Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A bántalmazásról beszélni kell, ne hunyjunk szemet a zaklatás felett!

2021. augusztus 01.

Minden harmadik nő érintett világszerte

Egyre gyakrabban szembesülünk borzalmas történetekkel és megdöbbentő adatokkal, amelyek megmutatják, hogy a kapcsolati erőszak és a nemi megkülönböztetésen alapuló erőszak milyen mértékben van jelen mindennapjainkban. Habár a statisztikák csak a legsúlyosabb bántalmazási formákat vizsgálják, világszerte minden harmadik nő elszenvedett már valamilyen fajta fizikai vagy szexuális erőszakot élete során.

Érdemes ugyanakkor feltennünk a kérdést, vajon lelki erőszak hány nőt érinthet nap mint nap, amelyek ugyanolyan mély sebeket ejthetnek, csupán könnyebben leplezhetők, könnyebben szemet huny felettük társadalmunk. Az AVON évek óta kiemelten fontos ügyként kezeli a kapcsolati erőszak minden formáját, és figyelemfelhívó kampányokkal küzd azért, hogy a bántalmazottak felszólaljanak és tudják, van kihez fordulniuk segítségért. A vállalat legújabb #watchmewearit, #felhívomafigyelmet kampánya során kitűzők segítségével igyekszik felhívni világszerte a figyelmet erre a fontos társadalmi problémára és minden eladott kitűző után pénzadománnyal is támogatja a bántalmazottak megsegítését.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a bántalmazás nem csupán a fizikai erőszakot jelenti, hanem a lelki bántalmazást is, amelyet sok nő és fiatal lány átél akár a mindennapok során is. Bántalmazásnak számít a szexuális erőszak, egy elcsattant pofon, a fizikai vagy gazdasági korlátozás, de az utcán való lelki bántalmazás, zaklatás is, legyen az egy kéretlen mondat vagy egy zavarba ejtő füttyögés egy idegen lány irányába. A nők napjainkra megtanultak együtt élni azokkal a tényekkel, hogy nem vehetnek fel akármit, nem sminkelhetnek akárhogy és esténként folyamatosan tartaniuk kell attól, nehogy valaki leszólítsa őket, amikor egyedül sétálnak hazafelé.

Társadalmunk sajnos szemet huny ezen problémák felett, de az AVON szeretné most mindenki figyelmét felhívni arra, hogy ez súlyos lelki megpróbáltatás minden nő számára. Nem normális, hogy a nőknek minden nap át kell gondolniuk, milyen ruhát vesznek fel, nem normális, hogy este a kulcsukat szorongatva vagy telefonálva mernek csak hazamenni, és nem normális az sem, hogy csak akkor érzik magukat teljes biztonságban, ha egy barátjuk elkíséri őket!

A vállalat #watchmewearit kampánya mellé állva mi magunk is kifejezhetjük véleményünket ezzel a világszerte leginkább nőket érintő társadalmi problémával kapcsolatban. A nők biztonságáért folytatott harcot szimbolizáló kitűzők megvásárlásával és viselésével felhívhatjuk a környezetünk figyelmét arra, hogy foglalkozni kell ezzel az égető problémával, nem szabad tovább hallgatnunk, hiszen ez sokszor ártatlan nők életébe is kerülhet. „A mellrák elleni küzdelmet hirdető Avon Remény Szalagja Kitűzők után most a kapcsolati és a nemi megkülönböztetésen alapuló erőszak elleni küzdelemre fektetjük a hangsúlyt, és új kitűzőinkkel igyekszünk felhívni a figyelmet arra, hogy a bántalmazottaknak van hova fordulniuk.” – nyilatkozta Kósa Anita, az AVON Magyarország szóvivője.



Mit érdemes tudni az édesítőszerekről (3.rész)

2021. augusztus 01.

Mindenki mindegyik édesítőszert használhatja bátran vagy vannak megkötések? Ennek jártunk utána.

Fotó: pixabay.comKik használhatják?

