A csoda előttünk van, csak le kell érte hajolni
2019. február 08.
Vészabó Noémi festőművész-íróval úgy ültünk le egy könyvesbolt kávézójában,
mintha régi ismerősök lennénk, és tegnap hagytuk volna abba a világ fontos dolgairól – mint gyermekvállalás, szerelem, boldogság, szabadság, elengedés, művészet, szépség – való beszélgetést. Erővel, hittel mesélt csalódásról, szomorúságról éppen úgy, ahogy a
szárnyalásról, csodákról is.
– A közösségi oldalára egy nagyon szép fotó került fel napokban. Párizsban, az Eiffeltoronynál csókolják meg egymást a férjével, Dézsy Zoltán rendezővel. Hogy lehet megőrizni a tüzet a házasságban?
– Ez nem az első házasságom, de az utolsó. (Nevet.) Zoliban megtaláltam a másik felem. Sorsszerű, megdöbbentő erejű volt már a találkozásunk is. Mindenki, aki látott minket, tudta, hogy egy pár leszünk, csak akkor még mi nem sejtettük. Festettem egy fotórealista sorozatot, balerinák szerepelnek rajta, és az Operaház meghívására öt évvel ezelőtt bemutattam ezeket a festményeket egy kiállításon. A látvány megragadta Zolit, odajött hozzám, hogy elismerését fejezze ki, és az addig megrögzött agglegény nem sokkal később úgy döntött, hogy közel hatvan év után megházasodik. A megismerkedésünk kapcsán
csak azt tudom mondani, hogy realista vagyok, aki hisz a csodákban.
– Ahhoz, hogy ez a csoda megtörténjen, be kellett járni egy utat. Elengedni házasságot, kapcsolatot. Ezek a megélések vezették el a mostani boldogsághoz?
– Abszolút. Hálás vagyok azoknak a nőknek, akiket ő megismert, elengedett, mert
hozzám vezették el, és én is a saját egykori társaimnak. Mindenkitől tanulunk valamit. Van, akitől csak azt, hogy milyenek nem akarunk lenni. Világéletemben könnyen tudtam elengedni. Amikor azt éreztem, hogy elfárad a szerelem, elfárad a barátság tüze, akkor mérlegelek, és jó szívvel útjára engedem a másikat. Amikor már kételyek, kérdések fogalmazódnak meg, akkor azokra válaszokat kell találni, és ebben segítenek a tükrök, azok a helyzetek, emberek, amelyek és akik utat mutatnak. A jelekből csak olvasni kell tudni. Sajnos az emberek mindenkinek meg akarnak felelni, ezért belekapaszkodnak a rosszba, elkezdnek hozzá ragaszkodni, pedig az elengedést is meg kell tanulni. A legtöbb ember szeretne sas lenni és szárnyalni, de csak papagáj. Biztonságban érzi magát a kalitkában, aminek az ajtaját ráadásul ő zárta magára. A szabadsághoz és a szerelemhez bátorság kell, mert kiszolgáltatottá válik az ember, fájdalom érheti, lezuhanhat, de merni kell szabadnak lenni, merni kell szeretni. A bátor ember pedig egy életen át emlékezni fog a repülés semmihez sem fogható boldogságára, és van olyan szerelem, ami sosem fárad el, örökké égni fog.
Ön is megfogadta, hogy lefogy?
2019. február 07.
Az évkezdet általában a fogadalmakról szól! Egy tavalyi online felmérés szerint az emberek többsége (60%) fogadkozik ilyenkor, közülük pedig minden harmadik egészségesebben szeretne élni (táplálkozás és sport). Tény, hogy a január a fogyókúrák kezdetének az időszaka, és az is tény, hogy a fogadalmakat és a diétákat nem sikerül maradéktalanul betartanunk. Holott a karcsúság nemcsak egy divatos elvárás, de fontos lenne az egészségünk megőrzése szempontjából is.
A világ belehal a hájba!
