Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor érdemes endokrinológust felkeresni?

2017. április 13.

Az endokrinológiai, azaz a hormonrendszerrel kapcsolatos problémák rengeteg panaszt okozhatnak, melyek az esetek többségében igen hétköznapiak. Éppen ezért sokan pl. túlsúly, a hajhullás vagy a csökkent hidegtűrés hátterében nem sejtenek betegséget, pedig ha huzamosabb ideig fennáll bizonyos probléma, az gyakran hormonzavart jelez. Hogy milyen tünetek esetén érdemes endokrinológust felkeresni, azt dr. Bérczy Judittól, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosától tudtuk meg.

Testsúllyal kapcsolatos problémák normál étkezés mellett

A hormonrendszer zavarai szinte mindig hatással vannak valamilyen szinten a testsúlyra. Ezért figyelhető meg bizonyos betegségek esetén az, hogy normál, egészséges étkezés mellett az illető vagy túlsúllyal küzd, vagy pedig veszít testtömegéből. Ilyenkor érdemes endokrinológushoz fordulni, ugyanis a pajzsmirigyzavarok és a mellékvese problémái, valamint – a vércukorszint beállításában, egyensúlyában fontos- inzulin hormonkör diszharmóniája gyakran járnak ilyen panasszal.

Menstruációs zavarok, meddőség

A menstruációs zavarok hátterében rengeteg ok állhat, ám gyakran hormonzavar okozza a problémát, ami akár meddőséghez is vezethet. Leggyakrabban progeszteron hiányra, inzulinrezisztenciára (IR) és a pajzsmirigy rendellenességeire hívja fel a tünet a figyelmet. Szerencsére az esetek többségében gyógyszeres kezelés és életmódváltás hatására az kóros állapotok könnyen orvosolhatóak, ám a betegnek folyamatos kontroll javasolt.

Fáradékonyság, aluszékonyság

Természetes, hogy időről időre az emberen úrrá lesz a fáradtság és legszívesebben egész nap csak aludna. Ez főleg a téli, napfényhiányos hónapokra jellemző, melynek során a D-vitamin raktárak is lemerülnek. Azonban emellett más hormonális problémák is kiválthatják a panaszt, pl. pajzsmirigy alulműködés, a Cushing szindróma, de a mellékvese fáradtság is depressziót eredményezhet. Hogy megbizonyosodjon, vajon mi is okozza a krónikus fáradtságát, érdemes laborvizsgálatot végeztetnie!



Dietetikus: a böjt nem egyenlő az éhezéssel

2017. április 13.

A  negyvennapos böjttel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.

E két napon és nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert lelkileg egyesülni az igazi áldozattal, Jézus Krisztussal.

Muzsnai Bernadett elmondta: a hús elhagyását másfajta állati eredetű ételekkel, túróval, sajttal, tojással lehet pótolni. Aki ezeket is kiiktatja, és egyfajta vegán étrendre tér át, az hüvelyes zöldségekkel, például babbal, csicseriborsóval, olajos magvakkal pótolhatja a szervezetnek szükséges mennyiségű fehérjét.

Emellett fontos odafigyelni a vas pótlására is, amely megtalálható például a céklában, vagy az élesztőben - tette hozzá a dietetikus.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy - és ezt a vallások is komolyan veszik - a 14 éven aluliaknak, időseknek, várandósoknak, szoptatós kismamáknak, krónikus betegeknek nem ajánlott a böjt.


Túlerőltetés, túlfeszítés, teniszkönyök

2017. április 12.

Ugyanazt a mozgássort végzi naponta ezerszer a karjával? Egeret használ? Netán csavarkulcsot emelget vagy főzőkanalat? Esetleg teniszütőt? Ha a napi munkája vagy sporttevékenysége után fáj, gyulladt a könyöke, akkor baj van! Csökkentse a fájdalmakat célzottan! 