Elsősorban azoknak ajánlott, akik testtömegfelesleggel küzdenek, cukorbetegeknek, vagy akiknek az elhízással összefüggő betegségük (magas vérnyomás, érelmeszesedés, köszvény, stb.) van. A Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémia (korábbi nevén Amerikai Dietetikusok Szövetsége) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az engedélyezett energiamentes édesítőszerek fogyasztását gyermekeknek és kismamáknak biztonságosnak ítélte meg.

Kinek tilos?

Az aszpartámot fenilketonuria-anyagcsere betegségben (PKU) szenvedő egyének nem fogyaszthatják.
A sztevia feltehetően allergiás reakciót idézhet elő olyan egyéneknél, akik érzékenyek a napraforgófélékhez tartozó növényekkel szemben.

Házi praktikák

Édesítőszer választás során mindenképpen érdemes segítségül hívni a termék címkéjét, mert előfordulhat, hogy ugyanaz a gyártó különböző formájú és összetételű (por, folyékony) édesítői eltérő energiatartalommal rendelkeznek (vagy ugyanannyi energiát tartalmaznak mint a kristálycukor), illetve az adagolási javaslatot is célszerű elolvasni.

  • Sztevia: javasolt adagolása általában 20 dkg liszthez fél kávéskanál sztevia. Sütemények készítésekor adjunk egy késhegynyi szódabikarbónát (a sütőpor mellé), így a sütemény fel fog jönni.
    A szacharin és ciklamát kombinációjából álló készítmények, bár a szacharin miatt nem hőállóak, kompót készítésekor főzés előtt alkalmazva sokan nem észleltek minőségromlást.
  • Az aszpartám alapú édesítőszereket a forralás végén ajánlott adagolni az édes íz megőrzésének érdekében.

Több édesítőszer por, kocka, granulátum formában is kapható, kinek-kinek pénztárcája és ízlése szerint. Cukorbetegeknek, fogyókúrázóknak célszerű az energiát adó édesítők helyett a mindennapi folyadékokat – kávét, teát, limonádét, stb. –, vagy otthon készített nyalánkságokat energiamentes édesítőkkel ízesíteni.



Édes bűnözés okosan (2.rész)

2021. július 31.

Fotó: gettyimages.comAz édesítőszerek olyan élelmiszer adalékanyagok, amelyeket az élelmiszerek édes ízének kialakítására vagy asztali édesítőszerként használunk.

Szacharin (E 954) a legrégebbi mesterséges édesítőszer.

Hátránya, hogy hő hatására kesernyés, fémes utóízt okoz az ételben. Asztali édesítőként különböző elnevezéssel por, tabletta, vagy folyadék formájában található meg. A boltok polcain ezen kívül, csökkentett energiatartalmú üdítők, gyümölcslevek, dobozos vagy üveges gyümölcskonzervek, cukorkák, rágógumik, édességek stb. tartalmazzák.

A ciklamátnak (E 952) mellékíze nincs, nagy koncentrációban sós utóíze lehet.

Főzéshez, sütéshez alkalmazható. Általában más édesítőszerekkel kombinálva hozzák forgalomba. Asztali édesítőként különböző fantázianevekkel ellátott por, tabletta, vagy folyadék formájában található meg. Ezen kívül “light” üdítőitalok, alkoholmentes italok, szeszesital vagy bor keverékéből álló italok, édességek, dzsemek, salátaöntetek, étrend-kiegészítők, gyógyszerek, stb. tartalmazhatják.

Aceszulfám-K (E 950) hőhatásnak nagyon jól ellenáll, mellékízmentes, de ha az édesítő nagy koncentrációban van jelen, keserű mellékízt okozhat.Asztali édesítőként más édesítőszerrel keverve található meg a boltok polcain. Ezen kívül tej- és tejtermékalapú italokban,üdítőkben, kakaó- vagy szárítottgyümölcs-alapú édességek (például szárított szilva csokoládéba mártva), pudingporokban, reggeliző-pelyhekben, mustárban is megtalálható.

Aszpartám (E 951) alacsony energiatartalmú édesítőszer (4 kcal/g), hő- és fényérzékeny, így főként italok, hideg ételek, gyümölcskészítmények édesítésére használjuk. Legkevésbé „mesterséges” édesítőszer, mellékíze nincs. Asztali édesítőszerként por, tabletta formában van forgalomban. A boltokban ezen kívül fagylaltok, jégkrémek, csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélkül előállított desszertek, alkoholmentes italok, rágógumik, leheletet frissítő apró édességek tartalmazhatják.

