Legóból készített robotműkart egy spanyol fiú
2019. április 23.
Lego építőelemekből készített magának robotműkart Spanyolországban egy fiú, aki egy ritka genetikai betegség miatt jobb alkar nélkül jött világra.
A 19 éves David Aguilar biomérnöknek tanul a barcelonai Katalán Nemzetközi Egyetemen és már a negyedik modellt használja az általa kifejlesztett színes művégtagból. Az andorrai fiú álma, hogy a diploma megszerzését követően megfizethető robotprotéziseket tervezzen az arra rászorulók számára.
Aguilar 9 évesen készítette el az első, akkor még igen kezdetleges műkart Lego építőelemekből, majd minden újabb verziónál további fejlesztéseket végzett.
“Kisgyerekként nagyon ideges voltam, amikor más fiúk előtt kellett mutatkoznom, mert különböztem tőlük, de ez nem gátolt meg abban, hogy kövessem az álmaimat” – mondta Aguilar, aki csak alkalmanként használja az általa fejlesztett műkart és anélkül is remekül boldogul.
Anafilaxia jelentkezhet ételallergiás gyermeknél
2019. április 22.
Egy falat is allergiás tüneteket okozhat
Ha gyermekünk diagnosztizált ételallergiás, akkor a továbbiakban kerülnie kell azoknak az élelmiszereknek a fogyasztását, amelyek a tüneteit okozzák. A diéta betartása nagy odafigyelést igényel a beteg és a környezete részéről is, hiszen számos készen kapható élelmiszer tartalmazza a leggyakoribb allergéneket – tejet, tojást, búzát, földimogyorót vagy szóját. Ha az allergiás gyermek véletlenül fogyaszt ezek valamelyikéből – az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül – allergiás tünetei jelentkeznek. Az, hogy milyen mennyiségű étel okoz panaszokat, az egyénenként változó. A tünetek lehetnek enyhébbek vagy súlyosak. Ez utóbbi esetében beszélünk anafilaxiáról.
Enyhe allergiás tünetek lehetnek:
– arc, ajak vagy szemduzzanat
– viszkető érzés az ajkakon, szájban
– csalánkiütés (akár testszerte), viszketéssel járó egyéb bőrkiütés
– hányinger, hasi fájdalom vagy rossz közérzet
Mit tegyünk, ha enyhe allergiás tünetek jelentkeznek?
Ilyen esetben maradjunk végig a gyermek mellett és figyeljük az állapotát. Ha nem változik, az allergiás tünetekre adhatunk szájon át antihisztamint.
Már reggel fáradt vagyok...
2019. április 22.
Reggelente nehezen kelünk fel, amikor is csak egy dologra gondolunk: visszabújni az ágyba! Fáradtak vagyunk már ébredés után, majd napközben sem javul a helyzet. De mit fogyasszunk reggelire, és mit szerepeltessünk a napi étrendünkben, hogy visszanyerjük energiánkat? Íme néhány javaslat hozzá.
Vaspótlás fáradtság ellen
A vashiány a nőknél nagyobb arányban jelentkezik, mint a férfiaknál, mivel a menstruáció idején a szervezet minden hónapban veszít vastartalékából. Márpedig a vas számos, a szervezetünknek energiát adó folyamatban vesz részt: biztosítja az oxigén eljutását a sejtekhez, hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, segíti a dopamin-szintézist, pótolja az energiát. Amikor nehezünkre esik a reggeli felkelés, vagy folyamatosan fáradtak vagyunk, az a vashiány egyik tipikus jele.
A vasat a szervezet nem képes előállítani, ezért táplálkozásunkban a vasat pótolni kell. Pl. spenót, lencse, egyéb száraz hüvelyesek, a belsőségek közül főként a máj, tojássárgája, búzakorpa, a tökmag-szezámmag-lenmag hármas, tojássárgája, belsőségek mind-mind bővelkednek benne. Így rendszeresen fogyasszunk belőlük, egy nap, beleértve a reggelit, 2-3 részre osztva.
Az energiaszintet emelő magnézium
A magnézium, hasonlóképpen a vashoz, jelentős, energiát adó nyomelem. Elősegíti a cukrokat és zsírokat energiává átalakító enzimek működését. Támogatja az idegi impulzusok transzmisszióját (közvetítését), és részt vesz.az ingerületátvivő anyagok szintézisében. Bővelkednek benne pl. a sötétzöld levelű zöldségek, olajos magvak, citrusfélék, fekete csokoládé, mandula, joghurt-kefir…
Újabb géneket hoztak kapcsolatba a depresszióval
2019. április 21.
Több száz újabb gént hoztak összefüggésbe a kutatók a depresszióval – derült ki a Nature Neuroscience című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely azokra a személyiségtípusokra is rávilágít, akik fogékonyabbak lehetnek a betegségre.
Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport három nagy adatbázis információit felhasználva elemezte több mint kétmillió ember egészségügyi adatait és DNS-ét, aminek eredményeként 269 olyan gént azonosítottak, amely összefüggésben áll a depresszióval – írja a medicalxpress.com.
