Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Konyha, gyerek, tablet? – Hogy jön ez össze?

2018. március 10.

Sokat tehetünk azért, hogy a konyha ne anya remetekunyhója, hanem az egész családot összefogó, élményekben és persze ízekben gazdag központja legyen. Nem gondolnánk, de az együtt főzőcskézést ráadásul még egy app is segíti. Az pedig már csak hab a – közösen sütött – tortán, hogy észrevétlenül, de minőségi időtöltés és élvezetes percek közben tanulhatnak a gyerekek egészséges étkezésről, higiéniáról, gasztrotörténetről. Jól hangzik? 

 A konyha és a képességfejlesztés

Nyilvánvaló, hogy közösen elkészíteni, majd jóízűen elfogyasztani valamit egyszerre jelenti az együttlét, a jól végzett munka és a finom étek örömét. Plusz pozitívum, hogy a gyerekek készségei észrevétlenül fejlődnek: a szeletelés, hámozás, gombócgyúrás, kavargatás során a finommotorika, a koncentráció és az együttműködési készség is fejlődik, az ízlelés, a szaglás és az ízlés is kifinomul. Ráadásul nem is hinnénk, milyen izgalmas titkokra derülhet fény, amikor közösen nekiállunk főzni a gyerekekkel.

Mi az a szalmonella, és miért szolgálja az egészségünket a húshőmérő? Miért kell már megint kezet mosni? Igaz, hogy a bécsi kifli megállított egy egész török hadsereget? Csak csínján a nyers tojással? És vajon mit művel az, aki blansíroz?



Ellen lehet állni a szerelem kísértésének? Kell-e ellenállni neki?

2018. március 10.

Minden szentimentalizmus nélkül állíthatom, hogy világunkat a szerelem, a testi vágyak s vonzódások mozgatják. Évezredek óta a legtöbb történelmi és világot rengető sztori mögött érzelmek sorakoznak. A szerelem olyan energia, mely ellen nem tudunk védekezni, és nem is kell, hiszen ha megérint valakit ez a nemes érzés, megremegnek még a galaxisok is.

„Minden ember boldog akar lenni, ám legtöbbször, amikor a boldogság kopogtat, nem nyitunk ajtót, mert félünk" - mondja Vészabó Noémi festőművész, aki a napokban megjelent Szeretni egyszer bolondulásig című novelláiról, az azokban megjelenő szerelmi érzésekről és vágyakról beszélt.

Miért félünk szeretni?

Félünk az érzelmek súlyától, félünk a szerelem erejétől, a kiszolgáltatottságtól. Hiszen ha megszeretünk valakit, akkor átadjuk teljes valónkat, megnyitjuk szívünket, testünket áldozzuk ölelése oltárán. Viszont mi, nők és férfiak különbözők vagyunk, különböző módon szeretünk. Ezeket a különbözőségeket mutatják be a Szeretni egyszer bolondulásig novellái.



A klimaxról újra - most csak nőknek

2018. március 09.

A klimaxról szóló múlt heti cikkünk - nagy örömünkre - számos kattintást, lájkot, megosztást és hozzászólást eredményezett. Köszönjük. A hozzászólásokból is kiderült, hogy hölgyek sokkal intenzívebben élik meg a változás korát, mint a férfiak - van közöttük aki feszülten, idegesen, és van aki türelemmel, bölcs nyugalommal. Sok mindentől függ, hogy mennyire visel meg minket a bennünk lezajló változás. Szerepet játszik ebben élethelyzetünk, családunk és környezetünk támogatása is, de leginkább a személyiségünk.  

Akkor nézzük, hogy hogyan lehetnek segítségedre a személyiségedet megtestesítő Istennőid a menopauza idején:

Artemisz például nem attól fél, hogy veszít vonzerejéből, hogy nem tetszik többé a férfiaknak. Igen nehéznek élheti meg viszont az öregedéssel együtt járó testi, fizikai változásokat. Alig elviselhetőnek érzi azt, hogy testének ruganyossága, fizikai teljesítőképessége csökken, különösen akkor, ha elveszti fiatalos, sportos alkatát. A legfőbb baj az, hogy teste immár nem engedelmeskedik acélos akaratának. Az is problémát az okoz, ha a középkorú Artemisz már elérte céljait, és hirtelen üresnek érzi életét. Feltétlenül új kihívásokat, új célokat kell keresnie, hogy ahhoz, hogy lelki egyensúlyát fenntarthassa.

