Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az emberelődök is elraktározták a táplálékot

2019. december 08.

 

Az emberelődök szándékosan elraktározták az állati csontokat, hogy később egyék meg a bennük lévő csontvelőt – állapították meg izraeli kutatók, az eddigi legkorábbi bizonyítékkal szolgálva arról, hogy a 200 ezer és 420 ezer évvel ezelőtt élt korai emberekben is megvolt a képesség arra, hogy felmérjék a jövőbeni szükségleteiket.

Fotó: 123rf.comKorábban nem feltételezték róluk a kutatók, hogy volt bennük előrelátás, amivel képesek jövőbeni szükségleteikre gondolva előre megtervezni az étrendjüket – írja a BBC hírportálja.

A Tel-Avivhoz közeli Keszem-barlangban talált csontmaradványok többségének felszínén azonban olyan vágásnyomokat azonosítottak a szakemberek, amelyek az elejtett állat csontvelőjének későbbi elfogyasztását lehetővé tevő tartósításról árulkodnak.

A kutatók azzal magyarázzák a vágásnyomokat, hogy nagyobb erővel kellett vágni, ha a már hosszú ideje őrzött csontokról akarták eltávolítani a rájuk száradt bőrt.

A vizsgált több mint 80 ezer állati csontmaradvány 78 százalékán találtak ilyen metszéseket. “A csontvelő jelentős tápanyagforrás, emiatt hosszú időn át a őskori étrend részét képezte” – mondta Ran Barkai, a Tel-avivi Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy egészen mostanáig a bizonyítékok arra utaltak, hogy az rögtön a lágyszövetek eltávolítása után elfogyasztották a csontvelőt.

A spanyolországi Rovirai Virgili Egyetem professzora, Jordi Rosell szerint a Keszem-barlang térségében élők rendszeresen vadásztak dámszarvasra. Az állat húsát és zsírját helyben eltávolították, a lábait és a koponyáját a barlangba vitték.

A szakember szerint a csontokon azonosított vágásnyomok eltérnek azoktól, amelyek akkor keletkeznek, amikor a friss bőrt lefejtik a csontokról, hogy aztán a csontot széttörve kinyerjék a csontvelőt.



Így szerettessük meg az egészséges zöldségeket

2019. december 08.

Nem szeretem. No, igen. Viszonylag könnyű dolgunk van, ha a zöldségek elkészítésében csak azon kell a fejünket törni, hogyan legyen izgalmas, változatos és finom, de örömmel fogadja és fogyassza a család, barát… zöldséges kísérleteinket, mert szeretik.

Fotó: 123rf.comMás kérdés, ha családunk tagjai között vannak kevésbé „zöldségbefogadók”. Íme, néhány trükk, ami segíthet az elfogadtatásban, megszerettetésben. De ebben az esetben semmit se erőltessünk, nehogy visszafele süljön el próbálkozásunk.

  • „Cseles csomagolás” – az ínycsiklandozó szendvicskrémet töltsük kivájt paprika, uborka, paradicsom, karalábé üregébe, párolt gombafejbe, póréhagyma vagy saláta levelébe, így talán több falatnyi zöldséget fogyasztunk el. Mindez meleg fogásoknál is kipróbálható, egy töltött cukkíni, töltött padlizsán formájában.
  • „Csempészet I” – egy kevés reszelt sárgarépát, uborkát, karfiolt teszünk az alapkrémbe, így kapunk sárgarépás tojáskrémet, uborkás tonhalpástétomot, vagy éppen snidlinges-túrós karfiolkrémet.
  • „Csempészet II” – Adjunk zöldségeket azokhoz az ételekhez, amiket kedvelünk. Kombináljuk a zöldségeket olyan ételekkel, amelyeket egyébként is szeretünk. Egy kevés sárgarépa, gomba, brokkoli vagy kukorica a lasagna-ban, rizottóban, párolt vagdaltban vagy húsgombócban szinte észrevétlen. Jó-jó látszik, de finom fűszerekkel kombinálva szinte nem is érezni!
  • „Csempészet III” – A főzelékek és zöldséges levesek esetében sűríteni hagyományosan rántással, habarással vagy hintéssel szoktunk, de sok esetben tökéletes, ha saját alapanyagával történik a sűrítés, azaz: a zöldség egy részét turmixoljuk össze, vagy akár krémlevesnél az egészet, így változtatva meg az étel állagát. Mellesleg energiát és időt spórolunk ezzel a megoldással, meg bosszúságot – ha még nem vagyunk túl jártasak például a habarással sűrítés fortélyaiban.


