Szabadidő, betáblázott napok
2025. augusztus 21.
A szabadidővel kapcsolatban hajlamosak vagyunk szélsőségesen gondolkodni.
Racionálisan belátható, hogy történelmileg manapság lenne szinte a legtöbb szabadidőnk, pedig azt érezzük, mintha egyre kevesebb lenne. Mintha a napi gondok és aggodalmak, a sok apró rutin miatt egyáltalán nem lenne időnk magunkra, és ha mégis akad egy kevés, már-már lelkiismeret-furdalásunk van az „elvesztegetett” idő miatt.
Ennek egyik alapvető oka, hogy a szabadidőt rendszeresen a munkaidőhöz képest értelmezzük, vagyis, hogy az az idő lenne, amit nem alvásra vagy munkára fordítunk. Miközben a szabadidő a kötött időhöz képest szabad. Márpedig kötött idő van bőven:
- ilyen a fiziológiai szükségletekre szánt (alvás, evés, ürítés),
- a társadalmilag meghatározott (maga a munka, a munkahelyre/iskolába eljutás, ill. hazajutás, ügyintézés, bevásárlás, orvoshoz menés stb.), ill.
- az emberi kapcsolatokhoz kötődő (rokonlátogatás, céges karácsony, gyereket hazahozni az óvodából).
Ugyanakkor a különböző kategóriák nem választhatók el élesen, egy családi vacsora egyszerre része a szabad- és a kötött időnknek, miközben, mondjuk, a repülőtéri várakozást/sorban állást ritkán számoljuk a nyaraláshoz, mint a szabadidő talán legemblematikusabb részéhez. Vagy amikor a gyereket hazavisszük az oviból, egyszerre teszünk eleget egy társadalmi elvárásnak, ápoljuk a szülő-gyerek kapcsolatot és kezdhetünk kiengedni egy stresszes munkanap után, hisz a Manócska csoport problémájával foglalkozni mégiscsak felüdülés lehet a délutáni értekezlet után. Persze csak ha tényleg ki tudunk engedni…
Vagyis a szabadidő fogalmilag is bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, úgy lehet belőle több, hogy ezt nem feltétlenül vesszük észre.
Milyen allergiatípusok okozhatnak rekedtséget, a hang elvesztését?
2025. augusztus 21.
Elsősorban a szezonális légúti allergiák járhatnak ilyen tünetekkel, amelyek az adott időszakban vonatkozhatnak fűpollenre, fapollenre, gyomok pollenjére. Előfordulhat, hogy környezeti allergének irritálják a gégét és a hangszálakat, mint a por, a penész vagy az állatszőr. Ritkábban bár, de az is megeshet, hogy rovarallergia, például poratka, moly vagy csótány okozta túlérzékenység áll a tünetek mögött.
Az allergiás eredetű gégegyulladás általában magától elmúlik néhány hét alatt, azonban vannak olyan tippek, amelyek segíthetik a gyógyulást:
– amennyire lehet, kerülni kell az allergéneket (ez pollenallergia esetén nyilván nem megoldható),
– hasznos lehet a hidegpárás inhalálás, ami hidratálja a hangszalagokat,
– érdemes kímélni a hangot (a suttogás nem kíméli azt, éppen ellenkezőleg),
– ajánlott kerülni az irritáló anyagokat, mint dohány és alkohol, a csípős, forró vagy túl hideg italok, ételek,
– sok folyadékot kell fogyasztani,
– meg lehet próbálkozni a sós vizes gargarizálással.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Alapvetően azért érdemes orvosi diagnosztizáláson részt venni, mert ha valóban allergia okozza a gégegyulladást és esetleg még más panaszokat is, és ezt felismerjük, nyilvánvalóan szükséges az allergológiai kezelés – hangsúlyozza dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Vannak továbbá olyan feltűnő tünetek, amelyek minél hamarabb ellenőrzést igényelnek, mint például az erős köhögés, a nyelési nehézség, illetve, ha a rekedtség, a gombócérzés nem múlik el 2 hét alatt. A kivizsgálás során azt is kizárhatjuk vagy éppen megerősíthetjük, ha reflux, a hang nem megfelelő használata, a hangszalagokon esetleg felismerhető ciszta vagy polip, esetleg a hangszalag felszínén lévő ér megrepedése okozza a hangképzési problémát és az oknak megfelelő kezelést rendelhetünk el.
