Érdemes böjtölni?

2022. április 07.

A fogyás érdekében tett lépések között a böjtölés az év végi ünnepek után sokunkban felmerülhet. Egyesek számára logikusnak, míg mások számára ijesztőnek tűnhet.  De minthogy számos fajtája létezik, nem feltétlenül kell „szenvednünk” tőle. Az egyik legegyszerűbb és leginkább ajánlott a napjainkban népszerűvé vált időszakos böjt/étkezési rend. Ha keveset tudunk róla, és általában a böjtölésről, annak hatásmechanizmusáról, érdemes némileg tájékozódnunk.

Ismerünk különféle hiedelmeket és intelmeket, melyek „megmagyarázzák”, hogy a böjt, még ha napi adott időben történő étkezési korlátozást jelent is, aggasztó lehet. Ilyen pl.: “A reggeli a nap legfontosabb étkezése “, “Ha nem eszel 4 óránként, elájulsz”, “Látod, hogy elgyengülsz, ha nem eszel eleget?” stb.

A bőséges táplálkozás társadalmában gyakran rosszalljuk azt a döntést, hogy időszakosan, rövid vagy hosszú távon nem táplálkozunk úgy, mint máskor, kevesebbet eszünk, illetve böjtölünk. Még akkor is, ha egyszerűen kihagyunk naponta egy étkezést, miközben egyre-másra bebizonyosodik, hogy a legtöbben valószínűleg túl sokat eszünk.

Míg az orvosi felügyelet nélküli, hosszan tartó böjt veszélyes lehet, addig egyes étkezések adott ideig történő mellőzése (időszakos böjt) nem sodorja veszélybe az egészséges embert, ha továbbra is hidratálja a szervezetét. Viszont előnyös lehet az elérni kívánt testsúly és a jó egészség fenntartása szempontjából!

Milyen típusú böjtöt válasszunk?

A szakemberek úgy vélik, hogy a rövid, jól alkalmazott és a jelenlegi fizikai állapotunkat, erőnlétünket tiszteletben tartó böjtölés a legtöbb esetben mielőbb lehetővé teszi, hogy visszanyerjük egészséges testsúlyunkat.  Anélkül, hogy a böjt után további étrendi megszorításokat alkalmaznánk, felborítanánk táplálkozásunkat, vagy folyton számolnánk a kalóriákat.

Azt azonban tudnunk kell, hogy nincs egyetlen fajta böjt sem egy adott profilú személy számára, amely garantálná a leadott kilók számát. A böjtölés specialistái szerint az egyetlen lényeges szempont a gyakorlatban az állhatatosság és a kitartás. Ha pl. havonta egyszer nem eszünk semmit reggel (vagy akár 24 órán át), az nem fogja eltüntetni felesleges kilóinkat. A megoldás a böjtölés gyakoriságában és rendszerességében rejlik, hogy teljes értékben kihasználhassuk annak hosszú távú előnyeit, és fokozatosan lefogyjunk.

Miért hatásos, hogyan működik a böjt?

A böjtölés alatt bekövetkező fogyás nem csupán kalóriák kérdése, ami emiatt nem jelent túlzásba vitt kalóriakorlátozást. Valójában a böjt azért hatásos, mert egy bizonyos, evés nélküli idő elteltével olyan anyagcsere- és hormonális változásokat indít el, amelyek a fogyás szempontjából előnyösek.

A testünkben lévő anyagcsere-pályák aktiválásával saját energiatermelésre, több zsírégetésre kényszeríti a szervezetet. Vannak, akik egyszerűen visszanyerik egészséges testsúlyukat az időszakos böjt (módosított idejű táplálékbevitel) gyakorlásával, mely naponta egy adott „időablakot” ír elő a táplálkozásra, és a fennmaradó időszakot pedig a koplalásnak szánja. 

Mások számára viszont a szakemberek több böjtölési mód tesztelését javasolják, hogy kiderüljön, melyik az életmódjának megfelelő, és ezeket szabályos ütemben váltogatni tudják. Pl. Integrálhatjuk az időszakos böjtöt is alapnak (mert könnyen hozzászokunk, hogy naponta egy étkezést kihagyunk, gyengeség érzése nélkül),  vagy bizonyos időközönként akár a 24 órán át tartó böjtöt is beiktatjuk,

Zsonglőrködés feldolgozott élelmiszerekkel (2. rész)

2022. április 07.

Az élelmiszer-áruházakból hazatérve gyakran elgondolkodunk: hogyan társítsuk a feldolgozott élelmiszereket a friss áruval, hogy egészséges ételeket készítsünk, és időt is nyerjünk velük? A lehetőségek széles köréből kiemeltünk néhányat, ötleteket adva a gyors ételkészítéshez a mindennapokban.