Először találtak zsírszövetet túlsúlyos emberek tüdejében

2019. december 07.

Először találtak zsírszövetet túlsúlyos és elhízott emberek tüdejében ausztrál kutatók – számolt be tanulmányukról a BBC hírportálja.

 

Fotó: 123rf.comA tudósok 52 ember tüdőmintáit elemezték, és azt találták, hogy a testtömegindexszel (BMI) együtt növekedett a zsír mennyisége a mintákban. Az eredmények segíthetnek megmagyarázni, miért emelkedik az asztma kockázata a túlsúlyos embereknél.

A szövetek elhunytak tüdejéből származtak, melyeket kutatási célokra ajánlottak fel – írták a European Respiratory Journal című szaklap aktuális számában a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatói.

A minták hajdani donorai közül 15-nek nem volt asztmája, 21-nek igen, ám más volt a halála oka, 16-an asztmában hunytak el. A kutatók mikroszkóp alatt, festés segítségével elemezték a mintákban található csaknem 1400 légutat.

A légutak falán zsírszövet-lerakódásokat találtak, azoknál volt több, akiknek magas volt a BMI-értéke.

A megnövekedett zsírszövet-mennyiség megváltoztatja a légutak szerkezetét és gyulladást okoz a tüdőben, ami magyarázatot ad arra, miért nagyobb az asztma veszélye a túlsúlyos embereknél. “A túlsúlyt és az elhízást már összekapcsolták az asztmával és tünetei súlyosbodásával. Azzal magyarázták, hogy a túlsúly közvetlenül nyomást gyakorol a tüdőkre és azzal is, hogy a plusz kilókkal általában megnő a gyulladás kockázata. Tanulmányunk azonban új mechanizmust tárt fel. A légutakban megnövekvő zsírszövet szűkíti az utat és úgy tűnik, a gyulladást is fokozza, ezzel legalább részben növeli az asztma esélyét” – mondta Peter Noble, az egyetem professzora, aki részt vett a kutatásban.



Enyhe és súlyos tüneteket is okozhat a földimogyoró allergia

2019. december 07.

A földimogyoró egyike azoknak az élelmiszereknek, amelyek gyakran okoznak táplálékallergiát. A tünetek súlyossága az egészen enyhe irritációtól az életveszélyes reakcióig is terjedhet. Hogy kinél, milyen súlyos tüneteket okozhat, egy új típusú allergiateszt segíthet eldönteni.

Fotó: 123rf.comAz allergia tünetei
A földimogyoró kapcsán fellépő reakciók már közvetlenül a magvak fogyasztása után pár perccel is jelentkezhetnek. A tünetek súlyossági foka az enyhébb szájnyálkahártya zsibbadástól az arcon, száj körül, szemeknél jelentkező ödémán keresztül az életveszélyes, fulladással is járó anafilaxiás sokkig terjedhet. Nem mindegyik jelentkezik egyszerre, ezért érdemes már akkor is orvoshoz fordulni, ha csak egy, vagy két tünetet észlelünk, a beteg állapota ugyanis rövid idő alatt rosszabbodhat – hívja fel a figyelmet dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

Egyéni érzékenységtől függően a földimogyoró allergia tünete lehet hányinger, hányás, hasfájás, hasmenés, bőrkiütés, ekcéma, légszomj és nehézlégzés. Az allergiás beteg ellátása azért igényel orvosi segítséget, mivel az enyhébb tünetekből is rövid idő alatt kialakulhat életveszélyes állapot: anafilaxia.

