Tavaszi vegán menü
2018. április 24.
Ezt a menüt ugyan vegánoknak - tehát tojás és tejterméket sem fogyasztó vegetáriánusoknak - állítottam össze én szívből ajánlok húsevőknek is! Tele van ízzel, színnel, illattal! Jó étvágyat kívánok hozzá!
Tavaszi zöldségleves
Hozzávalók: 1 kis fej karfiol, 1 csokor új répa, két marék új zöldborsó, 1 zsenge karalábé, só, bio ételízesítő, egy nagy csokor petrezselyemzöld, kevés pirospaprika, 1-2 ek. olivaolaj
A zöldségeket megtisztítom, karikáka ill. kockára vágom, a karfiolt kis rózsákra szedem. Az olivaolajon átforgatom a zöldségeket, kicsit megpárolom. Ezután rászórom az ételízesítőt és a paprikát, kicsit átkeverem és felöntöm annyi vízzel, ami bőségesen ellepi. Sózom és beleszórom az apróra vágott petrezselyemzöldet!
Addig főzöm, míg a kellő puhaságot el nem érik a zöldségek - ezt mindenkinek a saját ízlésére bízom!
Levesbetétként kínálhatsz hozzá tojásmentes csigatésztát, de én úgy gondolom, hogy ebben a receptben nem is igazán szükséges a sok zöldség mellé a tészta!
Tavaszi pollenharc – Kerülj ki belőle győztesen!
2018. április 23.
Hivatalosan is itt a tavasz, madárcsicsergéssel, napsütéssel, virágzó növényekkel. Ez utóbbi azonban az allergiásoknak nem okoz feltétlen örömet, hisz a levegő megtelik pollenekkel, magukkal hozva a tavaszi allergia kellemetlen tüneteit. Egy kis odafigyeléssel azonban a tavasz nem csak orrfújásból fog állni.
Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, szemviszketés, könnyezés – a tavaszi allergia leggyakoribb tünetei, amelyek hazánk lakosságának közel 15-25 százalékának keserítik meg a mindennapjait. „A tünetek hasonlítanak a megfázásra, ám ha váratlanul jelentkeznek, és pár napon belül sem enyhülnek, forduljunk orvoshoz” – tanácsolja Dr. Szilágyi Katalin, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosa, aki kiemelte: a kezeletlen allergia évről-évre hevesebb tünetekkel jelentkezhet, ezért fontos, hogy mihamarabb elkezdjük a kezelést.
A tavaszi allergiaszezon leginkább április közepén „tombol”, az idei enyhe tél miatt azonban a növények korábban virágoznak, így az allergiások tünetei is hamarabb jelentkezhetnek.
A leggyakoribb tavaszi allergének:
- nyírfafélék – mogyoró, nyír
- bükkfafélék – szelídgesztenye, tölgy
- szilfafélék
- hárs
Ezek mellett azonban sok embernek okoz komoly allergiás panaszokat a tiszafa és a fűzfa virágzása is.
Tavasz elején sok gyerek D-vitamin-hiányos
2018. április 23.
A tavasz beköszöntével végre kiszabadulhatunk a lakásból, gyerekek és felnőttek egyaránt. Persze, csakis akkor, ha a kisebbek nem nagyon fáradtak, levertek, esetleg már megint betegek. Ezekre a tünetekre nem árt odafigyelni, mivel D-vitamin-hiányt is jelezhetnek, amit nem szabad fél vállról venni! A témában dr. Tar Attila a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa van a segítségünkre.
D-vitamin-hiány minden télen?
A mérsékelt övben élő embereknél megfigyelhető jelenség, hogy a tél végére közel 90%-uk D-vitamin hiánnyal küzd. Ez alól a gyerekek sem jelentenek kivételt, így mindenképpen érdemes erre a problémára náluk is nagy figyelmet fordítani!
A D-vitamin egy hormonhoz hasonlító anyag, melyet a táplálkozással csak nagyon nehezen és csupán kis mennyiségben lehet bevinni a szervezetbe. Szerencsére azonban szervezetünk képes előállítani a vitamin előanyagaiból, az UV sugárzás segítségével. Éppen ez az oka annak, hogy az őszi – téli időszakban komoly vitaminhiánnyal is küzdhetünk. Legtöbben ugyanis sajnos nem tudják megoldani, hogy ilyenkor is naponta körülbelül 30 percet érje a bőrüket nagyobb felületen a nap. Pedig ez fontos lenne, különösen a gyerekek esetében.
Miért olyan fontos a D-vitamin?
