Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp a meghűlés kezelésére

2020. március 22.

Fotó: 123rf.com

A tavasz csalóka időjárása megtréfálhatja az óvatlanokat, könnyebb megfázni, mert örülünk a napsütésnek, így nem figyelünk kellően a megfelelő öltözködésre. Ha megfáztunk, akkor adunk pár jó tanácsot a természetes kezelésre.

Sok folyadékfogyasztás
A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás elengedhetetlen az egészségvédelem szempontjából, és kulcs lehet az esetleges betegségek leküzdésében is. Ha a szervezet vízháztartása nem megfelelő, nem tud kiegyensúlyozottan működni. Mit érdemes inni, ha náthásak vagyunk? A legfontosabb a tiszta víz. Emellett a fájó toroknak jólesik ilyenkor a meleg tea, amit citrommal és mézzel tehetünk finomabbá és még hatékonyabbá. Sokan esküsznek a gyümölcslevekre, de ezekből csupán a frissen préselt gyümölcslevek az igazán jók.

Gyömbér
A mézes gyömbértea igazi csodaszer a beteg testnek. A friss gyömbért hámozzuk meg, vágjuk fel szeletekre, majd öntsük le forró vízzel. Hagyjuk állni, majd frissen facsart citrom és narancs levével ízesítsük, mézzel édesítsük. A gyümölcsök levét és a mézet csak akkor tegyük bele, ha már kicsit kihűlt, forrón ugyanis tönkremennek bennük az értékes vitaminok. A gyömbér erőteljes íze oldja a letapadt váladékot, és segít testünknek izzadni, ami elősegíti a természetes tisztulást.

Csipkebogyó
A csipkebogyó köztudottan magas C-vitamin tartalommal rendelkezik, ezért nagyon jótékony hatással van a meghűlt testre. Az immunrendszert támogatja, ezáltal a természetes védekezőképességet erősíti. Tévhit azonban, hogy a csipkebogyót meleg tea formájában érdemes elkészíteni. Forró vízzel leöntve ugyanis az összes „gyógyereje” elvész, tönkremegy a benne található sok C-vitamin. A helyes elkészítés az áztatás, mind a frissen szedett, mind a gyógynövényboltokban kapható, szárított csipkebogyó esetében. Öntsük le tiszta vízzel, hagyjuk állni, majd leszűrve fogyaszthatjuk is.



Virológus: legalább egy év szükséges a vakcina kifejlesztéséhez

2020. március 22.

Fotó: 123rf.com

A koronavírus izolációja ellenére is hosszú idő, legalább egy év szükséges a hatásos vakcina kifejlesztéséhez – mondta Kiss Gábor, a vírus izolációját végző kutatócsoport vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Néhány kísérlet semmit sem ér, vagyis akkor tekinthető hatásosnak egy szer, ha több ezres populáción eredményes a tesztelése.

Ugyanakkor a vírus izolációja azért jelentős eredmény, mert csak akkor kezdődhet meg a vírus ellen hatásos szer kifejlesztése, ha a “kezünkben van a vírus” – fogalmazott a kutató.

Az izoláció során a fertőzöttektől vett mintákat olyan sejtekkel “hozták össze”, amelyekhez kötődni tudott, beléjük tudott jutni a kórokozó, és azokban sokszorosítani tudta magát.

Mindennek nyomán olyan mennyiségben tudták előállítani a vírust, ami lehetővé teszi a kutatását, vagyis meg tudják osztani a tudományos közösséggel – ismertette a folyamatot Kis Gábor.



Hogyan küzdjünk a tél ártalmas hatásai ellen?

2020. március 21.

Ahhoz, hogy a felhős, sötét, fényszegény hónapokban is jó formában és kedélyállapotban maradjunk, bizonyos életmódbeli taktikákat kell bevetnünk.

