Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amit a turulról tényleg tudni érdemes

2021. augusztus 06.

A turulról évről évre egyre többet hallhatunk. A legtöbben beszélnek róla, azonban nem tudják, hogy ez a jelkép honnan ered, s a történelem során miként jelent meg. Ha fogalmad sincs róla, vagy ha úgy érzed tájékozott vagy, de nem árt egy kis ismétlés... Kis összefoglaló a turul nagy útjáról.  

A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara

Általában a sólyommal azonosítják, de előfordul, hogy valamelyik sasfajtához kötik. A szó türk eredetű, csagatáj nyelven a turgul kifejezés vadászsólymot jelent. Az ősi magyar nyelv a sólymok különböző fajtáira három szót ismert: a kerecsent, a zongort (ebből származtatható a Zsombor név is, míg mások szerint ennek jelentése bölény) és a turult. Utóbbi idővel kikopott a hétköznapi szóhasználatból, és kizárólag az eredetmonda mitikus szent madarát jelölte.

Emese álma

Anonymus krónikájában olvashatjuk, hogy Magor király leszármazottjának, Ügyek vezérnek a hitvese, Emese „csodás álmot” látott. Az asszony számára „isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el."

Az eredetmonda számos eleme más pusztai lovasnomád nép mitológiájában is előfordul. Az Oszmán-dinasztia legendás ősét Turulnak hívták, és a híres mongol kán, Bogd Gesser ugyanazt éli át álmában, mint Emese. Hérodotosz pedig Kürosz születése kapcsán említi, hogy édesanyja látomásában méhéből kiömlő, terebélyesedő folyót látott. Ez utóbbit az archaikus kultúrákban a kiteljesedő hatalom, a dicsőség jelképének tartották.

A turul, mint totem

Széles körben elterjedt tévhit, hogy a monda szerint „Álmos apja a turul volt.” Ez így, ebben a formában nem igaz. Ugyanis az ősi magyar hit szerint a hatalmas elődök szellemei madár formájában térnek vissza, és adják át rendkívüli képességeiket kiválasztott utóduknak. Álmos édesapja tehát a legenda szerint is Ügyek, a turul valójában az a totemállat volt, amelyen keresztül egyik ősének szelleme a dicsőségét rá hagyományozta. Ez az ős pedig minden bizonnyal Attila lehetett, akinek neve hun nyelven „nagy folyót” jelent. Az Emese ágyékából előtörő, és hatalmassá terebélyesedő forrás tehát úgy is értelmezhető, hogy Álmos Attila hatalmának örököse, a nagy király egyfajta reinkarnációja volt. Hogy ezt a korabeli magyarok is így gondolták, azt bizonyítja az az évszázadokon átívelő, majd’ minden krónikánkban megemlített hagyomány, mely szerint az Árpádok Attila leszármazottai, és kárpát-medencei birodalmának örökösei.



Kötőhártya-gyulladás: fertőzés vagy allergia okozza?

2021. augusztus 06.

Fotó: 123rf.com

Kötőhártya-gyulladás több okból is jelentkezhet. Allergiaszezonban gyakori, hogy az allergén pollenek okozzák. Tüneteiről és kezeléséről dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát érdeztük.

Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya a szemgolyót és a szemhéj belső oldalát borító vékony hártya. Ez az, ami elsőként érintkezik a külvilággal és a szembe jutó apró szennyeződéseket, kórokozókat és polleneket is felfogja. A kötőhártya könnyen begyulladhat, elég hozzá, ha piszkos kézzel megdörzsöljük a szemünket, de allergiásoknál a levegőben terjedő virágpor is kiválthatja a jellegzetes tüneteket.

„Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás esetében megfigyelhető a szezonális ismétlődés: az adott allergén növény pollenszórásának idején jelentkeznek a tünetek. A szemek viszketnek, vörösek, könnyeznek, jellemző a nem gennyes váladékozás és szemhéj duzzanat is kialakulhat. A kellemetlen tünetek akár egész évben is jelentkeznek, kiváltó okként ilyenkor felmerül a lakáson belüli allergének – például háziállatok szőre – szerepe.”

A tüneteket a szénanáthához hasonlóan, ez esetben is az allergén hatására a szervezetben gyulladást keltő anyagok – például hisztamin – felszabadulása okozza. Az értágító hatás az orrnyálkahártyán orrdugulást, orrfolyást idéz elő, a szemben pedig az allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteinek megjelenéséhez vezet.

