Benőtt köröm: nemcsak a szűk cipő a hibás – tévhitek és valóság
2025. október 02.
A benőtt köröm sokakat érintő probléma, ennek megfelelően sajnos számtalan tévhit is kering ezzel kapcsolatban. Akinek már volt, igyekszik a lehető legtöbbet tenni azért, hogy elkerülje, akinek pedig még nem volt, csak legyint egyet, hiszen ez „csak” egy esztétikai probléma. Holott távolról sem erről van szó: a benőtt köröm komoly fájdalmat, gyulladást, más betegségekkel együtt pedig akár jelentős veszélyt is rejthet magában!
A témában dr. Móga Kristóf, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.
Benő, de miért?
Érdemes első körben tisztázni, miért is alakul ki a benőtt köröm. A tévhitekkel ellentétben ez ugyanis nemcsak a cipőn múlik – bár igaz, hogy ez külső tényezőként közrejátszik a kialakulásában. A benövő körmök széle túlságosan ívelten nő, így belevágja magát a bőrbe, ami nemcsak erősen fájdalmas, de gyulladást is okozhat. Kialakulásában valóban szerepet játszik a túl szoros cipő, de az öröklött hajlam mellett leginkább a helytelen körömvágás okolható.
A lábujjak körmeit a kézujjak körmeivel ellentétben túlságosan kerekre vágni nem szabad. Az egyenes vágás a megfelelő, a köröm széleinél enyhén lekerekítve. Így a köröm széle nem deformálódik, a benőtt köröm kialakulása pedig többnyire elkerülhető. Ehhez természetesen hozzátartozik a megfelelő lábhigiénia is, hiszen például gombás fertőzés esetén a megvastagodott körömdeformitások is előidézhetik a fájdalmas jelenséget.
Sajnos a benőtt köröm kialakulására való hajlam örökölhető, hiszen a vastagabb, erősebben ívelt körmök jelenléte genetikailag meghatározott. Azonban még ebben az esetben is jó eséllyel kerülhetők el a panaszok, ha a cipőre, a lábhigiéniára és a körömvágás módjára odafigyelünk.
Öngyilkosság – beszélnünk kell róla!
2025. október 01.
Az önkezű halál az emberi élet egyik legtragikusabb eseménye, amely minden történelmi korban, minden földrészen, és minden országban előfordult és előfordul ma is. Az öngyilkosság ma már nem tabu, nyíltan lehet, és kell is beszélni róla. Ezt a kérdést azért sem érdemes szemérmesen a szőnyeg alá söpörni, mert az öngyilkossággal úgyis mindenki találkozott már, akár történelmi, irodalmi tanulmányai során, akár regények, filmek, operák, valamint média-híradások révén, és van, aki sajnálatosan egyéni-családi-baráti érintettség okán is. Ha nem beszélünk erről a kérdésről tudományos megalapozottsággal, sok félreértés, félelem, hamis tudás és indokolatlan előítélet keletkezhet.
Egy befejezett (és nem „sikeres”) öngyilkosság több tucat embert érint közvetlenül (rokonok, barátok, munkatársak stb.) és mindezeken túl komoly veszteséget jelent a társadalom számára is. Napjainkban a világon körülbelül 700.000, Európában megközelítőleg 120.000, hazánkban pedig 1600 körüli öngyilkosság történik évente! Az öngyilkosságban meghaltak több mint kétharmada férfi, míg a befejezett öngyilkosságnál 20-szor gyakoribb öngyilkossági kísérletet elkövetők többsége nő. Az öngyilkossági kísérletet komolyan kell venni, és nem igaz az a mondás, miszerint „aki igazán öngyilkos akar lenni, az meg is tudja tenni…”.
Nem igaz továbbá az sem, hogy aki túléli a kísérletet az csak manipulál és zsarolja a környezetét. Az öngyilkosságban meghaltak közel felének már volt legalább egy megelőző kísérlete és a kísérletezők egynegyede öngyilkosságban hal meg!
