Három stresszűző, közérzetjavító jógagyakorlat
2019. április 24.
A modern, városi ember mindennapjait gyakran stresszben éli. A stressz kis mennyiségben akár motivációs ingerként is funkcionálhat, ám a hosszan tartó, rendszeres stressz káros hatású. Nyomán életminőségbeli változások, étkezési zavarok, hormonális változások és más krónikus panaszok alakulhatnak ki.
A stresszkezelés elterjedt, köztudottan hatékony és kemikáliamentes eszköze a jóga életmódrendszere, amelyet szakértő oktatóval sajátíthatunk el. A következőkben három könnyű gyakorlatot mutatunk, amely szellemileg és fizikailag megterhelő élethelyzetekben bárki számára gyakorolható. (Betegség esetén szakképzett jógaoktatóval történő konzultáció után javasoljuk az otthoni gyakorlást!)
1. Teljes jógalégzés
A teljes jógalégzés a hasi, mellkasi és kulcscsonti légzés összességéből áll. Hatására a tüdő nagyobb kapacitással működtethető, nyugalmat ad az elme számára.
Végrehajtás fekvő helyzetben. 3-10 perc, fokozatosan emelve.
Feküdjön a hátára, lábait a derék ellazítására hozza talpra, a térdeit döntse egymásnak. Lélegezzen be lassan, mélyen és egyenletesen a hasi területre (mélyhasi légzés). A has tágítása után kezdje tágítani a mellkast kifelé és felfelé (mellkasi légzés). Amikor a bordák teljesen kitágultak, lélegezzen a tüdőcsúcsokba (kulcscsonti légzés). A vállak és a kulcscsont is mozduljanak kissé felfelé, ilyenkor a levegő megtölti a tüdő felső lebenyeit. Ez egy teljes belégzés.
Kilégzés során ugyanebben a sorrendben, először a hasi részből, majd a mellkasból, végül a tüdő kulcscsont alatti részéből engedje ki a levegőt. Kiegészítés: a mellkasi légzés megfigyelhető nyújtott lábbal, hanyatt fekvésben úgy, hogy a karok a fej körül vannak. A kulcscsonti légzés pedig gyakorolható úgy, hogy a kezek a törzs mellett vannak és minden belégzésnél a vállakat a földön tartva fölhúzza a fülekhez, majd kilégzésnél visszaengedi.
Növekszik a melanómás megbetegedések száma
2019. április 23.
Növekszik a melanómás megbetegedések száma, ezért érdemes minden évben szakemberrel is ellenőriztetni az anyajegyeket – közölte a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyász szakorvosa.
Kuroli Enikő azt mondta, a növekedés hátterében egyrészt a káros UV-sugárzás és a mértéktelen szolárium használat áll. Másrészt pedig az, hogy az emberek jobban odafigyelnek, és egyre többen mennek az elváltozásokkal orvoshoz.
Az évenkénti ellenőrzés mellett nagyon fontos az önvizsgálat is. Ha egy anyajegy asszimetrikus lesz, elmosódik a határa, növekszik vagy megváltozik a színe, meg kell mutatni egy bőrgyógyásznak: kis változás nem feltétlenül jelent komoly gondot, de mindenképp érdemes olyankor is szakemberhez fordulni.
Legóból készített robotműkart egy spanyol fiú
2019. április 23.
Lego építőelemekből készített magának robotműkart Spanyolországban egy fiú, aki egy ritka genetikai betegség miatt jobb alkar nélkül jött világra.
A 19 éves David Aguilar biomérnöknek tanul a barcelonai Katalán Nemzetközi Egyetemen és már a negyedik modellt használja az általa kifejlesztett színes művégtagból. Az andorrai fiú álma, hogy a diploma megszerzését követően megfizethető robotprotéziseket tervezzen az arra rászorulók számára.
Aguilar 9 évesen készítette el az első, akkor még igen kezdetleges műkart Lego építőelemekből, majd minden újabb verziónál további fejlesztéseket végzett.
“Kisgyerekként nagyon ideges voltam, amikor más fiúk előtt kellett mutatkoznom, mert különböztem tőlük, de ez nem gátolt meg abban, hogy kövessem az álmaimat” – mondta Aguilar, aki csak alkalmanként használja az általa fejlesztett műkart és anélkül is remekül boldogul.
Anafilaxia jelentkezhet ételallergiás gyermeknél
2019. április 22.
Egy falat is allergiás tüneteket okozhat
Ha gyermekünk diagnosztizált ételallergiás, akkor a továbbiakban kerülnie kell azoknak az élelmiszereknek a fogyasztását, amelyek a tüneteit okozzák. A diéta betartása nagy odafigyelést igényel a beteg és a környezete részéről is, hiszen számos készen kapható élelmiszer tartalmazza a leggyakoribb allergéneket – tejet, tojást, búzát, földimogyorót vagy szóját. Ha az allergiás gyermek véletlenül fogyaszt ezek valamelyikéből – az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül – allergiás tünetei jelentkeznek. Az, hogy milyen mennyiségű étel okoz panaszokat, az egyénenként változó. A tünetek lehetnek enyhébbek vagy súlyosak. Ez utóbbi esetében beszélünk anafilaxiáról.
