A visszeresség több mint egy kis „szépséghiba”

2019. június 11.

Ami ma „csak” seprűvénásság vagy egy kis visszér,annak az évek múlásával vénás lábszárfekély vagy tüdőembólia is lehet a következménye. A folyamat feltartóztatható, mielőbb tenni kell az állapot romlásának megakadályozása érdekében!

A vénás problémák sok esetben már fiatalkorban jelentkeznek. Akik sokat ülnek, vagy egy helyben állnak, anélkül, hogy a lábszáruk izomzatát mozgatnák, és azzal a vér szív felé történő áramoltatását segítenék, fokozott visszeresség-kockázatnak vannak kitéve. Az elhízás, a terhesség, a dohányzás, illetve a hormonális fogamzásgátlók használata szintén visszerességre hajlamosít.

A gyengébb kötőszövetek miatt a nőknél gyakori panasz a seprűvénásság és a visszeresség. Tévedés azonban azt hinni,hogy a vénás problémák elkerülik a férfiakat! Körülbelül minden 5. férfinél jelen van a visszeresség. Bár az erősebb nemnél ritkább a visszeresség, mint a nőknél, a vénás zavarok komplikáltabb formái és következményei, köztük a vénás lábszárfekély, valamint az életveszélyes tüdőembólia körülbelül azonos gyakorisággal fordulnak elő mindkét nemnél. Úgy tűnik tehát, hogy a férfiak visszeressége „veszélyesebb”.

A kitágult vénák, a visszerek megjelenése az egyik jele annak, hogy az érrendszer sérült, és emiatt fokozott tromboembóliás kockázat van jelen. A visszeresség akár 5-7-szeresére is emelheti a tromboembóliás események (pl. mélyvénás trombózis, tüdőembólia) rizikóját.

Időben tenni kell az állapot romlásának megakadályozása érdekében!
A külsőlegesen alkalmazható, a boka irányából a comb felé haladva a lábszárba masszírozható patikaszerek mellett ma már szájon át szedhető, a vénákat erősítő készítmények is kaphatók a gyógyszertárakban. Ez utóbbiak hatóanyagai sok esetben növényi eredetű, ún. bioflavonoidok (pl. rutin, diozmin, heszperidin), amelyek a hosszú távú, rendszeres szedés eredményeként enyhíthetik a visszerességgel együtt járó fájdalmakat, lábdagadást és nehézláb-érzést.

Hogyan büntessünk helyesen?

2019. június 10.

A gyermekpszichológusok szerint sok szülő ingadozik, mert nem tudja, milyen a gyermek megzabolásához vezető helyes út. Kell-e, lehet-e büntetést alkalmazni, s mekkora legyen annak mértéke. Pedig mindenképp tenni kell azért, hogy a gyermek felismerje: áthágott egy határt, ami nem marad következmények nélkül. De milyen legyen a helyes szülői magatartás? 

Enyhe szankciók, az életkorhoz igazítva

Minél kisebb a gyerek, annál rövidebb ideig tartson a figyelmeztetés – mondják a gyermekpszichológusok. Ilyen lehet például, hogy a csínyt elkövető kicsinek egy darabig ülnie kell a kisszékén, és csak akkor állhat fel onnan, és újra izeghet-mozoghat kedve szerint, ha mi jelt adunk rá. Kb. 10 perc bőven elegendő egy 3-4 éves gyerek esetében.

A nagyobbaknak az elkövetett rosszalkodáshoz mérten „általánosabb érvényű” büntetés jár, például egész héten át ő terítsen meg, vagy esténként segítsen a konyhában, ill. kisebb testvérei ellátásában. És ha nagyobb kárt okozott a lakásban, hozza helyre a kárt, és helyezzünk kilátásba komolyabb büntetést, ha újra előfordul a dolog. A fontos az, hogy mindig jóindulatúan álljunk hozzá az általa elkövetett hibához, magyarázzunk, és mutassunk rá, hogy nem lesz semmi baj, ha hallgat intelmeinkre.