Az öngyilkosság nem tekinthető a súlyos, nehéz élet-helyzetekre adott normális reakciónak. Az öngyilkosok több mint 90 százaléka mentális (más szóval pszichiátriai) betegségben szenved a halála idején, ezek közül a leggyakoribb a súlyos depresszió, amely az esetek több mint kétharmadában van jelen. Depresszióban a beteg mindent sötét szemüvegen keresztül lát, a legegyszerűbb feladat is megoldhatatlan problémának tűnik számára, és a szinte mindenki életében előforduló negatív élet-eseményeket túlértékelve gyakran kilátástalannak látja jövőjét. A depressziósok mindent sötét szemüvegen keresztül látnak, fokozottan érzékenyek a negatív élet-eseményekre, megküzdési stratégiájuk éppen pszichés betegségük miatt sokszor elégtelen, ezért az őket ért negatív külső hatásokra gyakran végzetes reakciókkal válaszolnak. Ugyanakkor a pszichésen egészséges emberek képesek megküzdeni még igen súlyos sorscsapásokkal is, anélkül, hogy az öngyilkosság gondolata egyáltalán felmerült volna bennük.
Nem a kopás a leggyakoribb vállprobléma
2025. október 01.
A csípő- és térdprotézisekkel ellentétben a vállprotézis indikációja leggyakrabban nem önmagában az ízületi kopás (artrózis), hanem a vállat mozgató izomköpeny, az úgynevezett rotátorköpeny helyrehozhatatlan szakadása vagy elhasználódása. A rotátorköpeny hiánya rövid távon fájdalommal, gyengeséggel és mozgáskorlátozottságal jár, hosszú távon ez a hiányállapot ízületi kopáshoz vezethet. Emellett gyakori indikációt jelentenek az idős korban előforduló, darabos felkarcsonttörések is, amelyek hagyományos módszerekkel nehezen kezelhetők.
„Fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk az alapellátásban dolgozó háziorvosok figyelmét arra, hogy a legtöbb esetben a konzervatív kezelés nem biztosít kellő életminőség-javulást. Jelenleg sokan reumatológushoz irányítják a betegeket, ahol sajnos gyakran képalkotó vizsgálatok és pontos diagnózis felállítása nélkül kezelik a fájdalmat. A szteroidinjekciók nagy előnye, hogy gyulladáscsökkentő hatásuk sokszor már 2-3 nap alatt jelentkezik. Az injekciótól önmagában nem várható tartós hatás, ezért fontos a kezelést gyógytornával kiegészíteni. Ez a kombinált konzervatív kezelés sok esetben elégséges javulást hoz. A betegek nagy része már talán hallott az hyaluronsav-tartalmú injekciókról, melyeket leggyakrabban térdízületi kopásban szoktunk alkalmazni. Ezeknek az injekcióknak a vállízület kopásos elváltozásainak kezelése során is lehet pozitív hatása, de inkább azokban az esetekben, ahol a rotátorköpeny még ép. Ha a konzervatív kezelés 3-6 hónap után sem hoz megfelelő eredményt, akkor javasolt a protézis” – magyarázta a Vállcentrum specialistája.
Betegségek is okozhatnak rossz éjszakákat
2025. szeptember 30.
Dr. Vida Zsuzsanna doktornő arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos betegségek, állapotok egyik tünete lehet a rossz alvásminőség és a nappali kimerültség. Ilyen például a cukorbetegség, szívbetegség, vérszegénység, étel intoleranciák, pajzsmirigybetegségek, vitamin- és ásványi-anyag hiány. Mindezek kivizsgálása mellett érdemes az alábbiaknak is utánajárni:
Reflux
Alvás alatt a légzésszabályozás lassabban tud reagálnia a változásokra, mint pl. a légutakat érintő irritáció, amit okozhat a savas gyomortartalom visszaáramlása. Ezt úgy írják le a betegek, hogy éjszaka „feljön a savuk”. Az ebben az állapotban reflexszerűen megjelenő köhögést alvás alatt ún. mikroébredések előzik meg, amelyek lehetetlenné teszik a kielégítő alvást. Emellett fontos tudni, hogy az alvási apnoe és az éjszakai reflux kölcsönhatásban áll egymással. Egymást erősíthetik, mivel az apnoe alatt fellépő negatív mellkasi nyomás segíti a gyomorszáj megnyílását és a savas gyomortartalom visszaáramlását, az így okozott irritáció pedig ronthatja az apnoés légzéskimaradásokat.