A klímaváltozás szemünkre gyakorolt fő hatásai
2025. augusztus 20.
Fokozott UV-sugárzás veszélyei
Az ózonréteg vékonyodása és a globális felmelegedés következtében megnövekedett UV-sugárzás jelentősen emeli számos súlyos szembetegség kockázatát. A hosszú távú UV-expozíció szürkehályog, makuladegeneráció, pterygium (kótos kötőhártya-növedék) és fotokeratitisz (hóvakság) kialakulásához vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint évente 16-20 millió ember veszíti el látását szürkehályog miatt, és ennek jelentős része összefüggésbe hozható az UV-sugárzással.
A legtöbben stílus alapján választanak napszemüveget, pedig rendkívül fontos figyelembe venni a lencsék sötétségét meghatározó szűrőkategóriát is, mivel ez határozza meg, hogy milyen körülmények között ideális a használatuk. A kategóriákat Cat. 0-4 jelöléssel látják el (az angol „category” szóból).
Cat. 0 – átlátszó lencsék
– borús időre alkalmas
– sporthoz (kerékpár, síelés)
– a szemet a fénytől és hidegtől védik, de nem a napsugárzástól
Cat. 1 – sárga/narancssárga lencsék
– korlátozott látási viszonyok között ideális
– sportoláshoz és ködös időben ajánlott
– úgynevezett „világosító” szemüveg
Öngondoskodás
2025. augusztus 20.
A tudatos öregedés egyik kulcsa az önmagunkról való gondoskodás
Az Öngondoskodás Világnapját (International Self-Care Day) először 2011-ben tartották meg, és azóta minden évben július 24-én emlékeztet arra, hogy az öngondoskodásra a hét minden napján, a nap 24 órájában érdemes figyelni (24/7). Ez a tudatosság manapság különösen fontos volna, hiszen a magyar lakosság több mint 40 százaléka már 50 év feletti. Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk.
Magyarországon az öngondoskodás fogalmát gyakran a pénzügyekhez és a nyugdíjaskorhoz kötjük, pedig ennél sokkal többről van szó. Az önmagunkról való tudatos gondoskodás a jóllét alapja, nemcsak anyagi, hanem testi, lelki és társas szinten is. Az egészség terén ez a megelőzésre, a kisebb egészségügyi problémák kezelésére és a jó közérzet fenntartására tett aktív lépéseket jelenti. Mindez az X generáció számára különösen aktuálissá vált az elmúlt években. Ebben az életszakaszban sokan először tapasztalják meg az öregedés első jeleit, miközben szüleik és gyermekeik felé is felelősséggel tartoznak. A testi-lelki egészség megőrzéséhez ilyenkor fontos felismerni, mely területeken van valódi befolyásunk: az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az emberi kapcsolatok ápolása vagy az új dolgokra való nyitottság terén.
Nem akarunk idősek lenni
A magyar társadalom egyre öregszik, az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40 százalékot. A magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjét és az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek hatásait a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat reprezentatív felmérése vizsgálta.
Manapság, amikor a fiatalság és a tökéletes külső idealizálása mindennapos jelenség, különösen nehéz elfogadni a testünk korral együtt járó változásait. A válaszokból egyértelművé vált, hogy az emberek nem szívesen tekintenek magukra „idősként”. A 60 év felettieknek csupán 22%-a, a 70 év felettieknek is csak 46%-a véli magát idősnek. A magyarok átlagosan 3,1 évvel érzik fiatalabbnak magukat a valós életkoruknál, a 70 felettiek esetében ez az eltérés már 7,7 év.
A hasmenés okai
2025. augusztus 19.
A híg állagú, vizes széklettel, hasi fájdalommal, görcsökkel, sürgető székelési ingerrel járó tünetegyüttesnek többféle oka lehet.
