A Semmelweis élelmiszeripari innovációja segítheti a gluténmentes étrendet követők táplálkozását
2025. augusztus 26.
A hagyományos gluténmentes snackeknél több rostot és fehérjét tartalmaz az a növényi alapú gluténmentes keksz, melyet a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszéke fejlesztett ki. Az élelmiszeripari innováció és kutatás választ ad a gluténmentes termékeket jellemző kiegyensúlyozatlan tápanyagtartalom problémára és a minimális ökológiai lábnyommal készülő egészségvédő élelmiszerek iránti keresletnövekedésre is.
A keksz alapjául a kutatók zöld lencseliszt és különböző növényi fehérjék – sárgaborsó-, tökmag-, kendermag- és barnarizs-fehérje – keverékét használták. A referencia kizárólag zöldlencselisztből készült keksz volt – ehhez hasonlították az egyes keverékekből készült kekszeket.
Valamennyi növényi fehérjével dúsított keksz esetében a kontrollhoz képest az összfehérjetartalom legfeljebb 20 százalékra nőtt.
Külföldön fokozottan figyeljünk az élelmiszerbiztonságra!
2025. augusztus 26.
Külföldi utazás során különösen fontos, hogy tájékozódjunk a higiéniáról, kalkuláljunk azzal, hogy a nyaralni érkezők szervezete nem biztos, hogy ugyanúgy reagál a helyi ételekre és élelmiszerekre, mit az ott élőké. Minden esetben a saját egészségünket tartsuk szem előtt az alábbiak betartásával:
- Biztonságos ételek fogyasztása: csak jól átsütött, átfőzött ételeket fogyasszunk – különös tekintettel a húst és tojást tartalmazó fogásokra.
- Kerüljük a nyers tejet és az abból készült, nem pasztőrözött termékeket.
- Ivóvíz: csak megbízható forrásból származó vizet használjunk ivásra és fogmosásra is, sőt a gyümölcsök mosására is. Ha kétség merül fel a csapvíz minőségét illetően, válasszunk palackozott vizet.
- Fokozott kézhigiénia: étkezés előtt mindig mossunk kezet, vagy használjunk kézfertőtlenítőt, különösen közterületen vagy szabadtéren történő étkezéskor.
- Friss zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával csak akkor éljünk, ha biztosak vagyunk abban, ha fogyasztható, tiszta vízzel mosták meg őket!
Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?
2025. augusztus 25.
Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.
Mi minden válthat ki epilepsziás rohamot?
Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.
Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.
Hogyan étkezzünk a hőségben okosan?
2025. augusztus 25.
A nyár a kikapcsolódás időszaka, de a táplálkozásra és az élelmiszerbiztonságra fokozottan oda kell figyelni, akár a kánikula, akár a külföldön tapasztalható higiéniai körülmények miatt – figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A nagy meleg – különösen a 35–40 °C-ot is elérő hőmérséklet – komoly terhet ró a szervezetre, ezért különösen fontos, hogy étkezésünkkel ne fokozzuk tovább ezt a terhelést. Emellett az utazások, szabadtéri programok, a piknikezés, strandolás során az élelmiszerbiztonságra kell nagy gondot fordítani. A hőségben ugyanis sokkal könnyebben romlanak az élelmiszerek, mert a nagy külső hőmérséklet kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának. A legnagyobb kockázatot a magas víz- és fehérjetartalmú ételek jelentik: a tojás, a tej- és tejtermékek, a halak és a nyers tőkehúsok. Általánosságban elmondható, hogy a hőkezelés elősegíti az élelmiszerbiztonságot, mert magas belső hő hatására elpusztulnak a kórokozók. Ezért az ételeket mindig jól süssük át, forraljuk fel és a hűtőben tárolt maradékot is mindig alaposan melegítsük meg mielőtt ismét ennénk belőle – hívja fel a figyelmet az MDOSZ.
Mit együnk kánikulában?
A válasz egyszerű: könnyű, friss, lédús és (élelmiszer)biztonságos fogásokat! A melegben szervezetünk természetes módon kevesebb táplálékot kíván, ezért ilyenkor érdemes könnyen emészthető, friss, idény alapanyagokból készült ételeket enni többször, kisebb adagokban. Általában ilyenkor nem is esik nehezünkre lemondani a nehéz, zsíros fogásokról, hiszen a meleg hatására étvágyunk is csökken. Fontos viszont, hogy étrendünk összeállításánál figyeljünk a változatosságra és a szezonalitásra, valamint arra, hogy ételeink víztartalma minél nagyobb legyen, hiszen ez is beleszámít a napi folyadékfogyasztásba, ami a hőségben megemelkedik. Az alábbi szempontokat betartva enyhíthetjük a kánikula okozta fáradékonyságot:
Ilyen okai lehetnek a hátsófali garatcsorgásnak
2025. augusztus 24.