Mivel a D-vitamin egyik fontos funkciója az immunrendszer támogatása, a csontépítés , illetve annak egészségének megőrzése, így hiányában csontritkulás, a csontszerkezetet érintő elváltozások esetleg csontgyulladás, deformitás is kialakulhat. Gyerekek esetében a következő tüneteket érdemes szem előtt tartani, amelyek D-vitamin-hiányt jelezhetnek:
- sápadtság
- boltozatos homlok
- elgörbült alsó végtagok
- mellkasi csontok, a bordák deformálódása izomzat tónusának csökkenése, izomfájdalmak
- fogzás és mozgásfejlődés késése,
- gyakori légúti, illetve egyéb fertőzések
- a csontok gyengesége – fokozott hajlam a csonttörések kialakulására
- hangulatingadozások, depresszió
- állandó álmosság
Zsírok és olajok – Szükség van rájuk!
2018. április 22.
Előítéletek és fenntartások? Információhiány vagy épp túl sok információ a zsírokkal és olajakkal kapcsolatban? Miért legyünk tisztában ezekkel? A zsírok elengedhetetlen részét képezik a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, ugyanakkor sokak által az elhízás és több betegség okozójának egyikeként számon tartottak. A zsírok és olajok mértékletes napi bevitele ugyanolyan fontos táplálkozásunkban, mint a fehérjéké vagy a szénhidrátoké. A lényeg tehát a forrás, a mennyiség és a megfelelő arányok. Tudatosítsuk az alapokat, hogy elősegítsük kiegyensúlyozott táplálkozásunkat és megőrizzük egészségünket.
A zsírok és olajok táplálkozásunkban létfontosságú szerepet töltenek be, akárcsak a szénhidrátok, vagy a fehérjék. A zsírok alapvetően energiát biztosítanak, tartalék tápanyagként szolgálnak és nélkülözhetetlenek a zsírokban oldódó vitaminok felszívódásában, valamint a hormontermelődéshez, és az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlenek, így sokféle módon hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezetünk megőrizze az egészségét. Nélkülözhetetlenek ételeink minőségi elkészítéséhez, azok textúrájának, megjelenésének kialakításához.
A WHO ajánlása alapján a maximális napi beviteli arányok az energia százalékában: szénhidrátból 55%, fehérjéből 15% és zsírokból 30%, melyből a telített zsírok aránya maximum 10%, az egyszeresen telítetleneké 12-14% és a többszörösen telítetleneké 10% körül optimális. A mértékkel és az arányokkal érdemes tisztában lenni, mert a túlzott zsírbevitel betegségek előidézője lehet, elsősorban a szív-, és keringési megbetegedéseké.
Táplálkozásunk zsírbevételét állati és növényi eredetű zsiradékokból egyaránt biztosíthatjuk, de ezek egészségre gyakorolt hatása eltérő.
Az ekcéma megelőzhető!
2018. április 22.
Az ekcéma, orvosi nevén atópiás dermatitisz sok baba és család életét nehezíti meg. Kevesen tudják azonban, hogy egyrészt az arra hajlamos családoknál is van lehetőség a betegség megelőzésére, másrészt, ha már kialakult, megfelelő kezeléssel kordában tarthatjuk a betegséget.
A kulcs az allergén korai felismerésében és kizárásában rejlik, ezért is fontos a kezdetektől odafigyelni a baba táplálására. Az európai gyermekek 8-10%-a ekcémás, a tünetek az esetek zömében már az első életévben megjelennek, az esetek körülbelül 30 százalékában pedig 5 évesnél fiatalabb gyereknél tapasztalhatóak.
Az ekcéma tünetei
Az ekcéma első jele a kiszáradó, grízes tapintatú bőr mely a későbbiekben vörössé válik. A kiütés többnyire viszket, majd apró, hámló hólyagok is keletkezhetnek a bőr felületén, ha ezek folyadékkal telnek meg, akkor váladékozhatnak is. A picik gyakran vakargatják magukat, ettől persze csak jobban viszket a kiütés és elindul az ördögi kör. A betegség második fázisában a bőr beteg része megvastagodik, halványabb lesz és pikkelyessé válik. Az ekcémás bőr – mint a leégett és hámló felület – folyamatosan „potyog” a betegről. Kisbabáknál általában a hajlatokban és arcon jelennek meg az első bőrelváltozások, de előfordulhat ekcéma a végtagokon is. Ahogy cseperedik a pici, a bőrtünetek vándorolhatnak is az egyes testrészeken.
Az ekcéma leggyakoribb kiváltó okai:
- tehéntej, tojás, tejtermékek
- citrusfélék, olajos magvak
- házi por, pollen, penész, állatszőr
- hideg idő és száraz levegő
- erős verítékezés
- dohányfüst, vegyszerek
Tavaszi tudnivalók
2018. április 21.