Az akut hasmenések mintegy 90%-ának a hátterében baktérium vagy vírus okozta fertőzés áll. A hirtelen jelentkező, hányással társuló hasmenést gyakran rota- vagy norovírus-fertőzés váltja ki. Mindkét vírus okozta betegség gyorsan terjed, különösen olyan helyeken, ahol sok ember tartózkodik összezárva, pl. tömegközlekedési eszközökön, egy légterű irodákban. A hasmenést kiváltó baktériumok általában szennyezett élelmiszerekkel kerülnek a szervezetbe. (Egzotikus) utazások alkalmával is felléphet hasmenés: minél inkább idegen az utazó számára az új helyen az éghajlat, és alacsony a közegészségügyi színvonal, annál valószínűbb, hogy fellép a hasmenés. Nem elhanyagolható a pszichés faktorok szerepe sem! A stressz kedvezőtlenül meg tudja gyorsítani az emésztési folyamatot, ami miatt fontos találkozók, randik vagy vizsgák előtt többen is tapasztalnak hasmenést.
Lehetséges, hogy élelmiszer-összetevőkkel (pl. a tejben található laktózzal) szembeni intolerancia az oka a hasi fájdalomnak, a görcsöknek és a hasmenésnek. A (mesterséges) édesítőszerek (pl. szorbit, mannit) használata, különösen akkor, ha nagyobb mennyiségben fogyasztják azokat, szintén hasmenést okozhat.
Gyógyszermellékhatás is kiválthat hasmenést. Számos gyógyszer, köztük antibiotikumok, magnéziumsók, de akár a nagy dózisú C-vitamin mellékhatása lehet a híg és gyakori széklet.
Az előbbiektől elkülönítendő a krónikus hasmenés, ami már hosszabb ideje – legalább négy hete – fennálló problémát jelent. Ennek a hátterében általában valamilyen alapbetegség (pl. Crohn-betegség, irritábilisbél-szindróma) áll. Ilyen esetben lényeges orvoshoz fordulni!
Lehetséges, hogy az allergiától rekedt és megy el a hangja?
2025. augusztus 19.
Hetek óra rekedtnek érzi magát, esetleg konkrétan el is ment a hangja? Lehetséges, hogy ennek hátterében az allergia okozta gégegyulladás áll. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a laryngitis oka leggyakrabban a fertőzés, a megfázás, a reflux, de bizonyos esetekben azt is vizsgálni kell, nem allergia tünet-e a hangprobléma.
Mi az az allergiával összefüggő gégegyulladás?
A gégegyulladás a hangszálakat is érintő irritáció és gyulladás, amelynek jellegzetes tünetei a rekedtség, a fájdalom, a folyamatos köhécselés és esetleg a hang teljes, de átmeneti elvesztése. Amikor a gége nyálkahártyájának és a hangszalagoknak az elváltozását allergének, az allergia okozza, akkor allergiás gégegyulladásról, laryngitis-ről lehet beszélni.
– Amikor egy erre hajlamos személy allergéneket lélegez be, az immunrendszere fenyegetésként ismeri fel azokat és utasítást ad a szervezetnek, hogy szabadítson fel hisztamint – ismerteti Holpert doktornő. – A hisztamin egy olyan vegyi anyag, amelyet a szervezet az allergiára adott válaszreakció elősegítésére termel. Ez azonban fokozza a túlzott nyáktermelést, ami felszívja a nedvességet. Mindez pedig a hangszálak kiszáradását okozhatja, ami irritációhoz és duzzanathoz vezethet, a gyulladás pedig az egész légzőrendszerre kiterjedhet.
Az allergiával összefüggő gégegyulladás tünetei az alábbiak lehetnek:
– rekedtség,
– a hang elvesztése,
– állandó torokköszörülési inger,
– gombócérzés a torokban,
– tartós köhögés,
– sűrű nyák a gégén, a hangszálakon,
– a hangszálak felszínén orvos által látható vérbőség.
Holpert doktornő szerint a diagnosztizálásnál nagyon körültekintően kell eljárni, mert könnyű összetéveszteni az allergiával összefüggő gégegyulladást az akut felsőlégúti fertőzéssel vagy a krónikus, nem allergiás eredetű orrmelléküreg-gyulladással, ugyanis a tünetek nagyon hasonlóak.
