Krónikus fáradtság szindróma

2025. március 07.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló „igazi” betegségnek. Meglepő egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnőttet, elsősorban a 29–35 év közötti hölgyeket érinti. Sőt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2–0,5%-os gyakoriságról beszél.

A krónikus fáradtság tünetei…

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szűnő fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is.

…és lehetséges okai

A kiváltó okok sem egyértelműek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertőzés előzi meg. „Hírbe hoztak” már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz kórokozóját. Felmerült a CFS összefüggése a Lyme-kórral és a Q-lázzal. Okolták az ómega-3- és ómega-6-zsírsavak (veleszületett vagy diétahiba miatti) hiányát is.

Születtek bizarr elméletek és megoldási kísérletek is. Raymond Perrin manchesteri ideggyógyász szerint a tünetekért közvetlenül a nyirokpangásnak az agyra kifejtett hatása a felelős. Ő ezért a nyaki nyirokcsomók óvatos masszázsával kísérletezett, mellyel így az agyban torlódó nyirokfolyadék elvezetését segítette elő. Állítása szerint ezzel jótékonyan enyhítette betegei fáradtságérzését, fájdalmát, fejfájását.

A stressz káros hatása III. rész

2025. március 07.

A kalcium szerepe a pánikrohamban

A pánikroham egyik legijesztőbb tulajdonsága, hogy hirtelen, minden előzmény nélkül – mint derült égből a villámcsapás – jelentkezik.

A beteg a rohamot megelőzően általában hétköznapi életet él, nincs túlfűtött idegállapotban, és többé-kevésbé jól érzi magát. Akkor mi lehet a roham közvetlen kiváltó oka?

A kiváltó ok rendszerint valami egészen jelentéktelen, szokványos testérzés, ami mindenkinél nap mint nap jelentkezik. A pánikbeteg azonban hajlamos arra, hogy ezeket a banális panaszokat, fájdalmat, teltségérzést, feszülést közvetlen veszélyjelzésként, valamilyen fenyegető katasztrófa előhírnökeként értelmezze. A kiváltó ok tehát nem maga a testérzés, hanem annak értelmezése. A panasz fenyegető jelentést kap, és ez beindítja a szorongást. A szorongás – minthogy fokozott adrenalintermeléssel jár – újabb testi tüneteket okoz: a szív szaporábban és erősebben dobog, gyorsul a légzés, stb. Ezek a tünetek újabb félreértelmezéshez, túlértékeléshez vezetnek, és végül beindul egy önmagát erősítő kóros kör, mely a pánikrohamhoz vezet. A légzés gyorsulása kiemelt jelentőséggel bír a pánikroham kialakulásának folyamatában. A szapora, felületes légzés csakúgy, mint a gyakori sóhajtozás kimossa a szén-dioxidot a szervezetből. A széndioxid a szervezet anyagcserefolyamataiban keletkezik – a szerves anyagok végső soron szén-dioxiddá és vízzé „égnek” el. A szén-dioxid a légzés folyamán távozik el, de a normális szén-dioxid-szintre szükség van, ugyanis jelentős szerepet játszik a vér vegyhatásának szabályozásában. Ha túllégzéssel kimossák a szén-dioxidot, a vegyhatás alkalikus irányba tolódik, és a vérben szabadon keringő kalcium egy része a vérfehérjéhez kötődik; az alacsonyabb szabad kalciumszint pedig fokozza az idegek és izmok ingerlékenységét. Ez a folyamat – a fokozott adrenalintermeléssel együtt – magyarázza a pánikroham legtöbb tünetét, a szívdobogást, légszomjat, remegést, izzadást, zsibbadást, szédülést, ájulásérzést stb.

A stressz káros hatása II. rész

2025. március 06.

A stressz folyamata

Ahhoz, hogy érthető legyen, hogyan vezethet a stressz csontritkuláshoz, először át kell tekinteni azt is, hogyan befolyásolja a stressz a szervezet működését. Az állatvilágban, de még a primitív emberi társadalmakban is az életben maradás feltétele az, hogy az egyén azonnal felismerje a veszélyt és eldöntse: küzd vagy menekül. Veszélyhelyzetekben az ideg- és hormonrendszer azonnal adrenalint és mellékvesekéreg-hormonokat (kortizolt) mozgósít, s minden szerv működését a küzdés vagy a menekülés szolgálatába állítja.