Fotó: 123rf.comSzünet nélkül fújjuk az orrunkat, kapar a torkunk, köhécselünk – nincs is ennél kellemetlenebb télvíz idején… Nem számítva a fejfájást, a hámló, kiszáradó bőrt, a bedagadt szemeket, melyek többnyire egyszerre érkeznek a fertőzésekkel. És ha mindez még nem volna elég, amint a napok rövidülnek, egyre csökken a napsütéses órák száma, és már csak vastag pulóverbe, kabátba bújva léphetünk ki a szabadba, az erre az időszakra jellemző, egyfajta fáradtság vesz erőt rajtunk. Emellett kedvünk is a „padlón” van, és mindent sokkal sötétebben látunk, mint annak előtte. Határozzuk el hát, hogy idén jobban igyekszünk elkerülni, megelőzni ezeket a kellemetlenségeket. A stratégia: erősíteni az immunrendszert, hogy jobban felfegyverkezzünk a külső „támadásokkal” szemben.

Fontos a kiegyensúlyozott, változatos étrend…

A tél olyan évszak, amikor csökkenteni kellene elfoglaltságaink számát, és azzal együtt betartani a főétkezések rendjét, és a lehetőségekhez képest a szokásosnál korábban vacsorázni, majd nyugovóra térni. Ha viszont kihagyunk étkezéseket, és szendvicsekkel, némi nassolnivalóval ütjük el az étvágyunkat, ne várjunk csodát: tartósnak mutatkozó fáradtság törhet ránk.

Ha nem szakítunk időt a pihenésre, és nem fekszünk le időben (rendszeresen keveset alszunk), amellett táplálkozásunkra sem ügyelünk kellőképpen, nem menekülhetünk az állandósuló fáradtság elől. Ezért aludjuk át az éjszakát, ne mérgezzük szervezetünket cigarettával, alkohollal és túl zsíros vagy cukros ételekkel, melyek “elfárasztják” a szervezetet. Fogyasszunk proteinekben gazdag ételeket (ilyen a hús, tejtermék, tojás…), melyek a fáradtság ellen hatnak, ugyanúgy, mint a friss zöldségek és gyümölcsök, telve vitaminokkal és ásványi anyagokkal.

Kerüljük természetesen, hogy megfelelő étkezés helyett csak állva bekapunk valamit, és ne feledkezzünk meg ebben az időszakban sem a (lehetőleg szabadtéri) testmozgásról. Ez utóbbi ilyenkor talán jobban fáraszt, mint a langyos, szép időben, de többek közt élénkebbek leszünk tőle, és szervezetünk természetes védelmi rendszerét is erősítjük.



Okostelefon okosan!

2020. március 21.

Az okostelefon mindennapi életünk része, olyannyira, hogy tartós használata az egészségi állapotunkra is rányomhatja a bélyegét. Sok helytálló és téves információ kering ebben a vonatkozásban a felhasználók között. Melyik igaz és melyik nem?

Fotó: pixabay.comAki elalvás előtt okostelefonozik, nehezebben alszik el?

Igen
Naponta több órát töltünk el fényt kibocsátó készülékek, köztük az okostelefonok nézésével. Nemcsak a felnőttek, de a gyerekek is „fertőzöttek” ebből a szempontból.

Mindez az alvásminőségre is rányomhatja a bélyegét, különösen akkor, ha este, a tervezett elalvás előtt olvas vagy játszik valaki az okostelefonján. Az okostelefon nézése közben a szembe jutó fény intenzitása akár tízszer nagyobb lehet, mint az a fényintenzitás, amely egy hagyományos könyv olvasólámpa melletti olvasása során jut a szembe. Ez a nagy fényintenzitás – amely a „világos van, nem kell aludni” jelzést küldi az agynak – gátlólag hat az elalvást elősegítő melatonin hormon elválasztására. Melatonin hiányában pedig nincs alvás. Azaz okostelefonozás után egy jó darabig nem jön álom a szemre… 

Értelemszerű, hogy a fényt emittáló eszközöket nézegetők a következő nap reggelén álmosabban ébrednek, mint akik hagyományos megvilágítás mellett olvastak, noha ugyanannyi időt voltak az ágyban – vagy álomba merülve, vagy arra várva. Mindez nem játék! Az alváshiány számos betegség előfordulási gyakoriságát növeli. Az alváshiányos gyerekek és felnőttek gyakrabban lesznek cukorbetegek, a túl rövid alvásidő növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikóját, csökkenti a koncentrációs képességet, rontja a tanulási képességeket, és folytatható a felsorolás.