Aszpartám-aceszulfám só (E 962) íze a cukorhoz hasonló, mellékíze nincs. Ezt az édesítőszert alkotóelemeihez (E 951, E 950) hasonlóan alkalmazzák.

A neoheszperidin DC (E 959) egy olyan energiamentes édesítőszer, amelyet a narancshéj keserű anyagából állítanak elő. Hőhatásnak ellenáll, nagy koncentrációban mentolszerű utóíze van. Általában más édesítőkkel kombinálják. A következő élelmiszerek tartalmazhatják: csökkentett energiatartalmú illetve cukormentes alkoholos italok, dobozos vagy üveges gyümölcskonzervek, rágógumik, desszertek, édességek, stb.

A szukralóz (E 955) vízben jól oldódik, édesítő erejét magas hőmérsékleten is megtartja, ezért főzésre, sütéshez bátran használhatjuk.  Asztali édesítőként különböző fantázianevekkel ellátott por és folyadék formájában találkozhatunk vele. A szukralóz megtalálható hozzáadott cukrot nem tartalmazó fagylalttölcsérekben és ostyákban, kakaó-, tej-, szárított gyümölcs- vagy zsíralapú krémekben, finom pékárukban, süteményekben.



Ez vár ránk, ha nem mozgunk eleget!

2021. július 31.

Fotó: pixabay.com

A rendszeres sportolásnak számtalan pozitív hatása ismert: önbizalmat ad, levezeti a felesleges energiákat, fejleszti az erőnlétet, állóképességet, és az egészség megőrzésében is segít. Ám azt csak kevesen tudják, milyen súlyos, sőt, akár végzetes következményei lehetnek a mozgásszegény életmódnak, de az örök igazság erre is érvényes – elkezdeni sohasem késő!

Szakértők szoros összefüggést véltek felfedezni a passzivitás és a rossz egészségügyi állapot között. Az elhízás ma már önálló betegségnek számít, mely hazánk lakosainak több mint felét érinti, és ha nem hormonzavarhoz, vagy genetikai okokhoz köthető, hátterében a fizikai tétlenség áll.

Ezzel jár a passzív életmód

Ha nem mozogunk rendszeresen, az a súlygyarapodáson kívül olyan komoly problémákhoz vezethet, mint szív- és érrendszeri betegségek, anyagcserezavarok, gyomor- és bélbetegségek, mozgásszervi és gerincbántalmak, csontritkulás, reuma, légzőszervi panaszok, tüdőembólia, vérrögök képződése, vagy akár a váratlanul lecsapó stroke. De a cukorbetegség az a leggyakoribb következményeknek, hiszen minél kevesebbet mozog valaki, annál kevesebb vércukrot használ fel a szervezete, ráadásul a vér zsírtartalma is megugrik, ami a korai érelmeszesedés egyik melegágya. Sokan azzal a ténnyel sincsenek tisztában, hogy a mozgás hiánya nem csupán testi, de lelki bajok okozója is lehet, amelyek egészen a mély depresszióig fajulhatnak.

A sok ülés a fiataloknak sem tesz jót

Azok vannak a leginkább veszélyben, akik a rendszeres sport mellőzése mellett folyamatos ülőmunkát végeznek. Az ízületek roncsolódása, lábfájás, visszér, keringési megbetegedések, aranyér és vastagbélrák mind-mind fenyegetik korunk dolgozó embereit, és a monitor vagy a tv előtt görnyedő fiatal és idősebb generációkat egyaránt. A sok ülés következtében a térdinak is megrövidülnek, amin már csak orvosi beavatkozás segíthet.



Van a családjában olyan, aki zöldhályoggal küzd?

2021. július 30.

Fotó: gettyimages.com

A glaukóma a látásvesztés egyik vezető oka, így fontos, hogy tisztában legyünk a hajlamosító tényezőkkel. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája a családi halmozódásra hívja fel a figyelmet.