Családi pizzázás 

Kerülendő: kész pizza (tartósítószerrel, adalékanyagokkal készül), megrakva gyakran gyenge minőségű, zsíros hozzávalókkal,

A jó választás: fagyasztott pizza alap, melyre 100%-os áttört paradicsom (és nem olaj, cukor és aroma tartalmú, kész paradicsomszósz), nitritmentes sonka vagy szardínia kerül, különféle zöldség, mozzarella vagy parmezán sajt kíséretében.

Egészséges reggeli

Kerülendő: cukros müzli, gabonapehely, kukoricapehely, „mű” gyümölcslé, ízesített joghurt ital, fehér kenyér, gyárilag előállított kekszek.

A jó választás: teljes kiőrlésű gabonából készült pékáru, vaj, méz, „bolti” lekvár/dzsem (glükózszirup vagy fruktóz nélkül, és 100 g-onként 65 g gyümölcs-tartalommal), natúr joghurt, bio-kompót (hozzáadott cukor és aroma nélkül). Vagy: igazi, cukor nélküli müzli (pl. szárított gyümölccsel), zabpehely és olajos magvak, friss gyümölcs..

Sütemények, kekszek

Kerülendők: mindazok a készen kapható, ilyen termékek, amelyek közelebb állnak a csokoládéhoz, mint a száraz süteményekhez, kekszekhez, és különféle puha, rétegekkel, töltelékekkel készülnek. A házi sütemények összetevői általában: liszt, tojás, cukor, vaj, sütőpor, egy csipet só, esetleg olajos magvak, kakaó, vanília… Minden másnak hiányoznia kell a gyárilag előállított termékből (különösen pl. a gyümölcsszirupnak vagy a pálmaolajnak…).

A jó választás: jó minőségű, kész torta- és süteményalapokat házilag készített krémekkel, gyümölcsökkel dúsítunk. A kekszek közül, ha van rá lehetőség, részesítsük előnyben a kézműves kekszeket.

Salátás ebéd

Kerülendők: sós, húsos, sajtos, kész saláták, vagy burgonya alapúak majonézzel, szósszal dúsítva.

A jó választás: zacskós, mosott zöldsaláta színesítve paradicsommal, vagy más zöldségekkel ízlés szerint, leöntve kevés olíva- vagy repceolajjal. Keverhetők bele sovány sonka vagy fehér hús csíkok, olajos magvak, gyümölcsdarabok is.

Pompás cseresznyefa virágzás, ingyen matcha kóstolás és előadás a japán teakultúráról a Füvészkertben

2022. április 06.

Idén április első két hétvégéjét az ELTE Füvészkert a rózsaszínbe öltözött cseresznyefáknak és a Sakura ünnepének szenteli. Mindkét hétvégén 09:00 órától 17:00 óráig a Matcha Tsuki közreműködésével autentikus japán módra találkozik össze a Sakura ünnep és a matcházás: ingyenes teakóstoló és Mitsuki Március Vida japán kultúraszakértő előadása várja azokat, akik szívesen megismerkednének a japánok zöld aranyával.  

Tokióból, Kiotóból online közvetítéseken is figyelhetjük a sakura időszakot, de szerencsére itthon, a fővárosi ELTE Füvészkertben is lehetőségünk nyílik a japán a “virágnézésre”, azaz a hanamira. Ráadásul a kéthetes időszak hétvégéin különleges programokkal várják mindazokat, akik bolondulnak a flóráért és a japán kultúrával is szívesen ismerkednek. Ha te is “shinnichi”, vagyis szerelmese vagy a Távol-Kelet csodálatos szigetországának és mindennek, ami vele kapcsolatos, sok jót tartogat számodra a két hétvége.

A népszerű Kálvin téri matcha szentély, a Matcha Tsuki pop-up kitelepülésénél ingyenesen kortyolhatsz a legzöldebb porral készülő teából, de matchás és sakura fantázianevű lágyfagyit is kóstolhatsz a kávézó-süteményező jóvoltából.

Április 2-án és 9-én 11:00 órától és 13:30-tól a matcha íztől és a gyönyörű tavaszi látványtól ihletve egy-egy ismeretterjesztő előadáson is részt vehetsz. Mitsuki Március Vida japán-magyar származású idegenvezető, kulturális- és médiakoordinátor mesél majd a japán teakultúráról, a minden egyéb teafélénél intenzívebb ízű, mesés színű matcha természetéről, hatásairól, “varázserejéről”, popkulturális szerepéről, és arról is, hogy miként ölelkezik össze a matcha és a cseresznyefa virágzása. Szó esik majd a sakura cha-ról is, ami egy cseresznyevirágból készített tea. Egyszóval mind kívül, mind belül teljesen tavaszba borul az ELTE Füvészkert, két hétvége hanaminak köszönhetően.

A kismamák pszichés zavarairól

2022. április 06.