Ne féljünk attól, hogy a kisebb-nagyobb büntetések frusztrálják!

Egy vágy meghiúsulásának elviselését meg kell tanulnia a gyereknek, ami a nevelés egyik alapvető célkitűzése lehet – mondják a pszichológusok. Ez lehetővé teszi, hogy a gyermekben tudatosuljon: nem tehet meg mindent, amit akar, és nem lehet az övé mindaz, amire vágyik. Ne tartsunk attól, hogy frusztrált lesz, ha (igazságosan) büntetjük, mert előbb-utóbb belátja az okokat – fokozatosan meg kell szoknia az élet törvényeit. Iskolás gyermekünk pld. nem érkezett haza idejében a tanórák után, majd otthon, engedélyünk nélkül rögtön internetezni kezdett?

Ilyen esetekben tájékoztassuk a házirendről, miszerint az iskola után ebédelnie kell, nem pedig a barátokkal elidőzni, vagy játszani az interneten. Ha makacsul kitart, és nem alkalmazkodik ehhez a rendhez, eltilthatjuk egy darabig a számítógépezéstől, és elvehetjük tőle a laptopját, tabletjét a büntetés ideje alatt. Minél inkább vágyik arra a tevékenységre, melytől megfosztottuk, legközelebb annál engedelmesebb lesz.

Egészségügyi problémákra adókedvezmény

2019. június 10.

Idén jelentősen bővült azoknak a tartós egészségügyi problémáknak a köre, amelyek után a dolgozók a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget – idén 7450 forintot – igényelhetnek vissza havonta a személyi jövedelemadójukból (szja), a kedvezményt azonban egy összegben is kérhetik az szja-bevalláskor.

A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. közleménye szerint az erre vonatkozó kormányrendelet 18 betegségcsoportot, ezen belül mintegy 700 olyan betegséget határoz meg, amelyeknek érintettjei jogosulttá válhatnak az éves szinten 90 ezer forintot jelentő adókedvezményre.

Idén január elsejétől ebbe a körbe tartozik az endometriózis, illetve az emlő-, méhnyak-, petefészek-, prosztata- és heredaganat is.

Bár a jogosultságot csak az év elejétől állapították meg, a kedvezmény az eddigi betegségekhez hasonlóan akár öt évre visszamenőleg is járhat, amennyiben a betegséget ennyivel korábban megállapították.

Az adókedvezményt a munkavállalók vagy havonta kapják meg – ehhez az év első hónapjában adóelőleg-nyilatkozatot kell leadniuk -, vagy az éves adóbevallásukban igényelhetik vissza egy összegben. A korábbi évekre visszamenőleg járó adókedvezményhez (ez az akkor érvényes minimálbérek 5 százalékát jelenti) az érintett évekre vonatkozó adóbevallások utólagos revíziójával lehet hozzájutni. A kedvezmény igénybe vételének feltétele a betegség fennállását bizonyító orvosi igazolás, amely szakambulancia vagy kórházi szakorvos diagnózisára épül – olvasható a közleményben.

A közlemény idézi Balog Lajost, a Trenkwalder rehabilitációs üzletágának vezetőjét, aki elmondta: “mivel jelentős összegről van szó, minden olyan munkavállalónak, aki valamilyen tartós egészségügyi problémával él, javasolható, hogy konzultáljon kezelőorvosával arról, hogy betegsége után jár-e neki adókedvezmény”. A kedvezményezett betegségek közé a különböző érzékelési és mozgásszervi fogyatékosságok, mentális viselkedészavarok mellett olyan egészségügyi problémák is beletartozhatnak, mint a laktózintolerancia, a cukorbetegség vagy a Crohn-betegség.

Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.

Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

Sok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.

Stressz-evés? A probléma gyökerét érdemes kezelni

2019. június 08.

Sokan azonnal ennivaló után nyúlnak, ha szomorúak, ha haragosak, vagy ha nem tudják kezelni a stresszt. Dr. Révay Edit, az Életmód Orvosi Központ életvezetési tanácsadója szerint van kiút a stressz-evésből, de ehhez nem az evési szokásokon, hanem a stresszkezelés mikéntjén kell változtatni.