Mi is játszódik le a szervezetben? A belső szervek működését a vegetatív idegrendszer irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalból tevődik össze. A szimpatikus idegrendszer szakosodott a vészhelyzetek elhárítására, míg a paraszimpatikus elsősorban a táplálkozás, a regenerálódás szolgálatában áll. A „vészhelyzet” hatására a szimpatikus oldal aktiválódik, ennek hatására gyorsul a légzés, a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, fokozódik az izomfeszülés. A szimpatikus idegrendszer „kihelyezett tagozata,” a mellékvesevelő nagy mennyiségű adrenalint termel, ami fokozza az izmok vérellátását, és biztosítja a megfelelő „üzemanyag-ellátásukat” is: a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, növelve ezzel a vércukorszintet. Mindehhez a hormonrendszer megfelelő hátteret biztosít. Az agyalapi mirigy közbenjárására a mellékvesekéreg kortizolt termel, ami segíti és stabilizálja a szimpatikus hatásokat: részt vesz a vérnyomás emelésében, tovább növeli a vércukor szintjét, elősegíti a kalcium kiáramlását a csontokból – és ezzel segíti az izmok és idegek közötti kommunikációt és az izmok összehúzódását.

Mindezen hatások összességeként a szervezet készen áll a veszély elhárítására. Az érzékszervek kiélesednek, a gondolkodásunk tisztul, a reakciók gyorsulnak, az izmok erőtől duzzadnak, s elegendő cukor és oxigén áll rendelkezésre a hatékony, gyors, erőteljes működéshez. Minden az izomműködés – a menekülés vagy a küzdelem – szolgálatában áll.

Mindez roppant hasznos, sőt elengedhetetlen a nyúl számára, ha farkas elől menekül, a macskának, ha kutyával kerül szembe, két vetélkedő szarvasbika küzdelme esetén, sőt az ősembernek sem volt más választása, ha mamuttal találkozott, mint elfutni vagy harcba szállni vele. A mai stressz természete azonban nagymértékben változott. Ritkán kerül szembe az ember olyan szituációval, ahol a fizikai harc vagy a menekülés megoldást jelentene.

Ha a stresszhelyzetet testi reakció – küzdés vagy menekülés – követi, akkor a szervezet egyáltalán nem, vagy alig károsodik. Akkor sincs veszély, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, könnyen lereagálható. Ha azonban az élettani válasznak – a társadalmi következmények miatt – nincs szabad tere, túl erős, túl tartós, vagy túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozódó negatív hatás éri.

A stressz káros hatása I. rész

2025. március 06.

Gerincproblémák

A stressz természetesen elsősorban az izmokra hat. Szorongás, feszültség, idegesség esetén az izmok megfeszülnek, tónusuk fokozódik. A tónusfokozódás az oxigénigény növekedésével jár, egyúttal több energiát fogyaszt, ezért estére olyan fáradtnak érezheti magát az ember, mintha egész nap követ tört volna. Másrészt a relatív oxigénhiány fájdalmakat is okozhat. Ennek az izomfeszülésnek általában az ember nincs tudatában. Ha például a lakás vagy a munkahely közelében munkagépek dolgoznak, akkor igyekszik mindenki a tudatából kirekeszteni az idegesítő zajt. Amikor a munkagépet kikapcsolják, meglepve, és igen jólesően érzékeli, hogyan lazulnak el az izmok, amik a zaj hatására egész nap öntudatlanul meg voltak feszítve.

A mai világban a legtöbb ember állandó készenlétben él. Mindig ugrásra készen kell reagálnia megannyi váratlan helyzetre, új kihívásra. Nem csoda hát, ha izomzatának tónusa fokozott. Az egész napi ülő munka, értekezletek, tárgyalások után miért érzi magát valaki olyan gyakran fizikailag is fáradtnak? Az izomfeszülés rengeteg energiát igényel, és alig van mód, idő lazítani. Mindehhez hozzájárul az ülőmunka ellenében a testmozgás, a sport hiánya. Az emberek nagy része életének második felében számtalan mozgásszervi panasszal küszködik.