Baktérium vagy vírus eredetű kötőhártya-gyulladás

A kiváltó ok ez esetben valamilyen, a szembe került kórokozó. Ilyen esetben nagyon fontos a mielőbbi kezelés, mivel a kötőhártya-gyulladás ezen típusa nem pusztán kellemetlen, de nagyon fertőző is, közösségben gyorsan terjed.



Vitaminok természetes forrásból

2021. augusztus 05.

Fotó: 123rf.comA vitaminok túlzott fogyasztása az elérni kívánt hatás ellenkezőjét válthatja ki. A mesterséges vitaminpótlás egyes kivételektől eltekintve szükségtelen, helyette inkább a zöldségben, gyümölcsben gazdag táplálkozást részesítsük előnyben. Az aggódó szülők hajlamosak elfelejteni, hogy hazai viszonyaink között – változatos táplálkozás mellett és kevés kivételtől eltekintve – nem alakul ki vitaminhiány.

A túlzott vitaminfogyasztás veszélyei
 
A drága és divatos multivitamin-készítmények fogyasztása a betegség utáni lábadozás időszakában vagy a tél végén és kora tavasszal lehet indokolt. Mégis sokan úgy gondolják, hogy a betegségek megelőzhetők, a tavaszi fáradtság elkerülhető, ha folyamatosan valamilyen multivitamin-tablettát szednek. Igaz ugyan, hogy a vitaminok nélkülözhetetlenek az egészséghez, de túlzott fogyasztásuk komoly veszélyeket rejt magában.

Hajhullás és étvágytalanság a túl sok A-vitamintól

Különösen így van ez a zsírban oldódó A- és D-vitamin esetében, amelyeket szervezetünk elraktároz. A-vitamin-mérgezés esetén hajhullás, étvágytalanság, idegrendszeri tünetek jelentkeznek.

Hányás és székrekedés a túlzott D-vitamin-beviteltől

Még súlyosabb következményei lehetnek a D-vitamin-túladagolásnak: hányás, székrekedés, szembetegség, sőt befolyásolhatatlan vesebetegség. Kérdezze meg orvosát, mielőtt vitaminkészítményt választ!

A vitamin-túladagolásból származó veszélyeket legjobb megelőzni. A szükséges vitaminokat természetes anyagokból, friss zöldségből, gyümölcsből, gabonafélékből, tejből, húsból, tojásból “szerezzük be”.



Általános szabályok a mosás optimalizálásához

2021. augusztus 05.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mit tegyél, hogy kevesebb vízzel és energiával legyenek tiszták a ruháitok? Bizony, van néhány mosási szabály, amit ha nem tartasz be, akkor pazarolsz, kidobsz az ablakon jó néhány ezrest. Például belegondoltál már rá, hogy hány kiló ruhát mosol egy évben? Hány liter vizet használsz el és mennyi áramot? Szerinted nem lehetne ezt okosabban csinálni? Egy kis odafigyeléssel rengeteg energiát és vizet, és ami lényeg, pénzt tudsz megtakarítani. Olvass tovább, és maradjon meg a zsebedben több ezer forint, havi szinten.  

Rövid programok
Ha van a gépeden rövid (vagy gyors) program, azt használd. Az enyhén szennyezett ruhákat így, programtól függően 15-60 perccel rövidebb idő alatt ki tudod mosni. Pusztán megszokásból ne alkalmazz előmosást, különösen ha a ruha csak normál szennyezettségű, a szennyezettebb ruhát pedig inkább áztasd be mosószódába.

Alacsony hőmérséklet
A hosszú és energiaigényes főzőprogramra ne használd. Jó ha tudod, a mosógép a víz felfűtésére használja a legtöbb áramot!

Fordulatszám
A modern gépeken lehetőséged van kiválasztani mekkora fordulatszámmal centrifugáljon. Általában a magas fordulatszám nagyobb energiafogyasztást is jelent, és nem is feltétlenül szükséges.

Töltőtömeg
Kerüld a félig üres mosógéppel történő mosást. A használati utasításban megadott töltőtömeget a modern mosógépek hatékonyan tudják tisztítani, ugyanakkor megrakva sem fogyasztanak több energiát. Ha indokolt, válassz fél adagos programot. Kényelmes (de nem feltétlenül optimális), ha szenzoros mosógépünk maga állítja be a szükséges programot, forgási sebességet.