A zöldhályog (latin néven glaukóma) az egyik leggyakoribb súlyos szembetegség a fejlett közegészségügyű országokban, és világszerte a vakság egyik vezető oka. Zöldhályog esetén valójában semmiféle hályog nincsen a szemen, hanem a látási információt az agy felé továbbító idegsejtek és a hozzájuk tartozó idegrostok pusztulnak el. Ez a látótér és a látás egésze tekintetében jelent a beteg számára romlást, ami kezeletlen esetben akár a teljes vakságig fokozódik.

Az idegsejt- és rostvesztés folyamatos- azaz, ami már elhalt, az vissza nem állítható. Éppen ezért fontos, hogy a zöldhályogot korai állapotban fedezzük fel, amikor a még meglévő és a beteg mindennapi élete szempontjából még kielégítő látás megfelelő kezeléssel megmenthető.

Zöldhályog néven számos glaukóma formát foglalunk össze. Ezek nagy részének ismertek a kockázati tényezői (rizikófaktorai). Az egyik fő rizikófaktor az, ha a vérrokonok valamelyikén, vagy akár több közeli vérrokonon előfordult már a zöldhályog.

Ha valamelyik szülőjénél vagy testvérénél diagnosztizáltak glaukómát, akkor Önnek is fokozott a kockázata erre a betegségre. Éppen ezért rendszeres, célzott szemészeti vizsgálatra (szűrésre) van ilyenkor szükség, hiszen reális az esély arra, hogy a betegség és az azzal járó látáskárosodás előbb-utóbb Önnél is kialakul.

Az örökletes tényezőkön kívül a zöldhályognak más ismert kockázati tényezői is vannak, például a 40 év feletti életkor, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, a rövidlátás, a túllátás (hipermetrópia). Ezek szintén indokolttá teszik az glaukóma irányú célzott szemészeti vizsgálatot. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája most a családi kockázattal kapcsolatos orvosi ellenőrzés fontosságára hívja fel a figyelmet.

 A zöldhályog erős családi halmozódást mutat

A zöldhályog családi halmozódása vagy genetikai jellemzők miatt alakul ki (ilyenkor a glaukómát eredményező genetikai variánsok öröklődnek), vagy a szem olyan jellegzetességei öröklődnek, melyek másodlagosan okozhatnak zöldhályogot (pl. túllátóság, azaz hipermetrópia, rövidlátás). Fokozott veszélyben vannak azok, akiknek elsőfokú rokonaiknál (szülő, testvér, gyermek) már kialakult zöldhályog. Ilyenkor akár 9-szer nagyobb az esély arra, hogy glaukóma fellépjen. Természetesen, akinek nincsen a vérrokonai között zöldhályogos, az is lehet glaukómás, ezért az időszakos szemészeti vizsgálat minden felnőttnek ajánlott- figyelmeztet a professzor.

Ne várja meg, amíg tüneteket okoz!

A glaukóma kezdeti állapotban nem okoz tüneteket, ám a romlás ilyenkor már megkezdődött. Sajnos gyakran előfordul, hogy a beteg csak akkor keres fel szakembert, amikor a látótér és a látás romlása már olyan mértékű, hogy az zavarja a mindennapi életben. Fontos megérteni, hogy ez nem a kívánatos eljárás, hiszen a már kialakult látásromlás vissza nem fordítható. A kezelés a további romlás ellen irányul. Így a beteg a legjobb esetben is olyan látással kell, hogy leélje az életét, amilyennel az első szemorvosi viziten megjelent.

Éppen ezért bír kiemelt jelentőséggel a zöldhályog irányú célzott szűrés, melynek során a glaukóma még korai állapotban, a panaszok megjelenése előtti stádiumban felfedezhető. Ez különösen azoknak ajánlott, akik rizikócsoportba tartoznak.

“Amennyiben valakinek a családjában előfordult már zöldhályog (glaukóma), nagyon fontos, hogy az illető rendszeres, célzott glaukóma szűrésen vegyen részt akkor is, ha semmilyen panasza nincs! Így idejében kiszűrhetőek az elváltozások, és a terápia, mellyel megakadályozható a további látásromlás, azonnal megkezdhető”– hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája.