A teniszkönyök a könyök külső oldalának jellegzetes fájdalmával járó, gyulladásos mozgásszervi betegsége. Az alkar feszítő izmai a könyök felett, a felkarcsont végén található kis kiemelkedésen erednek. Abban az esetben, ha az alkar feszítőizmait túlerőltetjük – akár teniszezéssel, vagy egy hirtelen emeléssel, a szakácsok a nehéz merőkanállal, az autószerelők a rendszeresen használt csavarkulccsal, vagy éppen ön az egész napos számítógépen gépeléssel, egérhasználattal –, akkor ez a túlzott erőltetés csonthártya irritációt, csonthártya alatti bevérzést, csonthártyagyulladást okozhat.

Kis gyulladásból nagy fájdalom

Az egyszeri nagy vagy többszöri pici túlerőltetés okozta gyulladás azon a kicsi ponton jelentkezik először, ahonnan az alkarfeszítő izomköteg a felkarcsonton ered. A gyulladás kezelés hiányában krónikussá válik, és folyamatosan átterjed a könyök többi kötőszöveti képletére is.  Ezzel együtt a fájdalom is növekszik, először mozgatásra, később már nyugalomban is, kisugározva a csukló majd a váll felé. Végeredménye, hogy a kar használhatatlanná válik, sőt az éjszaka sem múló fájdalom az alvást is lehetetlenné teheti.



Az anyák növelhetik a lányok melanomakockázatát?

2017. április 12.

Nézd meg az anyját, … és rájöhetsz, mekkora a lányánál kialakuló melanoma kockázata. Ugyanis az anyák – sok más mellett – a szoláriumozásban is példaként szolgálnak a lányaiknak.

Néha nem az anyák a legjobb példaképek. Legalábbis ez derül ki az American Academy of Dermatology legújabb felméréséből, amelyben a megkérdezett, szoláriumhasználó tinédzser lányok és fiatal nők arról számoltak be, hogy az édesanyjuk is gyakran látogatja a mesterséges fénykabint.

A felmérésből az is kiderül, hogy a szoláriumozók körében jóval nagyobb volt azoknak az aránya, akiknek szűkebb vagy tágabb családjából is használta valaki ezt az eszközt (65%), mint azok közt, akik más úton barnulnak (28%). Különösen az mutatott erős összefüggést, hogy az anyáról „ragad” a lányra ez a szokás, hiszen erről a lányok 42%-a így nyilatkozott. Ezzel szemben más barnítóeszközök és -termékek használóinál csak 10%-os volt ez az arány.

A szoláriumozás „ördögi köre”

A kutatások szerint a rendszeres szoláriumhasználat 75%-kal megnöveli a melanoma megjelenésének rizikóját. Ráadásul a bőrrákoknak ezen legveszélyesebb fajtája gyorsabban kialakul a 15–29 éves nőknél, mint a hasonló korú férfiaknál. A tények tükrében tehát kijelenthető, hogy azok az anyák, akik sűrűn használják a napágyakat, nemcsak a saját rizikójukat növelik a bőrrák tekintetében, de a lányaikét is. Mivel az édesanyák mintája nagyon mélyen épül be a gyermekekbe, éppen ezért kiemelten fontos, hogy a szülők jó példával járjanak elöl.

Érdekes tanulsága az amerikai felmérésnek az is, hogy amíg a válaszadó lányok döntő többsége azt mondta, hogy nem titok a családban a szoláriumhasználat, addig 94%-uk úgy nyilatkozott, hogy azért nem figyelmezették őt a szülei az ezzel járó kockázatokra, mert nem tudtak róla, hogy a lányuk szoláriumozik. Ráadásul azok a tinik és fiatal nők, akik megszokták, hogy barna a bőrük, nagyobb nyomást is éreznek a társaik felől, hogy ezt az állapotot fenntartsák, mint azok, akik nem estek bele a „barna bőr ördögi körébe”.