Így hat szemünkre a globális felmelegedés
2025. augusztus 18.
A globális felmelegedés már nemcsak a bolygó ökoszisztémáit fenyegeti, hanem közvetlen és egyre érezhetőbb hatással van az emberi egészségre is, beleértve a látásunkat. Az Alensa vállalat felhívja a figyelmet erre a növekvő egészségügyi veszélyre, és néhány egyszerű tippet kínál a látás minél hatékonyabb védelmére.
Riasztó tények a klímaváltozás szemészeti hatásairól
„A szemünk az egyik legérzékenyebb szervünk, amely közvetlenül ki van téve a környezeti változásoknak. A klímaváltozás több módon is veszélyezteti a látásunkat, amelyek közül sokan nem is tudnak,” – nyilatkozta Boros Mária, az Alensa optometristája.
Néhány kutatási adat:
- Az UV-sugárzás globális szinten évente mintegy 20%-kal növekedett az elmúlt évtizedben, ami jelentősen emeli a szürke hályog kockázatát.
- Magyarországon a pollenszezon már átlagosan 10-15 nappal hosszabb, mint 20 évvel ezelőtt, ami az allergiás kötőhártya-gyulladások gyakoriságának 30%-os növekedését eredményezte.
- A Világegészségügyi Szervezet (WHO) adatai szerint a szürkehályog a világ vezető vaksági oka, és az esetek közel 20%-a összefüggésbe hozható a megnövekedett UV-expozícióval.
- Egy brit tanulmány kimutatta, hogy a magas légszennyezettségű területeken élők körében 6%-kal magasabb a glaukóma előfordulási aránya.
Nyári allergiák
2025. augusztus 18.
Az elmúlt évtizedekben elképesztő ütemben nőtt az allergiás esetek száma, becslések szerint akár 2,5 millióan is szenvedhetnek felső légúti allergiában, a különféle bőrallergiák pedig minden ötödik ember életét keserítik meg.
Egy-egy betegnél többféle túlérzékenységi reakció is megjelenhet. Nyáron a különböző fűfélék, a parlagfű és a feketeüröm okozzák a legtöbb fejfájást az allergiára érzékenyeknél.
Nyári allergének
A nyár nemcsak a pihenést, hanem az allergiás nátha kellemetlen tüneteit is elhozza sokak számára.
Már a tél végén megkezdődnek a virágzások: februártól a mogyoró, majd a nyírfa virágzása okozza a legtöbb problémát. Ezt követik a különböző fűfélék, majd a nyár végén a parlagfű és a feketeüröm.
Nyáron vigyázni kell az erős napsütéssel is – ez is okozhat bőrre lokalizálódó allergiás tünetet. A rovarok is elsősorban nyáron támadnak. Ezek közül allergia szempontjából a méh- és darázscsípés jelent veszélyt az arra allergiás embereknek. A többi rovar csípése ugyan okozhat kellemetlenséget, kiterjedt helyi reakciót, ill. el is fertőződhet, de nem vált ki súlyosabb tüneteket.
Tünetek
Az allergiás náthában szenvedők elsősorban orrtüneteket tapasztalnak (vizes orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, orrdugulás), amihez szemviszketés és könnyezés, valamint torok- és fülviszketés is társulhat. Amennyiben viszont ezek az orrtünetek egyoldaliak, vagy sűrű, gennyes váladék, esetleg arcduzzanat, fájdalom, fejfájás, láz jelentkezik, akkor nem szénanátháról, hanem fertőzésről lehet szó, és további fül-orrgégészeti vizsgálatok szükségesek a panaszok feltárására.
Kezelés, megelőzés
Az allergiás légúti betegségek kezelése során fontos az allergén kerülése, ami pollenek esetében nem könnyű feladat. Ám pl. napi ruhacserével, hajmosással, továbbá a kültéri ruhaszárítás elkerülésével, pollenszűrős légkondicionáló készülékkel vagy a lakásban használható légtisztítókkal csökkenthetők a tünetek. A pollenkoncentráció jellemzően az esti, hajnali órákban a legalacsonyabb, ezért ezekben a napszakokban célszerű szellőztetni.