Enyhe allergiás tünetek lehetnek:
– arc, ajak vagy szemduzzanat
– viszkető érzés az ajkakon, szájban
– csalánkiütés (akár testszerte), viszketéssel járó egyéb bőrkiütés
– hányinger, hasi fájdalom vagy rossz közérzet
Mit tegyünk, ha enyhe allergiás tünetek jelentkeznek?
Ilyen esetben maradjunk végig a gyermek mellett és figyeljük az állapotát. Ha nem változik, az allergiás tünetekre adhatunk szájon át antihisztamint.
Már reggel fáradt vagyok...
2019. április 22.
Reggelente nehezen kelünk fel, amikor is csak egy dologra gondolunk: visszabújni az ágyba! Fáradtak vagyunk már ébredés után, majd napközben sem javul a helyzet. De mit fogyasszunk reggelire, és mit szerepeltessünk a napi étrendünkben, hogy visszanyerjük energiánkat? Íme néhány javaslat hozzá.
Vaspótlás fáradtság ellen
A vashiány a nőknél nagyobb arányban jelentkezik, mint a férfiaknál, mivel a menstruáció idején a szervezet minden hónapban veszít vastartalékából. Márpedig a vas számos, a szervezetünknek energiát adó folyamatban vesz részt: biztosítja az oxigén eljutását a sejtekhez, hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, segíti a dopamin-szintézist, pótolja az energiát. Amikor nehezünkre esik a reggeli felkelés, vagy folyamatosan fáradtak vagyunk, az a vashiány egyik tipikus jele.
A vasat a szervezet nem képes előállítani, ezért táplálkozásunkban a vasat pótolni kell. Pl. spenót, lencse, egyéb száraz hüvelyesek, a belsőségek közül főként a máj, tojássárgája, búzakorpa, a tökmag-szezámmag-lenmag hármas, tojássárgája, belsőségek mind-mind bővelkednek benne. Így rendszeresen fogyasszunk belőlük, egy nap, beleértve a reggelit, 2-3 részre osztva.
Az energiaszintet emelő magnézium
A magnézium, hasonlóképpen a vashoz, jelentős, energiát adó nyomelem. Elősegíti a cukrokat és zsírokat energiává átalakító enzimek működését. Támogatja az idegi impulzusok transzmisszióját (közvetítését), és részt vesz.az ingerületátvivő anyagok szintézisében. Bővelkednek benne pl. a sötétzöld levelű zöldségek, olajos magvak, citrusfélék, fekete csokoládé, mandula, joghurt-kefir…
Újabb géneket hoztak kapcsolatba a depresszióval
2019. április 21.
Több száz újabb gént hoztak összefüggésbe a kutatók a depresszióval – derült ki a Nature Neuroscience című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely azokra a személyiségtípusokra is rávilágít, akik fogékonyabbak lehetnek a betegségre.
Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport három nagy adatbázis információit felhasználva elemezte több mint kétmillió ember egészségügyi adatait és DNS-ét, aminek eredményeként 269 olyan gént azonosítottak, amely összefüggésben áll a depresszióval – írja a medicalxpress.com.
A kutatók egy újfajta statisztikai módszert alkalmazva azonosították a DNS azon részeit, amelyek megegyeztek a depressziós és például a dohányzó embereknél. Az eredmények azt sugallják, hogy a depresszió kiváltó tényezője lehet a dohányzásnak néhány embernél, ám további vizsgálatokra van szükség az összefüggés megértéshez.
A témában született eddigi legnagyobb tanulmány szerint továbbá a szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmus depressziót okozhat. Ez az összefüggés segíthet a kutatóknak rávilágítani az olyan személyiségjegyekre, amelyek növelhetik a betegség jelentkezésének kockázatát.
Egyre több gyerek küzd magatartászavarral
2019. április 21.
A magatartászavar valójában azt jelenti, hogy a gyermek nehezen alkalmazkodik bizonyos helyzetekhez, legalábbis lassabban, mint ahogy azt a társadalom elvárja. Kalamár Hajnalka szerint bizonyos relaxációs gyakorlatok – mint a légzés lelassítása – sokat segíthetnek ezen a helyzeten, s hozzájárulhatnak a tudatos jelenlét kialakulásához.
Ugyanakkor az is jó lenne, ha például a testnevelésórákon a tanárok nem csak a terhelésre, de a lazításra is időt szánnának.
Mesterséges intelligencia segítheti a gyerekbetegségek diagnózisát
2019. április 20.