Ront a helyzeten, hogy az elektronikai eszközök által kibocsátott látható fény hullámhossza a rövidebb hullámhossztartományba (kb. 400-500 nm) esik, és ez a rövid hullámhosszúságú látható (kékes) fény képes a legnagyobb mértékű eltolódást és zavart okozni a biológiai órában, ugyanis ez képes a legjelentősebben gátolni az elalvást segítő hormonnak, a melatoninnak az elválasztását. Másként fogalmazva, ez a kékes fény képes a legnagyobb mértékben felborítani a belső órát, megzavarva az alvás-ébrenlét ciklusokat. A kék fény negatív hatásainak ismeretében az elektronikai eszközök, így az okostelefonok gyártói ma már tudatosan törekszenek a kibocsátott kékes színű fény intenzitásának a csökkentésére. Érdemes emellett azokat az applikációkat alkalmazni, amelyek képesek a kijelző színhőmérsékletét változtatni, és a kékes fény kibocsátását blokkolni.



Mosson kezet, védekezzen a kórokozók ellen!

2020. március 20.

Fontos a helyes kézmosás, hiszen a leghatékonyabb védekezés a legkülönbözőbb kórokozók ellen, és ez az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének.

Fotó: pixabay.comAzt gondolhatnánk, hogy a kézmosás (evés előtt, vécéhasználat után, fertőzésveszélyes tárgyak érintése után stb.) magától értetődő rutincselekvés. Felmérések szerint azonban ez nincs így: tízből hat ember nem mos kezet például hazaérkezés után. Márpedig érdemes végiggondolni, hogy a napi tevékenység során hányféle olyan tárgyat, felületet érintünk meg, a kilincstől kezdve a tömegközlekedési eszközök kapaszkodóin, a pénzdarabokon, a közösen használt munkaeszközök billentyűin át a vécéfogantyúkig, amelyeken a legkülönbözőbb kórokozók telepedhetnek meg. A szennyezett kézről a kórokozók a szem, az orr, a száj vagy az intim szervek nyálkahártyáira kerülhetnek, vagy az apró sérüléseken keresztül, a bőr védelmi vonalát megkerülve könnyen bekerülhetnek a szervezetbe és fertőzést, gyulladást okozhatnak.

Különösen fontos a gyengébb immunrendszerű gyermekek, idősek és a betegek védelmére figyelni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai érzékeltetik a kézhigiéné fontosságát: a WHO felmérései szerint a világon évente 3,5 millió gyermek hal meg olyan betegség következtében, amit kézmosással meg lehetne előzni. A kórokozók elleni védelem legegyszerűbb és egyben leghatékonyabb módja a kézmosás, az egyszerű náthától kezdve a vírusos bőrfertőzéseken át a gyomorhurutokig, számos fertőző betegségtől megóvhat.

Pusztán az étkezés előtti és a WC használat utáni kézmosással a hasmenéses betegségek 45%-át, a légúti megbetegedéseknek pedig 23%-át lehetne elkerülni.

Mikor mossunk kezet?