A kutatók egy újfajta statisztikai módszert alkalmazva azonosították a DNS azon részeit, amelyek megegyeztek a depressziós és például a dohányzó embereknél. Az eredmények azt sugallják, hogy a depresszió kiváltó tényezője lehet a dohányzásnak néhány embernél, ám további vizsgálatokra van szükség az összefüggés megértéshez.
A témában született eddigi legnagyobb tanulmány szerint továbbá a szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmus depressziót okozhat. Ez az összefüggés segíthet a kutatóknak rávilágítani az olyan személyiségjegyekre, amelyek növelhetik a betegség jelentkezésének kockázatát.
Egyre több gyerek küzd magatartászavarral
2019. április 21.
A magatartászavar valójában azt jelenti, hogy a gyermek nehezen alkalmazkodik bizonyos helyzetekhez, legalábbis lassabban, mint ahogy azt a társadalom elvárja. Kalamár Hajnalka szerint bizonyos relaxációs gyakorlatok – mint a légzés lelassítása – sokat segíthetnek ezen a helyzeten, s hozzájárulhatnak a tudatos jelenlét kialakulásához.
Ugyanakkor az is jó lenne, ha például a testnevelésórákon a tanárok nem csak a terhelésre, de a lazításra is időt szánnának.
Mesterséges intelligencia segítheti a gyerekbetegségek diagnózisát
2019. április 20.
Az elektronikus egészségügyi adatokkal végzett összehasonlító vizsgálatok során az MI jobb eredménnyel végzett, mint a fiatal, tapasztalatlanabb orvosok.
A Csang Kang, a Kantoni Orvosi Egyetem tudósa által vezetett amerikai-kínai kutatócsoport a Nature Medicine című szaklapban mutatta be az eredményeit. A tanulmány bizonyította, hogy egy MI-rendszer a beszéden alapuló adatokkal jó eredményeket képes elérni.
A program segítheti az orvosokat nagy adatbázisok kezelésében és abban a döntésben, hogy melyik pácienst kell a legsürgősebben kezelni.
A rendszer emellett segítheti az orvosokat az összetett vagy ritka betegségek diagnosztizálásában is. Ilyen esetekben ugyanis sok orvos csak kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.
A tudósok a rendszert nagy adathalmazon gyakoroltatták és tesztelték, mely 1,362 millió, 0-18 éves páciens 101,6 millió adatából állt. A fókusz az óvodás korú gyerekeken volt. Az adatok a kantoni női és gyermekkórház 2016 januárja és 2017 júliusa között kezelt betegeitől származtak.
A rendszert húsz orvos vizsgálataival hasonlították össze, öt csoportba osztották őket. A csoportok egymástól kompetenciában és a klinikai gyakorlati tapasztalatban különböztek.
A férfiak termékenységéhez fontos a cink
2019. április 20.
A férfiak termékenységével kapcsolatban a leginkább ismert anyag a cink. Azt azonban, hogy pontosan mire is jó, és hogy a cink mellett kell-e még mást is szedni a normál termékenységért, már messze nem tudják annyian. A témában Ratkó Tünde szülésznő van segítségünkre.
Cink? Cink!
A cink kiemelt jelentőségű a férfiak termékenységének fenntartásában – olvashatjuk sokszor, ez azonban ebbe a formában nem igaz. Jelentősége valóban nagy, ám nem kiemelt, hiszen más anyagokra éppen olyan nagy szükség van, mint a cinkre.
Hogy miért kerül mégis olyan sokszor elő ez az anyag? A legtöbb helyen a sperma minőségével hozzák kapcsolatba, a cink azonban nem csak a szaporodás miatt fontos. amellett, hogy közel 300 enzim elengedhetetlen összetevője, a cink egyik elsődleges feladata a szervezetben, hogy a sejtmembrán integritását megőrizze. Hiányában a membrán meggyengül, és a sejt sérülékenyebbé, érzékenyebbé válik a környezeti ártalmakra.
Itt kapcsolódik össze a sperma minősége és a cink. A sejtmembránra gyakorolt hatás ugyanis minden sejttípusra igaz, függetlenül attól, hogy férfiakban vagy nőkben találhatóak meg. így természetesen a spermiumok minősége is nagyban függ ettől az anyagtól.
Elég csak a cink?
Amennyiben a cél a normál termékenység fenntartása, visszaszerzése, és nem áll a háttérben betegség sem – még akkor sem. A spermatogenezis, vagyis a spermaképzés egy igen összetett folyamat, mely hormonvezérelt, és melynek csak egyik eleme a cink. Ha a folyamat bármelyik részén tápanyahiány lép fel, akkor sérülhet a sperma minősége, csökkenhet a mennyisége. Előbbi esetben drasztikusan megnő a genetikai rendellenességek kialakulásának esélye, míg a mennyiségbeli csökkenés a termékenységet rontja jelentősen.