Mitől függ a tünetek súlyossága?
Az egyéni érzékenység attól is függ, hogy a földimogyoró allergén összetevői közül, az adott betegnél melyik okozza a tüneteket. A multiplex allergiateszt az eddigieknél pontosabb diagnózist, így sikeresebb kezelést tesz lehetővé. Segítségével meghatározható, hogy a földimogyoró melyik allergén komponensével (összetevőjével) szemben áll fenn allergia. Ezt azért is fontos megismerni, mert az egyes allergén összetevők eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. „A földimogyoró öt allergén komponense közül négy súlyosabb reakciót is képes előidézni, egyről azonban tudjuk, hogy csak helyi reakciót okoz a szájnyálkahártyán, ez esetben tehát nem kell életveszélyes reakció kialakulásától tartani.”



Hatékonyabb a hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők kezelése

2019. december 06.

A fotó illusztráció: 123rf.com

Endoszkópos beavatkozások is elérhetővé válnak a súlyos hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedőknek átadott beruházásnak köszönhetően a baranyai megyeszékhelyen – tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az MTI-t.

Az intézmény belgyógyászati klinikáján a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében mintegy 200 millió forintból alakították ki az endoszkópos központot.

Az összegzés szerint a “nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felszerelésű” központban a legmodernebb endoszkópos eszközök mellett altatógépet és a kisebb sebészeti beavatkozásokat támogató röntgenberendezést is beszereztek.

A fejlesztéssel a betegeknek a hosszan tartó, nagyobb operációknál kevésbé megterhelő endoszkópos beavatkozások is elérhetővé válnak a sejtelhalással járó hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében.

A gyomor-és béltükrözési központ, az úgynevezett transzlációs intervenciós endoszkópos központ – amelyhez “hasonló nincs még egy a kelet-közép-európai régióban” – lehetőséget ad a PTE klinikai központ orvosainak a tudományos előmenetelre is.

A transzlációs medicina célja az alapkutatások és klinikai kutatások eredményeinek mihamarabbi hasznosítása a betegellátásba.



A Télapó a Mikulás szomszédja?

2019. december 06.

Annak a Mikulásnak a lakhelyét, akinek eljövetelét nagy izgalommal várja napjaink sok millió kisgyereke, különböző korok és kultúrák egyvelege teremtette meg.

Az eredeti Szent Miklós legendához kapcsolódó szokásokat ( Sinter Klaas, Saint Nik-klaas) az Új-Amszterdamba (New-York) bevándorló holland telepesek honosították meg az Újvilágban a XVII. században.
Az amerikai Mikulás-image (Santa Claus) azonban csak később, egy vers illusztrációjának nyomán született meg. Clement Clarke Moore 1823-ban íródott, "Szent Miklós látogatása" című verséhez Thomas Nast rajzolt képeket a Harper’s magazinba 1860 és 1880 között. Nast fantáziájának köszönhetően olyan titkos részletek kerültek a köztudatba a Mikulás életéről, mint hogy a műhelye az Északi-sarkon található. Moore verséből pedig az ajándékszállításban segédkező rénszarvasok nevei is ismeretessé váltak. Egészen 1925-ig senkinek nem tűnt fel, hogy az Északi-sarkon nemigen akad fű, amiből a hűséges szánhúzók legelészhetnének. Igazándiból erre még az sem lehet mentség, hogy ezt a pólust csak 1909-ben fedezték fel.



A kamaszkor pszichológiája

2019. december 05.

A pszichológiában sok-sok, egymásnak ellent mondó elmélet uralkodik, sőt az alap kiindulási pont is különbözik, aszerint, hogy melyik pszichológiai iskola mire helyezi a hangsúlyt.

Pszichológiai érdekesség: kiből mi lett?