Horkolás, alvási apnoé
A horkolás nem csak a hálótárs számára nehezíti meg az alvást, de könnyen elvezethet az alvási apnoé (légzéskimaradás) megjelenéséhez. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás mikroébredéssel jár, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, elegendő idejű alvás ellenére is fáradtan ébred. (Az alvási apnoe-ra való hajlam egyértelműen örökölhető, a túlsúly, az elhízás pedig önmagában rizikófaktora az alvási apnoénak.)
Mi lehet az oka az éjszakai felébredésnek, álmatlanságnak?
2025. szeptember 30.
Amikor valaki ilyen problémával érkezik hozzánk, mindenképpen alapos kikérdezésre számíthat, ugyanis sokszor már a szokások, az életmód szintjén is kiderül valami, ami indokolhatja a rossz alvást – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna szomnológus.
Ezek a leggyakoribb életmódbeli okai a rossz alvásnak:
- nem kiegyensúlyozott táplálkozás, késői étkezés,
- mozgásszegény életmód,
- kezeletlen stressz,
- rossz alváshigiéné, nem megfelelő elalvás körüli szokások.
Utóbbi kapcsán a legfontosabb, hogy elalvás előtt már nem ajánlott tévézni, telefonozni, a világító számlapok, monitorok megzavarhatják a nyugodt alvást és ugyanez igaz a zajokra is. Fontos, hogy megfelelő, lehetőleg jó minőségű matracon és párnán feküdjünk. Ha lehet, éjszakára sötétítsük el teljesen a hálószobát. A túl későn elkortyolt kávé, erős tea, energiaitalok, sőt még a dohányzás is stimuláló hatást váltanak ki és részben megnehezítik az elalvást, részben pedig az éjszakai pihentető álmot is megszakíthatják.
A jubileumok jelentősége
2025. szeptember 29.
A jubileum szó eredetileg a héber „jóbél” szóból ered, ami egy olyan kürtöt jelentett, amit a mózesi törvényeknek megfelelően minden ötvenedik évben meg kellett fújni, az esedékes szentév kezdetének jelzéseként. Később, a kereszténység idején, az egyházi latinban a „iubilaeum” szóval jelölték az általános bűnbocsánattal összekapcsolt ünnepi időszakokat, azaz a jubileum mindig egy kiemelt esemény/időszak jelölésére szolgált.
Tehát a jubileum nem csupán egy egyszerű évforduló (bár természetesen az is), hanem egy olyan kiemelt, ünnepi alkalom, ami egy jelentős esemény emlékét idézi fel, tipikusan „kerek” évfordulókon. (Azért az idézőjel, mert például a 25., azaz negyedszázados évfordulókat is jubileumként szoktuk emlegetni.)
Mióta az emberek egyáltalán számontartják a lineáris időt, és nem csak az évszakok folyamatos és ciklikus változásában érzékelik azt (mint sok természeti nép egykor), mindig voltak kijelölt időpontok, melyek különös jelentőséggel bírtak. És persze a kerek évfordulók is csak azóta számítanak ilyennek, amióta tízes számrendszert használunk, mondjuk a tizenkettes helyett. Az évfordulók és jubileumok pszichológiai és szociálpszichológiai jelentősége több szinten is megmutatkozik – egyéni, társas és kulturális szinten egyaránt, bár az utóbbi kettő lehet akár egy is. Ezek a kiemelt, eseménnyé váló időszakok nem csupán években kifejezhető mérföldkövek, hanem mélyebb érzelmi, identitásformáló és közösségépítő szereppel is bírnak.
Pszichológiai jelentőség
A kiemelt évfordulók segítenek strukturálni az időérzékelést, mert lehetőséget kínálnak a visszatekintésre, az önreflexióra és az életút értékelésére. Arra, hogy hol tartok most az életemben, meddig jutottam.