Athénét szépségének, ruganyosságának, fizikai erejének csökkenése, termékenységének elvesztése kevéssé viseli meg. Ezek ugyanis nem azok az értékek, amik a legfontosabbak a számára. Az öregedés tehát nem jár túl sok veszteséggel: eszét, bölcsességét talán még a korábbinál is jobban tisztelik. A baj akkor következik be, ha férjét jobban megviseli az életközép krízis, és az addig jól működő bajtársi szövetség immáron kevésnek bizonyul a számára. A férfi, aki Athéné segítségével eljutott a karrier csúcsára, most már teljes önállóságra, esetleg szenvedélyre vágyik. Talán a „kapuzárási pánik” riasztja és egy valódi Aphrodité csavarta el a fejét. Ám sokkal valószínűbb, hogy Hérára vagy Perszephonéra vágyik, aki nem vitatkozik, hanem aki teljesen és elkötelezetten felnéz rá, feltétel nélkül, ájultan csüng minden szaván. Athéné immár túl nehéz, túl fajsúlyos, még mindig további fejlődésre, új célok kitűzésére sarkallja. A férfi pedig már fáradt, és csak csodálatra, tiszteletre, teljes odaadásra vágyik. Vagyis arra, amit Athéné nem képes megadni.



Klimax - krízis vagy lehetőség

2018. március 09.

Lehet-e életközép-krízisről beszélni a nők esetében, miközben minden nő istennő, és az istennők köztudottan halhatatlanok? Erre nézve nem ad eligazítást a mitológia, bár néhány istennő egynémely cselekedete nyugodtan lehetne akár a klimaxnak is betudható. Sajnos a közöttünk élő "földi istennők" azonban biztosan nem mentesülnek az idő múlásától. Sőt, a férfiak sem. Ők viszont - bár nem tudják mi is történik velük - a feleségüket hibáztatják miatta.  

A 40-60 év közötti életkor jelentős változás mind a nők mind a férfiak életében. Végérvényesen tudomásul kell venni, hogy vége az ifjúságnak testi, lelki és társadalmi értelemben egyaránt. Ebben az életkorban már elérkeztünk szakmai karrierünk csúcsára, további jelentősebb emelkedés – úgy hisszük – már nem várható. Létrehoztuk, felépítettük családi fészkünket, felneveltük gyermekeinket, akik lassacskán a saját lábukra állnak, és előbb utóbb kirepülnek. Egész életformánk megváltozik tehát. Végre nyugodtan élvezhetnénk sok-sok évi küszködésünk eredményét, – de ehelyett céltalannak, kiüresedettnek érezzük magunkat.

Ezt az állapotot nevezi a pszichológia élet-közép krízisnek. Hasonló ez a kamaszkor, a pubertás változásaihoz, hiszen testi, lelki, szociális változások egyaránt részt vesznek kialakulásában. Ha jól használjuk fel, és a magunk javára fordítjuk, a serdülőkorhoz hasonló mértékű érési folyamat, személyiségfejlődés lehet a számvetés következménye. Amennyire közismert azonban az úgynevezett kamaszkori válság, annyira ismeretlen az átlagember számára ez az élet-közép krízis. Számot kellene vetnünk eddig elért eredményekkel, új célokat kellene kitűznünk, új életformát kialakítanunk. De ahelyett, hogy erre ráébrednénk, egyszerűen csak rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, s ez szorongást, feszültséget vált ki.



Nőnek lenni jó!

2018. március 08.

A Nőnek lenni jó kezdeményezés azt a tényt állítja a középpontba, miszerint a nők minden életkorban, minden életszakaszban boldognak érezhetik magukat – akár egy kedves, apró gesztus, nekik kijáró megkülönböztetett figyelem okán, akár az életük egy-egy markáns, a nőiséghez kötődő pillanatának megélésekor.

A női lét számos öröme közül talán nem elhanyagolható az sem, hogy létezik egy hazai gyógyszergyár, amely különös, kiemelt figyelemmel fordul a nők felé, és tevékenységének minden percében arra fókuszál, hogy a nők egészségét féltő gondoskodással megóvja. 
Már látható a Nőnek lenni jó kisfilm, amely felsorakoztatja a különböző életszakaszok nagy női pillanatait. Most indul a közösségi médiában az a kezdeményezés, mely révén bárki megoszthatja gondolatát, így inspirálva a közösséget.