Fotó: 123rf.comTudjuk, hogy bizalomra, szeretetre, őszinteségre és stabil párkapcsolatra van szüksége a családnak a megfelelő fejlődéshez. Ez az időszak mindenkinek nehéz. De a hitelesség nagyon meghatározó: hiába szidjuk gyermekünket, hogy ne veszekedjen a testvérével, ha mi folyton a párunkkal veszekszünk. A túl megengedő, illetve a túl óvó (overprotektív) modell sem szokott nyerő lenni a gyermeknevelésben.

És könnyű elméletekkel dobálózni, hiszen minden gyerek más és más. De a szülőknek önvizsgálatra is szüksége van, ahogyan mindannyiunknak, hiszen a felnőtt ember nem okolhat mindig másokat a hibákért… Ha azt gondoljuk, hogy a mi elképzelésünk velünk egyetemben tökéletes, akkor biztos, hogy nem a valósággal együttműködve létezünk, mely konfliktusokba torkolhat. Ekkor nem hibások felkutatása a jó cél, „ő a hibás, én vagyok a hibás”, sokkal inkább az egyensúly megtalálása…

A szülők általában ott hibázzák el, hogy a gyerekre tárgyként és nem élő folyamatként tekintenek. Van egy elképzelés a fejükben és arra szabják a gyereket, mint a ruhát nem tekintve a gyerekben lévő lehetőséget, egyedi elképzeléseket, célokat. Nagy tisztelet a kivételnek. Érthető persze a félelem, hogy meg akarnak felelni a társadalomnak, de talán fontosabb, hogy a gyerek boldog legyen és azt a hivatást válassza, amit szívében érez. Figyelembe kell azt is vennünk, hogy a gyermekben lévő sok-sok energia, ami olykor-olykor rosszaságba torkollik, valahol jó dolog. Ez szavatolhatja, hogy nem lesz unalmas felnőtt, de érthető, hogy ezt nehéz elviselni, főleg folyamatosan.



Egyre több halat esznek a magyarok

2019. december 05.

Fotó: pixabay.com

Tíz százalékkal, 6,5 kilogrammra nőtt az egy főre jutó éves halfogyasztás Magyarországon – hangzott el az M1 aktuális csatorna Híradójában.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője (AMC) pénteken értékelte a “Kapj rá!” elnevezésű, a halfogyasztást népszerűsítő kampány eddigi tapasztalatait. A kampány keretében az elmúlt két évben 70 ezer emberrel kóstoltatták meg a legfinomabb halételeket és mutatták meg milyen fejlődésen ment keresztül a halgasztronómia.

A szakember fontos eredménynek nevezte a hal áfájának 5 százalékra mérséklését, ami a piaci pozíciókat javítani tudta. Ezzel együtt fontos célkitűzésnek nevezte az egészséges társadalomra való törekvést. Ehhez – mint vélekedett – hozzájárulhat az a törekvés, hogy a teljes húsfogyasztáson belül emelkedjen a halfogyasztás mértéke.



Szabálytalan szívdobogás, szédülés, mellkasi fájdalom? Ne vedd félvállról!

2019. december 04.

Ismerd fel, védekezz ellene, korrigáld, tökéletesítsd!- Ez az idei pitvarfibrillációs hét jelmondata, amit érdemes megszívlelnünk. A pitvarfibrilláció világszerte a felnőttek körében leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, hazánkban a betegek száma sajnos manapság meghaladja már a 200 ezret is. A betegség legnagyobb rizikója a vérrög kialakulása, ami ötszörösére növelheti a stroke kialakulásának kockázatát.  

A pitvarfibrilláció közel 9 millió embert érint Európában és az USA-ban. A betegség kiváltó oka gyakran nem ismert, de az életkor előrehaladtával egyre több embernél jelentkezik a kór. Olyan tényezők mint a szívelégtelenség, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, pajzsmirigy túlműködés, túlzott mértékű alkohol- vagy kávéfogyasztás megnövelhetik a pitvarfibrilláció kialakulásának esélyét. Fontos tudni, hogy a betegség nem minden esetben okoz tünetet, illetve azok betegenként eltérőek lehetnek, de vannak figyelmeztető jelek, amik a pitvarfibrillációra utalhatnak, mint például: szabálytalan szívdobogás, szédülés, mellkasi fájdalom, légszomj, fáradékonyság.