Foltok
Ha csak egy-egy ruhadarab foltos, kezeld a foltokat külön, és ne indíts el ezért egy magasabb hőfokú programot.
A folttisztítás alapszabálya, hogy a folt keletkezése után rögtön neki kell látni annak eltakarításához.

Jó tanácsaim mosógépedhez, hogy ne hagyjon cserben
A mosógép hatalmas segítséged a háztartásodban. Gondolj bele! Szegény nagyanyáink még teknő fölött görnyedve mostak. De a forgótárcsás mosógép sem a legkényelmesebb megoldás a ruháink tisztítására. Azonban nem magától értetődő, hogy a mosógéped tökéletesen működjön. Törődni kell vele! Segítek, hogyan kezdj hozzá.



Mikor jó a fájdalomra a meleg?

2021. augusztus 04.

Fotó: 123rf.com

Hideg vagy meleg? Nedves vagy száraz? Mikor használ a mozgásszervi fájdalmaknál a meleg terápia és hogyan érdemes alkalmazni azt? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.

Krónikus fájdalomnál hasznos

Általánosságban elmondható, hogy míg az akut gyulladás, sérüléseknél a hideg borogatás, a jegelés válik be, addig krónikus fájdalom és gyulladás esetén a meleg terápia lehet hasznosabb. Ennek elsődleges hatása az izmok görcsösségének csökkentése, a fájdalom enyhítése.

A meleg terápia során mindig azt a hőmérsékletet kell eltalálni, ami még melegít, melegen tart, de nem égeti a bőrt. A melegítés időtartama mindig az adott probléma jellegétől függ. Egy enyhébb hátfájásnál a rövidebb, 15-20 perces melegítés lehet hatékony, elhúzódó, krónikus fájdalmak esetén akár két óráig is érdemes melegen tartani az adott testrészt.

Mivel és hogyan melegítsünk?

A meleg terápiának két formája ismert: a nedves és a száraz.
– A nedves terápia lehet egy meleg fürdő, egy beáztatott törülköző vagy egy melegvizes palack, ami képes fenntartani az izmokig hatoló meleget.
– A száraz terápia lehet például az infraszauna vagy egy elektromos melegítő párna.

A melegítés hatékony módja egyénenként változó, mindenkinek érdemes kitapasztalni, mi hogyan hat rá és a fájdalomra. A meleg vizes palack 20-30 percig tartja a meleget, ahogyan a mikróban vagy forró vízben felmelegíthető zselés tasakok is. A melegvizes borogatás jó hatású lehet enyhébb derékfájdalomnál és jól „bedunsztolva” órákig képes tartani a kellemes hőmérsékletet. A szauna és a meleg fürdő ellazít – ahogyan a feszes, fájdalmas izmokat, úgy a mentális feszültséget is oldhatja.

Ugyanakkor van néhány eset, amikor orvossal érdemes konzultálni a meleg terápia alkalmazásáról, például magas vérnyomás, szívbetegség vagy visszér-betegség esetén. Bizonyos esetekben pedig egyenesen kerülendő a meleg, ilyen például a mélyvénás trombózis, a dermatitis, a nyílt seb, a perifériás érbetegség vagy a cukorbetegség.



Ki viszi le a szemetet?

2021. augusztus 04.

Manapság, amikor a legtöbb nő ugyanúgy dolgozik, mint a férfiak, a nők joggal várják el párjuktól, hogy ők is aktívan kivegyék a részüket a házimunkából. Azonban ez is egy olyan kérdés, amit a párok nem szoktak előre megbeszélni egymás között. Így az összeköltözés vagy a házasság után a házimunka az egyik leggyakoribb konfliktusforrás.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A hagyományos házasságban egyértelműen a férfié a vezető szerep, ő hozza a döntéseket, a feleség követi őt. Ezekben a kapcsolatokban a háztartás egyértelműen az asszony feladata. Ma is akad néhány jól működő hagyományos házasság, ahol ez a szereposztás mindkét fél igényeinek megfelel. Jóval gyakoribb azonban a partnerszerű házasság, ami a nők számára általában nagyobb megelégedést eredményez, viszont számos problémát vet fel.