Székrekedés gyermekeknél: igaz/hamis állítások

2021. július 30.

Ha a gyereknek rendszeresen székrekedése van, hogyan segítsünk rajta? Ez a probléma meglehetősen gyakori a kisebbek esetében, mely gyógyszer nélkül is megoldható, ha nem válik kórossá. De ahhoz, hogy helyesen kezeljük a székrekedést otthon, különbséget kell tennünk a köztudatban ezzel kapcsolatban elterjedt, néhány gyakori igaz és hamis állítás között.

Fotó: 123rf.comIGAZ/HAMIS ÁLLÍTÁSOK:

A székrekedés főként a gyermek székletének számával függ össze

HAMIS

A székelés gyakorisága nem az egyetlen tényező a székrekedés megállapításához. 

Nagyban összefügg a gyermek hasi komfortérzetével és béltranzitjával (amely a tápláléknak az emésztőrendszeren való áthaladásához szükséges idő). Egyes gyermekeknél akkor is előfordulhat székrekedés, ha naponta ürít székletet, míg másoknál csak akkor derül ki, ha hetente háromnál kevesebb alkalommal van széklete.

A fájdalom a székrekedés jele

IGAZ

A székrekedéses gyermeknek fájdalmat okozó problémái is lehetnek a székletürítéssel. A székrekedés miatt a széklet kemény, és nehezen ürül. Ilyenkor a gyermek fél, és visszatartja a székletet, mert fájdalmai vannak – így egy ördögi körbe kerül. Ezért ajánlott kicsi korától kezdve figyelni a béltranzitját. Már csecsemőkorban elég a pelenkát ellenőrizni, hogy megismerje a szülő a tranzit ritmusát…

A gyermek székrekedésének pszichés oka is lehet

IGAZ

Egy kisgyermek számára tehát a „nagydolog” egyenlő lehet a fájdalommal, miközben a legkisebb bosszúság is akadályozhatja a béltranzitját. Ugyanígy az olyan, számára jelentősebb, stresszes események, változások is okozhatnak székrekedést, mint pl. az óvodába-bölcsödébe járás megkezdése, kistestvér születése, költözés stb. 

Előfordulhat, hogy a családból ered

IGAZ

Vannak családok, ahol pl. a dolichocolon betegség örökletes, amely a gyomor-bél traktus rendellenessége, és jellemzője a normálisnál hosszabb vastagbél. Ez esetben a széklet általában hosszabb ideig stagnál a vastagbélb nyálkahártyájában, így gyorsabban kiszárad, és nehezen ürül. A székrekedéses gyerekeknél gyakran előfordul ez a rendellenesség.

A táplálkozás kulcsszerepet játszik

IGAZ

Egyes élelmiszerek székrekedést okoznak a gyermekeknél. Ilyen pl. a nyers alma, a banán, a rizs, a sárgarépa… Ezzel szemben más élelmiszerek hashajtó tulajdonságokkal rendelkeznek: így pl. az aszalt szilva, körte, almaszósz, zöldségfélék vagy akár a gabonafélék, a zöld levelű zöldségek (spenót, kelkáposzta…).



Az MSD vehette át az Év Gyógyszere díjat

2021. július 29.

A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság rangos szakmai elismerését idén az allogén őssejt-átültetésen átesett felnőtteknél gyakran kialakuló veszélyes vírusfertőzés megelőzésére kifejlesztett gyógyszer érdemelte ki. Magyarországon egyedi méltányossági kérelemmel már elérhető a díjazott készítmény, amely az érintettek körében végzett klinikai vizsgálatok szerint jelentősen csökkenti a CMV-fertőzés kiújulásának, a súlyos, gyakran halálos kimenetelű szövődmények kialakulásának veszélyét, és javítja a betegek túlélési esélyeit. 