Ha nő a munkaidő, gyakoribb az orvoshoz járás
2019. április 19.
A heti munkaidő 1 órával való növelése azzal jár, hogy a dolgozók átlagban 13 százalékkal többször mennek orvoshoz. A munkavállalók úgy érzik, hogy ennyivel hosszabb munkaidő esetén két százalékkal romlik az egészségi állapotuk – közölték a halle-wittenbergi és az erlangen-nürnbergi egyetem kutatói a Labour Economics című szakfolyóiratban.
A munkaidő növelésének e két káros következményét leginkább a nők és a kisgyerekes szülők érzik meg, valószínűleg azért, mert kevesebb szabadidőből gazdálkodhatnak, és ha nő a munkaidő, erősödik rajtuk a nyomás a munkaidőn kívül – mondta a kutatást vezető Christoph Wunder.
A férfiak – függetlenül attól, hogy nevelnek-e kisgyermeket vagy sem – átlagosan 7 százalékkal többször fordultak orvoshoz a munkaidő egy órával való meghosszabbodásakor, a nők azonban 15 százalékkal gyakrabban mentek orvoshoz valamilyen panasszal.
A kutatók szerint az összefüggés nem feltétlenül áll fenn fordított irányban, vagyis a rövidebb munkaidő nem jár automatikusan az egészségi állapot javulásával. “Nem lehet következtetéseket levonni arra nézve, hogy mennyi az optimális munkaidő” – írták tanulmányukban a kutatók.
Az agytumor sejtjeit megtámadó nanorészecskéket alkottak
2019. április 19.
A halálos agytumor sejtjeit megtámadó nanorészecskéket alkottak spanyol tudósok: behatolnak a tumorba és a gyógyszereket közvetlenül a rákos sejtekbe irányítják.
A Santiago de Compostela-i Egyetem molekuláris orvostudománnyal és krónikus betegségekkel foglalkozó központja (CiMUS) tudósainak közlése szerint a kísérleti terápiát sikeresen tesztelték egerekbe ültetett emberi tumorokon.
Eredményeiket az Advanced Therapeutics című tudományos lapban mutatták be. A Marcos Garcia Fuentes vezette kutatócsoport olyan nanorészecskéket alkotott, amelyek képesek megtámadni a glioblasztóma multiforme (GBM) sejteket. Ez a leggyakoribb, halálos agytumor, amelynek az öt éven túli túlélési aránya kevesebb mint 5 százalék.
“Az egerekkel végzett vizsgálatok nagyon jó eredménnyel zárultak. Azoknak az egereknek, amelyek csak kemoterápiát kaptak, kétszer akkora volt a daganatuk, mint azoknak, amelyek kemoterápiás és nanorészecskés kezelést is kaptak” – mondta Garcia Fuentes.
Az új kezelés nem csupán csökkenti a jelenlegi rákellenes gyógyszerek mérgező tulajdonságait, de abban is segít, hogy a gyógyszerek könnyebben jussanak be a rákos sejtek belsejébe.
A tumor okozására hajlamos gének gyógyszeres elfojtása alapvető fontosságú a személyes rákkezelések kifejlesztéséhez. Ezek azonban még nem használhatóak széles körben a stabilitással és a testen belüli szállítással kapcsolatos problémák miatt.
A kutyaugatás bosszantó hatásai
2019. április 18.
A Bioacoustics című folyóiratban megjelent tanulmányukban Jégh-Czinege Nikolett PhD-hallgató, valamint Faragó Tamás és Pongrácz Péter, a tanszékének kutatói arra kerestek választ, miért leszünk többnyire idegesek, ha kutyaugatást, főként ha a szomszéd kutyájának ugatását halljuk és vannak-e olyan emberek, akiket az átlagosnál jobban zavar, amikor ugatást hallanak?
A kutatók 153 résztvevőt toboroztak vizsgálatukhoz, amelynek során az embereknek 12 különböző kutyaugatást kellett meghallgatniuk, majd pontozniuk aszerint, mennyire találták azokat idegesítőnek, a hang alapján a kutyát mennyire gondolták mérgesnek, ijedtnek, vidámnak.
Három korcsoport tagjait vonták be a kutatásba: 10-11 éves gyerekeket, 18-35 éves és 50-70 év közötti felnőtteket. A tesztek során az etológusok vizsgálták a lakókörnyezet esetleges szerepét is. Mindhárom korcsoportban voltak falusi, kertvárosi és városközpontban élő lakosok.
Eredményeik szerint a lakóhelynek nem volt hatása a kutyaugatás által kiváltott bosszankodás mértékére. Vagyis nem igazolható, hogy a nagyvárosi, “természetből kiszakadt” embereket jobban idegesítené a kutyák által keltett zaj. Az életkor viszont összefüggést mutatott a bosszankodással: a fiatal felnőttek tartották a legidegesítőbbnek az ugatásokat, különösen, ha azok magas hangon szóltak. A férfiakat jobban bosszantotta az ugatás, mint a nőket.