  • Minden olyan helyzetben ajánlatos kezet mosni, amikor fertőzésveszélyes tárgyakkal kerülhettünk kapcsolatba: például tömegközlekedési eszközök igénybevétele után a munkahelyre vagy a lakásba belépve, és nemcsak látható szennyeződés esetén. 
  • A vécézés utáni kézmosás az alapvető testi higiénéhez tartozik, de jó tudni, hogy vécéhasználat előtt is legalább ennyire fontos lenne, hiszen legintimebb testrészeinket nem tanácsos szennyezett kézzel megérinteni. 
  • Az étkezések előtti kézmosásnak is természetesnek kellene lennie, hiszen a kórokozók a szennyezett kézről az étellel az emésztőrendszerünkbe kerülhetnek. 
  • Ha látogatóba megyünk, ott is első utunk vezessen a fürdőszobába, csakúgy, mint otthon, különösen akkor, ha csecsemő vagy kismama, netán beteg van a családban, hiszen a még kialakulatlan, gyenge vagy a leromlott immunvédelmű emberek fokozottan ki vannak téve a kórokozók támadásának.


A csíra életerő

2020. március 20.

A gabonacsíráztatás a gabonatermesztéssel egy időben jutott el keletről a mai Magyarországra. A csíráztatás rituális szokásként is élt: a halált és újjászületést szimbolizálta. Csíráztatott gabonából készült a karácsonyi asztal dísze, de a csírából készült édes lepényeknek és sörnek is nagy keletje volt az év minden szakaszában.  

A gabonacsíráztatás a gabonatermesztéssel egy időben jutott el keletről a mai Magyarország területére a bronzkor idején. A csíráztatás rituális szokásként is élt: a halált és újjászületést szimbolizálta. Csíráztatott gabonából készült a karácsonyi asztal dísze, de a csírából készült édes lepényeknek - a tájanként változó nevű csiripszlit, csíramálét, szaladost avagy köttést a csírázott, kiszárított és megőrölt mag lisztjéből vízzel készítették - és sörnek (régiesen: szaladser) is nagy keletje volt az év minden szakaszában.

A kicsírázott mag rendkívül tápláló élelem. Előállítása egyszerű, 4-5 nap alatt elkészül, az év bármely szakaszában hozzáférhető, a csíráztatáshoz nem kell föld se és a kicsírázott magból a szervezet által könnyen feldolgozható, vitaminokban, ásványi sókban és fehérjékben gazdag ételek készíthetők.

Élő élelmiszer
A biocsírák élő élelmiszerek, fogyasztásuk - akár kúra jelleggel - rendkívül fontos, különösen a téli időszakban, amikor kevés a friss vitaminban gazdag zöldségféle. A mag csírázásakor az előzetes beáztatás hatására a benne található enzimek aktiválódnak, segítségükkel az összetett szénhidrátok egyszerű szénhidrátokra, a fehérjék aminosavakra, a zsírok nagyrészt zsírsavakra bomlanak. Az ásványi anyagok a szervezet által jobban hasznosíthat, nagyrészt vízben oldható ásványi sókká alakulnak. A csírákban a többszörösen telítetlen zsírsavak is megtalálhatók, ezeket nevezik nélkülözhetetlen (esszenciális) zsírsavaknak.

Miután a legtöbb helyen gyakorlatilag lehetetlen biotermeléssel nőtt friss élelmiszerhez jutni, ez az egyszerű út az egészséges táplálkozáshoz igazán megérdemli, hogy megismerkedjünk vele. Az enzimek komplex katalizátorok, amik ellenőrzik a szervezet összes kémiai reakcióját. Születésnél egy adott mennyiséggel rendelkezünk, aminek életünk végéig ki kellene tartani. A helytelen életmód, a rossz táplálkozás, a betegségek óriási mennyiséget fogyasztanak, így idővel az egyensúly megbomlik, a szervezet egyre jobban ki van téve a súlyos betegségeknek.