Szezonális depresszió: hogyan ismerhetjük fel, és mit tehetünk ellene?

2025. március 05.

A végeláthatatlanul hosszú január után még egy téli hónap vár ránk, ami már a hátunk közepére sem hiányzik. Messze már a december csillogó fénye, és még odébb vannak az igazán napsütéses órák is. Általános tény, hogy a hideg, borongós idő beköszöntével sokan tapasztalhatják a levertség, fáradtság és kedvetlenség érzését, amely így a tél második felében gyakran fokozottan jelentkezik. Ezek a tünetek azonban bizonyos esetekben egy komolyabb állapot, a szezonális affektív zavar (SAD) jelei is lehetnek. De hogyan különböztethetjük meg a szezonális depressziót az általános depressziótól, és mit tehetünk ellene?

„A szezonális depresszió ciklikusan jelentkezik, évről évre ugyanabban az időszakban, leggyakrabban ősztől tavaszig. Jellemző rá a fáradtság, a fokozott aluszékonyság, a szénhidrátok utáni sóvárgás és az ebből fakadó súlygyarapodás, valamint a társas kapcsolatok iránti érdeklődés csökkenése” – kezdi Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ szakmai vezetője.

Kik a leginkább érintettek?

A szezonális depresszió gyakrabban fordul elő a mérsékelt és északi éghajlati övezetekben, ahol a téli hónapokban jelentősen csökken a napsütéses órák száma. „A nők kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel érintettek, és leggyakrabban fiatal felnőttek körében fordul elő” – teszi hozzá Pollák Éva.” –„Természetesen gyermekek és idősek körében is megjelenhet, bár náluk gyakran nehezebb felismerni a tüneteket.”

A szakemberek szerint a szezonális depresszió kialakulásában elsősorban a napfényhiány játszik szerepet, amely befolyásolja a melatonin- és szerotoninszintet. „A melatonin túltermelődése fokozott álmosságot okozhat, míg a szerotoninszint csökkenése hangulati zavarokhoz vezethet. Emellett a cirkadián ritmus felborulása is hozzájárulhat a tünetek kialakulásához” – magyarázza a pszichológus.

10 hasznos tanács, amivel megúszhatjuk az influenzát

2025. március 05.

Az új év idén az influenzajárványnak is lendületet adott hazánkban, így az ünnepi kikapcsolódás után sokakat hamar és váratlanul döntött le a lábáról a vírus. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint a légúti megbetegedések közül a negyedik héten is egyértelműen az influenza vezette a listát 43,7 százalékkal. Mintegy 70 000-en fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, 50 000-rel többen, mint január első hetében, és leginkább a 15 év alatti gyerekek között terjed a betegség (42 százalék).[1] A korábbi évek tendenciái és a járványhelyzet alapján valószínűsíthető, hogy az átoltottsági arány a mostani influenzaszezonban is alacsony maradt, különösen a veszélyeztettek körében. De mit tehetünk azért, hogy ne kapjuk el az influenzát, ha nem vagyunk beoltva? A Budai Egészségközpont fül-orr-gégésze, dr. Szőnyi Magdolna PhD az alábbiakban tanácsokat ad a vírus elleni védekezéshez.

„Más betegségekhez hasonlóan az influenza is megelőzhető, de legalábbis enyhíthetők a tünetei. Azonban fontos kiemelni, hogy elsősorban az általános egészségi állapotunk, az immunrendszerünk erőssége határozza meg, hogy oltás nélkül mennyire ellenálló a szervezetünk a vírusokkal szemben, és le tudja-e győzni őket szövődmények nélkül” – mondta a Budai Egészségközpont szakorvosa.