A lakosság több mint fele fiatalkorára nagyrészt tünetmentesen átesik a herpeszvírusok családjába tartozó CMV (cytomegalovírus) okozta fertőzésen, de a kórokozó megmarad a szervezetben, így újra feléledhet, támadásba lendülhet1. Egészséges embereknél rendszerint ez nem igényel kezelést, ezzel ellentétben a szervtranszplantáción átesett betegek olyan kezelést kapnak, amely gyengíti az immunrendszerüket, a csontvelő átültetett betegek immunműködése pedig eleve károsodott. Így ebben a csoportban a CMV már komoly, akár halálos kimenetelű szövődményeket is okozhat. Az MSD díjazott készítménye azért számít áttörésnek, mert Magyarországon korábban csak a kialakuló betegségek kezelésére álltak rendelkezésre csekély számban gyógyszerek, a megelőzésre nem. A komoly innovációt jelentő gyógyszernek egyelőre nem ismertek az alkalmazhatóságát korlátozó mellékhatásai.

„Nagy megtiszteltetés, komoly szakmai elismerés, hogy az MSD 1996, 2002, 2006 és 2017 után egyedüli vállalatént immár ötödik alkalommal nyerte el a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság „Év Gyógyszere” díját. Erre korábban még nem volt példa hazánkban, büszkék vagyunk az elismerésre” – mondta Dr. Barótfi Szabolcs – az MSD klinikai kutatási igazgatója.

A díj odaítéléséről 

„Az Év Gyógyszere védjegyzett díj odaítélésekor az értékelés főbb szempontjai a hatásmechanizmus újdonsága, a tudományos felfedezés áttörő volta, a gyógyszer hiánypótló szerepe hazánkban az adott terápiás területen, kedvező mellékhatás és interakciós profilok, kedvező metabolizmus és farmakokinetikai tulajdonságok, költséghatékonyság, felhasználóbarátság, és nem utolsósorban a hazai kutatásfejlesztési hozzáadott érték”mondta el Prof. Dr. Ferdinandy Péter, az MFT elnöke, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója. 

„Az MSD azért tudta ismételten elnyerni az „Év Gyógyszere” díjat hazánkban, mert a pályázott készítmény csökkent immunitással jellemzett állapotokban is lehetővé teszi ennek a súlyos szövődménynek a megelőzését. Az új hatásmechanizmusú, innovatív molekula szelektív cytomegalovírus-ellenes hatással rendelkezik” mondta Prof. Dr. Bitter István, az MFT szakmai bíráló bizottságának elnöke, az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság elnöke, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi tanára, professor emeritusa. – „Ennek ellenére a kezelés mentes azoktól a súlyos (toxikus) mellékhatásoktól is, melyek az eddig alkalmazott megelőző kezeléseket jellemezték – pl. allogén őssejt-transzplantáció esetén. A szakirodalomban megjelent adatok megerősítették a gyógyszer profilaktikus hatékonyságát és dokumentálták a halálozás csökkenését is” – tette hozzá Prof. Dr. Bitter István.

A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság „Év Gyógyszere” díját idén június 24-én ünnepélyes és sajtónyilvános eseményen adta át a győztesnek, az MSD Pharma Hungary Kft.-nek.



Minden eddiginél több iker születik világszerte

2021. július 29.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Minden eddiginél több iker születik világszerte: évente mintegy 1,6 millióan, minden 42. gyerek ikerként jön világra.

A gyerekvállalás későbbre tolódása és a mesterséges megtermékenyítés különböző módszerei hatására az 1980-as évek óta egyharmadával növekedett az ikerszülések száma – olvasható a Reproduction Medicine című tudományos lapban bemutatott jelentésben.

Az Oxfordi Egyetem kutatója, Christiaan Monden és kollégái számításai szerint 2010 és 2015 között 165 országban ezer születésből 12 ikerszületés volt. 1980 és 1985 között még ezer szülésre 9 ikerszülés jutott 112 ország adatai alapján.

Az ikrek mintegy 80 százaléka Afrikában és Ázsiában jön világra, de a nyugati országok is felzárkóznak: míg az arány Afrikában stabil maradt, Európában 60 százalékkal, Észak-Amerikában 71 százalékkal növekedett. Ázsiában is nőtt az arány 32 százalékkal.