A csíra ételek készítésekor figyelembe kell venni, hogy melegítés hatására minden hasznos enzimet elpusztul, ezért ajánlott ezen ételeket nyersen fogyasztani. A sokáig tartó enzimhiány miatt a szervezet tartalékai annyira elapadhatnak, hogy korai öregedés léphet fel, ezt azonban megelőzhetjük: szervezetünk felerősítésével, karbantartásával, a hiányzó elemek rendszeres bevitelével és pótlásával. A csíráztatott gabonákban, magokban található dimetoxi, benzokinon és hidrokinon az aszkorbinsavval nagyon nagy hatással tudnak lenni a gyenge szervezetre, segítik a megerősödését. A biocsírák salaktalanítják a szervezetet, különösen lábadozás idején segítenek regeneráló hatásukkal.

A biocsírák 25%-kal több kalóriát tartalmaznak mint a hús, de nem hizlalnak (azonnali energiát adnak, hiszen "élő ételek"), mert nincs bennük zsír, koleszterin, hormon és antibiotikum, és 100%-ban emészthetőek. Tökéletes kombinációban tartalmazzák az egészséges élethez szükséges elemeket. Ma amit enni tudunk, nagyon egyszerű. Nyers ételt enni abban a formában, ahogy a természetben található.



Az enzimháztartás csodája: csíráztatás otthon

2020. március 19.

A csírák éltető erejének ismerete egyidős az emberiséggel. Áldásos hatásuk a szervezetre ősidők óta ismert, a régi civilizációk is nagy becsben tartották. A csírák fogyasztása az egészséges táplálkozás alapja. Fel kell újra fedeznünk a zöld étrendet, meg kell ismernünk a természet e csodálatos ajándékát, hiszen őserőt hordoznak! Drága bolti csírák helyett csíráztass otthon!  

A csírák a növény felneveléséhez szükséges hatalmas mennyiségű enzimet tartalmaznak. A csírák élő élelmiszerek, fogyasztásuk - akár kúraként is – nagyon fontos, mert egészségünk múlhat rajta, hogy az enzim háztartásunk megfelelő-e.

A csírák a kifejlett növény esszenciáját tartalmazzák, igen dúsak ásványokban, vitaminokban, enzimekben.

Az enzimek komplex katalizátorok, amik ellenőrzik a szervezet összes kémiai reakcióját. Születésnél egy adott mennyiséggel rendelkezünk, aminek életünk végéig ki kellene tartani. A helytelen életmód, a rossz szokások, táplálkozás, a civilizációs betegségek, óriási mennyiséget fogyasztanak, ezért idővel ez igencsak megkopik és a szervezet egyre jobban ki van téve a betegségeknek, korai öregedésnek.

Az egészséges táplálkozáshoz tartozik a zöld étrend, az élő élelmiszerek fogyasztása. 

A csírák kiváló forrásai az A, B-komplex, C, D, E, G, H, K, U vitaminoknak és ásványi anyagoknak. Bennük a kalcium, magnézium, foszfor, klór, kálium, nátrium, szilícium, szelén, jód mind természetes formában vannak jelen, amit a  szervezet, a legkönnyebben használ fel. Még a kis mennyiségben elfogyasztott csíra is magas tápértékű eleme lehet napi étkezésünknek.

A magok enzimjei csírázáskor megszaporodnak, keményítőjük cukorrá alakul, a fehérjék aminosavakká, zsírjuk zsírsavakká bomlanak. C-vitamin tartalmuk 27-szeres, karotin tartalom 2 órai csírázás után kb. 200%-kal, B-vitamin tartalmuk 50%-kal, E-vitamin tart. 120%-kal nőhet. A csírák  25%-kal több kalóriát tartalmaznak, mint a hús, de nem hizlalnak és azonnal energiával látnak el, nem kíván a szervezet emésztőpihenést, vitalizál és 100%-ban megemészti és felhasználja a testünk.

Ezek különösen a télvégi tavaszi hónapokban igen fontosak az ember egészségének megőrzése szempontjából, ilyenkor ajánlott, ha lehetséges a magokat házilag csíráztatni, mert ezek egészségesek, ízletesek, ugyanakkor vitaminokban gazdag táplálékot szolgáltatnak, nem utolsó szempont, hogy nagy élvezet a saját bio termést betakarítani.