Mivel az időjárás tavasszal változékony, fontos a megfelelő öltöztetés és a picik bőének védelme.
Nedves, esős napokon a szabadban vigyáznunk kell, hogy a ruha alsó rétege ne nedvesedjen át, a kicsi bőre száraz maradjon.
A lábak
Mivel a gyerekek szívesen lépnek bele a pocsolyákba, legjobb, ha olyan cipőt, esetleg gumicsizmát húzunk a lábukra, amely biztosan nem ázik át. A csizmába lehetőség szerint ne műszálas, hanem jó nedvszívó pamut- vagy cérnazoknit húzzunk. Kétéves kor alatt a gyerekek verejtéktermelése még nem tökéletes, de később már könnyen beleizzad a lábuk a cipőbe, ha nem megfelelő anyagból készült a lábbeli. Míg télen a nagy hidegben könnyen kialakulhat fagyás, addig tavasszal, nyirkos időben 3-4 ºC-os hőmérsékletnél arra hajlamosaknál ún. fagydaganatot láthatunk. Ilyenkor a lábon duzzadt, kékes-vörös csomókat észlelünk, a gyerekek égő érzésről, viszketésről panaszkodnak. Kezelésében jó hatású a váltott hideg-meleg vizes fürdő, később az óvatos masszázs.
A kezek
Mivel melegebb napokon már nem kell kesztyűt hordani, a kéz bőrét hamarabb kiszárítja a levegő és a szél. Ezért zsíros krémmel érdemes azokat bekenni. Szintén megérdemli a krémezést az arc bőre is, ha nem akarjuk, hogy túlzottan kivörösödjön és kiszáradjon.
Peres eljárás – és annak alternatívái 2018-ban
2018. április 21.
2018. január 1-jén több száz törvénymódosítás lépett hatályba. Az egyik legfontosabb újdonság a polgári perrendtartás változása, a peres eljárások egészen másképp zajlanak ezentúl.
Mire kell figyelni?
Mikor kötelező a jogi képviselet, és mikor járhat el a magánszemély saját ügyében ügyvéd nélkül? Mi a teendő a perelőkészítő szakaszban, és mire számíthatunk az érdemi tárgyalás során? Mikor érdemes peres eljárás helyett a mediációt választani?
Az új polgári perrendtartással a jogalkotó célja az volt, hogy elejét vegye a perek elhúzódásának, hogy gyorsabb és professzionálisabb legyen az eljárás. A polgári perek ezentúl két szakaszra lesznek osztva, a perelőkészítő szakban az új szabályozás szerint pontosan meghatározott, részletes, alapos kereset és viszontkereset készül. Ebben a szakaszban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák, hogy mi a jogvita lényege:
- Milyen jogcímen,
- milyen paragrafusokra hivatkozással,
- milyen tények állítása mellett,
- milyen bizonyítékok megjelölésével kíván a felperes jogot érvényesíteni,
- és mi az alperes védekezése.
Ezzel rögzülnek az ügy keretei, hiszen a felek az itt tett jogállításaikhoz kötve vannak. Az érdemi tárgyalásokon történik a bizonyítás felvétele.
Új tényekre hivatkozni, új állításokat tenni ilyenkor már nem lehet, csak egészen kivételes esetekben.
Így tanítsuk meg a kicsiket ollóval bánni
2018. április 20.
Noha már a 3-4 évesek is elboldogulnak egy ollóval, ám ez nagy erőpróba lehet egy kisember számára. A biztos ollóhasználathoz szükséges készségek igazán 6 éves korra alakulnak ki, ehhez azonban szükséges a finommotoros képességek fejlesztése. A következőkben ehhez adunk hasznos tippeket Licsár Szilvia pedagógus segítségével.
Erősítsük a kézizmokat!
Ahhoz, hogy az ollót a kezünkben tartsuk és vágni tudjunk, a kéz- és az ujjizmainkat igazi erőpróbának vetjük alá. Érdemes ezért néhány feladat gyakorlásával erősíteni ezeket az izmokat, hogy az olló használata se jelentsen majd gondot.
- régi újságpapírokat tépkedve és összegyűrve készítsen a gyermek papírlabdákat, amiket aztán konyhai fogó segítségével egyik edényből/autóból a másikba pakolgathat.
- használja rendszeresen a papírlyukasztót, ezzel szintén jól tudja erősíteni a kéz izmait. Készíthet így például képeslapokat vagy könyvjelzőt is ajándékba.
- a stresszlabda vagy a fürdőszobai gumikacsa nyomogatása is jó kézerősítő.
- ujjbábokkal az ujjak egymástól külön mozgatását gyakorolhatja.