Az egészségügy a 25-ös BMI (Body Mass Index, Testtömeg Index) feletti értékkel rendelkező embereket tartja túlsúlyosnak. De mi is ez a BMI, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is használ? A BMI = testtömeg osztva a testmagasság méterben kifejezett négyzetével. Például egy 60 kg súlyú és 160 cm magas nő BMI-je 23,43 az alábbi képlet alapján:
BMI = 60 kg / 1,6 m * 1,6m, azaz BMI = 23,43
Túlsúlyos embereknek a 25-30-as BMI-vel rendelkező személyeket nevezik, 30 fölött pedig elhízásról beszélnek. Sajnos a világon az egyik legégetőbb egészségügyi probléma az elhízás: 2014-ban közel 2 milliárd felnőtt ember volt túlsúlyos és további 600 millió ember elhízott. A kövérek aránya az elmúlt húsz évben megduplázódott és az adatok szerint egyre növekszik. A kimutatások szerint évente 2,8 millió ember hal meg a túlsúly okozta szövődmények miatt, ezzel az ötödik haláloki tényezőnek számít a kövérség. Európában a legtöbb túlsúlyos felnőtt Nagy-Britanniában, Luxemburgban, Máltán és Csehországban él, de bizony Magyarország is az élmezőnybe tartozik. Ráadásul, ha a 15-18 éves fiatalokat is belevesszük a vizsgálatba a felnőttek mellé, akkor Európában nálunk él a legtöbb elhízott, 30-as BMI feletti ember.
Nem egészségesebbek az édesítőszereket használók
2019. február 07.
Nem jár előnnyel az egészségre, legfeljebb minimális hatása van annak, ha valaki egészségi vagy más okok miatt mesterséges édesítőszereket és más hasonló termékeket használ.
Német kutatóknak a British Medical Journal (BMJ) című szaklapban megjelent elemzése 56 tudományos tanulmányt foglalt össze. “A legtöbb egészséget illető paraméter esetében nem volt különbség a mesterséges édesítőszereket fogyasztó és a nem fogyasztó csoport között” – írta Ingrid Toews, a Freiburgi Egyetem munkatársa és kutatócsoportja a tanulmányban.
A kutatók szerint a témához kapcsolódó legtöbb tudományos vizsgálat rövid volt, kevés résztvevővel zajlott, vagy metodológiai szempontból nem volt különösen jó minőségű.
A tudományos irodalomban összesen 56 tanulmányt találtak a mesterséges édesítőszerek hatásának témájában, ezeket értékelték újra a német szakértők. A hatást többek között a testsúlyra és annak változására, az éhgyomori vércukorszintre, a fogak egészségére, az étkezési szokásokra, rákra, a szív- és érrendszeri, valamint a vesebetegségekre vonatkozóan vizsgálták.
A munkák közül 35 csak megfigyeléses tanulmány volt, amelyek nem alkalmasak arra, hogy határozott következtetést vonjanak le belőlük. A szisztematikus áttekintő munkák és metaelemzések szolgálhatnak a rendelkezésre álló adatok lehető legobjektívebb áttekintéséül – vélik a kutatók.
Tizennyolc éves a gyermekszívközpont
2019. február 06.
Tizennyolc éve nyílt meg a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) Gyermekszív Központja a gyermekkardiológiában és gyermekszív-sebészetben a legmagasabb szintű ellátást nyújtva az országban.
A gyermekellátás mindig része volt a kardiológiai intézetnek, azonban 2000-től külön központként működve lefedik a gyerekkori szívproblémák gyógyításának teljes spektrumát – mondta Andréka Péter, a GOKI főigazgatója.
Mérföldkő volt a gyermekszív-transzplantációs program 2007-es elindítása, majd a gyerekkori műszívkezelés lehetőségének biztosítása. Magyarországon évente 850-900 gyerek veleszületett szívhibával jön világra, a betegek több mint 80 százaléka szívműtétet vagy szívkatéter-beavatkozást igényel. A centrumban mára évi 250 szívkatéteres beavatkozást végeznek, és az elmúlt években bővült azon veleszületett szívbetegségek száma, ahol a műtét helyett katéterrel gyógyítanak.
Gyermekszív-transzplantációt 2007-ben végeztek először az intézetben, majd egy évvel később megkezdték a gyermekeknél alkalmazott műszívkezelést is. A központban idén végezték el a 40. gyermekszív-átültetést.
A központ 2001-től felvállalta a magas tüdőverőér-nyomásban szenvedő gyerekek ellátását is, és eddig több mint ötven gyermeket gyógyítottak speciális gyógyszeres kezeléssel és sebészi eljárással. A centrumnak két gyermekintenzív osztálya működik 25 ággyal, és a központban megteremtették annak feltételeit is, hogy az édesanyák a nap 24 órájában gyermekük mellett lehessenek.