A szülés utáni időszak az anyák életébe paradox módon nem hoz feltétlenül boldogságot. Az első pár hónap fizikailag és lelkileg megterhelő lehet az anya számára, amely leginkább hangulatingadozásban nyilvánul meg. Mindez előszobája lehet a szülés utáni pszichózisnak, depressziónak: ilyenkor  pszichiátriai, pszichológiai beavatkozás ajánlott.

Rengeteg cikk és könyv foglalkozik a szülés utáni időszak elemzésével, amely sorra veszi az esetleges pszichés zavarokat, azonban nem említi meg azt a tényt, miszerint már a babavárás alatt is felléphet hangulatingadozás vagy nem ritkán súlyos depresszió. Látjuk, hogy a szülés előtti zűrzavaros időszak megértése nélkül nem lenne teljes a várandósság utáni pszichés zavarok tárgyalása.

Terhességi hormonok növekedése

A nők esetében a terhességi hormonok növekedése és az ezzel együtt járó tünetek radikális változást eredményeznek, zavart okozhatnak a hölgyekben. Pszichológusként úgy gondolom, hogy mindez elfogadható, ha a nő egy idő után maga is elfogadja a testében végbemenő változásokat. A várandósság későbbi időszakában a növekvő embrió, majd a magzat igényeinek megfelelően további hormonális változásokat észlel a kismama. Ezek már jóval kisebb közérzeti vagy más kellemetlenséget okoznak, melyek teljesen természetesek a babavárás alatt. A hormonális változással párhuzamosan megváltozik a nők érzelmi élete.

• A várandósság alatt az érzelmi élet nem állandó

Az egyik pillanatban még minden szép, majd hirtelen borul minden. A borul szó, talán jól szimbolizálja a jelenséget. A nőben zajló hirtelen hangulatváltás elkerülhetetlen és szinte mindennapos. Mindez vissza is tud állni normális szintre, olyan gyorsan, amilyen gyorsan a negatív irányba változott. A hölgyek viselkedése sokszor nem tudatos és nem a környezetük ellen van, azonban mindezt tolerálni mégis nehéz.

A szülés utáni depresszió a nők 10 %-át érinti

A szülés után tovább fokozódhat az eleve jelenlévő hangulatzavar, de a pszichés probléma kialakulhat minden előjel nélkül. Kutatások szerint a szülés utáni depresszió a nők 10%-át érinti.

További adatok szerint a legsúlyosabb pszichiátriai szövődmény a pszichózis, amely 1000 anyából átlagosan kettőt érint. A pszichózis nem egy betegség, hanem egy állapot, azonban a tüneteket kezelni kell, mert az anya ebben az állapotban magára és a gyerekre is veszélyes. A szülést követően az anya „gyászol”. Egyrészt gyászolja a várandósság időszakát, másrészt azt az illúziót, amit leendő gyermekéről kialakított a babavárás kilenc hónapjában.

A kismama anyjával való kapcsolata is előtérbe kerülhet

A kulcsszó a változás, hiszen a szülőknek egy új és ismeretlen helyzettel kell megküzdeniük. Pszichoanalitikus szemléletet követve kiemelném azt a gondolatomat is, miszerint az anyák gyermekükhöz fűződő viszonyukat átitatja a saját anyjukhoz való múltbéli kapcsolat.

Az édesanyában felszínre törhet sok olyan elfojtott érzés, emlék, amely kínzó, szorongató lehet. Mindez feldolgozást igényel, hiszen egy olyan furcsa helyzetet idézhet elő, amikor az anya a negatív érzéseit gyerekére vetíti, melynek hátterében a saját gyerekkorában átélt trauma áll. A múltbéli trauma feldolgozásának hiánya a szülés utáni depresszió egyik faktora.

Cékla, a vitaminforrás

2022. április 05.

Az cékla az egyik legolcsóbb és legegészségesebb téli tápanyagunk, a szervezet számára fontos vitális anyagok tárháza.

A sárgarépa után a céklarépa a legkedveltebb gyógyító a zöldségek között. Főleg gyökeréért termesztik, de levelei is felhasználhatók táplálkozásra, és gyógyításra egyaránt. Gyökere húsos, körkörösen futó sötétpiros-fehér gyűrűkből áll, felvágva nagyon mutatós.

A gyógyító cékla

Húsa finom, édeskés ízű, kalóriaszegény, vitaminokban, ásványanyagokban gazdag, magas víz- és rosttartalommal rendelkező gyökérzöldség. Értéke a sötét színű levében és zöld leveleiben (béta-karotin) van. Szép piros színét magas betanin és antocián tartalmának köszönheti. A betanin védi méregtelenítő szervünket, a májat, és kordában tartja a bélbaktériumokat. Az antocián mint antioxidáns, véd a szabad gyökök ellen, csökkenti a gének károsodását, és ezzel rákmegelőző, daganatsejt-pusztító, tumor-gyógyító hatású.