A tudósok szerint a számok arra utalnak, hogy az értékek Európában és Észak-Amerikában elérték a csúcsot. A növekedés nagyrészt a kétpetéjű ikreknél megfigyelhető, míg az egypetéjűeknél alig változott. Ezt a szakértők főként a mesterséges megtermékenyítéssel hozzák összefüggésbe, de az anya életkora is szerepet játszik.

Monden szerint azért is lehet csúcsértékről beszélni, mert a hangsúly egyre inkább az egybabás szülésre kerül. “Ez azért is fontos, mert az ikerterhességeknél nő a babák és gyerekek magasabb halálozási aránya, magasabb az anyák és a gyerekek komplikációkockázata a terhesség alatt, a szülés során és a szülést követően” – idézi a szakembert a BBC.com.

Az ikrek esetében több a szülési szövődmény, gyakrabban érkeznek korán, alacsonyabb születési súllyal, valamint nagyobb a halvaszületés kockázata is.

Különösen Afrikában születik sok kétpetéjű iker, ezen belül Nyugat-Afrikában magas az ikerszületések száma. Valószínűleg a genetikai hajlam fontos szerepet játszik ebben. Afrikában az ikreknél különösen nagy a gyerekkori halálozás kockázata. Így bár egyre jobban közelít az európai és afrikai országok ikerszületéseinek aránya, a túlélési esélyeket tekintve hatalmasak a különbségek.

Az alacsony és közepes bevételű országokban születő ikrek sorsára ezért különös figyelmet kellene fordítani – vélik a tudósok. Afrika Szaharától délre elterülő részén évente több mint 200 ezer gyerek veszíti el ikertestvérét életük első évében.



A becsúszott gyerek

2021. július 28.

Az együttélés, házasság kezdeti szakaszában igen gyakoriak a nézeteltérések, hiszen a párnak - akik néha igen csak különböző családból származnak - meg kell tanulniuk együtt élni, ki kell alakítani a mindkettejük számára legkielégítőbb, legharmonikusabb együttélési formát. Gyereket leginkább akkor érdemes vállalni, ha ezen már túl vagyunk.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A pár családdá alakulását megelőzi a döntés: akarnak-e és mikor akarnak gyereket. Ha ezt a döntést nem együtt, közösen hozzák meg, az aláaknázhatja és tönkreteheti a kapcsolatot. Általában a férfi az, aki ilyenkor úgy érzi: csapdába csalták.

Juli és Sándor már több éve éltek együtt, mielőtt összeházasodtak volna. Mindketten önálló független jó keresetű, vezető állású fiatalok voltak. Közösen bérelték a lakást, felesben fizették a bérleti díjat, a számlákat, mindegyikük magának vett ruhát. Szerették és jól megértették egymást, megosztották a háztartási teendőket. Házasságról nem beszéltek, tudták, hogy egymáshoz tartoznak, és akkor mi szükség van "arra a papírra"? Mindketten úgy gondolták, hogy akarnak gyereket, de még nem most, hanem "később". Erről nem is beszéltek túl sokat.

Amikor Juli váratlanul terhes lett, mégis összeházasodtak

Sándor nem tiltakozott. Természetes volt számára, hogy megtartják a gyereket. Amikor Panni megszületett, Juli otthon maradt. Sándor nagyon jó apa volt, részt vett a baba fürdetésében, pelenkázásában is. A gondot a pénz okozta. Sándor ugyanis nem adta haza a fizetését. Juli egyáltalán nem is tudta, mennyit keres. Kifizette a számlákat, de Julinak szinte naponta kellett kérnie pénzt kosztra, bevásárlásra. Ezt Juli rendkívül megalázónak érezte, különösen, hogy Sándor rendszeresen megjegyzéseket tett, hogy Juli sokat költ, nem tudja beosztani a pénzt.

Ez a mindennapos kuncsorgás teljesen felőrölte Juli idegeit. Hiszen korábban független, önálló keresetű nő volt. Az utóbbi években, amióta vezető beosztásba került semmit sem kellett megvonnia magától, bármit megvehetett, amit csak akart. És meg is vett - ezért nincs most félretett tartaléka, hiszen nem tervezte a gyereket. De azt egyáltalán nem gondolta, hogy Sándor ilyen kicsinyes, ilyen zsugori lesz. Persze rendben van, hogy egy kicsit meg kell húzni a nadrágszíjat, ha egy fizetésből akarnak megélni, de ő most egy fillért sem költ magára, viszont a gyereknek szeretne mindenből a legjobbat nyújtani.