Miért jó nőnek lenni?

A reprezentatív online kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a magyar nők több mint kétharmada (70%) gondolja azt, hogy nőnek lenni jó. A válaszadók szerint azért jó, mert egy nő átélheti az anyaság örömeit, életet adhat egy gyermeknek, csinos ruhákat viselhet, szép lehet, előzékenyek vele az emberek, ő pedig gondoskodhat másokról. Ezek a legtöbbek által említett okok. Mindenekelőtt azonban az anyaság öröme, a gyerekvállalással járó boldogság az első, ami erre a kérdésre beugrik a női lakosság nagy részének, hiszen 57%-uk spontán módon erre vonatkozó válaszokat adott meg arra a kérdésre, hogy miért jó nőnek lenni.



Belső-Nő Nőiségprogram - a NŐ, aki lenni szeretnél

2018. március 08.

Az utóbbi időben rengeteg női problémával találkoztam. Nagyon sok nő éli úgy az életét, hogy folyamatos félelemben él, rendszeresen bántalmazzák, régóta nem talál megfelelő társat, nem tudja megélni nőiségét a gyermekkorban történt traumák miatt. A hozzám fordulók 80%-a párkapcsolati problémával érkezik. Úgy gondolom, tenni kell valamit azért, hogy a nők ismét megtalálják önmagukat és helyüket a világban, illetve kell egy hely, ahol elmesélhetik problémáikat, és látják azt, hogy nincsenek egyedül nehéz helyzetükkel.

Két kolléganőmmel közösen hoztuk létre a „Belső-Nő” Nőiségprogramot.
Új megvilágításba szeretnénk helyezni a Férfi-Nő kapcsolatokat, magát a párkapcsolatot, a lelki folyamatok fontosságát, és a bennünket korlátozó blokkok, traumák, minták, hitrendszerek felkutatásának lehetőségeit. Mindhárman rengeteg tapasztalatot tudhatunk a hátunk mögött, mind magánéletünkben, mind munkánk során. Úgy gondoljuk, jó terapeuta csak az lehet, aki maga is megjárta a lépcsőfokokat, átélte a jót és rosszat, és nem riad meg a leglehetetlenebb helyzettől sem, ami munkánk során nem is olyan ritka.



Így töltsd fel a kicsi vitaminraktárát

2018. március 07.

A kisbabák táplálása kapcsán sarkalatos kérdés a megfelelő vitaminbevitel biztosítása. A tél vége felé még jobban érdemes figyelni, hogy a hozzátáplálás során milyen élelmiszerek közül válogatunk, hogy feltölthessük a kicsik vitaminraktárait. De mi a legjobb választás?

Milyen zöldségek és gyümölcsök közül válogassunk, melyik milyen vitaminokat tartalmaz? Mit adjunk a babának, ha jönnek a fogacskái, milyen élelmiszerek ajánlottak kifejezetten a gyomor és a bélflóra helyreállítására, és mi segíthet a bőrregenerációban? Lássuk Dr. Makleit László szakértő tanácsait!

Hogyan kezdjük a hozzátáplálást?

Korábban 3-4 hónapos korban kezdődött az anyatejes vagy tápszeres babák esetén a hozzátáplálás, azonban igazolódott, hogy a kicsik emésztőrendszere ebben a korban erre még nem eléggé érett, a hozzátáplálást 6 hónapos kortól érdemes elkezdeni. A túl korai hozzátáplálás emésztési zavarokat okozhat, melynek főbb tünetei a székletzavarok, a hasfájás, az éjszakai nyugtalanság, illetve allergiás tünetek is felléphetnek.



Zen, intuíció és művészet

2018. március 07.

Elég egy futó pillantást vetni a legjelentősebb zen-művészek munkáira, és felismerhető, hogy nem beszélhetünk zen-művészetről valamiféle iskola, vagy azonos festői stílus értelmében. Helyesebb azt mondani, hogy zent gyakorló szerzetesek vagy művészek, megkísérelték filozófiájukat és nézeteiket a műveiken keresztül körvonalazni és megmutatni. Alaki, formai szemszögből sincs komoly azonosság, még egyes művészek különféle alkotóperiódusai között sem.  

Mar López, Zen-tanító

Sesshu (1420-1506) korai tájképei például intenzívek, erőteljes, szinte már nyers ecsetvonásokkal készültek. Ezzel szemben, érettebb munkái (76 éves korából) már spontán és kifinomultabb esztétikáról tanúskodnak.