Erre használható a cékla

• Táplálkozás-élettani szempontból a sötétpiros színű példányok a legértékesebbek. Színanyagát, mint természetes és egészséges adalékanyagot (E-162), az ipar gyógyszerek, fagylaltok, gyümölcsjoghurtok, üdítőitalok, felvágottak színezésére használja.
• Házilag hajfestésre, frissítő-pirosító arcpakolásra, és a húsvéti tojások festésre is beválik.
• Fogyasztása után a széklet és a vizelet piros elszíneződése természetes jelenség.
• A gyomorsav és a vastagbél bélflórája a vörös festékanyagot képes színteleníteni (ez jó indikátora lehet a savtúltengésnek). A cékla piros színe ecettel, citrommal élénkíthető, cukorral mélyíthető.

Vitaminokban, ásványi anyagokban és fitó-vegyületekben gazdag

Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak és fitó-vegyületeknek köszönheti.

• Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitaminokban, béta-karotinban.
• B- vitaminjai és karotinja fokozzák a bőr természetes anyagcseréjét, bőrvédő, bőrfiatalító hatásúak.
• Vastartalma nem jelentős, de a cékla az a zöldség melyből a szervezet legjobban tudja hasznosítani a vasat. A vas a folsavval együtt van jelen, és ezért nem csak jó vérképző, hanem magzatvédő zöldségnek is tekinthető.
• Kálium tartalma magas, ennek okán jó vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő.
• Cholin tartalma hat az emésztésre, a gyomor és belek egyenletes működésére, tisztítóanyaga a májnak és a vesének.
• C- vitaminja véd a vírusok, a megfázásos betegségek ellen. Kalcium, magnézium tartalma okán csonterősítő.
• Szénhidráttartalma csekély, de ezek azonnal hasznosuló egyszerű cukrok (glukóz, fruktóz, szacharóz), ezért a cékla a sportolok, a fizikai munkát végzők erőforrása is lehet.
• Tele van a ráksejtek szaporodását gátló antioxidánsokkal.
• A sav-bázis egyensúly, és a máj-anyagcsere folyamatait is szabályozó hatása miatt a nyers cékla kicsavart leve a savtúltengésben szenvedő és a tumoros betegek mindennapi itala lehet. Zsírégető hatását a sárgarépa lével kevert változata fejti ki leglátványosabban. A cékla bizonyítottan étvágygerjesztő, lúgosító, epeelválasztást segítő, gyulladást gátló hatású.

Kitűnő táplálék

A cékla föld alatti gumója, – a cukorrépa rokona (mely a répacukor alapanyaga) akár nyersen, akár főve saláta és savanyúság készítésekor sót, cukrot nem igényel, kevés ecettel vagy citromlével savanyítva köménnyel, tormával ízesítve igazi vitaminbomba. Fűszerezve (tormával, fokhagymával, kaporral, köménnyel, babérlevéllel, borssal, mustárral, korianderrel), leves, főzelék és sütemény is készülhet belőle. Föld feletti részét, a béta-karotinban gazdag zöld leveleket nyersen vagy a spenóthoz, a mangoldhoz hasonlóan elkészítve zöldfőzelék formájában is fogyaszthatjuk.

Feldolgozott élelmiszerek: hogyan válasszunk? 1. rész

2022. április 05.

Készételek, egyéb feldolgozott élelmiszerek… Meddig mehetünk el, hogy megkönnyítsük velük az életünket, de az egészségünkre is vigyázzunk? Az élelmiszer-áruházak polcain nem könnyű eligazodni a bő árukínálatban. Egyes feldolgozott termékek korrekt összetételűek, de túl sok cukrot, rossz zsírt tartalmazhatnak, míg mások bővelkednek adalékanyagokban, vagy megkérdőjelezhető a minőségük… Jó tanácsok ahhoz, hogyan válasszunk, mitől tartózkodjunk, és milyen termékeket részesítsünk előnyben a feldolgozott élelmiszerek vásárlásakor.

Bizonyos termékek esetében meglehetősen egyszerű elkerülni az alacsony minőségű zsírokat, a felesleges cukrokat és a sót, valamint az élelmiszer-adalékanyagokat. Különösen akkor, ha ezek a feldolgozott vagy készételek az „igazi” ízének, aromájának, textúrájának, színének utánzásával vagy fokozásával ellensúlyozzák a gyenge minőséget. És mindezt felsorolják a csomagoláson…

Hogyan válasszunk?

Minél több összetevőt tartalmaz egy termék, és minél messzebb áll a nyers élelmiszertől, annál inkább feldolgozott, és emiatt vitatható a fogyasztása egészségünk szempontjából Pl. gond nélkül vásárolhatunk natúr joghurtokat, melyek tejsavas erjesztésűek, és káros adalékanyagok nélkül készülnek. De ha a gyümölcsös változatokat választunk, akkor azok általában legfeljebb 15% (olykor kevesebb, mint 10%) gyümölcsöt tartalmaznak, viszont hozzáadott cukrok, aromák, esetleg még sűrítőanyagok is találhatók bennük.

