni, amely jelenléte legtöbbször mind az orvosok mind a szülők előtt ismeretlen marad.



Négyéves kor előtt “huzalozódik” a kicsik agya

2017. április 06.

A kisgyermek két- és négyéves kora között nyílik ki a nyelvi fejlődés “ablaka” az agyban, ekkor kezelhető a legjobban a nyelvi lemaradás is.

A környezeti hatások leginkább négyéves kor előtt befolyásolják a nyelvi készségeket, az agy új szavak elsajátítását szolgáló “huzalozása” ugyanis ilyenkor zajlik – idézi a BBC hírszolgálata a The Journal of Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányt.

A kicsik agyát kutatva

A londoni King’s College és az amerikai Brown Egyetem kutatói 108, normális agyfejlődést mutató gyermeket vizsgáltak egy- és hatéves koruk között. Felvételeket készítettek a kicsik agyáról, hogy megvizsgálják a mielin, vagyis az idegsejteket szigetelő velőshüvely kialakulását.

Meglepetésükre azt tapasztalták, hogy a mielin eloszlása négyéves kortól állandónak bizonyult, ami arra utal, hogy az agy ebben a nagyon korai életkorban a legformálhatóbb, tehát a környezeti hatások ekkor érvényesülnek a legerősebben. Ez azt is megmagyarázza, miért tanulnak meg két nyelvet is egyszerre könnyedén a kisgyermekek.

Hajlékony áramkörök 4 éves kor előtt

Jonathan O’Muircheartaigh, a King’s College munkatársa, a kutatás vezetője elmondta, hogy mivel a nyelvi készségekkel összefüggő agyi áramkörök négyéves kor előtt a leghajlékonyabbak, a megkésett beszédfejlődés kezelését a kritikus életkor előtt el kell kezdeni. A kisgyermek nyelvi lemaradása sok fejlődési zavar, köztük az autizmus korai tünete is lehet.



Fokozatos fogyás - 9 örök szabály

2017. április 05.

A fogyókúráknak számtalan módozata létezik. Van, aki valamilyen módszert követ, mások pusztán azt végzik, amire képesek. A fogyókúra kifejezés viszont csak azon módszerek összességére alkalmazható, amelyek az alábbi kilenc aranyszabályból legalább nyolcat magukon viselnek. Mik a legfontosabb elvárások, hogyan csináld? 

 

1. Ne éhezz, ne koplalj!
Amikor koplalunk, szervezetünk elsősorban az izmokat kezdi el leépíteni, egyúttal lelassul az anyagcsere is. Amikor a test táplálékhoz jut, először a zsírraktárak töltődnek fel, így gyorsan visszaszedjük a leadott kilókat, fellép a jojó-effektus.

2. Végezz részletes testösszetétel elemzést!
Ma már a szakemberek nem a BMI index alapján állapítják meg, ki mennyire túlsúlyos vagy alultáplált, mert a kizárólag testmagasságon alapuló módszer nem veszi figyelembe az egyéni adottságokat, a csontozatot, az izomzatot. Az edzőtermekben, fogyókúraközpontokban található készülékekkel pontosan meghatározható, ténylegesen mennyit kell leadni, illetve hogy min kell változtatni.  

3. Kezdd a kúrát egy alapos béltisztítással!
Egyre ismertebb az a tény, hogy egy ember bélrendszerében 2-6 kilónyi salakanyag található. Ha a belekre letapadt salakanyagoktól megszabadulunk, javul az emésztés, a tápanyagok feldolgozása, a káros anyagok lebontása. A béltisztítást lehet keserűsóval vagy gyógyvizekkel végezni, de akár választhatjuk a colon hidroterápiát is. 



5+1 tipp, hogy élvezd a jógaórádat

2017. április 05.

Az interneten fellelhető fényképek és jógavideók alapján az egyszeri jógi azt gondolhatná, hogy automatikusan valamiféle éteri könnyedség járja majd át, amint a matracára lép, a gyakorlása az egekbe emeli a lelkét, harmonizálja a testét, a glória még fényesebben ragyog a feje felett. Majdnem… Nézzük mit kell tenni ahhoz, hogy ha nem is teljesen a fenti leírás, de valami nagyon hasonló megvalósuljon akár az első, akár a sokadik jógaórádon! 

 

Következzék az 5 plusz 1 - megfogadni érdemes - tanácsunk!