Ismerd fel időben a jeleket
Nem is gondolnánk, mennyit segíthet, ha a napunk során fél percet arra fordítunk, hogy megmérjük önmagunknak a pulzusunkat néhány mozdulattal, mert ezáltal az időben felismert ritmustalan szívverés észlelésével akár komolyabb szövődményeket is megelőzhetünk. A pulzusmérést elvégezhetjük a három ujjunkkal, amit vagy a csuklónkon vagy a nyakunkon könnyen kitapintható ütőérre helyezünk, majd így számoljuk a harminc másodperc alatti szívdobbanásainkat. Akkor beszélhetünk normális szívverésről, ha nyugalmi helyzetben, normál körülmények között a fél percenkénti szívdobbanás 30 és 45 között van, üteme pedig egyenletes és ritmusos. Külső tényezők mint a stressz vagy az időjárás szintén befolyásolhatják a pulzusszámot, ezért ha bizonyos időközönként a szívfrekvencia eltér a normálistól, nincs ok az aggodalomra. Viszont ha a pulzusszám rendszeresen eltér a normál értéktől, keressük fel orvosunkat!

Védekezz ellene
A pitvarfibrilláció kezelésénél az első lépés a stroke kialakulás kockázatának csökkentése, ami véralvadásgátló terápiával érhető el. Manapság több korszerű vérhígító áll a betegek rendelkezésére, amelyek rendszeres, szájon át történő alkalmazásuknak köszönhetően nagyban hozzájárulnak az érintetteknél a stroke megelőzéséhez. Ezzel egyidőben elkezdődhet a pitvarfibrilláció oki kezelése, amire különböző típusú gyógymódok vannak, mint például a szívritmus- vagy szívfrekvencia szabályozás.



Feleslegesen diétázik a kismama, így is lehet allergiás a gyereke

2019. december 04.

Megelőzés céljából nem érdemes terhesség és szoptatás alatt kizárni az étrendből a gyakori allergéneket – tej, tojás, glutén, mogyoró – mert ezzel nem csökkentjük a gyermeknél az esetleg megjelenő allergia kockázatát. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy diétázni csak abban az esetben szükséges, ha a gyermeknél már megjelentek az allergiás tünetek.


Fotó: 123rf.comAz öröklött hajlamot diétával befolyásolni nem lehet
Az allergiás hajlam öröklődik, azokban a családokban, ahol az egyik szülő allergiás, 40%, ahol mindkét szülő allergiás, 60-80% az esélye, hogy a gyermeknél is megjelenik majd a betegség valamilyen formában. A gyerek azonban csak a hajlamot örökli, az, hogy a hajlamból betegség lesz-e, több tényező függvénye. Ha az édesanya saját maga allergiás, és emiatt nem tud fogyasztani tejet, tojást, glutént, vagy bármely más allergént a terhesség vagy szoptatás alatt, nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy ezzel a gyermekének kárt okozna, és hátráltatná nála az orális tolerancia kialakulását – magyarázza dr. Polgár Marianne. Ugyanakkor a vizsgálatok azt mutatták, hogy előnyt sem jelent az anyai diéta az allergia megelőzésében a kisbaba számára. 

A kisbabánál az allergiás tünetek megjelenése inkább az örökletes családi hajlammal mutat összefüggést, mint azzal a ténnyel, hogy a magzati életben, vagy a szoptatás alatt találkozott, vagy nem találkozott idegen fehérje részecskékkel az anya diétája miatt.

A jelenlegi ajánlás alapján tehát a terhesség és szoptatás időszaka alatt semmilyen diéta nem indokolt. Amennyiben az édesanya nem érintett valamilyen allergiától vagy ételérzékenységtől, akkor kizárólag prevenciós célból – hogy a gyermeknél megelőzze az allergia kialakulását – szükségtelen diétáznia.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...478479480...677
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.