Az elektronikus egészségügyi adatokkal végzett összehasonlító vizsgálatok során az MI jobb eredménnyel végzett, mint a fiatal, tapasztalatlanabb orvosok.
A Csang Kang, a Kantoni Orvosi Egyetem tudósa által vezetett amerikai-kínai kutatócsoport a Nature Medicine című szaklapban mutatta be az eredményeit. A tanulmány bizonyította, hogy egy MI-rendszer a beszéden alapuló adatokkal jó eredményeket képes elérni.
A program segítheti az orvosokat nagy adatbázisok kezelésében és abban a döntésben, hogy melyik pácienst kell a legsürgősebben kezelni.
A rendszer emellett segítheti az orvosokat az összetett vagy ritka betegségek diagnosztizálásában is. Ilyen esetekben ugyanis sok orvos csak kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.
A tudósok a rendszert nagy adathalmazon gyakoroltatták és tesztelték, mely 1,362 millió, 0-18 éves páciens 101,6 millió adatából állt. A fókusz az óvodás korú gyerekeken volt. Az adatok a kantoni női és gyermekkórház 2016 januárja és 2017 júliusa között kezelt betegeitől származtak.
A rendszert húsz orvos vizsgálataival hasonlították össze, öt csoportba osztották őket. A csoportok egymástól kompetenciában és a klinikai gyakorlati tapasztalatban különböztek.
A férfiak termékenységéhez fontos a cink
2019. április 20.
A férfiak termékenységével kapcsolatban a leginkább ismert anyag a cink. Azt azonban, hogy pontosan mire is jó, és hogy a cink mellett kell-e még mást is szedni a normál termékenységért, már messze nem tudják annyian. A témában Ratkó Tünde szülésznő van segítségünkre.
Cink? Cink!
A cink kiemelt jelentőségű a férfiak termékenységének fenntartásában – olvashatjuk sokszor, ez azonban ebbe a formában nem igaz. Jelentősége valóban nagy, ám nem kiemelt, hiszen más anyagokra éppen olyan nagy szükség van, mint a cinkre.
Hogy miért kerül mégis olyan sokszor elő ez az anyag? A legtöbb helyen a sperma minőségével hozzák kapcsolatba, a cink azonban nem csak a szaporodás miatt fontos. amellett, hogy közel 300 enzim elengedhetetlen összetevője, a cink egyik elsődleges feladata a szervezetben, hogy a sejtmembrán integritását megőrizze. Hiányában a membrán meggyengül, és a sejt sérülékenyebbé, érzékenyebbé válik a környezeti ártalmakra.
Itt kapcsolódik össze a sperma minősége és a cink. A sejtmembránra gyakorolt hatás ugyanis minden sejttípusra igaz, függetlenül attól, hogy férfiakban vagy nőkben találhatóak meg. így természetesen a spermiumok minősége is nagyban függ ettől az anyagtól.
Elég csak a cink?
Amennyiben a cél a normál termékenység fenntartása, visszaszerzése, és nem áll a háttérben betegség sem – még akkor sem. A spermatogenezis, vagyis a spermaképzés egy igen összetett folyamat, mely hormonvezérelt, és melynek csak egyik eleme a cink. Ha a folyamat bármelyik részén tápanyahiány lép fel, akkor sérülhet a sperma minősége, csökkenhet a mennyisége. Előbbi esetben drasztikusan megnő a genetikai rendellenességek kialakulásának esélye, míg a mennyiségbeli csökkenés a termékenységet rontja jelentősen.
Ha nő a munkaidő, gyakoribb az orvoshoz járás
2019. április 19.
A heti munkaidő 1 órával való növelése azzal jár, hogy a dolgozók átlagban 13 százalékkal többször mennek orvoshoz. A munkavállalók úgy érzik, hogy ennyivel hosszabb munkaidő esetén két százalékkal romlik az egészségi állapotuk – közölték a halle-wittenbergi és az erlangen-nürnbergi egyetem kutatói a Labour Economics című szakfolyóiratban.
A munkaidő növelésének e két káros következményét leginkább a nők és a kisgyerekes szülők érzik meg, valószínűleg azért, mert kevesebb szabadidőből gazdálkodhatnak, és ha nő a munkaidő, erősödik rajtuk a nyomás a munkaidőn kívül – mondta a kutatást vezető Christoph Wunder.
A férfiak – függetlenül attól, hogy nevelnek-e kisgyermeket vagy sem – átlagosan 7 százalékkal többször fordultak orvoshoz a munkaidő egy órával való meghosszabbodásakor, a nők azonban 15 százalékkal gyakrabban mentek orvoshoz valamilyen panasszal.
A kutatók szerint az összefüggés nem feltétlenül áll fenn fordított irányban, vagyis a rövidebb munkaidő nem jár automatikusan az egészségi állapot javulásával. “Nem lehet következtetéseket levonni arra nézve, hogy mennyi az optimális munkaidő” – írták tanulmányukban a kutatók.