Sándor nem volt nagyon lelkes, de hajlandó volt eljönni hozzánk. Párterápiára persze nem menne, de ez a mediáció nem hangzik olyan rosszul. Hiszen mostanában tényleg sokkal többet veszekszenek. És nagyon rossz otthon a hangulat. Ha Panni nem lenne olyan bűbájos gyerek, szinte nem is lenne kedve hazamenni. De a kis boszorka mindig leveszi a lábáról.

Igen, a veszekedések mindig a pénz miatt törnek ki. Juli már gyerekkorában is el volt kényeztetve, mindent megkapott, amit csak szeme szája megkívánt. Ők szegények voltak, neki mindenért meg kellett dolgoznia. Akkor mehetett ki játszani a többiekkel, ha kész volt a lecke, fel volt vágva a tűzifa, stb. Ha egy kis zsebpénzt szeretett volna, akkor átment valamelyik szomszédba füvet nyírni, autót mosni.

Hogy most Juli mire költi a pénzt? Nem is tudja..., Nemigen látott rajta mostanában új ruhát...
Hogy a gyerekre? Akkor is egye meg amit főzött! Őt nem kérdezte meg, hogy akar-e már gyereket. Egyedül döntött. Neki ne mondja, hogy nem tudott volna jobban vigyázni! Őt teljesen kihagyta a döntésből. Pedig azért neki is lett volna beleszólása!



Az alacsony magnéziumszint jelei

2021. július 28.

Az emberi szervezetben jelen lévő magnézium jelentős része a csontokban, fogakban és a sejtek belső terében található meg, és csak mindössze 0,3%-a van a szérumban. Fontos tudni, hogy a szérum magnéziumszint laboratóriumi meghatározása nem tükrözi hűen a szervezet magnéziumszintjét, és csak gyenge jelzője egy esetleges magnéziumhiánynak.

Megeshet, hogy a vázrendszerbeli és a sejten belüli magnéziumszintek messze az elvárt érték alattiak, azaz a szervezet „magnéziumért kiált”, miközben a szérumbeli szint még elfogadható.

A magnéziumpótlás szükségességének a megítélését nehezíti, hogy a magnézium hiányának nincs specifikus tünete. Sokkal inkább az általános, egyéb hiányállapotokkal vagy betegségekkel akár összetéveszthető panaszok jelenléte jellemzi.

• Magnézium hiányában a fizikai teljesítőképesség csökkenése tapasztalható, és akár krónikusfáradtság-szindróma is felléphet.
• Sok esetben izomgörcsök formájában jelentkeznek a hiányállapot következményei. Sportolás vagy alvás közben hirtelen, váratlanul olyan érzést tapasztalhat a magnéziumhiányos személy, mintha nyilat lőttek volna beléje, ennek hatására görcsbe rándul a lábszára izomzata. Más esetekben az izomerő csökkenésében ölt testet
a magnézium hiánya.
• A szervezet alacsony magnéziumszintje gyakoribbá teheti a migrénes rohamokat.
• Magnézium hiányában zavart szenvedhet a cukoranyagcsere.
• Ha nem megfelelő a magnéziumellátottság, számos szív- és érrendszeri megbetegedés rizikója nő: gyakrabban fordul elő a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szívinfarktus, és gyakoribbak lesznek a különféle szívritmuszavarok. A helyzetet súlyosbíthatja, hogy a magnéziumhiány gyakran káliumhiánnyal társul.
• A szükségesnél alacsonyabb magnéziumszintet az idegrendszer is megérzi, és különféle tünetekkel reagálhat rá. A stressztűrő képesség csökkenése, a depresszió és a pszichózisok gyakoribb előfordulása, a szédülés, de akár a végtagok kényszeres moz-
gása is lehet a következmény.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...300301302...623
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.