Ha azonban összehasonlítjuk Sesshu festményeit (melyek a japán Muromachi-periódus esztétikájában érték el tetőpontjukat) Sengai szerzetes (1750-1837) munkáival, a zen-művészet egy másik hatalmas oszlopával, akkor megállapíthatjuk, hogy esztétikai szempontból nem létezhet komolyabb ellentét. Sesshu mulandó és légköri benyomásaival Sengai kifinomult, felfogásbeli absztrakciói állnak szemben.

A zen-művészetnek tehát nincsenek formális, a művészt korlátozó irányzatai. Ezért a „Sumi-e-stílust”, amit nyugaton alkalmaztak, nem tekinthetjük autentikus zen-festőművészetnek, hanem éppen az ellenkezőjének.



Csonterősítő gyógyszert szed? – Fogászati kontroll szükséges!

2018. március 06.

A csontok fokozott törési hajlama ellen kifejlesztett, úgynevezett biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek nélkülözhetetlenek a csontritkulás és egyes csontáttéttel járó daganatok kezelésében, ugyanakkor egy ritkán előforduló, de súlyos mellékhatás miatt fokozott fogászati prevencióra és kontrollra van szükség ezeknél a betegeknél – hívta fel a figyelmet Dr. Vaszilkó Mihály, a Semmelweis Egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika adjunktusa.

Évente nagyságrendileg 70 ezren szednek ilyen készítményeket hazánkban, az ún. állcsontelhalással járó kórkép kialakulásának veszélye nagy dózisú, intravénás daganatterápia esetén akár 4 százalék is lehet, csontritkulás megelőzésére, vagy kezelésére szájon át szedett szerek esetében 0,1-0,001 százalék közé tehető.

A biszfoszfonát tartalmú gyógyszereket sikerrel alkalmazzák csontritkulás megelőzésére, kezelésére, és a daganatterápiában (pl. emlőrák, prosztatarák, myeloma multiplex esetén), ám bizonyos esetekben olyan súlyos mellékhatásokat okozhatnak, amelynek következtében a betegek állcsontjának egy kisebb vagy nagyobb darabja elhal, amit csak műtéti beavatkozással lehet hosszú távon eredményesen kezelni – mutatott rá Dr. Vaszilkó Mihály. Az ilyen gyógyszert szedők esetében éppen ezért rendkívül fontos a betegség megelőzése, ami a jó szájhigiéné fenntartását, a rendszeres fogászati ellenőrzést jelenti, emellett a fogeltávolítás során körültekintően kell eljárni: fontos, hogy a fogorvos tudjon a fokozott rizikóról.



A hideg idő egészségkárosító hatása

2018. március 06.

A jó hír, hogy a hideg idő nem kedvez a járványok terjedésének, a rossz viszont az, hogy sok egyéb olyan negatívum van, ami veszélyezteti szervezetünket ezen időszak alatt.

A hideg szempontjából különösen kockázatnak vannak kitéve az idősek és a csecsemők, kisgyermekek. Ez utóbbiak nem is figyelnek erre, illetve nem is tudják felmérni az ezzel járó élethelyzetet, vagy még közölni sem tudják, ha fáznak.

A téli hideg időjárás alatt szinte mindenkit elkap a légúti panaszok valamelyik fajtája. Hajlamosak vagyunk csak a meghűlésre, náthára gondolni, pedig a hideg időszak még egyéb egészségkárosító hatásokkal is fenyegeti a szervezetet. Talán kevéssé gondolunk rá, de a bőrünk védelme is rendkívül fontos.

A bőrtakaró védelmi funkciót tölt be, és ha megsérül, azt a szervezet is megsínyli.

A bőrnek lényeges szerepe van a hőszabályozásban, részt vesz a kiválasztásban, ehhez pedig egészségesnek kell lennie.
Bár csecsemőkorban gondolni kell a megfelelő bőrápolásra, sőt sokkal jobban ki van téve a folyamatos fertőzési lehetőségnek, mert a szervezet védekezőrendszere csak fokozatosan erősödik meg.

A csecsemők, kisgyermekek bőre egyrészt tisztán tartást igényel, másrészt kellő védelmet, nyáron az UV-sugaraktól, télen pedig a hidegtől.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...569570571...644
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.