Ezért a gyümölcsjoghurtok feldolgozott élelmiszerek, és többnyire bővelkednek adalékanyagokban. Ha „light” jelzésűek”, akkor más az állaguk (gyakran krémesek), és pl. tejszínhabbal, csokoládéval társítják őket, de emulgeálószereket (feldolgozott keményítőt), sovány tejport, esetleg sűrítőanyagot, glükóz-fruktóz szirupot vagy zselatint is tartalmazhatnak. Emiatt már nincs sok közük a valódi, tejsavas erjesztéssel készült joghurtokhoz… és ipari „cukorbombákká” válnak.

A nugget példája is tanulságos, mivel csak csirkehús nyesedék (gépi úton csontozott mellhús) van benne, alacsony arányban, a többi baromfi bőr, étkezési só, burgonyakeményítő, szójarost, emulgeáló szer, sűrítő anyag, ízfokozó, dextróz, fűszerkivonat, mesterséges aroma, tartósítószer.

Ha ezeket az ipari „fogásokat” szem előtt tartjuk, a legegyszerűbb feldolgozott termékeket tanácsos választanunk, amelyek a lehető legközelebb állnak a természetes élelmiszerekhez, és mi magunk gazdagítjuk, ízesítjük őket.

Olvassuk el valamennyi összetevőt a címkén

A legkézenfekvőbb ellenőrzési mód, ha végig elolvassuk a termék összetevőinek listáját a címkén (és nem hallgatunk a csomagoláson vagy másutt található reklámokra). Ha ez a felsorolás több mint 5 összetevőt tartalmaz, nagy a veszélye (kb. 75%), hogy az étel ultrafeldolgozott.

És ebben a listában a “nem érthető” összetevők (fehérjék izolátumai, maltodextrinek …) általában vagy nyerstermékek frakcionálásával vagy kémiai szintézisekkel előállított anyagok, illetve adalékok, ízfokozók , emulgeálószerek, színezékek, savanyító anyagok, édesítőszerek … Így, ha nem értjük a címke összes részletét, rossz jel, és jobb, ha más, megfelelő élelmiszert keresünk (rövidebb listával). Amellett, ha pl. az első feltüntetett összetevő a cukor (kész sütemények, desszertek, csokoládék …), jegyezzük meg, hogy a termék nagyon kalóriadús és gyorsan növeli a vércukorszintet, ami nem jó sem a jóllakottság elérése, a normális testsúly megtartása, sem egészségünk szempontjából.

Influenza vagy mellgyulladás?

2022. április 04.

Ősszel és tél elején az emberek gyakran panaszkodnak arról, hogy influenza szerű tüneteik vannak. Abban az esetben, ha szoptató édesanyáról van szó mindig gondoljanak arra, hogy először ki kell zárni az esetleges mellgyulladást.

Mindkét betegség magas lázzal, levertséggel jár, de ha ehhez fájdalom vagy piros terület is társul a mellen, akkor valószínűleg a „szoptató anyák réme” mellgyulladás lépett fel. Ez a betegség főleg a szülést követő első 6 hétben jelentkezhet, de előfordulhat akár fél éves baba mellett is.

Mi a mellgyulladás?

Kétféle emlőgyulladás fordulhat elő, a nem fertőző elzáródott tejcsatorna okozta és a fertőző bakteriális eredetű. Tüneteik hasonlóak. Amikor nem sikerül a nem fertőző mellgyulladást hatékonyan kezelni, az emlőt kiüríteni, főleg ha sérült a mellbimbó, a gyulladás fertőzővé válhat.

Hajlamosító tényezők:

• az emlő túltelítődése, későn elkezdett, ritka, órarend szerinti szoptatás,
• ha a baba gyenge és nem szopik hatékonyan,
• elzáródott tejcsatorna,
• az anyatej túltermelése miatti tejpangás,
• az emlő megnyomása pl. szoros melltartóval vagy biztonsági övvel,
• stressz, kimerültség miatti gátolt tejleadás,
• berepedezett, gyulladt mellbimbó,
• a baba vagy a mama betegsége,
• korán megkezdett vagy hirtelen elválasztás.