A többek között torokfájással, köhögéssel, orrfolyással, lázzal, izomfájdalmakkal járó influenzafertőzés elkerülése, illetve tüneteinek kezelése érdekében számos hatékony lépést tehetünk, akkor is, ha még nem vagyunk beoltva. Dr. Szőnyi Magdolna szerint ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni:

[1] https://nngyk.gov.hu/hu/tovabbi-hirek/integralt-felugyeleti-rendszer-eredmenyei-2025-4-het 

„Más betegségekhez hasonlóan az influenza is megelőzhető, de legalábbis enyhíthetők a tünetei. Azonban fontos kiemelni, hogy elsősorban az általános egészségi állapotunk, az immunrendszerünk erőssége határozza meg, hogy oltás nélkül mennyire ellenálló a szervezetünk a vírusokkal szemben, és le tudja-e győzni őket szövődmények nélkül” – mondta a Budai Egészségközpont szakorvosa.

A többek között torokfájással, köhögéssel, orrfolyással, lázzal, izomfájdalmakkal járó influenzafertőzés elkerülése, illetve tüneteinek kezelése érdekében számos hatékony lépést tehetünk, akkor is, ha még nem vagyunk beoltva. Dr. Szőnyi Magdolna szerint ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni:

1. Védőoltás

A védőoltás akár 70 százalékos védelmet nyújt az influenza ellen, így ez a leghatékonyabb módszer a vírus elleni védekezésben. A járványgörbe továbbra is emelkedik, az esetszámok járványküszöb alá csökkenése csak február végére valószínűsíthető, ezért, ha korábban nem is adattuk be az influenza elleni védőoltást, még mindig érdemes lehet megtenni. Alapesetben azonban a járvány kialakulása előtt, vagyis novemberben, decemberben javasolt beadatni, mivel a védettség kialakulása körülbelül 2 hétig tart. Különösen ajánlott a védőoltás a kockázati csoportba tartozóknak, így a 60 év felettieknek, 6 hónapnál idősebb gyermekeknek, és minden olyan foglalkozást végző személynek – például kórházi dolgozóknak és pedagógusoknak –, akik közösségben dolgoznak és ezáltal könnyebben megfertőződhetnek. Az oltás által nyújtott védettség normál esetben egy évig tart, de a vírus folyamatos mutálódása miatt évente ajánlott megismételni a védőoltást.

A büdös tojás és az empátia

2025. március 04.

A szakállas vicc szerint, miután már mindenki beletörődött abba, hogy az ifjú lord süketnéma, 18 évesen megszólalt reggeli közben: - Ez a tojás büdös! - Drága fiam! - kiált fel az anyja - Hát te tudsz beszélni!? Miért nem szólaltál meg eddig? - Mert nem volt büdös a tojás - hangzik a logikus válasz.

Mi az empátia?
Az értelmező szótárak és a pszichológia megközelítései szerint a beleélő képességet, az átélést jelenti, ám ne az álmodozás, hanem a művészi katarzis, vagy a másik ember helyzetének belsővé tétele során. Az empátia során egy olyan lelki kapcsolat jön létre, melyben az egyik ember szinte beleéli magát a másik helyzetébe és a másik ettől azt érzi, meghallgatták, és megkönnyebbül.

Ha nem büdös a tojás, minek szólni?
Hát igen. Ha jobban belegondolunk ez a vicc nem feltétlenül nevetséges, mint inkább tanulságos. Hiszen hányszor vagyunk úgy, hogy minek szóljunk? Egyáltalán minek figyelni bármi másra, mint a tojás szagára? Van nekünk elég bajunk, vagy nem?
Számtalan tanulmány készült már az emberi kommunikáció átalakulásáról, esetleges válságáról. Így arról is, hogy hány és hány kommunikációs fórum halt el, szűnt meg. A presszótól a falusi búcsúkig, a kiskocsmáktól a klubokig, szakkörökig, s lett belőlük tóksó, tévénézés. A baráti munkahelyi összejövetelekből pedig politikai vitakör, netán magányos italozás.

Mi veszett el menet közben?
Mert valami kétség kívül elveszett. – Hogy vagy? – kérdezzük a szembejövőtől. A legjobb nyitott kérdés, mely után a válaszadó szabadon dönthetné el, hogy egy – Kösz jól! válasszal elintézi a dolgot, tudatja velünk, hogy ő is agykontrollos, és azt mondja: - Egyre jobban! vagy éppen kitárja a szívét. Ám ha a szemben futó netán komolyan venné érdeklődésünket, már idegesen pislognánk az óránkra. Mire válaszra nyitná a száját, már rohanunk is tovább. Még hogy meghallgassam az ő baját, hisz van nekem is elég!