Gyakran ismételt kérdések a házi karanténnal kapcsolatban

2020. március 19.

A szabály az, hogy bármely tünetmentes személy, aki az új koronavírust tekintve valószínűsített vagy megerősített beteggel a tünetek fennállása idején, valamint a tünetek kialakulását megelőző két napban szoros kapcsolatban volt, karanténba (hivatalosan: járványügyi megfigyelésre) kerül. Azok is, akik COVID-19 fertőzött beteggel alkalomszerű kapcsolatba kerültek. Mit jelent ez a gyakorlatban?  

Mi is pontosan a járványügyi megfigyelés?

Azon tünetmentes személyeket szeparálja és korlátozza mozgásukat, akiknél felmerül a fertőzés lehetősége – a megfigyelés célja a fenti fertőzés továbbadásának megelőzése mellett, hogy kiderüljön, történt-e valós fertőződés, a megfigyelt beteggé válik-e. (Az elkülönítés ettől abban különbözik, hogy ott már a fertőző betegségben szenvedő betegeket különítik el az egészségesektől.)

A COVID-19 vírus esetében a járványügyi megfigyelés történhet a kijelölt egészségügyi intézményben, vagy az érintett személy otthonában (házi karantén). Kérdések főleg az utóbbival kapcsolatban merülnek fel, hiszen ez esetben sok múlik a fegyelmezettségen, miközben úgymond magunkra vagyunk utalva.

Fogadhat-e látogatót a járványügyi megfigyelés alá vont személy?

Nem.

Elhagyhatja-e a számára kijelölt helyet a járványügyi megfigyelés alá vont személy?

Nem.

Köteles vagyok magamat alávetni a járványügyi megfigyelésnek?

Igen, akinél a járványügyi megfigyelést a területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya elrendelte, a járványügyi megfigyelésnek köteles magát alávetni.

Mennyi ideig tart járványügyi megfigyelés?

A COVID-19 vírus lappangási ideje 2-12 nap, elővigyázatosságból a járványügyi megfigyelés 14 napig (2 hétig) tart. Amennyiben ezen időszak alatt a koronavírus fertőzés tünetei jelentkeznek, a járványügyi megfigyelést elkülönítés válthatja fel.



Koronavírus: hogyan védhetem meg a gyermekem?

2020. március 18.

Az eddigi adatok alapján a koronavírus fertőzés elsősorban az idősebb, krónikus betegségben szenvedők esetében jelent fokozott veszélyt. Szülőként mégis aggódunk, hiszen a gyerekközösségekben rendszerint gyorsan terjednek a fertőzések. Dr. Hidvégi Edit gyermek tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát a megelőzés lehetőségeiről kérdeztük.

Fotó: gettyimages.comIdősek és krónikus betegek fokozott veszélyben

A koronavírus terjedésével az adatok szinte napról napra változnak. A The Journal of the American Medical Association (JAMA) február 24-én megjelent közlése szerint – a Kínai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai alapján – az igazolt fertőzések halálozási aránya 2,3%. A 9 év alattiak körében egyáltalán nem fordult elő haláleset a koronavírus fertőzés következtében. A 80 év feletti korosztály esetében azonban magas a halálozási arány: 14,8%. Emellett a krónikus betegséggel – szív- és érrendszeri betegség, diabétesz, krónikus légúti betegség és magasvérnyomás betegség – élők esetében is fokozott a kockázat.  

A gyerekek, ha meg is fertőződnek, enyhébb tünetekkel átvészelik a betegséget

A JAMA adatai szerint a Kínában történt fertőzések mindössze 1%-a érintette az 1 és 9 év közötti gyermekeket, és szintén 1% a 10 és 19 év közötti korosztályt. A gyermekek körében világszerte alacsony a fertőzöttek száma, s ha ki is mutatható náluk a koronavírus fertőzés, rendszerint enyhe tünetekkel átvészelik a betegséget. A kutatók szerint ennek oka a gyerekek és a felnőttek immunrendszere közti különbség lehet, vagyis a fiatalabb korosztály esetében a veleszületett immunválasz erősebb, így sokkal könnyebben győzik le a fertőzést. 