Honnan tudhatjuk, hogy stressz-evés a gond?

Az első lépés a megoldás felé vezető úton, hogy azonosítjuk magunkban, hogy stressz-evők vagyunk. Ehhez az szükséges, hogy megfigyeljük, mikor és miért nyúlunk az étel után. Érdemes tehát monitorozni magunkat és feltenni magunknak néhány kérdést.
– Akkor eszem, ha valami erősen hat rám, ha erős érzelmeim keletkeznek?
– Gyakran valódi éhségérzet nélkül, rendszertelenül kezdek enni?
– Ha stresszhelyzetben vagyok, jellemző, hogy „jutalmazó”, „megnyugtató” ételeket kívánok, vagyis cukorban, szénhidrátban gazdag élelmiszert?
– Előfordul, hogy csak rövid ideig érzem magam jobban, ha csillapítottam a rám törő éhséget?
– Előfordul, hogy a „falások” után szégyellem magam, bűntudatot érzek?
– Problémásnak tartom az étkezési szokásaimat és/vagy a súlyomat?

Ha a kérdések nagy részére „igen” a válasz, könnyen lehet, hogy stressz-evés áll a háttérben, aminek létezik egy bizonyos biológiai alapja is. Amikor ugyanis stresszhelyzetben vagyunk, egy kortizol nevű hormon szabadul fel a testünkben, aminek hatására megéhezhetünk. Ugyanakkor a probléma megoldása nem az, hogy bekapunk egy nyugtatót, ha stresszesnek érezzük magunkat, tartós megoldást csak az hozhat, ha mélyebben, a gyökereinél kezeljük a problémát.

Meg is tanítjuk magunkat a túlevésre

Muszáj annyit enni? – teszi fel a kérdést könyvében David A. Kessler, az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) volt elnöke. A szakember szerint annak, hogy nem bírunk gátat szabni az étvágyunknak, és sokszor szenvedéllyé válik az evés, számos oka lehet. Az egyik az ételben lévő olyan anyagok, amelyek elősegítik az effajta függőség kialakulását. A különlegesen ízletes ételek csábítása ugyanis megváltoztatja az agy működését, arra kondicionál, hogy folyamatosan keressük az ingert.

A cukor, a zsír és a só kombinációja idővel a tudatos ellenállásra való képességet is legyőzheti, és kialakul az úgynevezett kondicionált hiperevés. Ennek a viselkedésnek azonban lelki alapjai is vannak, hiszen sokaknál a stressz, az erősnek megélt érzelmek (például szomorúság, harag, kilátástalanság érzés) fokozzák az evésre való késztetetést. Vagyis a stressz-evés egyfajta öngyógyításként is működik, de ez nyilvánvalóan nem jó megoldás.

Erre ügyeljen, ha magnéziumot szed!

2019. június 07.

Az ajánlások szerint felnőtteknél a napi szükséges magnéziumbevitel 375 mg. Kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással ennek a mennyiségnek az egésze, de legalábbis a jelentős része fedezhető.

Mikor van szükség plusz magnéziumra?

Plusz magnéziumbevitelt tesz szükségessé a fokozott izommunka, a gyakori stressz és nyugtalanság, a környezeti zajártalom, a várandósság, néhány betegség és számos egyéb élethelyzet. Ez magnéziumtartalmú gyógyszerek és étrend-kiegészítők formájában könnyen megvalósítható. Bár a magnéziumpótlásra szolgáló patikaszerek vény nélkül kaphatók, alkalmazásukkal kapcsolatban néhány dologra nem árt odafigyelni.

• A magnézium szedése általában kúraszerűen történik; négy–hat hétig történő alkalmazás általában már érezhető hatással jár.
• A napi adagot célszerű a nap folyamán egyenletesen elosztva, két-három részletben bevenni. Ennek megfelelően a (bevont) tablettákból a napi adag több tablettát takar.