Az egyenrangú, partnerszerű házasságban ugyanis hiányoznak a "munkaköri leírások". Az együttélés szabályai, a házastársak feladatai nincsenek előre meghatározva, ezeket ki kell dolgozni, sőt, az élethelyzet változásainak megfelelően folyamatosan alakítani, módosítani kell.

A két fél különböző mintát látott eredeti családjában

Elég sok olyan család van, elég sok olyan fiatalember van, aki otthonában azt látta, hogy a férfiú a munkából hazatérve kényelembe helyezi magát, felveszi papucsát, kezébe fogja a sörét, és olvassa az újságot vagy nézi a tévét. Ez az idősebb generációban meglehetősen gyakori volt, még akkor is, hogy ha az asszony dolgozott. A lánygyerek általában segített a konyhában, a fiútól legfeljebb azt várták el, hogy tartsa a létrát, amikor apja becsavarja a villanykörtét.

A nők ritkán fogadják el ezt a mintát, még akkor sem, ha az anyjuktól ezt látták. Elvben a férfiak is ellenzik, de nagyon könnyen belecsúsznak ebbe a kényelmes szerepbe. Ilyenkor szoktak kialakulni - vagy inkább feléledni - azok a sztereotípiák, hogy vannak jellegzetesen női és jellegzetesen férfimunkák. Férfimunka minden javítás, fúrás, faragás, szerelés, a háztartás viszont egyértelműen az asszony feladata.

Ebből a merev elképzelésből aztán számos probléma adódik.

1. Az értelmiségi férfi nem ért a villany- és vízszereléshez. Szíve szerint hozzá se fogna, de az asszony elvárja, mert ezt látta otthon az apjától. Így belevág, de több bajt csinál, mint hasznot. Az asszony lekicsinylő megjegyzéseket tesz: „Még erre se vagy képes? Az apám nem járt egyetemre, mégis mindet megcsinált!” Végül mégis kénytelenek szerelőt hívni, ami jóval többe kerül, mintha nem kontárkodott volna.

2. A férfi ezermester, és tényleg mindent meg tud csinálni, de nincs ideje rá. Mégis úgy gondolja: szóba se jöhet az, hogy mesterembert hívjanak. „Az ember minek adjon pénzt azért, amit maga is meg tud csinálni?” A tető beázik, a csap csöpög, a villanykapcsoló zárlatos, de nem hívunk mesterembert, mert „ amint lesz rá időm meg fogom javítani.”

Természetes, hogy ha csak az egyik fél dolgozik, akkor a másikra hárul a háztartás túlnyomó része. Amikor a korábban dolgozó nő otthon marad gyesen, természetes, hogy ő vállalja a nagyobb részét a háztartásnak, hiszen neki van rá jóval több ideje. A gondot az szokta okozni, amikor az asszony a gyesről visszamegy dolgozni, mégsem rendeződnek vissza az otthoni feladatok. Hiszen a férj már megszokta, hogy felesége végzi a háztartási munkákat. Ha nem ülnek le, nem beszélik meg újra a munkamegosztást, akkor nagyon nehéz visszazökkenni még azoknak a pároknak is, akik a párkapcsolat kezdeti időszakában arányosan tudtak megosztozni a feladatokon.

A mai emancipált világban egyre több fiatal pár tartja igazságosnak, ha minden munkán teljesen egyenlően osztoznak meg. Vagyis egyik nap az egyik, másik nap a másik főz. Az egyik héten az egyik, másik héten a másik porszívózik. Első ránézésre jónak, igazságosnak tűnik, azonban ez nem szokott jól működni. Gondoljunk csak bele: lehet, hogy a férj csapnivalóan rossz szakács. Egyrészt számára rengeteg időt vesz igénybe a főzés, másrészt nem csak az idő vész kárba, hanem a legjobb szándékkal összekotyvasztott étel is élvezhetetlen. Ennek semmi értelme, ha a nő szívesen főz.

Ez az egyenlősdi szokott egyébként hatalmi harccá silányulni, amikor a párok - mint a marakodó testvérek - azon vitatkoznak, hogy, hogy ki végzett többet: „én ötször vittem le a szemetet, te csak kétszer, én két adag szennyest mostam ki, te csak egyet, te csak a nappaliban porszívóztál, a hálószobát elfelejtetted”. 