1. Találj egy olyan oktató/stúdiót ahol jól érzed magad. De tényleg, ahova úgy lépsz be, hogy már egy mázsás kő leszakadt a nyakadból. Ha nem vagy “spirituális fajta” akkor valószínűleg ez egy fitnesz stúdió lesz, vagy egy kicsit nyugatibb jógaterem. De az is lehet, hogy pont a nagyon hagyományos körülmények és hangulat kell neked. Bízz magadban, és olyan helyre járj ahol jól érzed magad!

2. Tervezz! Legyen meg a hetedben a jógás nap vagy napok, és ragaszkodj hozzá. Így várni fogod, és lelkesen mész majd. Ezzel, hogy dedikált ideje van, mintha egy órarended lenne, és abba lenne beírva, az esetleges lelkiismeretfurdalásod is elmúlik, hogy mi minden mást csinálhatnál helyette. Hidd el, a legjobbat teszed azzal magaddal és a világgal is, ha jógázol.



Időjárásváltozás – A légúti betegek is megérzik

2017. április 04.

Az ízületi, keringési, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők mellett az asztmás, COPD-s betegek panaszai is fokozódhatnak frontok, hideg, párás levegő vagy szeles idő hatására. A pollenhelyzet mellett a meteorológiai előrejelzések nyomon követése is segíthet a súlyosabb tünetek megelőzésében.

Az időjárás változásaira egyénenként eltérően reagálunk. A melegfront érkezését tompaság, fáradtság, a reflexek lassulása jelzi, míg a hidegfrontra szervezetünk rendszerint fokozott ingerlékenységgel, fejfájással válaszol. A légnyomás- és hőmérséklet-ingadozás, a levegő páratartalmának hirtelen megemelkedése az egészséges szervezetre is hatással van, a krónikus betegséggel élőket azonban még inkább megviseli. Az asztmában és más krónikus légúti betegségben szenvedő betegek is gyakran számolnak be az időjárási változásokkal összefüggésben tüneteik rosszabbodásáról. A hideg levegő, a szeles időjárás vagy a túlzottan párás levegő egyaránt kedvezőtlen hatással lehet az alapbetegségre.

Mire figyeljünk?

  • Asztmás betegeknél a hideg levegő gyors belélegzése – például szabadban végzett sportok esetében – könnyen rohamot provokálhat. Gyermekek esetében erre fokozottan figyeljünk, mivel a fiatalabb korosztályban sokszor ez az asztma első tünete.
  • Szeles időben a pollenszám különösen magas lehet, így az allergiás légúti betegségekben szenvedők tünetei fokozódhatnak.
  • COPD-s betegeknél a túl hideg és a meleg, párás levegő egyaránt kedvezőtlenül hat: a betegeket rendszerint negatívan érinti a nedves légtömegek beáramlása is, gyakran már a front érkezése előtt tüneteik rosszabbodásáról számolnak be.
  • Magas pollenkoncentrációt mutató napokon vagy erősebb légszennyezettség mellett szintén erősödhetnek a légúti panaszok.


Gyógyítsd magad a színekkel - csakrák

2017. április 04.

A színekkel való gyógyítás lehetőségeit tovább gazdagítja a csakrák és a szivárvány színeinek megfeleltetése, hiszen a csakráknak egyrészt a színekhez hasonló, összetett jelentéskörük van, másrészt az ember energiaközpontjai lévén elsődlegesen rezonálnak a színekre. 

Hogyan hatnak ránk a színek? A cikk első részéért kattints ide >>

A színekkel való gyógyítás és önismeret lényege, hogy figyeljük önmagunkat és a színekhez való, változó kapcsolatunkat. Önkéntelenül is  azt a színt választjuk a lakberendezésben, az öltözködésben, a mindennapi használati tárgyakban, de gyakran még az étkezésben is, amelyiknek a fiziológiai hatása, minősége számunkra éppen szükséges.

Színek egyszerű használata a hétköznapokban
A kiválasztott színt több szinten is használhatjuk mindennapi életünkben. Választhatunk ilyen színű ételeket, italokat, átfesthetjük szobánk falát, beszerezhetünk színes használati tárgyakat vagy ágyneműt, viselhetünk ilyen színű ruhát, belemerülhetünk színes képek, mandalák szemlélésébe, de mi magunk is festhetünk festményeket az adott színnel. Használjuk a fantáziánkat és kövessük a belső útmutatást ennek tekintetében!



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...642643644...651
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.