Tisztázzuk: mi jár együtt a veszélyeztetett terhességgel?
2019. február 06.
Amikor meghalljuk azt a szót, hogy veszélyeztetett terhesség, akkor két reakció a leggyakoribb. Vagy összeszorul a gyomrunk az idegességtől a lehetséges szörnyűségek miatt, vagy az jut eszünkbe, ez a kismama is meg akarja úszni, hogy a várandósság alatt dolgoznia kelljen. Hogy pontosan hogyan is érdemes kezelni a veszélyeztetett terhességet, arról Ratkó Tünde szülésznő beszélt.
Veszélyeztetett terhesség
Igen, a terhességek egy bizonyos százalékban magas rizikófaktorú besorolást kapnak. Ennek oka, hogy valamilyen tényező a környezetben, vagy éppen a kismama szervezetében megnöveli a koraszülés vagy a vetélés kockázatát, illetve veszélyezteti a magzat és az édesanya épségét.
A veszélyeztetett terhesség kiváltója lehet az anya életkora (18 évnél fiatalabb, vagy 40 évnél idősebb), betegségei (meglévő vagy kialakuló cukorbetegség, pajzsmirigy probléma, más betegségek) 4.terhesség, előző császármetszés, előző 4500 g feletti baba szülése és egy sor más tényező. Látható, hogy igen széles skálán mozog a lehetőségek tárháza, melyek a veszélyeztetett kategóriába sorolják a kismamát, éppen ezért nem kell rögtön pánikba esni, amikor meghalljuk ezt a kifejezést.
A magas rizikófaktor besorolás nem jelenti azt, hogy mindenképpen ott kell hagynunk másnap a munkahelyünket, vagy hogy onnantól kezdve már semmi mást nem is csinálhatunk, csak várhatjuk a babát. Csupán arról van szó, hogy nagyobb körültekintést kíván meg tőlünk ez az állapot.
Mikor kell végig feküdni?
Sajnos az is egy lehetőség, hogy a veszélyeztetett terhességet okozó tényező olyan súlyos, hogy az orvosok jobbnak látják, ha a kismama ágynyugalomban van, akár hónapokig is. Ez kifejezetten megterhelő a várandósoknak, de a baba érdekében ez sajnos szükségszerű.
Ilyen tényezők lehetnek a koraszülés fennálló esélye (pl.: a nyíló méhszáj), a hematóma, vagy más vérzések is. ezekben az esetekben az ágynyugalom a további problémák kialakulásának lehetőségét hivatottak megakadályozni.
Az időskori demencia könnyebb előrejelzése
2019. február 05.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) munkatársai a kóros agyi öregedés mesterséges intelligenciával történő hatékonyabb előrejelzésében értek el fontos előrelépést. A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott vizsgálat eredményeiről a GigaScience című tudományos folyóiratban számoltak be a TTK Agyi Képalkotó Központ kutatói.
Az Agyi Képalkotó Központ munkatársai kutatásuk során azt vizsgálták, hogy hány éves az ember agya valójában.
“Agyunk az életünk során folyamatosan változik, fiatalkorunkban az agy hálózatainak szerkezete és működése egyre összehangoltabbá és kifinomultabbá válik, ahogy pedig öregedni kezdünk, ellenkező irányú folyamatok játszódnak le benne. A változások nemcsak az agy fizikai szerkezetében tapasztalhatók, hanem az egyes agyterületek működése közti összehangoltság mértékében is, amely az agyterületek között mérhető funkcionális kapcsolatok erősségének megváltozásával jól jellemezhető” – olvasható a közleményben.
A kutatás szerint e kapcsolatokat funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) jól vizsgálhatóak, és az eredmények megmutathatják, hogy a vizsgált agy kapcsolati mintázatának jellemzői mennyire felelnek meg a vizsgált személy valós életkorának. Ha az eltérés jelentős, az a kutatások szerint jól előre jelzi a kóros agyi öregedési folyamatokat, köztük a demenciát. Fontos, hogy az efféle folyamatokra idejében fény derüljön, mivel a korai gyógyszeres beavatkozások és életmódváltás sokkal hatásosabb, mint a súlyosabb tünetek megjelenése utáni “tűzoltás”.