 Megelőzési tanácsok

1. Az újszülöttet a szülés után lehetőleg azonnal szoptassa meg.
2. A kicsit igény szerint szoptassa, akár 2 óránként és ha szükséges éjjel is.
3. Szoptatás, illetve fejés előtt vagy alatt tegyen meleg borogatást a mellére. Kényelmes és hatékony, ha erre speciális mikrohullámú készülékben is melegíthető mellpárnát használ.
4. Masszírozza a mellét a bimbó felé irányuló körkörös, gyengéd mozdulatokkal.
5. A túltelítődött mellből óvatosan fejjen ki annyit, hogy a bimbóudvar és környéke fellazuljon, hogy a baba helyes technikával rá tudjon harapni.
6. Változatos testhelyzetekben tegye mellre a babát, így más-más tejöblök ürülnek ki. Az elzáródott tejcsatorna is könnyebben megnyílik, ha a baba álla a beteg terület felé néz.
7. A túltelítődött mellbimbó feszülését, duzzanatát csökkentheti speciális bimbókiemelő eszköz használatával.
8. Szoptatás után fejje le a bent maradó tejet. Olyan mellszívót használjon, aminek stimuláló és fejő üzemmódja is van, ezért kíméletesen fej. Nagyon előnytelen, ha olyan készüléket használ, ami „erőből szív” és nem stimulációval. Az ilyen mellszívó csak a bimbó környékéről üríti ki a tejet, ugyanakkor a bimbóudvar is megduzzad és még fájdalmasabbá válik.
9. Különösen fontos a higiénés szabályok betartása. Kezét mindig alaposan mossa meg mielőtt melléhez nyúl. Gyakran cserélje a melltartóbetétet.
10. Tévhit, hogy a lázzal járó emlőgyulladás esetén nem szabad szoptatni. A szoptatás folytatása nem jelent veszélyt, hiszen ugyanazokat a baktériumokat hordozza a mama és a baba. A picik tudják legkíméletesebben kiüríteni a mellet, segíthetnek megoldani a tejpangást, túltelítődést.
11. Abban az estben, ha piros a mellük, fájdalmuk van, nem ürül megfelelően az anyatej, vagy lázasak ne késlekedjenek, kérjék orvos és védőnő segítségét, nehogy emlőtályog alakuljon ki, mert akkor bizony már nem lehet szoptatni!

Fóbiáink, újfajta félelmeink: javasolt megoldások

2022. április 04.

A fóbiák nem múlnak el spontán módon, hanem éppen ellenkezőleg: hajlamosak az idő múlásával fokozódni, ha nem teszünk ellenük semmit. A gyors kezelés kétségtelenül a legjobb megoldás, főként azért, mert a mai módszerek (kognitív-viselkedésterápia, virtuális valóság- terápia, asszertivitás tréning stb.) jó eredményeket hoznak.

A CBT és az ACT terápia

A kognitív viselkedésterápiát (Cognitive Behavioral Therapy – CBT) alkalmazzák a fóbiák kezelésében. A CBT központi elve, hogy a beteg fokozatosan szembesüljön a fóbiája tárgyával. A terápiába beépült expozíciós technika a hozzászoktatási mechanizmuson alapul. Ez ismételt, progresszív és szabályozott expozíciót jelent a problémás környezetben, a deszenzibilizáció elérése érdekében (amikor a betegek kitettek bizonyos ingereknek a félelem legyőzése érdekében).

Az elfogadás és elkötelezettség terápia (Acceptance and Commitment Therapy – ACT) az 1980-as években terjedt el, és eltérő megközelítést javasol: a félelem megszüntetése helyett a betegnek dolgoznia kell a negatív ingerek/gondolatok elfogadásán. A cél a figyelemfelkeltő készségek fejlesztése a fóbián való túljutás érdekében, hogy az érintett semély közelebb kerüljön ahhoz, ami fontos számára az életben.

Az ACT terápiát alkalmazó szakemberek gyakran használnak metaforákat. Egy találó közülük, amely megmagyarázza a két módszert: képzeljük el, hogy hegymászók vagyunk, és fel akarunk jutni egy magas hegy tetejére. Ez életünk álma, évek óta készülünk rá, de sajnos azon a napon, amikor megérkezünk a hegy lábához, azt tapasztaljuk, hogy mocsarak veszik körül, ami a fóbia tárgyát képezi. A CBT terápia során a hegymászó fokozatosan lép bele a mocsárba, hogy azt megszokja, és jobban kordában tudja tartani a félelmét.

Az ACT módszer segítségével viszont elfogadja, hogy átmegy a mocsáron, és átéli a ezzel járó kellemetlenségeket. Hiszen azok elkerülhetetlenek, ha el akarja érni a hegycsúcsot, ami értelmet fog adni az életének.

Magabiztosságot fejlesztő csoportok

Ez a csoportterápia különösen javasolt akkor, ha a fóbia a nyilvános beszéd nehézségéhez kapcsolódik (pl. iskolafóbia).  Egyébként a szociális fóbiától szenvedő betegek mindegyik terápiás csoportjára a mások ítéletétől való túlzott, bénító félelem a jellemző (különösen a serdülőknél és a fiatal felnőtteknél).