Főleg a korábbi terveimhez, álmaimhoz képest. Ebből a szempontból jelentősége van az újéveknek, és a soha be nem tartott újévi fogadalmaknak is, de lényegesebb, hogy az ember tipikusan nem ugyanúgy ünnepli a harminckilencedik születésnapját, mint a negyvenediket. Mert kerek születésnap tízszer ritkábban van, mint újév. És egyéni szinten az évfordulók – például születésnap, házassági évforduló, érettségi találkozó – az identitás erősítését is szolgálják. A „ki vagyok én” kérdése összekapcsolódik az „emlékszem, amikor…” típusú narratívákkal, hisz egy szempontból mindannyian egyenlőek vagyunk a saját történetünkkel.
Forduljunk önmagunk felé a nyár után
2025. szeptember 29.
Tippek az őszi öngondoskodáshoz kívül-belül
Hamarosan búcsút int a nyár, egyre közeledünk az év utolsó harmadához, ám még él bennünk a napsütés lendülete. Tele vagyunk élményekkel, pezsgünk a nyári szabadság energiájától, de már érezzük, hogy hamarosan itt az ideje visszatérni a megszokott ritmusunkhoz, hiszen kezdődik az iskola és a nyári szabadságolások után ismét felpörög a munka világa is. A hűvösebb hónapok közeledtével érdemes finoman hangolni a napi rutinunkat arra, hogy kiegyensúlyozottan készülhessünk az év végi időszakra. Az AVON szakértői ezért összegyűjtöttek néhány hasznos tippet, amelyekkel tudatosan támogathatjuk testi-lelki egészségünket, hogy az év hátralévő részét is harmonikusan és jó közérzettel élhessük meg.
Ínycsiklandó immunerősítés – őszi energiapótlás a tányérunkon
Az egészségtudatos étkezésről sokaknak még mindig a szigorú korlátok és a lemondás jutnak eszébe, pedig a tudatosság nem zárja ki a szabadságot. Sőt, teret ad a kreativitásnak és az egyéni megoldásoknak, miközben örömteli is lehet. A hűvösebb időben, így az őszi hónapokban is bőségesen találunk olyan alapanyagokat, amelyek nem csak az immunrendszerünk támogatásában játszhatnak szerepet, hanem változatos és tápláló fogások alapjául is szolgálhatnak a mindennapokban. Érdemes fokozatosan beépíteni étrendünkbe a szezonális, vitaminokban és tápanyagokban gazdag alapanyagokat, például a sütőtököt, a céklát, az almát, vagy a körtét, amelyek sokoldalúságuk révén kiválóan illeszkedhetnek az étrendünkbe. Ha pedig szívesen fogyasztunk olyan italokat, mint a kombucha, a gyömbértea vagy a kefir, akkor általuk tovább erősíthetjük szervezetünk természetes védekezőképességét.
Új műtéti megoldásokkal válhat fájdalommentessé a vállprobléma
2025. szeptember 28.
Tízezrek élnek feleslegesen krónikus vállfájdalommal, mert nem ismerik a hatékony, modern műtéti lehetőségeket.
Sokszor egy egyszerű mozdulat is, mint a kabát felvétele vagy egy könyv leemelése a polcról, kínzó fájdalommal járhat, nem beszélve a sporttevékenységekről.
Magyarországon páciensek ezrei élik mindennapjaikat ebben az állapotban, azzal a tévhittel, hogy a krónikus vállfájdalomra nincs hatékony és gyors megoldás. Miközben a csípő- és térdprotézisek akár többéves várólistái közismertek, kevesen tudják, hogy a korszerű vállprotézis – amely a legtöbb esetben véglegesen megszünteti a fájdalmat – akár fél év alatti várakozással elérhető. A vállspecialista szerint a betegeket nem a várólista, hanem leginkább az információhiány tartja távol a gyógyulástól.
A korábban alkalmazott, kevésbé hatékony vállprotézisek „híre” miatt sok beteg, sőt háziorvos és szakorvos is bizalmatlan a beavatkozással szemben. A betegeket a fájdalmukkal leggyakrabban reumatológushoz irányítják, ahol sokszor csak tüneti kezeléseket, például szteroidinjekciókat kapnak, amelyek legfeljebb rövid távon hatékonyak.