A magzat nem fertőződik meg

A The Lancet folyóiratban közölt kutatás alapján a fertőzés a magzatot nem veszélyezteti. A vizsgálatban 9, az utolsó trimeszterben lévő kismamát figyeltek meg. Mindegyik várandós hölgy esetében laboratóriumi vizsgálattal igazolták a koronavírus fertőzést. Egyikőjüknél sem alakult ki súlyos tüdőgyulladás a fertőzés következtében. A kismamák egészséges újszülöttnek adtak életet. A piciket császármetszéssel segítették világra, az 1 perces Apgar-értékeik 8-9/10, az 5 perces 9-10/10. Az újszülötteknél elvégzett koronavírus tesztek eredménye negatív lett.



Nincs itt a világvége

2020. március 18.

Bár az ellendrukkerek, az alvajárók, az álhírek igyekeznek fenntartani a félelmünket, ma már ez sem működik. A félelem ugyanis a fejekben születik, kinek-kinek a saját elméjében, és csak mi magunk tudunk változtatni a helyzeten. Ez az egyik, de nem az egyetlen fontos tanítása a Földön kialakult helyzetnek.  

A világvége abban az értelemben persze éppen zajlik, hogy vége az egymás elleni gyűlölködésnek, a politikai és vallási szélsőségeknek, az anyagi javak habzsolásának, az Anyaföld javaival való visszaélésnek. Jó, hogy vége van. Mindannyian érezzük, hogy az eddig élt világ tarthatatlan. Mindenki úgy reagál erre a folyamatra, ahogy arra képes. Vannak, akik magukba szállnak, belső munkát végeznek, és vannak, akik kivetítik a félelmeiket, hárítanak, igyekeznek külső körülményekre, emberekre, helyzetekre tolni a felelősséget. Erre sajnos nincsen mód. A változást ugyanis csak belül kezdhetjük meg, a kedvünkért sem a másik ember, sem a helyzet, sem a rendszer nem változik meg. Mindannyiunké a felelősség, mindenkié 100%, egy fikarcnyival sem kevesebb.

A megváltás nem egy szérumban van. Nem egy új találmányban, nem egy új felfedezésben. A felfedezés régi. Csak nem veszünk róla tudomást. Most a félelmek szembesítenek vele, mert ez a legérzékenyebb pontja az egész emberiségnek.

Micsoda lehetőség az újjászületésre! Az otthon maradással kapjuk a segítséget a belső munkához. Lehet halkabbra fogni a hangunkat, visszanyelni a szükségtelen ítéleteinket, lehet meditálni vagy imádkozni, lehet több időt fordítani a szeretteinkre, a személyes találkozás helyett kihasználni a kínálkozó számos más lehetőséget. Lehet észszerűbben élni, az anyagi világot a maga helyére tenni, a munka helyett küldetést találni, és tenni, tenni, tenni a jót.

Elcsendesedik a világ. Ez önmagában áldás. Ha kimész az utcára, mintha vasárnap lenne. Abból is a békés, böjti, visszafogott fajta. Mintha az egész falu a templomban lenne…

Most aztán tényleg van miért hálát adni! Lehetne sötét, fagyos tél – de nekünk itt most megadatik, hogy éppen tavasz van, a madarak énekére ébredhetünk, csodálhatjuk a nyiladozó természetet, gyönyörködhetünk a fák bomló virágaiban, a színes tavaszi kertek pompájában. Ráadás a napsütés, ami önmagában is fertőtlenít, az enyhe szél, ami tisztítja a levegőt. Hagyjuk a háborgást, a negatív és lázító véleményeket, megjegyzéseket másra!



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...399400401...623
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.