Félelem attól, hogy az érintett személyt megfigyelik, rosszul ítélik meg, vagy nevetségesnek, érdektelennek, „nullának” tartják…. Ez a félelem, amely fiziológiai tünetekben is megnyilvánul (torokszárazság, izzadás, remegés, szívdobogás, pirulás, fejfájás, fulladásérzet stb.), valódi pánikrohamokhoz vezethet, amikor a fóbiás betegek szembesülnek mások tekintetével.

A csoportos terápia lehetővé teszi a szorongás fokozatos leküzdését, helyzetek felidézésével, a meghallgatás és a jóindulat légkörében. A csoport minden tagja beszámol nehéz pillanatairól különböző helyzetekben, majd közös megbeszélés következik. Mindenki javasol megoldást, a szituációkat eljátsszák és ismétlik a csoport visszajelzésével, amíg mindenki jól nem érzi magát a szerepében. 

Virtuális valóság terápia alapú módszer

A virtuális valóság expozíciós terápiát (Virtual Reality Exposure Therapy – VRE) is alkalmazzák a fóbiák, de a függőségek, az általános szorongásos betegség és a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar kezelésére is. Ez az egyik, a kognitív viselkedésterápiában használt, kiegészítő, támogató (szupportív) megközelítés. Lehetővé teszi a fóbiában szenvedő személynek, hogy a terapeuta rendelőjében szembenézzen szorongást kiváltó helyzetekkel.

A virtuális valóság sisak hűen reprodukálja a fóbia tárgyát (reálisabban, mint egy film), és a beteg biztonságban érzi magát. Más szupportív terápiákhoz hasonlóan a megszokás is fokozatosan megy végbe, felügyelet mellett. Nem arról van szó, hogy ezt a típusú eszközt maga is használhatja az érintett, mert akkor fennáll a tünetek súlyosbodásának veszélye. Ez a fajta módszer nem ajánlott továbbá epilepsziás betegeknek.

Az önállóság folyamata

2022. április 03.

Az önállósodás fogalma a közgondolkodásban leginkább a serdülőkorhoz kapcsolódik. A szülők elvárják gyermekeiktől, hogy a több jog, a több döntés mellé több felelősséget is vállaljanak a felnőttkor felé haladó gyermekeik. És bizony sokszor megfigyelhetjük, hogy ez milyen nehézséget okoz, még akár a húszas éveikben járók számára is. Miért van ez? Mert az önállósodás nem csupán egy döntés a felelősségek átvállalásáról, hanem sokkal-sokkal korábban elkezdődik. Úgy az első hónapokban…

Az első hetek szimbiózisa

Az mostanság már ismert tény, hogy a csecsemő mintegy egybe olvadva érzékeli önmagát és édesanyját. Ebben persze vannak kutatók, akik kicsit másképp gondolkodnak, hiszen a csecsemők már nagyon korán élnek meg saját testérzetet, vagy vesznek észre összefüggéseket. Mégis annyit tudhatunk, hogy nagyon szoros a kapcsolat anya és gyermeke között.

Az első pár hónapban az anya mintha nem is létezne, csak gyermeke felé tud fordulni.

Az első hónapok önállósodási lépései

No de néhány hónap után ez a teljes összeolvadás elkezd megbomlani, és a gyermek elkezd egyedül körültekinteni a világban. Eleinte csak annyiban nyilvánul ez meg, hogy a kicsi észre veszi, hogy nem körülötte forog a világ, nem ő irányítja, hanem van ő, van az anya, és egyre több dolgot fedez fel a világból is.

A másfél éves “világmegismerő”

Ám elég hamar tovább megy az önállósodás útján. Nagyjából akkor lehet ezt érzékelni, mikor a gyermek elkezd mászni, járni. Hirtelen kiszélesedik a világ. Fontos itt tudni, hogy ezekkel az élményekkel alakul az én-identitása, és tapasztalja meg, hogy mi az, ami ő, és mi az ami nem. Ekkor már megvan az igény benne, hogy anyukájáról leváljon, de képességeit még kissé egybeolvadva érzékeli. Vagyis érdeklődik a világ iránt, de nincs veszélyérzete, nem tudja felmérni, mi fog történni. Fontos ilyenkor, hogy megtapasztalhassa a különválás örömét, de közben figyelmet is igényel. Megfigyelhető a későbbiekben, mikor ezt a “világ megismerését” gyakorolja, hogy vissza-visszamegy a szülőkhöz megmutatni, mit talált, mit látott. Ebben ez időszakban (másfél év körül járunk) fontos momentum ez a “bázis/szülők meglátogatása”.