Ki kíváncsi ránk?
Hatalmas lelki terheket cipelünk, homlokunkat ráncoljuk, s szidjuk a környezetünket, hogy senki nem kíváncsi ránk, pedig csak méltó tükörképét kapjuk saját viselkedésünknek. Nem érdekel senkit, hogy nekünk mi fáj, mi a jó, minek örülünk és miért bánkódunk... Milyen jó volna elmondani! Mert ez fontos, és meg is könnyebbülhetnénk egy kicsit.

A lézer ujjlenyomattól a csontritkulásig – indul a Szenior Akadémia tavaszi évada

2025. március 04.

Tizenkét előadással várja február 10-e és május 5-e között az érdeklődőket a Semmelweis Egyetem főként nyugdíjas korosztálynak szóló online előadássorozata. A Szenior Akadémia idei témái között szerepel egyebek mellett az időskori sürgősségi ellátás, a reumatoid arthritis, a csontritkulás, a pszichoterápia és a lézer ujjlenyomat-kutatás is.

Hétfőnként 18 órától az egyetem vezető professzorai, kutatói mutatják be az orvostudomány legújabb eredményeit és a leggyakoribb betegségekre vonatkozó új ismerteket, új eljárásokat a Szenior Akadémia ingyenes, online előadásain. A sorozat nyitóalkalmán, február 10-én dr. Mandl József, a Molekuláris Biológiai Tanszék professor emeritusa etikai kérdésről és az Egészségügyi Tudományos Tanács feladatairól beszél majd, az ezt követő februári alkalmakon pedig szó lesz Nobel Alfréd munkásságáról és a nanomedicináról is.

A márciusi előadásokon a hallgatók bepillanthatnak majd az integratív medicinába, a reumatoid arthritis kezelésébe, az időskori sürgősségi ellátásba, az értágulatok kezelésébe, illetve a csontritkulás megelőzési és kezelési lehetőségeibe is.

Az április prezentációkon az érdeklődők hallhatnak a rosszindulatú tumoros betegségek várható alakulásának előrejelzéséről a bioinformatika eszközeivel, a pszichoterápia és önismeret témájáról és a gyermek hematológiában rejlő új lehetőségekről is.

A benőtt köröm kezelése

2025. március 03.

A benőtt köröm nemcsak esztétikai probléma, sok ember számára okoz fájdalmat és további betegségek melegágya is lehet a gyulladás miatt. Mikor forduljunk szakemberhez, hogyan tudja kezelni a pedikűrösünk a benőtt körmöket?

A benőtt köröm sok ember számára okoz nagy fájdalmat. Van, aki a fájdalom elkerülése miatt folyamatosan pedikűröshöz jár. Ha időben kitisztítjuk a benövés környékét, illetve megelőzzük a benövést, akkor elkerülhető a kellemetlen probléma, szép és ápolt lábakkal térhetünk haza.
Sajnos előfordul az is, amikor a vendég már nem jut el a saját lábán a pedikűröshöz, mert már járni sem tud a benőtt körömtől.

Ennek általában két oka van:

• A vendég reménykedik, hogy hátha elmúlik magától a dolog

• Negatív élménye van korábbi pedikűrösénél, aki fájdalmat okozott neki

Az igazság azonban az, hogy a benőtt köröm kiemelése nem jár különösebb fájdalommal, maximum a gyulladás miatt minimális érzékenységgel – ha hozzáértő kezek szakszerűen végzik a műveletet. Ahol nincs még erős gyulladás, csak érzékenység, ott semmit nem érez a vendég.

A magyarok háromnegyede csináltatna géntesztet, hogy elkerüljön betegségeket

2025. március 03.