• Jellemző mellékhatásként a híg széklet és a hasmenés fordulhat elő. Ez nem véletlen; elegendő csak arra gondolni, hogy sok esetben magnézium-só (keserűsó = magnézium-szulfát) tartalmú gyógyvizeket ajánlanak a patikusok a székrekedés kezelésére.
• Az alkohol gátolja a magnézium szervezetbeni felszívódását és fokozza annak a kiürülését is. A magnézium szedésének ideje alatt az alkoholfogyasztás nem javasolt.

Normális, ha bosszantja a szülőt a baba sírása?

2019. június 07.

Igen, normális, minden szülővel megtörténik. Ami viszont nem normális, ha elveszti az önuralmát akár addig a pontig, hogy bántalmazza (rázogatja) a kicsit. Ideális esetben soha nem szabad idegesnek lenni egy baba sírása, egyéb zavaró megnyilvánulása miatt – mégis megtörténik az ellenkezője.

Van úgy, hogy egyes csecsemők olyan hosszan és gyakran sírnak, hogy az valóban bosszantó lehet minden, a környezetükben lévő személy számára: akár szülőről, testvérről, dajkáról van szó. Különösen este vagy éjjel, amikor nem kellene felébreszteni az egész családot és a szomszédokat sem. Egy francia tanulmány kimutatta, hogy a „megrázottbaba-szindróma” (angol rövidítéssel SBS – shaken baby syndrome) gyakrabban fordul elő városban, mint vidéken, ahol hagyhatják a babát sírni a szomszédok zavarása nélkül. Természetesen sem a „városi”, sem a „vidéki” baba sírása nem szolgálhat okként a megrázásra.

Miért sírnak többet egyes babák?
Tudni kell, hogy egy csecsemő akár három órát is sírhat naponta – életének első három hónapjában ez normálisnak tekinthető. Három hónapos kor fölött ez a sírásmennyiség a leggyakrabban csökken. De egyes csecsemőknél tartós maradhat, ha érzik az aggódást, szorongást anyjuk részéről.

A szülők – általában a nagyon fiatalok – ugyanis van úgy, hogy nem tudják és nem értik meg, kisbabájuknak mire van szüksége, így szoronganak vagy türelmetlenek. Persze a tolerancia szintje egyénenként nagyon változó lehet. Ezért minden szülőnek, gondozónak ébernek kell lennie, és fel kell ismernie csecsemője szükségleteit.

Mini márványos kuglóf - cukor nélkül

2019. június 06.

Nincs ünnepi asztal édességek nélkül. Azonban ilyen alkalmakkor sem árt odafigyelni arra, hogy mivel édesítjük finomságainkat.  

Hozzávalók:
210 g teljes kiőrlésű búzaliszt
90 g sima búzaliszt
150 g eritrit (vagy 37,5 g édesítőszer)
100 g vaj/margarin
3 tojás
3 dl AdeZ Mesés Mandula ital
1 csomag sütőpor
2 ek holland kakaópor
1 tk vaníliaaroma

Elkészítés:
A vajat kissé megolvasztjuk, majd a tojásokkal és az édesítőszerrel habosra keverjük. 2,5 dl tejet adunk hozzá, és összekeverjük. A liszteket egy másik tálban keverjük össze a sütőporral, majd apránként adjuk hozzá a tejes keverékhez, és addig keverjük, míg csomómentes nem lesz.

Ekkor kétfelé vesszük a masszát. Az egyik felébe kerül a teáskanál vaníliaaroma, a másikba a kakaópor és a maradék fél dl tej. Egy kuglófformát kivajazunk és lisztezünk, majd elkezdjük a rétegzést. Tetszés szerint a vaníliás vagy a csokis masszával kezdjük, és felváltva csorgatjuk bele körbe-körbe a formába, míg el nem fogynak.

A sütőt közben előmelegítjük 190 fokra, és kb. 40-45 percig sütjük a kuglófunkat. Tűpróvával ellenőrizzük, hogy a belseje is átsült-e.
Iklódi Dóra, a Cukormentes örömök szerzője alkotta ezt a receptet.