Elégedettek a gyerekek a menzával

2017. április 11.

A kormányzati menzareform bevezetését követően az alsó tagozatos gyerekek és a szülők többsége is elégedett az iskolai közétkeztetés minőségével – derült ki az OGYÉI megbízásából a Kutatópont által végzett országos reprezentatív kutatásból. A felmérés szerint a menzareformmal bevezetett egészségesebb, sóban, zsírban és cukorban szegényebb, több zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étrend elfogadottsága magasabb a gyerekek esetében a vártnál.

A 2015-ben bevezetett menzareform fogadtatását vizsgálta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) megbízásából a Kutatópont Kft. A közétkeztetés átalakításának célja az volt, hogy a gyerekek egészségesebben táplálkozzanak, ezért az Emberei Erőforrások Minisztériuma kevesebb só, zsír és cukor felhasználását, de több zöldség, gyümölcs, tejtermék és teljes kiőrlésű gabonából készült termék felszolgálását írta elő. Az első tapasztalatok alapján korábban már sor került némi korrekcióra, és a rendelethez szakmai hátteret nyújtó OGYÉI most átfogó képet akart szerezni a 6-12 éves gyerekek étkezési szokásairól, illetve a szülők véleményéről.

Ezt mondták a gyerekek és a szülők

Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója az eredményeket ismertetve elmondta: az 500-500 fős mintán végzett felmérésből kiderült, hogy a tanulók 15 százaléka nagyon jóként, 62 százaléka pedig jóként jellemezte az iskolai ebédet. A menzával elégedetlen, vagy kevésbé elégedett válaszadók leginkább a szűkös választékot és azt kifogásolták, hogy az ételek íztelenek. A nem menzán étkező gyerekek (14%) szülei a közétkeztetéstől való távolmaradást elsősorban azzal magyarázták, hogy gyermekük diétás étkezésre szorul (12%) vagy nem szereti a menzán felszolgált ételeket (27%). A menza megítélésében a szülők közül inkább azok voltak kevésbé elégedettek, akik az átlagosnál jóval (1500 forinttal) többet fizetnek a közétkeztetésért – állapította meg a Kutatópont.



Tetőtől talpig beválik a természetes fájdalomcsillapító lökéshullám

2017. április 11.

Tetőtől talpig beválik a természetes fájdalomcsillapító lökéshullám 

Nyak, váll, derék, könyök, csípő, térd vagy talp? A lökéshullám terápia számos mozgásszervi fájdalmat csillapít. Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint legnagyobb előnye, hogy az azonnali hatáson túl az okokat is kezeli.  

Nem kell együtt élni a fájdalommal   

A lökéshullámok – amelyek a természetben például a mennydörgésnél keletkeznek - nagy energiájú, hallható hullámok, amelyek a gyógyításban is rendkívül hatékonynak bizonyultak. 
Kiderült ugyanis, hogy ha a szakember az érintett, fájdalmas helyre juttatja a hullámot, az beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, oldja a triggereket és dekalcifikál, ezáltal meszesedés okozta fájdalomra, meszes vállra is jól használható, és hatékony a térd és a csípő fájdalmának kezelésében is.
Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint az eredményes fájdalomcsillapításhoz és a probléma okának megszüntetéséhez az első lépés a panaszok pontos behatárolása és a gondos diagnózis. Ezután pedig már elégséges lehet akár a lokális fájdalomcsillapítás is ahhoz, hogy jelentős életminőség javulás következzen be.
- A terápia hatása már néhány kezelés után érezhető, de a teljes kúrához és a tartós eredményekhez több alkalomra is szükség lehet. A páciensek egy része kezeléskor enyhe fájdalmat érezhet, de ez is annak a bizonyítéka, hogy eltaláltuk az érzékeny pontokat. Sokan már az első, második alkalom után is jelentős fájdalomcsökkenésről számolnak be, miközben a kiváltó ok maga is gyógyul – hangsúlyozza Arnold doktor. -  A lökéshullám terápia rendkívül eredményes alternatívája lehet a konzervatív gyógymódoknak.