A magyarok 64 százaléka gondolkodás nélkül alávetné magát genetikai vizsgálatnak, ha orvosa ezt tanácsolná neki, további 13 százalék szintén megtenné, bár ők kicsit kényelmetlenül éreznék magukat emiatt. A fennmaradó 23 százalék többsége nem szeretné tudni, hogy milyen kockázatok várnak rá – mutatják a STADA Health Report* adatai. Az öregedés gondolata tízből négy magyart foglalkoztat, ami az európai átlaggal megegyezik, viszont sokkal jobban aggódnak az esetlegesen bekövetkező időskori hanyatlás miatt. A riport rámutat arra is, hogy azok, akik boldogok, elégedettek a megjelenésükkel és jó a mentális egészségük, kevésbé aggódnak az öregedés miatt.

Európai szinten az emberek 43 százaléka aggódik az öregedés miatt, 44 százalékuk nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, további 13 százalékuk pedig bizonytalan ezzel kapcsolatban – mutatják a STADA Health Report adatai, amely Európa-szerte 23 országban, köztük Magyarországon is azt vizsgálta, hogy az emberek mit gondolnak egyes egészségügyi témákról. A reprezentatív felmérés alapján a lengyel (53%), az egyesült királyságbeli (51%) és az ír (50%) lakosok tartanak leginkább az öregedéstől, ami a hollandokat (31%), a svájciakat (32%) és a szerbeket (33%) aggasztja legkevésbé. Magyarország középen helyezkedik el: nálunk az emberek 39 százaléka aggódik az öregedés miatt, 47 százaléka nem, 14 százaléka pedig bizonytalan ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes országok lakóit miért nem zavarja az öregedés, úgy tűnik, hogy az elfogadásnak döntő szerepe van. Azok 79 százaléka, akik azt mondják, hogy nem aggódnak az öregedés miatt, azt az élet természetes részeként írják le. Az öregedés miatt nem aggódók 48 százalékát vigasztalja egyfajta közömbösség a megváltoztathatatlan dolgok iránt, ez különösen igaz ránk, magyarokra és a Cseh Köztársaságban (59%) élőkre. További okok közé tartozik a nyugdíjas évek utáni várakozás és a saját magunkra szánt vagy a szeretteinkkel töltött idő (16%), amelyet az osztrákok (33%), a németek (27%), a svédek (26%) és a svájciak (24%) már nagyon várnak; a magyarok körében 13 százalék ez az arány. A vallás és az a meggyőződés, hogy az emberi lét több, mint ez a földi élet, az európaiak 16 százalékának jelent vigaszt, különösen Ausztriában, Írországban, Magyarországon, Svájcban és Szlovéniában (egyenként 20%). „Azok az emberek, akik boldogok, elégedettek a külsejükkel és jó a mentális egészségük, kevésbé aggódnak az öregedés miatt” – emeli ki az adatok alapján dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.

Az európaiak számára a legaggasztóbb forgatókönyv az esetlegesen bekövetkező időskori fizikai hanyatlás (68%), ami különösen a finneket (79%) és a magyarokat (77%) nyugtalanítja. Európa-szerte a második legégetőbb aggodalom az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a demencia: 10-ből 6 európai aggasztónak találja ezeket. Magyarországon ugyanez az arány, de ezzel nálunk ez a negyedik leginkább emlegetett aggodalom. A magyarok inkább (61%) tartanak attól, hogy esetleg teherré válhatnak mások számára. Ez a kérdés a portugálok (74%) és a spanyolok (69%) számára még inkább aggodalmat okoz. A magyarok az átlagosnál jobban (55%) tartanak az olyan krónikus betegségektől is, mint a rák és a szívproblémák. Nálunk 61 százalék a krónikus betegségektől tartók aránya, de vannak, akik jobban félnek ettől: a Portugáliában (68%), a Cseh Köztársaságban (65%), valamint Szerbiában és Svédországban (63-63%) élők. Érdekes módon a fizikai állapot romlása, ha csak kis mértékben is, de jobban vagy éppen ugyanannyira felzaklatja az európaiakat (43%), mint a barátok és a családtagok elvesztése (42%). A magyarokat ezek a kérdések sokkal jobban foglalkoztatják: 53 százaléka aggódik a fizikai állapotának romlása, 49 százalék pedig a barátok és családtagok elvesztése miatt. Az időskori elszigeteltség és magány miatt minden harmadik európai aggódik.