A kutatás szerint az agyterületek működése közti kapcsolatok meglehetősen bonyolult hálózatot alkotnak, így egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy milyen tulajdonságaik vannak kapcsolatban az életkorral. Ennek elemzésére mesterséges intelligenciát vetettek be a kutatók.
Vidnyánszky Zoltán kutatócsoportja a mélytanulásos rendszerek működési elvét használta fel a vizsgálatok során. Az ilyen elven működő tanuló rendszerek ugyanis több egymásra épülő absztrakciós szinten dolgozzák fel a bemenet információit. Míg a legelső szinteken még sokat számítanak a bemenő adatok konkrét részletei, a felsőbb szinteken egyre elvontabb összefüggések jelennek meg a tanulás során.
Gyűjtögetés - egy hobbi, ami túlnőhet rajtunk
2019. február 05.
Mindenki gyűjt valamit, mindenkinek vannak kedvenc tárgyai, amelyektől a világ minden kincséért se válna meg. Ezek a tárgyak örömöt okoznak, szeretjük és nézegetjük őket, jó érzéssel tölt el, ha rájuk nézünk. Ám előfordul, hogy a gyűjtőszenvedély túlnő egyes embereken és élhetetlenné változtatja az életüket - mi rejlik ennek a mélyén és hogyan orvosolható?
Gondolnánk, hogy ettől az illető észhez tér, és elkezdi kidobálni vagy legalábbis szelektálni a felhalmozott tárgyakat, de sajnos az esetek többségében nem így van. Ami másnak egyértelműen kezelhetetlen, és látszik, hogy ez már nem csak a gyűjtögetésről szól, azt az érintett nem látja be.
Nem érzi úgy, hogy bármit is tennie kellene, és hogy segítségre, tanácsra lenne szüksége. Sőt a tanácsot, segítségnyújtást elutasítja, mondván ne szóljanak bele az ő dolgába.
Gyakran előfordul, hogy ezt az állapotot valamilyen trauma okozza, haláleset, munkahely elveszítése, anyagi gondok stb. Így csak időleges megoldás lenne, ha valaki kirámolná, kitakarítaná az érintett lakását, hiszen mivel a kiváltó ok nem oldódik meg, egy idő múlva újra telehordaná az otthonát.
Sokan nem tudják, hogy ez egy betegség, azt hiszik, hogy egyszerűen csak rendetlen, piszkos emberről van szó. Bírálják, megvetik, azt mondják, miből állna kitakarítani, nem is képzelik, hogy ez nem csak elhatározás kérdése.
Kinek van igaza? Mi mozgatja a -nekem van- igazam energiát?
2019. február 04.
Az egó egyik legerőteljesebb játéka a "nekem van igazam"energia. Több, mint 40 éve éltem úgy, hogy az igazság harcosának tartottam magam. Az igazságérzetem mindig átlagon felüli volt. Mindig harcoltam a saját igazamért, és csak akkor nyugodtam meg, ha megnyertem a harcot és kimondattam mindenkivel, hogy igen, nekem van igazam. Ismerős?
Hogy is van ez?A létezésben van egy körforgás igazságügyben is. Szinte mindenki ragaszkodik a saját igazához. Van, aki kevésbé, van, aki erőteljesebben válik az igazság harcosává. Igazából már kisgyermekkorban rárezgünk erre az energiára, mert amikor a korlátozások, szabályozások elkezdődnek, akkor a gyermeki én tiltakozásba kezd. Kb. 3 éves korra el is érjük azt a pontot, amikor dacba szálunk a szüleinkkel. Erre mondjuk, hogy dac korszak. Valójában a saját eszköztárunkkal próbáljuk kifejezni, hogy nem igazán tetszik nekünk az, amit elvárnak tőlünk.
Mivel a szülők erősebbek, ezért az ebben a korban elnyomott erők sokasodnak bennünk, és nagyobb korunkra már komolyan az igazság bajnokaivá fejlődünk tudatosan és tudattalanul is.