- a ruhacsipeszek is kiválóan használhatók az ujjak edzésére, ha például körbe csíptetünk egy papírlapot velük.
Bőrre tapasztott gyógyszerek
2018. április 20.
Ha például valaki egy erős fájdalomcsillapító hatóanyagot tartalmazó tapaszt ragaszt a háta közepére, az képes lesz csillapítani a legkülönfélébb intenzív fájdalmait, akár a vállban, akár a lábban...
A tapaszok nem csak ott képesek kifejteni a hatásukat, ahová ragasztják őket, ugyanis a fájdalomcsillapító hatóanyag a bőrön keresztül felszívódik, és a véráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljut, hogy ott kifejthesse hatását. Nem is akármilyen módon szabadul fel a hatóanyag! A gyógyszeres tapaszok fejlesztését végző kutatók számszerűsítik azt, hogy mekkora időtartamon belül (pl. 24 óra), mekkora sebességgel szabadul fel a hatóanyag (pl. mennyi milligramm óránként) a tapaszból.
Milyen hatóanyagú tapaszok vannak?
A tapaszba zárt hatóanyagok változatosak lehetnek: a fájdalomcsillapítókon túl a szív anginás rohamainak, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kórnak a kezelésére szolgáló hatóanyagok éppúgy megtalálhatók közöttük, mint a nőknél a változókort követő hormonpótláshoz szükséges hatóanyagok vagy a dohányzásról való leszokást elősegítő nikotin.
A tapaszok nevében sok esetben az angol nómenklatúra szerinti rövidítés, a TTS (transzdermális terápiás rendszer) vagy a TDDS (transzdermális gyógyszerszállító rendszer) szerepel.
Allergiaellenes gyógyszerek a szoptatás alatt?
2018. április 19.
Az allergia valamilyen formája, leggyakrabban a szénanátha, a szoptató nők mintegy ötödét érinti. Lényeges kérdés az, hogy a tüneteket enyhítő allergiaellenes szerek biztonsággal alkalmazhatók-e szoptatás alatt.
Az orrfolyással, orrdugulással, szemvörösséggel, szemkönnyezéssel, tüsszentésekkel jellemezhető szénanátha esetén a valamennyi tünetet enyhítő ún. antihisztamin hatóanyagok kerülnek alkalmazásra. Hasonlóképpen, fémallergia, ételallergia stb. esetén is az antihisztaminok nyújtanak megfelelő megoldást. Az antihisztaminok csoportja nem egységes gyógyszercsoport, azt első és második generációs szerekre osztják. A nagyobb alkalmazási múltra visszatekintő első generációs vegyületek hatásaival és mellékhatásaival kapcsolatban több információ áll rendelkezésre, mint az újabb, második generációs szerekkel.
Az első generációs antihisztaminok közül leggyakrabban a dimetindent használják. A bőrre kenhető gél szoptatás alatti alkalmazása biztonságos, azonban ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne kiterjedt, nagy felületen vagy a mellbimbókon alkalmazzák a szert, továbbá nyílt sebbe se kerüljön a dimetindenes patikaszer.
A dimetinden szájon át szedhető kapszulaként is forgalomban van,- de vényköteles. Allergiás bőrpanaszok esetén a külsőleges szereket (pl. gél) előnyben kell részesítni a tablettákkal, kapszulákkal szemben.
A dimetinden, az első generációs, szájon át szedett antihisztaminokra jellemző módon álmosító mellékhatású lehet, így a dimetindent szedő szoptató anyának figyelni kell azt, hogy a csecsemőjénél nem tapasztalhatók-e „mellékhatások”, így például hasi fájdalom, aluszékonyság vagy szopásgyengeség.
A második generációs szerek közé ismertebb hatóanyagok, így a reklámokban is szereplő cetirizin, levocetirizin, loratadin, fexofenadin stb. tartoznak. Általában a recept nélkül megvásárolható cetirizin vagy loratadin tartalmú tablettákhoz, kapszulákhoz nyúlnak a betegek. Szoptatás esetén az említett hatóanyagok kiválasztódnak az anyatejbe, emiatt a betegtájékoztatókban az olvasható, hogy a szerek szedése szoptatás alatt nem javasolt,- vagy a kezelőorvosra bízzák a döntést. A legújabb nemzetközi eredmények alapján az említett hatóanyagok ugyan a szoptatott csecsemő szervezetébe is bekerülnek,- azonban csak kis mennyiségben. A példa kedvéért: loratadin esetén a csecsemőknél a testtömegkilogrammra vonatkoztatott hatóanyag-mennyiség az anyánál meghatározott érték maximum mintegy 0,5 – 1,1 %-a.