Mi lehet az oka annak, ha éjjelente órákig forgolódik?
2025. szeptember 28.
Ha valaki úgy érzi, rendszeresen tölti álmatlanul forgolódva az éjszakát, szinte percenként nézi az órát, reggelente pedig összetörve, fáradtan ébren, mindenképpen érdemes utánajárnia a probléma okának. Ez lehet valamilyen életmódbeli „hiba”, de akár kezelendő alvászavar is. Az alvásvizsgálat számos kérdésre választ adhat, amelyeket most dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa vett számba.
Hány óra alvás elég?
Amikor valaki álmatlanul forgolódik éjjel, vagy hirtelen megébred az éjszaka közepén és nem tud visszaaludni, reggel nyilvánvalóan fáradtan ébred és a nem elégséges alvás a nappali közérzetére, teljesítményére is rányomja a bélyegét. Sokan azzal „mentik fel” magukat, hogy nekik 6, vagy akár 4 óra is elég az alvásból. Ez azonban valójában nem igaz.
– Egy felnőttnek általában 7-9 óra alvás elégséges, miközben a tinédzsereknek akár 8-10 órára is szükségük lenne, az idősebbek pedig jól működhetnek 7 óra alvással is. Igaz, van néhány génmutáció, amelynek megléte esetén a 6,5 órányi alvás is elég lehet, de ez nagyon ritka. Aki tehát ennél kevesebbet alszik, az akkor is számolhat a negatív következményekkel, ha ezeket esetleg még nem tapasztalja. A szakértők szerint ez azért lehet, mert hozzászokik a romló funkciókhoz, a koncentráció, a memória, a hatékonyság, a rugalmasság csökkenéséhez – mondja Vida doktornő. – Aki tehát úgy érzi, hogy szinte minden éjszaka felébred, nem tud visszaaludni, csak hánykolódik reggelig, annak egészen bizonyos szüksége lenne az alvásprobléma rendezésére.
Örömszerzés
2025. szeptember 27.
A felmérések bizonyítják, hogy a 15–18 éves fiatalok 90%-a nem tartja kielégítőnek az iskolai szexuális felvilágosítást.
A pedagógusok többsége nem érzi feladatának a szexuális nevelést (tanulmányaiban nem is szerepel olyan szinten, hogy azt alkalmazza), továbbá nem biztos, hogy vállalná a témához kapcsolódó felvilágosító anyag tartalmát a szexualitáshoz való beállítottsága miatt. A szülők többsége, tisztelet a kivételnek, felkészületlen, és az iskolára hárítaná ezt a feladatot. Szívem szerint a szülőknél kezdeném a felvilágosítást, lehet, hogy jobban haladna a szekér! Hazai és külföldi szakmai kiválóságok munkáit olvasva, 1958–1980. évekig bezárólag, elsősorban az orvosoknak, pszichológusoknak szólt a szakirodalom. Az akkori időszak nem nagyon adott lehetőséget, hogy nyíltan beszéljenek a szexualitásról, és hogy ezek a munkák széles társadalmi rétegekhez eljussanak. A megjelent nem nagyszámú példányokat pillanatok alatt elkapkodták az üzletekből. 1973-ban megjelent egy népesedéspolitikai kormányhatározat, amely elrendelte az ún. „családi életre nevelés” bevezetését, csak éppen az általános és középiskolai pedagógusokat elfelejtették felkészíteni erre a fontos feladatra. Mi a helyzet ma ezen a területen? A technika csodái, az információs társadalmi körülmények adottak, hogy széles tömegek elérjék a szexualitással kapcsolatos felvilágosító ismereteket. Mindezek ellenére a felmérések nem mutatnak pozitív változást. A szexuális felvilágosítás hiányából adódó problémák, ami lehet testi, lelki tünet, az egész élete folyamán végigkísérhetik az egyént. Azok a szülők, akik nem tudnak a gyermekeikkel a szexről beszélni, mert…, megértem őket, de akkor vegyék a fáradságot, hogy irányítsák gyermeküket szakemberhez. Hiába adnak meg gyermeküknek minden földi jót, ha ez a láncszem gyenge.