Az akaratos kétéves

Egy kicsit később, úgy két év körül megint változás áll be. A gyerekek könnyen hisztisekké, akaratosakká válnak. Akik eddig kisangyalok voltak, azok most sírva ellenkeznek. Akik eddig is ellenkeztek, ott csak fokozódik a helyzet. Nagy dilemma előtt áll a gyermek ebben az életkorban. Szeretne továbbra is különálló, világfelfedező lenni, de közben megjelenik a félelem, hiszen elkezdi észre venni, hogy ő nagyon kicsi, a világ pedig nagy. Ezért feszült, nem lehet kitalálni, mit is akar. Előfordul, hogy szavakban ellenkezik, de egyébként azt csinálja, ami ellen hisztizik. Nem könnyű egy időszak se gyereknek, se szülőnek. Segítség lehet ilyenkor, ha kicsiben részt vehet a dolgokban, vagyis önállóan megcsinálhatja, amire képes, még ha ki is kell várnia ezt a szülőnek. Élvezni fogja, és fejlődik tőle, ha kipróbálhatja a felnőtt tevékenységeket (takarítás, főzés, telefonálás), csak valamilyen kicsinyített formában, vagy játékosan. Nagyon gyakori (és fontos) az utánzás ilyenkor.

Az “igazi” önálló: az óvodás

Máris az óvodás korban járunk, ahol nem csak maga körüli tevékenységekben önállóbb, de a nap nagy részét a szülőktől eltávolodva tölti. Ebben akkor tud a legsikeresebb lenni, és legjobban érezni magát, ha ez egy folyamat, és nem váratlan traumaként éri őt.

A struccpolitika mint lelki önvédelem

2022. április 03.

Amikor egy számunkra stresszes helyzetben találjuk magunkat, akkor próbálunk megküzdeni vele. A megküzdés itt szaknyelven annyit jelent, hogy próbáljuk az érzelmeinket, viselkedésünket és az adott problémás helyzetet kezelni. Van amikor a legjobb megküzdési mód a védekezés. A lelki egészségvédelem része lehet az, amikor homokba dugjuk a fejünket, időt nyerve a helyzet feldolgozására, vagy mentesítve magunkat olyan helyzetek terhétől, amit csak mások tudnak megoldani, nekünk nem osztottak lapot.

Érdemes megvizsgálni akár a jelenséget. Egyébként a valóságban a strucc nem is dugja a homokba a fejét, csak a földhöz lapítja. Megmerevedik a veszély láttán.

• Mi történik, amikor homokba dugjuk a fejünket?

Hallani, látni, beszélni, megízlelni a problémás helyzetet: erre nem képes az ember ilyenkor, de a test többi része kilóg a földből, tehát az érzékelés egyéb testi útjai még működnek. Mint például a „zsigeri” üzenetek, testi érzetek, „hatodik érzék”, intuíció. Ezért a belsőnk megismerése, a lelki és parapszichológiai üzeneteink értése különösen fontos lehet ebben a helyzetben. Az önismeret ezekben a helyzetekben is kisegíthet, segít megtudnunk, hogy mit „stuccolunk” át.

• Mikor használhatjuk ezt a védekezést?

Válaszul gondoljuk át, mi kell ahhoz, hogy egyáltalán a homokba dughassuk a fejünket? Puha talaj, amibe nagyobb kellemetlenség nélkül bedughatjuk a fejünket, és viszonylag békés külső környezet a föld felett. Valami belső hang a testünkből, ami jelzi, hogy most gond van, el kell kerülni a szembesülést. Egy automatikus reflexként szinte ösztönösen, tudattalanul elbújunk a valóság elől. De vajon ez jó?

• Szabad-e ilyet csinálni? Ez lelki szinten mit jelent?

Amikor például túl hirtelen történik valami velünk, vagy aktuális állapotunkban nem vagyunk képesek elviselni a nagy stresszt, akkor a lélek nem készült még fel, igyekszik védeni önmagát. Ezt hívják szaknyelven elhárító mechanizmusnak. Tudattalanul, ösztönösen hárítunk, mint amikor egy repülő tárgy érzékelése során a szemhéjunk lecsukódik, pedig sokszor még nem is tudatosult bennünk, hogy mi történt.

Lelki elhárító mechanizmusok védenek bennünket, nem engedik be az agyba a helyzet részleteit, mert a tehetetlenség érzése miatt akár szétesne a biztonságos belső rend.
Gondoljunk bele, hogy mi lenne, ha egy súlyos beteg egyszerre szembesülne minden olyan változással, amit a betegsége miatt el kell fogadjon, vagy meg kell tegyen önmagáért élete hátralevő részében. Apránként kukucskálunk rá a megoldani váró helyzet részleteire.

• Mennyi időt tölthetünk így? Vajon meddig „normális” a védekezés? Meddig jó, ha nem oldunk meg dolgokat. Ehhez a kérdéshez a reziliencia fogalmát hívom segítségül, melyet Block az önkontroll dinamikus alkalmazásának képességeként definiált. Magyarul, rugalmasan képesek vagyunk eldönteni, hogy kell kontrollálnunk valamit, vagy sem.