Bélrák kockázata - Az életmód vagy a genetika van rá nagyobb hatással?

2017. április 10.

Spanyol onkológusok kimutatták, hogy az életmód nagyobb hatással van a kolorektális daganat (vastag- és végbélrák) kialakulásának kockázatára, mint a genetika.

Az IDIBELL kutatóintézet Víctor Moreno vezette bélrákkutató csoportja spanyol adatok alapján kidolgozta a vastag- és végbélrák (kolorektális rák) kialakulásának kockázati modelljét.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban 10 106 résztvevő genetikai és életmódbeli adatait használták fel. Valamennyiüket kikérdezték az összes kockázati tényezőről, mint például az étrend, a testmozgás, a testtömegindex, az alkoholfogyasztás, és a rákbetegség a családban. Rákbetegek egy 1336 fős alcsoportjában és egy 2744 fős kontrollcsoportban vérvizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák a genetikai hajlamot a vastag- és végbélrák kialakulására.

Az összes adatot egybevetve állapították meg a szakemberek, hogy az életmód nagyobb hatással van a bélrák kialakulására, mint a genetika. Azt is kiszámolták, hogy ha az egyén változtat a kockázatos életmódon - például ha egészséges testsúlyt ér el - az kompenzálhat 4 genetikai kockázati allélt.



Horváth Éva: „A fiam nem egy magamutogató típus”

2017. április 10.

Már csak néhány hét, és megszületik Horváth Éva kisfia. A csinos kismama izgatottan várja, hogy végre karjában tarthassa a picit, és addig is mindent elkövet, hogy minél többet megtudjon róla. Többek között ezért sem mulaszt el egyetlen ultrahangvizsgálatot sem…

 …ahol amellett, hogy végigkövetheti a baba fejlődését, a hasonlóságot is szívesen keresgetné a kicsi vonásaiban, ha hagyná… Éva kisfia azonban csak csak akkor fogad szót édesanyjának, ha épp úgy tartja kedve ???? 

Horváth Éva ultrahangon a Czeizel Intézetben. Fotó: Red Lemon
 

Olyan gyorsan elszállt az elmúlt néhány hónap, hogy Horváth Éva szinte észre sem vette. A sugárzóan szép műsorvezető imádja a babavárás minden pillanatát, de természetesen mindennél jobban várja, hogy végre megérkezzen a pici.

„Nagyon szeretem ezeket az alkalmakat, ilyenkor mindig beleshetek a kisfiamhoz. Ennél már csak az lesz nagyobb ajándék, amikor végre megszületik és megpillanthatjuk őt. Akkor már biztosan nem tud majd kicselezni minket” – kezdte viccelődve Éva.



Jól érzem magam a bőrömben – Beszélgetés Győrfi Pállal

2017. április 09.

Sportosan elegáns öltözet, kellemes férfiparfüm, nyílt, tiszta tekintet, vidám modor, laza, természetes, magabiztos viselkedés. Ő Győrfi Pál, a Mentőszolgálat szóvivője.

  • A gyerekeket a rendőrautó, a tűzoltóautó, a mentőautó, teljesen lázba hozza. Te is így voltál ezzel?