Lényeg az, hogy ez az egyenlősdi a házasságban ugyanúgy árt, mint a testvérkapcsolatban. (Ha a testvérek – persze a szülők hatására - nagyon figyelnek arra, hogy mind a ketten pontosan ugyanazt és ugyanannyit kapjanak karácsonyra, húsvétra, születésnapra, abból nem alakul ki jó testvéri kapcsolat). Hogy ha a párok nagyon kínosan vigyáznak arra, hogy mindketten pontosan ugyanannyit végezzenek el, az az esetek többségében nem vezet jóra. Állandó hatalmi harc kérdése lehet az is, hogy milyen típusú munkák tartoznak bele a felosztásba: például munkának számít-e, hogy ki viszi a gyereket pingpongozni vagy angolórára.



Erre is fontos figyelni az asztmásoknak nyáron!

2021. augusztus 03.

Fotó: gettyimages.com

Asztma esetén fulladást, nehézlégzést, asztmás rohamot is kiválthat, ha az allergiát okozó növény virágpora magas koncentrációban van jelen a levegőben. A pollenjelentés mellett azonban a légszennyezettségi adatokat is érdemes átböngészni, mielőtt szabadtéri programot szervez – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.

Milyen légszennyezettségi értékeket figyeljen?

A levegőben található apró, szabad szemmel nem látható részecskék közt pollenek, égéstermékek, por is megtalálható, ezeket belélegezve, az asztmásoknál jellemző gyulladt légutakat irritálják, felerősítik a tüneteiket. Asztmások esetében különösen a talajközeli ózon és a kisméretű részecske szennyezés értékének emelkedése okoz panaszokat, ilyenkor sok betegnél lépnek fel köhögési rohamok, jelentkezik nehézlégzés, mellkasi diszkomfort, bizonytalan, égő érzés a tüdő területén. 

Közvetve is rontja az asztmás tüneteket

A légszennyezettség nemcsak önmagában jelent problémát. A légutakat irritáló szennyeződések belélegzése miatt az asztmás beteg érzékenyebb lehet más triggerekre (rohamot provokáló tényezők) is. Így például a magas légszennyezettség idejére szervezett szabadtéri program után az otthonában található, egyébként panaszt nem okozó allergének, mint például a penész és a poratka is irritálhatja, fokozhatja a tüneteit.

Az ózon inkább nyáron, a részecske szennyeződések inkább télen okoznak gondot

A légszennyezettség bármelyik évszakban lehet magas. Télen, a köd, pára és gyenge légmozgás miatt különösen a nagyvárosokban, forgalmas utak mellett, vegyes tüzelésű fűtés miatt, elsősorban a felhalmozódó kisméretű részecske szennyezés jelent gondot. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.



Az ország legkorszerűbb gyermekpszichiátriai centruma épül

2021. augusztus 03.

Fotó: gettyimages.com

Az ország legkorszerűbb gyermekpszichiátriai centruma épül meg uniós támogatással mintegy 2,3 milliárd forintból Szegeden – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. Az egyetem jelenleg három telephelyen működő Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai részlege 2022-ben költözne át az új épületbe.

A Gyermekgyógyászati Klinika Tisza-parti főépületéhez kapcsolódik majd egy új szárny. A 2500 négyzetméteres, ötszintes épületszárnyban az ország legkorszerűbb gyermekpszichiátriai intézetét alakítják ki. Az osztály és a járóbetegegységek ellátási területe korábban kizárólag Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyére terjedt ki, de 2012 óta kibővült a teljes dél-dunántúli régióval, Pest megye dél-keleti részével és Szolnok megye néhány kisvárosával. Így duplájára, csaknem 2 millióra nőtt az ellátandók száma.

A pszichiátriai és addiktológiai ellátórendszeren belül Magyarországon az elmúlt tíz évben nem történt a szegedihez mérhető jelentős infrastrukturális fejlesztés, miközben a kezelésre szoruló betegek száma egyre nő.