Hol van a határvonal a húgyúti fertőzés és az inkontinencia közt?
2025. augusztus 17.
Az a határvonal, ahonnan tudhatjuk, hogy „csak” a húgyúti fertőzés következtében alakult ki az inkontinencia, hogy az alapbetegség gyógyulásával a vizeletszivárgás is elmúlik. Már csak ezért is fontos a diagnózis és a kiinduló oknak megfelelő kezelés.
– Az átmenetileg jelentkező inkontinencia szerencsére csak ritkábban jelenik meg a húgyúti fertőzés tünetei között. A páciensek ugyanis elsősorban fájdalmas, égő érzéssel járó vizelésre, gyakori vizelési ingerre, alhasi fájdalomra és a hólyag kiürítési nehézségére panaszkodnak – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa. – Mindazonáltal, ha már vizeletszivárgás is tapasztalható, mindenképpen ki kell vizsgálni, hogy valódi, vagy csak átmeneti inkontinenciáról van-e szó.
Mi lehet az inkontinencia oka?
A kivizsgálás során igyekszünk kideríteni, lehet-e más oka a vizelettartási zavarnak. Kikérdezéssel, vizsgálatokkal utánajárunk, állhat-e háttérben például az inkontinencia leggyakoribb típusa, az ún. stressz inkontinencia, amikor is a stressz kifejezés nem pszichés értelemben értendő, hanem fizikai nyomásként. Ilyen stresszt jelenthet például a köhögés, a tüsszentés, a nevetés, egy nehéz tárgy emelése vagy valamiféle mozgás, ami a húgyhólyagot és az vizeletkontrollért felelős izmokat is nagyobb nyomás alá helyezi. Ennek következtében csöppenhet, folyhat el a vizelet. Az inkontinenciának ugyanakkor más típusai is ismertek, mint a késztetéses-, a túlfolyásos-, a funkcionális-, a kevert- és a teljes inkontinencia – mondja Rákász doktor.
Az egyre súlyosabb aszályok még a legszárazságtűrőbb fűfajainkkal is végezni fognak
2025. augusztus 17.
Az elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályaiban a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek a „normális” szárazsághoz alkalmazkodtak, tapasztalták a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói. Némi reményre adhat okot, hogy a buckák északi lejtőin, illetve a facsoportok közelében élő fűegyedek nagyobb eséllyel éltek túl.
A magyar csenkesz és a homoki árvalányhaj a szárazságot legjobban tűrő fűfajaink közé tartoznak. Ezért is vizsgálták őket a 2022-es nagy aszály után a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársai.
Az ökológusok a kiskunsági Fülöpháza melletti homokpusztagyepen már sok éve monitorozzák a helyi élővilág változásait több száz állandó mintavételi pont segítségével. Amikor 2022-ben még a mostanában megszokotthoz képest is kevés eső esett, miközben forróság volt, a kutatók elhatározták, a következő évben felmérik, hogy ezt a szélsőséges időjárást hogyan képesek átvészelni az őshonos füveink. Az eredmények, amelyek nemrég jelentek meg a Global Ecology and Conservation című folyóiratban, rendkívül aggasztó képet mutattak.
Az ökológusok kétszáz darab véletlenszerűen elhelyezett 4×4 méteres négyzetben mérték fel a halott és az élő füvek arányát. Emellett rögzítették, hogy az adott négyzet a homokbuckák kissé hűvösebb északi, vagy a forróbb déli lejtőin helyezkedik-e el, illetve hogy van-e a környezetében fa- vagy cserjecsoport. A kutatók hipotézise az volt, hogy az északi kitettségű és a facsoportok közelében élő füvek nagyobb eséllyel vészelik át a szélsőséges szárazságot.
A kétszáz mintavételi négyzet közül 85-ben a füvek több mint 95 százaléka elpusztult, gyakorlatilag nem maradt életben egy egyed sem. 167 négyzetben a füvek legalább fele pusztult el. „Bár ezek elvileg szárazságtűrő fűfajok voltak, rendkívül drasztikus volt a pusztulás, a 2022-es aszály már az ő tűrőképességüket is meghaladta” – mondta Csecserits Anikó, a kutatás vezetője.