Már 3-4 éves koromban orvos akartam lenni. Közel laktunk a Markó utcai mentőállomáshoz. Ha nyár volt, ki voltak nyitva az ablakok, kint az utcán álltam, és hallottam, hogy mi folyik bent. Hihetetlen izgalommal, szívdobogással hatott rám, ahogy riasztást adtak a kocsiknak. Később már be is mentem a mentőállomásra, és beszélgethettem mentőkkel. Volt egy kis füzetem, amelybe gyűjtöttem a mentők autogramjait. Majd rájöttem, hogy a nagy rohamkocsi, az nem is innen megy ki, hanem a Szobi utcából. Utána ott álldogáltam, valahogy bejutottam a rohamszobába, ott ültem, és amikor csörgött a telefon, én is odaugrottam. Na így indult. Az orvosi pálya irányába haladtam 17 éves koromig, amikor megalapítottuk a gimnáziumban a Madártej zenekart, amely hihetetlen „zenei magaslatokban” szárnyalt. Akkor mindennel foglalkoztam, csak a tanulással nem. Így aztán sikertelenül felvételiztem az orvosi egyetemre, amit persze szégyelltem, de azért nagyon nem ütött szíven. Arra gondoltam, hogy semmi gond, én úgyis mentőzni akarok. Az ember elhelyezkedik mentőápolóként, begyakorolja magát, és közben elvégzi a mentőtiszti főiskolát. Aminek a végeredménye nagyjából ugyanaz, mintha mentőorvos lenne, hiszen a helyszínen a mentőtiszt gyakorlatilag ugyanazt csinálja. Egy esetkocsiban 3 ember dolgozik, a sofőr, az ápoló és a mentőtiszt vagy orvos. Elvégeztem a mentőápolói alapiskolát, utána a mentőszakápolóit, majd a mentőtiszti főiskola elvégzése után a Róbert Károly körúti mentőállomásra kerültem.



Mit vegyen a gyerek az iskolai büfében? – Ezt ajánlják a dietetikusok

2017. április 09.

Gyakran hangzik el este a családokban az a kérdés, hogy mi volt a suliban, mit ettél ma egész nap. A gyermekek jellemzően 5-8 órát töltenek az iskolában, majd sokan mennek tovább különórákra, edzésekre és csak későn érnek haza. Gyakran a napi javasolt öt étkezésből – reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora – minimum hármat, de olykor (például nulladik óra esetén) négyet is az iskolában vagy az otthonuktól távol fogyasztanak el. Ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen elérhető kínálattal találkoznak a gyerekek, mit pakolnak nekik a szülők és mit vesznek meg ők maguk az iskolában vagy annak környékén.

A helyes táplálkozás ideális esetben öt étkezésből áll. A kiegyensúlyozottsághoz nagymértékben hozzájárul a napi két kisétkezés is.

Miből álljon az öt étkezés és mennyi kalóriát tartalmazzon?

Reggeli, vacsora

A napi energiaszükségletből megközelítőleg 20-20%-ot kéne kitennie a napindító és záró étkezéseknek. Tartalmazniuk kellene teljes értékű fehérjét (pl. tejet, sovány tejterméket, húskészítményt), összetett szénhidrátot (pl. teljes értékű gabonafélét), valamint megfelelő mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és élelmi rostot (zöldséget, gyümölcsöt). A serdülő lányok napi 2400 kcal energiaigénye esetén ez 480-480 kcal, míg a kamasz fiúknál a napi 2700 kcal-ból 540-540 kcal energiabevitelt jelent.

Kisétkezések: tízórai, uzsonna

A napi energiaszükségletből kb.10-10 %-ot tesznek ki, napi 2400 kcal energiaigény esetén ez 240-240 kcal, míg 2700 kcal-nál 270-270. Kisétkezések összeállításakor is törekedni kell a tápanyagokban gazdag, változatos harapnivalók elkészítésére. Egy jól záródó dobozba tehetünk kiflit, teljes kiőrlésű kenyeret, müzlit, kölesgolyót, puffasztott gabonaszeletet, sajtot, házilag sütött húsdarabkákat, tejes, túrós, gyümölcsös desszerteket, zöldségeket, valamint joghurtot vagy kefirt. A darabolt, tisztított zöldségeket, gyümölcsöket, például sárgarépát, karalábét, almát, körtét, ha egy kevés citromlével meglocsoljuk, uzsonnaszünetig sem barnul meg.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...641642643...651
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.