Az épületet Balogh László Árpád tervezte, a kivitelezési munkákat a Dél-Konstrukt Zrt. végzi. A Tisza közelsége miatt speciális alapozási módszert alkalmaznak. A szintenként 500 négyzetméteren, a nemzetközi szakmai normatíváknak és orvostechnológiai elvárásoknak is megfelelve, modern és korszerű infrastrukturális háttér, tágas helyiségek állnak majd a betegellátás szolgálatába. Az épületrész tervezésénél kiemelt figyelmet fordítottak az anya-gyermek kapcsolat és az együttlét kulturált biztosítására, a gyermekükért izguló szülők megfelelő elhelyezésére, a szakmailag ideális belső betegutak kidolgozására, valamint a gyermekek gyógyulását pszichésen is támogató barátságos környezet kialakítására – áll a közleményben.



Indul a hallójárat-gyulladás szezonja!

2021. augusztus 02.

Fotó: 123rf.com

A középfül-gyulladás inkább a téli hónapok betegsége, nyáron elsősorban hallójárat-gyulladás miatt fordulnak orvoshoz a betegek – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter. A Fül-orr-gégeközpont orvosát a két betegség közti különbségekről és a helyes fülcsepphasználatról kérdeztük.

Középfülgyulladás
Baktérium vagy vírusfertőzés következtében „húzódik a fülre” a betegség és jelentkeznek a középfülgyulladás tünetei. Ilyenkor a felső légutak, orrüreg vagy garat megfázásos eredetű gyulladása terjed át a fülkürtön keresztül a középfülre. A fülkürt rövidsége miatt gyerekeknél gyakoribb, de felnőttkorban is előfordul: erős fülfájás, rossz hallás, láz, levertség jelzi a betegséget. Kezeléséhez antibiotikumra, orrcseppre lehet szükség. A gyulladás a dobhártya átszakadását okozhatja, ha ez bekövetkezett – és a dobhártya már nem zárt – fülcsepp használata tilos!

Hallójárat gyulladás
A külvilág felé haladva, a fül következő része a középfül után a külsőfül, a hallójárat. Ezen a területen gyulladás rendszerint a nyári hónapokban jelentkezik, hiszen kialakulásában döntő szerepe van a fül felázásának. A meleg és a túlzott nedvesség meggyengíti a hallójárat bőrének védőrétegét, így az könnyen befertőződhet. A hallójárat gyulladást baktériumok vagy gombák okozzák, a betegséget a hallójárat beszűkülése és erős fájdalom jelzi.

A beszűkülés miatt a fülcsepp használata kezdetben eredménytelen lehet, így a gyulladást első körben a hallójárat alapos kitisztításával és gyógyszeres gézcsíkkal kell lecsökkenteni, majd ezt követően lehet a gyulladáscsökkentő fülcseppet használni. A hallójáratot szakorvosnak kell kitisztítania, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szedésére is szükség lehet, a meleg borogatás szigorúan tilos! A gyógyulásig a fület a víztől is óvni kell.



Nyáron is életet ment a véradás

2021. augusztus 02.

Fotó: gettyimages.com

Nyáron is fontos, hogy elég sokan adjanak vért, hiszen a véradás életet ment, ennek érdekében a Magyar Vöröskereszt hétfőn tájékoztató kampányt indít a közösségi médiában – közölte a szervezet az MTI-vel.

A nyár végéig a Magyar Vöröskereszt tájékoztató kampánnyal hívja fel a figyelmet az önkéntes segítségnyújtás fontosságára: a Facebookon és az Instagramon a legalapvetőbb tudnivalókat osztják meg a véradásról, letisztult és közérthető formában.

“A véreddel életet menthetsz! Nyáron is! – Te adod?” című kampány üzenete, hogy a véradás nyáron is az egyik legegyszerűbb és legnagyszerűbb módja a segítségnyújtásnak.

Nyáron rendszerint csökken a véradási aktivitás, a megfelelő vérkészlet biztosításához azonban ilyenkor is legalább napi 1600-1800 véradó megjelenésére van szükség az országban. A cél az, hogy minél többen látogassanak el a segélyszervezet weboldalára, ott válasszanak egy véradási helyszínt a kereső (www.voroskereszt.hu/veradas) segítségével, majd menjenek el vért adni.

Vért bárki adhat, aki egészségesnek érzi magát és elmúlt már 18 éves, de még nem töltötte be a 65. életévét. A véradási helyszínek és időpontok, valamint a véradással kapcsolatos összes információ megtalálható az Országos Vérellátó Szolgálat és a vöröskereszt honlapján.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...299300301...623
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.