Ahogy telnek, múlnak az évek, évtizedek a harc egyre fárasztóbb lesz. A nagy harcosok közül sokan érzik azt egész életükben, hogy nem értik meg őket. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy az igazukat átvigyék minden helyzetben. A szülői mintákban ez sokszor úgy jelenik meg, hogy a szülő jóhiszeműen próbál segíteni gyermekén. A saját szemszögéből igaza van, de a gyerekből felnőtté vált férfi, nő szemszögéből nézve viszont nincs.
Ez a minta persze az élet minden területén megjelenik. A postától a főnökig, a házastársakkal megharcolt helyzetekig. Végtelen variációkban vagyunk képesek a magunk igazáért harcolni.
De van egy titok, ami képes megváltoztatni ezt a működést, és segít abban, hogy békét találjunk a lelkünkben és harmóniába kerüljünk a külső világgal is.
A zöldteafogyasztás növeli a cukorbetegség kockázat
2019. február 04.
A kutatók két 1996-ban megkezdett tanulmány, a Shanghai Women’s Health Study (SWHS) és a Shanghai Men’s Health Study (SMHS) csaknem 120 ezer résztvevőjének adatait elemezték. Ezen két tanulmány adatait rendszeresen felhasználják a rák és egyéb krónikus betegségek hátterében álló genetikai és más biomarkerek, valamint az életmódból fakadó kockázatok vizsgálatára.
Az alanyok egyike sem küzdött diabétesszel a tanulmány kezdetén és mindannyian részletes információkkal szolgáltak teafogyasztási – típus, mennyiség – szokásaikról.
A kínai Futan Egyetem, az amerikai Vanderbilt Egyetem és más kutatóintézetek szakemberei mind a női, mind a férfi alanyoknál a 2-es típusú cukorbetegség fokozottabb kockázatát mutatták ki nagyobb mennyiségű zöld tea fogyasztása esetén.
Az International Journal of Epidemiology című folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók megjegyezték, hogy a zöldteafogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség közötti összefüggést nem befolyásolja az elhízottság vagy a dohányzás.
A szakemberek szerint további tanulmányokra van szükség az összefüggés hátterében álló mechanizmus megértéséhez, de úgy vélik, hogy a tealeveleken maradó rovarirtószerek szerepet játszhatnak a dologban.
Régóta egyedül vagy? Így törj ki a szingliségből!
2019. február 03.
Régóta tengeted már az életed egyedül? Van ilyen. És zavar? Mert ha nem, akkor végül is minden rendben. Kérdés persze, hogy mennyire vagy önmagadhoz őszinte. Mert ugye az is benne van a pakliban, hogy kicsit ciki szinglinek lenni.
A magány, az egyedüllét és az önállóság természetesen pozitív hatással is lehet az életünkre. Amikor egyedül vagyunk, akkor végre pontosan úgy viselkedhetünk, ahogy jól esik, és nem kell tekintettel lennünk valaki más igényeire, elvárásaira. Az alkotáshoz, elmélyüléshez szintén az egyedüllét a legalkalmasabb. Ha egyedül élünk, akkor nincs más választásunk, mint hogy minden problémánkat saját magunk oldjuk meg - így talpraesettek leszünk, akik nem ijednek meg néhány akadálytól. Ez jó.
De mi van, ha csak úgy mondom, hogy jól elvagyok én egyedül is, és kifelé mosolygok, befelé azonban zokogok, és szenvedek, mert rettenetesen vágyok már egy kapcsolatra, valakire, akivel közös programjaim vannak, akivel együtt élhetek, akivel megoszthatom a gondolataimat, nem beszélve arról, hogy milyen piszkosul hiányzik már egy ölelés, egy csók, és egy színes, széles vásznú, egész estét betöltő szexuális élmény?
Ha te is ebben a helyzetben vagy, akkor ideje kezdeni valamit magaddal. Ha valóban szingli vagy, akkor örülj, ez a könnyebbik eset. Ha nem vagy igazi szingli, hanem nagyon is párkapcsolatban élsz, de ez a kapcsolat szűkölködik a romantikában, vagy teljes mértékben kiüresedett, csupán a megszokások tartanak benneteket össze, vagy a gyerekek - ebben az esetben nehezebb dolgod van. Először ki kell lépni a régi, kiégett kapcsolatból, ami nem mindig könnyű , de nem is lehetetlen. Mivel ez egy külön fejezet, foglalkozzunk most az igazi szinglikkel, akiknek semmilyen párkapcsolatuk nincsen már hosszú ideje.