A hátsófali garatcsorgás mögött számtalan dolog állhat, ugyanis ez önmagában nem betegség, hanem tünet – mondja dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Azért fontos a kivizsgálás, hogy kiderítsük, igényel-e kezelést, és ha igen, milyen jellegűt ez a kellemetlen állapot, ami enyhe esetben csupán valamilyen felső légúti betegség miatt alakul ki. Egy jellegzetes nátha vagy influenza kapcsán ugyanis a nyálkahártya megduzzad és fokozott váladéktermelődés indul be, de ez rendeződik, amikor levonul a betegség. Ezen kívül azonban más okok is vezethetnek hátsó garatfali váladékcsorgáshoz:
- Az allergiás nátha gyakori kiváltó tényező, ugyanis ilyenkor a szervezet túl érzékenyen reagál a levegőben lévő valamely allergénre (pl. pollen), és hogy megszabaduljon tőle, fokozza a nyáktermelést.
- A krónikus arcüreggyulladás is járhat ilyen panaszokkal, hiszen, ha az arcüregben lévő váladék nem tud megfelelően kiürülni, megreked, majd visszacsorog a garatba.
- Orrsövényferdülés vagy orrpolipózis is meghúzódhat a háttérben. Ilyenkor mechanikai akadály képződik, ami megakadályozza a váladék kiürülését, áramlását.
- Refluxnak is lehetnek ilyen jellegű tünetei.
- Sok esetben olyan tényezőknek is utána kell járni, mint a fűszeres ételek fogyasztása, a gyerekeknél az orrba dugott apró tárgyak, a gyógyszermellékhatás, a dohányzás, a szennyezett levegő, a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat belélegzése. Ugyancsak gyakran okoz hátsófali garatcsorgást a kevés folyadék fogyasztása és a száraz levegő.
Az SPD három fő területe
2025. augusztus 24.
A szenzoros feldolgozási zavar (SPD) három fő kategóriáját különböztetjük meg, amit szenzoros modulációs zavarnak is nevezünk.
Szenzoros túlérzékenység
A gyermekek túlérzékenyen reagálnak a környezeti ingerekre, mint pl. hangok, fények vagy érintések. Ezek a gyerekek gyakran elkerülik azokat a helyzeteket, amelyek túlzott érzékszervi ingert jelentenek számukra, és szorongást tapasztalhatnak, ha ilyen ingereknek vannak kitéve.
Például egy hangos zaj vagy egy szokatlan textúra zavaró lehet a számukra, ami viselkedési problémákhoz vezethet.
Szenzoros alulérzékenység
A gyermekek nem reagálnak megfelelően az érzékszervi ingerekre, vagyis kevesebb ingert igényelnek ahhoz, hogy észleljék a környezetüket. Ezek a gyerekek gyakran keresik az intenzívebb ingereket, hogy aktiválják érzékszerveiket.
Például előfordulhat, hogy gyakran összeütköznek másokkal vagy durva játékokat preferálnak, mert nem érzik megfelelően a saját testük mozgását.
Szenzoros élménykeresés
A gyermek aktívan keresi a különböző érzékszervi ingereket, hogy kielégítse az érzékszervi szükségleteit. Ezek a gyerekek általában mozgékonyak és kíváncsiak, gyakran ugrálnak, pörögnek vagy más hasonló tevékenységeket végeznek, hogy több szenzoros információt kapjanak. Ez a viselkedés segíti őket abban, hogy jobban megértsék saját testük helyzetét és mozgását.
Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!
2025. augusztus 23.
Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.
Mi az a hátsófali garatcsorgás?
Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.
A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai
2025. augusztus 23.
Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?
Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.- Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
- Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
- Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
- Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést. - Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
- Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
- Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
- Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
- Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.
Koszorúér-betegség, szívinfarktus
2025. augusztus 22.
Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.
Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.
Kockázati tényezők
Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:
- Dohányzás
- Magas vérnyomás
- Túlsúly
- Hiperlipidémia
- 2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok
A szívinfarktus figyelmeztető jelei • Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat • Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem • A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri • Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés • Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!
Mit tehetünk szemünk védelme érdekében?
2025. augusztus 22.
Az Alensa szakértői szerint kulcsfontosságú, hogy alkalmazkodjunk ezekhez a változásokhoz:
UV-védelem: Minőségi, UV-szűrős napszemüveg viselése elengedhetetlen, még felhős időben is. Érdemes UV400 védelemmel ellátott napszemüveg hordani.- Megfelelő hidratálás: A száraz szem megelőzésére rendszeres műkönnyhasználat javasolt, különösen kontaktlencse-viselőknek és légkondicionált helyiségekben dolgozóknak.
- Rendszeres szemvizsgálat: Évente legalább egyszer ajánlott részt venni átfogó szemvizsgálaton, hogy a problémákat időben felismerjék és kezeljék.
- Speciális kontaktlencsék: Már az üzletek kínálatában megtalálhatók olyan speciális kontaktlencsék, amelyek fokozott védelmet nyújtanak az UV-sugárzás és a környezeti stresszhatások ellen.
